Bársonyos Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembevételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet), és annak alkalmazását elrendeli. 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet hatálya

A jelen rendelet hatálya Bársonyos község igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki.

 
2. §
A rendelet alkalmazása

    (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.
    (2) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni. 
 

3. §
Szabályozási elemek

    (1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek 
szerepelnek: 
Kötelező szabályozási elemek: 
- kötelező szabályozási vonal,
- kötelező építési vonal, 
- építési hely határa, 
- területegység határa, 
- építési övezet határa, 
- építési övezetre vonatkozó beírások, 
- belterületi határ (beépítésre szánt nem szánt területek határa), 
- védőtávolságok határa,
- beültetési kötelezettségű területek határa. 
 
Irányadó szabályozási elemek: 
- irányadó szabályozási vonal, 
- irányadó építési vonal, 
- telekhatárok, 
- intézményekre, zöldterületekre vonatkozó beírások, 
- közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló). 

    a) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, 

    b) Az irányadó szabályozási vonalakat a tovább tervezés, ill. intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, helyük szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítható. 

    c) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó 
jelleggel kell figyelembe venni, azokat a tovább tervezés előírásaival az Önkormányzat építésügyi hatósága pontosítja. 

 (2) A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeket, ill. övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik. Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak. 
a) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet. 
b) Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl.: erdő és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet. 
c) A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni: 
- a szabályozási vonalakat, 
- a terület felhasználási egységek határát, 
- a terület felhasználási egységeken belüli övezetek határát, 
- a terület felhasználási egység, ill. övezet jelét,
- a terület felhasználási egységekben, ill. övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát, 
- a terület felhasználási egységekben, ill. övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, 
- a belterület bővítés határát. 

d) A (c) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, ill. szüntethetők meg. 

4. §
A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

 
(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. 
(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. 
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódik:
a) falusias lakóterület,
b) kistelkes falusias lakóterület (helyi - bársonyosi - övezet), 
c) településközpont vegyes terület, 
d) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, 
e) különleges terület 

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület felhasználási egységekre tagozódik: a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület, 
d) mezőgazdasági rendeltetésű terület,
e) egyéb rendeltetésű terület. 

5.§
A belterületi határ módosítása

(1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembevételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. 

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK
ELŐÍRÁSAI
6. §
A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

(1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a belterületi szabályozási tervlapok tüntetik fel. Bársonyos lakóterületei a falusias lakóterület övezetbe, ezen belül a hagyományosan kialakult, kis telekterületű, illetve -szélességű területegységek a helyi (bársonyosi) övezetbe sorolandók. 
(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a legfeljebb 2 lakásos lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők "főépületként", az övezeti előírások betartásával. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben (egy "főépületben") kell elhelyezni. 
(3) A gyermekintézmények telkétől 50,0 m-en belül állattartás nem engedélyezhető. 
(4) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. 
(5) 14 m-nél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető. 
(6) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembevételével kell meghatározni. 
(7) "Melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb homlokzatmagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Gazdasági tevékenységet szolgáló épületek "melléképületként" elhelyezhetők, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható "melléképületek" csak a "főépülethez" igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építhetők. 
(8)  Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 27.) önkorményzati rendelet 21. §-a
 (9) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 50%-át zöldfelületként kell kialakítani. 
(10) Az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5. 
(11) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: 
a) a különböző lakóövezetekben az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák. 
b) minden lakóövezetben a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. 
(12) A lakóövezetekben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők: 
a) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend, előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja. 
b) Meglévő légszennyező létesítmények esetén, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket a 21/2001. (II, 14.) Korm. rendeletben meghatározott, ill. az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt határidőig mérésekkel igazoltan teljesíteni kell. A határértékeket nem teljesítő légszennyezők a határidőn túli időszakban nem üzemeltethetők. 
c) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 7.§-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően az Észak dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének. 
d) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag akkor engedélyezhetők, ha védőövezetük lakóterületet, üdülőterületeket, rekreációs célú különleges területeket és vegyes területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl.: oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. 
e) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók. Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható.
 f) Új lakóterületek kizárólag a csatornahálózat kiépítése után alakíthatók ki. 
g) Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000 (V1.2.) KÖM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a ,,B" érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók. 
h) Az összegyűjtött csapadékvizek felszíni csapadékelvezető árokba, élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a többször módosított 3/1984 (II. 7.) OVH rendelkezés VI, vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik. 
i) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a többször módosított 4/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők. 
j) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.
 k) Lakóterületen a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet [2002. január 1-től a 16/2001.(VII. 18.) KÖM rendelet szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.). 

7.§
Az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások

(1) Az FL-O-30/4,5-900 és FL-K-30/4,5-800 jelű falusias lakóterület építési övezetben telken elhelyezett legfeljebb 2 lakásos és 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó, oldalhatáron álló („K” jelölés esetén a kialakult építési módhoz igazodó), magastetős lakóépületek létesíthetők. 
a) Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 900 (800 telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 900 (800) m-nél kisebb területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. 
b) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 60 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható). 
c) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 1500 m2 -es teleknagyságig 30 %, 1500 m2 feletti teleknagyságnál 450 m2 + az 1500 m2 feletti telekterület 15 %-a, de maximum 1000 m2. 
(2) Az FLBá-K -35/4,5-400 jelű falusias lakóterület - helyi (bársonyosi) építési övezetben lakótelken elhelyezett 1 lakásos (800 m2-t meghaladó teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakásos) és 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó, a kialakult beépítési módhoz igazodó, magastetős lakóépületek létesíthetők. 

a) Az építési övezetben a beépíthető lakótelkek minimális telekszélessége 10 m, a minimális telekterület 400 m2, újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telek szélessége 14 m, minimális telekterülete 550 m2. Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.
b) A beépítés mélysége kialakult, nagyobb telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 40 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható). 
c) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 4-800 m2-es teleknagyság esetében 35 %, 800-1500 m2 közötti teleknagyságnál 280 m2 + a 800 m2 feletti telekterület 25 %-a, 1500 m2 feletti teleknagyságnál 455 m2 + az 1500 m2 feletti telekterület 10 %-a, de maximum 600 m2. 
d) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület, építmény nem létesíthető. "Melléképület" (garázs, háztartással kapcsolatos épület /nyárikonyha, tárolók stb./, 50 m2-nél nem nagyobb barkácsműhely) létesítése engedélyezhető. 

8. §
Településközpont vegyes terület

(1) A TV-K-35(60)/4,5(7,5)-800(400) jelű településközpont vegyes terület építési övezet alap-, illetve magasabb fokú ellátó intézmények, valamint legfeljebb 2 lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. 
(2) A területen belül csak a jelen Ş. (16) bekezdésében előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható. 
(3) Lakóépületeknél a maximális építménymagasság 4,5 m, intézmények esetében 7,5 m lehet. Az új építmények magastetős kialakítással építendők. 
(4) Az építési övezet lakótelkein "melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb homlokzatmagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény "melléképületként" elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépület bruttó alapterületének 50 %-a. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható "melléképületek" a "főépülethez" igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építendők. Intézmények telkén "melléképület" csak a "főépülettel" egy tömegben építhető. 
(5) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 27.) önkorményzati rendelet 21. §-a
(6) Az építési övezet egyes telkein lakótelek esetében legalább a telek területének 50%-át, intézmény telke esetében minimum 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. Az intézmények telkének legalább 20 %-át kertszerűen (parkosítva) kell kialakítani, továbbá a beépített és burkolt felületek aránya nem lehet több, mint a telek területének 70 %-a. 
(7) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani. 
(8) Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 800 m2. Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 800 m2-nél kisebb (de minimum 400 m2-es) területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. A jelen bekezdés előírásai intézmények telkére is érvényesek, intézményteleknél továbbá a minimum 400 m2-es telekterület és minimum 10 m-es telekszélesség újonnan is kialakítható. 
(9) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. 
(10) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembevételével kell meghatározni. 
(11) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 60 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható). 
(12) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség lakótelkek esetében: 4-800 m2-es teleknagyság esetében 35 %, 800-1500 m2 közötti teleknagyságnál 280 m2 + a 800 m2 feletti telekterület 25 %-a, 1500 m2 feletti teleknagyságnál 455 m2 + az 1500 m2 feletti telekterület 10 %-a, de maximum 600 m2; intézmény-telkek esetében: 60 % (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - Óvoda, iskola - telkét, melyeknél 25 %). 
(13) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: lakótelkek esetében: 0,5, intézmények telkére vonatkozóan: 1,5 (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - Óvoda, iskola - telkét, melyeknél 1,0). 
(14) A gyermekintézmények telkétől 50,0 m-en belül állattartás nem engedélyezhető. 
(15) Településközpont vegyes területen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
 a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. 
b) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő. 
(16) Településközpont vegyes területeken létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők: 
a) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja. 
b) Meglévő légszennyező létesítmények esetén, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott, ill. az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt határidőig mérésekkel igazoltan teljesíteni kell. A határértékeket nem teljesítő légszennyezők a határidőn túli időszakban nem üzemeltethetők. 
c) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 7.9-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően az Észak dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének. 
d) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag akkor engedélyezhetők, ha védőövezetük lakóterületet, üdülőterületeket, rekreációs célú különleges területeket és vegyes területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl.: oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. 
e) Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók. 
f) Településközpont vegyes területeken új épületek kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha a szennyvizek közcsatornába való bekötése biztosítható. 
g) Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000 (VI.2.) KÖM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók. 
h) Az összegyűjtött csapadékvizek felszíni csapadékelvezető árokba, élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a többször módosított 3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik.
i) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a többször módosított 4/1984 (11.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők. 
j) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát. 
k) A 102/1996 (V1.12.) Korm. rendelet [2002. január 1-től a 16/2001.(VII. 18.) KOM rendelet] szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotó labor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.). 

9.§
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

(1) A KG-SZ-35/7,5-1500 jelű építési övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák stb.) elhelyezésére szolgál. Az övezetben kialakítandó telephelyek minimális telekterülete 1500 m2, telekszélessége 30,0 m lehet. A maximális beépíthetőség 35 %, a maximális építménymagasság 7,5 m (technológiai kényszer - pl. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális építménymagasságtól a beépített alapterület 50 %-ában el lehet térni). Az erre a célra kijelölt területeken belül az építményeket a szabályozási tervlap szerinti "építési hely határa" vonalon belül kell elhelyezni. 
(2) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,0. 
(3) A kialakítandó telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül szükséges biztosítani. 
(4) A telkeken belül a beépített és a burkolt felületek aránya nem lehet több 60 %-nál. 
(5) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: 
a) Az egyes telkek területének legalább 35%-át zöldfelületként kell kialakítani. 
b) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. 
c) A telkek beültetési kötelezettségű részein háromszintű (gyep- cserje- és lombkorona szint együttesen) növényzet telepítendő. 
d) A telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő. 
e) A parkolók fásítva alakíthatók ki; 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő. 
f) A gazdasági területeken a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kötelező beültetési kötelezettséggel jelölt területeken az előírt növénytelepítés egyidejűleg megtörtént. 
(6) A gazdasági területek építési övezeteiben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők: 
a) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja. 
b) Meglévő légszennyező létesítmények esetén, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott, ill. az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt határidőig mérésekkel igazoltan teljesíteni kell. A határértékeket nem teljesítő légszennyezők a határidőn túli időszakban nem üzemeltethetők. 
c) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 7.§-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően az Észak dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének 
d) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag akkor engedélyezhetők, ha védőövezetük lakóterületet, üdülőterületeket, rekreációs célú különleges területeket és vegyes területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl.: oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. 
e) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók. 
f) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha az elszívási technológiával a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása megakadályozható, vagy a létesítmény körül a szükséges védőtávolság biztosítható. 
g) Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000 (V1.2.) KÖM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a ,,B" érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók. 
h) Az összegyűjtött csapadékvizek felszíni csapadékelvezető árokba, élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a többször módosított 3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik. 
i) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a többször módosított 4/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők. 
j) Talajszennyezést okozó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők. 
k) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. Beruházások során e tevékenységekhez a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges. 
l) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát. 
m) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. 
n) Az egyes tevékenységek során keletkező, a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet [2002. január 1-től a 16/2001. (VII. 18.) KOM rendelet] szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánkét elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. 
o) Az ipari, üzemi-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet. 
p) Az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az építési övezet területén abban az esetben dolgozhatók fel és hasznosíthatók, ha: 
    i) az alkalmazandó technológia korszerűnek minősül, bizonyított, hogy a tevékenység a környezetben károsodást nem okoz, 
    ii) a Környezetvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ nem emel kifogást a létesítmény, ill. a technológia ellen.
 q) Gazdasági területre készülő helyi építési szabályzatban az adott területre vonatkozóan 
az a) -p) pontokban előírtaknál szigorúbb szabályok előírhatók, enyhébb feltételek nem. 

10.§
Ipari gazdasági terület, mezőgazdasági majorok építési övezete (IG-MÜ)

(1)A mezőgazdasági major gazdasági területen az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények céljára, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolással céljára szolgáló terület. 
(2) A mezőgazdasági majorok építési övezet területén: 
a) a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, 
b) állattartó épületek, 
c) terménytárolók, 
d) szerszám- és géptárolók, 
e) vegyszertároló,
 f) terményfeldolgozó, 
g) mezőgazdasági gépjavító, 
h) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek, 
i) biztonsági okokból szükséges őrházak,
j) termékvezetékek és műtárgyaik, 
k) komposztáló telepek építményei, 
l) mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el. 

(3) Az építési övezetben legalább 3000 m2 nagyságú, legalább 50 m széles és 60 m mély telkek alakíthatók ki. 
(4) A telkeken épületek: 
a) szabadon álló módon, 
b) legfeljebb 25 % beépítettséggel, 
c) legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el. 

(5) A terményszárítók, silótornyok magassági korlátozás nélkül helyezhetők el a telkeken belül. 
(6) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: 
a) Az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.
b) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább egyharmadát háromszintű (gyep 
cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint 
együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. 
c) A telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor 
telepítendő. 
d) A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő. 

(7) A mezőgazdasági majorok gazdasági területeken létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők: a) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja. 
b) Meglévő légszennyező létesítmények esetén, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott, ill. az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt határidőig mérésekkel igazoltan teljesíteni kell. A határértékeket nem teljesítő légszennyezők a határidőn túli időszakban nem üzemeltethetők. 
c) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 7. §-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően az Észak dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének. 
d) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag akkor engedélyezhetők, ha védőövezetük lakóterületet, üdülőterületeket, rekreációs célú különleges területeket és vegyes területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl.: oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. 
e) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek esetén a kiporzást a felület nedvesítésével, vagy egyéb módon meg kell akadályozni.
 f) Az építési övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében: 
    i) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a 
trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni, 
    ii) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó 
épületeken belül és kívül is ammónia képződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap 
szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni. 
g) A felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. 
h) Talajszennyezést okozó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők. 
i) A trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített -más hulladéktól elkülönítetten- zárt rendszerű (szivárgásmentes) trágyakezelési módszerrel történhet. 
j) Közterületen trágyát kizárólag oly módon szállítható, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, ill. ne csepegjen ki. Szállítás közbeni területszennyezés esetén, a szennyeződés előidézője köteles azt azonnal eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni, valamint a terület fertőtlenítését megoldani. 
k) Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000 (VI.2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók.
 l) Az összegyűjtött csapadékvizek felszíni csapadékelvezető árokba, élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a többször módosított 3/1984 (11.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik. 
m) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a többször módosított 4/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők. 
n) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. 
o) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát. 
p) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. 
q) Az egyes tevékenységek során keletkező, a 102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet [2002. január 1-től a 16/2001.(VII. 18.) KöM rendelet] szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
r) A keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet. 
s) Az építési övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az építési övezet területén nem dolgozhatók fel és nem hasznosíthatók. 

11.§
Különleges terület

(1) A temető, valamint a községi sportpálya területe az OTÉK szerinti "különleges terület" területfelhasználási egységbe tartozik. E területeken belül azok funkciójához szükséges (pl. temetőnél: ravatalozó, kolumbárium, sportpálya környezetében: öltöző, lelátó, stb.) építmények elhelyezése engedélyezhető. A maximális beépíthetőség 15 %, a maximális építménymagasság 7,5 m. 
(2) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2. 
(3) A temetők, illetve a sportpálya közvetlen környezetében nagyobb közterületi parkolók kialakításáról gondoskodni kell.  
(4) A különleges területek közé tartozik a Pervát-pusztai szociális otthon és létesítményeinek a Külterületi szabályozási terven lehatárolt területe (*Szoc). 
(5) A (4) bekezdés szerinti *Szoc jelű építési övezetben az intézmény funkciójához szükséges épületek, építmények helyezhetők el, a kialakult állapothoz igazodó, jellemzően szabadon álló beépítéssel. 
(6) A *Szoc jelű építési övezetben épületek, építmények legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, legfeljebb 5,5 m átlag építménymagassággal helyezhetők el. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség értéke: 0,5. 
(7) Az építési övezetben a lakóövezetekre vonatkozó környezeti feltételeknek kell teljesülniük.

III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI
12. §
Közlekedési területek és létesítmények

    (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza.
    (2)  A közlekedési területre vonatkozó építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes közlekedési hatóság előírásai szerint és hozzájárulásával történhet. 
    (3) A szabályozási tervlapon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók stb.) irányadónak tekintendők. 
    (4) A meglévő utak szabályozási szélessége a szabályozási tervlapon jelölt kisebb korrekcióktól eltekintve a kialakult marad. 
    (5) A tervezett lakóutcákat minimálisan 12 méteres szabályozási szélességgel kell kialakítani. 
    (6) Az önálló gyalog- és kerékpárutak szabályozási szélessége minimum 3 méter. 
    (7) Parkolás: 
    • a lakótelkes beépítéseknél a gépkocsi-elhelyezést telken belül kell megoldani, 
    • a községközpontban, valamint a temető és a sportpálya környezetében a jelölt közterületi parkolókat kell biztosítani, 
    • az új létesítmények elhelyezésekor, továbbá rendeltetésváltozással létrejövő új funkció kialakításakor egyidejűleg meg kell oldani az OTÉK 42.§-a szerint szükséges parkolók saját telken belüli elhelyezését. 
    • Négy gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva, legalább négy gépjárműállásonként egy, legalább kétszer iskolázott fa ültetésével engedélyezhetők. 

13. §
Zöldterületek, zöldfelületek

(1) Zöldterület a "Belterületi szabályozási terv"-en KP szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység. 
(2) A "Belterület-szabályozási terv"-en zöldterületként lehatárolt területeken, a terület 2%- os beépítettségével az OTÉK 27.§ (4) bekezdésében meghatározott épületek, ill. építmények helyezhetők el. 
(3) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező kerttervező által készített kertészeti kiviteli terv alapján történhet. 
(4) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a 21/1970. (VI.21.) Korm.sz. rendelet* előírásainak betartásával lehet. 
(5) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a. kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. 
(6) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja. 
(7) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. 
(8) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről -általában- az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor. 

14. §
Mezőgazdasági rendeltetésű terület

    (1) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. Övezetek más területfelhasználási egységbe, ill., övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át, kivéve az M I övezet területeinek erdő művelési ágba való átsorolását. (Isd.: MI övezet előírásait). 

    (2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji-, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a telek-alakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: 
        a) MI: védendő tájhasználatú övezet, 
        b) MII: hagyományos árutermelő övezet, 
        c) MIII: kiskert övezet, 
        d) MIV: szőlőgazdálkodás övezete, 
        e) MV: tanyagazdasági övezet. 

    (3) Tanyák a tanyagazdasági övezetben (MV) és a hagyományos árutermelő övezetben (M II) létesíthetők. 
    (4) (4) Az egyes övezetekben bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel létesülhet. 
    (5) A gazdasági épületek egy max. 20m2-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas részt is magukba foglalhatnak. 
    (6) Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető. 
    (7) A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítése javasolt, ill. a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell. 
    (8) Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet: 
a) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja. 
b) Meglévő légszennyező létesítmények esetén, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben meghatározott, ill. az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által előírt határidőig mérésekkel igazoltan teljesíteni kell. A határértékeket nem teljesítő légszennyezők a határidőn túli időszakban nem üzemeltethetők. 
c) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. 7.§-a szerinti, a térség légszennyezettségi állapotát figyelembe véve kijelölésre kerülő zónarendszer megállapítását követően az Észak dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által pontosított levegővédelmi követelmények betartása feltétele a légszennyező létesítmények üzemeltetésének. 
d) A 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag akkor engedélyezhetők, ha védőövezetük lakóterületet, üdülőterületeket, rekreációs célú különleges területeket és vegyes területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl.: oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. 
e) A mezőgazdasági övezetek területén bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. 
f) A vízfolyások, tavak menti mezőgazdasági területeken környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatandó. A kemikáliák használata során a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001.(I. 16.) FVM rendelet előírásai betartandók. 
g) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén stb. záró) aljzaton végezhetők. Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető. 
h) A mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) csak vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. 
i) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése vízfolyások 100 m-es körzetében és a belterülettől 1000 m-en belüli távolságban nem engedélyezhető. 
j) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely 
szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható. Csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen vízöblítés nélküli űrgödrös árnyékszék létesíthető. 
k) Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000 (VI.2.) KÖM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a „B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők. A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók. 
l) Az összegyűjtött csapadékvizek felszíni csapadékelvezető árokba, élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a többször módosított 3/1984 (11.7.) OVH rendelkezés VI. vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik.

m) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a többször módosított 4/1984 (II.7.) OVH rendelkezés VI, vízminőségi területi kategóriára vonatkozó előírásoknak megfelelő szennyvizek vezethetők. 
n) Szilárd és folyékony hulladékok csak a kijelölt területeken helyezhetők el. 
o) Amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet (2002. január 1-től a 16/2001.(VII. 18.) KÖM rendelet] szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen be kell jelenti. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig. ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és a környezetszennyezés nélkül tárolni. 
p) Állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet. 
q) Robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható. 
r) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984.(I.23.) EÜM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg. 

15. §
Védendő tájhasználatú övezet (MI) 

(1) Az övezetbe a "Külterületi szabályozási terv"-en lehatárolt, tájképi, természetvédelmi szempontból védendő területek tartoznak. 
(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken a természeti, tájképi értékek védelmét biztosítani kell. 
(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken: 
a) a gyep, nádas, vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfelületek (vízfolyások, tavak) és azok partjait kísérő erdősávok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető, 
b) fásítás, erdősítés kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet. 
(4) Az (1) bekezdés szerinti területeken vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a természeti-, táji értékek károsítása nélkül, tajba illő módon, természetszerű kialakítással történhet. 
(5) Az övezetben kizárólag az OTÉK 32.§-ában felsorolt építmények - a nyilvános illemhely, hulladékgyűjtők, önálló reklámhordozók kivételével - helyezhetők el. 
(6) Az övezetben kerítések nem létesíthetők. A telkek elválasztása, amennyiben erre igény van, sövénnyel javasolt. 

16. §
Hagyományos árutermelő övezet (M II)

(1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3.000 m2, szélessége 30 m. 
(2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek építmény magasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza: 

Gazdasági épület: a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei. 
Tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület 
(3) Terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető. 
(4) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni ("tanyaudvar"), amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m2-t. 
(5) Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33.§-ban felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatbavételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően adható ki. 
(6) A tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet. 
(7) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m elő-, ill. hátsókertet és min. 5 m oldalkertet kell biztosítani. 
(8) Kerítés az övezetben fából, vagy sövénnyel takart drótfonatból készíthető. Tömör kerítés az övezetben nem létesíthető. 
(9) Az egyes építmények csak az OTÉK 36.8-ban előírt távolságok betartásával helyezhetők el.
(10) Az övezet bakonyszombathelyi kommunális szippantott szennyvíz leürítő és dögkút Bársonyos közigazgatási területét érintő 1000 m-es körzetében (Ld. Külterületi szabályozási terv élelmiszertároló, ill. feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, tanyagazdaság, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el. 

17. §
Kiskert övezet (M III)

    (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 1.500 m2, szélessége min. 12 m. 
    (2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek építmény magasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

Gazdasági épület: a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei. 
*Ld. még az (3) bekezdést! 
    (3) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 27.) önkorményzati rendelet 21. §-a
    (4) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min.6-6 m elő-, ill. hátsókertet és min. 3 m oldalkertet kell biztosítani. Bársonyos és Öreghegy belterületek között, a 8208. sz. úttól keletre elhelyezkedő kiskert övezetben legalább 50 m előkert tartandó be (épületek az úttól 50 m-nél távolabb helyezhetők el). 
    (5) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 27.) önkorményzati rendelet 21. §-a
    (6) Az övezetben üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb, nem helyezhetők el. 

18. §
Szőlőgazdálkodás övezete (MIV) 

   (1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3.000 m2, szélessége min. 14 m.
    (2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza: 

Gazdasági épület: a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei. 
*Ld. még az (3) bekezdést!  
    (3) Az övezetben kizárólag a legalább 90 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, a szőlőműveléshez kapcsolódó gazdasági és vendéglátó létesítmények helyezhetők el. 
    (4) Az övezetben épületek feltöltésen nem helyezhetők el. 
    (5) Az. övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min, 6-6 m elő-, ill., hátsókertet és min. 3 m oldalkertet kell biztosítani. 
    (6) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 27.) önkorményzati rendelet 21. §-a
    (7) Az övezetben szőlőtelepítés, ill. szőlő ültetvény felújításakor ajánlott az Ászár Neszmélyi borvidékre jellemző fajták: Olaszrizling, Rajnai Rizling, Irsai Olivér, Tramini stb. telepítése. 

19. §
Tanyagazdasági övezet (MV)

(1) Az övezetbe a Külterületi szabályozási terven lehatárolt, 0291 hrsz.-ú terület tartozik. 
(2) Az övezetben, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel elhelyezhető: 
a) a növénytermesztés és állattartás, terményfeldolgozás, raktározás célját szolgáló épületek, építmények, továbbá 
    b) egy lakóépület. 
(3) Az épületek, építmények átlag építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet. Terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető. 
(4) Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTTK 33.§. -ban felsorolt feltételek biztosíthatók. A szükséges feltételek biztosításának módját az építési engedélynek tartalmaznia kell. A használatbavételi engedély az előírt feltételek teljesülését követően adható ki. 
(5) A tanyagazdaság lakóépületének alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet. 
(6) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m elő-, ill. hátsókertet és min. 5 m oldalkertet kell biztosítani. 
(7) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 27.) önkorményzati rendelet 21. §-a
(8) Az egyes építmények csak az OTTK 36.§-ban előírt távolságok betartásával helyezhetők el. 

20. §
Erdőterületek

(1) A Külterületi szabályozási terv"-en erdőterületként feltüntetett területek más területfelhasználási egységbe csak az általános rendezési terv módosításával sorolhatók át. 
(2) A külterületen levő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint gazdasági (Fg) rendeltetésűek. 
(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl.: erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul. 
(4) A (3) bekezdés szerinti épületek legalább 100.000 m2 (10 ha) nagyságú telken 0,5 %-os beépítettséggel helyezhetők el. Az épületek építmény magassága 4,5 m lehet. Módosította a 9/2019. (IX. 27.) önkorményzati rendelet 21. §-a
(5) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet. 

21. § 
Egyéb rendeltetésű terület (Egy)

(1) A közigazgatási területen egyéb rendeltetésű terület: a Cuhai-Bakony-ér és a Nyéki-ér medrei, és partjai. A partélektől számítva a parti sáv 6-6 m. 
(2) A vízfolyások medreiben és parti sávjában létesítmények csak a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások alapján helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el. Építmények, egyéb létesítmények elhelyezése a közműterületekre vonatkozó előírások szerint történhet. 
(3) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízügyi hatóság létesítési engedélyével, a kezelő beleegyezésével végezhetők. 
(4) A vízfolyások medreiben és parti sávjában az alábbi környezeti feltételek biztosítandók: 
a) az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek: 
    aa) veszélyeztetik a felszíni vízfolyások, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak, 
ab) amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek keletkeznek, 
ac) amelyek során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek. 
b) felszíni vízfolyásokhoz 100 m-nél közelebb állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. 

IV. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

22. §
Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

(1) Az egyes építési övezetekre és övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telękalakítást engedélyezni nem szabad.
 (2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTEK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani, 
(3) A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni. 
(4) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki: 
a)   a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően, 
    a) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve a kialakult állapotnak, illetve a jelenlegi földhivatali besorolásnak megfelelően a megszerzendő elvi építési engedély szerint 
(5) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett: 
a) a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén és védőtávolságán belül, 
b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,
c) helyi védettségű természetvédelmi területeken (M II.: védendő tájhasználatú övezet). 

23. §
Közműellátás, közműlétesítmények

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. 
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energiaellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. 
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. 
(4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni. 
(5) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha: 
a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll (a teljes körű közműellátás keretében biztosítani kell a vezetékes ivóvíz és tüzivíz ellátást, a villamos energia ellátást, a szennyvíz közcsatornával történő elvezetését (a szennyvíz közcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg közműpótlóként a szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő medence használata is elfogadható), a felszíni vízrendezés megoldását). 
b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamos energiaellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül.
 (6) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. 
(7) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: 
a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető, (kivéve a hatósági engedéllyel történő mezőgazdasági területre történő szennyvíz öntözés). 
b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. 
c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. 
d) Azokon a területeken, ahol a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésére csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte. 
e) A beépítésre nem szánt területén (bel- és külterületen) elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha: 
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell Összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. 
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ANTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz. (Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.) 
(8) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - legalább a szennyezettség megengedett mértékéig - elő kell tisztítani. 
(9) Közvetlen élővízbe vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. 
(10) A kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 10 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. 
(11) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad.
(12) A csapadékvíz elvezetésére: 
        a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. 
        b) az új beépítésre szánt területeken is zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni, 
        c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni és ezt folyamatosan fenn kell tartani. 
(13) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. 
(14) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. 
(15) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól Összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. 
(16) Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során (hálózatépítéssel járó karbantartás esetén is) közművezetéket építeni csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivéve a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban, a szilárd útburkolat kiépítéséig föld feletti elhelyezéssel kivitelezhető a villamosenergia ellátás hálózata és a távközlés hálózata. Ezeken a helyeken területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A szilárd burkolat kiépítésekor a föld feletti vezetékek föld alá történő kiváltását meg kell oldani. 
(17) Gáznyomás szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. 
(18) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény elhelyezése építési engedély alapján történhet. 
(19) Vezetékes hírközlési létesítmények szabályozása a szabályozási előírások (16) bekezdése szerint javasolt, amely szerint új közművezetékeket csak földalatti fektetéssel szabad engedélyezni, kivéve a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban. Így a hírközlő (telefon, TV) hálózatok is csak földalatti kivitellel készülhetnek szilárd burkolattal rendelkező utcákban. A szilárd útburkolat kiépítéséig föld feletti elhelyezéssel kivitelezhető a hírközlés hálózata. Ezeken a helyeken területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A szilárd burkolat kiépítésekor a föld feletti vezetékek föld alá történő kiváltását meg kell oldani. 
(20) Az országos mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozást be kell tartani. 

24. §
Műemlék- és településvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

(1) Műemléki, vagy régészeti jelentőségű területen, annak környezetében (a szabályozási tervlapon feltüntetett "műemléki környezet határán" belül) területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) által előírt módon és az OMVH előzetes hozzájárulásával, továbbá a jogszabályokban foglaltak betartásával szabad. (Műemléki védettség alatt álló építmény a faluban a Kossuth Lajos u. 1. sz. (4 hrsz.) - M III besorolású, késő klasszicista R.k. plébániaház (1848.), műemlékké nyilvánítva 22509/1958. sz. alatt.)
 (2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény IV. fejezete (Régészeti védelem, régészeti feltárás) szerint kell eljárni. 
(3) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (IX. 27.) önkorményzati rendelet 21. §-a. 

(4) Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni, és a Tatai Kuny Domokos Múzeumot értesíteni kell.

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. 
(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg az 1986-ban készült és jóváhagyott korábbi rendezési terv előírásai hatályukat vesztik. 
(3) A rendelet a hatályba lépését követően az új, induló építési ügyekre vonatkozik.