Bajót község önkormányzat képviselő - testülete a helyi önkormányzatról szóló és módosított 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 1. § (6) bekezdése a) pontjában, valamint a 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Ötv. 1. § (6) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

                                   BAJÓT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az önkormányzat székhelye: Bajót Kossuth L. u. 69.

     Postacíme:                                  2533 Bajót Kossuth L. u. 69.

(3) Az Önkormányzat Hivatalának megnevezése:

Bajót – Mogyorósbánya Körjegyzősége

(4) Illetékességi területe: Bajót Község közigazgatási területe.

...

Az önkormányzat jelképei és az önkormányzat hivatalos lapja

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: A település címere, zászlója.

Az önkormányzat a jelképeit és azok használatát külön rendeletben határozza meg.

3. §

(1) Az önkormányzat hivatalos lapjának neve: Bajóti Kisbíró

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: havonta

(3) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

a) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat, esetenként rendeleteket;

b) a fontosabb társadalmi eseményeket, azokról a beszámolót.

(4) Az önkormányzat hivatalos lapját lapszámonként a Bajót - Mogyorósbánya Körjegyzőség lefűzi és 4 évente bekötteti a jövőbeni kutathatóság miatt.

Önkormányzati kapcsolatok

4. §

(1) Bajót Község nemzetközi kapcsolatai:

Bajót település hivatalos kapcsolatot tart fenn

a) Ister-Granum határon átnyúló kistérségi szerveződés

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

5. §

(1) Bajót Község Önkormányzata:

a) Támogatja a településen élő cigány kisebbség közösségeinek kulturális hagyományait, értékét.

b) támogat minden olyan tevékenységet, mely a település ellátó, szolgáltató, infrastrukturális felzárkóztatását segíti elő, különös figyelemmel arra, amely a település műemlékvédelmi és művészeti értékeinek feltárására, megőrzésére irányul.

c)   Együttműködik a helyi szervezetekkel.

6. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatain túl önként is vállalhat közfeladat ellátást az Ötv. 1. § (4) bekezdésében foglaltakon túl, ha:

a) annak pénzügyi, tárgyi és személyi feltételei rendelkezésre állnak;

b) ellátása nem sérti más települések érdekeit;

(2) Az új közszolgáltatási feladat felvállalásáról a képviselő-testület dönt.

(3) Az új közfeladat, közszolgáltatás önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat, valamint az (1) bekezdésben említett feltételeket.

7. §

(1) Önként vállalt önkormányzati feladat:

a) egyesületek, non-profit szervezetek támogatása

8. §

1. Bajót Község Önkormányzatának alaptevékenységei:

a)

(2) Kisegítő tevékenység

     a)  Kisegítő tevékenysége arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 0,5 %

( bérbeadás, fénymásolás, Internet használati díj )

8§

Bajót Község Önkormányzat szakfeladatrendjének melléklete

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

9. §

(1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörben eljáró évente egyszer, a képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

10. §

1. Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület ülései

11. §

(1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.

(2) Az ülések fajtái:

a) alakuló

b) rendes

c) rendkívüli

d) közmeghallgatás  

A képviselő-testület megalakulása

12. §

(1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választási eredményről;

b) a helyi választási bizottság elnöke a polgármesternek és a képviselőknek átadja a megbízóleveleket;

c) a települési képviselők, majd ezt követően a polgármester esküt tesznek;

d) a polgármester ismerteti a választási programját;

e) a bizottságok tagjainak megválasztása;

f) a bizottságok feladatának megállapítása;

g) az alpolgármester megválasztása;

h) a polgármester illetményének a megállapítása;

i) az alpolgármester, a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítása.

Rendes ülés

13. §

(1) A képviselő-testület saját munkaterve szerint tart ülést. Az éves munkatervben elfogadott képviselő-testületi ülések kezdési időpontja: délután 16 óra.

(2) A képviselő-testületek mindenfajta ülését Bajót Kossuth L u. 147. sz. alatt található Millenniumi házban kell összehívni. Ha a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, máshová is összehívható a képviselő-testületi ülés.

Rendkívüli ülés

14. §

(1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés száma nincs meghatározva és minden olyan esetben összehívható, ha soron kívül kell dönteni a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben

(2)A polgármester az indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést, vagyis a képviselő-testületi ülés napjának 3 napon belül kell lennie.

(3) Amennyiben a polgármesterhez benyújtott képviselői indítvány időpontot is tartalmaz, a polgármesternek elsősorban ebben az időpontban kell összehívnia a képviselő-testületi ülést. Amennyiben az időpont valami oknál fogva nem megfelelő, akkor arról tájékoztatja az indítványozó képviselőket, új időpont egyidejű megjelölésével. A polgármester által megjelölt új időpont a (2) bekezdésben meghatározottakkal nem lehet ellentétes.

A testületi ülés összehívása

15. §

(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester írásbeli meghívóval hívhatja össze. Kivételes esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke (továbbiakban e bekezdésben megjelölt személyek megnevezése: levezető elnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

(3) A körjegyzőséget érintő döntésekhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek együttes ülésének meghívóját a körjegyzőséghez tartozó települések polgármesterei írják alá vagy „sk.” jelzéssel látják el. Az együttes képviselő-testületi ülést az a polgármester vezeti, ahol a képviselő-testületek az együttes ülést tartják.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:  a) a helyi képviselőket;

                                                                                   b) a körjegyzőt.

c) képviselői megbízatással nem rendelkező alpolgármestert

(5) A  képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:

a) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges;

b) a napirendi pont szerint illetékes Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség munkatársait.

(6) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján is képviseltethetik szervezeteiket.

(7) A képviselő-testületi rendes ülést minden hónap harmadik keddjére kell összehívni.

(8) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

16. §

(1) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően 5 nappal kézhez kapják. Ettől csak rendkívüli testületi ülés összehívásakor lehet eltérni.

(2) A képviselők és a körjegyző részére kiküldött meghívónak minden esetben tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit;

b) mellékletként az írásbeli előterjesztéseket, a rendelet-tervezetek, határozati javaslatok, stb. teljes szövegét.

(3) A 16. § (5) bekezdésében felsorolt meghívottak közül az eseti tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívón kívül csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon, a Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség  helyiségében (2533. Bajót Kossuth L u. 69.) elhelyezett meghívó útján, valamint a község területén lévő hirdetőtáblákon történő tájékoztató kifüggesztésével kell értesíteni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

Munkaterv

17. §

(1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét, beosztását;

c) az előterjesztés elkészítésének határidejét, ha az előterjesztés elkészítésének határideje szorosabb a 16. § (1) bekezdésében foglaltaknál;

d) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;

e) szükség szerint a beszámolók, jelentések főbb követelményeit;

f) a közmeghallgatás időpontját.

(3) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év első ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok

Az ülések nyilvánossága

18. §

(1) Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület – vita lefolytatása nélkül – egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése alapján felszólalhat.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(3) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz           nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

c) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a levezető elnök - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, vagy berekesztheti az ülést.

d) Az ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen    tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, vagy kivezettetheti.

e) A levezető elnök a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, velük vitába szállni nem lehet.

Zárt ülés

19. §

(1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester, jegyző adhat a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.

A rendes ülés napirendje

20. §

(1) A napirendre a levezető elnök tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében – ezen bekezdés utolsó mondatában foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Egyszerű szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) tájékoztatók;

b) rendeleti javaslatok;

c) határozati javaslatok;

d) sürgősségi indítvány;

e) interpellációk;

f) kérdések;

g) bejelentések.

 (4) A polgármester a (3) bekezdés a) pontjának keretében köteles beszámolni:

a) a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;

            b) az előző ülés óta tett valamennyi intézkedésről, eseményekről;

(5) A (3) bekezdésben megállapított sorrendtől eltérni csak akkor lehet, ha az ülésen az erről szóló indítványt a testület egyszerű többséggel elfogadta. Indítványt bármely képviselő-testületi tag vagy a levezető elnök tehet, de az indítványt köteles indokolni.

(6) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozat nélkül dönt. Az indítványt köteles indokolni az indítványtevő.

(7) A levezető elnök javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is, de javaslatát indokolni köteles. A napirendek összevonásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Amíg egy napirendi pontban, vagy egyéb előterjesztésben nem születik döntés, addig másra áttérni nem lehet.

(9) A határozati javaslatot a levezető elnök, a körjegyző vagy képviselő ismerteti.

Az ülés menete

21. §

(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) A képviselő testület határozatképességének megállapítása;

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása;

c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről;

d) napirendenként:

- a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása;

- a vita összefoglalása;

- az indítványok szavazásra való feltevése;

- határozati javaslatok szavaztatása;

- a szavazás eredményének megállapítása, számszerűen;

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése;

e) a rend fenntartása;

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése;

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás;

h) az ülés bezárása.

(2) A egy jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése nem kötelező. A hitelesítő képviselők abc sorrendben látják el a hitelesítést. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése

Az előterjesztések rendje

22. §

(1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amelyet a (3) bekezdésben felsorolt személyek nyújtanak be.

Előterjesztésnek minősül: a munkatervben és a testületi ülésen javasolt rendelet-és/vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

 (2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről;

b) az önkormányzat feladatkörébe tartozó önálló döntést igénylő rendelet-tervezet, határozati javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul;

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásul vételt igényelnek;

d) önkormányzati hatósági ügyekben tett előterjesztések.

(3) Az (2) bekezdés b) pontja szerint előterjesztésre jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) bármely települési képviselő

d) körjegyző

e) napirendi pontban megjelölt meghívott vendég

 (4) A testületi ülésre az előterjesztés írásbeli vagy szóbeli lehet. Rendeletalkotással összefüggő napirend kizárólagosan írásbeli előterjesztés lehet.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást az előzményekkel és a tárgyban hozott korábbi döntésekkel;

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, azok mellett vagy ellen szóló érvekkel;

c) az egyes alternatívák indokait;

d) a határozati javaslatokat;

e) szükség szerint a felelős(ök) és a határidő értelemszerű megjelölését;

f) az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozatok sorsát.

 (6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőzően 8 nappal kell Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőséghez eljuttatni, aki megvizsgálja a döntés-tervezetek jogszerűségét, majd gondoskodik arról, hogy a képviselő-testületi ülés meghívójával együtt a 17. §-ban foglaltak szerint az érintettekhez eljusson.

(7) Halaszthatatlan és egyszerűen eldönthető esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(8) A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 8 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni, vagy csak szóban tudja előterjeszteni. A bejelentést a polgármester tudomásul veszi, a meghívóban ezt szerepelteti. A képviselő-testület az ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztés új időpontra szóló kitűzéséről.

Sürgősségi indítvány

23. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselők több mint egyharmada (3 fő), az egyes bizottságok, a polgármester javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.

(2) Sürgősségi indítványt az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternek kell benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

Interpelláció

24. §

(1) Az önkormányzati képviselő a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőséghez és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülésen kell benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Ha az interpelláló a testületi ülésen nincs jelen, akkor az interpellációt előterjeszteni nem lehet. Az előterjesztést a következő testületi ülésre kell áttenni. Amennyiben ezen a testületi ülésen sincs jelen az interpelláló, akkor a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az interpelláció megtárgyalásáról, vagy végleges elvetéséről.

(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.

(4) A válasz elhangzása után – írásban 15 napon belül adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a képviselő-testület vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak, vagy új válaszadási kötelezettséget ír elő. Az ezzel kapcsolatos döntéseit a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozza.

(6) Elutasított válasz esetén a képviselő-testület az interpelláció tárgyában végzett bizottsági jelentés alapján a következő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz. A szavazás egyszerű szótöbbséggel történik.

Kérdés

25. §

(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kérdés az interpellációtól abban különbözik, hogy azt elegendő kizárólagosan szóban feltenni, írásos megfogalmazása nem szükséges.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

26. §

(1) Az ülést az levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.

(2) Bármely képviselő, polgármester illetve előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Elnapolási határozat esetén az elnapolást kérő javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

A vitavezetés szabályai

27. §

(1) Az ülés levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem jelentheti az írott anyag ismertetését, csak annak összefoglalását követően egyes új adatok, információk bemutatását.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a polgármester és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

28. §

(1) Az önkormányzat bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai, a polgármester a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja

29. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja, javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.  A vita lezárásáról szóló döntést a levezető elnök hozza meg.

(3) A napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal válaszol az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

A szavazás módja

30. §

(1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) A képviselők „igen„ vagy „nem” szavazatokkal, illetve „tartózkodással” vesznek részt a szavazásban.

(3) A szavazás módjának megváltoztatását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

Ha a módosító vagy kiegészítő javaslat elfogadásra kerül, az eredeti javaslatot egységes szerkezetben (az elfogadott módosításokkal, valamint kiegészítésekkel kiegészítve) kell szavazásra bocsátani.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

A nyílt szavazás

31. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. 

(2) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

32. §

(1) Bármely képviselő, javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A körjegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az levezető elnöknek. A szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

      ha a polgármester vagy bármely képviselő kéri.

 (4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

A titkos szavazás

33. §

(1) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottság látja el. A Szavazatszámláló Bizottság 3 fő képviselőből áll

(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség  biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. A titkos szavazásra bocsátott ügyben a döntés eredményét – tájékoztatás alapján – a levezető elnök mondja ki.

(6) A titkos szavazásról a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottságnak külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(7) A jegyzőkönyv tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét, és végét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazással eldönteni kívánt ügy tárgyát, a szavazás eredményét.

Határozathozatal

34. §

(1) A képviselő-testület határozatának elfogadása történhet egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel.

(2) Minősített többség szükséges

a) helyi népszavazás kiírásához;

b) átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásához;

c)  kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához; 

d) társulási vagy egyéb szerződésben foglalt esetekben, hatáskör átruházásához,

e) az önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, illetve erről történő lemondása;

f) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

A képviselő-testületi határozatok

35. §

(1) A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.

(2) A testületi határozatokról a Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség naprakészen határidős nyilvántartást köteles vezetni.

(3) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség készíti el, s a levezető elnök terjeszti a képviselő-testület elé.

Az önkormányzati rendelet

36. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti(k):

a) a képviselők;

b) az önkormányzat bizottságai;

c) a polgármester, az alpolgármester;

d) a körjegyző;

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is oly módon, hogy mind a koncepció, mind a tervezet vita tárgya legyen.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet. A képviselő-testület a rendelet előkészítésére bizottságot hozhat létre.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) A tervezetet a Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság és/vagy külső szakértő is.

b) A tervezetet Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség a saját véleményével együtt megvitatás céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszti. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakember is meghívható.

c) Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

d) A rendelet hiteles, végleges szövegét Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség szerkeszti meg.

(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének időpontját.

(6) Az önkormányzati rendeleteket Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség hirdetőtábláján kifüggesztve kell kihirdetni. Lehetőség szerint az elfogadott rendeleteket az önkormányzat hivatalos lapjában is közzé kell tenni vagy a rendelet teljes szövegének közlésével, vagy ha annak terjedelme ezt nem teszi lehetővé, a tárgy és a megtekintés lehetőségének megjelölésével.

(7) A rendeleteket Bajót-Mogyorósbánya Körjegyzőség hirdetőtábláján a kifüggesztéstől számított 30 napig kell elhelyezni.”

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

37. §

(1) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv nem szószerinti.

(2) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készülhet. A hangfelvételek amennyiben diktafonról készülnek, a számítógépbe elkülönítetten kerülnek lementésre. A hangfelvételeket 2 hónapig meg kell őrizni, azután a hanganyag törölhető, megsemmisíthető.

(3) Zárt ülésről készített hangfelvételt írásos kérelem alapján csak a képviselők, jegyző és a polgármester és az, akinek a zárt ülés jogát jogos érdekét érinti hallgathatják meg. Zárt ülésről írásos kérelem alapján feljegyzést, másolatot a polgármester, a jegyző, a képviselők, valamint az készíthet, akiknek a zárt ülés jogát jogos érdekét érinti.

(4) Nyilvános ülésről készített hangfelvételt írásos kérelem alapján bárki meghallgathatja, arról feljegyzéseket készíthet, másolatot kérhet. A másoláshoz szükséges tárgyi eszközöket a kérelmezőnek kell biztosítania.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az ülés jellegét /alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallhatás/;

b) az ülés nyilvános, avagy zárt ülési módját;

c) az ülés helyét, időpontját;

d) a megjelent képviselők és a távolmaradt képviselők nevét;

e) az ülésen vagy annak egyes napirendi pontjai tárgyalása alkalmával  tanácskozási joggal résztvevők nevét;

f) az ülés megnyitásának időpontját;

g) a tárgyalt napirendi pontokat;              

h) napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét;

i) a szavazások számszerű eredményét;

j) a megalkotott rendeletek és a meghozott határozatok szövegét;

k) az ülést levezető elnök esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket);

l) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat;

m) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját, és a jelenlévő képviselők névsorát;

n) a polgármester és a körjegyző, illetve – ha vannak – a hitelesítők aláírását.

(6) Ha a képviselő indoklással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(7) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(8) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a) eredeti példányát a körjegyzőség kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában;

(9) A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(10) A zárt ülésről készített testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a körjegyzőség hivatala a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kezeli.

(11) A testületi ülések jegyzőkönyveiről kiadott másolat 10.- Ft/oldal.”

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK

38. §

(1) A polgármester, a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának megtételéről, azok kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

39. §

(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő testület feladatainak eredményes ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság                                                    5 fő

b) Művelődési és Sport Bizottság                                                                        9 fő

c) Szociális, Egészségügyi Bizottság és Vagyonnyilatkozat

nyilvántartó Bizottság                                                                                             3 fő

(3) Az állandó bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is;

c) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;

(4) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 3. számú melléklete rögzíti.

Ideiglenes bizottság

40. §

(1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) az esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;

b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;

c) társulási megállapodások előkészítése;

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

A bizottságok szervezeti és működési rendje

41. §

(1) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

A bizottságok ülései

42. §

(1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

(3) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára;

b) a polgármester indítványára; (Ötv. 25.§ (1))

c) a jegyző indítványára;

d) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5) Indokolt esetben a bizottság sürgősen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.

43. §

(1) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Ötv. kötelezővé teszi vagy lehetőséget biztosít. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elhangzott felszólalások rövid ismertetését és a döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és esetlegesen amennyiben hitelesítőt választ a bizottság, akkor az ülésen kijelölt egy tag írja alá. A bizottság jegyzőkönyveinek elkészítéséért a bizottság elnöke felelős.

(3) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

VI. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

44. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

45. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben.

(2) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket, a község egész lakosságot érintő minden fontos eseményről, intézkedésről.

A tájékoztatás történhet írásban, szóban, személyes felkérés útján, vagy a képviselők megbeszélésre való összehívásával.

(3) A polgármester minden héten szerdán 8,00 órától 15 óráig ügyfélfogadást tart.

(4) A polgármester 2 hetet meghaladó időtartamú szabadság igénybevételét – ha a testületi ülések ütemezése lehetővé teszi – előre bejelenti, ha erre nincs lehetőség, utólag tájékoztatja a képviselő-testületet.

Alpolgármester

46. §

1. Bajót Község képviselő-testülete egy képviselői tagsággal rendelkező alpolgármester mellé további egy képviselői tagsággal nem rendelkező alpolgármestert (továbbiakban: külsős alpolgármester) választ.

2. A külsős alpolgármester részére is ugyanúgy meg kell küldeni a képviselő-testületi ülések meghívóit, előterjesztések írásos anyagait, mint a képviselők részére.

A körjegyző

47. §

(1) A körjegyző vagy megbízottja minden héten ügyfélfogadást tart:

a) Bajót Községben szerdán: 8,00-15,00 óráig

b) Mogyorósbánya Községben csütörtökön: 8,00-15,00 óráig

                                                                       kedd: 8.00-11.30 óráig

VII. Fejezet

A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA A KÖRJEGYZŐSÉG

48. §

 (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bajót és Mogyorósbánya községek önkormányzataival közösen körjegyzőséget hoz létre.

(2) A körjegyzőség neve: Bajót - Mogyorósbánya Körjegyzőség

(3) Körjegyzőség székhelye : 2533. Bajót Kossuth L. u. 69.

(4) A társközségben, Mogyorósbányán kirendeltség működik.

49. §

(1) A körjegyzőség létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a körjegyzőséget alapító együttműködési megállapodás részletezi

E megállapodás tartalmazza:

a) a körjegyzőség nevét, címét, jogállását;

b) a körjegyzőség létszámát;

c) a körjegyzőség belső szervezeti felépítését;

d) a körjegyzőség alapvető feladatait, ezen belül az önkormányzatok képviselő-testületének működésével kapcsolatos feladatokat és a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat;

e) a körjegyzőség köztisztviselőinek munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét;

f) a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását.

50. §

(1) A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a) a körjegyző működéséről szóló beszámoló elfogadásáról;

b) a körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásról;

c) a teljesítménykövetelmények elfogadásáról.

51. §

(1) A körjegyzőség hivatalában a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a körjegyzőség ügyrendje  szabályozza

VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI, TÁRSULÁSAI

A költségvetés

52. §

(1) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

A) első forduló (koncepció) főbb elemei:

a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése ezen belül:

                                   - bevételi források;

                                   - azok bővítésének lehetőségei;

                                   - a kiadási szükségletek;

 - azok gazdaságos, törvényes keretek között mozgó célszerű megoldásainak a meghatározása;

                                   - az igények és célkitűzések egyeztetése;

                                   - a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

                                   - a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

B) A második forduló főbb elemei:

a)  az érdekegyeztetést és az illetékes bizottság véleményének kikérését követően a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét.

b) a költségvetési tervezet tartalmazza:

- a bevételi forrásokat;

- a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési   szervenként);

- a felújítási előirányzatokat célonként;

- a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben az általános és a céltartalékot.

Az önkormányzat vagyona

53. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésre, megterhelésre, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület csak abban az esetben vesz fel hitelt, ha más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy a hitelfelvétel gazdaságilag célszerű.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetéről (vagyonérték, jelzálogterhek, stb.) évenként a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

(4) 1.00.000 Ft-ot meghaladó, az önkormányzat költségvetését, vagyonát, tulajdonát érintőn ügyekben, szerződések megkötése, kötelezettségvállalások előtt a képviselő-testület előzetes tájékoztatása szükséges.

.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

54. §

(1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(2) Az önkormányzat a közbeszerzés alá eső beruházási és felújítási feladatait a Közbeszerzésről törvény alapján végzi. Egyéb esetekben 1.000.000 Ft feletti kötelezettségvállalások esetén kötelező a minimum 3 pályázó részvétele melletti pályáztatást, kivéve, ha a kötelezettségvállalás megkezdett munkához, vagy korábbi szerződéshez kapcsolódik.

Az önkormányzat társulásai

55. §

(1) A társulás célja és rendeltetése, különösen:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;

b) lakossági, hatósági ügyek hatékonyabb szakszerű ellátása;

c) kötelező államigazgatási feladatok ellátása.

(2) Koordináció főbb módszerei:

a) polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai;

b) testületi ülések együttes tartása;

c) közös bizottságok létrehozása.

 (3) A képviselő-testület a társult önkormányzattal a társulási megállapodás szerint együttes ülésen dönt azokban az ügyekben, amelyek mindegyik önkormányzat feladatát és hatáskörét érinti és azok ellátására a megállapodás létrejött.

IX. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, A LAKOSSÁGI FÓRUMOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE

I.

Helyi népszavazás

56. §

(1) Az Ötv. 47. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül helyi népszavazást a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezhet.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást az (1) bekezdésben felsoroltak kezdeményezése esetén.

II.

Népi kezdeményezés

57. §

(1) A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a legközelebbi ülésén, de legkésőbb 1 hónapon belül dönt.

(2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10 %-a indítványozott.

 (3) Helyi népi kezdeményezés egy adott témában, egy évben csak egyszer kezdeményezhető.

(4) Több - tartalmában megegyező - beadvány, együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.

(5) A képviselő-testület népi kezdeményezésben hozott döntését a polgármester közli.

Lakossági fórumok

58. §

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás;

b) állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A lakossággal való szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a Bajóti Kisbíró című helyi újságban való megjelentetése.

Közmeghallgatás

59. §

(1) A képviselő-testület a közmeghallgatást az alábbi szabályok figyelembe vételével végzi:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

60. §

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, illetve ha erre nincs mód, legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

61. §

(1) A települési önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során, kölcsönös érdekek alapján együttműködik a kistérségben és a régióban más helyi önkormányzatokkal, részt vesz érdekképviseleti és egyéb szervek tevékenységében.

(2) A települési önkormányzat testvér települési kapcsolatot igyekszik kiépíteni határokon túl működő önkormányzattal.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. §

(1) Ez a rendelet 2011. június 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a:

1. Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2007(IV.26.) sz. rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
2. Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010 (X.14.) rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról
3. Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2009 (V. 28.) sz. rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról
4. Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2010 (II.25) sz. rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról
5. Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011 (II.10.) sz. rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról
6. Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011 (III.29) sz. rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról
7. Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011 (IV.26.) sz. rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról