1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: A település címere, zászlója.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapjának neve: Bajóti Kisbíró

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: havonta

(3) Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

(4) Az önkormányzat hivatalos lapját lapszámonként a Bajóti Közös Önkormányzati Hivatal lefűzi és 4 évente bekötteti a jövőbeni kutathatóság miatt.

4. § (1) Bajót Község önkormányzata hivatalos kapcsolatot tart fenn az Ister-Granum határon átnyúló kistérségi szerveződéssel.

5. § (1) Bajót Község Önkormányzata:

(2) Bajót Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Bajóti Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

(3) Az Önkormányzat a Roma Önkormányzat feladatellátásához kapcsolódó postaköltsége, nyomtatási másolási költséget, a helységek rezsiköltségeit biztosítja.

(4) Az Önkormányzat nem biztosítja a Roma Önkormányzati tagok és tisztségviselő telefonhasználatának költségét, a hivatalos levelezésen felüli levelezések posta, nyomatatási, másolási költségét, számítógép használatát.

6. § (1) Az új közszolgáltatási feladat felvállalásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az új közfeladat, közszolgáltatás önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat, valamint a feladat pénzügyi, tárgyi és személyi feltételeit.

7. § (1) Önként vállalt önkormányzati feladat:

8. § (1) Bajót Község Önkormányzatának alaptevékenységi besorolás:

9. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörben eljáró évente egyszer, a képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

10. § (1) Az önkormányzat vállalkozói tevékenységet nem végez.

11. § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.

(2) Az ülések fajtái:

12. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

13. § (1) A képviselő-testület saját munkaterve szerint tart ülést. Az éves munkatervben elfogadott képviselő-testületi ülések kezdési időpontja: délután 16 óra.

(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését Bajót Kossuth L u. 147. sz. alatt található Millenniumi házban kell összehívni. Ha a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, máshová is összehívható a képviselő-testületi ülés.

(3) A képviselő-testület közmeghallgatását a Bajót Kossuth L. u. 84. sz. alatt található művelődési házba kell összehívni.

14. § (1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés száma nincs meghatározva és minden olyan esetben összehívható, ha soron kívül kell dönteni a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglaltakon kívül ülés összehívására vonatkozó indítványt benyújthat a képviselők több mint a fele. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles összehívni a rendkívüli ülést, vagyis a képviselő-testületi ülés napjának 15 napon belül kell lennie.

(3) Amennyiben a polgármesterhez benyújtott képviselői indítvány időpontot is tartalmaz, a polgármesternek elsősorban ebben az időpontban kell összehívnia a képviselő-testületi ülést. Amennyiben az időpont valami oknál fogva nem megfelelő, akkor arról tájékoztatja az indítványozó képviselőket, új időpont egyidejű megjelölésével. A polgármester által megjelölt új időpont a (2) bekezdésben meghatározottakkal nem lehet ellentétes.

15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester írásbeli meghívóval hívhatja össze. Kivételes esetben a rendkívüli képviselő-testületi ülés telefonon is összehívható.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó Bizottság elnöke (továbbiakban együtt: levezető elnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

(3) A Bajóti Közös Önkormányzati Hivatalt (továbbiakban: Hivatal) érintő döntésekhez a képviselő-testületek együttes ülésének meghívóját a Hivatalhoz tartozó települések polgármesterei írják alá vagy „sk.” jelzéssel látják el.

(4) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni: a) a helyi képviselőket;

(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a napirend tárgya szerint:

(6) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján is képviseltethetik szervezeteiket.

(7) A képviselő-testületi rendes ülést minden hónap utolsó keddjére kell összehívni.

(8) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén az ülés időpontjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

16. § (1) Az ülés meghívóját, valamint az írásos előterjesztéseket a képviselők részére úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek lehetőleg az ülés időpontját megelőzően 5 nappal kézhez kapják.

(2) A képviselők és a jegyző részére kiküldött meghívónak minden esetben tartalmaznia kell:

(3) A 15. § (5) bekezdésében felsorolt meghívottak közül az eseti tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívón kívül csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(4) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot lehetőleg az ülés előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon, a Hivatal helyiségében (2533. Bajót Kossuth L u. 147.) elhelyezett meghívó útján, valamint a község területén lévő hirdetőtáblákon történő tájékoztató kifüggesztésével kell értesíteni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

17. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év első ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz.

18. § (1) Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület – vita lefolytatása nélkül – egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése alapján felszólalhat.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(3) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjét megzavaró állampolgárt a levezető elnök rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, vagy kivezettetheti.

(5) A levezető elnök a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, velük vitába szállni nem lehet.

19. § (1) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester, jegyző adhat a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.

20. § (1) A napirendre a levezető elnök tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

(4) A polgármester a (3) bekezdés a) pontjának keretében köteles beszámolni:

(6) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt az indítványtevő köteles indokolni.

(7) A levezető elnök javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is, de javaslatát indokolni köteles. A napirendek összevonásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) A határozati javaslatot a levezető elnök ismerteti.

21. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

22. § (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amelyet a (3) bekezdésben felsorolt személyek nyújtanak be.

23. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselők több mint egyharmada (3 fő), a bizottság, a polgármester, a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.

(2) Sürgősségi indítványt az előterjesztéssel együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternek kell benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Sürgősségi indítványt az (1) bekezdésben meghatározott személyek az ülésen a napirendi pontok elfogadása előtt szóban is benyújthat. A sürgősségi indítvány napirendbe való felvételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

24. § (1) Az önkormányzati képviselő a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, a jegyzőhöz és a bizottság elnökéhez interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülésen kell benyújtani. Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Ha az interpelláló a testületi ülésen nincs jelen, akkor az interpellációt előterjeszteni nem lehet. Az előterjesztést a következő testületi ülésre kell áttenni. Amennyiben ezen a testületi ülésen sincs jelen az interpelláló, akkor a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az interpelláció megtárgyalásáról, vagy végleges elvetéséről.

(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.

(4) A válasz elhangzása után – írásban 15 napon belül adott válasz esetében a képviselő-testület következő ülésén – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. Ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, a képviselő-testület vizsgálat céljából kiadja a bizottságnak, vagy új válaszadási kötelezettséget ír elő. Az ezzel kapcsolatos döntéseit a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozza.

(6) Elutasított válasz esetén a képviselő-testület az interpelláció tárgyában végzett bizottsági jelentés alapján a következő rendes ülésen az interpellációt benyújtó képviselő véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz. A szavazás egyszerű szótöbbséggel történik.

25. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb a következő testületi ülésen – érdemi választ kell adni.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kérdés az interpellációtól abban különbözik, hogy azt elegendő kizárólagosan szóban feltenni, írásos megfogalmazása nem szükséges.

26. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.

(2) Bármely képviselő, polgármester illetve előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Elnapolási határozat esetén az elnapolást kérő javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

27. § (1) Az ülést levezető elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem jelentheti az írott anyag ismertetését, csak annak összefoglalását követően egyes új adatok, információk bemutatását.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a polgármester és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

28. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai, a polgármester, a jegyző, a vita lezárásáig, bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

29. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja, javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárásáról szóló döntést a levezető elnök hozza meg.

(3) A napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal válaszol az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

30. § (1) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) A képviselők „igen„ vagy „nem” szavazatokkal, illetve „tartózkodással” vesznek részt a szavazásban.

(3) A szavazás módjának megváltoztatását az adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A levezető elnök a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

31. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

32. § (1) Bármely képviselő, javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az levezető elnöknek. A szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, vagy a jegyzőkönyvben kell rögzítni.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha a polgármester javasolja.

33. § (1) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottság látja el. A Szavazatszámláló Bizottság 3 fő képviselőből áll. Az elnöki tisztséget, a szavazás lebonyolítását a korelnök látja el.

(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság korelnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz. A titkos szavazásra bocsátott ügyben a döntés eredményét – tájékoztatás alapján – a levezető elnök mondja ki.

(6) A titkos szavazásról a titkos szavazás előtt felállított Szavazatszámláló Bizottságnak külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(7) A jegyzőkönyv tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét, és végét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazással eldönteni kívánt ügy tárgyát, a szavazás eredményét.

34. § (1) A képviselő-testület határozatának elfogadása történhet egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel.

(2) Minősített többség szükséges

35. § (1) A testületi határozatokról a Hivatal naprakészen határidős nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Hivatal készíti el, s a levezető elnök terjeszti a képviselő-testület elé.

36. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is oly módon, hogy mind a koncepció, mind a tervezet vita tárgya legyen.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a Hivatal feladata. A képviselő-testület a rendelet előkészítésére bizottságot hozhat létre.

(4) A tervezetet a Hivatal készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes külső szakértő is.

(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, megalkotásának, valamint hatálybalépésének időpontját.

(6) Az önkormányzati rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztve kell kihirdetni. A kifüggesztés napja minősül a rendelet kihirdetésének.

(7) A rendeleteket a Hivatal hirdetőtábláján a kifüggesztéstől számított 30 napig kell elhelyezni.

37. § (1) A képviselő-testületi ülésről készült 1 példányos jegyzőkönyv kivonatos, nem szószerinti.

(2) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készülhet. A hangfelvételek amennyiben diktafonról készülnek, a számítógépbe elkülönítetten kerülnek lementésre. A hangfelvételeket 2 hónapig meg kell őrizni, azután a hanganyag törölhető, megsemmisíthető.

(3) Zárt ülésről készített hangfelvételt írásos kérelem alapján csak a képviselők, jegyző és a polgármester és az, akinek a zárt ülés jogát jogos érdekét érinti hallgathatják meg. Zárt ülésről írásos kérelem alapján feljegyzést, másolatot a polgármester, a jegyző, a képviselők, valamint az készíthet, akiknek a zárt ülés jogát jogos érdekét érinti.

(4) Nyilvános ülésről készített hangfelvételt írásos kérelem alapján bárki meghallgathatja, arról feljegyzéseket készíthet, másolatot kérhet. A másoláshoz szükséges tárgyi eszközöket a kérelmezőnek kell biztosítania.

(5) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(6) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.

(7) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában;

(8) A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) A zárt ülésről készített testületi ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a Hivatal a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kezeli.

38. § (1) A polgármester, a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának megtételéről, azok kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

39. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő testület feladatainak eredményes ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

(3) Az állandó bizottság általános feladatai:

(4) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 3. melléklete rögzíti.

40. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

41. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti le.

43. § (1) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

44. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

45. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket, a község egész lakosságot érintő minden fontos eseményről, intézkedésről.

46. § (1) Bajót Község képviselő-testülete egy képviselői megbízatással rendelkező alpolgármestert választ.

47. § (1) A Hivatal aljegyzőt nem alkalmaz.

(2) A jegyző vagy megbízottja minden héten ügyfélfogadást tart:

(3) A jegyző a képviselő-testület jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségét a testületi ülésen az adott napirendi ponton belül vagy a jogszabálysértő döntés, vagy a jogszabálysértő működés jogszabálysértésének voltáról való tudomására jutását követő képviselő-testületi ülésen teljesíti. A jegyző abban az esetben is teljesíti a jogszabálysértő döntések, működés jelzésének kötelezettségét, ha a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében tett javaslatát a testület elé terjeszti.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az adóügyi munkakört ellátó ügyintéző látja el.

48. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bajót és Nagysáp községek önkormányzataival közösen közös Hivatalt működtet.

(2) Hivatal székhelye: 2533. Bajót Kossuth L. u. 147. A társközségben, Nagysápon kirendeltség működik.

49. § (1) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a Hivatalt alapító együttműködési megállapodás részletezi.

50. § (1) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

51. § (1) A költségvetési rendelet-tervezet elfogadása két fordulóban történik:

53. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésre, megterhelésre, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) Bajót község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület csak abban az esetben vesz fel hitelt, ha más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy a hitelfelvétel gazdaságilag célszerű.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetéről (vagyonérték, jelzálogterhek,) évenként a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

55. § (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:

56. § (1) A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján helyi népszavazást kezdeményezhet a választópolgárok legalább 20 %-a.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást az (1) bekezdésben felsoroltak kezdeményezése esetén.

57. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

(3) A lakossággal való szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a Bajóti Kisbíró című helyi újságban való megjelentetése.

58. § (1) A képviselő-testület a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg határozatában. A közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon - a Hivatal helyiségében (2533. Bajót Kossuth L u. 147.) elhelyezett meghívó útján, valamint a község területén lévő hirdetőtáblákon történő tájékoztató kifüggesztésével - tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

59. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, illetve ha erre nincs mód, legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

60. § (1) A települési önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során, kölcsönös érdekek alapján együttműködik a kistérségben és a régióban más helyi önkormányzatokkal, részt vesz érdekképviseleti és egyéb szervek tevékenységében.

61. § (1) Ez a rendelet 2014. november 28.-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Bajót Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (V.24.) sz. KT rendelete.