1. § (1) A rendelet területi hatálya Bajót Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

• 1. melléklet: Belterületi Szabályozási terv BSZT
• 2. melléklet: Külterületi Szabályozási terv KSZT

2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei:

• a) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
• b) övezet, építési övezet határa és jele

(2) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:

• a) művi értékvédelmi elemek, örökségvédelmi elemek
  • aa) műemlékek, műemlékek telke,
  • ab) műemléki környezet határa,
  • ac) régészeti lelőhely határa,
  • ad) helyi jelentőségű védett érték,
  • ae) helyi értékvédelmi terület határa,
• b) táj- és természetvédelmi elemek
  • ba) Natura 2000 terület határa
  • bb) országos ökológiai hálózat határai
• c) védőterület, védősávok

(3) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:

• a) javasolt telekhatár,
• b) megszüntető jel,
• c) építési vonal
• d) gyalogút
• e) kerékpárút
• f) vegyes használatú út

(4) Egyéb sajátos jogintézmények:

• a) telekalakításra vonatkozó szabályozás,
• b) útépítési és közművesítési hozzájárulás,
• c) településrendezési kötelezések - beültetési kötelezettség.

3. § E rendelet alkalmazásában:

(1) Telekszélesség: A földrészlet oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között.

(2) Maximális telekszélesség: a telek átlagos telekszélességének a megengedett legnagyobb értéke.

(3) Minimális telekszélesség: A telekszélesség azon értéke, mely értéknél kisebb csak a telek egyharmad hosszában megengedett.

(4) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületei mérete.

(5) Fekvő telek: olyan közbenső telek, amely hosszanti oldalával csatlakozik az úthoz, és átalagos mélysége nem éri el a 20 métert.

(6) Pince, présház: a szőlészeti, borászati feldolgozásra, tárolásra szolgáló építmény, melynek egyetlen homlokzata van, az épületek fedése legalább 1/2 m vastag földréteg.

(7) Védőfásítás, védőzöld: védelmi célra kijelölt és kialakított, többszintes növényállományú zöldfelület.

4. § (1) A belterületbe csatolható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) A lakóterületi fejlesztést a belterületbe vonásnak meg kell előznie. Tervezett belterületi határon belüli lakóterületi felhasználásra akkor kerülhet sor, ha az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott terület belterületbe csatolása megvalósul legalább a beépíteni kívánt tömb szintjén, a meglévő belterülethez való közvetlen csatlakozás esetén az infrastrukturális fejlesztés, valamint a telekcsoport újraosztás is együttesen létrejön.

(3) Gazdasági (kereskedelmi-szolgáltatói (Gksz)) építési övezetbe sorolt, beépítésre szánt terület gazdasági területként történő felhasználása belterületbe vonás nélkül is megvalósítható.

(4) Ha a meglévő vagy tervezett belterületi beépítésre szánt területfelhasználást közterületi közlekedési terület zárja le, a közterület telke a szükséges közterületi szélesítéssel belterületbe vonandó.

5. § (1) Ökológiai hálózat övezetéhez tartozó területen és tájképvédelmi területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a tervezés során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti érték megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodjon.

(2) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kapcsolatát az ökológiai folyosókhoz, az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(4) A környezeti értékeknek, a környezet minőségének védelme érdekében - a zavaró mértékben légszennyező, illetve zajterhelő környezeti hatások ellen, továbbá az értékes élőhelyek összekapcsolására - a telkeknek legalább a szabályozási terven jelölt részén háromszintes beültetésű zöldfelület kialakítása szükséges.

6. § A levegő védelme

(1) A közigazgatási területen új beépítéseknél, vagy meglévő beépítések rendeltetésváltásánál a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmet biztosítani kell a vonatkozó közegészségügyi, környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi és építésjogi előírásoknak megfelelően.

7. § A földtani közeg, a talaj és a vizek védelme

(1) A szennyvíz közvetlenül a talajba szikkasztása a település teljes területén tilos. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés létesíthető, ahol az övezeti előírások és a vonatkozó környezetvédelmi előírások ezt lehetővé teszik.

8. § A környezeti zaj elleni védelem

(1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat és építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban az adott és szomszédos védendő területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított környezeti zaj, valamint a rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg, illetve nem jelent kockázatot a védendő épületekre vonatkozó határértékek teljesülésének.

9. § (1) A tűzivíz-ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

• a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz-igény feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),
• b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz-igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
• c) a közhálózat-kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.

(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

10. § (1) A Szabályozási terven „felszínmozgás-veszéllyel érintett területen”:

• a) a felszíni csapadékvíz, szivárgó víz elvezetésének szakszerű megoldásáról az építmény építésével egyidejűleg kell gondoskodni,
• b) tereprendezés és támfal átépítése, vagy új támfal építése csak a rézsűállékonyság javítása, a csúszásveszély, vagy omlásveszély elhárítása érdekében történhet,
• c) a támfalak átépítése, új támfalak létesítése megfelelő és ellenőrizhető vízelvezető rendszer kiépítésével együtt történhet.

11. § (1) A közutak, és a közutak melletti ingatlanok használata csak az útügyi jogszabályokban előírtak szerint, a szükséges védőtávolságok betartásával történhet.

12. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül haszonállat tartására céljára szolgáló - kivéve a saját fogyasztásra tartott baromfi számára a 10m2-t meg nem haladó - épület, épületrész, építmény (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.

(2) A belterületen haszonállat tartására szolgáló épület, épületrész és trágyatároló a lakóépülettől biztosított legalább 15 m-es védőtávolság (25 m mély lakóudvar) megtartásával építhető, abban az esetben, ha az nem korlátozza a szomszédos telek lakóépülettel történő beépíthetőségét.

(3) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás kapcsán: az állattartó épületek, állattartó építmények és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, felületek a belterület határától mért legalább 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el. A védőtávolságon belül védendő funkciójú, rendeltetésű új épület nem, vagy csak a légszennyező bűzhatás megszüntetése mellett helyezhető el.

(4) Közlekedési létesítmények, utak védősávjai:

13. § (1) A közművezetékek hálózatának és műtárgyainak a vonatkozó szakági jogszabályokban előírt védőterületeit és biztonsági övezeteinek helyigényét biztosítani kell.

(2) Állami tulajdonú vízfolyás mindkét oldalán 6 m széles karbantartó sáv, az egyéb tulajdonú csatorna, árok mentén mindkét oldalon 3 m széles karbantartó sáv biztosítandó.

(3) A településen áthaladó Pilisvörösvár-Győr DN 600-as nagynyomású szállítóvezeték nyomvonala, 22-22, 42-42 m-es biztonsági övezetének helyfoglalása, a vezeték mentén haladó bányaüzemi hírközlési kábel nyomvonalának védőtávolsága biztosítandó; ezen belül csak a vonatkozó szakági jogszabályokban, előírásokban foglaltak szerinti létesítmények elhelyezése engedélyezhető.

14. § (1) Nyúlványos telek a településen újonnan nem alakítható ki.

(2) Beépítésre szánt területen - a gazdasági terület megközelítésére szolgáló, illetve gazdasági területen belüli magánutak kivételével -, továbbá kertes mezőgazdasági területek övezeteiben a magánút telkének szélességi mérete nem lehet kisebb:

15. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

• a) Közforgalmú út esetén
  • aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
  • ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
  • ac) a csapadékvizek elvezetéséről,
  • ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

  kell gondoskodni;

• b) magánút esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)
  • ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni
  • bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni
  • bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról

  kell gondoskodni

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

• a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
• b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

• a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
  • aa) 0 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
  • ab) 2 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
• b) m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

16. § (1) Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

• a) a beépítésre szánt területen biztosított:
  • aa) a teljes közművesítettség,
• b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
  • ba) az ivóvízellátás,
  • bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
  • bc) jelen szabályozás 18. § (2) és (3) bekezdés szennyvízre és a 22. § csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
  • bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
  • be) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

17. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

18. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a tisztítatlan és a tisztított szennyvíz közvetlenül a talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

• a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t, akkor a szennyvizet víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
• b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
  • ba) ha a tisztított szennyvíz számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
  • bb) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.

(3) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(4) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

• a) védelem nélkül 150 m
• b) bűzzárral ellátva 20 m
• c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel

(5) A védőtávolságon belül védendő rendeltetésű épületet elhelyezni nem lehet.

19. § (1) A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű, gravitációs vízelvezetés építhető.

20. § (1) A szennyvízhálózattal összegyűjtött szennyvíz végátemelőjétől nyomócsatorna szállítja a szennyvizet a térségi regionális szennyvíztisztító telepig.

21. § (1) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(2) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartás számára.

22. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.

(2) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét és a vízelvezető hálózat a többlet csapadékvíz zavarmentes elvezetését nem tudja biztosítani, akkor, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a közterületi nyílt árkos felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

• a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
• b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
• c) a vízszállítás akadálymentes legyen.

(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

23. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

24. § (1) A településkép védelem érdekében beépítésre szánt területen az előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

25. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

26. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.

27. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész a meglévő kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb építési övezeti előírásoknak.

(2) Kialakult állapota szerint két övezetbe illetve építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet, építési övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe, építési övezetbe eső részének megfelelően.

(3) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény után építhető.

(4) Terepszint alatti építmények, pincék közterületet, más telket és építményt nem veszélyeztethetnek.

(5) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben különálló terepszint alatti építmény a telek 5%-ig létesíthető.

(6) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.

(7) Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:

• a) közmű-becsatlakozási műtárgy;
• b) hulladéktartály tároló 2,0 m magasságig illetve 4 m² alapterületig;
• c) kerti építmények a tárolásra szolgáló műtárgyak kivételével.

(8) Az építési övezetekben a hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhető el:

• a) mosókonyha;
• b) nyárikonyha;
• c) gépkocsi és egyéb tároló épület.

(9) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(10) Az egyes építési övezetekben lakókocsi, lakókonténer, mobil ház, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy lakhatási céllal nem helyezhető el.

28. § (1) Amennyiben a tereprendezés a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében kerül sor, úgy a feltöltés, vagy bevágás mértéke tereplépcsőnként (terepszintenként) nem haladhatja meg a 1,5 m-t.

29. § (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(3) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó legyen.

(4) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:

• a) lakóövezetek esetében: 5 m;
• b) gazdasági övezetek esetében: 10 m;
• c) egyéb övezet esetében: 5 m,

amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(5) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.

(6) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méterre, a hátsókert 3 méterre csökkenthető.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje minimum 5,0 méter, 16 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 4,0 méter.

30. § (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A lakóépület legfeljebb négylakásos lehet.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetéssel vegyesen, illetve önállóan

• a) a helyi lakosság ellátását szolgáló
  • aa) kereskedelmi
  • ab) szolgáltató
• b) hitéleti, nevelési, egészségügyi, szociális
• c) telkenként egy, legfeljebb 4 szobával rendelkező, szállás jellegű
• e) sportépítmény

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az építési övezet telkein szint alatti garázs legfeljebb 10%-os lejtésű rámpával alakítható ki.

(4) Az előkert mérete 3,0 méterre csökkenthető:

• a) fekvőtelkeknél
• b) saroktelkeknél a hosszabbik oldala mentén, abban az esetben, ha a telek rövidebbik oldala nem éri el a 16,0 métert

31. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:

• a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
• b) Kialakítható legkisebb telek területe: 700 m²
• c) Kialakítható legkisebb telekszélesség: 16 m
• d) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
• e) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
• f) A beépítési sűrűség maximális értéke: 0,6
• g) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
• h) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
• i) A telkeken belül:
  • ia) az előkert 5 m
  • ib) az oldalkert legalább 5 m
  • ic) a hátsókert legalább 6 m

  legyen.

• j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
• k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 4

(2) Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:

• a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
• b) Kialakítható legkisebb telek területe: 550 m²
• c) Kialakítható legkisebb telekszélesség: 16 m
• d) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
• e) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
• f) A beépítési sűrűség maximális értéke: 0,6
• g) Legkisebb zöldfelületi arány: 50 %
• h) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
• i) A telkeken belül:
  • ia) az előkert legalább 5 m
  • ib) az oldalkert legalább 5 m
  • ic) a hátsókert legalább 6 m

  legyen.

• j) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
• k) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 4

32. § (1) A falusias lakóterület elhelyezhető:

• a) telkenként egy lakóépület, legfeljebb két lakással,
• b) valamint a telkeken elhelyezett épületek összes szintterületének legfeljebb 50%-án
  • ba) mező- és erdőgazdasági,
  • bb) lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
  • bc) telkenként egy, legfeljebb 4 szobával rendelkező, szállás jellegű
  • bd) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú

  épület.

(2) Az építési övezetekben, az építési helyen belül, legfeljebb három épület helyezhető el.

(3) Az állattartás célját szolgáló gazdasági épület utcai telekhatártól mért távolsága legalább 20 méter.

(4) A falusias lakóterületen az előkert mérete a kialakult beépítéshez igazodó legyen.

33. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:

• a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
• b) Kialakítható legkisebb telek területe: 550 m²
• c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 30 %
• d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
• e) A beépítési sűrűség maximális értéke: 0,5
• f) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %
• g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
• h) A telkeken belül:
  • ha) az előkert mérete kialakult állapothoz igazodó
  • hb) az oldalkert legalább 4 m
  • hc) a hátsókert legalább 6 m

  legyen.

(2) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:

• a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
• b) Kialakítható legkisebb telek területe: 300 m²
• c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 40 %
• d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
• e) A beépítési sűrűség maximális értéke: 0,5
• f) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %
• g) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
• h)^[1] A telkeken belül:
  • ha) az előkert mérete kialakult állapothoz igazodó
  • hb) az oldalkert legalább 4 m
  • hc) a hátsókert legalább 6 m, kivéve a 222 és 228 hrsz. (időközben összevont) ingatlanokat, ahol 0 m legyen.

(3) Az Lf-3 jelű építési övezet előírásai:

• a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
• b) Kialakítható legkisebb telek területe: 300 m²
• c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 40 %
• d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
• e) A beépítési sűrűség maximális értéke: 0,5
• f) Legkisebb zöldfelületi arány: 40 %
• g) Legnagyobb épületmagasság: 3,5 m
• h) A telkeken belül:
  • ha) az előkert mérete kialakult állapothoz igazodó
  • hb) az oldalkert legalább 4 m
  • hc) a hátsókert legalább 6 m

  legyen.

34. § (1) A Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

• a) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
• b) építménynek minősülő antennaszerkezet.

(3) Településközpont terület építési övezeteiben állattartó épület nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben telkenként egy lakóépület helyezhető el, legfeljebb két lakással,

(5) Az építési övezetben telkenként legfeljebb két épület helyezhető el.

(6) Az építési övezet telkein szint alatti garázs legfeljebb 10%-os lejtésű rámpával alakítható ki.

35. § (1) A Vt-1 építési övezet előírásai:

• a) Beépítési mód: zártsorú
• b) Kialakítható legkisebb telek területe: 300 m²
• c) Kialakítható legkisebb telekszélesség: 14 m
• d) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 40 %
• e) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
• f) A beépítési sűrűség maximális értéke: 1,5
• g) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %, melynek legalább egyharmadát többszintű növényállománnyal szükséges kialakítani
• h) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
• i) A telkeken belül:
  • ia) az előkert mérete 0-2 m
  • ib) a hátsókert legalább 6 m
• j) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület:
  • ja) lakó;
  • jb) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátási
  • jc) oktatási, egészségügyi, szociális;

  rendeltetést tartalmazhat.

• k) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
• l) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2

(2) A Vt-2 építési övezet előírásai:

• a) Beépítési mód: zártsorú
• b) Kialakítható legkisebb telek területe: 300 m²
• c) Kialakítható legkisebb telekszélesség: 14 m
• d) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség: 40 %
• e) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség: 30 %
• f) A beépítési sűrűség maximális értéke: 1,5
• g) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %, melynek legalább egyharmadát többszintű növényállománnyal szükséges kialakítani
• h) Legnagyobb épületmagasság: 3,5 m
• i) A telkeken belül:
  • ia) az előkert mérete 0-2 m
  • ib) a hátsókert legalább 6 m
• j) Az építési övezeteiben elhelyezhető épület:
  • ja) lakó;
  • jb) kereskedelmi, szolgáltató,
  • jc) oktatási, egészségügyi, szociális;

  rendeltetést tartalmazhat.

• k) A telken elhelyezhető maximális épületszám: 2
• l) A telken elhelyezhető maximális lakásszám: 2

36. § (1) A Szabályozási terven Gksz-1 jellel jelölt építési övezetek elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben elhelyezhető épület:

• a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
• b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
• c) igazgatási, iroda, sport;
• d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként egy darab, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó

rendeltetést tartalmazhat, ha a részletes építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(3) A gazdasági terület telkein belül a telekhatár mentén legalább 5 m széles védőfásítás telepítendő.

(4) Az építési övezetekben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építményeinek (pl.: siló, víztorony, kémény) magassága, ha erről a részletes építési övezeti előírás másként nem rendelkezik, nem lehet több 30 m-nél. Egyéb építményekre az építési övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell betartani.

(5) Technológiai kényszer - pld. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális épületmagasságtól a beépített alapterület 50 %-ában el lehet térni.

37. § (1) Az Gksz-1 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

• a) Beépítési mód: szabadon álló
• b) Kialakítható legkisebb telek területe: 1500 m²
• c) Legnagyobb beépítettség: 35 %
• d) A beépítési sűrűség maximális értéke: 1,0
• e) Legkisebb zöldfelületi arány: 30 %, melynek legalább egyharmadát többszintű növényállománnyal szükséges kialakítani
• f) Legnagyobb épületmagasság: 9 m
• g) A telkeken belül:
  • ga) az előkert legalább 10 m
  • gb) az oldalkert legalább 9 m
  • gc) a hátsókert legalább 10 m

  legyen.

• h) Kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m
• i) Kialakítható legkisebb telekmélység: 50 m

38. § (1) A beépítésre szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre szánt különleges területek az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

• a) temető terület építési övezete K-T
• b) sportolási célú terület építési övezete K-Sp
• c) hitéleti célú terület építési övezete K-H
• d) szociális célú terület építési övezete K-Sz
• e) idegenforgalmi célú terület építési övezete K-Id

elhelyezésére szolgáló terület építési övezete.

39. § (1) A Szabályozási terven K-T jellel jelölt építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

• a) Az építési övezetben kizárólag a temetési szolgáltatással összefüggő létesítmények, valamint hitéleti célú létesítmények helyezhetők el.
• b) Az építési övezet területén legalább 5000 m² területű telek alakítható ki.
• c) A beépítettség legfeljebb 15% lehet. A beépítési sűrűség a telkeken legfeljebb 0,1 lehet.
• d) A telek legalább 70%-át zöldfelületként kell kialakítani.
• e) Urnafal legfeljebb 1,8 m-es, síremlék legfeljebb 3,0 m-es, templom, ravatalozó legfeljebb 7,5 m-es épületmagassággal alakítható ki.
• f) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
• g) A temető területén új sírkert a telekhatártól legalább 30,0 m-re alakítható ki.
• h) A telkeken belül az előkert legalább 10 m legyen, az oldalkert legalább 10 m, a hátsókert legalább 10 m legyen.

40. § (1) A K-Sp építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

• a) Az építési övezetben csak a sportolás, szabadidő eltöltését szolgáló építmények, valamint legfeljebb a szintterület 15%-át elfoglaló vendéglátó létesítmények helyezhetők el.
• b) Az építési övezet területén legalább 5000 m² területű telek alakítható ki.
• c) A beépítettség legfeljebb 15% lehet. A beépítési sűrűség a telkeken legfeljebb 0,5 lehet.
• d) A telek legalább 55%-át zöldfelületként kell kialakítani.
• e) Az épületmagasság legfeljebb 7,5 m lehet.
• f) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
• g) A telkeken belül az előkert legalább 5 m legyen, az oldalkert legalább 10 m, a hátsókert legalább 10 m legyen.

41. § (1) A K-H építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

• a) Az építési övezetben hitéleti, szállás, kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató rendeltetésű építmény helyezhető el. A terület Péliföldszentkereszt műemléki védelemmel védett területe.
• b) Az építési övezet területén a kialakult telkek megtartandók.
• c) A beépítettség legfeljebb 15% lehet. A beépítési sűrűség a telkeken legfeljebb 0,5 lehet.
• d) A telek legalább 70%-át zöldfelületként kell kialakítani.
• e) Az épületmagasság legfeljebb 4,5 m, illetve a már beépült részeken a kialakult állapothoz igazodó lehet.
• f) Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
• g) A telkeken belül új építés esetén az OTÉK szerinti (illetve meglévő épületek esetében a kialakult állapot szerinti) előkert, oldalkert és hátsókert megtartandó.

42. § (1) A K-Sz építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

• a) Az építési övezetben elsősorban szociális jellegű, másodsorban kereskedelmi, vendéglátási és szolgáltató építmény helyezhető el. A terület a 1124. sz. ök. útról nyíló, péliföld-szentkereszti, kialakult idegenforgalmi-turisztikai szolgáltató különleges terület, valamint a péliföldszentkereszti Idősek Otthona építési övezete.
• b) Az építési övezet területén a kialakult telkek-struktúra megtartandó.
• c) A beépítettség legfeljebb 15% lehet. A beépítési sűrűség a telkeken legfeljebb 0,3 lehet.
• d) A telek legalább 60%-át zöldfelületként kell kialakítani.
• e) Az épületmagasság legfeljebb 4,5 m lehet.
• f) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
• g) A telkeken belül az előkert legalább 5 m legyen, az oldalkert legalább 6 m, a hátsókert legalább 10 m legyen.

43. § (1) A K-Id-1 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

• a) Az építési övezetben elsősorban szállásférőhely épület helyezhető el, valamint vendéglátási, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények is kialakíthatók, és az azokat kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még sportpályák, sportlétesítmények.
• b) Az építési övezet területén a kialakult telek-struktúra megtartandó.
• c) A beépítettség legfeljebb 15% lehet. A beépítési sűrűség a telkeken legfeljebb 0,3 lehet.
• d) A telek legalább 60%-át zöldfelületként kell kialakítani.
• e) Az épületmagasság legfeljebb 4,5 m lehet.
• f) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
• g) A telkeken belül az előkert legalább 5 m, az oldalkert legalább 5 m, a hátsókert legalább 6 m legyen.

44. § (1) A K-Id-2 építési övezetben az alábbi előírásokat kell betartani:

• a) Az építési övezetben elsősorban az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához indokolt lakás, szállásférőhely épület helyezhető el, valamint vendéglátási, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények is kialakíthatók, és az azokat kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
• b) Az építési övezet területén a kialakult telek-struktúra megtartandó.
• c) A beépítettség legfeljebb 20% lehet. A beépítési sűrűség a telkeken legfeljebb 0,3 lehet.
• d) A telek legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani.
• e) Az épületmagasság legfeljebb 4,5 m lehet.
• f) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
• g) A telkeken belül az előkert legalább 5 m, az oldalkert legalább 5 m, a hátsókert legalább 6 m legyen.

45. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közutak elhelyezése céljára a szabályozási tervben jelölt területet kell biztosítani.

(3) A közlekedési területeken belül az országos utak területe és a helyi jelentőségű külterületi utak a szabályozási terven Köu jellel van megkülönböztetve.

(4) A 8 méternél keskenyebb utcákban a gyalogos/kerékpáros közlekedés előnyét biztosító vegyeshasználatú burkolatot kell kialakítani.

(5) A 6 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén építmény (kerítés), az úttengelytől mért legkevesebb 3-3 m távolságon kívül helyezhető el.

46. § (1) A Zkk jelű övezetbe elsősorban a község állandóan növényzettel fedett 1ha alatti közterületei, a közkertek tartoznak, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét és a mindennapi rekreációt biztosítják.

(2) Az övezetben elhelyezhető a pihenést és rekreációs célokat szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyepes, vagy vízzáró burkolatú sportpálya, gyermekjátszótér, parkfenntartás épülete, sétány, látványtó, emlékjel, szobor, kiállítótér) és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület.

(3) A Zkk jelű övezetbe tartozó 5000 m² feletti telek beépítettsége legfeljebb 2%.

(4) Az építhető legnagyobb épületmagasság 4,5 m lehet, szabadon álló beépítéssel.

(5) Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 70%, amelynek minimum 35 %-át fás növényállomány fedi.

47. § (1) Az erdőterület az erdő céljáró szolgáló terület.

(2) Az erdőterület területfelhasználási célja szerint, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésével összhangban az alábbi övezetekbe tartozhat:

• a) Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezete,
• b) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterület övezete,
• c) Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdőterület övezete.

(3) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól, illetve az eltérő területhasználatú szomszédos telek határától számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

(4) Erdőterületeken kerítés kizárólag természetvédelmi, vadgazdálkodási vagy erdőgazdálkodási célból helyezhető el.

(5) Az előírásoknak nem megfelelő meglévő épület fenntartható, felújítható, de nem bővíthető.

48. § (1) Ev jelű övezet telkén – az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek, valamint a másként el nem helyezhető közművezetékek, közműépítmények kivételével – épületet elhelyezni nem lehet.

49. § (1) Gazdasági erdőterületen a területfelhasználási céljának, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésének megfelelő épület (erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmény, őrház, ezek melléképületei, melléképítményei, továbbá közösségi 5,0m magasságot meghaladó kilátó, vadászház, vadvédelmi kerítés, természetmegőrzés, ismeretterjesztés építményei) helyezhető el.

• a) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5%
• b) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m

50. § (1) Az erdő rendeltetésének megfelelő épület, építmény (erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmény, őrház, ezek melléképületei, melléképítményei, továbbá közösségi 5,0m magasságot meghaladó kilátó, vadászház, vadvédelmi kerítés, természetmegőrzés, ismeretterjesztés építményei pihenő esőbeálló, erdei tornapálya, oktató pavilon, tanösvény) az erdők védelmével, az erdőgazdálkodással (létesítésével, kezelésével, használatával) összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján helyezhető el.

• a) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%
• b) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m

51. § (1) A mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tájhasználat (növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés) céljára, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények (gazdasági épületek), valamint egyes övezetekben megengedett, „kint lakást” szolgáló lakóépületek helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági tájhasználat a tájkarakter megőrzése (a természeti értékek-, az ökológiai hálózat védelme, valamint a termőföld- és a vizek védelme) céljából az alábbi mezőgazdasági területek és övezeteik lehetnek:

• a) Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetei
• b) Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetei
• c) Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetei
• d) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetei
• e) Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetei.

(3) Mezőgazdasági területen különállóan elhelyezett lakóépület bruttó beépített területe tájképvédelmi okokból nem haladhatja meg 200 m²-t.

(4) A mezőgazdasági terület azon övezeteiben, ahol az előírások lehetőséget adnak épület, ezen belül lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület csak az alábbi előírások figyelembe vételével helyezhető el:

• a) a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi,
• b) a mezőgazdasági övezetekben lakóépület önállóan nem, csak a gazdasági tevékenység folytatására is alkalmas gazdasági épületekkel együtt építhető. A lakóépület a gazdasági rendeltetéssel egyidejűen, vagy azt követően épülhet meg, a lakófunkciójú beépítés mértéke legfeljebb a beépítettség megengedett legnagyobb mértékének fele lehet,
• c) a használat során keletkező hulladékok közüzemi vagy egyéni szolgáltatói szerződés alapján történő elszállítása biztosított, valamint
• d) az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról vagy magánútról megközelíthetők,
• e) a gépjárművek elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerinti biztosítható.

(5) Mezőgazdasági terület övezeteiben:

• a) épületet a közút, tengelyétől mért legalább 15 m-es, de a közterületi vagy magánúti telekhatártól legalább 10 m-es, az oldalsó és a hátsó telekhatároktól mért 10 m-es sávban elhelyezni nem lehet,
• b) az út tengelyétől mért 8 m-es sávban nem helyezhető el kerítés,

(6) Bajót közigazgatási területén birtokközpont nem alakítható ki.

52. § (1) Az Mk-1, Mk-2 és az Mk-3 jelű kertes (kiskert) mezőgazdasági terület övezeteiben a mezőgazdasági tájgazdálkodást és a tájkarakter erősítését szolgáló alábbi építmények kivételesen elhelyezhetők:

• a) a borturizmust szolgáló épületek,
• b) a szőlőhegyek, hegyvidéki kertek tájképi látványához hagyományosan hozzátartozó szakrális építmények (kápolna, kereszt, kőkép).

(2) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület (korábbi zártkertek) övezeteiben

• a) egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el az alábbiak szerint:
  • aa) Beépíthető legkisebb telek: legalább 720m², a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével
  • ab) Legnagyobb beépítettség: 3%
  • ac) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
  • ad) Beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadonálló; az előkert minimum 10 m, maximum 20 m lehet
• b) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület (korábbi zártkertek) övezeteiben egy lakóépület helyezhető el az alábbiak szerint:
  • ba) Beépíthető legkisebb telek: legalább 3000 m² szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén;
  • bb) Beépíthető legkisebb telek: legalább 6000 m² egyéb művelési ág esetén.

(3) Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület (korábbi zártkertek) övezeteiben

• a) egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el az alábbiak szerint:
  • aa) Beépíthető legkisebb telek: legalább 1500 m² a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével
  • ab) Legnagyobb beépítettség: 3%
  • ac) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
  • ad) Beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadonálló
• b) Az Mk-2 jelű kertes övezetben lakás, önálló lakóépület nem létesíthető.

(4) Az Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében

• a) egy vendéglátást – kereskedelmi szállásférőhely kivételével - is szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el az alábbiak szerint:
  • aa) Beépíthető legkisebb telek: legalább 1500 m² a nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével
  • ab) Legnagyobb beépítettség: 3%
  • ac) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
  • ad) Beépítési mód: szabadonálló
• b) Az Mk-3 jelű kertes övezetben lakás, önálló lakóépület nem létesíthető.

53. § (1) Az Má-1 jelű mezőgazdasági terület övezeteiben a mezőgazdasági tájgazdálkodást és a tájkarakter erősítését szolgáló alábbi építmények helyezhetők el:

• a) A gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épület(ek)
  • aa) Beépíthető legkisebb telek: legalább 20.000 m² (2,0 ha) területnagyságú telek
  • ab) Legnagyobb beépítettség: 3%.
  • ac) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
• b) A mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) miatt indokolt állandó helyben lakás igénye esetén lakás
  • ba) Beépíthető legkisebb telek: legalább 50.000 m² (5,0 ha)
  • bb) Legnagyobb beépítettség: a 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
  • bc) Legnagyobb épületmagasság: A különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(2) Az Má-2 jelű mezőgazdasági terület övezeteiben a mezőgazdasági tájgazdálkodást és a tájkarakter erősítését szolgáló alábbi építmények helyezhetők el:

• a) A gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épület(ek)
  • aa) Beépíthető legkisebb telek: legalább 5.000 m²
  • ab) Legnagyobb beépítettség: 5%.
  • ac) Legnagyobb épületmagasság: 4,5 m
• b) A mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) miatt indokolt állandó helyben lakás igénye esetén lakás
  • ba) Beépíthető legkisebb telek: legalább 5.000 m²
  • bb) Legnagyobb beépítettség: az 5%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
  • bc) Legnagyobb épületmagasság: A különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(3) Az Má övezetekben egy telken több épület is elhelyezhető.

(5) Az Má övezetekben az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.

54. § (1) A V jelű közcélú vízgazdálkodási területbe a patakok területe tartozik a mederrel és parti sávval, a vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb építményekkel és vízkár-elhárítási építményekkel.

(2) A V jelű övezetekben építmények kizárólag vízgazdálkodási és a természetvédelmi célok elérése érdekében, csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények létesíthetők, épület nem építhető.

(3) Az állami tulajdonú vízfolyások mentén 6m, az egyéb tulajdonú vízfolyások mentén 3m szélességű fenntartó parti sáv biztosítandó. A vízfolyások fenntartási sávja sem a belterületen sem a külterületen nem keríthető le, csak gyepterületként alakítható ki és tartható fenn.

55. § (1) A Kb-Id-1 jelű övezet a Péliföldszentkereszten tervezett idegenforgalmi, turisztikai létesítmények elhelyezésére szolgáló terület, látogatóközpont.

• a) A terület rendeltetése: idegenforgalmi, turisztikai célú. Az övezetben elhelyezhető még bemutatóhely, szabadtéri színpad, kereskedelmi, vendéglátási létesítmény, a terület használatához szükséges fásított parkoló.
• b) Beépíthető legkisebb telek: 5.000 m² (0,5 ha)
• c) Beépítési mód: szabadonálló, az építési helyhez az elő és oldalkert legalább 5m, a hátsókert legalább 10 m.
• d) Legnagyobb beépítettség: 5% terepszint felett és terepszint alatt.
• e) Legnagyobb épületmagasság max. 6,0 m.
• f) A közművesítettség mértéke: részlegesen közművesített.

56. § (1) A Kb-Id-2 jelű övezet a Bajóti patak völgyében kialakítható különleges terület övezete.

• a) A terület rendeltetése: a nagytelkes, kis beépítettségű, intézményi-közösségi szolgáltató jellegű különleges, egyedi kialakítású üdülési célú terület (minőségi szállásférőhely, „üdülő-apartman”, a kerékpáros turizmus és a túralovaglás pihenő-helye, egyéni-, családi- és csoportos szabadidős-szolgáltatások, stb.).
• b) Beépíthető legkisebb telek: 2000 m²
• c) Beépítés módja: szabadonálló
• d) Beépítés maximuma: 7 %
• e) Maximális épületmagasság: 4,5 m
• f) A közművesítettség mértéke: részlegesen közművesített.

57. § (1) A Kb-Id-3 jelű övezet a Tőkekúti kertek, Káposztások különleges terület övezete.

• a) A terület rendeltetése: a nagytelkes, kis beépítettségű, intézményi-közösségi szolgáltató jellegű különleges, egyedi kialakítású üdülési célú terület (a kerékpáros turizmus és a túralovaglás pihenő-helye, egyéni-, családi- és csoportos szabadidős-szolgáltatások, stb.).
• b) Beépíthető legkisebb telek: 10.000 m²(1ha)
• c) Beépítés módja: szabadonálló
• d) Beépítés maximuma: 7%
• e) Maximális épületmagasság: 4,5 m
• f) A közművesítettség mértéke: részlegesen közművesített.

58. § (1) A Kb-Id-4 jelű övezet a Bajóti-patak és a Szabadság utca között kijelölt különleges terület övezete.

• a) A terület rendeltetése: időszakosan vízjárta, egyedi kialakítású rekreációs célú terület (pl.: a kerékpáros turizmus pihenő-helye, egyéni-, családi- és csoportos szabadidős-szolgáltatások, stb.).
• b) Beépíthető legkisebb telek: 3.000 m²
• c) Beépítés módja: szabadonálló
• d) Beépítés maximuma: 1%
• e) Maximális épületmagasság: 4,5 m
• f) A közművesítettség mértéke: részlegesen közművesített.

59. § (1) A Kb-Hon jelű övezet a 1125 jelű út melletti 0126 hrsz.-ú adattári erdőterületen kijelölt különleges terület övezete.

60. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30 napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2002.(VI.27.) önkormányzati rendelete Bajót Község Helyi Építési Szabályzatáról.