Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2008 (IV.12..) önkormányzati rendelete

Csolnok Helyi Építési Szabályzata

Hatályos: 2020. 02. 26

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2008 (IV.12..) önkormányzati rendelete

Csolnok Helyi Építési Szabályzata

2020.02.26.

Csolnok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek, valamint Csolnok településszerkezeti tervének figyelembe vételével megállapítja Csolnok Településrendezési és Építési Szabályzatát (továbbiakban: CSÉSZ) és annak kötelező alkalmazását elrendeli.

I. Fejezet

A rendelet hatálya és tartalma

1. § (1) a) A rendelet hatálya kiterjed Csolnok Község közigazgatási területére (a továbbiakban a terület) kivéve az alábbi telkeket:

- Alsó Janza területén: volt XII. bánya akna területe hrsz.:083/1-2;

- Gaisberg oldalán lévő volt IX. bányaakna területe hrsz.: 096;

- Mókus hegyen volt kőbánya hrsz.: 059/2;

- Annavölgy utca végén volt sportpálya hrsz.: 474/1;

- Petőfi utca 90. volt galván-üzem területe hrsz.: 675/2; 676/1; 676/2.

b) Az a) pontban helyrajzi számmal felsorolt területekre a hasznosítási program ismeretében szabályozási terv készítendő, melyben tisztázni kell a használat és az építés feltételeit. A szabályozási terv hiányában csak a kialakult állapotnak megfelelő használat gyakorolható, csak állagmegóvási és felújítási munkák végezhetők.

(2) A CSÉSZ az alábbi részekre tagolódik:

a) Településrendezési és Építési Szabályzat

b) ¹ A szabályzat szöveges és rajzi mellékletei:²

ba) ³ ba) 1. melléklet: Építési övezetek és övezetek összefoglaló táblázata

bb) 2. melléklet: Értelmező rendelkezések /Fogalom-meghatározások/

bc) 3. melléklet: Csolnok községi Önkormányzat javára Elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke

bd. 4. melléklet: Szabályozási terv Beépítésre nem szánt területek

SZ-1 M=1:10.000

be) 5. melléklet: Szabályozási terv Beépítésre szánt területek SZ-2 M=1:2.000

ae) ⁴ bf) 6. melléklet: Fedvénytervek

6.1. melléklet: Pollus hegy SZ-2/m M=1:2.000

6.2. melléklet: Három helyszínen történő módosítás SZ-2/m2 M=1:2.000

6.3. melléklet: Módosítás 5 esetben SZ-2/m3 M=1:2.000

6.4. melléklet: Módosítás 5 esetben jelmagyarázat SZ-2/m3-J

⁵6.5. melléklet: Módosítás az 1752/21 hrsz.-ú telek esetében SZ-2/m4 M=1:500

⁶6.6. melléklet: Alsó-Janza naperőművek telepítése SZ-1/m1 M=1:4000

⁷6.7. melléklet Vörösmarty utca 1168-1173 hrsz.-ú telkek

SZ-2/m5 M=1:500

6.8. melléklet: SZ-1/m1 jelű fedvényterv módosítása SZ-1/m1*

6.9. melléklet: Módosítás a Liget-hegy területrészen

SZ-1/m2 M = 1: 2500

6.10. melléklet: Módosítás az Annavölgyi u. menti lakópark

belterületi részét érintően SZ-2/m6 M = 1: 2500

6.11. melléklet: Módosítás a Petőfi S. u. és a Híd u. mentén

SZ-2/m7 M = 1: 2500

6.12. melléklet: Jelmagyarázat az SZ-1/m2, SZ-2/m6, SZ-2/m7 fedvénytervekhez

⁸6.13. melléklet: Módosítás hat témakörben SZ-2/m8 M=1:2000

bg) 7. melléklet: Korlátozó tényezők SZ-2/m1 M=1:8.000

ag) ⁹ bh) 8. melléklet A szabályozási tervek jelmagyarázata és fedvénytervek helyének ábrázolása SZ-0

ag) ¹⁰ bi) 9. melléklet: Egyesített szabályozási terv – 2022, (a hatályos szabályozási terv és a fedvénytervek egybeszerkesztése) SZ-1, SZ-2

c) FÜGGELÉK

3a. ¹¹ 1. ¹² F-1

2. F-2 a Kulturális Örökségvédelem országos ¹³ listája

3. F-3 Csolnok Község Natura 2000-es területei

4. F-4 Csolnok Község helyi védelemre javasolt természeti területeinek jegyzéke

5. ¹⁴

6. F-6 A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások

7. ¹⁵

8. F-8 Intézkedési javaslatok

9. F-9 Út mintakeresztszelvények

Alkalmazási előírások

2. § (1) A területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A területen építési munkát végezni, és ezekre hatósági engedélyt kérni csak az OTÉK és az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(3)¹⁶

Közterület-Alakítási Terv /KAT/

3. § (1) Közterület-alakítási tervet (a továbbiakban: KAT) kell készíteni

a) a szabályozási terven megjelölt helyen,

b) és/vagy a Képviselő-testület döntése alapján a jogszabályok keretei között,

a településszerkezetileg, forgalom-technikailag ¹⁷ együtt kezelendő szabályozási vonalak közötti területekre, a közterületek kialakítása, felújítása, átalakítása esetén.

(2) A KAT-ra vonatkozó részletes előírások:

a) A KAT készítését a főépítész javaslata alapján a Képviselőtestület rendeli el, s elkészítése után azt határozattal hagyja jóvá.

b) A KAT-ra alapozott szakági építési engedély-kérelemhez csatolni kell az elfogadó képviselő-testületi határozat mellé az illetékes főépítész véleményét.

c) A KAT helyszínrajzának méretaránya minimum M=1:1.000 léptékű kell, hogy legyen, illetve indokolt esetben ennél részletesebb lépték.

d) A KAT területe legalább az érintett közterületszakaszra és az azzal határos telkekre kell kiterjedjen.

e) A KAT részeként közlekedési, közmű- és vízrendezési tervvel összehangolt kertépítészeti tervet kell készíteni. A forgalomtechnikai megoldás figyelembe vételével a tervben rögzíteni kell:

ea) a helyszínrajzi kialakítást, magassági méreteket, keresztmetszeteket,

eb) a gépjármű, a gyalogos, a kerékpáros közlekedés felületeit, burkolati terveit,

ec) a behajtók, személy-bejárók helyét és felületeit,

ed) a parkolás rendjét,

ee)¹⁸

ef) a köz- és díszvilágítás megoldását,

eg) a közműkiváltások és a létesítendő közművek, a felszíni vízelvezetés kialakítását,

eh) a közlekedési zöldterületek, zöldsávok kertépítészeti terveit.

f) A közterület alakítást a környező beépítéssel és építési lehetőséggel összhangban kell megvalósítani, melynek során az akadálymentes használatot biztosítani kell.

Kötelező Elvi Engedélyezési terv /KELEN/

4. § [19] Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Szabályozási elemek

5. § (1)¹⁹ a) A szabályozási tervben, illetve építési szabályzatban alkalmazott kötelező szabályozási elemek a következők:

1. a meglévő és a tervezett szabályozási vonal, közterületi telekhatár,

2. a területfelhasználási egység határa,

3. az építési övezet és az övezet határa (kivéve az 5. § (2) bekezdés esetei),

4. az övezeti jellemzők: a beépítési mód, a beépítés mértéke, a megengedett építmény, illetve építményrész –magasság, a kialakítható és a beépíthető legkisebb telekméret (terület, szélesség), kötelező zöldfelületi legkisebb mértéke,

5. a terepszint alatti beépítés szabályai

6. az építési hely a mindenkori telekhatárhoz viszonyított helyzete,

7. beültetési kötelezettség, kötelező fásítás,

8. egyéb sajátos építési követelmények.

(2) a) Építési övezet, illetve övezet határa –szabályozási terv módosítása nélkül- csak telekhatár-korrekció esetén változhat ²⁰ a kialakuló tényleges telekhatárra.

b) Telekhatár-korrekció az érintett telkek összterületének legfeljebb 5%-ig kérhető egy alkalommal, a jelen rendelet jóváhagyásának időpontjában, a földhivatali nyilvántartásban meglévő telekosztást alapul véve.

(3) A Dorog felől terepbevágásban érkező 1121 sz. főút szélesítése érdekében szabályozási terven jelölt közterületi határ a talajmechanikai vizsgálatok, geodéziai felmérések, vízrendezési terv, illetve telekalakítási terv készítése függvényében pontosítható, szükség esetén a részletesebb kiviteli terveknek megfelelően a 40m-ben szabályozott területsáv a tényleges igényeknek megfelelően csökkenthető.

(4) Domborzati adottságok, forgalomtechnikai szempontok okán az új lakó/kiszolgáló utak szabályozási vonallal elválasztott közterületi határa a szabályozási terven ábrázolt határvonalhoz képest legfeljebb 5,0-5,0m-es, gyűjtő utaknál legfeljebb 10,0-10,0 m-es területsávban módosulhat oly módon, hogy az út nyomvonalvezetése nem romolhat.

(5)²¹

(6) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell. Azokat az épületeket, amelyek nem felelnek meg a jelen CSÉSZ és Szabályozási Terv rendelkezéseinek, nem lehet bővíteni; elbontás után csak az előírások figyelembe vételével lehet újraépíteni.

A telekalakítás helyi szabályai

6. § (1) a) Jelen szabályzatnak megfelelő a telekrendezés (-osztás, -határrendezés, -összevonás) ha az osztás utáni telekméretek az övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret értékét elérik, valamint az osztás után kialakuló telkeknél „zárvány területrészek” nem maradnak, a visszamaradó építési telken a beépítettség mértéke nem haladja meg az övezetre meghatározott mértéket.

a) Az építési övezetekben a meglévő telkek területe, vagy a telekmérete a megengedhetőnél kisebbre kizárólag közterületi korrekció okán csökkenthető.

b) Ha a telekalakítás a telekrendezés az előírásoknak megfelelő állapotok létrehozására irányul, akkor annak érdekében az előírtnál kisebb telekméretek is létrehozhatók.

(2) Szabályozási vonallal érintett telkek esetében az építés, vagy rendeltetési mód változás engedélyezését megelőzően kötelező a telket a szabályozási terv közterületi határváltozása szerint kialakítani.

(3) Az új közlekedési közterületek határvonala elmozdítható a szabályozási terv módosításának szükségessége nélkül, a 5. § (3) és (4) bekezdésekben meghatározott mértékig, ha ezt: a terepadottságok, a domborzati viszonyok, a talajmechanikai állapotok az útépítési engedélyezési tervek készítése indokolttá, és a telekalakítási terv által pontosított telekhatárok azt szükségessé teszik.

(4) Különböző építési övezetekbe sorolt telkek összevonhatók, de építési igénnyel csak az övezeti előírások szerint lehet élni a megfelelő telekrészeken.

(5) Beépítésre szánt területen az 5% feletti lejtésű területeken telekalakítás csak akkor jöhet létre, ha a területhasználat és az építési tevékenység a telekalakítás utáni telkeken az erózió- és talajvédelem előírásainak megfelelő.

(6) Lakóterületen telekosztás, vagy telekegyesítés esetén a közút felőli telekszélesség (kivéve saroktelek egyik telekméretét) legfeljebb 40m lehet.

(7) Magánutat kialakítani csak az építési övezeti előírásokban meghatározott minimális telekméret többszörösét meghaladó építési telek felosztásával egyidejűleg, az új telek, illetve a telkek megközelítésére szabad, valamint zárvány helyzetű építési telkek kiszolgálására.

(8)²² A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális telekméretek tartandók be:

a) Lakóterületi kiszolgáló magánút, ha csak lakófunkció létesül a kiszolgált területen

aa) min. 4,0 m, ha legfeljebb 2 db lakást szolgál ki,

ab) min. 6,0 m, ha legfeljebb 6 db lakást szolgál ki,

ac) min. 8,0 m ha legfeljebb 9 db lakást szolgál ki,

ad) min. 10,0 m, ha legfeljebb 12 db lakást szolgál ki,

ae) min. 12,0 m, ha 12-nél több lakást szolgál ki.

b) Gazdasági területen a magánút

ba) min. 10,0 m lehet egy telek kiszolgálása esetén,

bb) min. 12,0 m lehet, ha legfeljebb 4db telket szolgál ki,

bc) min. 14,0 m lehet, ha legfeljebb 8 db telket szolgál ki,

bd) min. 16,0 m lehet, ha 8db-nál több gazdasági telket szolgál ki.

(9)²³ Külterületen magánút

a) beépítésre szánt telek megközelítéséhez a belterületi magánút kialakításának feltételei szerint,

b) beépítésre nem szánt területen az övezeti előírásokban foglaltak szerint

alakítható ki

(10) Nyúlványos telek csak ²⁴olyan módon jöhet létre, ahol az építési telek nyúlványa

c) lakótelek esetén legalább 4 méter széles és legfeljebb 50m hosszú lehet,

b) ipari és kereskedelmi gazdasági, illetve vegyes területen legalább 8 méter széles és max. 50m hosszú lehet,

c) mezőgazdasági, illetve a beépítésre nem szánt területeken a kialakuló teleknyúlvány minimum 6m széles és legfeljebb 100m hosszú lehet.

Az építés általános feltételei

7. § (1) Építési tevékenység csak rendezett telek, azaz a szükséges építési-telek- és azt kiszolgáló úttelek kialakítása és a végrehajtott szükséges vízrendezés esetén kezdhető meg.

(2) Abban az esetben, ha a szabályozási terven jelölt építési hely területe kisebb a megengedett övezeti határérték alapján számított értéknél, abban az esetben az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.

(3) Az építési övezetekben kialakítható legkisebb telekterület legalább kétszeresét meghaladó telken két főfunkciójú épület is elhelyezhető, ha azt a jelölt építési hely lehetővé teszi, vagy annak hiányában az előírt minimális elő-oldal és hátsókertek biztosítása lehetővé teszi.

(4)²⁵

(5) Bor- és terménytároló pincék építésének, fenntartásának feltételei.

a)²⁶

b) Terepszint alá pince csak a földterület tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával építhető, bővíthető, az alábbiak figyelembe vételével:

- közterületről nyílóan új, partfalba vágott pince nem létesíthető,

- a közterületi telekhatárt legfeljebb 3m-es közelségben érheti el a pince határfala, illetőleg bejárata,

- a terepszint alatti építmény a szomszédos telekhatárt csak az oldalhatáros beépítésű telekhatáron közelítheti meg, egyéb szomszédos telekhatárt és hátsó telekhatárt 1,5m-re.

c) Közterületen megjelenő pinceszellőzők/kémények kialakítása csak a terület tulajdonosának írásos hozzájárulásával történhet, oly módon, hogy az a közterület-használatát nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti.

d) Temető kerítésétől számított 10 méteren belüli pince nem létesülhet, a 10 m-en belüli meglévő pince felszámolandó.

e) Lakótelekhez, vagy egyéb építési telekhez nem kapcsolódó önálló építésű, pince kizárólag bor-, és terménytárolás céljára, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan hasznosítható, építhető.

f) ²⁷

g) Védelemre jelölt területen a közterületről nyíló, illetve azt 3, vagy kevesebb méterre megközelítő pincéhez kapcsolódó borház-jellegű felépítmény garázs céljára, illetve áru-raktározására nem hasznosítható.

h) Belterületi, illetve a belterületi határ 100m-es körzetében lévő pince ivóvízzel történő ellátása, csak a szennyvízhálózatra történő egyidejű rákötése esetén lehetséges.

(7) Terepszint alatt, önállóan is építhető gépjármű-tároló bármely építési övezetben.

(8) a) A keletkező szennyvizek a területen nem szikkaszthatók.

b) A telket érintő, vagy azt belterületen 50m-re megközelítő szennyvízelvezető hálózat kiépítése után tilos bármilyen szennyvíz-tároló, vagy közmű-pótló berendezés létesítése, a telken víz bekötéssel együtt járó építési tevékenység csak a szennyvízhálózatra történő rákötés mellett végezhető.

(9) ²⁸

(10) Telkekhez rendelt zöldfelület kialakításánál a cserjék a telekhatárokhoz 50 cm-nél közelebb, fák az oldal- és hátsó kerthez 2 m-nél közelebb nem telepíthetők, az előkertben a közterületi telekhatártól legalább 1 m-re ültethetők.

(11) A legkisebb zöldfelületek számítása során

a) a burkolt felületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe:

- gyephézagos burkolat esetében 10%

- gyepráccsal kialakított gyepfelület parkolás céljára 20%

- gyepráccsal kialakított gyepfelület sport céljára 75%

b) a vízfelületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe:

- terepszinten kialakított mesterséges és természetes díszkutak, tavak 50%

- kerti úszómedencék felülete 0%

c) a tetőkertek, zöld-teraszok az alábbiak szerint vehetők figyelembe:

- 100 cm feletti földtakarással 100%

- 75 cm feletti földtakarással 75%

- 50 cm feletti földtakarással 50%

- 25 cm feletti földtakarással 25%

Épületek, építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

8. § (1) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben az alábbi építmények és műtárgyaik csak abban az esetben helyezhetők el, ha a rendelkezésre álló közterületen hely hiányában, vagy műszaki szempontok miatt azok nem helyezhetők el:

- közművezetékek nyomvonalai,

- forrásfoglalás,

- vízmű-gépház,

- transzformátorállomás, energia-átalakító,

- gáznyomás-szabályozó.

(2) Építmények elhelyezése közterületen:

a) Az OTÉK 32. § 2., 3., 5. pontjában meghatározott létesítmények közterületen, közkertekben, közhasználat előtt megnyitott egyéb területen helyezhetők el.

b) A közterületen elhelyezhető építmények számára szükséges méretű telek alakítható.

d) A közterületi pavilon:

da) csak akkor létesíthető, ha az utca szélessége legalább 14m, illetve a járda teljes szélessége legalább 5m, s a visszamaradó gyalogos sáv szélessége legalább 2,5m,

db) legfeljebb 6m² alapterületű lehet,

e) ²⁹

f) Közterületen vendéglátó teraszok üvegezett, zárt módon nem létesíthetők.

g) ³⁰

(3) a) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el.

b) ³¹

(4) a) Az építési helyet – amennyiben a szabályozási terv másképpen nem határozza meg- az elő-, oldal- és hátsó-kertek értékei alapján, az aktuális telekhatártól mérve kell értelmezni.

b) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése esetén - a szabályozási terv egyéb rendelkezésének hiányában- 6,0 m-ben kell meghatározni.

c) A kötelező előkert határát megállapított építési vonalként kell értelmezni.

d) Ahol az építési övezet csak minimális előkertet határoz meg, ott az előírt érték megtartásával az építési helyen belül bárhol elhelyezhető épület.

e) Az oldalkert mérete a Szabályozási terv, illetve az illetékes Tűzvédelmi Szakhatóság eltérő rendelkezése hiányában az övezete előírt maximális építménymagasság értékkének a fele, de

- a szabadon álló beépítés esetében legalább 3,0 méter,

- az oldalhatáron álló új beépítésnél legalább 4 méter,

- hézagosan zártsorú beépítési módnál: kialakult és új építés esetén is az épületet a telekhatáron lehet elhelyezni, és telekhatártól telekhatárig lehet építeni.

- ha a kialakult helyzetre tekintettel, az oldalkert elhagyásával létesül az épület, a szomszédos épülettől való távolság az oldalkert felöli tűzfalképzés esetén sem lehet 3,0 m-nél kisebb,

- kialakult esetben az oldalhatáron álló beépítésnél az épületet a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén, nem kialakult tömbök esetén 1,0 m-re kell elhelyezni.

f) A hátsókert mérete általános esetben legalább 10m, eltérő eseteket a szabályozási terv jelöli, vagy az övezeti előírásoknál szerepelnek.

(5) Az építési hely beépítésre nem szánt területeken– amennyiben a szabályozási terv, illetve az övezet előírása másként nem rendelkezik – az OTÉK előírásainak megfelelően határozandó meg.

(6) a) A helyi terepviszonyokra tekintettel a telkeken belül a természetes lejtési viszonyok megőrzendők.

b) Az épületek elhelyezésekor, illetve a terep alakításakor a terepbevágás/feltöltés az alábbiak szerint történhet:

– a rendezett terepszinttől számított 2,0 m-nél magasabb új támfal csak teraszozva ³² létesíthető,

– a támfallépcsők közötti távolság legalább 1,0 m legyen, növénnyel betelepítetten,

– csak a kialakult partfalak rendezésénél engedélyezhető a rendezett terepszinttől számított 2,0 m magasságot meghaladó teraszozás nélküli támfal építése,

– biztosítás nélküli rézsű legfeljebb 1,5:1 meredekségű, vagy enyhébb lejtésű lehet,

– az eredeti terephez képest max. 2,0m-es feltöltés alakítható ki–kivéve útépítést-.

(7) Támfalak, támfalépítmények;

a) ³³

b) ³⁴

c) Közterületi telekhatáron, illetve attól számított 5 méteres előkertben a támfal-létesítmények kapuzata telkenként maximum 2db lehet.

d) A támfalak tetején a lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell.

e) Támfal létesítése során a meglévő értékes növényzet megóvására tekintettel kell lenni.

(8) A partfalomlás-veszélyes területnek számítanak a támfalbiztosítás nélküli 2,0m magas és 70° meredekséget meghaladó terepbevágások, az ilyen bevágással rendelkező telken minden terepmunka engedély köteles.

(9) Új terep-bevágás létesítésénél, illetve a már létező bevágások bővítésénél a létrejövő új partfalfelület korona, illetve rézsüláb vonala a közterületi határt 1,5 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(10) ³⁵

(11) a) Beépítésre szánt területen, illetve a belterület egyéb nem mezőgazdasági, illetve nem erdő területén:

aa) a kerítés ³⁶ kitöltő mezővel max. 1,8 m magasságig készülhet,

ab) ³⁷

ac) utcafronti, illetve közterület felőli kerítés helye a telekhatáron van, kivéve, ha a telket kiszolgáló út szélessége nem éri el minimálisan előírt szélességet.³⁸

b) Valamennyi mezőgazdasági és erdő területen

ba) ³⁹

bb) karám jellegű kerítések kivételével ⁴⁰ csak az ingatlan-nyilvántartás szerinti telekhatáron helyezhető el, valamint a kiszolgáló út minimális 6m-es szélessége biztosítása érdekében az út tengelyétől mérten legalább 3m-re.

bc) fentiektől csak a gazdasági épületet körül vevő udvar bekerítése esetén lehet eltérni, melyre az a) pontban meghatározott kerítésépítés szabályai vonatkoznak,

(12) Szabályozási terv alapján helyezhető el, illetve építhető:

- önálló 9m-t meghaladó együttes magasságú antenna és antennatartó építmény (torony)

- az 500m²-t meghaladó vízfelületet eredményező záportározó, természetes, vagy mesterséges tó/medence,

- hulladékudvar,

- 50db-nál több gépjármű befogadására szolgáló parkoló felületet igénylő létesítmény elhelyezése.

(13) ⁴¹ Az Akácfa utca északkeleti oldalán a kertvárosias lakóterület övezetben támfalépítményként valamennyi feltétel együttes megléte esetén gépkocsi tároló helyezhető el az előkertben, ha

a) legalább 10,0 m szélességű a közterület a közterületi telekhatáron,

b) a közterület felől emelkedően a terep természetes meredeksége olyan mértékű, hogy a tároló épület magassága legalább 65%-ban a terepszint alá kerül,

c) a terep bevágásban létesített támfalépítmény csak egyszintes és a közterület felőli homlokzati magassága a lebukás elleni védelmet biztosító megoldással együtt nem haladhatja meg 3,60 m-t,

d) gépkocsi tároló hátsókert felé eső homlokzati vonalán a terepből legfeljebb 1,00 méterre emelkedhet ki.

Tilalmak és korlátozások

9. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.

(2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:

a) A nagy állatlétszámú állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért legalább 500 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.

b) A községi szennyvíztisztító-telep körüli 300 m-es védőtávolságon belül állandó lakás céljára, gyógyszer- és élelmiszer gyártására, raktározására használatos építmények nem helyezhetők el. A védőtávolság a környezetvédelmi-, a közegészségügyi- és az építési hatóság együttes véleménye alapján – kedvező környezeti állapotot teremtő technológia esetén – kisebb védőtávolság is megállapítható.

(3) Felszíni vizek, természet-közeli állapotú vízfolyások part menti védőtávolsága, védőövezetei külterületen:

a) - a vízfolyások természet-közeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a part élétől mérten 50-50 m széles vízvédelmi védőövezet biztosítandó,

- a tavak természet-közeli állapotú külterületi partján a part élétől mért 100 m széles vízvédelmi védőövezet biztosítandó,

- ahol az építés természetvédelmi, vízvédelmi érdekből korlátozott, csak a vízhasználathoz kötődő műtárgyak építése megengedett (különösen: stég, zsilip, gát, kezelő út).

b) A tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, legalább egyoldali, a part élétől mért, szabadon járható legalább 3m széles fenntartósáv biztosítandó, építmény, épület a part éléhez képest 6m-nél közelebb beépítésre szánt területi szakaszon sem létesülhet, kivéve a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyakat.

(4) ⁴² A CSÉSZ 7. mellékletén vízbázis védőövezettel érintett területen, valamint a szabályozási terven jelölt hidrogeológiai védőidom területén az ingatlanok hasznosítása kizárólag a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló Kormányrendeletben foglalt tiltó, vagy korlátozó előírások betartásával lehetséges.

(5) ⁴³ A szabályozási terven jelölt alábányászott területen történő építési munka során figyelembe kell venni a geotechnikai jellemzőket.

(6) ⁴⁴ A Mély úti pincéknél a partfalmozgással érintett területen 0,5 m vagy annál nagyobb mélységű terepmozgatást, kizárólag a partfalvédelem biztosítása mellett lehet végezni.

A község belterületi határának módosítása

10. § (1) A község területe kül- és belterületre tagolódik, a tervezett és meglévő kül- és belterületi határvonalakat szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) a) A község központi belterületén kívül Alsó Janza, a volt XII.-es akna környezete kialakult önálló belterületi településrész.

b) Belterületbe vonni telket, csak a meglévő belterületekhez közvetlenül csatlakozóan lehet. Új önálló belterületi településrész nem alakítható ki, kivéve az Alsó-Janza-i horgásztavak menti üdülőterületet.

(3) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el.

(4) a) A belterületbe vonásról, annak időszerűsége esetén, a tulajdonosok kérésére a Képviselő-testület a szabályozási terv szerint külön határozatban rendelkezik.

b) Belterületbe vonni területet a meglevő belterülethez csatlakozóan, csak ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.

(5) Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, (telkeket átminősíteni), s azt belterületbe venni csak az út és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet.

(6) A belterület az alábbi helyeken és célok érdekében bővülhet, a megjelölt feltételek teljesülése esetén:

a) Auguszta úti sportpálya környezetében a lakóterületen kialakuló telekosztást kiszolgáló út létesítése esetében, ha a telekalakítás azt megkívánja.

b) A Tölgyfa utca fordulójának kialakítása érdekében, ha az erdészeti hozzájárulás megtörténik.

c) A Széchenyi u. és Dózsa Gy. u. kereszteződésénél kialakítandó a 1269hrsz-ú telket kiszolgáló utca részére, ha a telek beépítése aktuális.

d) A Dorogi utcához csatlakozóan a közút szabályozási terven jelölt szakasza, valamint arra kapcsolódó benzinkút és panzió telke, illetve a Rehabilitációs központhoz vezető útszakasz és a központhoz tartozó telkek, ha az idősek otthona használatbavételének idejéig a közút szabályozási terven jelölt kialakítása is megtörténik.

e) Az Akácfa utca menti lakótelkek,⁴⁵

f) A Leányvári utca víztároló melletti útkanyarulatában a lakótelek és a zöldterület kialakítása érdekében, a közterületi telekalakítással egyidejűen.

g) Az Annavölgyi utca nyugati végén a lakóterület-fejlesztés érdekében kijelölt területre, a kiszolgáló út- és közműtervek elkészítését követően.

h) A Zalka Máté utca északi végén épült lakótelek, a telekrendezést követően.

i) Az Alsó-Janza-i (volt XII-es akna körüli) lakóterület Borókás utca menti lakóterület-fejlesztési része, a terület menti véderdő és a kiszolgáló út kialakításával egyidejűen.

j) A volt XII.-es akna (hrsz:083/1-2) területének rekultivációját követően, ill. azzal egyidejűen.

III. Fejezet

A TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA

11. § (1) A Község beépítésre szánt területeinek építési övezetei az építési használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következők: /szintter.sűrűség/

a) lakó - kisvárosias lakóövezet Lk/1 /1,5/

- kisvárosias lakóövezet garázs-sora Lk/g

- kertvárosias lakóövezet Lke/1-10⁴⁶ /0,6/

- falusias laza beépítésű lakóövezet, Lf/1-3 /0,6/

b) vegyes - településközponti vegyes övezet, Vt/1-4 /1,5/

c) gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató gazd.övezet. Gksz/1-5 /1,5/

- egyéb ipari gazdasági övezet Gip/1-2 /1,0/

Gip/p

- mezőgazd-i üzemi terület övezete Gmü/1-2 /0,8/

d) üdülőterület: - hétvégi házas üdülőövezet Üh/1-2 /0,2/

e) ⁴⁷ e) különleges

ea) idősek otthona övezete Kio/1 /1,0/

eb) rekreációs terület övezete Kre/1-2 /0,3 és 0,6/

ec) rekreációs terület zöldfelületi övezete Kre/z1

ed) sport célú különleges terület övezetei Ksp/1-2 /0,1/

ef) temető övezete Kte /0,1/

eg) pincés övezet Kpi/0-3

eh) szennyvíztisztító: Ksz

ei) közműterület, víztárolók övezete: Kvt

A Község beépítésre nem szánt területei a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következők lehetnek:

a) közlekedési és közmű övezetek

- országos mellékút, egyéb utak, KÖu/1-4

- közlekedési területen sorgarázsok KÖu/g

- közlekedési területhez tartozó zöldfelületek KÖu/z

b) zöldterületek: - közparkok övezete Zkp

- közkertek övezete Zkk

- védelmi zöld terület övezete Zv

c) erdőterületek:

- általános gazdasági erdő övezete, Eg

- egészségügyi, turisztikai erdők övezete Ee

- védelmi célú erdők övezete Ev

d) mezőgazdasági területek:

- általános mezőgazdasági övezet Má/á

- védendő természeti terület övezete Má/t

- hagyományos kertművelésű övezet Mk/k, Mk/k1 [49] Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

- állattartást is befogadó kertövezet Mk/á

- kiskertes mezőgazdasági övezet Mk/t1- 4

- belkertek övezete Mkb/1-2

e) egyéb területek, vízgazdálkodással kapcsolatos területek:

patakok, árkok medre Vf

állóvizek medre, partja Vá

f) ⁴⁸ f) különleges beépítésre nem szánt területek

fa) kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület Kb-En

IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A beépítésre szánt terület növekedése

12. § (1)⁴⁹ A meglévő belterületi beépítésre szánt területeken kívül a településszerkezeti terven ábrázoltak szerint beépítésre szánt területté válhatnak szabályozási terven jelölt esetek:

a) lakóterület céljára

b) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület céljára

c) különleges terület céljára

Épületek, építmények elhelyezése a lakóterület és a

településközpont vegyes terület övezeteiben

13. § (1) A telkek méretét a kialakult telekszerkezet határozza meg, de a rendelet meghozatalának idején már meglévő telkek esetében a beépíthető/újraépíthető legkisebb telekterület 150m². Egyéb előírások övezeti előírásokban.

(2) A telekszélesség az építési hely mentén mérendő, ahol a 10 m-nél keskenyebb telek kialakult esetben sem építhető be, kivéve pince-borház építményével, ⁵⁰ illetve garázsépülettel.

(3) Kialakult esetben a 10-14m közötti szélességű telek oldalhatáron, vagy zártsorúan épülhet be, ⁵¹ ha a tűzrendészeti szabványok betartása biztosított. /Lásd még övezeti előírásokat./

(4) Kialakult 14-18m közötti telekszélesség esetén, oldalhatáron álló épület létesíthető ⁵².

⁵³(4.a) A (2)-(3) és (4) bekezdésekben meghatározott telekszélességi értékek 5%-os eltéréssel alkalmazhatók

(5) 18mszélességet elérő, illetve azt meghaladó telek szabadon állóan is beépíthető ⁵⁴/Lásd még övezeti előírásokat./

(6) a) A telekosztással kialakítható telek a legkisebb mérete 18,0 m –a szabályozási terv és az övezeti előírások figyelembevétele mellett-,

b) A telekösszevonással vagy osztással kialakítható, közterület felőli telekszélesség legfeljebb 40m lehet (kivéve sarok telek esetét, ahol az egyik oldalon szélesebb is lehet).

(7) a) A saroktelkek beépítése szabadon álló, oldalhatáron álló és zártsorú lehet ⁵⁵ a (3), (4) és (5) bekezdésekben előforduló esetekben⁵⁶

b) Az oldalhatáron álló beépítési mód a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re való építést jelent.

c) Szabadon álló a beépítési mód, ha az oldaltelek-határtól min 3,0 m-re történik az építés, de ha a megengedett építménymagasság 6,0 m-nél nagyobb, az épület telekhatártól mért távolsága az építmény magasságnak legalább a fele kell, hogy legyen.

d) Hézagosan zártsorú beépítésű utcavonalon ⁵⁷ a két szomszédos telken álló épület között a tűztávolságot, illetve a tűzszakasz-határt biztosítani kell.

(8) Az építési hely:

a) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit a kialakult állapothoz kell igazítani, a szabályozási terven jelöltek figyelembevétele mellett.

b) A legfeljebb 30m, vagy kisebb hosszmélységet elérő telek hátsókertje nulla méter lehet.

c) A 30m hosszmélységet meghaladó telek hátsókertjének mérete a telekhosszának növekedésével arányosan emelkedik, vagyis a telekhossz 30m feletti része a minimális hátsókert, kivéve a d) és az e) pontba leírtakat.

d) ⁵⁸

e) Az Lf/1, Lke-/1 és Vt/1 jelű övezetekben jelölt házikertek területén, az utcavonali telekhatártól a hátsó telekhatár irányába mért 50m-t meghaladó telekrészen csak terepszint alatti építés lehetséges, ⁵⁹ a melléképítmények közül nem létesíthető rajta kerti víz és fürdőmedence, lábon álló kerti tető, háztartási célú kemence, húsfüstölő.

(9) Kialakult beépítés esetében az új főépület elhelyezésénél az előkert méretét –a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában- a szomszédos 2-2 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni (építési engedélyben helyszínrajzon igazoltan).

(10) Új beépítésű területen –a szabályozási terv egyéb rendelkezésének figyelembevétele mellett- a minimális előkert 6,0 m. Ettől eltérni az utca felöl lejtő, 10%-nál meredekebb terepadottság esetén lehet, amikor az előkert 3,0 m-ig csökkenhet.

(11) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre előírt építménymagasságnál kisebb csak abban az esetben lehet, ha a tűzrendészeti szabályok azt lehetővé teszik, valamint a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza. /Lásd még (7) c) pontban leírtakat./

(12) Meglévő épületek bővítése az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges.

(13) Meglévő épület elbontása esetén új épület az övezeti előírások szerint épülhet. Az elbontott épület helyére csak abban az esetben lehet építeni, ha az megfelel az előírásoknak, illetve a kialakult környezet más építési hely igénybevételét ellehetetleníti.

(14) Építési helyen belül a főépületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie, kivételt képeznek a terepadottságok miatt csak az utcafronton elhelyezhető gépjármű-tárolót befogadó melléképületek.⁶⁰

(15) Állattartó épület utcafront felől nem alakítható ki.

(16) Melléképület az építési helyen belül az oldalkert mentén a főépülethez igazodva építhető, a min. 6,0 m-es hátsókert megtartásával, illetve a telek utcafrontjától mérten legfeljebb 45,0 m mélységig. Eltérő esetek az övezeti előírásokban, vagy a tervlapon szerepelnek.

(17) .⁶¹

(18) A lakóterület építési övezeteiben a tervlapon jelölt a házikert területén épület, felszíni építmény nem helyezhető el, kivétel a térszín alatti termény-, bortároló pince, mely a telek teljes területének legfeljebb 5%-os mértékéig építhető a telken.

(19) ⁶²

(20) a) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet,

b) A terepszint alatti építés az építési övezetben megengedett beépítési mértéket 10%-kal haladhatja meg, melynek fele önállóan, a felszíni építéstől függetlenül is megépülhet, kivéve, ahol ezt az övezeti előírások másként határozzák meg.

(21) Egynél több 3,5t önsúlyú tehergépjármű, vagy azt szállító jármű lakó-, valamint a településközpont vegyes területen nem tárolható, nem szervizelhető, épület számukra nem létesíthető, kivéve a 141 hrsz-ú telket.

(22) Az épületek ⁶³ kialakításánál az alábbiak a mérvadók:

a) ⁶⁴

b) ⁶⁵

c) ⁶⁶

d) ⁶⁷

e) ⁶⁸

f) ⁶⁹

g) 5% feletti, 25% alatti lejtésű terepen az épület lejtő felőli homlokzatának magassága legfeljebb a megengedett építménymagasság értékének 1,3-szorosa lehet.

h) 25%-ot elérő, illetve azt meghaladó lejtésű terepen az épület lejtő felőli homlokzatának magassága legfeljebb a megengedett építménymagasság értékének 1,5-szöröse lehet.

i) ⁷⁰ .

j) Kialakult beépítésű utcában a főépületek fogadószintje az eredeti terepszinthez képest max. 45 cm-rel, 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén legfeljebb 80 cm-rel lehet magasabban. Ettől való eltérést a szomszédos 2-2 telekhez való illeszkedés indokolhat.

k) –p) ⁷¹.

Lakóövezetek

14. §

Kisvárosias lakóövezetek

(1) Aprótelkes Kisvárosias lakóövezet (Lk/1 jelű)

a) ⁷² a) az Lk/1 jelű építési övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 1. számú táblázatában szerepelnek, amelyben a beépíthetőség %-a és a zöldfelület aránya, a telek területnagysága függvényében a táblázat szerint változik.

b) az Lk/1 jelű aprótelkes kisvárosias lakóövezetekben általában létesíthetőek az alábbi funkciókat befogadó épületek, építmények:

- lakóépület,

- oktatási-, egészségügyi-, szociális és igazgatási épületek,

- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületek,

- a turizmust/kiránduló forgalmat ellátó szálláshely-szolgáltató és vendéglátó épületek,

- lakófunkció mellett egyéb a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági célú épület a beépíthető terület legfeljebb 70%-án,

- a partfal megfogása és megerősítése céljából szükséges támfal építmények,

- eltérő terepszinteken lévő telekrészek megközelítését biztosító kerti építmények, lépcsők,

c) Az Lk/1 jelű építési övezetben:

- zártsorú, illetve hézagosan zártsorú beépítés mellett,

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal

- telkenként legfeljebb 2db épület létesíthető, (1db főépület, 1db melléképület)

- lakóépületben maximum 2db lakás, egyéb főfunkciójú épületben max. 2db rendeltetési egység létesíthető.

- A főfunkciót kiegészítő 1db melléképületben lehet gépkocsi tároló, lakást és az egyéb főfunkciót kiegészítő gazdasági épület (pajta, pince, nyári konyha, mosókonyha, tároló, a főtevékenységet szolgáló üzemi épület.)

- Új telek 500m²-től alakítható ki, és a minimális telekméret 18m kell legyen.

- Beépíthető a legalább 150m²-t elérő meglévő telek, ha a telek legkisebb mérete eléri a 10m-t, de 200m²^-nél kisebb telek lakófunkció céljára nem épülhet be, a rajta lévő épület lakás céljára újra nem építhető, nem bővíthető.

- Állattartó épület nem létesíthető.

d) ⁷³

(2) A lakófunkció nélküli Lk/g jelű építési övezet

a) ⁷⁴ a) az Lk/g jelű építési övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 1. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az Lk/g jelű gépjármű-tárolót befogadó építési övezet a Széchenyi utcában.

- Oldalhatáron álló ikres csatlakozású épületben gépjárműtároló, valamint a lakóépületekhez szükséges egyéb tároló helyiségek, kerti szerszámtároló helyezhető el.

- A beépíthető minimális telek 150m², melyen a beépítési mérték maximum 15% lehet.

- Egy telken egy db épület létesülhet legfeljebb 3,5m építménymagassággal.

- A telken 60%-os zöldfelületi arány biztosítása szükséges.

- ⁷⁵-⁷⁶

- Az ikeregységek legfeljebb 2-2 garázskapuval nyílhatnak a közterület felé.

- A közterület felőli kerítés az építési vonalon helyezhető el ⁷⁷.

- Az övezet telkein állattartó épület nem létesíthető.

15. §

Kertvárosias lakóövezetek

(1) a) A kertvárosias lakóövezetekben létesíthető, illetve kialakítható:

- lakóépület,

- oktatási-, egészségügyi, szociális épület,

- a lakófunkció mellett a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, legfeljebb a beépíthető terület 60%-án,

- a lakó funkció mellett, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró mezőgazdasági- (pajta, terménytároló, stb. legfeljebb 80m²-ig), ill. egyéb gazdasági épület, (pl. kézműipari épület) maximum a beépíthető terület 40%-án.

- a partfal megfogása és megerősítése céljából szükséges támfal építmények,

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró állattartó épület legfeljebb 10m²-ig létesíthető, ha a telek alapterülete meghaladja az 800m²-t, de csak sport-, illetve idegenforgalmi szolgáltatás céllal folytatható állattartás, gazdasági céllal nem.

b) A kertvárosias lakóövezetben nem létesíthető:

- üzemanyagtöltő,

- sportépítmény,

- jelentős forgalmú (napi 4db teher, illetve 20 db személy-gépjárműforgalmat elérő) szórakoztató, vendéglátó létesítmény,

- lakófunkció nélküli egyéb gazdasági építmény.

(2) a) Az ⁷⁸ Lke/1-9 jelű övezetekben telkenként legfeljebb 2 db épület létesíthető, 1db lakóépület és 1 db a háztartással kapcsolatos tároló épület, illetve egyéb lakófunkciót nem zavaró tevékenységet befogadó épület.

b) A lakóépületben legfeljebb 2db lakás létesíthető, kivételesen kialakult esetben 4db lakás, ha lakásokra vetítve a telekterülete eléri 300m²/lakás értékét.

c) A megengedett építménymagasság az övezetekben nem haladhatja meg az 5,0m-t, lejtős terepen a lejtés mértékének függvényében a lejtőirányú homlokzatmagasság megkötöttségének figyelembe vételével. (13. §22.(g),(h). A minimális építménymagasság 3,5m.

d) A beépítés jellegét és az előkert méretét a kialakult környezethez való igazodás, a szabályozási terven ábrázoltak, valamint egyéb jogszabályi előírások megtartása befolyásolja. Új beépítésű területen a kötelező előkert 6m.

e) ⁷⁹⁸⁰ A kertvárosi lakóövezetben lakásonként egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(3) ⁸¹ a) az Lke/1 jelű építési övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkein:⁸²

1. oldalhatáron álló beépítési móddal,

2. legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

3. minimum 55% illetve 50%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni.

4. A kialakítható minimális telekterület 800m², a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 18m lehet, ⁸³ - a szabályozási tervi eltérő rendelkezés hiányában-.

4a. ⁸⁴ 5. A beépíthető telek területe minimum 400m².

6. Ha a telek területe 1000m²-nél kisebb, akkor a beépítési mérték 30%-ot elérheti.

7. Ha telek területe 1000m² vagy több a beépítés mértéke 25%-os lehet.

8. ⁸⁵

9. ⁸⁶

9a. ⁸⁷ 10. az előkert ki nem alakult esetben legalább 6,0 méter.

(4) ⁸⁸ a) Az Lke/2 jelű kertvárosias lakóövezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) ⁸⁹ b) Az övezet telkein:

1. szabadon álló beépítési móddal, ki nem alakult esetben legalább 6,0 méter előkert megtartásával,

2. legfeljebb 5,0 m építménymagassággal,

3. a telekméret és a beépítési mértékkel összefüggésben legalább 50% vagy 55% zöldfelület biztosításával

lehet építeni

4. A kialakítható legkisebb telekterület 800 m².

5. A kialakítható legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 20 m.

6. A beépíthető telek területe legalább 400 m², mely esetén a telek legkisebb mérete az építési helyen 16 m lehet.

7. Ha a telek területe 1000 m² alatti a legnagyobb beépítési mérték 30 %.

8. Ha telek területe 1000 m² vagy több a legnagyobb beépítési mérték 25%.

(5) Ha telek területe 1000 m² vagy több a legnagyobb beépítési mérték 25%.

a) ⁹⁰ a) Az Lke/3 jelű kertvárosias lakóövezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkein:

- oldalhatáron álló beépítési móddal,

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- minimum 55%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni.

- A kialakítható minimális telekterület 1000m², a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 18m lehet.

- A beépíthető telek minimálisan 400m² lehet, legkisebb mérete az építési helyen 14m.

- A telek 1500m² területéig a beépítés mértéke 25%-os lehet.

- Az 1500m² feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor.

⁹¹

(6) ⁹² a) Az Lke/4 jelű kertvárosias lakóövezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkein:

- szabadon álló beépítési móddal,

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- minimum 55%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni

- A kialakítható minimális telekterület 1000m², a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 20m lehet.

- A beépíthető telek minimálisan 400m² lehet, legkisebb mérete az építési helyen 16m.

- A telek 1500m² területéig a beépítés mértéke 25%-os lehet.

- Az 1500m² feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor.

⁹³

(7) ⁹⁴ a) Az Lke/5 jelű kertvárosias lakóövezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkein:

- ikres beépítési móddal,

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- minimum 50%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni

- A kialakítható minimális telekterület 600m², a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 16m lehet.

- A beépíthető telek minimálisan 200m², legkisebb mérete az építési helyen mérten 12m lehet.

- A telek terület 1500m²-ig a beépítés mértéke 30%-os lehet.

- Az 1500m² feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor.

⁹⁵

(8) ⁹⁶ a) Az Lke/6 jelű kertvárosias lakóövezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkein:

- ikres beépítési móddal,

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- minimum 55%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni

- A kialakítható minimális telekterület 800m², a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 16m lehet.

- A beépíthető telek minimálisan 200m², legkisebb mérete az építési helyen mérten 12m lehet.

- A telek terület 1500m²-ig a beépítés mértéke 25%-os lehet.

- Az 1500m²feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor.

⁹⁷

(9) ⁹⁸ a) Az Lke/7 jelű kertvárosias lakóövezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) Kialakult, volt bányászlakásokkal beépített telkek építési övezete, ahol:

- a telkek újra-beépülése többlakásos lakóépülettel, -sorházas illetve egyéb csoportos beépítésű jelleggel, vagy szabadon álló beépítéssel valósulhat meg.

- A beépítés mértéke 30% lehet, melyen

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- minimum 50%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni.

- A kialakítható minimális telekméret 500m², a legkisebb mérete az építési helyen mérten 12m lehet, a beépíthető minimális telek 200 m².

- Egy minimális méretű telken legfeljebb 2db lakás létesülhet.

- A lakások számának meghatározásakor figyelembe veendő a 200m² telekterület/lakás.

- Egy telken legfeljebb bruttó 500m²-es beépített területen -tervtanácsi vélemény birtokában- maximum 6db lakást lehet létesíteni, ha lakásokra vetítve a telekterülete eléri 250m²/lakás értékét.⁹⁹

- Kettőnél több lakás létesítése esetén állattartó épület nem építhető.

(10) a) ¹⁰⁰Az Lke/8 jelű kertvárosias lakóövezet szabályozásihatárértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkein:

szabadon álló beépítési móddal,

15%-os beépítési mértékig,

kialakult, illetve legfeljebb 6,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

minimálisan kialakítható és beépíthető telek 3000m²,

Az övezetben a volt V. számú bányaakna felépítménye/épülete bővíthető, és/vagy mellette még egy új épület is létesíthető.

[103]

- A telken legfeljebb kettő épület helyezhető el. A ¹⁰¹lakófunkció önálló épületben is létesülhet a lehetséges beépítési mérték és a szabályozási terven jelölt építési hely figyelembe vételével.

- Állattartó épület csak sport-, illetve idegenforgalmi szolgáltatás céllal alakítható ki, legfeljebb 10m²-en.

- A telek déli része a terven jelöltek szerint érzékeny (Tt ¹⁰² jelű) természeti területtel érintett, mely telekrészen a zöldfelületi használat korlátozott. A jelölt telekrészen a meglévő növényzet megőrzendő, annak cseréje, átalakítása, kerti építményekkel való érintése tilos.

- A telek minimum 60 %-án zöldfelületet kell kialakítani, illetve fenntartani.

(11) ¹⁰³¹⁰⁴ a) Az Lke/9 jelű kertvárosias lakóövezet szabályozásihatárértékei az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek.

b) építési telken

ba) zártsorú vagy kialakult beépítési móddal,

bb) 25%-os beépítési mértékig,

bc) legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

bd) legalább 50%-os zöldfelület biztosításával

lehet építeni,

c) minimálisan kialakítható telek 1000 m², a beépíthető teleklegalább 600 m² kell, legyen.

(11a) ¹⁰⁵ (12) Az Lke/10 jelű kertvárosias lakóövezetben

a) a kialakult telken

aa) szabadon állóan,

ab) 30% terepszinten és 35% terepszint alatti beépítési mértékig,

ac) legfeljebb 5,5m építménymagassággal

ad) legalább 50%-os zöldfelület biztosításával

lehet építeni,

b) az önálló terepszint alatti beépítés legfeljebb 5%-os mértékben lehetséges, melyben lehet gépjárműtároló, egyéb tároló, vagy szabadidős tevékenységet szolgáló helyiség,

c) a kialakult telek beépíthető, de ha 1000 m²-t nem éri el a telek területe, akkor csak egy épület építhető rajta, míg a legalább 1000 m²-es telken 2 db épület helyezhető el, melyek közül az egyik a főrendeltetésű épület, a másik a főrendeltetést kiszolgáló melléképület lehet,

d) a főépületben legfeljebb kettő rendeltetési egység alakítható ki,

e) a telken csak lakó rendeltetés mellett alakítható ki egyéb rendeltetés, mely nem lehet járművekkel kapcsolatos szolgáltatás, valamint rendszeres teherforgalmat igénylő szolgáltatás.

(11b) ¹⁰⁶ (13) Az Lke/11 jelű kertvárosias lakóövezetben

a) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 2. számú táblázatában szerepelnek,

b) a zártsorú beépítés érvényesítésekor a kert felől érkező csapadékvizek telken történő átvezetését biztosítani szükséges,

c) a meglévő oldalhatárokon álló kép épület összekötése legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú épületrésszel történhet, s az összekötő épületrész előtt legalább 3,0 méteres előkert megtartása biztosítandó.

16. §

Falusias lakóövezetek

(1) a) A falusias lakóövezetekben létesíthető, illetve kialakítható:

- egészségügyi-, szociális, igazgatási épület,

- 1db legfeljebb 2 lakásos lakóépület és max. 2db melléképület,

- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató és vendéglátó épület,

- a lakóterületi környezeti határértékeket meg nem haladó gazdasági tevékenységet befogadó kisüzem, kisipari épület,

- a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, (termény-tároló, pajta, állattartó épület, stb.) legfeljebb a. beépítési mérték 60%-áig létesíthető.

b) Nem létesíthető az övezetekben:

- üzemanyagtöltő állomás,

- önálló raktározási célú épület, nagykereskedelmi raktár,

- egynél több 3,5t önsúlyt meghaladó tehergépjármű, s azt szállító jármű tárolását biztosító épület, parkoló-telek,

- sportlétesítmény.

(2) A falusias lakótelken akkor létesíthető 2db lakás, ha a telekterület eléri a lakásokra vetített 400m²/lakás értékét.

(3) ¹⁰⁷ Maximum 30%-os beépítési mértékig, minimum 40%-os zöldfelület biztosításával hasznosulhatnak a falusias lakótelkek, melyet a terepszint alatti építés 10%-kal haladhat meg. Terepszint alatt önállóan csak gépjármű-tárolás, terménytárolás céljára lehet építeni.

(4) A megengedett építménymagasság az övezetekben nem haladhatja meg az 5,0 métert, lejtős terepen a lejtőirányú homlokzatmagassági megkötöttség figyelembe vételével 13. § 22.(g),(h).

(5) A kötelező előkertet a kialakult környezet határozza meg, 2-2 szomszédos telek figyelembe vételével.

(6) a) Ha a lakótelek alapterülete 1000m²vagy kevesebb max. 40m²-ig létesíthető állattartó épület.

b) Lakófunkció nélküli telken –őrző-védő eben kívül- állattartó épület az övezetben nem létesíthető.

c) ¹⁰⁸

d) Trágyatároló csak zártan létesíthető, de a vízfolyások menti 100m-es sávban zártan sem helyezhető el trágyatároló.

e) Az Lf/1 és Lf/2 jelű övezetekben az állatkifutó alapterülete nem lehet nagyobb a telek beépítetlen területének 10%-ánál –(maximum a telek 7%-a) és a telekhatároktól legalább 5m-re helyezhető el. Legalább 1,5m-t elérő tömör kerítés létesítése esetén a telekhatártól való távolság csökkenhet a kerítés magasságának függvényében. 0-ra csökkenhet, ha a tömör kerítés eléri az 1,8m-t.

f) ¹⁰⁹ .

(6a) ¹¹⁰ (7) a) Az Lf/1 jelű falusias lakóövezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 3. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkén:

- oldalhatáron álló beépítési móddal,

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- minimum 40%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni

- A kialakítható minimális telekterület 1.000m², a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 18m lehet.

- A beépíthető telek minimuma 600m², legkisebb mérete az építési helyen mérten 10m lehet.

- A telek terület 1500m²-ig a beépítés mértéke 30%-os lehet.

- Az 1500m² feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor.

(8) ¹¹¹ a) Az Lf/2 jelű falusias lakóövezet szabályozási határértékeiaz 1. melléklet 3. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkén:

oldalhatáron álló beépítési móddal,

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- minimum 40%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni

- A kialakítható minimális telekterület 700m², a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 18m lehet.

- A beépíthető telek minimálisan 400m², legkisebb mérete az építési helyen mérten 14m lehet.

- A telek terület 1500m²-ig a beépítés mértéke 30%-os lehet.

- Az 1500m² feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor.

(9) ¹¹² a) Az Lf/3 jelű falusias lakóövezet szabályozási határértékeiaz 1. melléklet 3. számú táblázatában szerepelnek.

b) Az övezet telkén:

szabadon álló beépítési móddal,

- legfeljebb 5m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- minimum 40%-os zöldfelület biztosításával lehet építeni

- A kialakítható minimális telekterület 1.500m², a legkisebb telekméret az építési vonalon mérten 20m lehet.

- A beépíthető telek minimálisan 1.000m², legkisebb mérete az építési helyen mérten 20m lehet.

- A telek terület 1500m²-ig a beépítés mértéke 30%-os lehet.

- Az 1500m² feletti telekterületnek csak a fele vehető figyelembe a beépítési mérték számításakor.

Településközpont vegyes terület övezetei

17. § (1) a) Településközpont vegyes területen (Vt) elhelyezhetők:

- igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,

- egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

- kereskedelmi épületek max. 4000m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi épületek,

- szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,

- lakóépületek,

- sportpályák, sportlétesítmények.

b) Nem létesíthető az övezetekben:

- üzemanyagtöltő állomás,

- önálló raktározási célú épület, nagykereskedelmi raktár,

- termelő gazdasági tevékenységet befogadó épület,

- állattartó épület,

- egynél több 3,5t önsúlynál nehezebb gépjármű és az ilyet szállító jármű számára tárolóépület, önálló parkoló terület, ezen járművek szervizei/mosói, telephelye.

(2) A beépítés jellegét és az előkert méretét ¹¹³a szabályozási terven ábrázoltak, valamint egyéb jogszabályi előírások megtartása befolyásolja.

(3) ¹¹⁴

(4) ¹¹⁵ A településközponti vegyes Vt/1 jelű építési övezet, melynek szabályozási határértékei az 1. melléklet 4. számú táblázatában szerepelnek. Az övezetben a beépítési mérték és a hozzá tartozó zöldfelületi arány a telek alapterületével változik.

a) Az övezetben a kialakult a telekszerkezet megtartásával épülhetnek újra a lakótelkek. Lásd még 13. §(1) bekezdésben foglaltakat, de 200m²^-nél kisebb telek lakófunkció céljára nem épülhet be, a rajta lévő épület lakás céljára újra nem építhető, nem bővíthető

b) Beépíthető a legalább 150m²-t elérő meglévő telek, ha a telek legkisebb mérete eléri a 12m-t.

c) Kialakítható telek:

ca) Lakó funkcióra legalább 600m² legyen és minimális mérete 14m legyen.

cb) Intézményi, szolgáltatói funkcióra legalább 2000m²legyen és min. mérete 18m legyen

d) A kialakult telken és a szabályozási terven ábrázolt telekosztáson, oldalhatáron illetve szabadon állóan lehet építkezni.

e) ¹¹⁶

f) A telek 30%-os mértékig épülhet be, ha a telken csak lakófunkció létesül, valamint a meglévő telek nagysága meghaladja a 600 m²-t.

g) A telek 40%-os mértékig épülhet be a 600m²-nél kisebb a lakótelek, vagy a telekméretének megkötése nélkül, ha kizárólagosan a terület alapellátását szolgáló igazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális épületek létesülnek.

h) 50%*-os mértékig épülhet be a telek a településközpontban jelölt zártsorú beépülés megvalósulása eseté, vegyes funkciójú épület létesítésekor, amelyben közhasználat céljára is létesül épületrész a szolgáltatás, vendéglátás létesítményein kívül. A maximális beépítés mértéke csak abban az esetben lehetséges, ha a letelepített funkciókhoz szükséges valamennyi gépjárműtárolás telken belül, vagy a parkolási rendeletben meghatározottak szerint biztosítható.

i) A 30% és a 40%-os beépülés esetén a zöldfelületi arány minimum 35%, illetve 30% kell legyen, míg az 50%-os beépítési mérték kihasználása során a zöldfelületi arány 25%-os mértékig csökkenhet. A 25%-os zöldfelület számításánál a telken belüli zöldtető, tetőkert, zöldfal létesítése a kötelező zöldfelületi arány harmadára vehető figyelembe. Parkolótelek létesítésekor a zöldfelületi arányba a parkolóban létesülő lombkorona is beszámítható.

j) Az építménymagasság maximum 6,0m lehet, de homlokzatonként sem haladhatja meg a 7,0m-es homlokzatmagasságot. A minimális építménymagasság 3,5m lehet.

(5) ¹¹⁷ A településközponti vegyes Vt-2 jelű építési övezet, melynek szabályozási határértékei az 1. melléklet 4. számú táblázatában szerepelnek. Az övezetben a beépítési mérték és a hozzá tartozó zöldfelületi arány a telek mérétével változik.

a) Lásd (4) a) és b) pontját.

b) A beépítés módja a kialakult telken és a terven ábrázolt telekosztáson, oldalhatáron illetve zártjellegű beépítés valósulhat meg.¹¹⁸

c) A kialakítható telek legalább 600m² és a legkisebb mérete legalább 18m kell legyen.

d) A beépítési mérték 600m²-t elérő, illetve maghaladó telek esetében legfeljebb 30%-os lehet. Meglévő 600m²-t el nem érő telket 40%ig lehet beépíteni.

e) Az építménymagasság legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m lehet, de homlokzatra vetítve sem haladhatja meg a 6m-t.

f) A telek zöldfelület aránya a beépítési mértékkel összefüggésben legalább 35%, illetve 30% kell legyen.

(6) ¹¹⁹ A településközponti vegyes Vt-3 jelű építési övezet, melynek szabályozási határértékei az 1. melléklet 4. számú táblázatában szerepelnek.

a) A legalább 600m²-es telken oldalhatáron, illetve szabadon állóan bővíthetők, újra-építhetők a jellemzően lakó funkciójú épületek, ha a telek legkisebb mérete 14m.

b) A kialakítható telek legalább 600m² és a legkisebb mérete legalább 20m kell legyen.

c) A beépítés mértéke maximum 30%-os lehet, a megengedett építménymagasság 5,0m és minimum 3,5m lehet, de homlokzatra vetítve sem haladhatja meg 6m-t.

d) A telek zöldfelületi aránya legalább 40% legyen.

(7) ¹²⁰ A településközponti vegyes Vt-4 jelű építési övezet, melynek szabályozási határértékei az 1. melléklet 4. számú táblázatában szerepelnek.

a) A legalább 1000m²-es telken, szabadon állóan, közösségi, oktatási, művelődési és vendéglátási célokat szolgáló épület/építmény létesülhet, 10%-os beépítési mértékig, max. 4,5m és minimum 3,5m építménymagassággal

b) A beépíthető és kialakítható legalább 1000m²-es telek legkisebb mérete 20m lehet.

c) A zöldfelületi arány legalább 70% kell legyen

d) ¹²¹

e) Az övezetben a telek terep és partfal rendezése, illetőleg a szomszédos telkek szabályozási terv szerinti rendezése nélkül építési tevékenységet végezni nem lehet.

f) ¹²²

g) A telekhez kapcsolódó szükséges gépkocsi parkolók közterületen, vagy parkoló-telken is biztosíthatók.

(8) Az Alsó Janza-i településrészen jelölt Vt jelű övezet telkein (hrsz:083/1-2) a rekultiváció végrehajtása és a fejlesztési program tisztázása esetén a területre szóló szabályozási terv készítésével adható meg az építés feltételei.

Gazdasági területek általános előírásai

18. § (1) A területen kialakult gazdasági tevékenység egyéb ipari gazdasági területein kívül új gazdasági terület csak kereskedelmi, szolgáltatói területként hasznosulhat.

(2) Gazdasági övezetekben a kialakítható telek legkisebb mérete 40m-nél kevesebb nem lehet.

(3) A megengedett beépítési mértéket a terepszint alatti beépítés 10%-kal haladhatja meg.

(4)¹²³

(5) Teljes közművesítés –kivéve zárt csapadékcsatorna- esetén lehet gazdasági területen építési engedélyt kérni. A teljes közművesítés feltételét a szennyvízkezelés tekintetében a helyi kis tisztítómű kielégíti.

(6) A gazdasági övezetben és az övezeten kívül a községben keletkezett veszélyes hulladékok területen való tárolása és kezelése a környezetvédelmi előírások szerint történhet.

(7) A keletkező hulladékok ártalmatlanítása helyben csak az újrafelhasználás céljából lehetséges.

(8) A parkolási igény minden esetben telken belül biztosítandó (dolgozói, beszállítói, vendégparkoló), kivétel a kialakult Petőfi Sándor utca (hrsz:673/1) ipari terület, mely esetben önálló parkoló-telek kialakításával biztosítható az előírások szerint szükséges parkolók száma.

(9) A gazdasági övezetek épületeinek ¹²⁴ kialakítása során az alábbiak tartandók be:

a)¹²⁵

b)¹²⁶

c)¹²⁷

d)¹²⁸

e)¹²⁹

f)¹³⁰

g)¹³¹

h) A telken földrézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

i)¹³²

(11) A gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) Az egyes telkek területének minimális zöldfelületi borítottságát az egyes gazdasági övezetek részletes előírásai tartalmazzák.

b)¹³³

c) A gazdasági övezetek telkein –kialakult helyzethez való illeszkedést szem előtt tartva- legalább a telek két oldalán az építési hely és a telekhatár közötti távolság –a szabályozási terv egyéb rendelkezését kivéve- 10m-nél kevesebb nem lehet. E telekhatárok mentén fasor telepítése kötelező.

d)¹³⁴ .

e)¹³⁵ .

f) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2m távolságra lehet.

g) A parkolók és a burkolt manipulációs terek fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő. A 400m² nagyságot meghaladó burkolt felületeket kiemelt szegéllyel, hordalék és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.

h)¹³⁶ .

Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetei

19. § (1) a) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhetők mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenység épülete,

- továbbá igazgatási, irodaépület,

- egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

- a sportolást, a szabadidő eltöltést szolgáló létesítmény, legfeljebb teniszpálya méretű sportpálya, egyéb sportépítmények,

- a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkció,

- a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei,

- a gazdasági tevékenység épületén belül, vagy önálló épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás (legfeljebb 2db) hozható létre.

b) Az övezetekben nem építhető:

- a szennyvíztisztító terven jelölt 300m-es védőterületén belül szolgálati lakás,

- állattartó épület (kivéve mezőgazdasági üzemi területen,

- önálló térszín alatti létesítmény (kivétel közművek, illetve gépkocsi-tároló).

c) ¹³⁷ .

(2) A terven jelölt építési övezet

a) ¹³⁸ A Gksz/1 jelű gazdasági övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 5. számú táblázatában szerepelnek.

b) melyen az építés feltételei:

- a telken szabadon állóan és 20%-os beépítési mértékig,

- legfeljebb 6,0m és minimum 3,5m építménymagassággal lehet építeni.

- A kialakítható és beépíthető telek legalább 5000m²-es legyen,

- a kialakítható, illetve a beépíthető telek legkisebb mérete 40m kell legyen..

- A telek minimum 50 %-án zöldfelületet kell kialakítani

(3) A terven jelölt építési övezet:

a) ¹³⁹ A Gksz/2 jelű gazdasági övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 5. számú táblázatában szerepelnek.

b) melyen az építés feltételei:

- a telken szabadon állóan és 20%-os beépítési mértékig,

- csak a gyógy- és idegenforgalommal, a rehabilitációs központtal összefüggő tevékenységek céljára létesülhet épület, építmény.

- legfeljebb 7,5m és minimum 3,5m építménymagassággal lehet építeni.

- A kialakítható és beépíthető telek legalább 5000m²-es,

- a kialakítható, illetve a beépíthető telek legkisebb mérete 40m kell legyen.

- A meglévő épület bővítésekor a telket érintő közúti átalakítás, a körforgalom kiépítése okán a szükséges telekalakítást, a gyalogos és gépjármű forgalom számára szükséges kapcsolatok kialakítását meg kell oldani.

- A telek minimum 50 %-án zöldfelületet kell kialakítani.

(4) A terven jelölt építési övezet:

a) ¹⁴⁰ A Gksz/3 jelű gazdasági övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 5. számú táblázatában szerepelnek.

b) melyen az építés feltételei:

- a telken szabadon állóan és 15%-os beépítési mértékig,

- legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal lehet építeni.

- A kialakítható és beépíthető telek legalább 2000m²-es, és 40m-es kell legyen.

- A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló gazdasági övezet az üzemanyagtöltő állomás és az autómosó építményei, műtárgyai és biztonsági berendezései, valamint maximum 500 m² bruttó szintterületet meg nem haladó gépjármű-szolgáltató, kereskedelmi-vendéglátó létesítmények, várakozóhelyek elhelyezésére szolgál.

- A telek minimum 50 %-án zöldfelületet kell kialakítani.

(5) ¹⁴¹ A Gksz/4 jelű kereskedelmi gazdasági övezetben

a) ¹⁴² a szabályozási határértékek az 1. melléklet 5. számú táblázatában szerepelnek

b) építési telken

ba) oldalhatáron állóan,

bc) 30%-os beépítési mértékig,

bd) legfeljebb 5,0m és minimum 3,5m építménymagassággal,

be) legalább 40%-os zöldfelület biztosításával

lehet építeni,

c) a minimálisan kialakítható építési telek 1000 m² legyen.

(6) A terven jelölt építési övezet:

a) ¹⁴³ A Gksz/5 jelű gazdasági övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 5. számú táblázatában szerepelnek.

b) melyen az építés feltételei:

- a telken szabadon állóan és 15%-os beépítési mértékig,

- legfeljebb 6,0m és minimum 3,5m építménymagassággal lehet építeni.

- A kialakítható és beépíthető telek legalább 3000m²-es, 40m illetve 20m-es kell legyen.

- A hrsz:0186/2 telken a volt üzemi épület kereskedelmi szálláshely, vendéglátás, sport/turizmus, oktatás-kutatás céljára kialakítható, újraépíthető.

- A telken legfeljebb egy db épület helyezhető el, melyben egy lakás létesülhet a felsorolt funkciók mellett.

- A telek minimum 60 %-án zöldfelületet kell kialakítani, illetve fenntartani.

(7) A terven jelölt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete:

a) ¹⁴⁴ AGmü/1 jelű övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 5. számú táblázatában szerepelnek.

b) melyen az építés feltételei:

- a telken szabadon állóan és 20%-os beépítési mértékig,

- legfeljebb 6,0m és minimum 3,5m építménymagassággal lehet építeni.

- A kialakítható és beépíthető telek legalább 5000m²-es, és 40m-es kell, legyen.

c) Az építési övezet az üzemi jellegű árutermelő mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés és állattenyésztéssel és növénytermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás céljára szolgál.

d) A létesíthető épületek/építmények:

- a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók ellátásához szükséges építmények,

- állattartó épületek,

- terménytárolók,

- szerszám- és géptárolók,

- vegyszertároló,

- terményfeldolgozó,

- mezőgazdasági gépjavító,

- biztonsági okokból szükséges őrházak,

- termékvezetékek és műtárgyaik,

- komposztáló telep és építményei,

- a mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

e) ¹⁴⁵

(8) A terven jelölt mezőgazdasági üzemi terület építési övezete:

a) ¹⁴⁶ a Gmü/2 jelű övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 5. számú táblázatában szerepelnek

b) melyen kialakult telken és kialakult beépítéssel folytatható állattartó mezőgazdasági üzemi tevékenység.

c) A meglévő épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

d) Új épület lehelyezése, a terület funkció-kiegészítése vagy váltása csak szabályozási terv készítésével lehetséges.

Egyéb ipari gazdasági terület övezetei

20. § (1) Az ipari gazdasági övezetben elsősorban az egyéb ipari tevékenység létesítményei helyezhetők el, környezetbarát ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási és minden egyéb nem zavaró hatású gazdasági építmény, továbbá

- gyártó és raktározó épületek, építmények,

- üzemi jellegű kutató-, oktatóhelyek épületei,

- üzemi jellegű szolgáltató épületek és építmények,

- központi szervező, irányító funkciót szolgáló irodai épületek,

- a dolgozók szociális ellátásához, kiszolgálásához szükséges intézmények épületei,

- gondnoki lakás (max 1 db),

- biztonsági, vagyonvédelmi épületek, létesítmények, közlekedési és szállítási építmények, közműlétesítmények, termékvezetékek,

(2) A fenti funkciók elhelyezésének feltétele:

- a vonatkozó, külön jogszabályokban megfogalmazott (pl.: környezetvédelmi, közegészségügyi) előírások betartása,

- a szakhatóságok hozzájárulása,

- az OTÉK szerint szükséges parkoló helyek telken belüli biztosítása.

(3) Az iparterület övezeteinek beépítése/átépítése során a 18. §-ban foglaltakon túl az alábbiakat kell betartani:

a) A kialakítható és beépíthető minimális telekméret 40m, telekterület 5000m².

b) A minimális előkert, oldal-, hátsókert méreteit a szabályozási tervlap határozza meg, általános esetben 10m.

(4) Az építési övezetben és az építési övezeten kívül a községben keletkezett veszélyes hulladékok területen való tárolása és kezelése a környezetvédelmi előírások szerint történhet.

(5) A szabályozási terven jelölt ipari gazdasági övezet:

a) ¹⁴⁷ a Gip/1 jelű gazdasági övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 6. számú táblázatában szerepelnek

b) melyen az építés feltételei:

- A szabadon álló beépítés és 30%-os beépítési mérték,

- kialakult, illetve legfeljebb 6,0m és minimum 3,5m építménymagasság,

- kialakult telken lehet építeni,

- a telket kialakítani legfeljebb 5000m²-re lehet.

- A kötelező zöldfelületi arány 40%.

(6) A szabályozási terven jelölt ipari gazdasági övezet:

a) ¹⁴⁸ a Gip/2 jelű gazdasági övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 6. számú táblázatában szerepelnek

b) melyen az építés feltételei.

- szabadon álló beépítés és 50%-os beépítési mérték,

- maximum 6,0m és minimum 3,5m építménymagasság,

- A kialakítható telek legalább 7000m²-es, a beépíthető telek legalább 5000m²-es lehet.

- A telken folytatott gazdasági tevékenységhez előírás szerint szükséges parkolók kiegészítéséül a Gip/p övezeti jelű telek parkoló-telekként hasznosítható.

- A kötelező zöldfelületi arány 40%.

(7) A szabályozási terven jelölt ipari gazdasági övezet:

a) ¹⁴⁹ aGip/p jelű gazdsági övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 6. számú táblázatában szerepelnek

b) melynek hasznosítása és az építés feltétele:

- A Gip/2 jelű ipari gazdasági övezethez kapcsolódó parkoló-telek, melyen gazdasági célú épület nem létesíthető.

- A telken legfeljebb 30m²-es szabadon álló porta/irodaépület helyezhető el.

- A telken jelölt védelmi zöldfelület kialakítása legkésőbb a parkolók kiépítésével egyidejűleg kell, hogy megtörténjen.

Üdülő területek övezetei

21. § (1) Hétvégi házas üdülőterület tartható fenn az SZ-2 jelű szabályozási terven jelölt helyeken, Alsó-Janza településrészen található horgásztavak környezetében.

(2) Az üdülőtelkeken a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás biztosításával lehet építkezni.

(3) Meglévő és szennyvízhálózatra rá nem kötött üdülők esetében a szennyvízgyűjtés-tárolás és elszállítás szigorúan ellenőrzött módon történhet, kizárólag zárt szennyvíztároló megléte biztosíthatja az épületekben, a telkeken az üdülési tevékenység fenntartását.

(4)¹⁵⁰ Új üdülőépületet létesíteni csak a magán, vagy a közterületen történő gépkocsi elhelyezés biztosítása mellett lehetséges. Saját telken történő gépkocsi elhelyezés ellehetetlenülése esetén a közterületi parkolás lehetőségét a parkolási rendelet biztosítja, melyben annak helyéről és módjáról is rendelkezni kell.

(5) a) A hétvégiházas építési övezetben egy telken a pihenést szolgáló, legfeljebb 2db épületben 2-2 üdülőegységet befogadó épület/ek létesíthetők.

b) Üdülőegységenként és épületenként minimum 250m^2-es telekrész biztosítandó.

c) Az övezetekben állattartó és/vagy üzemi/gazdasági funkciót befogadó épület/rész, valamint önálló garázsépület nem létesíthető.

(6)¹⁵¹

(7)¹⁵²

(8) Vagyonvédelmi kerítés, 1,8m magasságig csak az üdülőcsoportos telek köré (a közterületek felőli oldalon) építhető. Az üdülőegységek között, illetve a belső telekhatárok mentén¹⁵³, legfeljebb 1,2m magas ¹⁵⁴kerítés létesíthető.

(9) A szabályozási terven jelölt hétvégi házas övezet:

a)¹⁵⁵ Az Üh/1 jelű üdülő övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 7. számú táblázatában szerepelnek

b)¹⁵⁶ b) melyen az építés feltételei:

ba) szabadon álló, vagy ikres beépítési mód,

bb) 20%-os beépítési mérték,

bc) legfeljebb 4,5m építménymagasság,

bd) a kialakult használatú esetekben minimum 250 m²-es telken, egyéb esetben legalább 500 m²-es telken ikresen vagy szabadon állóan lehet építeni, telkenként legfeljebb 1db üdülőépületet,

be) a 095/2, 095/3, 095/4 és 095/5 hrsz.-ú telkeken, továbbá a 098/2 hrsz.-ú telek egy részén a kialakítható és beépíthető telek legkisebb mérete 10,0 m,

bf) az előkert legalább 6m legyen.

(10) A szabályozási terven jelölt hétvégi házas övezet:

a)¹⁵⁷ Az Üh/2 jelű üdülő övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 7. számú táblázatában szerepelnek

b) melyen az építés feltételei:

- szabadon álló hétvégi ház építhető,

- 15%-os beépítési mértékig,

- legfeljebb 4,5m és minimum 3,5m építménymagassággal.,

- A kialakítható és beépíthető telek legalább 1000m²-es legyen, a telek legkisebb mérete 20m.

- Az építési övezetben egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, sportépítmény is elhelyezhető.

Különleges terület építési övezetei

22. § (1) Különleges terület a település beépítésre szánt területének sajátos funkciójú, különleges építmények elhelyezésére szolgáló része, ahol a terület használatát és az építést jellemzően meghatározza vagy az építmények helyhez kötöttsége, vagy a környezetéhez való viszonya.

(2) A különleges területbe tartozó építési övezetek:

- Idősek otthona (Kio)

- Rekreációs célú területek (Kre; Kre/z)

- Sport célú rekreációs területek, (Ksp)

- Temető terület, (Kte)

- Pincés területek (Kpi)

- Szennyvíztisztító területe (Ksz)

- Víztárolók területei (Kvt)

Idősek otthona különleges terület építési övezete

23. § (1) Kio jelű építési övezetek az idősek otthona céljára létesülő különleges terület övezetei:

a) Az övezetben az alábbi funkciókat befogadó épületek létesülhetnek:

- A központi épületekben idősek otthona és azt kiszolgáló épületek létesülhetnek.

- Az épületekben elhelyezhetők a kiszolgáló intézményi funkciók, a kiszolgáló üzemi létesítmények, foglalkoztatók, kápolna/imaház, egészségügyi ellátás helyiségei, a szabadidő-töltés és egyéb „otthoni szolgáltatás” helyiségei.

- További ütemben megvalósuló szabadidő tevékenységet szolgáló létesítmények, különösen a fürdőzés, a sport tevékenység létesítményei elvi építési engedély alapján készülhetnek.

b) Az Idősek otthonában apartman jelleggel megvalósuló ápolási- illetve lakóegységek száma legfeljebb 300 db lehet.

c) Szolgálati lakást befogadó önálló épület az övezetben nem létesülhet. gondnoki lakás a központi épületben, az első ütemben létesülhet.

d) További funkciók, melyek önálló, vagy a központi épületben létesíthetők. nővérek/ápolók szállása; szabadidőtöltést szolgáló sportlétesítmények, növény és kedvtelési céllal tartott állatok háza.

e) Nem létesíthető a Kio jelű övezetek területén elsősorban külső használatú kereskedelmi, vendéglátói funkciót befogadó, egyéb nagy forgalmat lebonyolító épület/helyiség, vagy a lakóterületen megengedett zaj-határértéket meghaladó tevékenység.

(2) A Kio övezetek zöldfelületeinek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni:

a) ¹⁵⁸ .

b) ¹⁵⁹ .

c) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: minden megkezdett 4 parkolóhely után 1db, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő.

d) ¹⁶⁰ .

e) A kötelező zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a műanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig beszámítható.

(3) A Kio/1 jelű építési övezet

a) ¹⁶¹ szabályozási határértékei az 1. melléklet 8. számú táblázatában szerepelnek,

b) ahol az építés feltétele:

- szabadon álló beépítés,

- legfeljebb 12,5m és minimum 4,5m építménymagasság,

- 20%-os a maximális beépíthetőség,

- a kialakítható és beépíthető legkisebb telekterülete 4ha(40.000m²),

- a megkívánt legkisebb zöldfelületi arány 60%.

c) Az építési övezetben idősek otthona, rehabilitációs központ létesíthető. A gyógy-ellátást biztosító intézmény és annak működését segítő, kiszolgáló létesítmények helyezhetők el a területen.

d) ¹⁶² .

e) A területen terepszint alatti építés a felszíni beépítési mértéket 10%-kal meghaladóan alakítható ki. A térszín alatti beépítés nem számít be a beépítési mértékbe, ha annak földtakarása meghaladja az 1 métert.

f) Az építési övezethez tartozó telken a terven jelölt beerdősült terület faállományú növényzettel való fedettsége megőrzendő, mely területrészre beépítési mérték nem vehető figyelembe.

g) Az építési övezetben kialakuló terep-bevágások, tereplépcsők, támfalépítések legfeljebb 1,5 méterig tervezhetők, ennél magasabb szintkülönbséget, csak teraszos támfal formájában lehet megoldani.

h) ¹⁶³

i) A telken belüli használatot osztó tömör kerítés nem lehet 80 cm-nél magasabb

(4) Az épületek ¹⁶⁴ környezetalakításánál az alábbiak a mérvadók:

a) A kerítés legfeljebb 2,5 mmagas lehet.¹⁶⁵

b) ¹⁶⁶ .

c) ¹⁶⁷ .

(5) A 0156/2 hrsz-ú területen tervezett idősek otthona fölött, a magasabban fekvő területeken összefolyó csapadékvíz összegyűjtésére a beépített terület fölött övárkot kell kialakítani.

Különleges rekreációs terület övezetei

24. § (1) A Kre jelű különleges rekreációs célú övezetben elhelyezhetők:

- a kiránduló, vagy lakó népesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, szálláshely-szolgáltatói épületek,

- a főtevékenységet kiegészítően 1 db szolgálati lakást befogadó épület,

- kerékpárbázis, táborozóhely,

- szabadtéri sportolást szolgáló funkciók kiegészítő építményei.

(2) ¹⁶⁸ .

(3) A belterületi rekreációs célú különleges építési övezet

a) ¹⁶⁹ a Kre/1 jelű rekreációs övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 8. számú táblázatában szerepelnek

b) A telek gépjárművel történő megközelítéséhez a terven jelöltek szerint a Fürst Sándor utca kialakítása szükséges.

c) A telek beépíthetőségének feltétele a Fürst Sándor utcai közkert kialakítása.

d) Lakóépület önállóan nem létesülhet, egy db lakás elhelyezhető a rekreációs célú épületben.

e) ¹⁷⁰ A Kre/z1 jelű övezet a rekreációs célú különleges terület zöldfelületi övezete,

ea) melynek szabályozási határértékei az 1. melléklet 8. számú táblázatában szerepelnek,

eb) az övezetben a Kre/1 jelű övezetet kiszolgáló játszó-pihenő, rekreációs célú területhasználat valósulhat meg,

ec) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

ed) a telek felszínén 1%-os mértékig, terepszint alatt 3%-os mértékig lehet építeni.

(4) a) A külterület rekreációs célú különleges építési övezet a Kre jelű, melyen a (volt IX-es akna) hrsz: 096 telek hasznosítási programjának tisztázása után az építési feltételek meghatározására rész-szabályozási terv készítendő.

b) ¹⁷¹

(4a) ¹⁷² (5) A Kre/2 jelű építési övezet az erdő és vadgazdálkodással összefüggő különleges rekreációs övezet,

a) melynek szabályozási határértékei az 1. melléklet 8. számú táblázatában szerpelnek

b) melyben az(1) bekezdésben megjelölt rendeltetésen kívül elhelyezhető továbbá erdő és vadgazdálkodást szolgáló telephely üzemi épületei, raktár, oktatást, kiállítást befogadó épület.

Különleges sport területek övezetei

25. § (1) Szabadtéri és fedett sportpályák céljára jelöli a terv a Ksp jelű területeket.

(2) A sportterületek övezetei:

- Ksp/1 jelű építési övezet az Auguszta utcai sportpálya, hrsz 873/3

- Ksp/2 jelű építési övezet a Széchenyi utca menti sportpályák területe, hrsz:1752/20

(3) ¹⁷³ A Ksp/1 jelű építési övezet

a) ¹⁷⁴ a) szabályozási határértékei az 1. melléklet 8. számú táblázatában szerepelnek

b) - A telken szabadon állóan,

- 10%-os beépítési mértékig és legfeljebb 4,5m és minimum 3,5m építménymagassággal,

- 1ha-os beépíthető telken ,a terven jelölt helyen lehet építeni, ha

- a zöldfelületi arány 60%-os,

- a kialakítható minimálisan telekterület 2ha-os,

- a legkisebb beépíthető telekméret 60m.

c) A sportpályát kiszolgáló parkolókat a pályák déli-délkeleti oldalán kell kiépíteni.

d) Építeni sportcsarnokot, sport-szabadidős tevékenységet befogadó épületet lehet.

(4) A Ksp/2 jelű építési övezetben létesíthető funkciók:

- közösségi sportlétesítmény, fedett csarnok

- a fő funkciót kiszolgáló egyéb építmény,

- kereskedelmi-, szolgáltatói tevékenység az összese beépíthető terület 15%-án,

- sportpályák, szabadtéri játékok létesítményei.

(5) A teniszpályákat befogadó Ksp/2 jelű sport terület

a) ¹⁷⁵ szabályozási határértékei az 1. melléklet 8. számú táblázatában szerpelnek

b) - A telken szabadon álló beépítési móddal,

- legfeljebb 10%-os feszíni és további 5%-os terepszint alatti beépítéssel,

- legfeljebb 5,0 m és minimum 3,5 m építménymagassággal létesülhet épület,

- legalább 4000 m²-es kialakítható és beépíthető telken, melyen

- a legkisebb zöldfelületi arány 60% kell legyen.

(6) ¹⁷⁶ .

(7) A Ksp jelű –a volt kőbánya (hrsz: 059/2) és a volt mészégető (hrsz:474/1 )- területén létesíthető különleges sport területek , melyek hasznosítása, építési feltételei a fejlesztési program kialakítása után rész-szabályozási tervben határozható meg.

Temetőterület építési övezete

26. § (1) a) Kte jelű temető építési övezetben elhelyezhető:

- a temetkezés céljait szolgáló építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely)

- a fő rendeltetést szolgáló egyházi és kegyeleti épületek,

- a temetőfenntartást kiszolgáló egyéb építmények. (szerszámtároló, őrzés építményei).

b) Nem helyezhető el a temető telkén:

- önálló antennatartó szerkezet,

- szolgálati lakás,

- felépítményként megjelenő koporsó elhelyezésére alkalmas sírbolt (kripta).

(2) ¹⁷⁷

(3) a) A temető melletti lakótelek menti kerítés tömör és a temető felőli rendezett terep szintjétől mérten legalább 2 m magas kell, hogy legyen.

b) A temetőt a szabályozási terven ábrázolt északi és keleti határvonalon legalább 2,0 m magas tömör kerítéssel, vagy legalább 2m magasságot elérő tömör élő sövénnyel kell elkeríteni.

c) A megfelelő védelemmel ellátott tömör kerítés urnafalként is kialakítható.

d) ¹⁷⁸ .

(4) ¹⁷⁹ A Kte jelű temető építési övezete szabályozási határértékei az 1. melléklet 8. számú táblázatában szerepelnek.

(5) A kialakítható és beépíthető telek területe legalább 5000m² legyen, ahol szabadon állóan, vagy oldalhatáron állóan lehet 10%-os mértékig építeni a temetéssel összefüggő épületet, építményt. A ravatalozó épület építménymagassága 7,5m lehet, melybe nem kell beszámítani a harangtorony magasságát.

(6) ¹⁸⁰ .

(7) A temetőt feltáró utak mellett fasorok telepítendők, legalább 8-8 méterenként 1-1 db fa elhelyezésével.

(8) A temető előírás szerinti zöldfelületén a nagy koronájú lombos fák aránya legalább 20% legyen, melyeket a kerítés mentén, illetve a főbb belső útvonalak mentén kell koncentrálni.

(9) Az övezet területén a természetes terepszint tartós, végleges jelleggel felfelé maximum 1,0 méterrel, lefelé legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.

(10) ¹⁸¹

(11) A lakótelek határától mért 20m-en belül csak urnás temetés folytatható.

(12) ¹⁸² .

Különleges pincés területek és egyéb különleges terület építési övezetei

27. § (1) A különleges pincés övezetekbe tartoznak a jellemzően borpincék kialakításával érintett, máshova nem sorolható belterületi telkek, ¹⁸³ pincés területek.

(1a)¹⁸⁴ (1a) A Kpi/0 jelű különleges pincés övezet, mely a Mély út felől partfalmozgással veszélyeztett terület. Az övezetben épület nem építhető, közszolgáltatási építmény a terepfelszínen, vagy alatt csak a partfal védelmének biztosítása mellett helyezhető el.

(2) A Kpi/1 jelű ¹⁸⁵ különleges pincés övezet területei:

- Dág utca és Hunyadi János utca közti pincék területe,

- Annavölgyi utca menti pincés telkek.

(3) ¹⁸⁶ A Kpi/2jelű ¹⁸⁷ pincés területek:

a) A Petőfi utca és a Templomtér között húzódó pincés terület,

b) A Mély utca DK-i oldalán található pincés terület és telkek

(3a) ¹⁸⁸ (3a) A Kpi/3 jelű építési övezet a Mély u. Ény-i oldalán a saját telekkel rendelkező pinceépületeket befoglaló, azokat körül vevő terület, ahol

a) a már kialakult pinceépületek figyelembe vétele mellett,

b) új pinceépületet csak a meglévő helyére és zártsorúan lehet építeni, az új épület bruttó szintterülete csak a meglévővel megegyező lehet,

c) a kialakítható legkisebb telek területe legalább 35 m²,

d) a telek beépítettsége kialakult, tovább nem növelhető,

e) a pinceépületek Mély utca felőli homlokzatmagassága nem növelhető,

f) a pinceépületek mögötti pincék alapterülete csak a pincék feletti tulajdonos, vagyis Csolnok Önkormányzatának egyetértésével változhat, kivéve tömedékelésük esete.

(4) ¹⁸⁹ A pincék rendeltetésére és kialakítására vonatkozó általános előírások a 7§ (5) bekezdésében találhatók.

(5) Pincék borházzal történő kiépítése csak elvi építési engedélyezési terv alapján kérhető.

(6) ¹⁹⁰

(7) ¹⁹¹

(8) ¹⁹² Pincés területen csak bortároló, illetve a bortermeléssel és fogyasztással összefüggő rekreációs célú és idegenforgalmat szolgáló pincehasználat valósulhat meg.

(9) Egyéb különleges építési övezetbe tartoznak a település közmű kiszolgálását ellátó területek, ilyenek a Ksz és Kvt jelű területek.

(10) ¹⁹³

(11) Ksz jelű különleges terület a hrsz:0117/1 jelű résztelek, melyen a szennyvíz tisztító szabályozási terven jelölt telke alakítandó ki. A szennyvíztisztító jelölt telkének védőtávolsága 300m. Ettől technológiaváltás esetén lehet eltérni.

(12) Kvt jelű különleges terület a hrsz: 17525 és 0151/2 jelű víztárolót befogadó telkek. A víztárolók védőtávolsága kerítéssel lehatárolt terület.

V. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterületek, azok övezetei

28. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közúthálózati elemek pályái, csomópontjai, kiszolgáló létesítményei, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak, gyalogos-utak és járdák, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A meglévő és a tervezett közutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(3) A tervezett közterületek szabályozási szélességét a Szabályozási tervlap tartalmazza, a meglévő közterületek esetében az ingatlan-nyilvántartás szerint meglévő telekhatárok által meghatározott szélességek kerülnek megtartásra.

(4) Beépítésre szánt területen - közutak mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciójú beépítés létesítéséhez, bővítéséhez, rendeltetésszerű használatának megváltoztatásához közútkezelői és közlekedés szakhatósági hozzájárulás szükséges.

(5) Az országos közutak külterületi szakaszán, az úttengelytől mért 50-50 m védősávján belül végzendő tevékenységek során a vonatkozó jogszabályokat kell betartani.

(6) Országos közutak külterületi szakaszának védősávján belül reklámhordozók nem helyezhetők el.

(7) Helyi közutak esetében, külterületen kerítés az úttengelyt 6m-nél jobban nem közelítheti meg.

(8) Helyi közutak esetében, új közút kialakításánál biztosítani kell legalább az egyoldali fasor elhelyezhetőségét.

(9) A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak, és a telekalakítás általános előírásainál megfogalmazottaknak.

(10) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtároló épületeket, várakozóhelyeket (parkolókat), rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon és mennyiségben kell biztosítani.

(11) A település ellátását biztosító kereskedelmi - szolgáltató - intézményi - sport funkciók esetében, a funkcióváltással kialakuló létesítmény, vagy a bővítés parkolási többlet igényei - a beépítésből eredő kötöttségek esetén - közterületen is biztosíthatóak a parkolási rendeletben megfogalmazottak szerint.

(12) Várakozóhelyek (parkolók) kialakításánál minden gépjárműállás esetében biztosítani kell az önálló megközelítést. Az gépkocsi állások minimális mérete 2,5x5,0m.

(13) KÖu/1 jelű övezet

a) Az 1106 sz. országos mellékút hálózati szerepe külterületen összekötő út, belterületen II. rendű főút. A közút tervezési osztályba sorolását a közút kezelője határozza meg.

b) A Bajna - Epöl - Sárisáp - Csolnok - Leányvár településközi főút (helyi közút) tervezési osztályba sorolása K.V.C. - B.V.c.D.

c) A Bajna - Epöl - Sárisáp - Csolnok - Leányvár településközi főút külterületi szakaszán (kiépítéséig a nyomvonalát alkotó mai útvonalakon) az úttengelytől mért 30-30 m-es védősávján belül valamennyi beruházáshoz közútkezelői hozzájárulás szükséges.

(14) KÖu/2 jelű övezet (Gyűjtő utak, kiszolgáló utak, egyéb közutak)

a) Gyűjtőút hálózati szereppel rendelkeznek az alábbi közutak:

- Széchenyi utca Dorogi u.- Erdősor u. közötti szakasz,

- Rákóczi tér - Sallai Imre utca,

- Petőfi Sándor utca Kossuth u.-Táncsics u. közötti szakasz,

- Leányvári utc Dági u.- Tulipán u közötti szakasz.

b) A gyűjtő utak tervezési osztályba sorolása B.V.c.D.

c) A település belterületén lévő, más útkategóriába nem sorolt közút hálózati szerepe kiszolgálóút. Tervezési osztályba sorolása B.VI.d.C. Lakó-pihenő övezet alakítható ki a Szabályozási Tervlapon ekként jelölt közterületen.

d) A település külterületén lévő, más útkategóriába nem sorolt közút - a mezőgazdasági utak kivételével - hálózati szerepe egyéb közút. Tervezési osztályba sorolása K. VIII. C.

(15) KÖu/3 jelű övezet

a) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló Köu-3 jelű övezet önálló gyalogos és/vagy kerékpárutak, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítményei, továbbá közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

b) A kerékpárutak és/vagy gyalogutak minimális szabályozási szélessége 4 m .

c) Az övezetbe tartozó Szabályozási Tervlapon ekként jelölt közterületek hálózati szerepe önálló kerékpárút és/vagy gyalogút.

d) Gyalog-, vagy kerékpárútként kell kialakítani a Szabályozási Tervlapon ekként jelölt közterületeket.

e) A gyalogutak tervezési osztályba sorolása belterületen B.X, külterületen K.X., a kerékpárutak tervezési osztályba sorolása belterületen B.IX, külterületen K.IX.

(16) KÖu/4 jelű övezet

a) A település külterületén lévő, zömében szilárd burkolattal nem rendelkező úthálózat a mezőgazdasági utak kategóriájába tartozik.

b) A jelentősebb mezőgazdasági utak szabályzási szélessége a terven jelöltek szerint 8m, illetve a terven jelölt helyeken 10m.

c) A beépítésre szánt területek úthálózatához és a külterületi burkolt utakhoz a burkolat nélküli mezőgazdasági utak csak sárrázó burkolattal kapcsolódhatnak.

(17) KÖu/g jelű övezet:

a) Sorgarázsok létesítésére van lehetőség a Diófa utca és az Arany János utca szabályozási terven jelölt szakaszain.

b) A sorgarázsos épületek egy tömegben maximum 6 db gépjárműtárolót fogadhatnak be. A sorgarázsokat befogadó épületek között min 6m-es távolság megtartása szükséges.

c) ¹⁹⁴ .

d) ¹⁹⁵ .

e) A sorgarázsok építménymagassága legfeljebb 3,5m lehet.

f) ¹⁹⁶

(18) KÖu/z

a) A közlekedési terület zöld övezete a szükséges közlekedési és közmű létesítményeken kívül mással nem építhető be.

b) ¹⁹⁷

c) ¹⁹⁸

Közműelhelyezés

(19) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat, védősávokat biztosítani kell, melyen belül mindennemű tevékenység végzése csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén lehetséges.

(20) a) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) és a kábel TV hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani.

b) Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

c) A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(21) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket szakszerűen le kell zárni, vagy fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény felhagyással nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(22) a) A település központi belterületén a beépített, illetve beépítésre szánt területén, valamint funkcióváltásra építési engedély csak akkor kérhető, ha az OTÉK közművesítettségi besorolási mértéke szerint a teljes közműellátás rendelkezésre áll.

b) Ettől eltérni csak az új fejlesztési területeken lehet, ahol a beépítéssel párhuzamosan építhető ki a közműellátás. Ezeken a területeken az egyes épületek használatba vételi engedélyének feltételéül kell rögzíteni a teljes közműellátás rendelkezésre állását.

(23) a) A község egyéb belterületén, a volt XII. akna beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély, valamint funkcióváltásra engedély a csapadékvíz elvezetésének megoldása előtt is, így hiányos közművesítettség mellett is kiadható. Az engedélykérelem feltétele a villamosenergia ellátás, a közüzemi vízellátás, a közüzemi szennyvízelvezetés, tisztítás rendelkezésre állása. A csapadékvíz elvezetését az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz kapcsoltan kell megoldani.

b) Gázellátásra a terepszint alatt elhelyezett kistartályos gázellátás is alkalmazható. Ennek megoldásával a terület részleges közművesített területté válik, ezt követően újabb építés, illetve funkcióváltás csak a teljes közművesítés egyidejű megvalósításával megengedett.

(24) A külterületen beépítésre szánt és beépítésre nem szánt részeken építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.

(25) ¹⁹⁹

Vízellátás

(26) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezésével együtt lehet.

(27) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál a biztonságos tűzivíz ellátás érdekében dn100-nál kisebb keresztmetszetű vezeték nem alkalmazható.

(28) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedély csak a szükséges tűzivíz ellátás biztosításával kérhető.

(29) Új utak létesítése esetén a tűzivíz vételi helyeket úgy kell felállást biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(30) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(31) A rekonstrukcióra kerülő és a tervezett vízvezeték hálózatra csak földfeletti tűzcsapok telepíthetők. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől a megközelítési útvonalon max. 100 m távolságon belül kell elhelyezni.

(32) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni.

Szennyvíz-elvezetés és tisztítás

(33) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építés, új építmény használatba vétele csak a település szennyvíz közhálózatának rendelkezésre állása esetén csak a közcsatornára rácsatlakozás, illetve közcsatorna hiányában a keletkező szennyvíz összegyűjtésére alkalmas zárt, szivárgásmentes közműpótló kiépítésével egyidejűleg történhet.

(34) A tisztítótelep 300m védőtávolságán belül lakó, üdülőépület, állandó emberi tartózkodást szolgáló épület nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, állítható elő, élelmiszer, gyógyszer nem készíthető, csomagolható, forgalmazható, raktározható.

Felszíni vízelvezetés

(35) A ²⁰⁰ kedvezőbb területgazdálkodás, területhasznosítás érdekében a csapadékvíz elvezetésére a tervezett településközpontban és annak környezetében, valamint az Anna-völgyi tervezett kertvárosi lakóterületen, a pincéknél tervezett gazdasági területen és a Liget-hegyi Rehabilitációs központ területén zárt szelvényű csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni.

(36) A település egyéb beépített területén és a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.

(37) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor kérhető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(38) A Liget-hegyi rehabilitációs központ beépített területének északi részén, befogadó hiányában, a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítése szükséges. A csapadékvizet szikkasztani csak talajmechanikai szakvéleménnyel igazoltan szabad. A beépítés déli részéről a felszíni vizeket a Leányvári vízfolyás felé kell vezetni.

(39) 20 db személygépkocsit, gazdasági területen 5 db 3,5 tonnás vagy nagyobb teherbírású tehergépjárművet, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló létesítése esetén "zöld" parkoló (nem vízzáró, áttört burkolatú) alkalmazása tilos! A parkoló kialakításakor kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.

(40) A településen áthaladó Janza patak és mellékágainak medre mellett, annak mindkét oldalán 3-3m-es sávot meder karbantartásra szabadon kell hagyni. A közterületként ki nem szabályozható karbantartó sávra a patak kezelője számára szolgalmi jog bejegyzése szükséges.

Villamosenergia ellátás

(41) ²⁰¹

(42) ²⁰²

(43) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése szükséges.

(44) ²⁰³ .

Földgázellátás

(45) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.²⁰⁴

(46) ²⁰⁵ .

Elektronikus hírközlés

(47) ²⁰⁶

(48) ²⁰⁷

Zöldterületek övezetei

29. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartoznak a terület jellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei.

(2) A zöldterületek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

- Zkp jelű övezet területei a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként is funkcionáló közterületek, vagy közhasználatra átadott területek, közparkok területe,

- Zkk elsősorban díszkertként funkcionáló közterületek, pihenő közkertek,

- Zv jelű övezet területei a védelmi célú zöldterületek.

(3) ²⁰⁸ .

(4) A Zkp és Zkk jelű övezetek zöldfelületén minden megkezdett 100m²-e után legalább 1 nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.

(5) ²⁰⁹

(6) ²¹⁰ Zkp jelű övezet

a) ²¹¹ a) szabályozási határértékei az 1. melléklet 9. számú táblázatában szerepelnek

b) ahol elhelyezhetők

- a pihenést és testedzést szolgáló építmények,

- vendéglátó-, valamint

- az 5000 m²-t meghaladó területű közpark területén a terület fenntartásához és használatához szükséges építmények,

- a terület használói számára kialakított parkolók.

c) Az övezet területén sportpálya nem alakítható ki.

d) A kialakítható minimális telekterület 2000m², legkisebb méret 30m.

e) Az övezet legalább 5000m² és minimum 50m széles telkén, szabadon állóan, terepszinten 2,0%-os, terepszint alatt 0,5%-os mértékig, 4,5m-es építménymagasságú épületet lehet építeni.

f) A telek legkisebb zöldfelületi aránya 70% kell legyen.

(7) ²¹² Zkk jelű övezet

a) ²¹³ a) szabályozási határértékei az 1. melléklet 9. számú táblázatában szerepelnek.

b) ahol az övezetbe tartoznak a pihenést szolgáló közkertek, legalább 1000m²-t elérő díszkertek.

c) Az övezet területén kerti építmények létesíthetők, valamint, az 5000m²-t elérő telken a kert fenntartásához szükséges építmények.

d) Az övezet területén sportpálya, vendéglátó létesítmény nem alakítható ki.

e) A kialakítható minimális telekterület 1000m², legkisebb méret 20m.

f) Az övezet legalább 5000m² és minimum 30m széles telkén, szabadon állóan, terepszinten 1,0%-os, terepszint alatt 0,5%-os mértékig, 3,5m-es építménymagasságú épületet lehet építeni.

g) A Zkk övezetben elhelyezhető építmények bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 150 m²-nél.

h) A telek legkisebb zöldfelületi aránya 80% kell legyen.

(8) Zv jelű övezet:

a) Az elsődleges rendeltetését tekintve védelmi zöld területen épületet elhelyezni nem szabad.

b) A védőzöld övezetben kizárólag csak a máshol és másként nem létesíthető:

- nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak

- a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények

- a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak helyezhetők el.

c) A telek legkisebb zöldfelületi aránya 90% kell legyen.

d) A védőzöld területét a területi adottságokhoz és a védelem jellegéhez igazodó kialakítású zöldfelületként kell létesíteni.

e) ²¹⁴ .

Erdőterület övezetei

30. § (1) Az erdőterületek olyan beépítésre nem szánt területek, amelyek jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint, de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az erdők védelméről szóló törvényben meghatározottak a mérvadóak - az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) az Eg jelű övezet területei a turisztikai- és védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,

b) az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-, szociális céllal hasznosítható meglévő és létesíthető új erdőterületek,

c) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(3) Meglévő, üzemtervezett erdők területén az építésszabályozás övezeti besorolását meghatározó üzemtervi elsődleges rendeltetés szerinti területi határvonalat – az övezet határát - az építési igény időszerűvé válásakor szükséges kijelölni. Tervezett erdőterületek övezeti besorolását a Szabályozási terv és jelen előírások határozzák meg, melyet az új erdők üzemtervezésekor az üzemtervben meghatározandó elsődleges rendeltetéssel egyeztetni kell.

(4)²¹⁵ Az Eg jelű erdőövezet

a)²¹⁶ a) szabályozási határértékei az 1. melléklet 10. számú táblázatában szerepelnek.

b) melyben elhelyezhető építmények:

- elsősorban az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők, erdőgazdasági fenntartó utak),

- a turisztikai használatot is szolgáló gyalogutak.

c) ²¹⁷ c) A Liget-hegy 0173 hrsz.-ú telkén a szabályozási terven jelölt helyen bányász-emlékhely kialakítása érdekében a Ghimesy rakodó megsemmisült épülete az eredetivel azonos méretben építhető meg.

(5) ²¹⁸ Az Ee jelű erdőövezet

a) ²¹⁹ a) szabályozási határértékei az 1. melléklet 10. számú táblázatában szerpelnek.

b) melyben elhelyezhető építmények:

- elsősorban az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).

- az erdő rendeltetésének megfelelő szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. állatetetők).

(6) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,

b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(7) Erdőterületen, az erdőterület igénybevételével építmény csak az erdő védelméről szóló törvénnyel (Evt.) összhangban, csak kivételesen indokolt esetben helyezhető el. Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat- módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az erdő védelméről szóló törvény (Evt.) vonatkozó szakaszaira.

(8) Az erdőövezetekben az építési helyet és azon belül az épület, építmény helyét az Elvi Építési Engedélyben az építési hatóság az erdészeti hatósággal egyetértésben jelöli ki.

(9) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

(10) ²²⁰

Mezőgazdasági területek övezetei

31. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági övezetekben ²²¹– eltérő övezeti előírás hiányában - lakás a mezőgazdasági tevékenységre is alkalmas funkciójú gazdasági épülettel együtt, legfeljebb a gazdasági épületek bruttó alapterületével megegyező alapterületen helyezhető el. Egy telken legfeljebb két lakás építhető.

(3)²²² .

(4) Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 500m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300m-es távolságon belül nem helyezhetők el.

(5) Az szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m²-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

(6)²²³

(7) A mezőgazdasági terület a terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az Má/á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző

b) az Má/t jelű természet-közeli állapotú területek mezőgazdasági övezete, ahol a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző

c) az Mk/… [227] Módosította: 9/2019. (X. 10.) önk. rendelet jelű hagyományos kiskertövezet, amely település- és tájképi szempontból érzékeny terület,

d) az Mk/á jelű övezet állattartásra, azon belül nagyszámú, illetve nagyállat tartásra is hasznosítható kertövezet, ahol a háztáji jellegű kertművelés és az állattartás jellemző lehet, a telkeken a kertműveléshez és az állattartáshoz kapcsolódó gazdasági épületek létesülhetnek,

e) az Mk/t jelű jellemzően nagy telkes, extenzív művelésű, természeti területként nyilvántartott, ²²⁴,

f) az Mkb jelű csak művelt területként hasznosítható belterületi kertövezetek.

(8) Bármely övezetben telepíthető az 50 m-t nem meghaladó szélességű mezővédő erdősáv, tájfásítás.

(9)²²⁵ Az Má/á jelű övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek.

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók, stb.) helyezhetők el a legalább 5ha-t elérő telken.

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya) a legalább 7ha-t elérő telken helyezhető el.

c) Az övezetben 50 m-nél kisebb oldalszélességű telken építményt elhelyezni nem szabad.

d) Fentieknek megfelelő méretű telken a gazdasági épületet szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 1%-os beépítettséggel és 5,0 m legnagyobb építménymagassággal lehet elhelyezni.

e) Fentieknek megfelelő méretű telken lakó és gazdasági épületet szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 2%-os beépítettséggel lehet elhelyezni. A gazdasági épületek maximum 5,0 m-es építménymagasságot a lakóépületek maximum 6,5m-es legnagyobb építménymagasságot érhetnek el.

f) Terepszint alatt legfeljebb 0,5%-os mértékű lehet a kiegészítő építés, önállóan terepszint alatt építeni csak a gazdasági udvar területén belül lehet.

g) Az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület összefüggő „udvart” kell, hogy képezzen, mely legfeljebb 5 000 m²-es lehet.

h) A tanyaudvaron épület mezőgazdasági kiszolgáló úttól, vagy egyéb közút telkétől 20m-nél közelebb nem alakítható ki.

i) Az építési hely a tanyaudvarban legalább 10 m-es elő-, oldal-, hátsókert betartásával értelmezhető.²²⁶

j) Ha a gazdasági épület bruttó alapterülete a bruttó 800 m²-t, vagy a lakóépület bruttó alapterülete a bruttó 300 m²-t meghaladó építési igénnyel rendelkezik, akkor rész-szabályozási tervben kell az építés feltételeit meghatározni.

(10) a) Az Má/t jelű övezet természet-közeli állapotú, elsősorban kímélő gyepgazdálkodású mezőgazdasági területek övezete.

b)²²⁷ b) Az Má/t jelű övezet szabályozási határértékei az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerpelnek.

ba) az övezetben elhelyezhetők: a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, trágyatárolók, présházak, borfeldolgozó építmények)

bb) Terepszint alatt önálló építés nem valósulhat meg.

(11)²²⁸ a) A kertes mezőgazdasági területek az alábbi övezeti besorolást kapják:

aa) Mk/k és Mk/k1 – általános kertművelésű mezőgazdasági övezet,

ab) Mk/á – állattartásra is igénybe vehető kertes övezet,

ac) Mk/t1 – település- és tájképvédelmi okból figyelemre méltó kertes övezet,

ad) Mk/t2 - település- és tájképvédelmi okból érzékeny kertes övezet,

ae) Mk/t3 – település- és tájképvédelmi okból különösen érzékeny kertes övezet,

af) Mk/t4 - természeti szempontból különösen érzékeny kertes övezet,

ag) Mk/b1 – korlátozott beépítésű belkertes övezet,

ah) Mk/b2 – csak szint alatti beépítési lehetőségű belkertes övezet.

b) ²²⁹ Az Mk/k jelű általános kertes övezetben:

ba) ²³⁰ ba) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek,

bb) a kialakítható minimális telekterület 1500m², a maximális 1ha,

bc) elhelyezhető a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges gazdasági építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, stb.)

bd) Gazdasági épületet létesíteni a legalább 2500 m²-t elérő és legalább 20m széles telken lehet,

be) max. 4,5m-es építménymagassággal és legfeljebb 2% beépítés mértékig, a terepszint alatt további 1%-os beépítési mértékkel kiegészülve.

c) ²³¹ Az Mk/k1 jelű általános kertművelésű övezetben

ca) ²³² ca) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek

cb) a kialakítható legkisebb földrészlet 1500m², melyen építményt elhelyezni nem lehet,

cc) 1500m² és 2500 m² közötti földrészleten a szőlő- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó terepszint alatti építményt lehet építeni 2 %-os mértékben,

cd) ha legalább 2500 m² nagyságú a beépíteni kívánt földrészlet, akkor szabadon állóan legfeljebb 2%-os felszíni és legfeljebb 2%-os felszín alatti beépítési mértékkel, 4,5 m-es megengedhető építménymagassággal lehet a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges gazdasági építményt építeni,

ce) ha a földrészlet eléri a 7.500 m² nagyságot, akkor legfeljebb 3%-os felszíni és 5%-os felszín alatti beépítéssel, szabadon állóan 5,5 m-es építménymagassággal lehet létesíteni gazdasági és lakórendeltetésű épületet,

cf) a lakóépület a gazdasági rendeltetést megelőzően is kialakítható,

cg) a földrészletek legmagasabban fekvő részén, - a keleti oldalán - a közterületi határtól mérten 10,0 méteres sávban a terepfelszínen épületet létesíteni nem lehet,

ch) a beépítéssel érintett földrészlet határán, ha a rendeltetés megkívánja (vagyonvédelem, vadkár elleni védelem), akkor a településképi rendeletben megfogalmazottak szerinti kerítés építhető,

ci) az építmények elhelyezésekor a csúszásveszélyes telekadottságra tekintettel kell lenni.

d) ²³³ Az Mk/á jelű állattartó kertes övezetben

da) ²³⁴ da) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek

db) szabadon állóan,

dc) legalább 1ha (10.000m²) alapterületű kialakítható és beépíthető és minimum 20m széles telken,

dd) 3%-os beépítési mértékkel épülhet állattartásra, azon belül nagyszámú, illetve nagyméretű állattartásra is hasznosítható gazdasági épületet,

de) a legalább 2ha-os alapterületű és 40m, széles telken a gazdasági épület mellett lakó épület is létesülhet,

df) gazdasági épületek esetében maximum 4,5m, lakóépület esetében maximum 5,5m építménymagassággal,

dg) a terepszint alatt 0,5%-os mértékű lehet a kiegészítő beépítés.

dh) Ha a gazdasági- és lakóépület együttes alapterülete a bruttó 600 m²-t meghaladó építési igénnyel rendelkezik, akkor rész-szabályozási tervben kell az építés egyéb feltételeit (építési helyet, épületek számát ²³⁵) meghatározni.

e) ²³⁶ Az Mk/t1 jelű tájképvédelmi okból figyelemre méltó kertes övezetben

ea) ²³⁷ ea) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek

eb) szabadon állóan,

ec) legalább 1 ha (10.000m²) alapterületű és minimum 30m széles telken

ed) legfeljebb 1% beépítés mértékkel, mximum 4,5m-es építménymagassággal,

ee) legfeljebb 1%-os terepszint alatti beépítéssel kiegészítve,

ef) a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén, kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni.

eg) Ha a telek alapterülete legalább 2ha (20.000m²) és a telek kisebb mérete eléri az 40m-es értéket lakófunkció is létesülhet a beépítési mérték 50%-án.

eh) A kialakítható minimális telek mérete 2000 m².

f) ²³⁸ Mk/t2 jelű tájképvédelmi okból érzékeny kertes övezet

fa) ²³⁹ fa) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek

fb) szabadon állóan,

fc) legalább 8000 m² alapterületű és minimum 30m széles telken

fd) legfeljebb 0,5% beépítési mértékkel,

fe) legfeljebb 4,5m-es építménymagassággal,

ff) legfeljebb 0,5%-os terepszint alatti építéssel kiegészítve,

fg) a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén,

fh) lakófunkció kizárása mellett,

fi) kizárólag kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni.

fj) A kialakítható minimális telek 2000m².

g) ²⁴⁰ Az Mk/t3 jelű tájképvédelmi szempontból különösen érzékeny kertes övezetben

ga) ²⁴¹ ga) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek

gb) szabadon állóan,

gc) legalább 1,2 ha (12.000m²) alapterületű és minimum 30m széles telken

gd) legfeljebb 0,5%-os beépítési mértékkel,

ge) maximum 4,5m-es építménymagassággal,

gf) legfeljebb 0,5%-os terepszint alatti építéssel kiegészítve,

gh) a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén,

gi) lakófunkció kizárása mellett,

gj) kizárólag kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni.

gk) A kialakítható minimális telek 2000m².

h) ²⁴² Az Mk/t4 jelű természeti szempontból különösen érzékeny kertes övezetben

ha) ²⁴³ ha) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek

hb) szabadon állóan,

hc) legalább 2ha (20.000m²) alapterületű és minimum 30m széles telken

hd) legfeljebb 1%-os beépítési mértékkel,

he) maximum 4,5m építménymagassággal,

hf) legfeljebb 1%-os terepszint alatti építéssel kiegészítve,

hg) a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén,

hh) lakófunkció kizárása mellett,

hi) kizárólag kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni.

i) ²⁴⁴ Az Mk/b1 jelű korlátozottan beépíthető belkertes övezetben

ia) ²⁴⁵ ia) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek

ib) legalább 800 m² a kialakítható és 1500 m² a beépíthető telek, melyen

ic) szabadon állóan és minimum 20m széles telken,

id) legfeljebb 2%-os beépítési mértékkel,

ie) maximum 3,5m építménymagassággal,

if) legfeljebb 1%-os terepszint alatti építéssel kiegészítve,

ig) a telekterület legalább 50%-án intenzív kertművelés (ültetvény, gyümölcsös, szőlő), fennállása esetén,

ih) lakófunkció kizárása mellett,

ij) kizárólag kertgazdálkodást szolgáló helyiségeket befogadó épületet lehet építeni.

j) ²⁴⁶ Az Mk/b2 jelű felépítményt nem engedélyező belkertes övezetben

ja) ²⁴⁷ ja) a szabályozási határértékek az 1. melléklet 11. számú táblázatában szerepelnek

jb) legalább 800 m² a kialakítható és 2000 m² a beépíthető telek, melyen,

jc) ha minimum 20m széles telek

jd legfeljebb 0,5%-os terepszint alatti beépítési mértékkel

je) termény-, bortároló pincét lehet építeni.

Vizgazdálkodási területek övezetei

32. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek:

a) a patakok, árkok, vízfolyások medrei Vf jelű övezetek

b) álló vizek, tavak és partjai Vá jelű övezetek

c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben.

(2) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi engedély alapján lehet.

(3) Vizek partján, vagy medrébe történő építés, akár talajhoz rögzített, vagy úszó építmény engedély köteles.

(4) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében 6,0 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott állandó építmény, épület nem helyezhető el.

(5) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

²⁴⁸Beépítésre nem szánt különleges területek

32/A. § (1) Beépítésre nem szánt különleges terület Kb-En jelű övezetében a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények helyezhetők el, különösen kisteljesítményű naperőművek.

(2) A Kb-En jelű övezetben

a) legalább ²⁴⁹ 3000. m²-es telken, legfeljebb 2 %-os beépítési mértékkel és legfeljebb 5,0 méteres építménymagassággal lehet épületet, egyéb a rendeltetéssel összefüggő építményt létesíteni,

b) az építményeket szabadon állóan, a telekhatároktól legalább 6,0 méteres távolság megtartásával lehet elhelyezni, amelyen áthaladóan legfeljebb 4,0 m burkolati szélességgel lehet kiszolgáló utat, útvonalat kialakítani, fenntartani,

c) napelemek csak a szabályozási terven jelölt magánúttól északra telepíthetők,

d) a telkek megközelítését legalább 6,0 méter széles úttal, vagy magánúttal kell biztosítani, a magánút közforgalom elől el nem zárt kell legyen,

e) a telkek a technológia által megkívánt nyomvonalon, legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel keríthetők be.

V/A. Fejezet

VI. FEJEZET

Környezetalakítási és védelmi előírások

33. § (1) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl. nagylétszámú állattartás, trágyatárolás, trágyakezelés) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(2) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülve zavaró mértékű diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(3) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belüli védőterületen állandó lakás céljára alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

Föld- és talajvédelem

(4) A település területe felszínmozgásra, erózióra érzékeny, ezért a termőföldet és az építési telket érintő talajfelszín-változtatások, építés esetén az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

(5) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(6) A földmozgatással járó munkavégzések során:

a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.

b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).

c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

(7) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt környezeti kármentesítést követően szabad.

(8) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezése csak bevizsgált, nem talajidegen anyaggal, a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

(9) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme

(10) A terület a felszíni alatti vizek védelméről szóló országos. rendelet előírásaival összhangban, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló jogszabály szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik.

²⁵⁰(10.a) a) Csolnok közigazgatási területét érinti Tokodaltáró IV/C és Ágnes ereszkék hidrogeológiai védőövezete, valamint Dorog, B-12 jelű kút vízbázisának hidrogeológiai „B” védőidoma.

b) A vízbázis védőövezettel érintett ingatlanok hasznosítása kizárólag a kijelölő határozatban, valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabályban foglalt előírások betartásával lehetséges.

c) Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységeknél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedhető meg: bányászat, fúrás, új kút létesítése, fedő vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység.

(11) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

(12) A felszíni vízelvezető rendszert a területeket feltáró úthálózathoz csatlakozóan, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább a vízrendezés szempontjából együttesen kezelendő területekre kiterjedően, a terep rendezésére, a felszíni vízgyűjtő, szükség szerint a víztározó és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó műszaki vízépítési és kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni.

(13) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a csapadékvíz a befogadóba csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(14) A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.

(15) a) Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén legalább napi 1m³ vízfelhasználással járó tevékenység céljáró építés csak a létesítmények szennyvízbekötésével egyidejűleg végezhető.

b) A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.

(16) A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

(17) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell.

(18) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.²⁵¹ A természetes vizek környezetében a védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.

(19) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.

(20) 1 ha-nál nagyobb, építési tevékenységgel érintett telek esetében a felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó tervekben kell meghatározni, és azt az építési engedély-kérelemhez csatolni kell.

(21) A felszíni vizek partjától számított 100 m-en belül trágyatároló zártan sem létesíthető.

(22) A hígtrágyás technológia és a zárt zöldtakarmány tárolása nem engedélyezhető a területen.

Táj- és természetvédelem, az élő környezet védelme

(23) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.²⁵²

(24) A jogszabály által meghatározott Natura 2000 területeket érintő használatmódosítás és építés csak a természetvédelmi hatosággal egyeztetve a Natura 2000 területekre vonatkozó hatályos előírások szerint történhet. A Natura 2000 területeket a F2 számú függelék tartalmazza.

(25) A helyi védelemre javasolt természeti területek hrsz-os jegyzékét az F3 számú függelék tartalmazza.

(26) Az Érzékeny természeti területeket (ÉTT) -a földhivatali nyilvántartásnak megfelelő meghatározásig, illetve az ennek megfelelő Szabályozási terv módosításig - a Szabályozási terv a hatósági adatszolgáltatásnak, illetve a Komárom –Esztergom Megyei Területrendezési Tervnek megfelelően jelöli.

(27) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek az Országos Területrendezési Tervvel összhangban a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával hasznosíthatóak. Az ökológiai hálózathoz tartozó területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(28) ²⁵³ .

(29) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(30) ²⁵⁴ .

(31) Az építés során a meglévő, fák esetén a 10 cm törzsátmérőt meghaladó fás növényzet megóvásáról gondoskodni kell.²⁵⁵

(32) A területen a 20 cm törzsátmérőt meghaladó megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve ha annak személye nem ismert, akkor az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét jelen rendelet alapján az építésügyi hatóság határozza meg.

(33) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fa pótlása esetén a fa törzsátmérőjének egyenértéke, az engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő-egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni.

(34) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében alkalmazandó eljárások:

a) Amennyiben az építési helyen belüli, meglevő értékes növényzet védelme korlátozza, illetve ellehetetleníti az építési helyen belüli építést akkor az építési hely határa a védelemmel érintett terület mértékéig, az építési engedélyhez benyújtott dokumentációban geodéziailag bemért helyszínrajzzal igazoltan, módosítható. Az építési hely módosítása a szomszédos telkek hatályos előírások szerinti építési, hasznosítási feltételeit kedvezőtlenül nem befolyásolhatja.

b) Terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni, a gyökérzóna biológiailag aktív működését veszélyeztető terepszint alatti építmény nem létesíthető, építés nem folytatható.

(35) ²⁵⁶ .

(36) Új építés esetén, az új létesítmény kialakításából, használatából eredő zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások ellen, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védő-zöldsávot, fásított zöldfelületet kell létesíteni.

Állattartásra vonatkozó általános előírások

34. § (1) A település közigazgatási területén az állattartás rendjére vonatkozó előírásokról a ²⁵⁷ Helyi Állattartási Rendelet rendelkezik.

(2) Az állattartás célját szolgáló épületek, építmények elhelyezése ²⁵⁸ az övezeti előírásokban foglaltak szerint.

Kulturális örökség védelem

35. § Építészeti érték és régészeti védelem²⁵⁹

(1) a) Országos műemléki védelem alatt áll az

1 hrsz-ú Rk temlom telkén álló Szentháromság-szobor

b) A szabályozási terven jelölt műemléki környezetként jelöli ki a terv az alábbi ingatlanokat:

hrsz: 1, 2, 9, 450/2, 450/3, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471, 472

(2) a)²⁶⁰

b) ²⁶¹

(3) ²⁶² Az általános régészeti védelem alatti régészeti lelőhelyek felsorolása az F2 jelű 2. számú függelékben szerepelnek.

(4) A régészetileg védett területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak a mindenkori illetékes hatóság (rendeletalkotás időpontjában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) – mint szakhatóság – által előírt módon, és előzetes hozzájárulásával szabad.

(5) A régészeti védelem alatt álló, a régészeti lelőhelyként nyilvántartott és egyéb területeken a védelem az alábbiak szerint biztosítandó:

a) A védelem alatt álló régészeti területen földmunka csak a mindenkori illetékes hatóság (rendeletalkotás időpontjában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) szakhatósági engedélyével végezhető.

b) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén megelőző régészeti feltárást szükséges végezni.

c) Az egyéb területeken, ha a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul jelenteni szükséges a mindenkori illetékes hatóságnak (rendeletalkotás időpontjában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal), valamint a Balassa Bálint Múzeumnak, hogy az a régészeti leletmentést elvégezhesse.

d) Régészetileg védett területen engedélyezett valamennyi építési munkáról értesíteni kell a Balassa Bálint Múzeumot.

Sajátos jogintézmények

36. § (1) a) Az Önkormányzat elővásárlási jogával élhet az Étv. 25. § szerint, valamint a 3. számú mellékletben szereplő ingatlanok esetében.

b) Az Önkormányzat elővásárlási jogáról az érintetteket értesíteni kell, s azt az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni.

(2) Az elhanyagolt műszaki állapotú, vagy biztosítás nélküli, omlás veszélyes pincék tömedékeléséről a tulajdonosok kötelesek rendelkezni, ennek hiányában az ingatlanra terhelt költségek mellett az Önkormányzat gondoskodik.

Vegyes és záró rendelkezések

37. § (1) E rendeletnek 5 db rajzi melléklete, 3 db szöveges melléklete és 9db Függeléke van az 1. § (2) bekezdésében felsoroltak szerint:

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépése után indított építési ügyekben kell alkalmazni

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti

- Csolnok község képviselő-testületének 11/1998(IX.30.) számú rendelete a település Összevont Rendezési Tervének helyi építési szabályzatáról

- a Liget hegy - Rehabilitációs központ, valamint a Pincéknél – Gazdasági terület településrészekre vonatkozó 3/2006(II.10.) számú rendelet

(4) A CSÉSZ és mellékletei 2008. május 1. napján lép hatályba.

(5) A CSÉSZ rendelkezéseinek megsértése szabálysértési eljárást von maga után.

(6) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

[103] Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

1. melléklet

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÉS ÖVEZETEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 1. számú táblázat

sor-szám	Építési övezet jele	A telek beépíté-sének módja	TELEK					Építmény-magasság		Zöldfelület legkisebb mértéke*	Megjegyzés
			Kialakítható		Beépíthető		Legnagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			Leg- kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-kisebb terület	Leg- kisebb méret
			(m²)	(m)	(m²)	(m)	(%)	(m)		(%)
1	Lk/1	Zh	500	18	150	10	30-60*	5,0	3,5	40-20*	tereplejtés függő homlokzatra vetített megkötöttség
2	Lk/g	Ikr	150	-	K (tovább nem osztható)		15	3,5	-	60	Széchenyi utcai kertekben

Z = zártsorú; hézagosan zártsorú; Ikr = ikres beépítés; K = kialakult;

²⁶³* = telekméret szerint változhat

T= telek területe (m²)	Beépíthetősége (%)	A telek kötelező zöldfelületi aránya %
600, vagy több	30	40
450 < T > 600	40	30
350 < T > 450	50	25
200 < T > 350	60	20

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 2. számú táblázat

sor-szám	Építési övezet jele	A telek beépíté-sének módja	TELEK					Építmény-magasság		Zöldfelület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Kialakítható		Beépíthető		Legnagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			Leg- kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg- kisebb terület	Leg- kisebb méret**	Legnagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			(m²)	(m)	(m²)	(m)	(%)	(m)	(m)	(%)
1	Lke/1	O	800	18	400	14	25/30*	5,0	3,5	55/50*	A tereplejtés függvényében homlokzatra vetített megkötöttség alkalmazandó.
2	Lke/2	SZ	800	20	400	16	25/30*	5,0	3,5	55/50*
3	Lke/3	O	1000	18	400	14	25	5,0	3,5	55
4	Lke/4	SZ	1000	20	400	16	25	5,0	3,5	55
5	Lke/5	Ikr	600	16	200	12	30	5,0	3,5	50	Min. telek-méret csak újra beépülés esetén érvényesíthető.
6	Lke/6	Ikr	800	16	200	12	25	5,0	3,5	55
7	Lke/7	CS/SZ	500	12	200	12	30	5,0	3,5	50	²⁶⁴
8	Lke/8	SZ	3000	30	3000	30	15	K/6,0	3,5	60	Érzékeny természeti területtel érintett
9	²⁶⁵Lke/9	Z	1000	16	600	12	25	K/5,0	3,5	50
10	²⁶⁶Lke/10	SZ	1000	20	800	16	30	5,5	-	50
11	²⁶⁷Lke/11	Z	K	K	K	K	30	K/5,0	-	50

K²⁶⁸= kialakult telekméret, kialakult építménymagasság; * telekmérettől függő beépítési mérték; zöldfelületi arány

** a 13. §. (4.a) bekezdés szerint

FALUSIAS LAKÓTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZTEI 3. számú táblázat

sor-szám	Építési övezet jele	A telek beépíté-sének módja	TELEK					Építmény-magasság		Zöldfelület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Kialakítható		Beépíthető		Leg-nagyobb beépítési mérték	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			Leg- kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-nagyobb beépítési mérték	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			(m²)	(m)	(m²)	(m)	(%)	(m)	(m)	(%)
1	Lf/1	O	1000	18	600	10	30*	5,0	3,5	40	Tereplejtés függő homlokzatra vetített megkötöttség
2	Lf/2	O	700	18	400	14	30*	5,0	3,5	40
3	Lf/3	SZ	1500	20	1000	20	30*	5,0	3,5	40	²⁶⁹

* A beépítési mérték számítása telekméret szerint differenciált: az 1500m² feletti telekrésznek csak az 50%-a vehető figyelembe

TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 4. számú táblázat

sor-szám	Építési övezet jele	A telek beépíté-sének módja	TELEK					Építmény-magasság		Zöldfelület legkisebb mértéke*	Megjegyzés
			Kialakítható		Beépíthető		Leg-nagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			Leg- kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-nagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			(m²)	(m)	(m²)	(m)	(%)	(m)	(m)	(%)
1	Vt/1	O/SZ	2000	18	150	12	30/40/50**	6,0	3,5	35/30/25**	Tereplejtés függő homlokzatra vetített megkötöttség
2	Vt2	O/Zh	600	18	150	12	30/40*	5,0	3,5	35/30*	Tereplejtés függő homlokzatra vetített megkötöttség
3	Vt/3	O/SZ	600	20	600	14	30	5,0	3,5	40	²⁷⁰
4	Vt/4	SZ	1000	20	1000	20	10	4,5	3,5	70	Jelentős zöldterülettel

**A beépítési mérték lehetősége, és a zöldfelületi arány a funkció függvényében változik

*A beépítési mérték lehetősége, és a zöldfelületi arány a teleknagyság függvényében változik

KERESKEDELMI-SZOLGÁLTATÓI GAZDASÁGI TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 5. számú táblázat

sor-szám	Építési övezet jele	A telek beépíté-sének módja	TELEK							Építmény-magasság		Zöldfelület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Kialakítható				Beépíthető		Leg-nagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			Leg- kisebb terület			Leg- kisebb méret	Leg-kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-nagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			(m²)			(m)	(m²)	(m)	(%)	(m)	(m)	(%)
1	Gksz/1	SZ	5000		40		5000	40	20	6,0	3,5	50	Tereplejtés függő homlokzatra vetített megkötöttség ²⁷¹
2	Gksz/2	SZ	5000	40			5000	40	20	7,5	3,5	50
3	Gksz/3	SZ	2000	40			2000	40	15	5,0	3,5	50	Benzinkút
4	Gksz/4	O	1000	20			1000	20	30	5,0	3,5	40	²⁷²
5	Gksz/5	SZ	3000	40			3000	20	15	6,0	3,5	60	A 247/1-3;5-6 és 248 hrsz-en a kialakult állapot megtartható
6	Gmü/1	SZ	5000	40			5000	40	20	6,0	3,5	50	²⁷³
7	Gmü/2	K	K	K			K	K	K	K	K	K	²⁷⁴

IPARI GAZDASÁGI TERÜLET ÉPÍTSÉI ÖVEZETEI 6. számú táblázat

sor szám	Építési övezet jele	A telek beépíté-sének módja	TELEK					Építmény-magasság		Zöldfelület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Kialakítható		Beépíthető		Leg-nagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			Leg- kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-nagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			(m²)	(m)	(m²)	(m)	(%)	(m)	(m)	(%)
1	Gip/1	SZ	5000	40	K	40	30	6,0	3,5	40	Tereplejtés függő homlokzatra vetített megkötöttség
2	Gip/2	SZ	7000	40	5000	40	50	6,0	3,5	40	Tereplejtés függő homlokzatra vetített megkötöttség
3	Gip/p	SZ	1000	40	1000	40	max.30m²	5,0	3,5	40	„Kapcsolt övezet”, parkolók kialakítására

ÜDÜLŐTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 7. számú táblázat

sor szám	Építési övezet jele	A telek beépíté-sének módja	TELEK					Építmény-magasság		Zöldfelület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Kialakítható		Beépíthető		Leg-nagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			Leg- kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-kisebb terület	Leg- kisebb méret	Leg-nagyobb beépítési mérték*	Leg-nagyobb	Leg-kisebb
			(m²)	(m)	(m²)	(m)	(%)	(m)	(m)	(%)
1	Üh/1	SZ/ IKR	500	10	250	10	20	4,5	3,5	60	250m²-ként üdülőegység
2	Üh/2	SZ	1000	20	1000	20	15	4,5	3,5	60	tereplejtéstől függő homlokzatra vetített megkötöttség

KÜLÖNLEGES TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 8. számú táblázat

sor szám	Építési övezet jele	A telek beépíté-sének módja	TELEK													Építmény-magasság					Zöldfelület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Kialakítható						Beépíthető					Leg-nagyobb beépítési mérték		Leg-nagyobb		Leg-kisebb
			Leg- kisebb terület		Leg- kisebb méret				Leg-kisebb terület			Leg- kisebb méret
			(m²)		(m)				(m²)			(m)		(%)		(m)		(m)			(%)
1	Kio/1	SZ	40.000 (4ha)			50				40.000 (4ha)		50		20		12,5			4,5		60	Rehabilitációs célú funkció, pl. idősek otthona számára
2	Kre/1	SZ	1000			20				5000		40		10		4,5			3,5		60	Kerékpár útvonal átvezetésével
2/A	²⁷⁵Kre/2	O	1000			K				1000		K		30		5,5			-		40
3	Kre/z1	SZ	3000			-				3000		-		1		3,5			3,5		85	A Kre/1 számára zöldterületi funkció
4	Ksp/1	SZ	2ha			K				1ha		60		10		4,5			3,5		60	Északi sportpálya
5	Ksp/2	SZ	4000			K				4000		40		10		5,0			3,5		60	Teniszpályák
6	Kte	SZ/O	5000			-				5000		-		10		7,5			-		70	²⁷⁶
7	Kpi/1	K	Új pincés-telek létre nem hozható, új pince nem létesíthető. Meglévők szabályozási terven szabályozottan, illetve elvi építési engedélyben tisztázott helyi adottságtól függő építési lehetőséggel rendelkeznek.																			Pincés területek
7/A	²⁷⁷Kpi/0	-	K				K	-			-		0		-		-			K
8	Kpi/2	K	²⁷⁸																			²⁷⁹
8/A	²⁸⁰Kpi/3	Z	K/35				K	K			K		K		K*		-			K		* közút felőli homlokzat magasság
9	Ksz; Kvt			Kialakult

Zöldterület övezetei 9. számú táblázat

sor szám	Az övezet jele	A beépí-tés módja	Kialakítható telek		Beépíthető telek		Legnagyobb beépítési mérték		Leg-nagyobb építmény-magasság	Zöld-felület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Leg-kisebb-terület	Leg-kisebb méret	Leg-kisebb terület	Leg-kisebb méret	Terep-szinten	Terep-szint alatt**	Leg-nagyobb építmény-magasság	Zöld-felület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			(m²)	(m)	(m²)	(m)	(%)	(%)	(m)	(%)
1	Zkp	SZ	2000	30	5000	50	2,0	0,5	4,5	70	-
2	Zkk	SZ	1000	20	5000	30	1,0	0,5	3,5	80	-
3	Zv	-			-	-	-	-	-	90	-

**A terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, csak egy szintben létesülhet

Erdőterület övezetei 10. számú táblázat

sor szám	Az övezet jele	A beépí-tés módja	Kialakít-ható legkisebb telek-terület	Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb		Legnagyobb beépítésimérték		Leg-nagyobb építmény-magasság	Zöld-felület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Kialakít-ható legkisebb telek-terület	Telek-terület	Telek-szélesség	Terep-szinten	Terep-szint alatt **	Leg-nagyobb építmény-magasság	Zöld-felület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			(m²)	(m²)	(m)	(%)	(%)	(m)	(%)
1	Eg	SZ	10000 (1 ha)	100000 (10 ha)	50	0,3	0,3	4,5	97	-
2	Ee	SZ	10000 (1 ha)	100000 (10 ha)	50	0,5	0,5	3,5	95	-
3	Ev	-	-	-	-	-	-	-	98	-

**A terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet.

Mezőgazdasági terület övezetei 11. számú táblázat

sor szám	Övezet neve	Övezet jele	A beépítés jellemző módja	Kialakít-ható telek terület	Épület elhelyezésére igénybe vehető telek min			Legkisebb beépíthető telekszélesség		Legnagyobb beépítési-mérték				Megengedett legnagyobb építmény-magasság
					Épület elhelyezésére igénybe vehető telek min			Legkisebb beépíthető telekszélesség		Terepszint felett		Terepszint alatt		Megengedett legnagyobb építmény-magasság
					Gazd. Épület		Lakó +gazd. épület *	Gazd. épület Lakó	Lakó +gazd épület	Gazd. épület	Lakó +gazd épület	Gazd. épület	Lakó +gazd. épület	Gazd. épület	Lakó +gazd. épület
				(m²)		(m²)	(m²)	(m)	(m)	(%)t	(%)t	(%)t	(%)t	(m)	(m)
1	Általános mezőgazdasági övezet	Má/á	SZ Szabadon álló	-		50.000 (5ha)	70.000 (7ha)	50	50	1,0	2,0	0,5	0,5	5,0	6,5
2	Természet-közeli állapotú terület mezőgazdasági övezet	Má/t		-		200.000 (20ha)	-	50	-	0,5	-	-	-	4,5	-
3	Hagyományos kiskertes övezet	Mk/k		1.500		2.500	-	20	-	2,0	-	1,0	-	4,5	-
4	Hagyományos kiskertes övezet	²⁸¹Mk/k1		1.500		2.500	7.500	20	100	3,0	3,0	5,0	5,0	4,5	5,5
5	Állattartásra is igénybe vehető kertes övezet	Mk/á		10.000 (1ha)		10.000 (1ha)	20.000 (2ha)	20	40	3,0	3,0	1,5	1,5	4,5	5,5
6	Tájkép, ill. természeti szempontból érzékeny kertes övezetek	Mk/t1		2.000		10.000 (1ha)	20.000 (2ha)	30	40	1,0	1,0	1,0	1,0	4,5	4,5
7		Mk/t2		2.000		8.000	-	30	-	0,5	-	0,5	-	4,5	-
8		Mk/t3		2.000		12.000 /1,2ha)	-	30	-	0.5	-	0,5	-	4,5	-
9		Mk/t4		2.000		20.000 (2ha)	-	30	-	1,0	-	1,0	-	4,5	-
10	Belterületi kertes övezetek	Mk/b1		800		1.500	-	20	-	2,0	-	1,0	-	3,5	-
11	Belterületi kertes övezetek	Mk/b2	-	800		2.000	-	20	-	-	-	0,5	-	-	-

²⁸²²⁸³BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 12. sz táblázat

sor szám	Az övezet jele	A beépí-tés módja	Kialakít-ható legkisebb telek-terület	Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb		Legnagyobb beépítési mérték		Leg-nagyobb építmény-magasság	Zöld-felület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			Kialakít-ható legkisebb telek-terület	Telek-terület	Telek-szélesség	Terep-szinten	Terep-szint alatt	Leg-nagyobb építmény-magasság	Zöld-felület legkisebb mértéke	Megjegyzés
			(m²)	(m²)	(m)	(%)	(%)	(m)	(%)
1	Kb-En	SZ	3000	3000	50	2,0	2,0	5,0	-	-

²⁸⁴

2. melléklet

Értelmező rendelkezések

(1) Állattartás típusai:

– Kedvtelési célú állattartás: lakó, valamint intézményi funkciót nem zavaró és nem veszélyeztető állatok, nem jövedelemszerzést célzó tartása.

– Kedvtelési célú állat: eb, macska, éneklő- és díszmadár, rágcsálók, hüllők egyéb „háziasított”, emberre veszélytelen állat.

– Saját szükségletet kielégítő mennyiségű állattartás: nem értékesítési célú állattartás.

– Haszon állattartás: nem kedvtelési célú állattartás.

(2) Beépítési mód típusai:

– Csoport jellegű: sor/láncház vagy iker jellegű több lakásos kistársasház, egymástól független épületszerkezet nélkül.

– Zártjellegű beépítés: részben oldalhatáron álló, részben zártsorú beépítés. Jellemzően zártsorú,

– Hézagosan zártsorú beépítési mód: Az előkert nélküli, illetve minimális előkertes telkeken oldalhatáron álló és a zártsorú beépítési mód között átmenetet képező- általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló – sajátos beépítési mód. A beépítés nem oldalhatártól oldalhatárig terjed, a kialakuló keskeny oldalkert közterület felöli lezárása utcaképet adó módon kell, hogy történjen. Zártsorúsodó az utcavonal pl. ha előkert nélküli beépülés során a közterület felőli telekhatáron tömör kapu és tömör kerítés készül.

– Zártsorú/sodó beépítés: olyan előkert nélküli utcaszakaszokon, ahol a kialakult beépítés jellemzően zártsorú építés hatást kelti, az utcavonalon megépült épületek közelsége és a tömör kerítések jelenléte következtében. Ezen esetekben az építési helyek zártsorúan kezelhetők (akkor is, ha a tényleges beépítés nem minden telken oldalhatártól oldalhatárig terjed). A kialakuló beépítési sor közterület felöli lezárása tűzfal-képzéssel nem készülhet.

(3)²⁸⁵

(4) Dominánsan lakófunkciójú telek: ha a megépült bruttó szintterület 50%-ot meghaladóan lakás és azt kiszolgáló helyiségek számára hasznosul.

(5)²⁸⁶

(6) A Főépület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkció épület, építmény.

(7) Házi-kert: lakótelek kerthasználatú része, el, olyan hátsókertnek tekintendő, amelyen sem épület, sem kerit építmény nem helyezhető el. A közterületi telekhatártól számított 60 m-en túli telekrész minden esetben házi kertnek tekintendő.

(8) Ikerházak: utcára merőleges, közös telekhatár tengelyére szimmetrikus, tűzfallal elválasztott, azonos tömegarányú, anyaghasználatú és azonos építészeti karakterű épületek.

(9)²⁸⁷

(10)²⁸⁸

(11) Kialakult, beépített terület: ha a földhivatali nyilvántartás szerint az érintett területen/tömbben lévő telkeknek legalább 75 %-a már beépült.

(12) ²⁸⁹.

(13) „Nagylétszámú” állattartás: a vonatkozó országos hatókörű jogszabályokban meghatározott mértékű állattartás.

(14) Rekreációs kiskertes területek: Az elsődlegesen mezőgazdasági termelést szolgáló kert, melyen a gazdasági tevékenység mellett üdülés célját szolgáló épület is elhelyezhető.

(15) Rekreációt szolgáló építmény. A pihenést, a szabadidő eltöltését szolgáló építmény.

(16) Sorgarázs. Kettőnél több, egymás mellett elhelyezett, férőhelyenként önálló bejárattal kialakított gépkocsi-tároló.

(17) Szabályozási szélesség. A közterület (meglévő, vagy tervezett) szélességi mérete.

(18)²⁹⁰

(19) Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű tároló (lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített – a bevágást megtámasztó – támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, (függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem.)

(20) Terepszint alatti beépítés mértéke. A felépítményen kívül, azt övezően, vagy attól függetlenül a terepszint alatti építmény által műszakilag igénybevett terület és a telek sík vetületének %-ban kifejezett aránya.

(21) Vadkerítés: elsősorban a mezei és a vadállatok művelt területektől történő távoltartását szolgáló ritka szövésű acélhálós kerítés, melynek tartóoszlopai fából készültek, s maximum 3m-es sűrűséggel telepítettek. A kerítés magassága legfeljebb 2m lehet.

(22) Zöldfelülettel fedett terület: a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület és/vagy vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.

3. melléklet

Csolnok Község Önkormányzat javára elővásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke

Megjegyzések: 1. A telek teljes területe; 2. A telek részterülete; 3. A telek közterületként szabályozott része

Közösségi funkció céljára; Közpark/kert céljára, Sorgarázsok építésére;

HRSZ	Az elővásárlást érintő terület a digitális térkép mérésével	A terület neve	Az elővásárlási jog célja	Megjegyzések
055/5 (rész)	1436 m2	Szántó	közkert
518 (rész)	177 m2	Szántó	közkert
520 (rész)	33 m2	Szántó	közkert
522 (rész)	214 m2	Szántó	közkert
54/1 (rész)	61 m2	Lakóterület	központi terület
54/2 (rész)	274 m2	Kert	központi terület
55/2 (rész)	769 m2	Kert	központi terület
56 (rész)	799 m2	Lakóterület	központi terület
57/1 (rész)	768 m2	Kert	központi terület
685	254 m2	Lakóterület	közkert
686	343 m2	Lakóterület	közkert
770 (rész)	988 m2	Lakóterület	közkert
1132/1 (rész)	609 m2	Lakóterület	közpark
1132/2 (rész)	44 m2	Lakóterület	közpark
1133	676 m2	Lakóterület	közpark
1134/1 (rész)	498 m2	Lakóterület	közpark
1134/2 (rész)	1707 m2	Lakóterület	közpark
1134/3 (rész)	384 m2	Lakóterület	közpark
1135 (rész)	48 m2	Lakóterület	közpark
1294	694 m2	Lakóterület	közlekedési zöld
1508	610 m2	Szőlő	közpark
1509	573 m2	Kert	közpark
1510	180 m2	Kert	közpark
1511 (rész)	455 m2	Út	közpark
1628/1	9415 m2	Legelő	közpark
1628/2	293 m2	Kert	közpark
1628/3	61 m2	Kert	közpark
1629/1	1569 m2	Kert	közpark
1629/2	31 m2	Kert	közpark
1629/3	55 m2	Kert	közpark
1629/4	55 m2	Kert	közpark
1629/5	29 m2	Kert	közpark
1629/6	166 m2	Kert	közpark
1630 (rész)	327 m2	Út	közpark
791 (rész)	74 m2	Kert	sorgarázs
792 (rész)	55 m2	Kert	sorgarázs
793 (rész)	95 m2	Kert	sorgarázs
1266/1 (rész)	330 m2	Út	sorgarázs
1266/2	24 m2	Garázs	sorgarázs
1266/3	29 m2	Garázs	sorgarázs
1266/4	27 m2	Garázs	sorgarázs
1266/5	27 m2	Garázs	sorgarázs
1323 (rész)	62 m2	Kert	sorgarázs
1324 (rész)	98 m2	Kert	sorgarázs
1325 (rész)	72 m2	Kert	sorgarázs
1326 (rész)	84 m2	Kert	sorgarázs
1327 (rész)	99 m2	Kert	sorgarázs
1328 (rész)	128 m2	Kert	sorgarázs
1329 (rész)	42 m2	Kert	sorgarázs
1337 (rész)	139 m2	beépítetlen ter.	sorgarázs
771/2 (rész)	70 m2	Kert	sorgarázs
772	173 m2	Kert	sorgarázs
773	159 m2	Kert	sorgarázs
774	118 m2	Kert	sorgarázs
767	162 m2	Kert	sorgarázs
768	256 m2	Kert	sorgarázs
769	227 m2	Kert	sorgarázs
1734/1 (rész)	60 m2	Garázs	sorgarázs
1734/2 (rész)	54 m2	Garázs	sorgarázs
1734/3 (rész)	47 m2	Garázs	sorgarázs
1734/4 (rész)	37 m2	Garázs	sorgarázs

4. melléklet

Szabályozási terv Beépítésre nem szánt területek SZ-1

M=1:10.000

5. melléklet

Szabályozási terv Beépítésre szánt területek SZ-2

M=1:2.000

6. melléklet

Fedvénytervek

6.1. melléklet: Pollus hegy SZ-2/m M=1:2000

6.2. melléklet: Három helyszínen történő módosítás SZ-2/m2 M=1:2000

6.3. melléklet: Módosítás 5 esetben SZ-2/m3 M=1:2000

6.4. melléklet: Módosítás 5 esetben jelmagyarázat SZ-2/m3-J

6.5 melléklet: Módosítás a 1752/21 hrsz.-ú telek esetében SZ-2/m4 M=1:500

6.6 melléklet: Módosítás a Vörösmarty utca 1168-1173 hrsz.-ú telket érintően

SZ-2/m5 M=1:500

6.7 melléklet: Alsó-Janza Naperőművek telepítése SZ-1/m1 M=1:4000

6.8 melléklet: SZ-1/m1 fedvényterv módosítása SZ-1/m1*

6.9. melléklet: Módosítás a Liget-hegy területrészen SZ-1/m2 M = 1: 2500

6.10. melléklet: Módosítás az Annavölgyi u. menti lakópark

belterületi részét érintően SZ-2/m6 M = 1: 2500

6.11. melléklet: Módosítás a Petőfi S. u. és a Híd u. mentén

SZ-2/m7 M = 1: 2500

6.12. melléklet: Jelmagyarázat az SZ-1/m2, SZ-2/m6, SZ-2/m7 fedvénytervekhez

6.13. melléklet: Módosítás hat témakörben SZ-2/m8 M=1:2000

6.14. melléklet: Módosítás Petőfi S. u. 398/1 hrsz.-ú ingatlan és környezete kapcsán

SZ-2/m9 M=1:2.000

7. melléklet

Korlátozó tényezők SZ-2/m1

M=1:8.000

8. melléklet

²⁹¹Egyesített szabályozási terv – 2021

mely a 4.-5.-6. mellékletek egybeszerkesztése SZ-1, SZ-2

9. melléklet

Függelékek

1. függelék a 9. melléklethez

2. függelék a 9. melléklethez

a Kulturális Örökségvédelem országos védelem listája

1. Országos műemléki védelem alatt áll:

Szentháromság-szobor (2481) hrsz: 1

2. A műemléki környezet:

hrsz: 2, 9, 450/2, 450/3, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471, 47

3. Régészeti védelem alatt állnak az alábbi terven jelölt területek:

Megnevezés	hrsz
1. Csolnok – Hinter den Gärten	055/3-4
2. Csolnok – Szedres	0123/4-8, 10-12
3. Csolnok – Kecskehegy	0113/2, 0114, 0115
4. Csolnok – Cinegés I.	0125/6-7
5. Csolnok – Belterület	1
6. Csolnok – Magoshegyi-szőlők	060 (2376, 2379-2383), 061
7. Csolnok – Szőlőhegy	324/9, 344, 347-349, 350, 352-354, 357-360, 362, 369, 370/2, 2605-2608
8. Csolnok – Cinegés II.	0137/2, 4
9. Csolnok – Hruscsó	0110
10. Csolnok – Annavölgyi út	444-448, (473), 474/1, 475-478, 479/3-4, 498-507, 509, (522), 526-553
11. Csolnok – XII/A Akna	148, 149/1-4, 150-152, (207), 250/1, 3, 6

²⁹²

3. függelék a 9. melléklethez

Csolnok Község Natura 2000-es területei

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm, rendelet melléklete szerint

Hochenberg: hrsz: 0196; 0195/1-2; 1744/2

Csolnok K-DK-i részén: hrsz: 0139/6

Csolnok északi területe: hrsz: 09; 012; 014; 034; 040/3-4; 040/6-9; 041-044; 0199; 0200; 033 = (2001; 2002) 041 = (2003-2022; 2071-2105; 2110-2145, 2147)

Csolnok Magos hegy és attól délre fekvő területe: hrsz. 058/2; 059/1-3; 061-063;064/1-3; 066/5, 084/4; 085; 091; 092; 094; 095/10; 097; 098/3; 099/3-4; 0100; 0107-0110;

0117/1; Szennyvíztisztító és környezete 2005-ben listából kivonása igényelt

0117/2²⁹³ 2005-ben listából kivonása igényelt.

060 = (2201-2322, 2333-2636; 2637/1-2; 2638-2723)

4. függelék a 9. melléklethez

Csolnok Község helyi védelemre javasolt természeti területeinek jegyzéke

Hochenberg, Nagy Gete déli oldal: hrsz: 012;

Belterület északi részén: /Szt.Borbála templom környezete/ hrsz. 874/11; 901/2; 904

Magos hegy: hrsz: 058/2; 059/1-3; 0.. = 2201-2234

Alsó Janza településrész XII-es akna: hrsz: 086; 087; 098/16

5. függelék a 9. melléklethez

6. függelék a 9. melléklethez

7. függelék a 9. melléklethez

8. függelék a 9. melléklethez

Intézkedési javaslatok

- A mezőgazdasági területeken, illetve termőföldön történő építések építési engedélyezési eljárásába a vonatkozó jogszabály szerint a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.

- A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

- A földmozgatással járó munkavégzések során:

4. a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.

b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).

c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

- Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

- A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

- Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól.

- A település egyedi tájértékeinek hivatalos jegyzékét az ágazati szakmai segédlet alapján kell elkészíteni.

- A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

- A meglévő növényzet védelme érdekében a 10 cm-es törzsátmérőt meghaladó – az üzemtervezett erdőterületeken kívüli - fát (kivéve a gyümölcsfákat) kivágni csak a fák védelméről szóló országos hatókörű, vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési kötelezettség teljesítését és a fapótlási kötelezettség feltételeiről szóló megállapodást követően, csak rendkívül indokolt esetben, a jegyző előzetes engedélyével szabad.

- A kivágott, vagy elpusztult fás egyedek visszapótlására kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

- A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.

- A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása a háztartásokban komposztálással, illetve a terv távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.

- A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet meghatározása szerint Csolnok a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik.

A település környezetminőség védelméhez, javításához szükséges szempontok

- A vízi közművek hálózatai, létesítményei csak vízjogi létesítési engedély alapján kivitelezhetők.

- Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

- Közvetlen élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad, hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

- A Rákóczi tér és annak környezetében tervezett településközpont kialakítását a közterület- és a felszíni vízelvezetés rendezésével összehangoltan kell megvalósítani.

- Az Akácfa utca és térsége csapadékvíz elvezetését a településközpont vízelvezetésének tervezésével figyelembe kell venni.

- A Leányvár, a Tulipán, és a Hunyadi utca térségének a csapadékvíz elvezetését együtt kell kezelni.

- A település keskeny szabályozási szélességű József-telep, Széchenyi, Vörösmarty, Fürst és Újvilág utcák nyíltszelvényű vízelvezetése helyett a parkolási lehetőség biztosítása, a járdákon és az útfelületeken történő közlekedés megfelelősége érdekében zártszelvényű vízelvezetéssel kell hosszú távon a felszíni vizeket elvezetni.

- A Hegyalja utcából levezető csapadékvizek feltételezett nyomvonalát fel kell kutatni, a csatornából érkező vizeket a pincéknél tervezett gazdasági terület vízelvezetésével összehangoltan, közös hálózaton keresztül kell a Janza patakba bevezetni.

- Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. A kút létesítését házi vízszükséglet kivételéhez 500 m³/év mennyiség vízhasználat határig a talajvízből, illetve az első vízadó rétegből az Önkormányzat jegyzője engedélyezi. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet az engedélyező hatóság.

- Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási célú területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

Pincés területekre vonatkozó feladatok:

- Meglévő pincék telekjogi rendezését követően a nyilvántartás nélküli pincék megszüntetendők, tömedékelendők.

- Idegen, vagy közterület alá nyúló biztosítás (belső megerősítés, illetve bejutás megakadályozása) nélküli pincék felszámolandók.

- Nem saját telken lévő pince az érintett telek tulajdoni lapjára bejegyzendő az érintett tulajdonos hozzájárulásával.

9. függelék a 9. melléklethez

Úthálózat tervezési osztályba sorolása és a javasolt mintakereszt szelvények

A további út-tervezésnél, engedélyezési és kiviteli tervek készítésénél figyelembe veendő jogszabályok, intézkedési javaslatok

A közúthálózat elemeinek tervezési osztály besorolása (ÚT 2-1.201:2004 szerint):

Összekötő út: K.V.C., B. IV.c.D.

Gyűjtő utak: B.V.c.D.

Kiszolgáló utak: B.VI.d.C.

Egyéb közutak: K.VIII.C.

Kerékpárút: K.IX.

Gyalogutak: B.X, K.X.

Közlekedés

1988. évi I. törvény; a közúti közlekedésről

10/1994 (V.31.) KHVM rendelet, a közutak igazgatásáról

Mintakeresztszelvények: Rajzi mellékletekben /1-1/-től /12-12/-ig

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

Módosította: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

Módosította: 3/2020. (III. 12.) ök. rendelet

⁴

Módosította: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

⁵

Beiktatta: 2/2020. (II. 25.) önk. rendelet

⁶

Beiktatta: 3/2020. (III. 12.) önk. rendelet

⁷

Beiktatta: 15/2020. (XII. 16.) önk rendelet

⁸

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁹

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁰

Beiktatta: 8/2022. (VI. 29.) önk. rendelet

¹¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹²

Módosította: 3/2020. (III. 12.) önk. rendelet

¹³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

¹⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹

Módosította: 12/2017. (VII. 27.) ök. rendelet

²⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

²¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

²²

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²³

Módosította: 3/2020. (III. 12.) ök. rendelet

²⁴

Módosította: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

²⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

²⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

³⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

³¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

³²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

³³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

³⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

³⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2) önk. rendelet

³⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

³⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

³⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

³⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁴⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁴¹

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁴²

Beiktatta: 3/2020. (III. 12.) ök. rendelet

⁴³

Beiktatta: 3/2020. (III. 12.) ök. rendelet

⁴⁴

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁴⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

⁴⁶

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

⁴⁷

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁴⁸

Beiktatta: 3/2020. (III. 12.) ök. rendelet

⁴⁹

Módosította: 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

⁵⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁵¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁵²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁵³

Beiktatta: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

⁵⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁵⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁵⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁵⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁵⁸

Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (X. 10.) önk. rendelet

⁵⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶²

Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (X. 10.) önk. rendelet

⁶³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁶⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁷⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁷¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁷²

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁷³

Hatályon kívül helyezte: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁷⁴

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁷⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁷⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁷⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁷⁸

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁷⁹

Beiktatta: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

⁸⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁸¹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁸²

Módosította: 7/2016. (XI. 2) önk. rendelet

⁸³

Beiktatta: 7/2016. (XI. 2) önk. rendelet

⁸⁴

Módosította: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

⁸⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁸⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁸⁷

Beiktatta: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

⁸⁸

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁸⁹

Módosította: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

⁹⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁹¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁹²

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁹³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁹⁴

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁹⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁹⁶

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁹⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

⁹⁸

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

⁹⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet:

¹⁰⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁰¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁰²

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁰³

Beiktatta: 9/2019. (X. 10.) önk. rendelet

¹⁰⁴

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁰⁵

Beiktatta: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

¹⁰⁶

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁰⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁰⁸

Hatályon kívül helyezte: 9/2019. (X. 10.) önk. rendelet

¹⁰⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹¹⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹¹¹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹¹²

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹¹³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹¹⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹¹⁵

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹¹⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹¹⁷

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹¹⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹¹⁹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹²⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹²¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹²²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹²³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹²⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹²⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹²⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹²⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹²⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹²⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹³⁸

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹³⁹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁴⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁴¹

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

¹⁴²

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁴³

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁴⁴

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁴⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁴⁶

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁴⁷

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁴⁸

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁴⁹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁵⁰

Módosította: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

¹⁵¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁵²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁵³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁵⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁵⁵

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁵⁶

Módosította: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

¹⁵⁷

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁵⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁵⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶¹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁶²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁶⁹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁷⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁷¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁷²

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁷³

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁷⁴

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁷⁵

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁷⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁷⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁷⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁷⁹

Módosította:

¹⁸⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁸¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁸²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁸³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁸⁴

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁸⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁸⁶

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁸⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁸⁸

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁸⁹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

¹⁹⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

¹⁹⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁰⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²¹⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²¹¹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²¹²

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²¹³

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²¹⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²¹⁵

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²¹⁶

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²¹⁷

Beiktatta: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

²¹⁸

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²¹⁹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²²⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²²¹

Módosította: 9/2019. (X. 10.) önk. rendelet

²²²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²²³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²²⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²²⁵

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²²⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²²⁷

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²²⁸

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²²⁹

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²³⁰

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²³¹

Megállapította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²³²

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²³³

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²³⁴

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²³⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²³⁶

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²³⁷

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²³⁸

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²³⁹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁴⁰

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²⁴¹

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁴²

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²⁴³

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁴⁴

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²⁴⁵

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁴⁶

Módosította: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²⁴⁷

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁴⁸

Beiktatta: 2/2020. (II. 25.) ök. rendelet

²⁴⁹

Módosította: 15/2020. (XII. 16.) önk rendelet

²⁵⁰

Beiktatta: 5/2021. (VII. 5.) ök. rendelet

²⁵¹

A természetvédelemről szóló törvény vonatkozó előírásai

²⁵²

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet szerint.

²⁵³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁵⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁵⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁵⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁵⁷

Hatályon kívül helyezte: a 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

²⁵⁸

Hatályon kívül helyezte: a 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

²⁵⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁶⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁶¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁶²

Módosította: a 7/2016. (XI. 2) ök. rendelet

²⁶³

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁶⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁶⁵

Beiktatta: 9/2019. (X. 10.) önk. rendelet

²⁶⁶

Beiktatta: 5/2021. (VII. 5.) önk. rendelet

²⁶⁷

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁶⁸

Módosította: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁶⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁷⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁷¹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁷²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁷³

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁷⁴

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁷⁵

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁷⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁷⁷

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁷⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁷⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁸⁰

Beiktatta: 7/2022. (VI. 15.) önk. rendelet

²⁸¹

Beiktatta: 9/2019. (X. 10.) ök. rendelet

²⁸²

Beiktatta: 2/2020. (II. 25.) ök. rendelet

²⁸³

Módosította: 15/2020. (XII. 16.) önk rendelet

²⁸⁴

Módosította: 7/2016. (XI. 2.) ök rendelet

²⁸⁵

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁸⁶

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2.) önk. rendelet

²⁸⁷

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2.) önk. rendelet

²⁸⁸

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2.) önk. rendelet

²⁸⁹

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁹⁰

Hatályon kívül helyezte: 7/2016. (XI. 2.) ök rendelet

²⁹¹

Módosította: 8/2022. (VI. 29.) ök rendelet

²⁹²

Hatályon kívül helyezte: 7/2018. (XI. 22.) önk. rendelet

²⁹³

Területi határ módosításra javasolt