1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Csolnok Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1.

(3) Az önkormányzat szakfeladatait a rendelet 1. Melléklete tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalának hivatalos elnevezése: Csolnoki Közös Önkormányzati Hivatal

(2) A hivatal székhelye: 2521 Csolnok, Rákóczi tér 1.

3. § (1) Az önkormányzat bizottságaira átruházott hatásköröket a 2. Melléklet tartalmazza.

(2) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. Melléklet tartalmazza.

(3) A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulásra és a Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatásköröket a 2. Melléklet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 8 ülést tart.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetére a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen a 8 napot meghaladó távollét.

(4) A képviselő-testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni, elektronikus levél formájában.

(5) A meghívót és annak mellékleteit - a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal megkapják.

(6) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót legalább 24 órával korábban, az összehívás indokának a megjelölésével kell megküldeni.

(7) Az ülés meghívóját a hivatal hirdető tábláján, a község honlapján és a kábeltelevízió képújságjában közzé kell tenni.

5. § (1) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén a határozatképtelen ülést követő 8 napon belül ismételten össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők részére.

(2) A képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a még meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

6. § (1)^[1] A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (továbbiakban:hallgatóság) a Hivatal tanácsterme bejáratának jobb és bal oldalán elhelyezett széksorokon foglalhatnak helyet. A nyilvános ülésről esetenként videófelvétel készülhet, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(2) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület és bizottsága ülésein:

• a) Csolnoki Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület,
• b) Csolnoki Szabadidő Sportegyesület,
• c) „A Hét Krajcár” Közalapítvány,
• d) Csolnoki Bányász Hagyományőrző Egyesület,
• e) Csolnoki Polgárőr Egyesület

képviselőjét.

7. § Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül

• a) az ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
• b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
• c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
• d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit,
• e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
• f) lezárja a vitát,
• g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,
• h) a szavazás eredményének megállapítása után a határozat kihirdetése,
• i) szünet elrendelése,

8. § (1) A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, de döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó ügyrendi javaslat az ülés során bármikor tehető.

9. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést csak akkor lehet tenni, ha az új információt tartalmaz.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(4) Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

(5) Az idő túllépése esetén a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.

10. § (1) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) Az előterjesztő és a témában illetékes bizottság elnöke a határozathozatal előtt kaphat még szót.

(5) Bármelyik képviselő, vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

11. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében a feladata

• a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekedni a vita gyors, érdemi eldöntésére,
• b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót,
• c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) Az ülést vezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen

• a) felszólalni,
• b) azokat visszautasítani,
• c) velük vitába szállni

nem lehet.

12. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi és Településüzemeltetési Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

13. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

14. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni amennyiben azt a polgármester vagy egy bizottsági elnök kéri. A javaslatról a testület dönt.

(2) Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(3) A név szerinti szavazás során a polgármester betűrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők nevük elhangzásakor "igen", "nem", vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le.

(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik.

(6) Az ülés vezetője köteles a szavazás eredményét számszerűsítve kihirdetni és a határozat szövegét szó szerint ismertetni.

15. § (1) Titkos szavazást kezdeményezhet a polgármester és bármely képviselő. A titkos szavazásról a képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazó lapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

• a) a szavazás helyét és idejét,
• b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• c) a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket.

16. § A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni, és annak eredményét a nyílt ülésen ki kell hirdetni.

17. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül

• a) a gazdasági program elfogadásához,
• b) település szerkezeti terv és szabályozási terv elfogadásához,
• c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés esetén 500 ezer Ft értékhatáron felül,
• d) hitel felvételhez,
• e) testületi hatáskörök átruházásához,
• f) alapítványba és gazdasági társaságba való belépéshez,
• g) szószerinti jegyzőkönyv készítéséhez ,
• h) helyi elismerés adományozásához,
• i) titkos szavazás elrendeléséhez.

18. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

• a) polgármester,
• b) alpolgármester,
• c) képviselő,
• d) önkormányzati bizottság elnöke,
• e) jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület következő ülésén köteles előterjeszteni.

19. § A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg.

20. § A rendelet-tervezet véleményezésének formái

• a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleményét meg kell kémi,
• b) a tervezetet megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni a jegyző véleményével együtt,
• c) a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 15 napig közszemlére kell bocsátani, amelyről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.

21. § (1) A polgármester az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése során az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A polgármester tájékoztatni köteles a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

22. § (1) A rendeletet a hivatal épülete előtt lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

23. § (1) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét és a végrehajtás határidejét.

(2) A végrehajtásért felelősek lehetnek

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) a bizottság elnöke,
• d) a jegyző.

(3) A határozatokról a jegyző évenként sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

24. § (1) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe történő betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni.

(2) A jegyzőkönyvet a Hivatalban ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni.

(3) A jegyzőkönyv két eredeti példányban készül, melyből egy eredeti példány a Kormányhivatal részére megküldésre kerül, egy eredeti példány a Hivatalban kerül évenként összefűzve tárolásra.

(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 2 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen hozott határozat szövegét és kihirdetésének tényét. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

25. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik. A közmeghallgatás összehívásáról szóló hirdetményt a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 10 nappal közzé kell tenni

• a) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel,
• b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel és
• c) a helyi kábeltelevízióban.

(2) A közmeghallgatást a Kossuth Lajos Művelődési Házban tartja a Képviselő-testület.

26. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága

• a) a Pénzügyi és Településüzemeltetési Bizottság, mely 5 fő képviselőből és 2 fő nem képviselő tagból áll,

b) a Humán és Értéktár Bizottság, mely 5 fő képviselőből és 2 fő nem képviselő tagból áll.

27. § (1) A Pénzügyi és Településüzemeltetési Bizottság

• a) ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, kezelésével, őrzésével kapcsolatos feladatokat,

28. § A bizottságok a képviselő-testület munkatervének elfogadását követően a tárgyév január 31-ig készítik el saját éves munkatervüket.

29. § (1) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag vezeti.

(2) A bizottságok legalább kétévente egy alkalommal beszámolnak munkájukról a Képviselő-testületnek.

30. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

31. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

32. § (1) A képviselő-testület aljegyzőt alkalmaz.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi osztályvezető látja el.

33. § (1) Csolnok Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget Csolnok Község Önkormányzata viseli.

(2) Csolnok Község Önkormányzata a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatala ellátja:

• a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, különös a meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítését, postázását, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését és postázását,
• b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,
• c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- a helyi önkormányzat viseli.

34. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőit.

35. § (1) A helyi népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezheti.

(2) A helyi népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.

36. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti