Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (XI.22.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2024. 04. 22Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018 (XI.22.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontja által biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (V. 04.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A RENDELET HATÁLYA
1. A rendelet alkalmazása
1. § (1) A rendelet alkalmazásakor az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: CSOLNOK TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEINEK LISTÁJA
b) 2. melléklet: CSOLNOK TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEINEK TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA
ba) 2.1. Nepomuki Szent János – plébániatemplom területe és környezet
bb) 2.2. A Park utca és a Janza-patak mellékága által határolt lakótömb
bc) 2.3. A Park utca – Kossuth Lajos utca és Janza-patak által határolt telektömb
bd) 2.4. A Mély út és a Petőfi Sándor utca menti pincés területek
c) 3. melléklet: CSOLNOK VÉDETT EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEINEK LISTÁJA
d) 4. melléklet: CSOLNOK VÉDETT EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEINEK TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA
e) 5. melléklet CSOLNOK TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI
ea) 5.1. CSOLNOK TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI – A közigazgatási területre kiterjedően + jelmagyarázat
eb) 5.2. CSOLNOK TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI – A belterületre és környezetére kiterjedően
f) 6. melléklet: Csolnok felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolása
g) 7. mellékelt A TÁJIDEGEN, AGRESSZÍV GYOMOSÍTÓ, INVAZÍV NÖVÉNYFAJOK JEGYZÉKE
h) 8. mellékelt: Közterületi fásításra javasolt fajok
i) 9. mellékelt ŰRLAPOK
ia) 9.1.Szakmai konzultáció kérelem - űrlap
ib) 9.2.Településképi véleményezési eljárás kérelem - űrlap
ic) 9.3.Településképi bejelentési eljárás kérelem - űrlap
id) 9.4.Egyedi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés kérelme – űrlap
j) 10. melléklet: ORSZÁGOS VÉDELEM
ja) 10.1. CSOLNOK TERMÉSZETVÉDELMI, MŰEMLÉKI ÉS RÉGÉSZETI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEINEK FELSOROLÁSA
jb) 10.2. CSOLNOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉS RÉGÉSZETI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEINEK TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA
(2) Nem terjed ki a IX. fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő. a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága, a közterület felől, támfal esetén a támfaltól számítva nem haladja meg az 0,5 m-t.
2. egyedi telepítésű: az olyan épület elhelyezkedése, mely nem része az utcaképnek, mely látványa különválik a környező épületektől.
3. eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
4. épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
5. hagyományos építőanyagok: falazott elemekből, betonból épített, vagy favázas teherhordó szerkezet, a homlokzati tömör falfelület 50%-át meghaladó mértékben vakolva, vagy téglával, kővel burkolva, a tetőcseréppel, egyéb pikkelyhatású anyaggal vagy korcolt fémlemezzel fedve.
6. hajlított ház: a fésűs beépítésű hosszházakból képezhető „L” vagy „T” alaprajzú ház, amely esetében a hosszház téglalap alakú alaprajza „L” vagy „T” alakúvá úgy módosul, hogy az utca felőli, vagy a kert felőli végén, esetleg a hosszház közbenső részén a hosszházra merőleges irányban kiszélesedik, s ez által az alaprajz elhajlik.
7. helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, épületrész, egyéb elem, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület jelen rendeletében védelem alá helyezett.
8. helyi védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.
9. hirdető- és reklámberendezés különösen:
a) átfeszített molino: épületek, építmények között a légben kifeszített transzparens, szimbólum, hirdetőfelület, reklám;
b) cégtábla: épület, vagy ingatlan bejáratánál többnyire falhoz rögzítve, annak síkjában elhelyezett egyéb reklámot nem tartalmazó kisméretű tábla (legfeljebb A2 méretű), mely az ingatlanban székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező cég (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) nevét, - cég esetén megnevezését – és címét vagy az épületen belüli elhelyezkedését, esetleg jelképét, logóját, tevékenységét tünteti fel;
c) fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely saját fényforrással rendelkező, állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg;
d) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;
e) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
f) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
g) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
h) totemoszlop: olyan reklámcélú tájékoztató eszköz, amely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést, hirdetményt külön e célra készített építményen jeleníti meg; Legfeljebb 6.0 m magas A totemoszlop alaprajzi és méretét teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el.
i) vetített reklám: közterületről látható bármely felületen, vetítő berendezéssel megjelenített reklám.
10. jellemző gerincirány: a magastetős épület jellemző tetőgerinc iránya a közterülethez képest (merőleges, párhuzamos), vagy többféle gerincirány esetén a méretében meghatározó épületszárny alapján megállapítható tetőgerinc iránya, nem tekintve a tetőablak kiemelések vagy a fő épülettömeghez képest kisebb tömegű épületszárnyak gerincirányát.
11. kerítés áttörtségi aránya: a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya, azaz megmutatja, hogy a teljes felület hány százaléka rendelkezik szabad átlátással.
12. közterületről látható építmény, épületrészek: a közterület felől látható építmény, épület esetében a közterület felőli és az oldalsó homlokzatok, vagy a tetőzet, figyelemmel a domborzati adottságokból fakadó rálátással rendelkező felültekre is.
13. mobilház, konténerház: saját kerekeken, vagy egyéb szállítóeszközön elszállítható, huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget magába foglaló, közműcsatlakozásokat igénylő részben, vagy egészben előregyártott szerkezetű építmény.
14. műszaki berendezés, tetőszerelvény: az épület vagy a rendeltetési egység működéséhez szükséges, kívülről szerelt és kívülről látszó, a belső épületgépészeti eszközökkel vagy egyéb műszaki berendezésekkel összeköttetésben lévő műszaki eszköz, szerelvény, tetőszerelvény (különösen a hűtés, a fűtés, a melegvíz-készítés, a szellőzés berendezései).
15. napelem panel: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), táblás kivitelű műszaki berendezés.
16. napelemes tetőcserép: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), kiselemes, tetőfedésként önállóan is alkalmazható műszaki berendezés.
17. napkollektor: napenergiát termikus energiává alakító műszaki berendezés.
18.1 reklámmentes terület: az a közterület, vagy magánterület, ahol nem helyezhető el reklám, önálló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, reklámos utcabútor.
19. történeti épület: a történeti településrész területén lévő mindazon helyi egyedi védettséget nem élvező az 1970. évet megelőzően épült korabeli épület, amely sajátos építészeti megjelenésével részét képezi a történeti településrész egészének, hozzájárulva ezzel Csolnok Község egyedi településképi arculatának kialakulásához.
20. utcára jellemzően merőleges gerincű épület: ha az épület fő gerinciránya 30 foknál nagyobb szöget zár be az utcavonali telekhatárral, melynek mértékét az oldalsó telekhatár iránya határozza meg.
21. védett műtárgy: az önkormányzat képviselő-testülete által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
22. zöldtető: födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített sík, teraszos vagy maximum 45 fokos hajlásszögű zöldfelület, amely növényzettel telepített csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez.
A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. A helyi értékvédelem célja és feladata
3. § (1) A helyi védett értékek a község kulturális kincsének részei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül –, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(2) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a védelmet igénylő építészeti örökség, a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészettörténeti, településtörténeti, táji, néprajzi, képző- és iparművészeti, műszaki-ipari-agrártörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, építmények, épületrészek, műtárgyak, szobrok, (továbbiakban együtt: helyi védett érték) körének számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és széles körben történő megismertetése;
b) a helyi védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott feladatok elvégezhetősége érdekében Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1-4. mellékletben megjelölt megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) ,A helyi védelem területi és egyedi védelem formájában jelentkezik.
(2) A rendelete céljának elérése érdekében helyi területi védelem érinti:
a) a lehatárolt terület településszerkezetét, az utcavonal vezetését,
b) az utcaképet előidéző telepítési módot,
c) a közterületeket és a kerítéseket,
d) egyes növényzet által képzett látványt.
(3) A helyi területi védelem alá tartoznak az 1. mellékletben felsorolt és a 2. melléklet 2.1. -2.4. pontjaiban szereplő térképen lehatárolt területek.
(4) A helyi egyedi védelem érinti a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó elemeket, azokat, amelyek tömegmérete és tömegképzése illeszkedik Csolnok hagyományaihoz, azokat, amelyek értékes építészeti részletekkel rendelkeznek.
(5) A helyi egyedi védelem alá tartoznak az 3. mellékletben felsorolt és a 4. mellékletben megjelölt elemek.
(6) A helyi védett egyedi érték, védett műtárgy környezetében a védett értékre tekintettel lehet építési tevékenységet vagy használatot folytatni, bármilyen látványt befolyásoló beavatkozást megvalósítani.
A helyi védelem alá helyezés eljárása
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére (a továbbiakban: védelmi eljárás) bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott, a 9. melléklet 9.4. pontjában található kérelem alapján a Képviselő-testület döntése szerint kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és annak rövid indoklását,
c) a védendő érték dokumentálását, fotót, esetleg vonatkozó forrás irodalom megjelölést,
d) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a megszüntetésre javasolt védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a Képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
(5) A védelmi eljárással kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez értékvizsgálatot kell készíteni.
(6) A helyi egyedi és területi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) az egyedi helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisült,
b) a helyi védelem alatt álló terület, illetve építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) a helyi védelem tárgya a védelemre vonatkozó szakmai ismérveknek nem felel meg.
(7) A védelmi eljárás előkészítése során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját. Ingatlantulajdonos nemleges álláspontja esetén a védett érték jelentőségének függvényében, vagy a védett érték állapota szerint kell dönteni a védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről.
(8) A polgármester a kezdeményezést, vagy javaslatot az értékvizsgálatra alapozottan az alábbiak szerint terjeszti a Képviselő-testület elé:
a) a Képviselő-testületnél kezdeményezi a helyi védelem alá helyezést, vagy védelem megszüntetést,
b) javasolja a kezdeményezés elvetését.
6. § (1) A védelmi eljárásban érdekeltnek kell tekinteni
a) az eljárás kezdeményezőjét,
b) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
c) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját.
(2) A védelmi eljárás lefolytatásáról írásban értesíteni kell:
a) az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, kivéve, ha az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni, továbbá értesíteni kell
b) az eljárásban résztvevőket,
c) épület esetében az illetékes építésügyi hatóságot és a megyei főépítészt,
d) az illetékes Földhivatalt,
e) a területi védelemmel érintett közműszolgáltatókat,
f) a helytörténeti gyűjteményt kezelő szervezetet, egyesületet.
(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
7. § (1) A javasolt helyi érték akkor kerül helyi védelem alá, vagy védelme akkor szűnik meg, ha a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján jelen rendelet módosításával védetté, nyilvánítja, mely határozatlan időre szól, vagy a védelmét a rendelet módosításával megszünteti.
(1) A javasolt helyi érték akkor kerül helyi védelem alá, vagy védelme akkor szűnik meg, ha a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján jelen rendelet módosításával védetté, nyilvánítja, mely határozatlan időre szól, vagy a védelmét a rendelet módosításával megszünteti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előterjesztés során a Képviselő-testülettel ismertetni kell az értékvizsgálati dokumentációt, vagy szakmai állásfoglalást, valamint az eljárás során beérkezett véleményeket.
(3) A Képviselő-testület az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(4) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(6) A helyi védelem alá helyezést, vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet, vagy rendelet módosítás hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat nevében a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy annak törlését. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
8. § (1) Életveszélyessé nyilvánított védett épület vészhelyzetének elhárításakor a védett érték megőrzése legyen a cél, bontása csak végső esetben megengedhető. Vészhelyzet bontással járó elhárítása esetén a védelem megszüntetését biztosító eljárás lefolytatása utólagosan is szükséges.
(2) A védelem megszüntetésekor az építmény bontási dokumentációjának 1 példányát –fotódokumentációval kiegészítve –az eljárás lefolytatását követően meg kell küldeni a Helytörténeti Gyűjtemény részére.
6. A helyi védelemmel összefüggő kötelezettségek, korlátozások
9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosának, használójának kötelezettsége.
(2) A helyi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el, kivéve 8. § (1) bekezdésében foglalt esetet.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését, vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, sőt esetleg a beavatkozással azok érvényre juttatása a cél.
(4) Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, vagy annak telkén új építmény építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
10. § (1) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során, ha ismert az eredeti állapot, akkor annak megfelelően, vagy ha nem ismert, akkor a hasonló stílusú építmények formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(2) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza a:
a) a rendeltetés és használati mód megnevezését, védelmi nyilvántartását,
b) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
c) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
d) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás nem nyilvános tervtári anyagában – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani:
a) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha beszerezhetők,
b) a védett érték felmérési terveit – amennyiben az rendelkezésre áll, vagy előállíthatók,
c) az egyedi értékvizsgálati dokumentációt
d) a védett értékhez kapcsolódó megvalósult támogatásokat.
(4) A helyi védett értéket – annak értékeit nem sértő módon –
a) az e célra az Önkormányzat által rendszeresített egységes tábla jelöli,
b) melynek elhelyezéséről és karbantartásáról – előzetes értesítés mellett – Csolnok Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza a:
a) a rendeltetés és használati mód megnevezését, védelmi nyilvántartását,
b) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
c) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
d) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás nem nyilvános tervtári anyagában – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani:
a) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha beszerezhetők,
b) a védett érték felmérési terveit – amennyiben az rendelkezésre áll, vagy előállíthatók,
c) az egyedi értékvizsgálati dokumentációt
d) a védett értékhez kapcsolódó megvalósult támogatásokat.
(4) A helyi védett értéket – annak értékeit nem sértő módon –
a) az e célra az Önkormányzat által rendszeresített egységes tábla jelöli,
b) melynek elhelyezéséről és karbantartásáról – előzetes értesítés mellett – Csolnok Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA
8. A településképi követelmények fajtái és alkalmazásukkal érintett területek
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) Történeti településrész
b) Korai bányászkolóniák és a velük azonos időben épült lakóterületek
c) Hagyományos beépítésű lakóterületek
d) Vegyes beépítésű lakóterületek
e) Folyamatosan beépülő új lakóterületek
f) Gazdasági területek
g) Rekreációs- és üdülőterületek
h) Különleges területek
i) Erdőterületek és erdősülő területek
j) Janza-patak völgye
k) Kertes (mezőgazdasági) területek, szőlők
l) Mozaikos (mezőgazdasági) területek
m) Fejlesztési területek
(2) A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó területek) térképi lehatárolással az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pont alatti térképek rögzítik..
TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOSAN ÉRVÉNYESÍTENDŐ SZABÁLYAI A MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKEN
9. A meghatározó területek közös és részben közös területi építészeti követelményei
13. § (1) A beépítés a környező jellemző telepítési módhoz illeszkedő lehet, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem oldható meg.
(2) Építmények telepítése során, ha a közterületről közvetlenül, vagy arról rálátással látható támfal építése szükséges a látványvédelem érdekében
a) a tereprendezést úgy lehet megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben a 2,0 méter szintkülönbséget ne haladja meg,
b) a 2,0 métert meghaladó szintkülönbséget legalább 1,0 m-es vízszintes szakaszok közbeiktatásával lehet teraszozni,
c) a rendezett terepszinttől számított 1,5 m-nél magasabb új támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető,
d) csak a kialakult partfalak rendezésénél képezhető a rendezett terepszinttől számított 2,0 m magasságot meghaladó teraszozás nélküli támfal.
(3) A 12. § (1) bekezdés g) – h), valamint k) – l) pontjaiban szereplő meghatározó területeken a terepfelszín feletti beépítés jellemző szintszáma legfeljebb kettő lehet. Az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 10,5 métert. Ez alól a HÉSZ-ben megjelölt esetekben a technológiai berendezések magassága térhet el.
(4) A 10%-os lejtést elérő terepen a telek előkerti sávjában a létesíthető támfalgarázs telepítése során
a) a közterülethez képest emelkedő hegyoldali telek esetében a támfalgarázs zöldtetővel, vagy zöldfelülettel is rendelkező terasz lehet,
b) a közterülethez képest lejtőoldali telek esetében a közterületről megközelíthető előkertben elhelyezhető garázs a közterület felől egyszintes, a lejtő felől nézve legfeljebb kétszintes lapostetős, vagy enyhe hajlású - legfeljebb 15 fok meredekségű - félnyeregtetős építmény lehet. A tető legmagasabb szerkezetmagassági pontja az utca szintjéhez képest 2,6 méternél nem lehet magasabb és tetőfelülete az a) pontban megjelöltek mellet a lejtő felé eső félnyeregtetőn a főépülettel megegyező tetőhéjazattal is kialakítható.
10. A meghatározó területek közös és részben közös egyedi építészeti követelményei
14. § Az egyedi építészeti követelmények alkalmazásakor e rendelet 5. melléklete 5.1-5.2 pontjaiban szereplő térképen meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi 15-21. §-ban foglaltak szerint lehet építményeket kialakítani, településképet befolyásoló tevékenységet végezni.
15. § (1) A 12. § (1) bekezdés g) - l) pontjaiban szereplő meghatározó területeken, ha lehet kerítést építeni az csak az átlátást legalább 90%-ban biztosító áttört és lábazat nélküli kerítés lehet.
(2) A 12. § (1) bekezdés a) -f) és m) pontjaiban szereplő területek építési telkeinek (közterületi és nem közterületi) határain –kialakult környezethez való igazodás kivételével – a kerítésen valló átlátás nem korlátozható 40%-nál jobban.
(3) Tömör kerítés a beépítésre nem szánt területen nem építhető.
(4) Tömör kerítés a beépítésre szánt területen
a) a közterület felőli telekhatáron, ha az a kialakult utcaképre jellemző, továbbá ha a kerítés-támfallal összefüggésben létesül,
b) az a) pontban megjelölteken kívül tömör kerítés indoka lehet a zajvédelmi, vagy kegyeleti cél, de ez esetben is szükséges a 25%-os növényzettel történő takarása,
c) nem közterületi oldalsó telekhatáron csak az építési helyből ténylegesen igénybe vett telekhossz mentén, a szomszédos területek zavarmentes rendeltetésének biztosítása esetén építhető,
d) hátsó telekhatáron csak a természetes terepszint különbözőségéből adódó támfal magasságának erejéig építhető.
16. § (1) A tömegformálás, a homlokzat és a tetőzet kialakítása a meghatározó területeken;
a) az új épületek architektúrája, az anyaghasználata és a részletképzése a környezetéhez illeszkedő lehet,
b) nem építhető olyan építmény, mely a környezetére jellemző tömegarányokat, homlokzati jellemzőket, nem veszi figyelembe,
(2) Bármely területen – eltérő egyéb rendelkezés hiányában –,
a) 10%-ot elérő lejtős terepen
aa) az épület lejtő felőli homlokzata nem lehet magasabb, mint a megengedett beépítési magasság 1,5 szerese,
ab) a tetőszinti beépítésen kívül legfeljebb egy szinttel lehet több az épület a lejtő felől nézve, mint az emelkedő felől,
b) egy épülettömegben, ha a telken létesült épület bruttó alapterületének legalább 70%-án lakórendeltetés jön létre az épület tömegének karakteres megbontása nélkül nem építhető 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület,
(3) Belterületen – intézményi, különleges és gazdasági rendeltetésű épületek kivételével eltérő rendelkezés hiányában –
a) az épületek közterülettel közel párhuzamos, közterület felőli homlokzati szélessége legfeljebb az utcára jellemző lehet,
b) az épületek tetőszerkezete – az egyedi telepítésként elfogadott beépítések mellett – az (5) bekezdésben meghatározott lejtésű magastetővel történhet,
c) a kialakult beépítésű területeken az egységes utcakép érdekében az épületek tetőgerincének az utcához viszonyított iránya nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól, továbbá az utca felől az utcaképben jellemző oromfalas, vagy kontyolt tetőszerkezettel képezhető,
d) ha mindkét oldali szomszédos épület kialakult manzárdtetős, a környezethez való igazodás okán a manzárd tető új épület esetében is alkalmazható,
e) az oldalhatárra tűzfalat képező félnyeregtető gerincmagassága nem haladja meg a megengedett épületmagasságot.
(4) Egy telken létesülő több épület építészeti kialakítása, nem lehet egymástól karakteresen eltérő.
(5) A tető hajlásszögének meghatározásakor
a) ki nem alakult,
aa) vegyes beépítésű környezet esetében a tetőhajlásszöge legalább 30 fok és legfeljebb 45 fok között lehet,
ab) utcaképet nem befolyásoló, településképet meg nem határozó egyedi telepítésű és beépítésű esetekben a tetőhajlásszöge a b) pontban ismertetett lapostetővel, vagy 30 foknál alacsonyabb hajlásszöggel és egyedi tetőképzéssel is kialakítható,
b) fő rendeltetésű épület esetében – az egyedi telepítésű és beépítésű esetek mellett - lapostető legfeljebb a tetőzet 40%-án képezhető, mely felület burkolt tetőterasz, vagy zöldtető lehet.
17. § (1) A tetőfedés és a homlokzatfelület anyaghasználatának megválasztásakor, színezésekor az épületeket (2) – (7) bekezdés szerint lehet kialakítani
(2) A meghatározó területek eltérő karakterei közül a történeti településrészen, a korai bányászkolóniák, a hagyományos és vegyes beépítésű lakóterületeken, valamint a folyamatosan beépülő lakóterületeken az épületek, építmények kialakítása – ide nem sorolva az intézményi rendeltetésű eseteket –
a) a közterületről látszó homlokzaton és tetőfelületen nem alkalmazható a hagyományos építőanyagoktól eltérő anyag,
b) nem tekinthető a táji karakternek megfelelő hagyományos tetőfedő anyagnak, s nem alkalmazható a nád, a szalma, valamint a hullámlemez,
c) az új épületrész, vagy új épület fedésére csak a hagyományos anyag alkalmazható akkor is, ha a meglévő épület tetőfedő anyaga a nem hagyományos anyagok között szerepel,
e) az épületek tömör felületű homlokzatán a tetőtéri oromfal leszámítolásával a homlokzat vetületi területének legfeljebb 50 %-os mértékéig alkalmazható faburkolat, műanyag díszburkolat,
f) látszó, teljes homlokzaton megjelenő fafelületű gerendaház csak külterületen, vagy erdőterület telekszomszédságában, annak 50,0 m-es körzetében létesíthető,
(3) Az 5. melléklet 5.1 és 5.2 pontjában megjelölt gazdasági területen és az üzemi mezőgazdasági épületeken kívül a homlokzatokon a nagytáblás fémlemez (trapéz lemez), vagy teljes homlokzati felületen műanyag elemekből képzett burkolat alkalmazása, valamint vakolat nélküli faalapanyagú táblás homlokzati elemek kialakítása nem minősülnek hagyományos építőanyagnak.
(4) Homlokzatszínezésre és nyílászárók színezésére az építeni kívánt épület környezetében jelelemzően használatos színek alkalmazása lehetséges, erősebb, telítettebb színek csak kiegészítő, díszítő elemként fordulhatnak elő.
(5) A tetőzet színe a hagyományos cserépszínektől eltérő nem lehet. Megengedhető a tégla, a fakó-vörös, a mogyoró-barna, vagy a szürke szín alkalmazása. Nem alkalmazható szín a tetőzeten a fehér, az élénkpiros, a kék, a sárga, a lila, a rózsaszín.
(6) A homlokzat, vagy a tetőzet részleges felújítása során a homlokzat, vagy tetőzet többi részétől eltérő színezés, anyaghasználat nem alkalmazható, csak akkor,
a) ha a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,
b) ha a színezéssel nem érintett felületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál,
c) ha a meglévő építmény tiltott anyagú, vagy színezésű felületekkel rendelkezik.
(7) Közterületről látszó sorgarázs úgy alakítható ki, ha hagyományos építőanyagból épül, magastetővel, vagy zöldtetővel, egységenként azonos tetőformálással, azonos anyahasználattal és azonos garázskapu kialakítással.
18. § (1) A kerítés anyaghasználatát a meghatározó területeken a (2) - (5) bekezdés szerint lehet kialakítani.
(2) Belterületen az utcafronti tömör kerítés a környezetéhez illeszkedően lehet
a) fából, vesszőből vagy élő sövényből képzett,
b) kőből rakott, vagy falazott vakolattal, vagy natúr felülettel,
c) zsalukőből rakva csak, ha felülete növénnyel, vagy burkolattal takart,
d) látványbeton növényzettel kombinált kialakítással.
(3) Belterületen közterület felőli áttört kerítés anyaghasználata az alábbi lehet
a) a kerítéslábazata: kő, tégla, műkő vagy vakolt felületű épített elem lehet, a 0,4 m-nél alacsonyabb lábazat nyersbetonból vagy zsalukőből is készülhet,
b) a kerítésoszlop: a lábazattal azonos anyagú, továbbá fém vagy fa oszlop lehet,
c) a kitöltő elem a kerítésoszlopok között: fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés, kerítés magasságú élő sövény előtt egyéb drótkerítés.
(4) A közterület felőli kerítés áttörtségére vonatkozó szabályok
a) az áttörtségi arány megállapításánál a különböző telekhatár menti kerítésfelület áttörtségi értéke nem átlagolható,,
b) a támfalra helyezett kerítés támfalszakaszára az áttörtségi szabály nem vonatkozik.
(5) Nem közterülettel, vagy magánúttal határos kerítés teljes hosszának áttörtségi aránya 70%-nál nem lehet kevesebb.
19. § (1) A támfal és a támfalgarázs kialakítását a meghatározó területeken a (2)- (4) bekezdés szerint lehet megválasztani.
(2) Közterületi határon lévő, vagy közterületről látható támfal anyaghasználatára a 18. § (2) bekezdésben leírtak vonatkoznak.
(3) A támfalgarázs nyílásának kialakítása során, egy telken legfeljebb kettő garázskapu nyílhat a közterület felől.
(4) Közterületi határon épülettől független támfalgarázs magastetővel nem építhető, lapostetőn földborítás hiányában tetőkert, vagy zöldtető alakítható ki.
20. § (1) A kerti építmények és a melléképületek (továbbiakban: építmények) létesítésekor a (2)-(4) bekezdések alkalmazandók.
(2) Fa-, vagy épített hagyományos szerkezetűek és formaképzésűek lehetnek az építmények.
(3) Az építmények felületképzése fa, tégla, kő, vakolat, vagy a felsorolt természetes anyag hatású lehet.
(4) Az építmények színezése a telek fő rendeltetésű épületének színéhez illő lehet.
21. § (1) A zöldfelületek kialakítása során a (2)-(4) bekezdések alkalmazandók.
(2) Fás szárú növények telepítése telken és közterületen
a) a meghatározó területeken a táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők, melyek javaslati listája 8. mellékletben szerepel,
b) a tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok, melyek nem telepíthetők a 7. mellékletben szerepelnek,
(3) A meghatározó területen új létesítmények zöldfelületeinek kialakításánál a telepítésre kerülő fafajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények között ne szerepeljen több, mint 40% a tájidegen fajokból vagy azok termesztett fajtáiból,
(4) Közterületek alakítása, közterületen növényzet telepítése, kocsi-behajtók építése járdaburkolatok készítése, nem térhet el az utcára, egyes utca-szakaszokra jellemző formától.
11. Helyi védelemben részesülő területek és azokra vonatkozó kiegészítő területi építészeti követelmények
22. § (1) Helyi területi védelemre jelöli a rendelet az 1 mellékletében helyrajzi számmal felsorolt és a 2. melléklet 2.1 – 2.4 pontjában megjelölt területeket.
(2) A védett területek településszerkezetét, utcavonal-vezetését, utcaképét befolyásoló települési- és tájkarakter elemeit meg kell tartani.
(3) Az eredeti telkekre vonatkozó építési helyeket meg kell tartani kivéve az intézményi rendeltetésű telkeket.
(4) Új építményt nem lehet úgy telepíteni, hogy az a jellegzetes településképet, az épített és természetes környezet egységes megjelenését megzavarja.
(5) A védett területen a közterületek kialakítását, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeit figyelembe vevő közterület alakítási terv alapján kell biztosítani.
12. Helyi egyedi védettség alatt álló értékekre vonatkozó kiegészítő egyedi építészeti követelmények
23. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 3. mellékletében felsorolt és a 4. mellékleteken megjelölt ingatlanok.
(2) Az egyedi helyi védettség alatt álló értékek (a továbbiakban: védett épület) esetében:
a) kötelező megőrizni azt hagyományos építészeti tömegében – tömegarányában, tetőformájában, homlokzati jellegzetességében, nyílászáró-arányaival –,
b) az eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a tetőhéjazat az eredetihez hasonló színben és formában lecserélhető,
c) a homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását az eredeti formában kell megtartani, az eredetitől eltérően átalakított, „rontott homlokzat” esetében az eredeti nyílásrend visszaidézését kell követni,
d) a homlokzati tagozatokat, díszítőelemeket, burkolatokat meg kell tartani, vagy hiteles dokumentumok, vagy mintakövetés alapján vissza kell állítani,
e) meglévő épületeknél a tető fedésére
ea) az égetett agyagcserép natúr, vagy a vörös, a barna és a szürke színárnyalataira engóbozott módon (agyagiszappal felületkezelten) színezett felületű cserép alkalmazandó, továbbá
eb) műemléki pala, vagy annak látványával egyenértékű elemes fedőanyag használható,
f) tetőszerkezet felújításakor a párkány kiülése a homlokzat síkjától mérten legalább 0,3 m és legfeljebb 0,9 m legyen, kivétel a kialakult állapothoz való igazodás,
g) lakóépületek tetőtér beépítése esetén tetősíkban fekvő ablakok létesíthetők, tetőszerkezeti kiemelés az érintett tetőfelület legfeljebb 10%-án, a homlokzati hossz 1/3-án alakítható ki,
h) közterületről láthatóan falazott, vagy elemekből rakott kémény építhető, fém-kémény csak a közterületről nem láthatóan létesíthető,
i) a lakóépület közterület felől látszó homlokzatának a nyílásfelületein árnyékolásra zsalugáter, vagy spaletta alkalmazandó, a műanyag redőnyök alkalmazása csak a közterületről nem látható homlokzatokon engedhető meg,
(3) Védett épületet – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.
(4) Védett épület közterület felől látszó homlokzatán
a) szekcionált garázskaput, a homlokzat falfelületi sávjában tányérantennát, látszó gépészeti berendezést, parapet konvektort, álcázás nélküli klímaberendezést, szerelt kéményt elhelyezni tilos,
a) utólagos külső hőszigetelés a védett elemek figyelembe vétele mellett, a külső díszítések, tagozatok visszaépítésével történhet.
(5) A védett épület környezetében a szomszédos két-két telek beépítésekor, átépítésekor a védett épület építészeti értékeire figyelemmel kell építkezni.
MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEI
13. Eltérő települési karakterű területekre vonatkozó további egyedi építészeti követelmények
24. § (1) Az egyedi építészeti követelmények a 14. § - 21. §-ban foglalt, közös általános szabályait együtt kell alkalmazni az alábbi meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelményekkel. Ha az általános szabályoktól eltér a meghatározó területekre szóló jelen egyedi építészeti követelmények valamelyike, akkor jelen követelményeket kell alkalmazni.
(2) Történeti településrészen az általános építészeti követelményeken felül a további előírások nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Történeti épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése során azok külső megjelenése, meghatározó stiláris jellegzetességei nem hagyhatók figyelmen kívül.
2. Ha a meglévő épület szélessége az utcában jellemző épületszélességet meghaladja újraépítése, vagy átalakítása esetén az utcafronti épületrész tovább nem bővíthető.
3. Előkert nélküli esetben az épület utcafrontján garázskapu legfeljebb 2,5 m szélességet meg nem haladó nyílással létesíthető.
4. A Kossuth Lajos utca, a Dági utca és a Petőfis Sándor utca egyes szakaszain zárt jellegű beépítéssel és hézagosan zártsorú beépítéssel akkor lehet építkezni, ha a telekhatáron az egymáshoz kapcsolódó tetőidomok nem képeznek 1,0 méternél magasabb tűzfalat.
5. Nem építhető áttört kerítés, tömör, vagy az áttört kerítés mentén sövényből képzett kerítés alakítható ki
a) a Szent János Parkhoz kapcsolódó, a Janza-patak mentén kialakuló sport-rekreációs terület és a lakótelkek határán m, ahol háromszintes zöldsáv telepítése is szükséges.
b) a Községi Óvoda és a Közös Önkormányzati i Hivatal hátsó telekhatárán.
6. Az utcai homlokzaton
a) ablakok külső árnyékolására a spaletta, a zsalugáter vagy a redőny alkalmazható,
b) a látszó redőnyszekrény alkalmazása csak utólagos beépítés esetén lehetséges,
c) a külső árnyékoló a nyílászáró színével azonos, vagy annak valamely árnyalatával megegyező lehet.
7. A főrendeltetésű épületen kívüli egyéb épület sem készülhet
a) más anyagból, mint természetes anyagból,
b) a főrendeltetésű épülettől eltérő tetőmeredekséggel és héjazati kialakítással, legfeljebb zöldtetővel, mely esetben alacsony hajlású is lehet a tető.
8. Présház nélküli pincéknél
a) a pince homlokfala természetes kővel, vagy téglával burkolható, vagy kőkosárból képzett támfalakkal – fémrácsokból készül kosarakba töltött kövekkel- biztosíthatók,
b) a pinceajtók zöld, barna vagy szürke színű fém, vagy faanyagból képezhető, a homlokzaton a bejárati ajtón kívül csak szellőzőnyílás létesíthető,
c) a pinceajtó felett legfeljebb 1,4 m hosszban, a fal síkjából legfeljebb 0,6 m ereszkiüléssel, fa- vagy fémszerkezetű és fémborítású, vagy kiselemes pikkelyes fedésű előtető alakítható ki, betoncserép, műanyag hullámlemez, vagy hagyományostól eltérő anyag alkalmazása nem lehetséges,
9. Présházas pincéknél
a) a környezetre jellemző pinceépületek tömegarányaival és magasságával megegyező, jellemzően oromfalas, vagy a kialakult környezethez illően utcával párhuzamos gerincű magastetővel fedett natúr kő falazatú, vakolt, vagy téglaburkolatú présházak építhetők,
b) a présházon a tömör fa, vagy fémburkolatú és a 8. b) pontban leírtak szerinti színezésű bejárati ajtón kívül legfeljebb kettő darab és legfeljebb 0,4 x 0,6 m nyílásméretű szellőző ablak létesíthető,
c) a tetőtér beépítése esetén a tetőtérben csak a tetőfelületen annak síkjában elhelyezve lehet ablakot kialakítani, tetőtérben terasz nem építhető.
(3) Korai bányászkolóniák területén és a velük azonos időben épült lakóterületeken az általános építészeti követelményeken felül a további előírások nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. a bányászkolóniák felújítása, bővítése során nem lehet eltérni az eredeti építészeti karaktertől, jellemzően az ikerházas, egyéb beépítéseknél az „utca menti zárthomlokzatú” beépítéstől, az épületek tömegarányai és tetőzetének kialakításától,
2. a melléképületek elhelyezése, a kerítések kialakítása a szomszédos telkekével megegyező lehet,
3. az ikerházak tetőformálása és a tetőhéjazata nem térhet el egymástól, legfeljebb az oldalkert irányában lehet egyedi tetőformálás, az ikerházak esetében, ha mindkét házon tetőablak létesül, kialakításuk nem lehet eltérő karakterű,
4. a Dózsa György utcában és a József Attila utcában az utcával párhuzamos gerincű, mindkét végén teljes konttyal kialakított tetőszerkezetet lehet kialakítani.
(4) Hagyományos beépítésű lakóterületeken, az utcavonalon álló, az utcaképet meghatározó főépület, épületrész nem lehet lapostetős, csak magastetős.
(5) Vegyes beépítésű lakóterületeken az általános építészeti követelményeken felül a további előírások nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Új épület a meglévő épületek jellemző utcai homlokzati szélességével megegyező szélességben létesíthető. Nagyobb épületszélesség legfeljebb az épület az utca felőli homlokzatától a telek belseje felé mérten 8,0 m hosszat követően jöhet létre az eredeti homlokzati szélesség legfeljebb felével.
2. Az építészeti megjelenést az új épület, vagy meglévő átalakítása során a 2-2 szomszédos épület jellemzőinek figyelembe vétele mellett lehet meghatározni.
3. A területen magastetős épületet lehet építeni a telek-környezetben alkalmazott tetőformák figyelembe vételével.
(6) Gazdasági területeken (volt bányászaknák, új gazdasági területek) az általános építészeti követelményeken felül a további előírások nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 5. mellékleten lehatárolt gazdasági területen a kereskedelmi, egyéb gazdasági rendeltetésű épületek homlokzatalakítása és tetőképzése során
a) 1.1 nem építhető „doboz jellegű” csarnok, vagy üzemi épület, tömegének építészeti, vagy térbeli tagolása nélküli hossza nem lehet több, mint 60,0 m,
b) 1.2 ha a nyeregtetővel lefedett épületszélesség meghaladja a 12,0 métert a tetőhajlásszöge 30-nál kevesebb lehet,
c) 1.3 12,0 m vagy kisebb fesztávú épület lefedésére a 30-45 fok közötti meredekségű tetőszerkezet alkalmazható.
2. Az átalakuló gazdasági területeken, a volt bányaműveléssel összefüggő meglévő épületek tégla, vagy természetes kő architektúrája nem szüntethető meg, kiegészítésük korszerű és igényes építészeti formálású építményekkel lehetséges.
3. Az építmények színezésére az alapszínek tört árnyalatai használhatók, tisztaszínek, vagy élénk színárnyalatok csak kiegészítő színezésként alkalmazható.
4. A zöldfelület kialakítása során a gazdasági rendeltetésű telken legalább az egyik oldalkerti sávban, illetve a beültetési kötelezettséggel jelölt helyeken legalább kétszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítés valósítható meg, figyelemmel a közlekedésbiztonságra, vagy a vagyonvédelem érdekeire.
(7) Erdőterület és erdősülő területen az általános építészeti követelmények mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy
1. az erdő rendeltetéséhez kapcsolódó építmények kialakítása, építése során csak a természetes anyagok – elsősorban kő és fa - és a természettel harmonizáló színek – a magyarországi kövek színével megegyező színek – használhatók,
2. kivett művelési ágú be nem épített területrész lekerítése kizárólag fakerítéssel, vagy faoszlopok között drótháló (vadkár elleni) kerítéssel történhet.
(8) Janza-patak völgye területen az általános építészeti követelményeken felül a további előírások nem hagyhatók figyelmen kívül
1. építeni, területhasználattal összefüggésben a tájképet befolyásoló beavatkozást végezni a természetvédelmi és a tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele nélkül nem lehet,
2. az építmények kialakítása, építése csak a természetes anyagok használatával történhet.
(9) Kertes mezőgazdasági területek, szőlők területen az általános építészeti követelményeken felül a következő előírások betartása nélkülözhetetlen
1. a területen építeni, területhasználattal összefüggésben bármilyen tájképet befolyásoló beavatkozást végezni, csak a természetvédelmi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett lehet,
2. kerítés vadvédelmi, és vagyonvédelmi céllal építhető, faoszlopok között acélháló kialakítással, vagy élő sövényből képezve.
(10) Mozaikos mezőgazdasági területen az általános építészeti követelményeken felül a további előírások nem hagyhatók figyelmen kívül
1. ha kerítés építhető, az legfeljebb 1,8 m magas lehet, faoszlopok között acélháló kialakítással, vagy élő sövényből képezve,
2. kerítést építeni birtokközpont, vagy gazdasági udvar kialakítása esetén lehet, legalább 70%-ban áttört formában, egyéb esetben kerítés csak vadkár ellen, vagy ültetvény védelme érdekében létesíthető, oszlopokra feszített acélhálóval.
3. Az épületek anyaghasználatát elsősorban a természetes építőanyagok (kő, fa és tégla) képezhetik. Csak üzemi épületek esetén alkalmazható látszóan szerelt fémszerkezet a falazat és a tetőzet kialakítására. A tetőhajlásszöge üzemi méretű, 12,0 m fesztávolságot meghaladó épület esetén 10-30 fok közötti lehet, egyéb esetben 30 fokos, vagy azt meghaladó lejtésű magastető képezhető.
(11) Fejlesztési területeken
1. A településkép a hagyományos arculat figyelembe vételével alakítható, de attól szabadabb formálású, újszerűbb tömeg és forma elemekkel gazdagított lehet, ha a területen belül az egységes kép kialakítása biztosított.
2. Az Annavölgyi út feletti lakóterületen, az Akácfa utca és Leányvári utcára kapcsolódó látványnak kitett új beépítésre kijelölt területeken, egy-egy utcaszakaszon a tetőformálás és a jellemző anyaghasználat nem térhet el egymástól.
Reklámokra, reklámberendezésekre, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
14. Reklám és hirdetőfelületek elhelyezése és kialakítása
25. § (1)2
(2)3
(3)4
(4)5 Átmeneti időszakokra elhelyezhető hirdetések a következők:
a) átfeszített molinó, vagy épületre helyezett transzparens, mely kizárólag a település szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos-, sport és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, az esemény időpontja előtti egy hónappal korábban, s az esemény után legfeljebb egy hónapig.
b) az a) pontban megjelölt hirdetések évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra helyezhető ki az alábbi területeken:
ba) a Dági utca Leányvári utca és a Petőfi utca közötti szakaszán, valamint a Kossuth Lajos utcában,
bb) a Hősök terén, a Rákóczi Ferenc téren, a Park utcában,
bc) a Dorogi utcában,
c) nem számít vetített reklámnak az a) pont szerinti rendezvény, esemény időszakában az esemény helyszínén vagy környezetében a házfalra vetített felirat, hirdetmény,
(5)6
26. § (1)7 Az utcabútoron kívül a nem reklámmentes közterületeken elhelyezhető
a) önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla
b) más célra is szolgáló berendezésként, fedett kerékpártároló,
c) közterületi információs berendezésként
ca) községi információs térkép legfeljebb 2 x 2,0 m2 információhordozó felülettel,
cb) önkormányzati közérdekű információs tábla legfeljebb 2x9,0m2 információhordozó felülettel,
cc) irányítótábla legfeljebb 2 x 0,8 m2 információhordozó felülettel,
cd) digitális közérdekű információs oszlop,
ce) internet terminál.
(2) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla legfeljebb 0,5 m2-es nagyságban az ingatlan falán, vagy kerítésén helyezhető el.
(3)8
27. § (1)9
(2) Világító reklámfelület az utcabútoron megengedett, de kialakítása során nem alkalmazható
a) hagyományos vonalszerű fényreklám,
a) kápráztató fényű világító reklámtábla,
b) led-es fényreklám,
c) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábraanimálással reklámozó felület,
d) villogó effektust megjelenítő reklámfelület, fényújságszerűen mozgó feliratot, vagy mozgó képet tartalmazó felület.
ÜZLETJELZÉSEK, CÉGTÁBLÁK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEI
15. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok
28. § (1)10 Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén és támfalán, illetve az építési telken kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér) létesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(3) A közművelődési intézmény épületén az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakát és hirdetmény elhelyezhető.
(4) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég- és címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
(5) Üzletjelzés, cégtábla
a) kerítésen a telekbejáratánál, vagy a földszinti homlokzaton helyezhető el,
b) tetőfelületre, vagy a tetőszerkezetre nem szerelhető,
c) előkert nélküli épület homlokzatán a falsíkra merőlegesen feltételekkel helyezhető el,
d) több cégtábla elhelyezése esetén az egyes üzlettáblák anyaghasználata, alapszíne, fő geometriai kialakítása nem térhet el egymástól.
(6) Falsíkra merőleges üzletjelzés, cégér előkert nélküli épület homlokzatán
a) a földszinti födém magasságában, vagy kivételesen a tetőemeleti magasságban - a közúti űrszelvény figyelembevételével alakítható ki,
b) üzletenként legfeljebb 1 db, a saroküzlet esetén homlokzatonként 1-1 darab helyezhető el,
c) legfeljebb 1,0 m2lehet az egyoldali felülete és a homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem lehet nagyobb 0,6 m-nél, a magassága legfeljebb 1,5 m lehet.
(7) Oszlopon álló céglogó, vagy totemoszlop
a) történeti településrészen, valamennyi lakóterülten, erdőterületen, kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el,
b) az ipari, kereskedelmi gazdasági, mezőgazdasági üzemi és sport, rekreációs különleges területen legfeljebb 14,0 méteres magassággal helyezhető el az előkertben.
(8) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla az építés ideje alatt a telken belül elhelyezhető, továbbá az építmény átadását követően legfeljebb a pályázati kiírás szerinti időszakra a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy az építmény előkertjében létesíthető.
(9) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
29. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervezésekor nem hagyható el az ingatlan közterületről látható felületén elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek megoldásának kidolgozása.
(1a) (2) Az (1) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy lehet kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez
16. Egyéb műszaki berendezések épületen való elhelyezése
30. § (1) Az épület tetőzetén a tető látványát befolyásoló, azt takaró nem műszaki berendezésnek minősülő szerkezetet elhelyezni nem szabad.
(2) Napelemes tetőcserép a tetőzeteken mindenhol alkalmazható.
(3) Napelem tetőzeten való elhelyezésének szabályai a következők:
a) magastetős épület esetében a napelem paneleket
aa) meglévő épületen utólagosan úgy lehet elhelyezni, hogy ne tűnjenek applikációnak,
ab) a tetősíkkal azonos síkban fektetve létesülhet, a tetőfelületéből ki nem érően,
ac) az elhelyezni kívánt napelem befoglaló méreténél csak nagyobb felületű csonka-kontyolt tetőrészen, toronykiemelésen lehet elhelyezni,
a) lapostetős épületrészen napelem panel a zöldtetővel együttesen is kialakítható.
(2) Napelem homlokzaton csak a homlokzat integrált részeként, homlokzati burkolatként, vagy árnyékolóként helyezhető el.
(3) Napelem az előkertben, a közterülettel párhuzamosan mért 10,0 m-es sávon belül nem helyezhető el.
(4) Napkollektor, ha az síkkollektor, a napelemekre vonatkozó szabályok vonatkoznak rá, ha vákuumcsöves rendszerű, akkor
a) csak a közterületről nem látható homlokzaton helyezhető el,
a) előkert nélküli beépítésnél csak az oldalkert, vagy hátsókert felé eső épületrészen, tetőzeten helyezhető el,
b) kertben – előkert kivételével – önálló szerkezeten is elhelyezhető
c) magastető közterület felőli részén nem helyezhető el,
d) a történeti településrészen az utcára közel merőleges tetőgerincű tetőzet utcai homlokzattól mért 10,0 méteres szakaszán nem létesíthető.
(5) Parabolaantenna és 1,0 m magasságot meghaladó antenna berendezés a közterületről látszó homlokzaton csak az épület építészeti megjelenését nem zavaró módon helyezhető el.
(6) Klímaberendezés
a) a közterület felé néző homlokzaton csak álcázva helyezhető el kültéri klímaegység,
b) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon alakítható ki.
(7) Szerelt kémény csak a tetőzet sávjában jelenhet meg a közterületről látszó homlokzati látványban.
SAJÁTOS ÉPÍTÉNYEK ELHELYEZÉSE, ANYAGHASZNÁLATA ÉS SZÍNEZÉSE
17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak meghatározó területen való elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
31. § (1) A helyi ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolását a 6. melléklet mutatja be.
(2) A település közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési légvezetékek oszlopaira, tornyaira és egyéb sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek
a) az épített környezet védelemmel érintett alábbi területei:
aa) a védett értékek (országos vagy helyi), annak telke és telkének 100 méteres környezete,
ab) védett régészeti lelőhely és annak 50 méteres környezete,
akkor sem, ha a környezetben meglévő légvezetékes hálózat van;
b) a már beépült, vagy az átalakuló – távlatban beépítésre váró a településkép szempontjából meghatározó területek,
c) a természeti környezet védelmével érintett:
ca) Natura 2000 területei,
cb) ökológiai hálózattal érintett területek,
cc) további országos védelemmel érintett területek.
(3) A villamos energia átviteli hálózat csak felszín alatti földkábeles vezetése lehetséges
a) beépítésre szánt területeken,
b) a (2) bekezdésben meghatározott területeken.
(4) A villamos energia főelosztó hálózatának rekonstrukciója során a beépítésre szánt területeken a távvezetékeket földfelszíne felett nem alakítható ki.
(5) A vezetékes gyengeáramú felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az (1)-(2) bekezdés alapján - elhelyezésére nem alkalmas területeken:
a) hálózatfejlesztés, vagy hálózatbővítés, illetve ennek megfelelő rekonstrukció csak földkábeles módon történhet,
b) új vezetékoszlop csak akkor helyezhető el, ha a házi bekötés másként nem oldható meg, ott, ahol már meglévő tartóoszlop rendelkezésre áll azt lehet igénybe venni,
c) a berendezések anyaghasználatánál, színezésénél a mohazöld, a fakéreg barna vagy a világos antracit szürke színek alkalmazható k.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építményekkel, berendezésekkel kapcsolatos településképi követelmények
32. § (1) A település közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, (távközlési, adatátviteli berendezés) elhelyezésére nem alkalmas területeket jelen rendelet 6. mellékletében megjelölt területek képezik.
(2) Az (1) pontban megjelölt területeken kívül nem alkalmas további területek a
a) vízgazdálkodási területek,
b) meglévő, vagy tervezett rekreációs (sport, szabadidős eltöltést szolgál) területek, ha nem beépítésre szánt, akkor is,
c) intenzív kertművelésű, vagy pihenőkertes területek.
(3) Nem közterületi telken akkor helyezhető el a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény
a) ha a ki nem zárt közterületeken, vagy köztulajdonban (önkormányzati, állami) és egyházi tulajdonban lévő telken való elhelyezés jogi vagy műszaki ok miatt nem jöhet létre, vagy az nem nyújtana megfelelő szolgáltatást, továbbá
b) ha az épület, melyen az építmény elhelyezésre kerül, nem az (1) bekezdésben megjelölt területen található és rendeltetése szerint elsődlegesen
ba) irodaház, parkolóház, sportcélú építmény, vagy
bb) olyan templom, melynek tornyában vagy padlásterén belül a hírközlési létesítmény védett értéket nem érint.
(4) Új 3,0 m magasságot meghaladó antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(5) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna - a gazdasági rendeltetésbe sorolt területek kivételével - csak meglevő építményre telepíthető.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági rendeltetésbe sorolt területek kivételével - az önálló antenna csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Antenna templom épületén csak álcázva helyezhető el a templomtoronyban, vagy a tetőtérben.
d) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakóövezetben csak álcázással telepíthető antenna.
e) Gazdasági, mezőgazdasági területeken önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől legalább 200 méter távolságra helyezhető el.
(6) A vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a 6. mellékletében megjelölt területeken, ha önállóan, nem más építményen kerülnek elhelyezésre, akkor
a) az elhelyezésre szolgáló környezethez illeszkedő módon történhet,
b) fás, erdős magaslatot képező környezetben közhasználatú, kilátásra is alkalmas építményre, műtárgyra lehet telepíteni,
c) látványnak erősen kitett helyen csak faburkolattal, vagy egyéb természetes anyaghasználattal álcázott módon készülhet,
d) látszó fémszerkezet színezése 31. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott lehet.
19. A közmű és a közvilágítás sajátos építményeinek elhelyezése és anyaghasználata
33. § (1) A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezések színezésére – beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket – a 31. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott színek alkalmazandók. A tűzcsapok, a közvilágítás és a távvezeték oszlopok színezését a szolgáltatói rendelkezések határozzák meg.
(2) A közvilágítás oszlopai az egyes utcákban végig, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek vagy legalább azonos megjelenésűek lehetnek, illeszkedve a környezet építészeti arculatához.
(3) A közvilágítás oszlopai
a) a történeti településrész főutcáiban, közterein egységesen megtervezett közvilágítási lámpa kerülhet elhelyezésre,
b) egyéb lakóterületen faoszlop alkalmazható.
A TELELPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. A településkép-védelmi tájékoztatás és a kötelező szakmai konzultáció esetei és részletes szabályai meghatározó területeken
34. § (1) Szakmai konzultációt és azon belül szakmai tájékoztatást kezdeményezhet az építtető, vagy megbízottja a településképi követelményekkel kapcsolatosan, valamint a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokról.
(2) A szakmai konzultációra szólóan benyújtott kérelem esetén az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester tájékoztatást ad.
(3) A településkép védelmének biztosítása érdekében kötelező szakmai konzultációt igénybe venni az alábbi esetekben:
a) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez,
b) az 5. mellékleten lehatárolt Történeti településrészen az utcaképet befolyásoló, vagy a közterületről látható építési tevékenység – új épület elhelyezése, meglévő épület 70 m2-es alapterületet meghaladó bővítése, nyílászárók cseréje, átalakítása, tetőfelület megbontása, vagy tetőhéjazat cseréje, homlokzat felületképzésének megváltoztatása, festése, kerítés építése, rendeltetés megváltoztatása – és valamennyi építési engedély köteles tevékenység esetén,
c) az 5. mellékleten lehatárolt Korai bányászkolóniák és a velük azonos időben épült lakóterületeken, Hagyományos beépítésű lakóterületeken, Vegyes beépítésű lakóterületeken, valamint a Kialakuló és a Folyamatosan beépülő lakóterületek területén, továbbá a Fejlesztési lakóterületen, ha az építeni kívánt épület meghaladja a bruttó 150 m2-es alapterületet, valamint ha a telken egynél több főépület kerül elhelyezésre,
d) az 5. mellékleten lehatárolt Különleges pincés területeken új pinceépület létesítése, meglévő közterületről látható bővítése esetén,
e) az 5. mellékleten lehatárolt Gazdasági területeken, a Rekreációs területen és Mozaikos (mezőgazdasági) területen, ha az építeni kívánt épület, vagy meglévő bővítménye meghaladja a bruttó 250 m2-es alapterületet,
f) az 5. mellékleten lehatárolt Kertes (mezőgazdasági) területek, szőlők területen építeni kívánt épület bruttó alapterülete, vagy annak bővítménye nagyobb, mint 60 m2, továbbá az építmény meghaladja a 3,0 m épületmagasságot,
g) közművelődési célú hirdetőoszlopok, információs hirdető berendezések, kioszkok állítása esetén,
h) közterületről látható 3,0 m magasságot meghaladó antenna elhelyezése esetén,
i) helyi védett területen új épület elhelyezésekor, meglévő épületet érintő építés, bővítés vagy rendeltetésváltás esetén,
j) helyi védelemmel érintett épület esetén bármilyen építési munkálat megkezdése előtt – bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró vagy tetőhéjazat csere, továbbá rendeltetés váltás esetén.
(4) Kötelező szakmai konzultáció a 9. melléklet 9.1. pontjában szereplő űrlap polgármesterhez történő benyújtásával indul
a) elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a konzultációt a terv pdf. vagy valamilyen kép formátumban történő kérelem mellé csatolásával lehet kezdeményezni,
b) nem elektronikus úton benyújtott kérelem során a kitöltött űrlap mellé lehet csatolni a digitális állományú vagy a papírra nyomtatott dokumentációt.
(5) Épület létesítése esetén a kötelező szakmai konzultációra benyújtandó kérelem mellé csatolt tervnek – egyéb építmény esetén a konzultáció tárgyának megfelelő értelmezésben- az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c) tervezett állapot bemutatása, alaprajzzal, metszettel,
d) homlokzatok, nézetek anyag- és színhasználat feltüntetésével, relatív magassági adatokkal
e) utcakép (meglévő és tervezett), fotó, fotómontázs, látványterv,
f) beépítés mértéke felszínen és a terepszint alatt, zöldterületi mutató értéke.
35. § (1) A szakmai konzultáció keretében elsődlegesen sor kerül a településképi előírásoknak való megfelelés tisztázásra, de sor kerülhet a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére, valamint a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére.
(2) A szakmai konzultációról - azon részt vevők aláírásával ellátott - emlékeztető készül, melynek keretében lehetőség van – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló megállapításokat rögzíteni, különös tekintettel
a) a településrendezési eszközökben, településképi rendeletben szereplő kötelező,
b) a településkép érvényesítését biztosító eljárásokra vonatkozó tájékoztató
elemekre.
(3) A kötelező szakmai konzultáció során készült emlékeztetőt a kérelmező az alábbi tartalommal kapja meg:
a) a kérelem beérkezésének időpontja,
b) a kérelmező adatai,
c) a tervezett építési tevékenység rövid leírása,
d) az érintett ingatlan címe, helyrajzi száma, építési övezeti besorolása,
e) az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb lényeges információ,
f) az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester tájékoztatása, nyilatkozata, illetve javaslata..
(4) A szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentációhoz szöveges, esetleg rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálják. Az ilyen esetben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az emlékeztetővel együtt kezelni.
(5) A kötelező szakmai konzultáció során az emlékeztetőt az önkormányzati főépítész, annak hiányában a polgármester adja meg. Az emlékeztetők nyilvántartásáról gondoskodni kell.
(6) A védett értéket érintő építési tevékenységgel kapcsolatban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kötelező szakmai konzultáció során
a) meghatározhatók a konkrét helyi védett értékek megújításával összefüggő részletezett feltételek és követelmények a hatályos építési szabályzattal és a rendeltben foglalt településképi követelményekkel összhangban
aa) a tetők, tetőfelépítmények, kémények kialakítása,
ab) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elrendezése,
bd) a homlokzatképzés és színezés
tekintetében
b) előírható,
ba) az eredeti állapotot tükröző részek, részletek visszaépítése,
bb) az oda nem illő (utólag létesített) épületrészek, elemek eltávolítása
21. A településképi véleményezési eljárás és annak szabályai
36. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Csolnok Község közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésre, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz.
(2) A településképi véleményezési eljárás a 9. melléklet 9.2 pontjában szereplő űrlapon kitöltött kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, továbbá
b) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(4) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó véleményt a polgármester adja ki, melynek alapját rendelkezésre állása esetén az önkormányzati főépítész, szakmai állásfoglalása képezi.
(5) Az önkormányzati főépítész – rendelkezésre állása esetén - állásfoglalása nem nélkülözhető az építési tevékenységek közül
a) középületek, 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó gazdasági célú épületek,
b) a történeti településrészen új lakóépület és építési engedélyhez kötött új épületek,
c) a helyi védett építészeti értéken és annak 50,0 m-es környezetében lévő építmény és
d) az építési engedélyhez kötött bővítési munkák, amennyiben az érintett szintterület nagyobb, mint az eredeti 50%-a
építési munkáira benyújtott építési ügyek esetén.
22. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
37. § (1) A tervdokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg az előírás szerinti tartalmi követelményeknek a polgármester 5 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(2) A településképi véleményhez csatolni kell – ha készül – a szakmai állásfoglalást, továbbá, ha elutasító a vélemény annak tartalmaznia kell a részletes indoklást.
(3) A településképi véleményezési eljárás megismétlése szükséges, ha tervben látványt befolyásoló módosítás következik be.
23. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell a telepítéssel kapcsolatban, hogy a beépítés módja megfelel-e a településképi követelményekben megfogalmazottaknak.
(2) Az épület tömegének, külső megjelenésének, az épülethomlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) az épület tömegformálása és homlokzati kialakítása megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge, anyaghasználata és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezetet meghatározó adottságokhoz,
d)11 a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre és annak szabályai
39. § A helyi védett értéket érintő
a) építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-ában meghatározott esetek kivételével -,
b) bontási engedély nélkül végezhető bontási munkák közül kerítés bontása esetén,
c) rendeltetésváltozása esetén, vagy az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén,
településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, melynek során vizsgálni kell , hogy az adott építési tevékenység, vagy reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak, nem eredményezi-e a védett értékek károsodását, előnytelen megváltozását.
40. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Elj. rendelet 26/B (1) és (1a) bekezdése esetében, továbbá a
1. helyi egyedi és területi védelem alá tartozó építmény, vagy történeti településrészen található építmény közterületről látható – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött -
a) 1.1 homlokzati nyílászárók méretének, anyaghasználatának, osztásának, színének megváltoztatása,
b) 1.2 homlokzati felület eredeti színtől eltérő színűre történő festése, utólagos hőszigetelése, felületképzésének megváltoztatása,
c) 1.3 homlokzat felújítása, átalakítása
esetén,
2. meglévő építmény közterületről látható homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje esetén, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
3. reklámok elhelyezése és önálló reklámtartó építmény építése esetén,
4. jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építésének elhelyezésének, építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
5. nettó 20,0 m2alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű közterületen lévő, vagy arra nyíló kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
6. nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
7. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
8. legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény,
9. a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3, vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
10. közterületen történő bármilyen beavatkozás, gépkocsi behajtó, járdaburkolat vagy a zöldfelület alakítása, a közterület látványában bekövetkező változtatás esetén,
11. közterületi határon lévő kerítés építése, átalakítása esetén,
12. kilátó építése esetén, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
(2) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
c) lakórendeltetés bővül, vagy megszűnik.
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által az 9. melléklet 9.3 pontjában szereplő kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul. A bejelentéshez 2 példány papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott papíralapú példányt a bejelentő visszakap.
(2) A benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet.
42. § (1) A polgármester hallgatólagosan tudomásul veszi, vagy hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(2) A településképi bejelentési eljárás szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,
a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
d) ha a polgármester határozatában előírt feltétel teljesült, s a polgármester a bejelentést tudomásul veszi,
c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.
(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe.
(4) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló hatósági határozat a közléstől számított egy évig érvényes és nem hosszabbítható meg.
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
25. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
43. § (1) A településképi bejelentési eljárás szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) nem sérti-e meg a településképi rendeletben foglaltakat,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezethez való illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A rendeltetésváltozás tekintetében megfelel-e a helyi építési szabályzatban meghatározottaknak.
26. A településképi kötelezés és annak szabályai
44. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást folytathat le
a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi bejelentés elmulasztása,
c) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
esetén.
(2) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása, a bejelentés elmulasztása és a bejelentésben foglaltaktól való eltérés esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(3) A településképi kötelezési eljárás menete:
a) helyszíni szemle,
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,
c) településképi kötelezés,
d) településkép-védelmi bírság.
(4) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép-védelmi bírsággal sújthatja, melynek kiszabása ismételhető.
(5) A településkép-védelmi bírság mértéke 30.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedhet. Konkrét esetekben pedig:
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 50.000 forint,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 30.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000 forint és legfeljebb 1.000.000 forint.
(6) A közigazgatási birság mértékének megállapítása során a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatatlanságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
f) a jogsértés gazdasági súlyát,
g) a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy akadályozza a település jelen rendeletben foglalt értékeinek megőrzését, vagy érvényesülését.
(7) A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.
(8) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
45. § (1) Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételével 2018. december 1-én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet 44. §-a 2019. május 1. napján lép hatályba
(3) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti:
1. Csolnok Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2008. (IV. 11.) számú rendelet (CSÉSZ-2008)
1.1. 1. § (2) bekezdés c) pont 2. alpontjában „és helyi” szövegrész,
1.2. 1. § (2) bekezdés c) pont 5. és 7. alpontja,
1.3. 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy településképi szempontból” szövegrész
1.4. 3. § (2) bekezdés e) pont ee) alpontja,
1.5. 7. § (4) és (9) bekezdése
1.6. 7. § (5) bekezdés f) pontja,
1.7. 8. § (2) bekezdés e) és g) pontja,
1.8. 8. § (6) bekezdés b) pontjának első, francia bekezdésében az „és a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén” szövegrész,
1.9. 8. § (7) bekezdés a) és b) pontja,
1.10. 8. § (11) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „tömör formában, valamint áttört tömör lábazatos kialakítással, kitöltő mezővel” szövegrész,
1.11. 8. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja,
1.12. 8. § (11) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „illetve, ha a környezethez való illeszkedés az eltérést megkívánja, s az eltérés mértékét az önkormányzattal külön megállapodásban rögzítik”szövegrész,
1.13. 8. § (11) bekezdés b) pont ba) alpontja és a b) pont bb) alpontjából a „ba) pontban meghatározott kerítés is” szövegrész,
1.14. 13. § (2) bekezdéséből a „utcaképbe illeszkedő” szövegrész,
1.15. 13. § (3) bekezdéséből a „ha azt a környezethez való illeszkedés, a kialakult zárt jellegű beépítés lehetővé teszi, illetve,” szövegrész,
1.16. 13. § (4) bekezdéséből a „a környezethez való illeszkedés figyelembe vételével” szövegrész,
1.17. 13. § (5) bekezdéséből a „a környezethez való illeszkedés figyelembe vételével” szövegrész,
1.18. 13. § (7) bekezdés a) pontjából a „az utcaképhez illeszkedően, valamint” és az „utcaképet formáló módon” szövegrészek,
1.19. 13. § (7) bekezdés d) pontjából a „az illeszkedés elve szerint építhető be a telek, de” szövegrész,
1.20. 13. § (8) bekezdés e) pontjából a „látványvédelem érdekében” szövegrész,
1.21. 13. § (14) bekezdésben a „melyek építészeti kialakítása, építési anyaghasználata a főépületével azonos kell, legyen. /Lásd (22) bekezdést./” szövegrész,
1.22. 13. § (17) bekezdése,
1.23. 13. § (22) bekezdés felvezető szövegéből az „építészeti” szövegrész,
1.24. 13. § (22) bekezdés a) - f), i), k) - p) pontjai,
1.25. 14. § (2) bekezdés b) pontjából az 5. és 6. francia bekezdés, valamint a 7. francia bekezdésből a „mely átlátást megakadályozó/ tömör kerítés is lehet” szövegrész,
1.26. 15. § (3) bekezdés b) pont 8. és 9. alpontja,
1.27. 15. § (4)-(8) bekezdés b) pontjaiból a „- A telken egy épület bruttó alapterülete legfeljebb 250m2 lehet.” és a „- A telek területének méretétől függetlenül az építhető maximális bruttó alapterület egy telken 500m2, melyet több épületben kell megvalósítani.” szövegrész,
1.28. 15. § (9) bekezdés b) pont 8. francia bekezdéséből a „Az 500m2 bruttó alapterületből egy tömegben legfeljebb 250m2 lehet” szövegrész,
1.29. 15. § (10) bekezdés b) pont 6. francia bekezdése és a 7. francia bekezdéséből a „meglévő épület építészeti karakterének megőrzése érdekében a” szövegrész,
1.30. 16. § (3) bekezdéséből a következő a „A kialakult környezethez igazodóan,” szövegrész,
1.31. 16. § (6) bekezdés f) pontja,
1.32. 17. § (2) bekezdéséből a „a kialakult környezethez való igazodás,” szövegrész és a (3) bekezdés,
1.33. 17. § (4) bekezdés e) pontja és az (5) bekezdés b) pontjából a „Zárt jellegű beépítés a hézagosan zártsorú beépítési mód esetén alkalmazható, valamint, ha a telekhatáron a tetőidomok illeszkedése megoldható olyan módon, hogy 1,0m-nél magasabb szabad tűzfal nem jön létre.” szövegrész,
1.34. 17. § (7) bekezdés d) és f) pontja,
1.35. 18. § (4) bekezdése,
1.36. 18. § (9) bekezdés felvezető szövegéből az „építészeti” szövegrész, valamint az a)-tól a g)-ig pontok és az i) pont,
1.37. 18. § (11) bekezdés b) pontja és a b), d), e) és h) pontok,
1.38. 19. § (1) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés b) pontjának 5. francia bekezdése,
1.39. 19. § (7) bekezdés e) pontja,
1.40. 21. § (6) - (7) bekezdése,
1.41. 21. § (8) bekezdésében a „csak jelképes,” és a „sövény” szövegrész,
1.42. 23. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjai,
1.43. 23. § (3) bekezdés d) és h) pontjai,
1.44. 23. § (4) bekezdés felvezető szövegében a „építészeti kialakításánál és” szövegrész, az a) pontban a „Látszó betonfelület növénytakarását vagy egyéb felületképzését biztosítani kell.” szövegrész, valamint a b) és a c) pontok,
1.45. 24. § (2) bekezdése, valamint a (4) bekezdés b) pontja,
1.46. 25. § (6) bekezdése,
1.47. 26. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés d) pontja,
1.48. 26. § (6) bekezdése, a (10) bekezdése, valamint a (12) bekezdése,
1.49. 27. § (1) bekezdésében a „valamint a településkép szempontjából jelentős, helyi védelemre jelölt” szövegrész,
1.50. 27. § (2) bekezdésében a „–nem védett-” szövegrész,
1.51. 27. § (3) bekezdésében a „a terven helyi védelemre javasolt” szövegrész,
1.52. 27. § (5) - (7) és a (10) bekezdése, valamint a (8) bekezdésében a „védelemre javasolt pincék esetében, vagy” szövegrész,
1.53. 28. § (17) bekezdés c) - d) és f) pontja, valamint a (18) bekezdés b) és c) pontja,
1.54. 28. §. (25) bekezdése, valamint a (35) bekezdésében a „település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a” szövegrész,
1.55. 28. § (41) - (42) és a (44) bekezdése, valamint a (45) bekezdésében a „A tervezett gáz-nyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem telepíthetők. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.” szövegrész,
1.56. 28. § (46) - (48) bekezdései,
1.57. 29. § (3) és (5) bekezdése, valamint a (8) bekezdés e) pontja,
1.58. 30. § (10) bekezdése,
1.59. 31. § (3) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdésben az „és/vagy település és tájképi szempontból érzékeny kertes övezetek, valamint tájképvédelmi szempontból érzékeny” szövegrész.
1.60. 31. § (9) bekezdés i) pontjában a „Az elő-, s legalább az egyik oldalsó kertben legalább kétszintű növényzet (gyep és cserje szint) telepítendő.” szövegrész,
1.61. 31. § (11) bekezdés c) pont 7. francia bekezdésében az „és építészeti kialakítását” szövegrész,
1.62. A VI. fejezetben szereplő 31. § (28) és a (30) bekezdése,
1.63. A VI. fejezetben szereplő 31. § (31) bekezdésében az „(A település egyedi tájértékeinek hivatalos jegyzéke az ágazati szakmai segédlet alapján készül el.)” szövegrész,
1.64. A VI. fejezetben szereplő 31. § (35) bekezdése,
1.65. 35. § alatti címből a „, településkép” szövegrész, továbbá a 35. §. (2) bekezdése,
1.66. a rendelet 2. melléklet (3), (12) bekezdései,
1.67. F-1 függelék 2. számú táblázatának 8. sorában szereplő Lke/7 jelű övezetre vonatkozó Megjegyzés oszlop „Tervtanácsi engedély birtokában” szövegrész,
1.68. F-1 függelék 3. számú táblázatának 4. sorában szereplő Lf/3 jelű övezetre vonatkozó Megjegyzés oszlop „Takarófásítás szükséges” szövegrész,
1.69. F-1 függelék 4. számú táblázatának 4. sorában szereplő Vt/3 jelű övezetre vonatkozó Megjegyzés oszlop „Takarófásítása szükséges” szövegrész,
1.70. F-1 függelék 5. számú táblázatának 2. és 3. sorában szereplő Gksz/1 és Gksz/2 jelű övezetre vonatkozó Megjegyzés oszlop „Tájképi megjelenés” szövegrész,
1.71. F-1 függelék 5. számú táblázatának 5. sorában szereplő Gksz/4 jelű övezetre vonatkozó Megjegyzés oszlop „Takarófásítása szükséges” szövegrész,
1.72. F-1 függelék 5. számú táblázatának 7. sorában szereplő Gmü/1 és Gmü/2 jelű övezetre vonatkozó Megjegyzés oszlop „Érzékeny tájképi megjelenés” szövegrész,
1.73. F-1 függelék 8. számú táblázatának 7. sorában szereplő Kte jelű övezetre vonatkozó Megjegyzés oszlop „Tömör kerítéssel” szövegrész,
1.74. F-1 függelék 8. számú táblázatának 9. sorában szereplő Kpi/2 jelű övezetre vonatkozó „Helyi értékfelmérésre alapozott értékvédelmi rendeletben meghatározott feltételek biztosításával kialakítható, felújítható, bővíthető pincék.” szövegrész valamint a Megjegyzés oszlop „Helyi védelemre jav. pincés terület” szövegrész,
1.75. F-2 függelék 4. pontja,
1.76. F-5, F-6 és F-7 függelékek.
2. Csolnok reklámrendelet a reklámok és reklámhordozókról szóló 14/2017. (X.10.) ök. rendelet.
1. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
1a. 
2. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
8. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
9. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
10. melléklet a 7/2018. (XI. 22.) önkormányzati rendelethez
A 2. § 18. pontja a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdését a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (2) bekezdését a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (3) bekezdését a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (4) bekezdése a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (5) bekezdését a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdése a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdését a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdését a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (1) bekezdése a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdés d) pontja a Csolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (IV. 18.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.