Dág Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 10/2014. (XI. 26.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 27- 2016. 02. 12Dág Község Önkormányzata Képviselő-Testülete Dág község képviselő testületének 10/2014 (XI.26..) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dág Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 34. § tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezetés
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Dág Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 2522 Dág, Deák Ferenc utca 28.
(3) Dág Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását és az államháztartási szakágazat rend szerinti besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Dági Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
(2) A Hivatal székhelye: 2522 Dág, Deák Ferenc utca 28.
A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozási rendje
2. Az ülés összehívása
3. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 8 ülést tart.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a jegyző állít össze.
4. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetére az Igazgatási, Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen a 8 napot meghaladó távollét.
(3) A képviselő-testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni.
(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) képviselőknek
b) jegyzőnek
c) aljegyzőnek
d) tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek
e) nem állandó meghívottaknak:
ea) az előterjesztőknek
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl
(5) A meghívót és annak mellékleteit - a rendkívüli ülés kivételével - úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal megkapják.
(6) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót legalább 24 órával korábban, az összehívás indokának a megjelölésével kell megküldeni.
(7) Az ülés meghívóját a hivatal hirdetőtábláján, és a község honlapján közzé kell tenni.
5. § (1) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén a határozatképtelen ülést követő 8 napon belül ismételten össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők részére.
(2) A képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a még meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
3. Az ülések nyilvánossága
6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen a megjelent választópolgárok a tanácsterem bejárata mellett, és a bejárat jobb oldalán elhelyezett széksoron foglalhatnak helyet.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(4) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(5) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt
(6) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésein: a) Dág Községi Sportegyesület képviselőjét.
4. Az ülés vezetése
7. § Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül
a) az ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit,
e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
f) lezárja a vitát,
g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,
h) a szavazás eredményének számszerű, pontos megállapítása után a határozat kihirdetése,
i) szünet elrendelése,
j) a tanácskozás rendjének fenntartása,
k) az ülés bezárása.
8. § (1) A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, de döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó ügyrendi javaslat az ülés során bármikor tehető.
5. A tanácskozás rendje
9. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést csak akkor lehet tenni, ha az új információt tartalmaz.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.
(4) Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.
(5) Az idő túllépése esetén a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
10. § (1) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
(2) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(4) Az előterjesztő, és ha a témában illetékes a bizottság elnöke, a határozathozatal előtt kaphat még szót.
(5) Bármelyik képviselő, vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
6. Az ülés rendjének fenntartása
11. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében a feladata
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekedni a vita gyors, érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) Az ülést vezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen
a) felszólalni,
b) azokat visszautasítani,
c) velük vitába szállni
nem lehet.
7. Személyes érintettség
12. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Igazgatási, Szociális és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
Döntéshozatali eljárás
8. Nyílt szavazás
13. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
9. Név szerinti szavazás
14. § (1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül név szerinti szavazást kell elrendelni amennyiben azt a polgármester vagy a bizottsági elnök kéri. A javaslatról a testület dönt.
(2) Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.
(3) A név szerinti szavazás során a polgármester betűrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők nevük elhangzásakor "igen", "nem", vagy "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le. A szavazás végén a képviselő és a polgármester a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik.
(6) Az ülés vezetője köteles a szavazás eredményét számszerűsítve kihirdetni és a határozat szövegét szó szerint ismertetni.
10. Titkos szavazás
15. § (1) Titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület, a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazó lapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket.
(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
16. § A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni, és annak eredményét a nyílt ülésen ki kell hirdetni.
11. Minősített többség
17. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül
a) a gazdasági program elfogadásához,
b) település szerkezeti terv és szabályozási terv elfogadásához,
c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés esetén 500 ezer Ft értékhatáron felül,
d) hitel felvételhez,
e) testületi hatáskörök átruházásához,
f) alapítványba és gazdasági társaságba való belépéshez,
g) szószerinti jegyzőkönyv készítéséhez,
h) helyi elismerés adományozásához,
i) titkos szavazás elrendeléséhez.
Önkormányzati rendeletalkotás és határozathozatal
12. Rendeletalkotás kezdeményezése
18. § (1) Önkormányzati rendelet alkotásának kezdeményezésére, valamint határozathozatal kezdeményezésére jogosult:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő,
d) önkormányzati bizottság elnöke,
e) jegyző,
f) aljegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület következő ülésén köteles előterjeszteni.
19. § A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg.
20. § A rendelet-tervezet véleményezésének formái
a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleményét meg kell kémi,
b) a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 15 napig közszemlére kell bocsátani, amelyről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.
21. § (1) A polgármester az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése során az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(2) A polgármester tájékoztatni köteles a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
13. Az önkormányzati rendelet kihirdetése
22. § (1) A rendeletet a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.
14. A határozat
23. § (1) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét és a végrehajtás határidejét.
(2) A végrehajtásért felelősek lehetnek
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság elnöke,
d) a jegyző,
e) az aljegyző
(3) A határozatokról a jegyző évenként sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve és a nyilvánosság biztosítása
15. Az ülésről készült jegyzőkönyv megtekintése
24. § (1) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe történő betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni.
(2) A jegyzőkönyvet a Hivatalban ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni.
(3) A jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül, melynek nyilvántartása és archiválása a Hivatalban történik.
(4) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról 1 példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
16. Közmeghallgatás
25. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik. A közmeghallgatás összehívásáról szóló hirdetményt a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni
a) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel,
b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel
(2) A Képviselő-testület a közmeghallgatást a Községháza tanácstermében tartja.
A képviselő-testülethez kapcsolódó szervek és személyek
17. A képviselő-testület bizottsága
26. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Igazgatási, Szociális és Ügyrendi Bizottság.
(2) Az Igazgatási, Szociális és Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll.
27. § (1) Az Igazgatási, Szociális és Ügyrendi Bizottság
a) ellátja a vagyonnyilatkozatok kezelését, nyilvántartását, ellenőrzését,
b) kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést,
c) az önkormányzati képviselő 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlensége esetén, átveszi a lemondó nyilatkozatot,
d) ellátja a Képviselő-testület által átruházott feladatokat,
e) kapcsolatot tart az oktatási-nevelési intézményekkel,
f) közreműködik a szociális problémák megoldásában, a családok rossz szociális körülményeinek megszüntetésében.
(2) Az önkormányzat bizottságára átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
28. § (1) A bizottság a képviselő-testület munkatervének elfogadását követően a tárgyév január 31-ig készíti el saját éves munkatervét.
(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja hívja össze, és vezeti. A bizottság összehívását a bizottság elnökéhez benyújtott indítvánnyal kettő képviselő is kezdeményezheti.
(3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket úgy küldi meg a bizottság tagjainak és a meghívottaknak, hogy azt az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal megkapják.
(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat.
29. § A bizottság legalább kétévente egy alkalommal beszámol munkájáról a Képviselő-testületnek.
18. Polgármester, alpolgármester
30. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
31. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
19. Közös önkormányzati hivatal, jegyző, aljegyző
32. § (1) Az Önkormányzat Máriahalom Község Önkormányzatával és Úny Község Önkormányzatával együtt közös önkormányzati hivatalt működtet, melynek székhelye Dág község.
(2) A képviselő-testület aljegyzőt alkalmaz.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.
20. Az önkormányzat társulása
33. § (1) Dág község a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás tagönkormányzata.
(2) A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása
21. A Dág Község Német Nemzetiségi Önkormányzata működésének támogatása
34. § (1) Dág Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat részére, előzetes egyeztetés alapján, havonta igény szerint, ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget Dág Község Önkormányzata viseli.
(2) Dág Község Önkormányzata a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatala ellátja:
a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, különösen a meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítését, postázását, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését és a felügyeleti szervhez való eljuttatását,
b) a testületi- és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,
c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket, a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában, az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére.
Záró rendelkezések
22. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013. (XI.4.) önkormányzati rendelet.