Dág Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Dág Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára terjed ki.

(2) Az Önkormányzat vagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és egyéb a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes üzleti vagyonból áll.

2. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyontárgyak az alábbiak:

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek,

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozik a köztemető.

(2) A jogszabályokban foglaltakon túlmenően az Önkormányzat korlátozottan forgalomképessé nyilvánítja a szolgálati lakást, és a köztéri alkotásokat.

(3) Az Önkormányzat által korlátozottan forgalomképessé nyilvánított vagyonelemek forgalomban való részvételére az alábbi korlátozásokat kell alkalmazni

a) szolgálati lakás, amennyiben a feladatellátáshoz már nem szükséges, bérlakássá történő átminősítést követően elidegeníthető,

b) köztéri alkotások csak akkor idegeníthetők el, ha esztétikai megjelenésük már nem felel meg a köztéri elvárásoknak, az elidegenített köztéri alkotásból hasznosítható anyag értékesíthető.

2. A tulajdonosi jog gyakorlásának általános hatáskörei

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltak szerint a polgármesterre ruházza.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik az Önkormányzati vagyont érintő tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozatok megtétele.

4. § Amennyiben a polgármester a rendeletben foglaltak alapján átruházott hatáskörben jár el, a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adnia döntéséről.

5. § (1) Az Önkormányzat többségi tulajdonrészével működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a polgármester látja el.

(2) A gazdasági társaság alapszabályában meghatározott minősített tulajdonosi szavazati arányt igénylő kérdésekben a polgármester az Önkormányzat véleményének kikérése után dönt, az egyéb tulajdonosi döntéseket szabadon hozza meg az Önkormányzati érdekekkel és célokkal összhangban.

II. Fejezet

A vagyon hasznosítása

3. A vagyon értékesítése, ellenérték nélküli átruházása

6. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni 5 millió forint értékhatár felett pályázati eljárás útján lehet. A vagyon értékesítéséről a képviselő-testület pályázati felhívást tesz közzé

a) a község honlapján és

b) a hivatal hirdetőtábláján.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) az értékesítés legalacsonyabb összegét,

b) a kikötéseket és feltételeket,

c) a pályázat benyújtására meghatározott időpontot,

d) a pályázat bontási helyére és időpontjára vonatkozó adatokat és

e) azt a tájékoztatást, hogy a képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) Amennyiben a felhívásra a megadott határidőig nem jelentkezik ajánlattevő, a hirdetést az eredménytelenül eltelt pályázati határidőt követő 15 napon belül ismételten közzé kell tenni az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. (4) A két eredménytelen helyi közzétételt követően a pályázati felhívást a második pályázati határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül egy Dorog és Esztergom környékén megjelenő hirdetési újságban kell közzétenni.

7.§ Vagyontárgyak elidegenítésénél fizetési eszköz a képviselő-testület döntésétől függően készpénz, csereingatlan vagy értékpapír lehet.

8. § Részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

4. A vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása

9. § (1) Az Önkormányzati vagyon használati vagy hasznosítási jogát átengedni 5 millió forint értékhatár felett pályázati eljárás útján lehet.

(2) A képviselő-testület pályázati felhívást tesz közzé a 6. § (1) bekezdésében meghatározott helyeken.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

a) a használat vagy hasznosítás legalacsonyabb összegét,

b) a kikötéseket és feltételeket,

c) a pályázat benyújtására meghatározott időpontot,

d) a pályázat bontási helyére és időpontjára vonatkozó adatokat és

e) azt a tájékoztatást, hogy a képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) Amennyiben a felhívásra a megadott határidőig nem jelentkezik ajánlattevő, a hirdetést az eredménytelenül eltelt pályázati határidőt követő 15 napon belül ismételten közzé kell tenni a 6. § (1) bekezdésében meghatározott helyeken és a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

10. § (1) Határozott időre kötött, a Magyarország költségvetéséről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatár alatti bérleti szerződés esetén a képviselő-testület döntése szerint a lejárati idő előtt a 10. §-ban meghatározottak mellőzésével a szerződést határozatlan időtartamúra módosítja, amennyiben a szerződés ilyen irányú megváltoztatása mindkét fél érdekét szolgálja

(2) Mindkét fél érdekét szolgálja a szerződés akkor, ha a bérlő a szerződésben megállapított bérleti díjat minden esetben határidőben megfizette és a bérlőnek nincs adótartozása a szerződés módosításakor az Önkormányzat felé.

(3) A használat és a hasznosítási jog átadása a képviselő-testület döntése alapján történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével vagy bérleti jogviszonnyal.

11. § (1) Mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbeadás útján is hasznosítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti haszonbérleti szerződés legfeljebb 10 évre köthető.

5. A vagyon vállalkozásba, társulásba vitele

12. § (1) Az Önkormányzat vagyona vállalkozásba vihető.

(2) Az Önkormányzat vagyonának gazdasági társaságba viteléről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.

(3) A gazdasági társaságban való részvétellel kapcsolatos minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

13. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba

a) intézmények épületei,

b) szolgálati lakás és

c) a szennyvízelvezető- és tisztítómű.

(3) Az Önkormányzat forgalomképes vagyona társulásba vihető.

6. Vagyonkezelői jog létesítése

14. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra, valamint üzleti vagyonra az önkormányzati közfeladata átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog határozott vagy határozatlan idejű, ingyenes vagy visszterhes vagyonkezelési szerződéssel jön létre, melynek – a törvényi minimumon felüli – tartalmát a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A vagyonkezelői jogot – a (4) bekezdésben szabályozott esetet kivéve – nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A pályázat kiírásáról a Képviselő-testület dönt. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket, a vagyonkezelői jog ellenértékére tett ajánlatot.

(3) A vagyonkezelői jog éves ellenértéke a vagyon értékének legalább 5%-a.

(4) Vagyonkezelői jog a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján létesíthető ingyenesen önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyek javára.

(5) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(6) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségén köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

15. § (1) A vagyonkezelő köteles a vagyon állagát és értékét megóvni, a vagyonelemek maradandó károsodástól mentes állapotát megőrizni. Köteles továbbá a vagyonkezelő a vagyon állapotát érintő minden lényeges eseményről a tulajdonos önkormányzatot tájékoztatni. Ezen kötelezettsége teljesítése érdekében a vagyonkezelő rendszeresen (legalább évente) teljes körű ellenőrzést köteles elvégezni.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogviszony fennállta alatt köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal – gazdasági számításokkal alátámasztottan – eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni.

(3) A vagyonkezelő az átvett vagyonelemekre vonatkozóan elemi károk elleni biztosítást köteles kötni, amennyiben nincs olyan, az önkormányzat által kötött biztosítás, mely az átvett vagyonelemre is vonatkozik. A vagyonkezelő a vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan felmerülő károk megtérítése érdekében felelősségbiztosítást köteles kötni. A vagyonkezelő által kötött biztosításokban kedvezményezettként Dág Község Önkormányzatát kell megjelölni.

16. § (1) A vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemeket (eszközöket) nyilvántartásában a saját eszközeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés és az értéknövelő beruházások összegét, az értékben bekövetkező egyéb változásokat.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe kapott vagyon vonatkozásában adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli az önkormányzat vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a vagyonkezelő az önkormányzati vagyonkimutatáshoz tárgyévet követő február 15-ig köteles összesítő kimutatást készíteni a vagyonban bekövetkezett változásokról, továbbá negyedévenként köteles a negyedévet követő hónap 10. napjáig a vagyonkezelésbe kapott eszközök után elszámolt értékcsökkenést a tulajdonos vagyonnyilvántartása számára megküldeni.

(3) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanokat érintő változásokról a változást követő 30 napon belül köteles a tulajdonost tájékoztatni.

(4) A vagyonkezelő a tárgyévet követően legkésőbb május 31. napjáig köteles a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Dág Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez benyújtani. A Képviselő-testület dönt a beszámoló elfogadásáról.

(5) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésre vonatkozó éves beszámolójában a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének a felhasználásáról beszámolni. A tulajdonos önkormányzat jogosult a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodás érdekében, különösen a bevételek növelése, illetve a költségek, valamint a kintlévőségek csökkentése érdekében szükséges intézkedésre javaslatot tenni.

(6) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az önkormányzat polgármestere ellenőrzi.

(7) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(8) Az Önkormányzat polgármestere a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő- az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől, alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekinteni.

(9) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentésre észrevételt tenni.

(10) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője, alkalmazottja köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(11) Az Önkormányzat polgármestere az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésében – a tárgyévet követő év június 30-ig – tájékoztatja a Képviselő-testületet.

17. § A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemekkel elszámolni.

7. Átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése

18. § (1) Az Önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Értékpapír vásárláskor, értékhatártól függetlenül, a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) Értékhatártól függetlenül a meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.

19. § Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése és a lekötés felbontása értékhatár nélkül a polgármester hatáskörébe tartozik.

8. A követelésekről való lemondás

20. § Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre.

21. § (1) A követelésekről csak akkor lehet lemondani, amennyiben

a) a lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható,

c) nincs remény a követelés későbbiekben való behajthatóságára,

d) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,

e) bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat - a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

f) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek,

g) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem lelhető fel.

(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, vagy a követelés egy részére.

9. Ellenérték nélkül felajánlott vagyon

22. § Az ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának feltétele

a) az Önkormányzat teljesíteni tudja az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pontban meghatározott kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon és

c) ne zavarja az Önkormányzati feladatok ellátását.

10. Helyi ajánlatkérési és döntési szabályok

23. § (1) Az Önkormányzat által tervezett árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás és tervezési munka megrendelése esetén amennyiben annak a becslés, vagy előzetes számítás szerinti összege

a) az 500 000 Ft-ot nem éri el, több árajánlatot nem kötelező kérni,

b) 500 000 Ft és 1 500 000 Ft között legalább két árajánlatot kell kérni,

c) 1 500 000 Ft felett és a mindenkori közbeszerzési értékhatár között legalább három árajánlatot kell kérni.

(2) Amennyiben egy adott árú forgalmazásával az (1) bekezdésben meghatározottnál igazoltan kevesebb cég foglalkozik, akkor elég csak az igazolt forgalmazóktól árajánlatot kérni.

24. § (1) A döntésnél figyelembe kell venni

a) az ajánlat tartalma megfelel-e az ajánlatkérésnek,

b) az árajánlat szerinti ár és a felhasznált anyagok, valamint a rezsióradíj egymáshoz való viszonyát és

c) az ajánlattevő korábbi, önkormányzattal kötött szerződéses munkái során szerzett tapasztalatokat.

(2) A döntés 100 000 Ft összeghatárig a polgármester, 100 000 Ft felett a képviselő-testület hatásköre.

25. § A 24-25. §-ban meghatározott összegek alatt nettó összeg értendő.

III. Fejezet

A vagyon nyilvántartása és értékelése

11. A vagyonleltár és a vagyonkimutatás, vagyonelemek selejtezése

26. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon és annak változásai a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon - kataszterben kerülnek nyilvántartásra.

(2) A Dági Közös Önkormányzati Hivatal az eszközök és források állományáról, és azok változásáról folyamatos részletező nyilvántartást vezet, ezért elegendő a leltározást kétévenként végrehajtani. A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását az Önkormányzatnál és a hozzá tartozó szakfeladatokon úgy kell szervezni, hogy a leltározás legalább kétévente teljes körűen végrehajtásra kerüljön.

12. A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor

27. § (1) Amennyiben a vagyonnal való rendelkezés értékhatárhoz kötött, az értékhatár megállapításánál a vagyontárgy nyilvántartási értékét kell alapul venni.

(2) 5 000 000 Ft feletti egyedi nyilvántartási érték esetén a vagyon piaci értékének a meghatározása érdekében szakértőt kell bevonni. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, akkor a szakértő által megállapított értéket kell alapul venni.

(3) 5 000 000 Ft, vagy az alatti egyedi nyilvántartási érték esetén, ha a vagyon nyilvántartási értéke nem a reális forgalmi értéket tükrözi, a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelmi forgalomban kapható termék árában kell meghatározni. Amennyiben ez nem lehetséges a vagyon forgalmi értéket szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A szakértő bevonása mellőzhető, ha a vagyontárgy értéke a vagyonkataszter szerint nettó 100 000 Ft alatt van.

(5) Önkormányzati ingatlan vagyon gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon forgalmi értékét összeghatártól függetlenül szakértő bevonásával kell megállapítani és a forgalmi értéken kell a gazdasági társaságba bevinni.

(6) Ingó vagyontárgy esetén a vagyonkataszterben szereplő ár az irányadó.

IV. Fejezet

13. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 12/2011. (X. 28.) önkormányzati rendelet.

                                          Steiner Tamás                               Kovács Gyuláné

                                           polgármester                                          jegyző

A rendelet kihirdetve: 2014. V. 15.

Kovács Gyuláné

jegyző