Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
Gyermely Község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 11. 27- 2023. 03. 09Gyermely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
Gyermely Község Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Gyermely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §- ában, 109. § (4) bekezdésében,143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Vagyontárgyak meghatározása
1. § (1) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona:
a) Gyarmatpusztai Kápolna (1155 hrsz),
b) Gyarmatpusztai temető (1120 hrsz)
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyona:
a) Szennyvízcsatorna hálózat
b) Szennyvíztisztító telep (041/2 hrsz)
c) Polgármesteri Hivatal (7/ÉP hrsz)
d) Egészségügyi létesítmény (6/ÉP hrsz)
e) Faház az iskolánál (780/2 hrsz)
f) Garázs az iskolánál (780/2 hrsz)
g) Oktatási és Kulturális Központ (111/Ép)
h) Pince az iskolánál (780/2 hrsz)
i) Tornacsarnok (917/15 hrsz)
(3) Az önkormányzat üzleti vagyonát a vagyonkataszter tartalmazza
(4) Önkormányzati vagyon megszerzése esetén a vagyontárgy a tulajdonba kerülésével egyidejűleg dönt a képviselő-testület a vagyontárgy, 1. § (1)-(3) bekezdései szerinti besorolásáról.
2. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonára vonatkozó rendelkezések
2. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonon vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítéséről a képviselő-testület minősített többség határozattal dönt.
3. A korlátozottan forgalomképes ingatlan (nemzeti vagyon) értékesítésének és hasznosításának szabályai
3. § (1) Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása és hasznosítása – a 8. §-ban foglalt kivétellel – a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2) A korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházásáról és hasznosításáról a képviselő-testület minősített többségi határozattal dönt
4. § (1) A bruttó 20 millió Ft értékhatár feletti korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyontárgy tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet.
(2) A versenyeztetés a képviselő-testület döntése alapján lehet nyílt pályázati eljárás vagy zártkörű versenyeztetési eljárás
5. § (1) A nyílt pályázati eljárás – a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával elfogadott – pályázati felhívás közzétételével indul, melynek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a kiíró megnevezése,
b) a kiíró székhelyét,
c) a kiírás tárgyát,
d) a pályázati eljárás célját,
e) az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket,
f) az elbírálás során alkalmazott bírálati szempontokat,
g) a pályázaton való részvétel feltételeit.
h) az ajánlati kötöttség idejét,
i) a benyújtás helyét,
j) a beadás határidejét,
k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa,
l) a pályázat elbírálásának határidejét.
(2) A pályázati felhívást a polgármester az elfogadását követő 5 napon belül, legalább 10 napon keresztül közzéteszi az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hirdető tábláján.
(3) A pályázati felhívás elfogadásával egyidejűleg a képviselő-testület esetileg dönthet a pályázat megyei lapban történő meghirdetéséről.
6. § (1) zártkörű versenyeztetési eljárás:
a) a lehetséges pályázók körét megjelölő ajánlati felhívással, vagy
b) a számba jöhető ajánlattetőnek eljuttatott ajánlatkéréssel indul.
(2) Zártkörű versenyeztetési eljárás esetén az eljárás szabályairól a képviselő-testület egyedi határozatot hoz.
7. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása során a képviselő-testület a vagyontárgy értékhatárától függetlenül dönthet arról, hogy a hasznosítás a 4-6. §-okban meghatározott versenyeztetés keretében történik.
8. § Az önkormányzat és az önkormányzat által alapított költségvetési szervek alapfeladatainak sérelme, veszélyeztetése nélkül a polgármester legfeljebb 1 éves időtartamra bérbe vagy használatba adhatja az önkormányzati tulajdonú korlátozottan forgalomképes ingatlanokat – beleértve a költségvetési szerv használatában lévő ingatlant is - vagy annak egy meghatározott részét.
4. Üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok értékesítésének és hasznosításának szabályai
9. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházása nettó 1 millió forint értékhatár feletti vagyontárgyak esetében a képviselő-testület, egyéb érték vagyontárgy esetén a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) A nettó 1 millió forint értékhatár feletti üzleti vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetés során a 4-6 §-okban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az üzleti vagyon hasznosítása – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nettó 5 millió forint értékhatár feletti ingatlanok esetében a képviselő-testület, egyéb érték vagyontárgyak esetében a polgármester hatáskörébe tartozik.
(4) Az önkormányzati tulajdonú lakások szolgálati lakásként történő bérbeadása esetén a bérlő kijelölés joga a polgármester hatásköre. A bérbeadásról a képviselő-testület dönt. Az önkormányzati tulajdonú lakások nem szolgálati lakásként történő bérbeadása a polgármester hatásköre. Mindkét esetben a bérleti díjat a képviselő-testület állapítja meg határozattal.
(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó hasznosítás esetén a vagyontárgy hasznosítására a4-6 §-okban meghatározott versenyeztetés keretében kerülhet sor.
5. A vagyonkezelés szabályai
10. §
6. A vagyontárgy értékének meghatározása
11. § (1) A képviselő-testület döntése alapján az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy 9. § (5) bekezdés szerinti hasznosítása előtt a vagyontárgy értékét forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 1 évnél régebbi nem lehet.
(2) Amennyiben rendelkezésre áll 1 évnél régebbi forgalmi értékbecslés, ennek felülvizsgált változata is elfogadható.
(3) A képviselő-testület döntése alapján – amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházását vagy hasznosítását a másik fél kezdeményezi – az értékbecslés költségét a másik fél felé érvényesíteni kell.
7. Ingó vagyontárgyak
12. § (1) Ingó vagyontárgyak esetében értékhatártól függetlenül a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseiről a képviselő-testületet félévente tájékoztatja
8. Egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása
13. § Önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos, a tulajdonos hozzájárulásához kötött tevékenységhez a hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt; gyakorolja továbbá hatósági eljárásokban a tulajdonost megillet jogokat.
9. Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadása
14. § (1) A felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az önkormányzat részéről teljesíthetőek,
b) a kötelezettség teljesítése likviditási gondot nem okoz és
c) az önkormányzat feladatainak ellátását nem veszélyezteti.
(2) A felajánlott vagyontárgy elfogadása esetén a vagyontárgyat terhelő esetleges költségeket az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni.
10. Szolgáltatások megrendelése, tárgyi eszközök vásárlása, befektetések
15. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek üzemeltetését érint szolgáltatások (villamos energia, gáz, vagyonbiztosítás, távközlés) vonatkozásában, az ivóvíz- és szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodási szolgáltatás kivételével, a szolgáltató kiválasztása a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) A szolgáltató kiválasztásához a polgármester köteles legalább 3 szolgáltatótól árajánlatot kérni és az összességében legelőnyösebb ajánlatot adó szolgáltatóval szerződést kötni.
(3) Kötelezettségvállalásonként a nettó 1.000.000,-Ft-ot el nem érő, a 15. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörbe nem tartozó szolgáltatást, illetve vállalkozási, megbízási és egyéb szerződés keretében munkát vagy más ellenszolgáltatást az önkormányzat nevében a polgármester jogosult saját hatáskörében elrendelni.
(4) Amennyiben az adott kötelezettségvállalás egymást követő több költségvetési évet is érint, a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt költségvetési évenként kell figyelembe venni.
(5) A szerződő fél kiválasztásához a polgármester köteles minimum 3 árajánlatot beszerezni, s az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel szerződést kötni.
16. § (1) A nettó 500.000,- Ft vételárat el nem érő ingó vagyontárgyat a polgármester az önkormányzat nevében saját hatáskörében megvásárolhatja.
(2) A polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a 15-16. §-okban meghatározott beszerzést, megrendelést, szolgáltatást érint döntéseiről.
17. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen szabad pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat, vagy betétként elhelyezheti.
(2) Felhatalmazást kap a polgármester 5 millió forintot meg nem haladó értékpapír forgalom/betét elhelyezés lebonyolítására azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
11. Az önkormányzat követeléseiről történő lemondás
18. § (1) Követelésről – részben vagy egészben – csak akkor lehet lemondani, ha:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára,
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költséggel járna,
d) bírósági eljárás során peren kívüli egyezség történt,
e) felszámolási eljárás során a felszámoló írásbeli nyilatkozata alapján a követelés várhatóan nem térül meg,
f) csődeljárás során, ha csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
g) ha a követeléssel érintett szerv vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem található meg.
(2) Az önkormányzat követeléseiről történő lemondás joga:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 1 millió forint feletti követelés esetén a képviselő-testület hatásköre,
b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 1 millió forint alatti követelés esetén a polgármester hatásköre,
c) értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni különféle követelésről történő lemondás a polgármester hatásköre.
(3) A polgármester a (2) bekezdés b-c) pontjában hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
12. Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása
19. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, használatáról a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt.
(2) Önkormányzat üzleti vagyonának tulajdonjogát, illetve bármilyen jogcímen történő használatát kedvezményesen átruházni kizárólag az alábbi célokra lehet:
a) az önkormányzat által alapított költségvetési szervnek,
b) meghatározott céllal más önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak,
c) közfeladat vagy közszolgáltatás ellátására,
d) közérdeket szolgáló oktatási, egészségügyi, szociális, vallási, sport célra, az e célokat megvalósító személynek, egyesületnek, egyéb szervezetnek,
e) természeti katasztrófa sújtotta közösségek vagy természetes személyek megsegítésére.
(3) Önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása esetén sem lehet kevesebb az ellenszolgáltatás értéke a vagyontárgy piaci értékének 80 %-ánál.
13. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról, valamint a Nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyontárgyról szóló 5/2012. (III. 1.) önkormányzati rendelet