Szomód község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többszörösen módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított, 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 4.§ (3) bekezdésében, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM számú, rendeletében biztosított felhatalmazása alapján eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Szomód község közigazgatási területére (a továbbiakban: terület) terjed ki.

      (2) a) A területen területet felhasználni, telket alakítani, új épületet, épületbővítést kivitelezni, építési munkát végezni, arra hatósági engedélyt adni csak az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK), a vonatkozó jogszabályoknak és jelen rendeletnek, valamint a hozzá tartozó szabályozási és övezeti tervlapnak (a továbbiakban: tervlapnak) megfelelően szabad.

     b) A rendelet mellékletét képező szabályozási tervek:

    1.  Szabályozási terv, Külterület 1. jelű tervlap, M = 1:10 000

    2.  Szabályozási terv, Belterület 2. jelű tervlap, M = 1:2000

           3.  Szabályozási terv, Belterület módosítása, 2/M1 jelű tervlap. M = 1:2500

           4. Szabályzozási terv, Belterület-módosítás, 2/M2 (SZT-mód) jelű tervlap, M = 1:1500

           5. Szabályozási terv, Külterület módosítása, 1/M1-Hrsz.04 jelű tervlap M=1:5000

           6. Szabályozási terv, Külterület módosítása, Szt-1/M2-a és 1/M2-b jelű tervlap M=1:4500

2. Szabályozási elemek

2. §  (1) A tervlapon, illetve a szabályzatban jelölt kötelező elemek, amelyeket csak új szabályozási terv alapján szabad megváltoztatni:

     a)  Szabályozási vonal: a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal.

b)

c)   Építési övezetek határa: a különböző építési övezeteket elválasztó határvonal.

d)  Építési övezeti jel: az építési övezet területére vonatkozó jel. Az érintett telkekre vonatkozó tartalmát jelen építési szabályzat rögzíti.

e)  Telekszélesség: az utcavonali telekhatárral szöget bezáró, általában beépített telekhatártól az ellenkező oldali telekhatárig merőlegesen mért távolság.

f)    Építési hely: az építési hely a változó telekhatárnak illetve a beépítési módnak megfelelően kötelező.

g)  Építési vonal: a tervlapon jelölt helyeken épületet elhelyezni csak ezen a vonalon állóan, a telek belseje felé szabad. Az építési vonaltól való eltérés nem lehet nagyobb egy méternél.

h)  Árkádosítás: új épület építésekor a tervlapon jelölt helyen az épület földszintjét a közterületi határtól mért legalább 3 méter mélységben, a járdával párhuzamosan a gyalogos közforgalom számára átjárható módon kell kialakítani.

i)   Az építési telken belül létesítendő zöldfelület, tetőkert: a jelölt helyen a zöldfelület kialakítása kötelező.

    j)   Megtartandó fasor, faegyed: a jelölt fasorok, faegyedek védendők.

   k)  Telepítendő fasor: a jelölt helyeken kertépítészeti terv alapján fasor telepítendő.

   l)   Védendő zöldfelület: a jelölt helyeken a növényállomány védendő.

   m) Megszüntető jel: a jelölésnek megfelelően a meglévő állapot megszüntetendő.

(2) A tervlapon jelölt tájékoztató elemek, amelyeket a szabályozási terv keretén belül lehet változtatni:

a)  telekhatár: ha az egyben nem közterületi tekehatár, szabályozási vonal vagy építési övezetek határvonala, valamint a telekhatár megváltoztatása esetén az érintett telkek övezeti paraméterei kielégítik az építési szabályzat előírásait. Nem megfelelő méretű telkek határa akkor is változtatható, ha a változtatás következtében a paraméterek javulnak.

3. A telekalakítás és az építés általános szabályai

3.§   (1) A területen telket alakítani, határait változtatni csak a tervlap és a jelen szabályzat övezeti előírásainak megfelelően szabad.

a) Építési övezet telkei csak övezethatáron belül vonhatók össze.

b) Telek csak akkor osztható meg, illetve telkek közti telekhatár csak akkor változtatható, ha a keletkező telkek mindegyike kielégíti az övezeti előírásokat, vagy a változtatás előtti állapothoz képest nem lesznek kedvezőtlenebbek az újonnan kialakult telkenkénti mutatók.

       (2) Patak, árok, vízmosás mellett közforgalom elől elzárt magánút nem létesíthető.

(3) A tavak, tározók, vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján a fenntarthatóság érdekében, legalább egyoldali, szabadon járható területsáv biztosítandó, ahol épület és kerítés nem létesíthető:

- az illetékes vízügyi hatóság kezelésébe tartozó vizek partján a part-éltől mért 6 m;

- az illetékes vízi társulat és a települési önkormányzat kezelésében lévő vizek partján, külterületen 6 m, belterületen a beépített területeken a part-éltől mért 3 m, a beépítésre szánt területeken 6 m.

(4) Építési telek felszíni vizekkel határos telekhatára mentén legalább 6 méter mély előkertet, illetve legalább 4 m széles oldalkertet kell biztosítani.

(5) Beépített telken további épület, épületbővítés, szintszám-emelés, tetőtér-bővítés csak akkor lehetséges, ha az épület-elhelyezés a tervlapnak megfelelő, és az övezeti előírások betarthatók. Az övezeti előírásoknak nem megfelelően beépített telken való építés, illetve a meglévő beépítés változtatása akkor lehetséges, ha a telken a kialakult mutatók nem romlanak, és az épület-elhelyezés szabályai betarthatók.

(6) Oldalhatáron álló beépítésnél a szokásossal ellentétes oldalra épült ház csapadékvíz-elvezetését úgy kell megoldani, hogy a víz a csapadékcsatorna, illetve a szigetelés meghibásodása esetén se okozhasson kárt a szomszéd házban.

(7)

(8)

(9)

(10)

(11) A területen engedélyköteles rendezés (építés, felújítás, bontás, használati mód változás, stb.) során biztosítani kell az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületet, annak folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.

(12) Terepszint alatti beépítés a telek övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelületének területe alá nem kerülhet.

      (13)

(14)

(15) A kialakult szerkezetű településrészeken, ha a közterület szélessége nem éri el a 10,0 métert, a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (közművezetékek és létesítmények) valamennyi övezetben elhelyezhetők.

(16) A vonatkozó jogszabályok² által meghatározott létesítmények közterületeken, közkertekben helyezhetők el. A vonatkozó jogszabályban³ meghatározott műtárgyak önkormányzati és állami telken létesíthetők.

(17)  Szabadon álló beépítési módnál a telekszélességtől függően (18,0 m-nél szélesebb teleknél) legalább 3,0 m kötelező oldalkert a kedvezőtlenebb tájolás felől tartandó be. A telek kedvezőbb tájolása felől nagyobb oldalkert alakítható ki.

       (18) Telek beépítésének feltétele magánútról, illetve közútról gépjárművel történő megközelíthetőség biztosítása,  legalább a részleges közműellátás biztosítása, villamos energia, ivóvíz, szennyvíz-csatornára való rákötés, csapadékvíz elvezetés megoldása.

(19)  3,5 t önsúlyú, vagy annál nehezebb jármű lakótelken, rekreációs területen, valamint a településközpont vegyes területen nem tárolható.

(20) Lakótelken a telek karbantartását, gyom-mentesítését korlátozó, illetve a környezetet zavaró módon mezőgazdasági gépek, alkatrészek és egyéb gazdasági gépek, berendezések (roncsok) nem tárolhatók.

(21)  Gazdasági területeken, szabadtéren mezőgazdasági gépek, alkatrészek és egyéb gazdasági gépek, berendezések (esetleg roncsok) a talaj szennyezése (pl. olajszennyezés) nélkül, kétszintes (fa- és cserjeszint) védőfásítással lehatárolt külsőtéren és/vagy színben, csarnokban tárolandók.

4.§ (1) A szabályozási tervek belterületi határváltozás lehetőségét jelzik, melyek időszerűsége esetén kérhető a belterületbe vonás és a telekalakítás.

(2)   Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, illetve azt belterületbe venni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet. A feltételeket az Önkormányzat az érintettekkel külön megállapodásban rögzíti.

(3)   A 2 / M 1 jelű szabályozási tervlapon lölt meglévő belterületi határtól kezdődően indulhat meg a telkek beépítésre való előkészítése. Az építésre előkészített út-és közműellátással rendelkező lakótelkeket a kialakítást követő első tulajdonosváltástól számított 5 éven belül beépítési kötelezettség terheli. 5 év után a beépülés érdekében az Önkormányzat külön rendeletében foglaltak a mérvadók.

4. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Területfelhasználás

5. § (1) Szomód község területén az alábbi terület-felhasználási kategóriákon belüli övezetek és építési övezetek vannak:

               2. A vegyes területek építési övezetei

                         a) Vt - I jelű, jellemzően intézményi hasznosítású településközpont vegyes építési övezet

                         b) Vt jelű intenzív beépítésű településközponti vegyes építési övezet

                         c) Vk jelű nagy zöldfelülettel rendelkező, központi vegyes építési övezet

         3. Gazdasági területek építési övezetei

                       a) Gksz - 1 jelű övezet

                       b) Gksz - 2 jelű övezet

                       c) Gksz - 3 jelű övezet

                       d) Gksz - 4 jelű övezet

                       e) Gip - m jelű övezet

               4. Üdülőterület övezete

                      a) Üü jelű üdülőházas övezet

             Különleges terület építési övezetei

                      a) Kszt - 1 jelű övezet - tatai és szomódi szennyvíztisztító

                      b) Kszt - 2 jelű övezet - szennyvíziszap lerakó

                      c) K - Sp jelű övezet - sportterület

                      d) Kt jelű övezet - temető terület

                      e) Kh jelű övezet - honvédségi terület

                      f) K - Id jelű övezet - idegenforgalmi terület

b)    A beépítésre nem szánt területek övezetei

        KÖu és KÖk jelű övezetek

        Közlekedési és közműterületek övezetei

       Zöldterületek övezetei

                    a) Kk jelű övezet – közkertek övezete

              Erdőterületek övezetei

                    a) Eg jelű övezet - gazdasági célú erdő övezete

                    b) Ee jelű övezet - egészségügyi és turisztikai célú erdő övezete

                    c) Ev jelű övezet - védelmi (védett és védő erdő) célú erdő övezete

                    d) Ev-h jelű övezet – honvédelmi érdekeket szolgáló, védelmi célú erdő övezete

        Mezőgazdasági területek övezetei

                    a) Má-á jelű övezet - általános mezőgazdasági övezet

                    b) Má-t jelű övezet – természetszerű gazdálkodást igénylő általános mezőgazdasági övezet

                    c) Mk-sz jelű övezet – szőlőhegyi kertövezet

                    d) Mk-k jelű övezet – kiskert övezet

                    e) Mk-b jelű övezet – belterületi kertövezet

                    f) Má-ta jelű övezet - tanyás mezőgazdasági övezet

       Vízgazdálkodási területek övezetei

                     a) V jelű övezet - vízmedrek övezete

                     b) Vü jelű övezet - vízmű üzemi terület övezete

      Különleges beépítésre nem szánt területek övezete

a)   Kk–Id   – különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi terület (temető feletti volt bányaterület)

           A betűk jelentése:

                  O: oldalhatáros beépítési mód

                  SZ: szabadonálló beépítési mód

                  H: Hosszúdűlő tervezett lakóövezete

                  P: pajtás lakóövezet

                  K: kialakult

                  Z: zártsorú

                  HZ: hézagosan zártsorú

A számozás az építési övezetek megkülönböztető jelölése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elemekből az alábbi paraméterek vannak meghatározva:

LAKÓTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

A lakóterületekre vonatkozó általános építési előírások, környezeti határértékek:

6.§ (1) A telkek területének - az övezeti előírásokban - meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén a vonatkozó jogszabálynak⁴ megfelelően csökkenthető.

(2)  Használatbavételi engedélyt csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások, kötelező zöldfelületek, közműrákötések stb. egyidejű megléte esetén lehet kapni.

(3)  Az övezet telkén üzemanyagtöltő, valamint nagy létszámú állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) Az övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységhez szükséges építmény építése lehetséges, amelynél a szakhatóságok meg tudják ítélni a következőket: 

                a) a létesítmény új, bejelentés-kötelezett pontforrásainak emissziója az adott gazdasági tevékenységnél elérhető legjobb technikától megkívánható emisszió-határértékeknek megfelelő,

                b) az új létesítmény a szomszédos létesítmények, a lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi eredetű zajterheléssel nem zavarja,

                c) az új létesítmény használata során keletkező technológiai jellegű, veszélyes és nem veszélyes hulladék káros környezeti hatások nélküli, időszakos gyűjtése és tárolása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,

                d) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt, a felszíni- és a felszín alatti vizeket nem károsítja,

                e) a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli.

(5) Nem létesíthető állattartó épület, épületrész a 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt lakóövezetben.

LF - P - 1 övezet

7. §  (1) A Lf – P – 1 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, jellemzően mezőgazdasági hasznosítású, pajtás lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2)  Az övezetben a telekméret nem csökkenthető.

(3)  Az övezet telkének legföljebb 20 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni. A két építési hely közül először az utca felőli helyen kell építeni.

(4)

(5) Az övezetben a telken az utcához közelebb jelölt (a tervlapon és a továbbiakban L jelű), 50 méter széles építési hely általában lakóépület, a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű), 25 méter széles építési hely általában gazdasági épület, pajta elhelyezésére szolgál. Az „L” jelű építési helyen vendéglátó-, valamint mező- és erdőgazdasági építmény is elhelyezhető; a „P” jelű építési helyen lakó és vendéglátó rendeltetésű építmény nem helyezhető el. A telken lévő két építési hely között 10 méter távolságot kell tartani.

(6) Egy telken ugyanazon építési helyen belül általában egy főrendeltetésű épület helyezhető el.

(7)

(8)

(9) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni.

Lf – P – 2 övezet

8.§   (1) Az Lf – P – 2 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, pajtás lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezet telke nem osztható meg.

(3) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni.

(4) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) építési helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3-át ott kell megépíteni.

(5)

(6) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas kerítést kell létesíteni.

(7)

(8)

(9)

(10) Az övezet telkén melléképítményt az építési helyen belül és csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni.

Lf – P – 3 övezet

9. § (1) Az Lf – P – 3 jelű építési övezet jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű, nagytelkes, pajtás lakóövezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni.

(3) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) építési helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3-át ott kell megépíteni.

(4)

(5) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas kerítést kell létesíteni.

(6) Az L jelű építési helyen megengedhető legnagyobb építménymagasság a kötelező építési vonaltól mért 12 méteren belül 5,0 méter, azon túl 4,5 m lehet.

(7)

Lf – P – 4 övezet

10. §  (1) Az Lf – P – 4 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes, pajtás, idegenforgalmi célzatú lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezet telke keresztben nem osztható meg, annak a 733 helyrajzi számú úttól a telek hátsó végén fekvő közterületig egy helyrajzi számon kell maradnia.

(3) A teleknek legföljebb 25 %-a építhető be. Amennyiben a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni.

(4)

(5)

(6)

(7) A teleknek a Fő utcával szemben fekvő telekhatárán kerítés nem építhető. A telekhatárt növényzettel, burkolattal lehet jelezni. Az övezet telkén utcával párhuzamos kerítés a Fő utca, illetve a pajták vonalában építhető.

(8) Az övezetben folytatott tevékenység környezeti határértékeinek az üdülőterületre előírt követelményeknek kell megfelelnie.

Lf - 1 övezet

11. §. (1) A Lf – 1 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. Paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m². A legkisebb kialakítható telekszélesség 16 méter.

(3) A legkisebb beépíthető telekméret 1000 m², a legkisebb beépíthető telek szélessége 14 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 1000 m²-nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető. Az övezeti előírást meghaladó, kialakult beépítettség megtartható.

(4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a tervlapon a telekre két építési hely van jelölve, a teljes beépítettséget a két építési helyre együtt kell értelmezni.

(5) A két építési hely közül először az utca felőli (a tervlapon és a továbbiakban L jelű) helyen kell építeni. Amennyiben az L jelű építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább a felét ott kell megépíteni. Amennyiben a telek belsejében lévő (a tervlapon és a továbbiakban P jelű) építési helyen létesül épület, a beépíthető alapterületnek legalább az 1/3-át ott kell megépíteni.

(6) Amennyiben az L jelű építési helyen nem áll épület, az építési hely utcavonali határán legalább 1,60 m, legföljebb 2,50 m magas kerítést kell létesíteni.

(7) Az övezetben általában az utcavonalra kell építeni. Amennyiben előkert létesül, annak mélysége legföljebb 4 m lehet.

(8)

(9) A telken az L jelű építési hely általában lakóépület, a P jelű általában gazdasági épület, pajta elhelyezésére szolgál. A telken lévő két építési hely között tűztávolságot kell tartani.

(10) Egy telken ugyanazon építési helyen belül általában egy épület helyezhető el.

(11)

(12)

(13)

(14) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni.

Lf - 2 övezet

12. § (1) A Lf – 2 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 700 m². A legkisebb kialakítható telekszélesség 20 méter.

(3) Előkert létesíthető, mélysége legföljebb 6,0 méter.

(4) A legkisebb beépíthető telekméret 550 m², a legkisebb beépíthető telek szélessége 14 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 550 m²-nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető. Az övezeti előírást meghaladó, kialakult beépítettség megtartható.

(5) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. A lakóépületet az utcavonaltól mérve 30 méteren belül kell elhelyezni. Melléképítmény az OTÉK rendelkezéseinek megfelelően, illetve a tömbben kialakult szokások szerinti helyre építhető.

(6)

(7)

(8) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni. Abban az esetben, ha a telektömbben nincs pajta, a kialakult állapotnak megfelelően, melléképítmény a hátsó telekhatáron is elhelyezhető.

Lf - 3 övezet

13. § (1) A Lf – 3 jelű építési övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, kistelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben a telekméret nem csökkenthető.

(3) A legkisebb beépíthető telekméret 200 m², a legkisebb beépíthető telek szélessége 9 m lehet. Ennél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 200 m²-nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház emelhető.

(4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be.

(5) Az övezet telkén legföljebb 4,5 m építménymagasságú épület emelhető.

(6)

(7) Az övezet telkén melléképítményt csak a lakóépülettel megegyező oldalhatárra szabad helyezni.

Lf - 4 övezet

14. § (1) A Lf – 4 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m². A legkisebb kialakítható telekszélesség 22 méter.

(3) Előkert létesíthető, mélysége legföljebb 6,0 méter.

(4) Az övezet telkének legföljebb 30 %-a építhető be. A lakóépületet az utcavonaltól mérve 30 méteren belül kell elhelyezni. Melléképítmény az OTÉK rendelkezéseinek megfelelően, illetve a tömbben kialakult szokások szerinti helyre építhető.

(5)

Lf - I - 1 övezet

15. § (1) Az Lf – I – 1 építési övezet jellemzően zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű lakó- és intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak.

(2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m². A tervlapon jelölt építési hely a telekalakításokkal nem változik.

(3) A teleknek legföljebb 30 %-a építhető be. Amennyiben a telken két építési hely van jelölve, a beépíthetőséget a két építési helyre együttesen kell értelmezni.

(4) Az övezetben megengedhető legnagyobb építménymagasság a kötelező építési vonaltól számított 12 méteren belül 6,5 méter. Árkádosítási kötelezettséggel jelölt telken a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m. Amennyiben a jelzett helyen a legalább 3,0 m szélességű árkádot a tulajdonos közhasználatra átengedi, legföljebb 6,5 méteres építménymagasság építhető. Az árkádok közterületként használt területével a telek beépítettségének mértékéből számolt épület–alapterület megnövelhető.

(5) Az építési vonaltól számított 12 méter épületmélységen túlnyúló részen a legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 m.

(6)

(7) Amennyiben a tervlapon a telken előkert van jelölve, annak mélysége legföljebb 6 m lehet.

(8) Az övezet telkén melléképítmény csak az építési helyen belül, a főrendeltetésű épülettel megegyező oldalra építhető.

Lf - I - 2 övezet

16. § (1) Az Lf – I – 2 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló és oldalhatáron álló beépítésű lakó- és intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m².

(3) A teleknek legföljebb 30 %-a építhető be.

(4) Az övezetben megengedhető legnagyobb építménymagasság 5,0 méter.

(5)

(6) Az övezetben általában az utcavonalra kell építeni. Amennyiben előkert létesül, annak mélysége legföljebb 6 m lehet.

Lf - H - 1 övezet

17. §     (1) A Lf – H – 1 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 1000 m², a legkisebb megengedhető telekszélesség 24 méter. A legkisebb telekszélességet az építési hely vonalában kell biztosítani.

(3) Az övezet telkének legföljebb 25 %-a építhető be.

(4) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 6 méter legyen.

(5) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 6,0 méter.

(6)

Lf - H - 2 övezet

18. §     (1) Az Lf – H – 2 jelű övezet jellemzően oldalhatáron álló beépítésű lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 800 m², a legkisebb telekszélesség 18 m lehet.

(3) Az övezet telkének legföljebb 25 %-a építhető be.

(4) A legnagyobb megengedett építménymagasság 5,0 m.

(5) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 6 méter legyen.

(6) A telken melléképítmény – más vonatkozó szabályok betartásával – a telek lakóházzal megegyező oldalhatárán helyezhető el.

(7)

(8) A 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt övezetben:

   a) Lakófunkciót nem zavaró egyéb gazdasági tevékenység a beépítési mérték legfeljebb 30%-án végezhető, de a ténylegesen megépült alapterület maximum 30%-án kérhető építési engedély lakófunkciótól eltérő célra.

    b)

    ba) a terven javasolt telekosztás esetén telkenként egy épület létesülhet;

    bb) telekalakítás során a szabályozási terven jelölthöz képest legfeljebb dupla-méretű telek jöhet létre, mely esetben egy telken kettő épület is létesíthető, a terven jelölt építési helyek határainak figyelembe vételével;

    bc) az övezetben egy épület bruttó alapterülete legfeljebb 300 m² lehet. Nagyobb bruttó alapterületű építési program esetén, az övezeti előírások figyelembe vételével, 300 m²-enként önálló épület létesítendő. 

    bd) egyéb esetben az övezet telkein az építési hely határa az aktuális telekhatárhoz képest értendő.

    c) A telkekhez rendelt zöldfelület kialakításánál a cserjék a telekhatárokhoz 50 cm-nél közelebb, fák az oldal-és hatsókerthez 2 m-nél közelebb nem telepíthetők, az előkertben a közterületi telekhatártól legalább 1 m-re ültetendők. 

     d) A lakóházak építészeti formálása az alábbi megkötéssel történhet:

     da) az épületek anyaga és színezése a hagyományos építőanyagoknak és azok színeinek feleljen meg;

     db) az épületek arányrendszere, tetőformálása a községben kialakult hagyományoshoz igazodjon;

   dc) az épületek formálása magastetővel történhet, utcára merőleges főgerincű nyeregtető kialakítással, kontyolt oromfalas, vagy csonkakonty megoldással, de a tetők tornyokkal, homlokzatonként egynél több tetőkiemeléssel való megbontása nem tervezhető;

     dd) a tető hajlásszöge 35° – 45° közötti lehet, s egy épületen belül legfeljebb két tetőhajlásszög alkalmazható;

    de) tetőtér-beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, csak egysoros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.

Lf - H - 3 övezet

19. § (1) A Lf – H – 3 építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes lakóövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 2000 m², a legkisebb megengedhető telekszélesség 30 méter.

(3) Az övezet telkének legföljebb 15 %-a építhető be.

(4) Az övezet telkén egybefüggően legföljebb 300 m² alapterületű épület emelhető.

(5) Előkert létesítése kötelező, annak mélysége legalább 10 méter legyen.

(6) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 4,5 méter.

(7)

(8)

20. § (1) A lakóövezetekben a szabályozási terveken jelöltek szerint magánutak létesíthetők.

(2) A 2 / M 1 jelű szabályozási terven jelölt Lf - H - 2k jelű magánút alakítandó ki, mely a gyalogos közlekedésen kívül, a földben vezetett közműhálózat befogadására, valamint a csapadékvíz elvezetésre is szolgál.

VEGYES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

Vt – I jelű építési övezet

21. § (1) A Vt – I jelű építési övezet jellemzően szabadon álló és oldalhatáron álló beépítésű, jellemzően intézményi hasznosítású övezet. A beépíthetőség határértékei a műemléki telkekre és épületekre, a római katolikus templomra, valamint a református templomra nem vonatkoznak.

(2) Az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1200 m², a legkisebb beépíthető telekméret 1000 m² lehet. 1000 m² -nél kisebb telken lévő épület fölújítható, de nem bővíthető. 1000 m²-nél kisebb telken új építési igény esetén csak a meglévő elbontását követően, azzal azonos elhelyezésű és megegyező alapterületű ház építhető.

(3) Az övezetben a telek 30 %-a építhető be. Polgármesteri hivatal építése esetén, 2000 m²-nél kisebb telken a legnagyobb beépíthetőség mértéke 45 %.

(4) Az a telek, amelyiken nincs jelölve építési hely, önállóan nem építhető be.

(5) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 6,5 m.

(6) Az építési övezetben állattartó épület nem létesíthető.

(7)

Vt jelű intenzív beépítésű építési övezet

21/A § (1) Az építési övezetbe jellemzően a zártsorú hézagosan zártsorú beépítésű, elsősorban szolgáltatói, intézményi rendeltetésű telkek tartoznak, melynek beépíthetőségi paraméterei az alábbiak:

(2) Az építési övezetben a kialakult telkek beépíthetők a jelölt építési helyen belül. Építési hely jelölése hiányában új épület nem létesíthető.

(3) Az építési övezetben, ha szolgáltatói, intézményi, vagy vegyes (lakó és egyéb) rendeltetésű a telek, akkor 50 %-os mértékig építhető be. Csak lakórendeltetés esetén a beépítési mérték legfeljebb 30 %-os lehet.

(4) A legnagyobb megengedhető építménymagasság 5,0 m.

(5)  

(6) Az építési övezetben idegenforgalmi, sportolási célú ló kivételével egyéb állattartás nem lehetséges, lóistállón kívül egyéb állattartó épület nem létesíthető.

Vk jelű építési övezet

22. § (1) A Vk jelű építési övezet jellemzően szabadonálló beépítésű, nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben 30 000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki. Az övezet telke nem osztható meg.

(3) A telken történő építés engedélyezéséről az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt.

(4) A falu felé nyíló kilátás irányába eső közterületi telekhatáron kerítés nem építhető.

(5) Az övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. A fő (közintézményi) funkcióhoz kapcsolódó szolgálati lakás kialakítható. A szolgálati lakás alapterülete nem lehet nagyobb, mint a teljes beépített alapterület 5 %-a.

(6) A vonatkozó jogszabály⁶ szerinti létesítmények az övezetben nem helyezhetők el.

(7)

(8) A telek területének beültetési kötelezettséggel meghatározott részén legalább kétszintes (cserje és lombkorona szint) növénytelepítéssel kell a zöldfelületet kialakítani. Az övezetben ültetett fás növényzetnek legfeljebb egynegyede lehet örökzöld fa- és cserje-fajta. A fás növényzet ültetésénél a helyben honos lombhullató fa- és cserje-fajták, illetve azokhoz hasonló díszkerti változatok alkalmazása lehet a településképi szempontból meghatározó. A kötelező zöldfelület beültetési kötelezettséggel nem érintett részén 150 m² zöldfelület egységenként egy, közepes növekedésű fa-fajtájú faegyed ültetendő.

GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekre vonatkozó, általános építési előírások, környezeti határértékek

23. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben elsősorban:

egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciók,

a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei, és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás,

idegenforgalmat, turisztikát, egészségügyi-szociális funkciókat szolgáló létesítmény, szálláshely-szolgáltató épület alakítható ki.

A gazdasági területek építési övezeteiben a legkisebb kialakítható telekméret és a legnagyobb megengedett beépítettség figyelembe vételével számított épület-alapterületnél nagyobb ház nem építhető.

(2)

(3)   Környezetalakítási követelmények:

a)  Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2m távolságra lehet.Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizárja.

b)  A telek területének az övezeti előírásokban kötelező zöldfelületként meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani, ezen belül a zöldfelületek legalább 20 % parkosítandó, a telek zöldfelülettel borított részének legalább 50 %-át háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c) 

d)  A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki.

e)  A parkoló-felületeket vízzáró alapon kell létesíteni. A felületkialakítás a használat intenzitásától függően, műagyag gyeprácsos is lehet.

(4)  Az övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységekhez szükséges építmények építése engedélyezhető, amelyeknél az alábbiak teljesülése az engedélyezés során megítélhető:

a) a szomszédos létesítmények, lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarja;

b) a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás);

c) a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem károsítja, a talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek csak a szennyezést kizáró aljzaton történik;

d) a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítja, ill. előkezeli;

(5) A meglévő épületállomány összterületének legfeljebb 10%-os bővítése és/vagy engedélyhez kötött felújítás valósítható meg. 10%-nál nagyobb mértékű fejlesztés, és/vagy gazdasági területen új épület elhelyezése részletes szabályozási terv alapján történhet. A szabályozási tervnek tartalmaznia kell a telepítést, az épületek építészeti kialakítását, a környezethez való illeszkedést, a parkolást, a belső közlekedést, a rakodás területeit, a zöldfelületek kialakítását, a közműellátás megoldását, szükség szerint környezeti hatáselemzést, valamint a szükséges környezetvédelmi megoldásokat.

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

Gksz – 1 építési övezet

24. § (1) A Gksz – 1 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető.

(3) A legkisebb beépíthető telekterület 5000m² lehet.

(4) Kialakult esetben oldalhatáron állóan is építhető épület.

(5) Az övezetben a megengedhető legnagyobb építménymagasság 6,5 m, melytől csak technológiai okokból lehet eltérni (pl. kémény létesítése esetén).

(6) A beépíthetőség mértéke legföljebb 30 %, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával.

(7) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen.

Gksz – 2 építési övezet

25. § (1) A Gksz – 2 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

(2) Az építési övezetben szabadon álló épület építhető, 8,0 m legnagyobb megengedhető építménymagassággal, amelytől csak technológiai okokból lehet eltérni (pl. kémény létesítése esetén). A beépíthetőség mértéke 40%, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával.

(3) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m² lehet.

(4) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen.

Gksz – 3 építési övezet

26. § (1) A Gksz – 3 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető.

(3) A szabadon álló épületek legnagyobb építménymagassága 6,0 m lehet.

(4) A beépíthetőség mértéke legföljebb 30 %, legfeljebb 0,8 értékű szintterületi mutató biztosításával.

(5) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m² lehet.

(6) A zöldfelület aránya legalább 40% legyen.

Gksz – 4 építési övezet

27. § (1) A Gksz – 4 jelű építési övezet jellemzően szabadon álló beépítésű, nagytelkes kereskedelmi, gazdasági övezet. A beépítés paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető.

(3) A szabadon álló épületek legnagyobb építménymagassága 6,0 m lehet.

(4) A beépíthetőség mértéke legföljebb 10 %, legfeljebb 0,5 értékű szintterületi mutató biztosításával.

(5) A legkisebb beépíthető telekterület 3000m² lehet.

Mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági övezet

Gip-m övezet

28. § (1) A Gip-m jelű övezet a mezőgazdasági tevékenységet szolgáló, állattartás céljára is hasznosítható gazdasági területek övezete. A beépítés paraméterei az alábbiak:

(2)   A Gip-m jelű övezet mezőgazdasági hasznosítású beépítésre szánt üzemi terület, ahol

a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények:

terményfeldolgozó,

terménytároló,

állattartó épületek,

gépjavító és –tároló műhelyépületek,

egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek, továbbá

a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges szolgálati lakás,

az energiaszolgáltatás létesítményei és

a területhez tartozó védőfásítás helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető.

(4) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet, amelytől csak speciális technológiai előírások miatt, eseti módon megállapított és engedélyezett építménymagassággal lehet eltérni.

(5) A beépíthetőség legnagyobb mértéke 30%, legfeljebb 0,4 értékű szintterületi mutató biztosításával.

(6) A legkisebb beépíthető telekterület 10.000 m².

(7) A zöldfelület kötelező mértéke legalább 30%.

(8)

(9)

(10) Meglévő Gip-m jelű területen nagyüzemi állattartás akkor folytatható, ha az állattartó telep határán legalább 25 m széles védőfásítás létesül, az engedélyköteles új építmény használatbavételéig.

ÜDÜLŐTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETE

Üü övezet

29. § (1) Az Üü jelű építési övezet szabadon álló beépítési módú, nagytelkes, üdülőházas üdülőövezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

(2) Az övezet telkének beépítéséről az elsőfokú építési az elsőfokú építési hatóság a Pénzügyi és Fejlesztési bizottság véleményének figyelembe vételével dönt.

(3)

(4)

Különleges területek ÖVEZETEI

30. § (1) A különleges területek övezetébe tartoznak azon területek, amelyek funkciója és a rajtuk elhelyezett építmények is különleges, egyedi szabályozást igényelnek.

(2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő övezetek a következők:

a) tatai és szomódi szennyvíztisztító, Kszt-1

b) szennyvíziszap lerakó telep, Kszt-2

c) temető, Kt

d) sportpálya, K - Sp

e) honvédelmet szolgáló terület, Kht

f) idegenforgalmi, üdülési célú, különleges rekreációs lehetőségeket szolgáló (szállásférőhely is) beépítésre szánt terület, K - Id

g) a különleges rekreációs lehetőségeket (pl. lovaglás, szabadtéri egyéb sportolás, ismeretterjesztés stb.) szolgáló idegenforgalmi-üdülési célú (szállásférőhely is) beépítésre szánt terület, Kk - Id

Kszt-1 és Kszt-2 jelű építési övezet

31.§ (1) A Kszt-1 jelű övezetbe tartozik a tatai és a szomódi szennyvíztisztító területe, ahol a beépíthetőség megengedett mértéke 40%,

a kötelező zöldfelület legkisebb mértéke 40%, aminek egy részét a telekhatár mentén kétszintes növénytelepítésű, fásított zöldsávként kell kialakítani,

az építménymagasság a technológiának megfelelő.

(2) A Kszt-2 jelű övezet a folyékony hulladék, szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló különleges terület, ahol

a beépíthetőség megengedett mértéke 30%.

a kötelező zöldfelület legkisebb mértéke 40%, aminek egy részét a telekhatár mentén kétszintes növénytelepítésű, fásított zöldsávként kell kialakítani,

az építménymagasság a technológiának megfelelő.

Kt jelű építési övezet

32. § (1) Az övezet területe hagyományos és urnás temetés céljára használható. E területen belül a funkcióhoz szükséges építmények (pl. ravatalozó, kolumbárium) elhelyezése, a meglévők átépítése engedélyezhető.

(2) A telek szabadon álló beépítési módú, a legnagyobb megengedhető beépítettség 5%, a legnagyobb megengedett építménymagasság 7,5 m.

(3) A telek a szabályozási terven jelölt területtel bővíthető.

(4) A temető mellett az OTÉK vonatkozó előírásainak megfelelő közterületi parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani. A közterületi parkoló kialakítását az Önkormányzat helyi parkolási rendeletben szabályozza.

(5)  A temető területén belül új területegységek igénybevétele, a kegyeleti parkként fönntartandó temetőrészek kialakítása a rendezett területhasználat és a létesítmények értékvédelme, településképi érzékenysége miatt csak a temető egész területére kiterjedő, az úthálózatot, a parcellázás rendjét és a zöldfelületi kialakítást is tartalmazó kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.

K – Sp jelű építési övezet

33. § (1) K-SP jelű övezet sportolási célra, a sportolást szolgáló létesítmények, épületek, építmények (pl. öltöző, lelátó, sportpályák) elhelyezésére hasznosítható.

(2)   Az övezet szabadon álló beépítési módú, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%. A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m.

Kht jelű építési övezet

34. § (1) Kht jelű övezet a Magyar Honvédség kezelésében lévő, honvédelmi célokat szolgáló területek övezete, ahol minden területhasználat-változás, építés a HM, mint kezelő kezdeményezésére, illetve hozzájárulásával, építési engedély alapján történhet.

(2)   A terület rendeltetése: a honvédelem érdekeit szolgáló létesítmények, gyakorlóterek elhelyezése, működtetése.

(3)   Épület, építmény létesítése az építési engedéllyel együtt benyújtott, a változtatásokat és azok környezeti hatásait részletesen tartalmazó építési engedélyezési tervdokumentáció építési engedélye alapján történhet. Az építéshatóság szükség esetén a szakhatósági vélemények beszerzését, illetve részletes szabályozási terv készítését írhatja elő.

K – Id jelű építési övezet

35. § (1) A K–Id jelű építési övezet idegenforgalmi, üdülési célú, különleges rekreációs lehetőségeket, szállásférőhely létesítését szolgáló beépítésre szánt terület.

(2) Az építési övezet telke nem osztható meg.

(3) Az építési övezet telkének legfeljebb 15 %-a építhető be; a legkisebb kialakítandó zöldfelület mértéke 70 %.

(4) Az építési övezetben legfeljebb 8,0 m építménymagasságú épület helyezhető el, szabadon álló beépítési móddal.

(5) Előkert létesítendő, annak mélysége legalább 10 méter legyen.

5. KÖZLEKEDÉS

Közlekedési területek és létesítmények

36. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

(4) A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a KÖú jellel megkülönböztetett területek az országos utak területe.

(5)   A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a)  1sz. országos főút, K.III.B.

b)  1129 j. országos mellékút, K.V.B.

c)  11136 j. országos mellékút, K.V.C., B.V. c-C.

d)  gyűjtőutak: B.V. c-C.

e)  kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-C.

f)   önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII.

         g)  önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII.

         h)  helyi külterületi utak: K.VI.C.

(6) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet. Az 1sz. főút mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 100-100 m, az országos mellékutak mentén a tengelytől mért 50-50 m.

(7)  A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.

(8)   A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, kiskerti utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(9) A létesítmények parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani.

(10) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit a települési önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

(11) A Budapest – Hegyeshalom vasútvonal mellett a szélső vágánytól számított 100-100 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

(12)  A 2/ M 1 jelű szabályozási terven jelölt közterületeken:

a)  a terven jelöltek szerint a lakótelkeket kiszolgáló vegyes használatú út létesítendő, melynek minimális telekszélessége az országos úthálózat részét képező út telekhatárától mérten minimum 10m;

b)  a vegyes használatú útpadkák mentén, mindkét oldalon minimum 1,5 m széles zöldsáv létesítendő. A zöldsávokban a létesítendő, illetve kiváltással ott elhelyezendő közművezetékek védelme okán, fa ültetése csak a közművezetékekre tekintettel történhet.

c) 

6. Közművesítés, közműépítmények

Általános előírások

37. § (1) A közüzemi hálózatokat, a közműépítményeket közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Biztonsági övezetük számára a helyigényt az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. Ettől eltérő esetben a vezeték nyomvonalára, a közműépítmény helyére és biztonsági övezetük számára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani.

(3) A fejlesztési területeken tervezett beépítés előkészítő fázisában, egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján, a közterületi közlekedési létesítmények és a fásításra alkalmas zöldsávok kialakíthatóságának figyelembe vételével kell meghatározni a tereprendezést, a felszíni vízelvezető és a szennyvízcsatorna hálózat vonalvezetését, továbbá a többi nem terepfüggő közművezeték elrendezését.

(4) Utak építése és egyéb közterületek kialakítása, valamint a felújítások idején a közművek egyidejű megépítéséről, későbbiekben a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(6) A föld felett megjelenő közműberendezések elhelyezésével elő kell segíteni az igényes, területtakarékos környezet kialakítását.

Vízellátás

38. § (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatra csak föld feletti tűzcsapok szerelhetők. A tűzcsapokat a védendő épülettől a megközelítési útvonalon mérten 100 méternél távolabb elhelyezni nem szabad. Az oltóvíz-igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához Tatabánya város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságával és az ÉDV Rt-vel egyeztetni kell.

(2) Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet illetve az utat biztosítani kell.

(3) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(4) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad.. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – minden lehetséges esetben – körvezetékként kell kiépíteni.

(5) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a létesítmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, térszíni oltóvíztároló építésével kell megoldani.

(6)

(7) A település beépítésre nem szánt területén lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

Vízelvezetés

39.§ (1) A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(2) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(3) A településen az elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell továbbfejleszteni.

(4) A meglevő beépített területeknek a szennyvízcsatorna hálózatba már bekötött telkein az üzemen kívülre helyezett zárt szennyvízgyűjtő-tárolókat szakszerűen fel kell számolni (fertőtlenítés, eltömedékelés).

(5) A település már beépített és beépítésre szánt területén, új beépítés esetén a szennyvizek elvezetését közcsatornára történő csatlakozással kell megoldani.

(6) Külterületen, beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, - amennyiben a létesítmény a meglevő szennyvízcsatorna hálózatra nem tud csatlakozni, illetve a közcsatorna hálózatra csatlakozása időben későbbiekben valósítható meg;

(7) A szennyvizeket vízzáró szennyvízgyűjtő medencében kell összegyűjteni, átmenetileg tárolni, majd a szennyvíztisztító telepre szállítani. - amennyiben élővíz befogadó van a területen és a szakhatóság engedélyezi, szennyvíztisztító kisberendezés létesíthető a szennyvizek kezeléséhez. A létesítés vízjogi engedély alapján történhet.

(8) Kereskedelmi, gazdasági területről és lakóterületen engedélyezett vállalkozásokból a kibocsátott szennyvíz a közcsatornára csak abban az esetben köthető, ha szennyezettsége megfelel a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek. Ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvíz-kezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani

(9) A Szomódi szennyvíztisztító telep 150 m és a Szomód területén üzemelő Tatai szennyvíztisztító telep 300 m védőtávolságán belül gyógyszer és élelmiszer alapanyag nem állítható elő, nem termelhető, gyógyszer, élelmiszer nem tárolható, nem raktározható és nem forgalmazható. A Szomód közigazgatási területén lévő Tatai szippantott-szennyvízkezelő védőtávolság-igénye 500 m, amelyen belülre ugyanazok a területhasznosítási korlátozások vonatkoznak, mint a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belülre. A védőtávolság-igény csak technológiai fejlesztéssel csökkenthető; annak megvalósításáig a korlátozásoktól nem lehet eltekinteni.

(10) A település területén átvezető vízfolyások: a Mikovényi árok, az Által-ér, az Árendás patak, a Szomódi és a Rétaljai vízfolyás (más néven Kárt folyó) két oldalán, a partéltől mért 6-6 m, továbbá a tavak: Alsó-Kistó, a Felső-Kistó, a Szomódi halastavak és a Bocska-völgyi tározó (más néven Árendás pataki tározó) mentén a partéltől mért 6 m széles karbantartási sávot biztosítani kell vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez.

(11) A már beépített területeken, azokon a szakaszokon, ahol a vízfolyások, a patakok egyik oldalról útról megközelíthetők a karbantartás elvégezhető, a beépítés felőli oldalon a partéltől mért 3 m széles beépítés nélküli sávhoz a hozzáférést  könnyen elbontható kerítéskialakítással is biztosítani kell, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok esetén lezúduló nagy vizek elleni védekezést a kerítés ne akadályozza.

(12) A már beépített területeken, ahol a kétoldali, előírt karbantartó sáv az elépítés miatt nem biztosítható, legalább az egyik oldalon, a vízelvezető patak illetve árok medréhez a hozzáférhetőséget biztosítani kell. A szélsőséges időjárási viszonyokkor lezúduló nagy vizek elleni hatékony védekezés érdekében a kerítést könnyen elbonthatóan és helyre állíthatóan kell kialakítani.

(13) A vízfolyások belterületi szakaszán, az új, beépítésre szánt területek mellett, mindkét oldalon a vízfolyás part-élétől mérten 6-6 m széles sávot kell fenntartani, a karbantartási feladatok elvégzése céljára.

(14) A mesterségesen épített árkok partéleitől mért 3-3 m-es sávot fenntartási célra biztosítani kell. A már beépített területeken, amennyiben ez nem lehetséges, és az árkok egyik oldalon útról megközelíthetők, a beépítés felőli oldalon a 3 m-es karbantartási sáv 1 m-nél keskenyebbre nem csökkenthető le.

(15) A külterületről érkező vizektől a belterület északkeleti részét övárokkal kell védeni. Élő vízfolyásba a belterületi árokhálózatból bevezetett csapadékvizeket csak hordalékfogón keresztül lehet bevezetni.

(16) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét, minden nagyobb (fél hektárt meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén, a befogadóig ellenőrizni kell. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig, amelyhez az illetékes környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság véleményét be kell szerezni.

(17) Beruházás során a többi közmű építésével egyidejűleg kell a csapadékvíz elvezető hálózatot is megépíteni. A csapadékvíz elvezető hálózat építése nem halasztható el.

(18) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet.

(19) Személygépjárművek esetén 20, tehergépjárművek esetén 3, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel és összefüggő, vízzáró burkolattal építendő parkoló-felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Zöldbeton parkoló nem létesíthető.

Villamosenergia ellátás

40. § (1) A Szomód területén áthaladó 120 kV-os nagyfeszültségű villamos távvezeték védőterülete a tengelytől 18-18 m. A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.

(2)  Területgazdálkodási szempontból:

a

b)

c) Szabadvezetékes villamos energia hálózat létesíthető a 085/5 hrsz.-ú telek továbbosztásával létrejövő Tókút lakóterületen.

(3)

(4)

(5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(6)

Földgázellátás

41. § (1)

(2) A középnyomású földgázhálózatról vételező ingatlanok gázellátására egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

Elektronikus hírközlés

42. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)  

7. ZÖLDTERÜLETEK

Kk jelű közkert övezet

43. § (1) A zöldterületek övezetébe tartozó területek jellemzően növényzettel fedett, kertként, köztérként kialakított közhasználatú területek.

(2)   A Kk jelű közkert övezetben:

     a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények

    b) a pihenést és testedzést szolgáló építmények,

    c) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el

  (3)   A közkertek övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza.

(4)

(5) A közkertekben csak a hatályos előírásoknak, szabványoknak megfelelő kialakítású, biztonságos játszótéri berendezések helyezhetők el.

(6)

(7) A telek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén az OTÉK előírásainak megfelelően csökkenthető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet az OTÉK előírásai szerinti mértékig csak tetőkertként lehet számításba venni.

(8) Az intézmény jellegű létesítmények zöldfelületeit, a hangsúlyos településkép formáló hatásuk miatt, kertépítészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. A telepítendő növényzet, növényfajok között közismerten erősen allergizáló növényfaj nem lehet.

(9) Használatbavételi engedély csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások, kötelező zöldfelületek, közműrákötések stb. egyidejű megléte esetén adható ki.

(10) Minden meglévő, 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát, ill. fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fák védelméről szóló rendelet előírásainak betartásával lehet.

(11) A szabályozási terven jelölt értékes közterületi és a közterület felé látszó előkerti díszfák védendők, ezek kivágása, illetve a kivágás engedélyezése szakmai felülvizsgálat alapján történhet. A kivágott fákat a fakivágási engedélyben meghatározott módon pótolni kell.

(12) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(13) A közterületként szabályozott területeket (közutak, közterek) az alapfunkció ellátását biztosító mértékig fásítani, parkosítani kell.

(14)  A közutak építési területén és a mezőgazdasági célú külterületi feltáró utak, valamint a felszíni vízfolyások mentén a szabályozási terven jelölt helyeken út menti fasorokat kell telepíteni, fás zöldsávokat kell létesíteni. Az új utak, utcák építésekor, illetve a meglévők átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására alkalmas, legalább 16 méter széles utcákban, a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani, illetve fenntartani. A 16 m-nél keskenyebb, de legalább 12 m széles lakóutcákban a közút építésével, rendezésével (pl. közművesítés, burkolatcsere, útszélesítés) egyidejű beruházásként legalább egyoldali, ültető-gödrös utcafásítást, vagy fásított zöldsávot kell megvalósítani. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

8. Erdőterület

Eg, Et, Ev, Ev-H jelű övezet

44. § (1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2)   Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekben meghatározott elsődleges rendeltetéshez igazodóan, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Ee, Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak. Az erdő igénybe vételével járó építési szándék esetén, az elhelyezhető építmények meghatározásánál az erdők védelméről szóló törvényben meghatározottak a mérvadók.

a) az Ee jelű övezet területei az egészségügyi-, szociális céllal hasznosítható meglévő és létesíthető új erdőterületek,

b) az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,

c) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek,

d) az Evh jelű övezet területei az elsődleges rendeltetés szerint honvédelmi érdekeket szolgáló véderdőként üzemtervezett erdőterületek, ahol minden változtatás a HM egyetértésével üzemtervezett erdészeti tervek szerint történhet.

         (3) Az Ee jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) elsősorban a jóléti, turisztikai használatot szolgáló parkerdei berendezések (pl. esőbeálló, pihenő- és tűzrakó-helyek berendezései, hulladékgyűjtők, turisztikai tájékoztató táblák, gyalogutak)

b) másodsorban az erdő fenntartásához szükséges és/vagy építmények, melyek egyben turisztikai célokat is szolgálhatnak (pl. erdészház/vendégház, állatetető, erdőgazdasági fenntartó utak)

         4)   Az Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),

b) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).

 (5)   Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a)  nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,

b)  a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

         c)  a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.

(6)   Az erdőgazdasági övezetben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok⁷ és elvi építési engedély alapján történhet.

(7)   Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

(8)   Az országos védettségű természeti területeken, az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó és a Natura 2000 területeken, valamint a szabályozási terven jelölt egyéb természeti területeken erdősítés csak őshonos fafajok felhasználásával történhet. A nem védett területek erdősítésénél is legalább egyharmad elegyarányban őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

(9)   Az Etv.(erdőtörvény) előírásaival összhangban, az erdőterületeket felügyelő erdészeti szolgálat hozzájárulása esetén, az erdőövezetekre vonatkozó építési előírások a következők:

    * az Elvi Építési Engedélyben meghatároható

**a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet

9. Mezőgazdasági területek

Má-á, Má-t, Má-ta, Mk-sz, Mk-k, Mk-b jelű övezet

45. §  (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része.

(2)  A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:

a)  A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

b)  A szabályozási tervben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m²-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

c) 

d) 

(3) A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a)  az Má-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,

b)  az Má-t jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,

c)  az Mk-sz jelű szőlőhegyi kertövezet, ahol a szőlő- és kertművelés a jellemző,

d)  az Mk-k jelű hagyományos kiskertövezet, ahol a kertművelés és a járulékos üdülési használat a jellemző,

e)  az Mk-b belterületi kertek övezete.

f) Má-ta jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az intenzív tanyás jellegű mezőgazdasági tevékenység végezhető.

(4) Az Má-á és Má-tá jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez

aa) a növénytermesztés és feldolgozás és

ab) az állattartás és feldolgozáshoz

szükséges gazdasági építmények jellemzően

ac) állattartó épületek,

ad) terménytárolók,

ae) szárítók,

af) gépjárműtárolók és

ag) trágyatárolók).

b   a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület.

(5) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) amezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás) szükséges gazdasági építmények (jellemzően állattartó épületek, a hagyományos gazdálkodást szolgáló terménytárolók, takarmány-szárítók, trágyatárolók),

b) az övezetben nem helyezhető el lakóépület.

(6) Az Mk-sz jelű szőlőhegyi kertövezetben és az Mk-k jelű kiskert övezetekben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók);

b) az övezetben lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el;

c) telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.

(7) Az Mk-b övezetben épület nem helyezhető el. Az Mk-b jelű belterületi kertek övezetében, a telken belül, a telek 3 %-ának mértékéig, egy terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető.

(8)  A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése alábbi megkötésekkel engedélyezhető:

a)    Az építményeket a – a közös építmények kivételével – szabadon állóan kell elhelyezni

b)  Az OTÉK előírásai szerinti közös építmény csak két szomszédos telek esetében építhető, a közös építményt ikresen kell elhelyezni.

c)  A legnagyobb megengedett építménymagasság:

lakóépület esetén legfeljebb 5,5 m,

gazdasági épület illetve építmény esetén legfeljebb 4,5 m, kivéve a speciális technológiai-előírások miatt eseti módon megállapított és engedélyezett építménymagasságot.

(9)  A külterületi mezőgazdasági területeken kerítés az alábbiak szerint építhető:

a)  a földrészlet határán vagy a helyi külterületi utak mentén az út tengelyétől mért min. 6-6 m távolságra, illetve az országos utak mentén az út védőtávolságára vonatkozó előírások szerint.

b) 

(10) 

       (11) 

(12) Egy telken csak egy tanyaudvar jelölhető ki; ez szolgál építési helyként. A kijelölt tanyaudvar területe nem haladhatja meg a földrészlet területének 20%-át.

     (13)  A megengedett maximális beépítettségű telek (földrészlet) területe csak abban az esetben csökkenthető, ha ez által a beépítettség mértéke nem haladja meg (arányos megosztással vagy bontással egyidejűleg) a megengedett mértéket.

(14)  A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek tisztítását szolgáló létesítmények építéséhez építési- és környezetvédelmi engedélyt kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel, egyedi szennyvíztisztító kislétesítménnyel lehet tisztítani, akkor a vízjogi engedélytől függően a tisztított szennyvizet és iszapot vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni, illetve a talajvédelmi hatóság engedélye alapján, az e célra kijelölt, illetve engedélyezett területen a talajba juttatással (injektálás, öntözés, kiszórás stb.) lehet véglegesen ártalmatlanítani. Tisztítatlan szennyvíz szikkasztása tilos.

       (15) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek tisztítását szolgáló létesítmények építéséhez építési-és környezetvédelmi engedélyt kell beszerezni. Amennyiben a keletkező sznnyvizeket egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel, egyedi szennyvíztisztító kislétesítménnyel lehet tisztítani, akkor a ízjogi engedélytől függően a tisztított szennyvizet és iszapot vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni, illetve a talajvédelmi hatóság engedélye alapján, az e célra kijelölt, illetve engedélyezett területen a talajba juttatással (injektálás, öntözés, kiszórás stb.)  lehet véglegesen ártalmatlanítani. Tisztítatlan szennyvíz szikkasztása tilos.

10. A vízgazdálkodásI terület ÖVEZETEI

V, Vü jelű övezet

46. § (1)A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak:

V jelű övezet

a) vízfolyások, a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre,

b) tavak, tározók,

c) a vízmedrek parti sávja a szabályozási tervben vagy a HÉSZ előírásai szerint vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben

Vü jelű övezet

d) vízmű-létesítmények (kút, víztároló medence) és azok körülkerített védőterületei (Vü).

(2) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni vízjogi engedély birtokában, a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

       a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

       b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő, természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT KÜLÖNLEGES terület ÖVEZETE

Kk-Id jelű övezet

47. § (1) A Kk – Id  jelű építési övezet jellemzően nagy zöldfelülettel és természeti értékkel rendelkező beépítésre nem szánt természetvédelmi-idegenforgalmi különleges övezet. A beépíthetőség paraméterei az alábbiak:

* kivéve a természetvédelem és a turizmus érdekeinek is megfelelő kilátó építménye, ami magasabb is lehet

(2) Az övezet telke nem osztható meg.

(3)

(4)

11. Az állattartás általános szabályai

48.§

12. Táj-és természetvédelem

49. § (1) A védett és védelem alatt nem álló természet-közeli állapotú területeken (természeti terület) – az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, az építéssel összefüggő tevékenységek csak a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(2) A Natura 2000 területeket érintő használatmódosítás és építés csak a Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetve, a Natura 2000 területekre vonatkozó hatályos előírások szerint történhet. A Natura 2000 területeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az országos jelentőségű természetvédelmi területként védett Gerecsei Tájvédelmi Körzethez tartozó szomódi területek helyrajzi számos jegyzékét – a védetté nyilvánító rendeletnek megfelelően – az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A terület felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól.

(5) A területen különös gonddal kell óvni a természetet, kiemelten a természet-közeli állapotú területeket, értékes élőhelyeket (nádasok, vízpartok és medrek). A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület felhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak táj rehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

(6) A meglévő növényzet védelme érdekében a 8 cm-es törzsátmérőt meghaladó – az üzemtervezett erdőterületeken kívüli – fát (kivéve a gyümölcsfákat) kivágni csak a fák védelméről szóló országos hatókörű, vonatkozó jogszabály előírásai szerint, a bejelentési kötelezettség teljesítését és a fapótlási kötelezettség feltételeiről szóló megállapodást követően, csak rendkívül indokolt esetben, a körjegyző előzetes engedélyével szabad.

(7) A kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.

(8) A területen a megsemmisített, (kivágott) vagy elpusztult fa visszapótlásáról jelen rendelet előírásainak figyelembevételével annak kell gondoskodni, aki a növényzetet megsemmisítette, illetve, ha annak személye nem ismert, akkor a visszapótlás az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

a)  A visszapótlásra szánt növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a hatályos jogszabályok alapján az építésügyi hatóság – az önkormányzat környezetvédelmi tanácsadójának véleménye alapján, illetve szükség esetén szakértő (kertépítész, erdész, kertész) bevonásával – meghatározza.

b)  A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.

c)  A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.

(9)

(10) A meglevő értékes növényzet védelme érdekében építési engedélyben a geodéziailag bemért helyszínrajz alapján az építési hely módosítandó. Terepszint alatti beépítés esetén a védendő növényzet gyökérzónáját figyelembe kell venni; a gyökérzóna által érintett területen terepszint alatti építmény nem engedélyezhető.

(11) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.

(12) Az önkormányzati rendelettel védett természeti területek, természeti értékek védelmének módját és eszközeit külön önkormányzati rendelet (helyi védelmi rendelet) határozza meg. A rendelet hatályba lépéséig helyi védelem alatt álló területen, telken jelen rendelet 3. § előírásai szerint adható építési engedély.

13. A környezetvédelemre vonatkozó előírások

Föld- és talajvédelem

50.§ (1) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) A telek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen

(4)

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

51. § (1) Szomód község a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység alapján az „A”, fokozottan érzékeny besorolású, nitrátérzékeny területen lévő település. A település a felszín alatti víz minősége szempontjából érzékeny terület. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. A felszíni vizek elvezetését – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek szerint, vízjogi engedély alapján kell megoldani.

(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségbe kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.

(5) Az új beépítésre szánt területek csak a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése mellett hasznosíthatók. Kiépített szennyvízhálózat esetén építés csak a létesítmények szennyvízbekötése esetén engedélyezhető. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés vagy kislétesítmény alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására, tisztítására.

(6) A belterületen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

(7) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről (drén csövek) gondoskodni kell.

(8) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit⁹.

Levegőtisztaság-védelem

52.§ (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a környezeti levegő védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok határértékeit meghaladó szennyezéssel járó

            a) tevékenységet folytatni,

b)  új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni

            nem szabad.

(2) A területen, meglévő védendő területhasználatot (pl. lakóterület, egészségügyi, vendéglátó létesítmény) zavaró, bűzzel járó tevékenység (pl. nagy létszámú állattartás) nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a szennyező építménytől a közegészségügyi-, a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint meghatározott védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belüli védőterületen a vonatkozó jogszabályban meghatározott védendő funkciójú területhasználat, létesítmény, illetve építmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.

(5) A védőtávolságok mértéke a zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a szakhatóságok véleményét is figyelembe véve az I. fokú környezetvédelmi hatóság által határozatban megadott környezetvédelmi engedély alapján módosulhat.

Zaj- és rezgés elleni védelem

53.§ (1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

(2) A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe zajvédelmi szempontból fokozottan védett.

(3) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglevő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy a hatásterületen lévő létesítmények területhasználata és a beépítés jellege szerinti zaj- és rezgésterhelési határértékei a létesítmények telekhatárainál teljesüljenek.

Hulladékgazdálkodás, hulladékártalmatlanítás

54.§ (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A hulladék lerakása a település teljes területén tilos.

(3) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről – kijelölt hulladékgyűjtő szigetek – a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(4) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a település igazgatási területén kívül, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón, helyezhető el.

(5) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(6) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

(7) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot, a komposztálhatóság érdekében, az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni; a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. A zöldhulladék ártalmatlanítása a háztartásokban komposztálással, illetve a terv távlatában kialakuló szelektív hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás keretei között oldható meg.

(8) területen minden érintett telektulajdonosnak gondoskodnia kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni.

Az épített környezet értékeinek védelme

55.§ (1) A régészeti lelőhelyeket Szomód község közigazgatási területén a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze tartalmazza. Földrajzi elhelyezkedésüket a szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlap mutatja.

(2)   Szomód község területén országos műemléki védelmet élveznek:

        a) római katolikus templom, 556 helyrajzi számú telken,

        b) kőkereszt az 556 helyrajzi számú telken,

        c) Nepomuki Szent János szobra, az 556 helyrajzi számú telken,

(3)   Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a szabályozási tervlap tünteti fel.

(4)

(5)

(6) A jelen önkormányzati rendelettel védett épített környezeti értékek védelmének módját és eszközeit külön önkormányzati rendelet határozza meg. A rendelet hatályba lépéséig helyi védelem alatt álló területen, telken jelen rendelet 3. § előírásai szerint adható építési engedély.

(7)

(8)

14. Egyéb rendelkezések

56. § (1) Az önkormányzat elővásárlási jogával terheltek az alábbi ingatlanok: Utcanyitás céljára: a 150 helyrajzi számú telek;,Közösségi funkciók (óvoda, orvosi rendelő, sportpálya stb.) céljára: 504-509/2, 510/2, 511‑512, 517/1, 518-520 helyrajzi számú telkek hátsó telekrészének részterületei; a 0554/3 helyrajzi számú ingatlannak a szabályozási terven Vk építési övezet számára kijelölt része. Az önkormányzat elővásárlási jogáról az érintetteket értesíteni kell.

(2) Építési korlátozás: a szerkezeti terven meghatározott új utcanyitások nyomvonalán a 151 helyrajzi számú telek nem építési telek.

15. Záró rendelkezések

57. § (1) Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti

a) Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2006.(VI. 01.) számú rendelet

b) A helyi Építési Szabályzatot módosításáról szóló 6/2008.(III.27.) számú rendelet

   polgármester                                                                                         körjegyző