Réde Község Önkormányzat Képviselő testületének 7/2019. (XII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2020. 01. 01Réde Község Önkormányzat Képviselő testületének 7/2019. (XII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Réde Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljáró állami főépítész hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017.(VIII.10.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Réde község közigazgatási területén az épített és táji környezet megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:
a) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő és a külső, belső díszítő elemeket. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
b) Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
c) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
d) Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
e) Vázlatterv: a megértéshez szükséges műszaki tervdokumentáció, amely minden esetben megegyezik az eljárás által előírt műszaki tartalommal, azzal a különbséggel, hogy a tervek kidolgozottsága elsősorban a koncepcióra, beépítésre, tömegformálásra, a településképi szempontból meghatározó részek esetében legyen teljes.
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
3. Helyi védett értékek
3. § A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett területi és egyedi védett értékek 1. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, megújulásuk elősegítése; különösen az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése és a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi közművelődésben, helytörténeti ismeretterjesztésben való megjelenítése.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Az Önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott területeket.
(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(4) Az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott ingatlanokat.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján vagy hivatalból kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan. Az egyedi védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére vonatkozik a védettség függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, ami az Eljr. 23/B. § (1) bekezdés szerinti értékvizsgálaton alapul.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, vagy érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén a körül határolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, fotók);
d) a kezdeményezés indoklását.
(5) A helyi védettség alá helyezési, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírrététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészét
c) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) az érdekelt közműveket,
f) a kezdeményezőt,
(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza az Eljr. 23/D. § által meghatározott adatokon túl a védett érték:
a) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés számát,
b) helyszínrajzot vagy térképmásolatot,
c) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedéseket.
(8) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
TÁMOGATÁSI RENDSZER
6. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
6. § (1) Az Önkormányzat a védett lakóépületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását támogatással segítheti, melynek előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(2) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni, melynek részletes szabályait a Képviselő-testület alkotja meg.
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM
7. A településre vonatkozó általános területi követelmények
7. § (1) A község közigazgatási területén két vagy többszintes tetőterű épület nem létesíthető.
(2) Pavilon és ideiglenes jellegű létesítmény: mobil elárusítóhely – időszaki önkormányzati társadalmi rendezvény helyszíne kivételével - nem létesíthető.
(3) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(4) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.
8. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
8. § (1) Réde teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.
(2) Réde településközponti területén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítése, rekonstrukciója földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve végezhető.
(3) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia -ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját végezni
a) burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen és utak szilárd burkolatának kiépítésekor földkábeles elhelyezéssel;
b) burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos föld feletti vezetéssel lehet.
c) meglévő hálózatnál - indokolt esetben az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására - a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezeték közös egyoldali oszlopsorra fektetéssel, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők – tervezhetők és kivitelezhetők.
(4) Településképi szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor és rekonstrukciójakor földkábelbe, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad, az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell elhelyezni.
(5) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön.
9. Reklámokra vonatkozó előírások
9. § Réde község teljes közigazgatási területén kizárólag a Tvtv. és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), valamint e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés. A település településközponti területén reklám közzétételére
a) közterületen utcabútor,
b) a közművelődési célú hirdetőtábla használható.
10. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák elhelyezése
10. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban;
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a;
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak;
d) vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat (cég-, üzletfelirat) helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(3) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
(4) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
11. Növényzet telepítése
11. § (1) Az új és a meglévő utcák fasorai telepítésénél, vagy azok pótlása esetén - a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével - a levegőszennyezést tűrő fajokat kell választani. Az épületek, építmények környezetének rendezése - ahol fásítani kell - kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet az 1. függelékben ajánlott fajtákkal.
(2) A 2. függelékben felsorolt inváziós fafajták a településen nem telepíthetők.
(3) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére -
a) a 2 méter magasságig nevelt cserjét, sövényt legalább 1 méterre;
b) a 3 méter magasságig nevelt cserjét, sövényt legalább 1,5 méterre;
c) fát a növekedési jellemzőitől függően
ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re –
cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re;
cc) magas termetű terebélyes fák esetében legalább 6 méterre kell ültetni.
d) Telken belül az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:
da) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor az épülettől 2,0 méterre ültethető;
db) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa épülettől 3,0 méterre ültethető;
dc) egyéb fa (diófa és más, magasra növő, terebélyes fák kivételével) épülettől 4,0 méterre ültethető;
dd) diófa és más, magasra növő terebélyes fa épülettől 7,0 méterre ültethető.
12. A helyi területi védelem - területi építészeti követelmények
12. § (1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.
(2) A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan (legfeljebb az oldalhatártól 1 méterre) helyezhetők el. Az épület meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Hagyományos építőanyagokat kell használni, magastetős (35-45 tetőhajlásszög) kialakítással, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a népi építészet formavilágát, arányait kövessék.
13. A helyi területi védelem - egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:
a) hullámpala,
b) bitumenes lemezfedés,
c) műanyag hullámlemez,
d) bitumenes hullámlemez.
(2) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű és anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása a meglévőhöz hasonló méretű, színű fedéssel lehetséges. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.
(3) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezése megengedett. Az utcai homlokzaton erkély nem építhető.
14. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi védelem alatt álló épület, építmény nem bontható el.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. Helyi védelemmel érintett építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást az eredeti helyén kell bemutatni.
(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, továbbá a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.
(6) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(7) Helyi egyedi védettségű építmény telkén az értékes táj- és kertépítészeti alkotások (kerítés, támfal, tereplépcső, kerti pavilon, medence filagória, stb.) megőrzendők; az értékes növényállomány megtartandó. Új kertépítészeti kialakítás során a helyi egyedi védettségű építmény kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokat kell alkalmazni.
(8) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek esetleges cseréje, vagy hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.
15. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
15. § (1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki Réde község teljes közigazgatási területét az 1. mellékletben lehatárolt helyi területi védelem alatt álló területek, valamint a mezőgazdasági táji karakterű meghatározó területek (jellemzően nem beépített, tájba illeszkedő művelt földterületek, Má, Mk, vizek területe, környezete, V) kivételével.
(2) Előkertben és az utcavonalon csak áttört kivitelű kerítés építhető.
(3) Lakóterületen kerti építmény, egyéb melléképítmény kezeletlen felületű fém, vagy rikító színű műanyagszerkezet nem lehet.
(4) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.
16. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Az épületek színezése során pasztellszínek alkalmazhatók a környező beépítés színeivel összhangban.
(2) Kialakult beépítésű területeken új épületek a szűkebb környezet karakteréhez nem illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával nem helyezhetők el. Anyaghasználat, homlokzati színválasztás a meglévő építészeti értékektől eltérő nem lehet. A magastetők tetőhéjalásnál műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez, valamint rikító, kirívó színek (pl.: meggyvörös, kék, zöld) nem alkalmazhatók.
(3) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(4) Égéstermék közterületről látható homlokzaton történő kivezetése nem megengedett.
(5) Bitumenes, vagy műanyag hullámlemez burkolat nem alkalmazható a homlokzatokon.
(6) Trapézlemez burkolat és tető nem létesíthető.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
17. Településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció
17. § (1) Településképi tájékoztatás és konzultáció bármikor kérhető. Településképi szakmai konzultáció kötelező a település teljes közigazgatási területén minden egyszerű bejelentéses ügyben építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve az építési engedélyezési eljárásokat és a településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.
(2) A településképi szakmai konzultációt a települési főépítész (továbbiakban: főépítész) látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.
(3) A kötelező településképi szakmai konzultációhoz a 2. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció vázlatterv szintű; a véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció – az Eljr. 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – a bemutatást segítő alábbi munkarészeket is tartalmazza:
a) fotódokumentáció a tervezési területről,
b) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
c) látványterv, vagy modellfotó.
(4) A konzultációról készült emlékeztetőben rögzített állásfoglalás, javaslat a településképi kötelezés és bírság megállapítása során is figyelembe vehető.
18. Településképi véleményezési eljárás
18. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építési engedélyezési eljárását,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.
(2) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsorolt estekben a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
19. Településképi bejelentési eljárás
19. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan, valamint a 15. § (1) bekezdésben meghatározó területeken és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 4. 5. 6. 9. 11. 13. 23. pontokban foglalt tevékenységek;
b) utcafronti kerítés építése, átalakítása esetében;
c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,
d) a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
(3) Amennyiben a tevékenység megfelel az Eljr. 26/C. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés, rendeltetésváltoztatás, rendeltetésszám változás tudomásul vételéről hatósági határozatban dönt, vagy az Ákr.-ben biztosított jogszerű hallgatásával él.
(4) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Réde Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén 60 napon belül hozza meg.
(5) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 3. melléklet szerinti kérelemre
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGSZEGÉSÉNEK ESETEI ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI
20. Településképi kötelezés és bírság
20. § (1) Önkormányzati településképi eljárás lefolytatása szükséges, különösen:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben azok felújításakor kialakításuk nem felel meg településképi előírásoknak, nem illeszkednek a megváltozott környezetükhöz;
c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ca) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
cb) egységes megjelenésének biztosítása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul. Amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva figyelmeztetést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) A figyelmeztetés eredménytelensége esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva településképi kötelezést ad ki határidő kiszabásával. Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tesz eleget a megadott határidőig, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(4) A településképi bírság mértéke
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30 000 - 100 000 Ft között,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 - 200 000 Ft között,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
(5) A településképi bírság adók módjára behajtható.
(6) Fellebbezés a közigazgatási rendtartás szabályai szerint nyújtható be.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Hatályba léptető rendelkezés
21. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
22. § (1) Hatályát veszti az Réde Község Önkormányzat Képviselő-testülete által a 2/2009.(III.25.) Ök. rendelettel módosított 1/2000.(III.02.) Ök rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzata (HÉSZ)
1. az 5. § (1) bekezdése;
2. a 6. § (4) bekezdése, (6) c) pontja, (7) bekezdés a)-c) és f) pontja;
3. a 8. § (2) bekezdése 1. 2. és 5. mondata;
4. a 12. § (2) bekezdés e) pontja;
5. a 22. § (14), (15) és (17) bekezdése;
6. 25. § (2) bekezdés a) pontja harmadik bekezdése és b) pontja;
7. a 27. § (30)-(32) bekezdése;