1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Máriahalom Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2527 Máriahalom, Széchenyi Ferenc utca 31.

(3) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Dági Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását és az államháztartási szakágazat rend szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Máriahalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete által alapított és fenntartott költségvetési szerv

2. § (1) Máriahalom területén tevékenységet folytató civil szervezet kérheti felvételét a Máriahalom Község Önkormányzatával együttműködő civil szervezetek jegyzékébe. Kérelemben be kell mutatni a civil szervezet Máriahalom közösségi élete érdekében végzett tevékenységét, és meg kell nevezni azokat a tárgyköröket, amelyekben együtt kívánnak működni.

(2) A kérelmet a Képviselő-testület bírálja el, amely vizsgálja a civil szervezet tevékenységének valódiságát.

(3) A civil szervezetek támogatásának feltétele az (1) bekezdés szerinti regisztráció.

3. § A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza

4. § (1) A képviselő-testület havonta, általában a hónap utolsó szerdáján soros ülést tart. A képviselő-testület július-augusztus hónapokban terv szerinti ülést nem tart.

(2) A képviselő-testület ülését, főszabályként, az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben az ülés napirendje alapján az ülésre nagy számú érdeklődő várható, a képviselő-testület ülését a Kultúrházba kell összehívni.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az így összehívott ülés vezetésének módjára a Képviselő-testület ülésének vezetésére e rendeletben előírt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület és a bizottság ülésének meghívóját – a lakosság tájékoztatása érdekében – a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni.

5. § (1) A Képviselő-testület terv szerinti ülésének összehívása az ülés előtt legalább öt nappal, írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívót valamennyi előterjesztéssel együtt az alábbi, tanácskozási joggal is rendelkezőknek kell megküldeni:

(3) Meghívót kell küldeni a Máriahalmi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének, akit az ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(4) A meghívót csak az adott napirendi ponttal érintett előterjesztést meg kell küldeni a 2. § (1) bekezdése szerint regisztrált szervezetnek, amennyiben valamely előterjesztés tárgya tevékenységüket érinti.

(5) Meghívót és csak az adott napirendi ponttal érintett előterjesztést meg kell küldeni annak, aki valamely előterjesztésről való döntésben közvetlenül érintett. Őt, mint meghívott vendéget a saját ügyét érintő napirendi pont tárgyalásakor tanácskozási jog illeti meg.

6. § (1) A képviselő-testület ülése a 3. § (1) bekezdéstől eltérő időpontra is összehívható, mely ez esetben soron kívüli ülésnek minősül. A soron kívüli ülés összehívható írásban, telefonon vagy személyesen.

(2) A polgármester összehívhatja a képviselő-testület soron kívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a tervben meghatározott üléseken kívül az Önkormányzat, a képviselő-testület és szervei, az intézmények, a település, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(3) A soron kívüli ülés lebonyolítására egyebekben a soros ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

7. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester, vagy a levezető elnök által ellátandó feladatok:

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, vagy a levezető elnök gondoskodik, aki a következő intézkedéseket teheti meg:

(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a hallgatóként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácskozóterem elhagyására kötelezheti, szükség esetén karhatalom igénybevételével.

(4) A képviselő-testület nyilvános ülésén azok, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek, a hallgatóság és a meghívott vendégek, a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb két percben, ha arra a levezető elnök engedélyt ad.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

8. § (1) A levezető elnök terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, levezető elnök, települési képviselő és a bizottság javaslatot tehet a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt, a napirend előtti hozzászólások keretében a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság részéről tájékoztató hangozhat el a Képviselő-testület előző ülése óta eltelt fontosabb Önkormányzati, társadalmi eseményekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, vagy arról, amit a polgármester, a települési képviselő vagy a bizottság közérdekűnek tart. A levezető elnök a napirend előtti hozzászólások keretében az ülésen megjelenő, tanácskozási joggal nem rendelkező vendégeknek, a hallgatóság tagjainak is megadhatja hozzászólásra a szót legfeljebb két percben.

(3) A napirend előtti hozzászólás szándékát a levezető elnöknek az ülés megnyitása előtt jelezni kell. A napirend előtti hozzászólások időkerete tíz perc.

9. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó határozati javaslat, rendelet-tervezet, jelentés, beszámoló, tájékoztató.

(2) A képviselő-testület ülésére általában írásos előterjesztést kell készíteni. A polgármester kivételesen, alapos indokkal (pl. az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége, a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése, terjedelmi ok miatt) engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek a meghívó kiküldéséhez képest későbbi kiküldését, esetleg az ülésen történő kiosztását, ismertetését, továbbá elektronikus levélben történő kiküldését.

(3) Kivételes és indokolt esetben, a képviselő-testület döntése alapján, lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. A szóbeli előterjesztés legyen tárgyszerű, lényegre törő, és tartalmazzon döntési javaslatot.

(4) Írásbeli vagy szóbeli előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható.

(5) Előterjesztő lehet a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, a bizottság, bizottsági tag, a jegyző, továbbá feladatkörében az Önkormányzati intézmény vezetője; beszámoló, tájékoztató esetén, feladatkörében, az érintett személy, szervezet.

(6) A polgármester előzetes engedélye alapján a kiküldendő előterjesztés terjedelme korlátozható, ha a sokszorosítás technikai nehézségbe ütközik, költsége vagy időigénye aránytalanul magas. Erről a tényről a képviselő-testületet tájékoztatni kell azzal együtt, hogy a teljes anyag megismerhetőségét a Hivatalban biztosítani kell.

10. § (1) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A levezető elnök minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során

(2) A települési képviselők hozzászólására a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót a polgármester, vagy a levezető elnök adja meg. A hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirendi pont keretében, ugyanazon képviselő ismételt hozzászólásának időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Ismételt hozzászólás esetén az idő túllépése miatt a levezető elnök, figyelmeztetést követően, megvonhatja a szót.

(3) A települési képviselő és a bizottság, a vita lezárásáig, az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő. A bizottság bármely előterjesztéshez, azok módosító javaslataihoz értékelést, ajánlást, javaslatot nyújthat be a képviselő-testülethez a szavazás megkezdéséig.

(4) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában is elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatát, módosító javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Javaslata visszavonása esetén arról a képviselő-testületnek nem kell dönteni.

(5) A szavazás megkezdéséig a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását.

(6) A napirendi vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek, melyről a képviselő-testület dönt.

(7) A vita lezárását követően, a határozathozatal előtt, a jegyzőnek kell szót adni, ha a javaslatokkal kapcsolatban törvényességi észrevételt kíván tenni.

(8) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

11. § (1) A nyílt szavazás személyesen, egységes lebonyolítással, kézfeltartással történik. A levezető elnök először az igen, majd a nem, végül a tartózkodom szavazatok számát állapítja meg.

(2) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról kell határozathozatal nélkül dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembevételével végleges döntést hozni.

(3) A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

12. § (1) A levezető elnök vagy legalább két képviselő indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni. Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a jegyző a névsorban a képviselő neve mellett rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névsor az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

13. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság gondoskodik. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság bármely oknál fogva működésképtelen, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására eseti bizottságot hoz létre.

(2) A titkos szavazás szavazólapok, és szavazólapgyűjtő urna alkalmazásával történik. A szavazólap tartalmazza az eldöntendő kérdést, és a kérdésre adható választ (igen, nem, tartózkodom). Szavazni az adható válasz melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet. Érvényesen szavazni csak egy lehetséges választ megjelölve lehet.

(3) A képviselő egy alkalommal kérheti a rontott szavazólap kicserélését a bizottságtól, mielőtt azt az urnában elhelyezné. A szavazólapokat az Önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza

(5) A szavazás eredményét az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével a bizottság elnöke közli a Képviselő-testülettel A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

14. § (1) A Képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, a határozathozatal dátumával, valamint a határozatban foglalt döntés lényegére utaló címmel kell ellátni.

(2) A határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. A határozatról az érdekelteket haladéktalanul értesíteni kell.

15. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén az ülésvezetőnél írásban vagy szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a szabályozandó tárgykört, és a főbb szabályokra vonatkozó javaslatot. A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a rendelet teljes szövegét tartalmazó, aláírt egy példányának a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

16. § (1) A Képviselő-testület üléséről egy példányban kell a jegyzőkönyvet elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek pontosan tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést, határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe szerkesztve, rendelet esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

17. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik. A közmeghallgatás összehívásáról szóló hirdetményt a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.

(2) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, azokra a kérdező az érdemi választ 8 napon belül írásban kapja meg.

18. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság, melynek három fő képviselő tagja van.

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatát és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke, távolléte, akadályoztatása esetén elnökhelyettese ír alá.

(5) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti, aki összehívja és vezeti a bizottság ülését.

(6) A bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testület működésére megállapított szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

19. § (1) A Képviselő-testület határozattal, meghatározott Önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, felügyeletére, határozott időtartamra, ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek összetételére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, elveiről a bizottság megalakításakor dönt. Az ideiglenes bizottság legfeljebb hat hónapig működhet.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a képviselő-testületnek - előzetesen a bizottság által elfogadott - jelentésben számol be.

20. § (1) A polgármester saját hatáskörében - törvény, Önkormányzati rendelet vagy Képviselő-testületi határozat egyéb rendelkezése hiányában - az Önkormányzat, vagy a Képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az Önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei érdekeivel, hatáskörével, az ezekről való döntés halaszthatatlan, vagy hátránytól, kártól óv meg. E hatáskörének gyakorlásáról a polgármester utólag köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(2) A képviselő-testület tagjai közül egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

21. § (1) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester falugyűlést hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 10 nappal, hirdetményt kell közzétenni a Hivatal hirdetőtábláján. A hirdetményt meg kell küldeni azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik egyébként a képviselő-testület ülésére szóló meghívót is megkapják.

(3) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Lebonyolítására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(4) A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester vagy levezető elnök és a jegyző írja alá.

22. § (1) Máriahalom Község Önkormányzata a német nemzetiségi önkormányzat részére a 2527 Máriahalom, Széchenyi Ferenc utca 38/c. szám alatti Ifjúsági Házban kizárólagos használatra egy helyiséget biztosít. A nemzetiségi önkormányzat az általa használt helyiségek használati jogát másnak nem engedheti át. A községi önkormányzat helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúrát biztosítja, a rezsiköltséget viseli.

(2) Máriahalom Község Önkormányzata a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatala ellátja:

(3) A községi önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket, a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában, az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére.

23. § Ez a rendelet 2024. december 3-án lép hatályba.

24. § Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatról szóló 3/2021. (V. 3.) önkormányzati rendelet.