Ete Község Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2007.(IX.25.) sz. rendelete

Ete Község Építési Szabályzatának

és Szabályozási Tervének megállapításáról.

(a 7/2009.(X.12.) számú, a 3/2011.(II.2.) számú, a 8/2011.(IX.14.) számú és az 1/2015. (II.12.) rendelettel egységes szerkezetben)

Ete Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Étv. 9. § (2)-(6) bekezdésében előírt véleményeztetési eljárás lefolytatását követően Ete Építési Szabályzata (továbbiakban: EtÉSZ) és Ete Szabályozási Terve (továbbiakban: ESZT) megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja:

I.      fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A RENDELET HATÁLYA

1. §

Hatályon kívül helyezve.

A szabályozási elemek típusai

2. §

(1)   A szabályozási terv I. és II. rendű szabályozási elemeket rögzít.

(2)   I. rendű kötelező szabályozási elemek:

-        az építési övezet-, övezethatárok és a hozzátartozó területfelhasználási kategória,

-        az I. rendű közterületek,

-        az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási szélességek.

(3)   II. rendű kötelező szabályozási elemek: a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek.

(4)   Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(5)   II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen, a területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

II.    fejezet

TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

3. §

(1)   A szabályozási terv a község közigazgatási területén

-        beépítésre szánt területet,

-        tervezett beépítésre szánt területet,

-        beépítésre nem szánt területet

jelöl ki.

(2)   Hatályon kívül helyezve.

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK FAJTÁI

4. §

A szabályozási terv a község közigazgatási területén rögzíti

a)    az építési övezeti

b)    az övezeti

c)    a környezetvédelmi

d)    az értékvédelmi

e)    a korlátozási

előírások érvényességi területét.

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

5. §

(1) A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

       - lakó, ezen belül

-        falusias lakó:(Lf)

-        kertvárosias lakó (Lke)

- vegyes, ezen belül

-        településközponti vegyes:(Vt)

-        központi vegyes (Vk)

- gazdasági, ezen belül

-        egyéb (nem zavaró hatású) gazdasági (Ge)

különleges, ezen belül

-        különleges közhasználatú építményi:(Ki)

övezeteket.

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI

6.§

(1) Kialakult állapotra vonatkozó előírások:

a)    Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési övezet előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.

b)    Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

       Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), és

1.  a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi beépítettség visszaállítható,

2.  a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépítési százalékot kell alkalmazni.

c)    Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési övezeti előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést kivéve, - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

d)    Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők.

e)    Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési övezeti előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

(2)   Egyéb közös előírások

a)    Azoknál a telkeknél, amelyeknél a szabályozási terv az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, az országos előírások szerinti hátsókertet az építési övezet, ill. az övezethatár vonalától kell mérni.

b)    Azoknál a telkeknél, amelyeknél a szabályozási terv az ingatlant építési övezettel, vagy övezettel két telekrészre osztja, a beépítési % alapjául szolgáló terület az építési övezettel, ill. övezettel megosztott telekterület.

c)    Reklám, hirdetés csak akkor és úgy helyezhető el, ha az az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatja meg.

d)    Épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.

e)    Hatályon kívül helyezve ^[1]

f)     Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság az I.-III. tűzállósági fokozatú: nem éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú lakó- épületeknél:

1.  4,0 m-ig csökkenthető beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és ennek homlokzatmagassága nem haladja meg másik, a megnyitott homlokzatú épület magasságát;

2.  2,0 m-ig csökkenthető zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helységenként 0,40 m2-nél nem nagyobbak a nyílások;

g)    Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem intézkedik, kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni.

h)    Melléképületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, gerincmagassága legfeljebb 6,5 m lehet.

i)     Újonnan építendő ill. bővítendő, átalakítandó épület magas tetős kialakítású lehet. A tető 30-45º-os hajlásszöggel építhető meg. Az épület főtömegét fedő  tető gerinc vonalát utcára merőlegesen kell kialakítani.

j)     A helyi sajátosságokat hordozó tornácos kialakítást meglévő épületeknél meg kell tartani.

k)    Az újonnan létesítendő épületek homlokzati felülete – fehér vagy pasztell színűre festett - vakolt vagy nyerstégla, ill. ezek kombinációja lehet. A lábazatként – beleértve a kerítéslábazatot is – terméskő is alkalmazható.

m)   Hatályon kívül helyezve.

n)    Hatályon kívül helyezve.

o)    Hatályon kívül helyezve.

p)    Utcai kerítés csak áttört kivitelben létesíthető. Áttörtnek minősíthető a kerítés, ha a fedett ill. nyílásos felületek aránya 50-50 %. Tömör lábazat létesíthető, de átlagos magassága nem haladhatja meg a 80 cm-t. Sövény-kerítés az utcai telekhatáron is létesíthető.

FALUSIAS LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (Lf)

7. §

(1)      Rendeltetési előírások

                Az övezetben

1.  legfeljebb kétlakásos lakóépület(ek),

     továbbá nem zavaró hatású

2.  kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület(ek),

3.  szálláshely szolgáltató épület(ek),

4.  kézműipari építmény(ek),

5.  mező- és erdőgazdasági építmény(ek)

helyezhető(k) el.

(2)             Építési előírások

a)   Lf1 építési övezet esetén

1.     Hatályon kívül helyezve [2]

2.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 600 m²

4.  legnagyobb beépítettség 30 %,

5.  legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,

6.  legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

b)    Lf2 építési övezet esetén

1.    Hatályon kívül helyezve [3]

2.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²

4.  legnagyobb beépítettség 25 %,

5.  legkisebb zöldfelületi fedettség 60%,

6.  legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

c)   Lf3 építési övezet esetén

1.    Hatályon kívül helyezve [4]

2.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 900 m²

4.  legnagyobb beépítettség 30 %,

5.  legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,

6.  legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

d)   Lf4 építési övezet esetén

1.    Hatályon kívül helyezve [5]

2.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4.  legnagyobb beépítettség 20 %,

5.  legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,

6.  legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

e)       Lf5 építési övezet esetén

1.    Hatályon kívül helyezve [6]

2. a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni.

3. újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²

4. legnagyobb beépítettség 20 %,

5. legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,

6. legnagyobb építménymagasság 4,5 m lehet.

7. előkert az utcában kialakult állapot szerint alakítandó ki.

KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET

8. §

(1)   Rendeltetési előírások

                Az övezetben

1.  legfeljebb kétlakásos lakóépület,

     továbbá nem zavaró hatású

2.  kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület(ek),

helyezhető el.

(2) Építési előírások

Lke1építési övezet esetén

1.    Hatályon kívül helyezve [7]

2.  a megengedett beépítési mód zártsorú.

3.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 300 m²

4.  legnagyobb beépítettség 30 %,

5.  legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,

6.  legnagyobb építménymagasság 7,5 m lehet.

7. előkert minimális mérete 5,0 m, maximális mérete 10,0 m. A sorházat egységes tervek alapján kell elhelyezni, azonos előkert mérettel max. két egység alakítható ki. Az előkert lépcsőzésének mértéke 2,5 m (azaz az előkert mérete 5,0 m, 7,5 m és 10,0 m lehet).

TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (Vt)

9. §

(1)   Rendeltetési előírások

a).   Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b)    kivételesen - nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c)    Hatályon kívül helyezve.

d)    A b). pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. § (2) és a rendelet 6. § (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos lakóövezeti telekhatár mellett legalább 5,0 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént.

(2)   Építési előírások

Vt1építési övezet esetén

1.  a megengedett beépítési mód oldalhatáron álló. Az építési helyen belül az épületet mindig az oldalsó telekhatárhoz csatlakozóan, vagy kialakult állapothoz igazodóan a csorgóköz megtartásával kell elhelyezni; az épületet az utcában kialakult rend szerinti oldalhatárra kell helyezni, ha szomszédos épület nem korlátozza az oldalsó telekhatár választását, akkor mindig az északi égtáj vonalához közelebb fekvő oldalhatárra kell az épületet telepíteni

2.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 600m²

3.  legnagyobb beépítettség 50%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 35%,

5.  legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

KÖZPONTI VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (Vk)

10. §

(1)     Rendeltetési előírások

a).   Az építési övezetben lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el.

b)    Hatályon kívül helyezve.

(2)     Építési előírások

       Vk1építési övezet esetén

1.  a megengedett beépítési mód zártsorú. Az épületeket a zártsorú építési helyen belül, de azt nem feltétlenül kitöltve kell elhelyezni,

2.  a kialakult telekméretet kell figyelembe venni,

3.  legnagyobb beépítettség kialakult (K %)

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 25 %,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

EGYÉB IPARI GAZDASÁGI ÖVEZET (Geip)

11. §

(1)   Rendeltetési előírások

Az építési övezetben elhelyezhetők:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb irodaépületek,

4. üzemanyagtöltő.

 (2) Építési előírások

a) Geip1építési övezet esetén

1.  a megengedett beépítési mód: szabadonálló,

2.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 2500m²,

3.  legnagyobb beépítettség 30%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5.  legnagyobb építménymagasság 9,0 m

b) Geip2 építési övezet esetén

1.  a megengedett beépítési mód: szabadonálló,

2.  újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 5000m²,

3.  legnagyobb beépítettség 20%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 55%,

5.  legnagyobb építménymagasság 6,5m, kivéve olyan pontszerű építményeket (pl. víztorony, antenna, kémény), ahol a technológia indokolja az előírt 6,5 m túllépését.

KÜLÖNLEGES KÖZHASZNÁLATÚ ÉPÍTMÉNYI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (Ki)

12. §

(1) Rendeltetési előírások

Az építési övezetben csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú épületek és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2)   Építési előírások

a)   Ki1--temető

1.  a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2.  legkisebb telekterület 2.500 m²,

3. legnagyobb beépítettség 5%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 80%,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5m, kivéve a harangtornyot, melynek magassága az övezeti építménymagasságot meghaladhatja

b)  Ki2-egyházi intézmény, (templom)

1.  a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2.  kialakult építési telek,

3. legnagyobb beépítettség a kialakult,

5.  legnagyobb építménymagasság a jelenlegi épület építménymagassága.

c)   Ki3- sportterület

1.  a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2.  kialakítandó telek legkisebb területe 10.000 m²,

3. legnagyobb beépítettség 5%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 40% ,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5 m (kivéve a kis alapterületi kiterjedésű sporteszközöket, ahol a legnagyobb magasság 6,5 m)

6. a telekterület maximum 50 %-a lehet burkolt felület, melyből a sportpályák területe legalább a telekterület 40 %-a, közlekedési célra (gyalogút ill. parkoló) legfeljebb a telekterület 10 %-a burkolható le.

e) Ki 4 – borturisztikai vendéglátási központ

1.  a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2.  kialakítandó telek legkisebb területe 1500 m²,

3. legnagyobb beépítettség 30 %,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 50 %,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5 m

f) Ki5 - településkapu

1.  a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2.  kialakítandó telek legkisebb területe 1100 m²,

3. legnagyobb beépítettség 15%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 65%,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5 m

g) Ki6 – szennyvíztisztító

1.  a megengedett beépítési mód szabadon álló,

2.  kialakítandó telek legkisebb területe 1100m²,

3. legnagyobb beépítettség 30%,

4.  legkisebb zöldfelületi fedettség 50%,

5.  legnagyobb építménymagasság 4,5m

ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

13. §

A szabályozási terv a község közigazgatási területének beépítésre nem szánt részén az alábbi övezeteket jelöli ki:

-        Közlekedési, ezen belül:

·          közúti közlekedési (KÖ)

·          vasúti közlekedési (KÖv)

-        zöld:(Z)

-        erdő, ezen belül:

·          védelmi rendeltetésű erdő:(Ev)

·          gazdasági erdő (Eg)

-        mezőgazdasági, ezen belül

·          általános mezőgazdasági (Má)

·          kertes mezőgazdasági (Mke)

·          korlátozott használatú (gyep, nádas) mezőgazdasági (Mko)

-        vízgazdálkodási, ezen belül

·          vízmedrek, felszíni vizek (Vg1)

·          vízbeszerzési, vízmű (Vg2)

övezetek.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET (KÖ)

14. §

(1)   Az övezetben az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszerek, közművek és a hírközlés építményei, továbbá a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, valamint hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék helyezhetők el.

(2)   Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési övezetbe sorolt telek területének 2%-át, közműövezetbe sorolt telek 15 %-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

vasúti közlekedési (KÖv)

15. §

(1)   Hatályon kívül helyezve.

(2)   A szintbeni út vasút keresztezéseknél a rálátási háromszög területét szabadon kell hagyni, ill. az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

ZÖLDÖVEZET—KÖZPARK (Z)

16. §

(1)   Az övezetbe eső telkek min. 85%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.

(2)   A közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, piknikhely, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető.

(3)   Ha a közpark területe 2500 m²-t nem éri el építmény nem helyezhető el.

(4)   Az újonnan elhelyezhető épület magassága legfeljebb 3,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.

(5)   A közparknak közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

VÉDELMI RENDELTETÉSŰ ERDŐÖVEZET (Ev)

17. §

(1)   Az övezetben épület - kilátót kivéve - újonnan nem helyezhető el.

(2)   Újonnan kijelölésre került erdőterületen a jelenlegi művelés korlátlanul folytatható, azonban az építés feltételeinél a védelmi rendeltetésű erdőövezet előírásait kell figyelembe venni.

(3)   Újonnan kijelölésre került erdőterület jelenlegi művelési ága kizárólag erdőművelési ágra módosítható.

gazdasági erdőövezet (Eg)

18. §

(1)    A 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2)    Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK (M)

19. §

(1)   A mezőgazdasági övezetekben csak tájba illő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.

(2)   Általános mezőgazdasági övezet (Má)

a)      Az övezetben a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület, illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület újonnan nem építhető.

b)      Újonnan létesülő épület szabadon állóan, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m előkert- és 6 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani.

c)      Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

1.  Beépíthető az a telek,

·          amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább