Ete Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021.(III.25.) önkormányzati rendelete Ete Község Önkormányzata Képviselő-testületének a

településkép védelméről szóló

4/2019.(VI.28.) számú önkormányzati rendelete módosításáról

Ete Község Önkormányzata Képviselő-testületének – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti – hatáskörében eljáró Ete Község Önkormányzata Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az örökségvédelmihatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály,  valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017.(V.30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§

Ete Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 4/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: TKR) 6. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6.§

(1) Az önkormányzat a helyi védett, vagy meghatározó karakterűterületen lévő, vagy egyedi helyi védelem alatt álló épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása, jókarbantartása érdekében végzett munkák megvalósulását településképi önkormányzati támogatással segítheti, melynek előirányzatát az éves költségvetésében rögzíti.

(2) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. A támogatás iránti pályázatot a tervezett munkával érintett építmény vagy telek tulajdonosa nyújthatja be az Önkormányzathoz.

(3) A településképi önkormányzati támogatási pályázatot a költségvetési rendeletben rendelkezésre álló keret erejéig az Önkormányzat évi egy alkalommal hirdeti meg a helyben szokásos hirdetményi felületeken.

(4) Az éves keretből támogatható településképi beavatkozások körét, valamint a támogatás mértékét az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletének elfogadásával egyidejűleg határozza meg.

(5) Az Önkormányzat által támogatható településkép javító beavatkozások lehetnek:

a) A területi vagy egyedi védett épület homlokzata, vagy az épület védett eleme karbantartása, felújítása helyreállítása,

b) A védett utcakép érdekében történő homlokzati, vagy utcavonali kerítésen megvalósuló beavatkozás,

c) Meghatározó karakterű területen az épület homlokzatán, utcavonali kerítésén végzett településképjavító beavatkozás.”

2. §

A TKR 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására a szükséges magassági korlátozások betartandók.”

3. §

A TKR 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:  

„(1) A településkép szempontból meghatározó területeken az utcák fasorai telepítésénél, vagy azok pótlása esetén - a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével -   a levegőszennyezést tűrő fajokat lehet választani. A közterületeken és az épületek, építmények környezetében, ahol fásítás történik, kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos fák ültethetők az 1. függelékben ajánlott fajtákból választva.”

4.§

A TKR következő 11/A §-al egészül ki:

„11/A. §

(1) A 15. § e) pontban és az f) pontban szereplő településképi szempontból meghatározó területeken, beleértve a belterületi, a mezőgazdasági rendeltetésű – korábban a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény hatálybalépése előtt zártkertnek minősülő – földterületeket is, a legkisebb ültetési (telepítési) távolság a telekhatártól

1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá tőkeszőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor, egyéb bokor, és 1 méter magasságot el nem érő díszcserje, sövény esetén 0,8 méter
2. az a.) pontba nem tartozó gyümölcsbokor (mogyoró, stb,) esetén, valamint 1 méter magasságot elérő, de 2 méter magasságot el nem érő díszcserje, sövény esetén 2 méter:
3. magas művelésű szőlő esetén 1,5 méter
4. birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa, őszibarackfa esetén 2,5 méter
5. törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy, szilva- és mandulafa esetén 3,5 méter
6. vadalanyra oltott alma, körte- és kajszifa esetén 4 méter
7. cseresznye, dió- és gesztenyefa esetén 5 méter
8. minden, a d.)-g.) pontokban fel nem sorolt gyümölcsfa esetén 5 méter
9. egyéb, gyümölcsfának nem minősülő (pl. ipari fa) esetében 8 méter

(2) A településképi szempontból meghatározó területek külterületi, a zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy zártkert

1. szőlőt és gyümölcsfát a 2. §-ban foglalt ültetési távolságok megtartásával,
2. egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

ba.) 1 méternél magasabb nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,8 méter;

bb.) 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 1,2 méter;

bc.) 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetén 2 méter;

bd.) bármilyen fa esetén 8 méter

lehet”

5. §

(1) A TKR 15. cím helyébe a következő cím kerül:

„15.A településkép szempontjából meghatározó területek”

(2) A TKR 15.§ helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„15. §

Az Önkormányzat, Ete Településképi Arculati Kézikönyvében foglaltakkal összhangban, Ete Község területén az alábbi településképi szempontból meghatározó területeket határozza meg:

1. falusi családiházas karakterű – a település lakóterületei,
2. településközponti karakterű – az 1. melléklet helyi védett területei között szereplő településközponti terület,
3. gazdasági karakterű – a település külterületi beépítésre szánt gazdasági területei,
4. táji, természeti karakterű – a település zöldfelületi hálózatába tartozó területek, beleértve a közterületi zöldfelületeket, temetői területeket, a sportcélú zöldterületeket is,
5. szőlőhegyi karakterű – szőlőházakkal, présházakkal beépített, keskenytelkes szőlő- és bortermelő területek, valamint
6. mezőgazdasági karakterű területek – mezőgazdasági művelés alatti és az egybefüggően kialakult volt zártkerti kertes művelésű terület, ami nem tartozik a szőlő- és bortermelő szőlőhegyi karakterű területek közé.

6. §

(1) A TKR 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Trapézlemez burkolat és tető – a 15. § (1) bekezdés c) és f) pontjában szereplő területek kivételével nem létesíthető. A trapézlemez burkolat és tető kezeletlen felületű nem lehet.”

(2) A TKR 16. § a következő új (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) A 15. § a)-b) és e) pontja szerinti területeken kerti építmény, egyéb melléképítmény kezeletlen felületű fém és rikítószínű műanyagszerkezet nem lehet.
(8) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.

(9) Előkertben az utcavonalon csak áttört kivitelű kerítés építhető.”

7.§

A TKR V. fejezet 17. címe és a 17. §-a helyébe a következő cím és rendelkezések kerülnek:

„17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

17. §

(1) Településkép-védelmi tájékoztatás és konzultáció bármikor, bármilyen építési munka tárgyában kérhető.

(2) Kötelező a településkép-védelmi tájékoztatás és konzultáció kezdeményezése a település teljes közigazgatási területén bármely építési, átalakítási, felújítási munka megkezdése előtt, kivéve az építési engedélyezési eljárás alá és a településképi bejelentési eljárás alá tartozó eseteket.

(3) A közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítése előtt kötelező a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kezdeményezése.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációt a 2. melléklet szerinti kérelemmel és a hozzá csatolt vázlatterv szintű dokumentációval kell kezdeményezni.

(5) A konzultációról készült, a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül kibocsátott, emlékeztetőben rögzített állásfoglalás, javaslat, a településképi kötelezés és bírság megállapítása során is figyelembe vehető, amennyiben a tárgyában megvalósult állapot településképi követelményekkel ellentétes.”

8.§

A TKR 18.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"18. §

(1) A polgármester a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet (Eljr.) 26.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt esetekben településképi véleményt ad, mely véleményét a főépítész szakmaiálláspontjára alapozva adja ki.

(2) a településképi vélemény iránti kérelmet (papír alapon, vagy e-mail útján) a rendelet 4. melléklete szerinti kérelem kitöltésével lehet benyújtani, a tervdokumentációt az ÉTDR felületre kell feltölteni, amihez a polgármesternek hozzáférést biztosít a kérelmező.

(3) A településképi vélemény iránti kérelemhez legalább az Eljr. 26/A § (3) bekezdés szerinti dokumentációt kell csatolni.”

9. §

A TKR 19.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„19. §

(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Eljr. 26.§ (1) bekezdésben és 26/B. § (1/c) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint az egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan, továbbá a 15. §-ban szereplő településképi szempontból meghatározó területeken és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken a (2) bekezdésben felsorolt építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI.08.) Kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül: az 1., 2., 5. ,7., 8., 9., 11., 13. és 23. pontokban foglalt tevékenységek;

b) közterület felőli kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése esetében,

c) meglévő építmények rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása és a meglévő  építményben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén, továbbá

d) a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

(3) A polgármester a kérelemről a településképi bejelentésről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezésisajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet (Eljr.) 26/C §-ában szabályozott eljárás keretében a tevékenység megtiltása, vagy feltétel előírása esetén hatósági határozattal dönt, egyetértése esetén az Átalános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény (Ákr.) szerinti jogszerű hallgatással élhet.

(4) A polgármester önkormányzati hatósági határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül Ete Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez címzett fellebbezésnek van helye. A képviselő-testület döntését legfeljebb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, 60 napon belül hozza meg.

(5) A településképi bejelentést írásban, a 3. melléklet szerinti kérelemmel kell a polgármesterhez benyújtani.

10. §

(1) A TKR 20. címe helyébe a következő cím lép:

„20. Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság”

(2) A TKR 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A figyelmeztetés eredménytelensége esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva településképi kötelezést ad ki településképi bírság kiszabásával és határidő megállapításával. Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tesz eleget a megadott határidőig, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot állapíthat meg, és mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.”

(3) A TKR 20. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A településkép-védelmi bírság mértéke

1. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000,- Ft”

11. §

(1) A TKR 3. melléklete címe helyébe a következő cím lép:

„TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNY / TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS IRÁNTI KÉRELEM”

(2) Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Kihirdetve: Ete, 2021. március 25.

Dr. Szallerbeck Zsolt

            jegyző