Bakonybánk Község Önkormányzati Képviselő Testülete, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában biztosított jogköre alapján, a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, jóváhagyja a szabályozási tervet és megállapítja az építési szabályzatot.

    I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

    1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Bakonybánk teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Bakonybánk területe).

 (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen „területet felhasználni, továbbá telket alakítani,” terepet rendezni, „építményt, építményrészt, épület együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni” a 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: az OTÉK) és mellékletei, Bakonybánk Építési Szabályzata és Szabályozási terve, valamint az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások betartásával szabad.

A rendelet részét képezik az alábbi mellékletek: 

1. 1. melléklet: Építési övezetek és övezetek határértékeinek összesítő táblázata, 

2. 2. melléklet: Szabályozási tervek: 

a) 2.1 melléklet: Sz-1/1, Sz-1/2 jelű Szabályozási Terv – Közigazgatási területre 

b) 2.2 melléklet: Sz-2 jelű Szabályozási terv – Belterület 

c) 2.3 melléklet: Sz-3 jelű Szabályozási terv – Egres dűlő

d) 2.4 melléklet: Sz-3/mód jelű Szabályozási terv – Egres dűlő 

3. 4. melléklet: Korlátozó tényezők:

 a) 4.1 melléklet: Örökségvédelem jegyzéke

 b) 4,2 melléklet: Természetvédelem jegyzéke

    2. §

    (1) A szabályozási tervben, illetve az építési szabályzatban alkalmazott kötelező szabályozási elemek a következők:

    1. a kialakult és a tervezett szabályozási vonal, közterületi telekhatár

    2. területfelhasználási egység határa

    3. az építési övezet és az övezet határa

    4. az övezeti jellemzők: a beépítési mód, a beépítés mértéke, az építménymagasság, a kialakítható és a beépíthető legkisebb telekméret (terület, szélesség), a kötelező legkisebb zöldfelületi arány

    5. az építési hely telekhatárhoz viszonyított helyzete

    6. kötelező fásítás

    7. egyéb sajátos építési követelmények

Telekalakítás

3.§

    (1) Telekrendezés (osztás, határrendezés, összevonás,) ott engedélyezhető: 

− ahol az osztást a szabályozási terv javasolja,

− ahol az osztás utáni telekméretek az övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret értékét    elérik, valamint az osztás utáni telkeknél gépjárművel történő kiszolgálás, vagyis az útkapcsolat biztosítható és az osztás után kialakuló telkeknél „zárvány területrészek” nem maradnak. − ahol a rendezés az előírásoknak megfelelő állapotok létrehozására irányul, − az osztás, vagy rendezés révén kialakuló telkeknél a beépítési mérték az előírásokban meghatározott mértéket nem lépi túl.

    (2) Telekösszevonás a beépítésre szánt területeken, szomszédos telek esetén legfeljebb 50,0m kialakuló, közterületi telekszélességig engedélyezhető, településkép védelmi szempontok miatt.

    (3) Az új közlekedési közterületek (az Sz-2 jelű tervlapon 1-3 jelű közutak („Bánki Donát utca; Turbina utca; Gépész utca) nyomvonala a terven ábrázolt közterületi határtól 5,0 – 5,0 m-es sávban, elmozdítható a rendezési terv módosításának szükségessége nélkül, ha ezt: − a terepadottságok, a domborzati viszonyok, a talajmechanikai állapotok az engedélyezési és kiviteli tervek készítésénél indokolttá, − valamint a telekalakítási terv és térrajz által pontosított telekhatárok szükségessé teszik.

Fogalommeghatározás

4.§

    (1) Portahasználat: a lakótelkek funkcionális felosztását és használatát jelenti. A lakótelek (porta) lakó – gazdasági udvarrészből és házi-kerti udvarrészből áll.

    (2) Lakó – gazdasági udvar: a főépület elhelyezésére, elő- és pihenőkert kialakítására, valamint a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő melléképületek, gazdasági épületek építési helye és kiszolgáló udvaruk, szabadtéri tároló helyük zónája.

    (3) Házi-kert: lakótelek (porta) kerthasználatú része, amelyen sem épület sem építmény nem helyezhető el, hátsókertnek tekintendő.

    (4) A fő épület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkció épülete, építménye.

    (5) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekedés, a vendégparkolók, a behajtók, személybejárók felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja.

    (6) Kertépítészeti terv: a terv részét képezi a meglévő növényzet felmérése, tereprendezési terv, növénykiültetési terv, kertrendezési terv és a kerti architektúra-elemek (burkolatok, lépcsők, kerti építmények stb.) részletterve.

    (7) Kedvtelési célú állattartás: kisvárosi és kertvárosi jellegű lakó, valamint intézményi funkciókat nem zavaró és nem veszélyeztető állatok, nem jövedelemszerzést célzó tartása.

    (8) „Nagylétszámú” állattartás: a vonatkozó országos hatókörű jogszabályokban meghatározott mértékű állattartás.

    II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Beépítésre szánt terület növekedése

6.§

    (1) Beépítésre szánt területté válnak a belterületi határon kívül eső, alábbi helyrajzi számú területek:

Falusias lakóterület céljára: 065/8; 065/30;-/31; 065/33hrsz-ú telkek területe, 065/9- /11; 065/32hrsz-ú telkek rész területe; (külterületi lakott hely).

Gazdasági terület céljára: 068/5-6; 070/5; 070/8-10hrsz-ú telkek területe; 070/15hrsz ú telek fél területe.

Különleges – Idegenforgalmi terület céljára: 0151/2; 0154/1-2; 03/2; 033/4-5; 050/5 050/8 hrsz-ú telek területe. 

    (2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a T-2 jelű településszerkezeti terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el (033/4 és a 033/5hrsz-ú telkek). A belterületbe vonásról, a belterületbe vonás időszerűsége esetén alkot önálló határozatot a testület.

Lakóterületek, lakóépületek

7.§

(1) A lakóterületek település részen belüli helyét a szerkezeti terv, építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A falusias lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el.

 − legfeljebb 2 önálló rendeltetési egységet magába foglaló 1db lakóépület, 

− egyházi, egészségügyi-, szociális, oktatási épület,

 − a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató épület,

 − a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, (terménytároló, pajta, önálló pince 50m2 -ig, állattartó épület legfeljebb nettó 30m2 -ig), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án.

A fenti funkciók elhelyezésének feltétele:

 - a vonatkozó külön jogszabályi előírások (pl.: környezetvédelem, növény és talajvédelem, ÁNTSZ) betarthatósága, - a szakhatóságok hozzájárulása, - az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyek telken belüli biztosítása.

(3) A lakótelkeken létesíthető, az övezetben meghatározott fő funkciót befogadó és a fő funkció rendeltetésszerű használatát kiegészítő épületek együttes száma a falusias lakóövezetben legfeljebb 3 db lehet.

(4) A lakótelken lakó-funkció nélküli, csak mezőgazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület nem létesíthető.

(5) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, de 14 m-nél keskenyebb és 500m2 -nél kisebb telek kialakult esetben sem építhető be, nem tekinthető építési teleknek. A telken lévő kialakult beépítés felújítható, de nem bővíthető, helyben újra nem építhető. Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb mérete nem lehet kevesebb 14,0 m-nél, az új telekosztás után kialakuló telkek legkisebb mérete min. 18,0 m legyen.

(6) Az SZ-2 jelű szabályozási tervlap, a beépítés jellegének megfelelően, oldalhatáron álló, illetve utcaképet formálóan szabadon álló építési helyeket ábrázol. 

a) Az oldalhatáron álló beépítésnél a telkenként építhető épületek csak az oldalhatáron, az építési helyen belül helyezhetők el. Ez alól kivétel: 

− a hagyományos porta használatot őrző keresztpajta, amely megőrzendő, bővíthető, helyben újraépíthető.

− Az oldalkertben lévő és az Sz-2 jelű tervlapon helyi védelemre jelölt „nyárikonyhák” megőrzendők, felújítandók. Az építési helyen belül utcaképet formáló módon 1db főépület és 1db hagyományőrző módon (arányrendszer, anyaghasználat) megvalósított „nyári- konyha” építhető.

 − Szabadon álló beépítés a saroktelkeknél, valamint a helyi védelemre javasolt közbenső telken álló épületek esetében engedélyezendő.

b) Telekösszevonás esetén [3.§ (3) bekezdés] a tömbre meghatározott beépítési mód tartandó meg. 

c) Saroktelken az oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie. 

d) Meglévő épületek bővítése az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges.

 e) Meglévő épület elbontása esetén új épület az eredeti helyére, illetve a szabályozási terven jelölt új építési helyre épülhet, az illeszkedés elve alapján meghatározott előkert betartásával.

f) Építési helyen belül a fő funkciót magába foglaló épületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie.

h) A lakótelek beépítési százaléka számításánál a lakótelek összterülete 1500 m2 -ig teljes területtel, 1500m2 - 3500m2 között fél területtel vehető figyelembe, a 3500m2 feletti terület nem vehető figyelembe a beépítési mérték számításánál.

 i) A térszín alatti beépítés legfeljebb 5%-kal haladhatja meg a térszín feletti beépítést.

(7) Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók: 

a) Az épületek formálása csak magas tetővel történhet. Az utcai homlokzaton oromfalas (csonkakonty, attika, tetőkiemelés esetén is) megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége legfeljebb 7,5 m lehet. 

b) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a 

c) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a 

d) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a 

e) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a 

f) Az épületek fogadószintje az eredeti terepszinthez képest max. 45 cm-rel, 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén legfeljebb 80 cm-rel lehet magasabban.

 g) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a 

 h) Nyári konyha építménymagassága legfeljebb 4,0m lehet, a tető az utcára merőleges gerincű nyeregtető, az oromzaton látszótégla szegélyezéssel és vakolt felülettel, Nyílások az utca felé nem létesíthetők. Gépkocsi tároló funkció az épületben nem létesíthető. Az alkalmazható nyílásméretek: ablak legfeljebb 60/90; ajtó legfeljebb 120/210 cm.

(8)Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a 

(9) Környezetrendezési és környezetvédelmi előírások: 

a) Lakóterületen semmiféle, határértéket meghaladó mértékben környezetszennyező tevékenység nem folytatható, arra alkalmas épület nem építhető.

 b) Gépjármű, valamint erő- és munkagép telepet létesíteni nem lehet, telkenként legfeljebb 1 tehergépkocsi, vagy traktor tárolható, a szomszédos lakó-, illetve településközponti vegyes területeket nem zavaró módon.

c) A területen a vízrendezés és a tereprendezés csak esztétikus, tájba illő anyagokkal (látszó kőfelület, fa, növénytámfal) és módszerekkel valósítható meg. Támfal legfeljebb 1,5m magas lépcsőkben képezhető, támfallépcsők között 1,0m-es zöldfelület kialakításával.

d) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a 

Lakóövezetek

8.§

(1) Az építési övezetekben természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 80 cm-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

a)        

Lf-1L 

jelű falusias építési övezetben jellemzően oldalhatáron állóan, új beépítésű fejlesztési területek 20,0 m-nél szélesebb telkein szabadon álló nódon, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 4,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 800m2 -es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 3 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen.

Az övezetben legfeljebb 15 m2 -es állattartó épületrész, építmény létesíthető. A településközponti vegyes építési övezet 50,0m-es védősávjába tartozó lakótelkeknél legfeljebb 5m2 -es csak kedvtelésű állattartást szolgáló új épület/részre kérhető építési engedély.

b) 

Lf-2L

jelű falusias építési övezetben oldalhatáron állóan, kialakult esetben szabadon állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 4,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult telken (K), vagy osztás révén kialakuló legalább 1000m2 -es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 3 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen. Az övezetben legfeljebb 30m2 -es állattartó építmény, épület, épületrész létesíthető. A településközponti vegyes építési övezet 50,0m-es védősávjába tartozó lakótelkeknél legfeljebb 5m2 -es csak kedvtelésű állattartást szolgáló új épület/részre kérhető építési engedély.

c)

              Lf-3L

jelű falusias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 4,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2000m2 -es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 3 db épület. Kialakult esetben, sarok-, illetve közbenső telkeknél a szabadon álló beépítési mód megőrizhető. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen. Az övezetben legfeljebb 30 m2 -es állattartó építmény létesíthető. A településközponti vegyes építési övezet 50,0m-es védősávjába tartozó lakótelkeknél legfeljebb 5m2 -es csak kedvtelésű állattartást szolgáló új épület/részre kérhető építési engedély.

d)  

Lf-4L

jelű falusias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 15%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5-os szintterülettel, 4,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 3500m2 -es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 3 db épület. Kialakult esetben a szabadon álló beépítési mód megőrizhető. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen. Az övezetben legfeljebb 60 m2 -es állattartó építmény létesíthető.

Településközpont vegyes terület és építési övezete

9.§

(1)  Településközpont vegyes területen elhelyezhetők: - igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi,       szociális épületek, - egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület, - kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, idegenforgalmi, szálláshely-szolgáltató épületek, - kialakult esetben lakóépületek, - játszókertek, korlátozottan vagy korlátlan közhasználatú zöldfelületek, - Önálló üzemi funkció nem létesíthető. 

(2) Egy telken létesíthető, illetve megtartható épületek száma legfeljebb 2 db lehet. 

(3) Az építészeti kialakításnál az alábbiakat kell figyelembe venni: 

a) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

b) Az új főépület elhelyezésénél az előkert mérete legalább 3,0m, de legfeljebb 6,0m lehet. 

c) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

d) Az épületek formálása csak magas tetővel történhet. Egy épületen legfeljebb két féle tetőhajlás alkalmazható, a közterület felöl szimmetrikus hajlásszöggel és szimmetrikus vetületi hosszúsággal.  Módosította a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

e) Oldalhatáron és/vagy szabadon álló beépítésnél az oldalkert mérete 6,0m-nél kisebb nem lehet.

f) Az épületek fogadószintje az eredeti terepszinthez képest új épület esetén legfeljebb 45 cm-rel lehet magasabban.

g) Meglévő épületek bővítése az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges. 

(4) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

(5) Környezetvédelmi és zöldfelületi előírások:

a) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

b) Az építési övezetben határértéket meghaladó környezetszennyező funkcióra új épület nem építhető, meglévő épület nem alakítható át. 

c) Az övezetben hulladékot tárolni csak a szervezett gyűjtési gyakoriságnak megfelelő időtartamig szabad, zárt edényzetben. 

d) Az építési övezetben maximum 2 m2 -es állattartó létesítmény helyezhető el

Településközpont vegyes építési övezet

(6)

Vt

jelű településközponti vegyes építési övezetben oldalhatáron állóan, kialakult esetben szabadon álló módon, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,6-os szintterülettel, a kialakult építménymagasság megőrzésével, de új építés esetén legfeljebb 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 1000m2 -es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen.

Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület

10. §

(1) A gazdasági területek övezeteiben 

a) elhelyezhető: 

1. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei, 

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, legfeljebb 2 db, 

3. közösségi szórakoztató, kulturális rendeltetésű épület, 

4. a helyi lakosság és az idegenforgalom ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület, 

5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi-szociális épület. 

b) nem építhető: 

1. állattartó épület 

2. környezetszennyezést okozó gazdasági tevékenységet befogadó építmény. 

c) épület akkor helyezhető el, ha a telken: 

1. a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamosenergia és ivóvíz ellátás biztosítható,

 2. a tűzvédelmi szabályzatban előírt oltóvíz mennyiség biztosítható, 

3. a keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetése és kezelése az előírásoknak megfelelően megoldható, 

4. a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének lehetősége biztosítható.

az építmény és a tervezett tevékenység nem befolyásolja károsan a földalatti és a felszíni vizek szintjét, mozgását és tisztaságát.

(3) A meglévő telkek a kialakult méreten beépíthetők, átépíthetők, az osztás révén kialakítható telkek legkisebb mérete a belterületen 30,0 m-nél kisebb, a külterületen 40m-nél kisebb nem lehet. 

(4) Az elő-, oldal- és hátsó kertek minimális méreteit az Sz-2 és az Sz-3 jelű szabályozási terven ábrázoltak szerint kell betartani,

(5) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

(6) Környezetvédelmi és zöldfelületi előírások: 

a) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

b) 100 m2 -nél nagyobb, összefüggő, burkolt felületnél minden 100m2 -hez tartozóan 2db lombos fa ültetendő. 

c) A telekhatáron legalább 1 m széles, 1,60 m-nél magasabbra növő cserjékkel (3 m-t meghaladó sávszélesség esetén cserje és faállománnyal együttesen) betelepített zöldsáv alakítandó ki.

e) Az övezetben üzemi gyűjtőhely nem helyezhető el a lakóterülettel határos telekhatártól mért 10 m-en belül. 

f) A létesítmények üzemeltetőjének gondoskodnia kell a telken keletkezett folyékony és szilárd hulladék ártalommentes gyűjtéséről, szükség esetén előkezeléséről, valamint rendszeres elszállításáról és ártalmatlanításáról. Szennyvizet szikkasztani nem lehet. 

g) A keletkező hulladékok ártalmatlanítása nem történhet Bakonybánk területén, kivéve, ha az újrafelhasználásra kerül.

Kereskedelmi szolgáltató építési övezetek 

11. § 

(1) Az övezetekben a természetes terepfelszín homlokzatsíkjában történő, 1,0 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasságba be kell számítani.

2) 

Gksz-1

jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezetben szabadon állóan, illetve meglévő beépítés megtartása, felújítása, bővítése esetén oldalhatáron álló módon, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, legfeljebb 0,5- os szintterülettel, 5,0 m-es legnagyobb építmény-magassággal, kialakult, vagy legalább 2000m2 -es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, elbontás esetén az építési helyen belül a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 35% legyen. A lakótelkekkel közös telekhatárnál a beültetési kötelezettséggel jelölt területen belül háromszintes növényállomány telepítendő, amely a zöldfelületi mértékbe beszámítandó.

3) Gksz-2 

jelű kereskedelmi szolgáltató építési övezetben a szabadon (SZ) és a oldalhatáron (O) álló beépítés 45%-ra bővíthető,  9,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, a kialakult telken, illetve osztás után kialakuló legalább 3000m2 -es telekterületen, a terven ábrázolt építési helyeken belül.   

Mezőgazdasági üzemi terület és övezet

 12.§

 (1) Az MG jelű övezet a mezőgazdasági üzemi terület övezete. A kialakult beépítés felújítandó, korszerűsítendő, karbantartható, helyben újraépíthető. Az övezetben a bővítés, a fejlesztés az alábbiak szerint és a környezetvédelmi felügyelőség egyetértő véleménye alapján engedélyezhető. történhet:

MG

Az osztás révén a kialakítható legkisebb telekterület 2,0ha, legkisebb telekszélesség legalább 100,0 m legyen. A beépítési mód szabadon álló, a beépítési mérték legfeljebb 10%, az építménymagasság legfeljebb 4,5m lehet. A kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke 40% legyen, amelybe az Sz-2 jelű terven jelölt kötelező beültetésű zöldfelület beszámítandó. Az építménymagasságtól csal technológiai okokból indokolt esetben (pl. takarmánytároló siló) lehet eltérni.

(2) Az építési hely határát, vagyis az elő-, oldal, és hátsókert méretét az Sz-2 jelű tervlap tünteti fel. (3) Építészeti kialakítás:

 a) Az épületek formálása belterületi környezethez közel csak magas tetővel történhet. Új épület építése esetén az épület szélessége a 15,0m-t nem haladhatja meg.

 b) A tető hajlásszöge a mezőgazdasági üzemi övezetben szimmetrikus és 10-30° közötti lehet.

 c) Általános esetben az épület hossztengelyévvel párhuzamos gerincű tetőforma alakítandó ki.

 d) A telken lévő épületek és építmények anyaghasználata, tetőfedő anyaga azonos legyen.

 e) A tetőfedésre és homlokzatburkolásra nem alkalmazható netúr alumínium lemez, élénk színűre felületkezelt fémlemez, azbesztcement és műanyag hullámlemez.

 f) A kerítés magassága legfeljebb 2,5m lehet.

(3) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

(4) Az övezetben üzemi gyűjtőhely a déli és nyugati oldalkerttel határos építési helyen belül helyezhető el. Szennyvizet szikkasztani nem lehet.

Különleges terület és övezetei (K-t; K-kegy; K-ID, K-HU, K-SZI)

13.§

(1) A K-t jelű övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el. Az övezet kialakult telke tovább nem osztható.

a)

K-t

jelű övezetben a beépítési mód szabadon álló, a legnagyobb beépítettség 5%, a legnagyobb építménymagasság 5,0 m, ez alól kivétel a meglévő ravatalozó kialakult építménymagassága. A legkisebb zöldfelületi arány a telek 70%-a. Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el. 

b) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

c) A temetőben, annak minden 100 m2 után legalább 2 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni jellemzően az északi, a nyugati és a közterületi telekhatár mentén.

d) A temető telkétől megtartandó védőtávolság 25,0 m. A védőtávolságon belül épület építmény nem helyezhető el, állattartó tevékenység nem folytatható, vízkivételi hely nem létesíthető, étkezési célra történő növénytermesztés, valamint a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható

e) Az áttört kerítés csak sövény létesítésével engedhető meg. Sövény a kerítés temető felőli oldalán telepítendő.

f) Az OTÉK-ban meghatározott telken belüli parkolás, a kialakult állapotokra való tekintettel, a kegyeleti park előtti területen alakítandó ki.

g) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és rendszeresen elszállítani - kivéve a szerves hulladékot, amennyiben az a helyszínen komposztálásra kerül. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt - szerves hulladék esetén áttört - edényzetben, esztétikusan takarva kell elhelyezni. 

(2) A K-k jelű övezetben épület nem építhető, a volt izraelita temető helye kegyeleti parkká alakítandó kertépítészeti terv alapján. 

(3) A K-ID jelű építési övezetben elhelyezhetők:

1. Az idegenforgalmi - üdülő népesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltatói, vendéglátói, szálláshely-szolgáltatói épület, 

2. bemutató, kiállítótér (pl.: malom), 

3. táborozóhely, lakókocsik, üdülősátrak, 

4. szabadtéri sportolást szolgáló funkciók építményei,

 5. meglévő lakóépület felújítható, újraépíthető. 

a) Az idegenforgalmat szolgáló funkciók számára telkenként legfeljebb 2db épület építhető.

c)

K-ID

%jelű építési övezetben szabadon állóan (SZ), legfeljebb 15%-os beépítési mértékig, legalább 3,0m-es és legfeljebb 5,0m-es építménymagassággal, kialakult (K/), vagy újonnan kialakuló legalább 5000m2 -es telken helyre állíthatók, bővíthetők a meglévő épületek, létesíthetők az új létesítmények. A telekterület 70%-án kertépítészeti terv alapján zöldfelület alakítandó ki. A vízfolyások védelmi sávját szabadon kell hagyni.

d) A régi malmok területén a csak lakófunkció megőrzése esetén a meglévő épületek felújíthatók, a beépítési mérték felső határa 3%. Funkcióváltás esetén idegenforgalmi funkciók számára a meglévő beépítések bővíthetők 15%-os mértékig.

e) A „szamaritánus tábor”-ban törekedni kell a faluban értékként megőrződött építészeti arányrendszer alkalmazására, tájba illő épülettömegek, természetes építőanyagok alkalmazandók. - Az épületek építésénél az elő-, oldal-, és hátsókert számára 5,0m szabadon hagyandó, az így lehatárolódó építési helyen belül helyezhetők el az épületek, sportépítmények, Az épületek építménymagasság 3,0m-nél kisebb és 5,0m-nél nagyobb nem lehet. - A zárt szennyvíz-tároló és a közterület közötti távolság legfeljebb 20,0m lehet. 

f) A Cuhai-Bakony ér és a Vezseny ér védelme biztosítandó, a vizes élőhelyek mentén az 50m-es védőtávolság megtartandó.

g) 03/2hrsz.-ú telken az országos közút felől 50m-es elő-, a helyi jelentőségű védelemre javasolt természeti terület határától 75,0m-es hátsó-, valamint 15,0-15,0m-es oldalkert tartandó. 

h) A szennyvizek szikkasztása tilos. Salakos sportpályák a vízfolyás mellett nem létesíthetők, a füves pályák a zöldfelületi mértékbe beszámíthatók. 

(4) A K-HU jelű övezetbe tartozik a működő kistérségi hulladéklerakó területe. − Az övezetben a lerakó működtetéséhez szükséges építmények csak ideiglenes jelleggel létesíthetők.

(5) A K-SZI jelű övezetbe tartozik a felszámolandó szennyvíziszap-lerakó területe.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek 

14. § 

    (1) A KÖu jelű közutaknak és a KÖu-m jelű magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

a) Országos közutak külterületi szakaszának szabályozási szélessége 30,0 m, a belterületi átkelési szakasz legkisebb szélessége 16,0 m. 

b) Lakó és gazdasági területek kiszolgáló (lakó) útja legalább 12,0 m, melytől eltérni akkor lehet, ha a kiszolgálandó telkek száma kevesebb, mint 4 db, ez esetben kiszolgáló út 8,0m-ig csökkenthető.

c) Külterületi szabályozási terv szerint jelentősebb (mezőgazdasági út) 10,0 m, 

d) Önálló kerékpár-,vagy gyalogút 4,0 m.

(2) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez vasút-hatósági és vasút üzemben-tartási hozzájárulás szükséges. 

(3) Az országos közúthálózatba tartozik a 8218. és a 8217. jelű közút.

a) A 8218. és a 8217. jelű közutak hálózati szerepe jelenleg összekötő út. 

b) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50-50 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges. Általánosan közművek az út építési területén kívül helyezhetők el. Kerítés az úttávlati telekhatárára (30 m-es szabályozási szélesség) kerülhet. 

d) Az országos úthálózatba nem tartozó közutak a települési úthálózatba tartoznak. A települési közutak hálózati szerepe kiszolgáló út. 

e) A 67. és a 90. hrsz.-ú utcák valamint az 54/9.és 45 hrsz.-ú telkeken tervezett közterület gyalogos utak. 

f) Újonnan beépítésre kerülő területek esetében a közműhálózatok építése csak jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell alakítani.

(4) Közterületen pavilon nem építhető, reklámtábla nem helyezhető el.

Közlekedési terület részét képező zöldfelületek övezete (KÖz) 

15.§ 

(1) A beépítésre szánt területen a közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon a zöldsáv, illetve fasor telepítésére legalább 1,5 m szélességű fasori sáv rendelkezésre álljon. 

(2) Az övezetben meglévő fasorok, erdősávok csak biológiai pusztulás vagy balesetveszély esetén számolhatók fel.

(3) Közlekedési terület elsődlegesen zöldfelülettel fedett, övezete a KÖz jelű övezet. 

Egyéb közlekedési területek

15/A.§

(1) A KÖk jelű kötött pályás közlekedési terület a vasút területe, melyen belül a szélső vágánytól mérten 50,0-50,0 m-es védősávot kell megtartani. A védősávon belül épület építmény –kivéve közlekedési célt szolgáló- nem helyezhető el. 

(2) A Kü jelű övezetbe a közművek elhelyezését szolgáló területek tartoznak. 

(3) A KÖu-m jelű közlekedési célú területbe tartoznak a magánutak. 

a) A magánutak kialakításakor a közutakra vonatkozó általános érvényű előírásokat kell figyelembe venni. 

b) Magánút csak közúthoz vagy közlekedést szolgáló közterülethez csatlakozhat.

Zöldterületek

 16.§

    (1) Zöldterületeken kizárólag a pihenést, testedzést és a terület fenntartását szolgáló épület, építmény (pl.: sétaút, pihenőhely, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér) helyezhető el.

    (2) Zöldterületek kialakítása komplex kertépítészeti terv alapján történhet.

Zöldterület övezetei (ZR-S, Z-Kk) 

17.§

    (1) A ZR jelű zöldfelületi rekreációs övezetben

    a) ZR-S

sportolás ellátását szolgáló épület, építmény legalább 7500m2 -t meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető el.

 b) Az építménymagasság legfeljebb 5,0m lehet. A közútkezelővel egyeztetett előkert, az OTÉK szerinti oldal-, és hátsókert tartandó meg. Módosította a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

c) Az övezetben a gyepes sportpálya megtartandó, minimum 80%-os zöldfelületi borítottság szükséges, amelynek legalább 10%-a háromszintes növényállományú legyen, a kertépítészeti kialakítást kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

 d) Az OTÉK szerinti parkoló felületet telken belül kell létrehozni. 

(2) Z-Kk jelű közkert övezetben épület nem létesíthető. Kilátótorony a Jókai Mór utca keleti végén kijelölt közparkban helyezhető el. 

a) a vízzáró burkolatok területi aránya legfeljebb 5 % lehet. 

b) Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80 %, amelynek minimum 40%-a háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növényállomány. 

c) Az övezetben csak a hagyományos településképbe illeszkedő anyaghasználatú építmények (pl.: pihenő és játszóeszközök) helyezhetők el (terméskő, vakolt felület, fa, farönk, fenyőkéreg, gyepfelület).

Erdőterület övezetei (Eg, Et, Ev)

 18.§

(1) Az erdőterületeken az épültek, építmények csak tájba illő módon, természetes építőanyagok és színek (pl.: látszó kő, tégla, fa, cserép) alkalmazásával, valamint az erdészeti szolgálat hozzájárulásával létesíthetők. 

(2) A gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) övezete elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterületek művelésére szolgál. - Az övezetbe tartoznak a rendeltetésük szerint gazdasági, valamint a nem védelmi - Az övezetben 100.000 m2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, de legfeljebb 150 m2 alapterületű kizárólag az erdőgazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Ilyennek minősülnek az erdő fenntartásához, műveléséhez szükséges építmények.

(3) Az elsődlegesen egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők (Et) Az övezetben 100.000 m2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, de legfeljebb 150 m2 alapterületű az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Ilyennek minősülnek a szabadidő eltöltését, a turizmust és a testedzést szolgáló (turista és menedékház, erdei tornapálya, téli sportpálya stb.) és az erdő fenntartásához, műveléséhez szükséges építmények.

(4) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) övezete elsődlegesen talaj-, víz- illetve levegőtisztaság-védelmi célú erdőterületek fenntartására szolgál. - Az övezetben épület nem helyezhető el.

(5) Erdőterületek építési előírásai:

Mezőgazdasági területek 

19.§ 

(1) Az övezetben az építménymagasság a 4,5 m-t, nem haladhatja meg. A meghatározott építménymagasságtól, csak technológiai okokból, egyedi elbírálás alapján el lehet eltérni, de a technológiai építmények magassága sem haladhatja meg a 9,0 m-t. 

(2) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

(3) Az övezetben az 50 m-t nem meghaladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítás területei övezetmódosítás nélkül telepíthetők.

A mezőgazdasági terület övezetei (Msz; Mgy, Mv; M-Lak)

 20.§ 

(1) A mezőgazdasági szántó Msz jelű övezetbe tartozó területek elsődlegesen szántóként, esetleg gyepes művelésű szőlő-, gyümölcsös és gyepterületként hasznosíthatók.

 a) Az övezetbe elsősorban az intenzíven művelt, időszakos növény borítottságú szántóterületek tartoznak.

b) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület 1,0ha. 

c) 60 000 m2-t (6,0 ha) el nem érő és 30 m-nél kisebb oldalszélességű telken építményt elhelyezni  nem lehet.

d) A beépítési mód szabadon álló, a beépítési mérték legfeljebb 2%-os, az építménymagasság legfeljebb 5,0m lehet. Legfeljebb 3 db épület építhető „tanyaudvarszerű” telepítéssel, az oldal és hátsókert legalább 8,0m legyen. A tanyaudvar a kiszolgáló úttól legalább 20,0m-re, de legfeljebb 30,0m-re telepítendő. A tanyaudvar körül 8,0m mély kétszintű 8cserje és lombkorona szint) zöldsáv telepítendő. 

e) Az övezetben elhelyezhető önálló lakóépület alapterülete egyenként a 300 m2 -t nem haladhatja meg. 

f) Az övezetben a művelési ágat megváltoztatni - erózióvédelmi okokból - csak az illetékes talajvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján lehet. 

(2) A Mezőgazdasági gyepgazdálkodási Mgy jelű övezetbe tartozó területek elsődlegesen gyepgazdálkodási (rét, legelő, kaszáló), területként hasznosíthatók. 

a) Az övezetbe tartoznak azok a jellemzően állandó növényborítottságú, rét-legelő területek, amelyek az ökológiai hálózat részét képezik. 

b) Építményt elhelyezni csak az 10000 m2 -t (1,0ha) meghaladó telken, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, szabadon álló módon, legfeljebb 5,0m-es építménymagassággal, egy udvar köré csoportosítva legfeljebb 3db épületként hagyományos anyaghasználattal és tömegformálással lehet. 

c) Az övezetben birtoktest nem alakítható ki. - A területen - tájvédelmi okokból - a növényzetet feltörni csak időszakonként

(3) A Vizes élőhely - mezőgazdasági terület Mv jelű övezetbe a vízfolyások menti vizestocsogós rétek, nádasok, ligetesen fásodott nedves legelők tartoznak. 

a) Építményt elhelyezni az övezetben nem lehet.

 b) A területen táj- és természetvédelmi okokból a növényzetet feltörni nem lehet. 

c) Az övezetben a művelési ágat megváltoztatni nem lehet. 

(4) Az M-Lak jelű övezet a mezőgazdasági területeken kialakult külterületi, beépítésre nem szánt lakott hely. A meglévő épületállomány megőrizhető, felújítható, karbantartható. Bontás és újraépítés az alábbiak szerint lehetséges

         M-LAK

A kialakítandó és beépíthető legkisebb telekterület legalább 6000m2, a beépítési mód szabadon álló, a beépítési mértéke legfeljebb 1,5%, az építménymagasság legfeljebb 4,5m-es lehet. A kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke 505 legyen. 

Vízgazdálkodási területek V jelű övezet

21. §

    (1) Az övezetbe tartoznak a tó, a területen lévő árkok, vízmedrek (Cuhai- Bakony – ér; Vezseny –ér) területei és azok parti sávjai, valamint az azokat övező zöldfelületek (rét és gyepterületek, facsoportok, ligeterdő-foltok).

    (2) Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet, ez alól kivétel a vonalas közmű, valamint a közlekedést szolgáló létesítmények.

    (3) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet. Az övezetben kialakult beépítés megőrizhető. 

    (4) Az övezet területén zöldfelület-rendezési beavatkozásokat (növénytelepítés, fakivágás, gyepfeltörés) végezni csak az illetékes vízügyi és talajvédelmi szakhatóság egybehangzó hozzájárulása alapján lehet. 

    (5) A patakmeder koronavonalától számított 6 m-en belül csak vízügyi rendeltetésű építmény helyezhető el. Tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni.

Közműelhelyezés, hírközlés 

22. § 

Általános előírások

 (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. 

(2) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(3) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

Vízellátás

(4) A beépítésre nem szánt mezőgazdasági területen lakás céljául szolgáló, vagy beépítésre szánt külterületi kereskedelmi- gazdasági, illetve idegenforgalmi célú új épület elhelyezése, valamint meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. 

(5) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől, a megközelítés útvonalán mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.

(6) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények a tűzivíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzivíztároló építésével kell megoldani.

Szennyvízelvezetés 

(7) A nyílt árkokba, időszakos, vagy állandó vízfolyásba történt szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni a környezet védelmében.

 (8) A település beépítésre szánt csatornázatlan területein a csatornahálózat megépítéséig átmenetileg vízzáró szennyvíz gyűjtő-tároló berendezés létesítendő. A csatornahálózat megépítése után építési szándék esetén az építési engedélyben kikötött módon a használatba vétel feltétele az épületben keletkező szennyvizek hálózatra kötése.

(9) Azoknál az ingatlanoknál (pl. gazdasági területek), ahol a kibocsátott szennyvíz összetétele nem felel meg a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek, a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a vizeket elő kell tisztítani. A közcsatornába csak a megengedett szennyezettség mértékéig tisztított szennyvíz vezethető.

Felszíni vízelvezetés 

(10) A gazdasági területeken 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Villamosenergia-ellátás 

(11) A burkolt utakkal rendelkező területeken az új villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. 

(12) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. 

Földgázellátás

(13) Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek közterület felöli homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében a közterület felöl takartan, az udvaron, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelendők fel. 

(14) Bakonybánk területén tartályos-gáz csak a terepszint alatti kialakításban történhet.

Hírközlés, kábel TV 

(15) A távközlési és a kábel-TV vezetékeket a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron kell vezetni. 

(16) Közcélú és egyéb 4,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) az önkormányzat egyetértésével helyezhető el.

    III. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Beépítési mód meghatározása

23.§

(1) Az oldalhatáron álló beépítési mód a telekhatáron, vagy attól max. 1,0 m-re való építést jelent a szabályozási terv eltérő rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett.

(2) Szabadon álló beépítési mód az Sz-2 és Sz-3 jelű tervlapon ábrázolt, de legalább 6,0m es oldalkert megtartását jelenti.

Az elő-, oldal-, hátsókert előírásai

24. §

(1) A lakó és vegyes területeken az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit a kialakult állapothoz igazodva, az illeszkedés elve szerint az övezetre meghatározott építménymagasság és az OTÉK 35. §-ában foglaltak figyelembe vételével kell biztosítani. Az új beépítésű fejlesztési területeken, az SZ-2 és SZ-3 jelű terven ábrázoltak szerint kell az épületeket elhelyezni.

(2) A lakótelkek a kialakult hagyományos portahasználat alapján két részre tagolódnak: lakó - gazdasági udvarra és házi-kertre. Így a beépítésnél az utcaképet adó épület (pl.: lakóház, vegyes-funkció befogadására kialakított épület, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltatói, szálláshely-szolgáltatói, vendéglátó épület) és a főfunkciót kiegészítő épületek (melléképületek): 

− az Lf-1 és Lf-2 építési övezetben az utcai telekhatártól 35,0m-es mélységig, a lakó - gazdasági udvarban építhetők, 

− az Lf-3 építési övezetben 45,0m, illetve 55,0m mélységű lakó - gazdasági udvarban helyezhetők el,

− az Lf-4 építési övezetben 45,0m mélységű lakó - gazdasági udvarban valósítható meg. 

a) Kialakult beépítésű utcaszakaszoknál az új főépület elhelyezésénél az előkert méretét: − a szomszédos 3-3 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni (építési engedélyben helyszínrajzon igazoltan) illetve az Sz-2 jelű terven meghatározott előkert méretet kell betartani. − A közterületi határon lévő beépítésnél közterületre sem épület, sem épületrész nem lóghat. − Új fejlesztési területek beépítésénél az előkert min. 6,0 m. Ettől eltérni az utca felöl lejtő, 10%-nál nagyobb meredekségű terepadottság esetén, legalább 3,0m-es előkert kialakításáig lehet. 

b) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete 6,0m-nél kisebb nem lehet.

 c) A telek hátsó házi-kerti része hátsókertnek tekintendő, amelyben kertgazdálkodás folytatható, a területen épület, épületrész, építmény nem létesíthető. 

(3) A településközponti (Vt), gazdasági és idegenforgalmi építési övezetben a kialakult állapothoz igazodóan, illetve a terven ábrázoltak szerint kell az elő-, oldal-, és hátsókertet biztosítani.

(4) A mezőgazdasági üzemi (MG) övezetnél az elő-, oldal- és hátsókert legalább 25,0m legyen.

Kerítés

25. §

   Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

Terepkialakítás

 26. § 

A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,5 m-t meghaladó feltöltését a homlokzatmagasságba be kell számítani.  

Védőterületek, védőtávolságok

 27. § 

    (1) A település közigazgatási területén levő patakok (Cuhai- Bakony – ér, Vezseny - ér) partélétől mért 6-6 m, a vízfolyások mellékágainak és az önkormányzati kezelésben lévő árkoknak a partéleitől 3-3 m szélességű sávot szabadon, hozzáférhetően fenn kell tartani.

    (2) A vizes élőhelyek mentén a tervlapon ábrázolt 50,0m széles védelmi sávot szabadon, hozzáférhetően kell fenntartani.

    (3) Vegyes terület településközponti övezetbe tartozó telkeinél a telekhatártól számított 50,0m-es védőtávolság biztosítandó.

    (4) A 400 kV-os távvezeték tengelyétől mért 38,0-38,0m-es védőtávolságban lakóépület nem létesíthető. Minden egyéb funkció és funkciót befogadó épület, építmény a vonatkozó jogszabályi előírások és szabványok betartásával telepíthető.

Általános környezetvédelmi előírások

 28.§ 

(1) Bármely övezetben az építési engedélyben kikötött módon a kereskedelmi-szolgáltató, és ipari jellegű tevékenység megkezdése előtt levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, vízvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi szempontból ki kell kérni az illetékes környezetvédelmi szakhatóság véleményét és ezt a használatbavételi engedély kérelméhez csatolni kell. A technológia függvényében az illetékes környezetvédelmi hatóság szakvéleménye alapján szükség esetén a keletkező szennyvíz előtisztítását elő kell írni. 

(2) A település közigazgatási területén a külső térbe kijutó, bűzt okozó tevékenység nem végezhető. 

(3) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a felszíni vízelvezetőrendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó tervekben kell meghatározni. 

(4) A vízgazdálkodási (V) területeket övező 20 m-es sávban – a terület rendeltetésétől függetlenül – a meglévő gyepterület nem törhető fel, a meglévő fás növényzet nem távolítható el. Ezeken a sávokon a legeltetés és a kaszálás nem tiltott. 

(5) A területen a feltöltések kialakítására csak előzetesen bevizsgált, minősített anyag használható, környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható.

(6) A teljes közigazgatási területen a keletkező veszélyes hulladék csak zárt átmeneti tárolóban lehet tárolni. Az átmeneti tárolás időtartamára és az elszállítás módjára a vonatkozó egyéb rendeletek irányadók. 

(7) Az egyes övezetekben csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett.

(8) A teljes közigazgatási területen csak zárt rendszerű trágya és takarmánytároló létesítése megengedett. Hígtrágyás technológia és a nyitott rendszerű zöldtakarmány- és trágyatárolás a külterületeken sem megengedett.

Általános táj-, zöldfelület- és természetvédelmi előírások 

29.§ 

(1) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a. 

(2) Hatályon kívül helyezte a 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelet 20. §-a

(3) A patakágak, időszakos vízfolyások mentén, a horgásztó környezetében meglévő természetes növényzetet eltávolítani csak növényegészségügyi szempontok szerinti ritkítással lehet. A meglévő egészséges fás növényzetet ritkítani, csonkolni, a területet kaszálni - kivéve a vízmeder fenntartási sávot - nem lehet. 

(4) Gyephézagos burkolat kialakítása esetén a felület 20%-a, de telkenként legfeljebb 50 m2 számítható be a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe. 

(5) A telken létesített, állandó vízborítású felület területe beszámítható a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe. Az időszakosan vízfelületet adó területek (úszómedence) 50%-a vehető figyelembe a minimális zöldfelületi mutató kiszámításánál. 

(6) Nyolc beálló-helynél nagyobb kapacitású személygépkocsi-parkoló csak fásítottan létesíthető, 4 beálló-helyenként 1-1 közepes lombkoronájú, előnevelt fa ültetése kötelező. 

(7) A 10 cm törzsátmérőjűnél nagyobb fa kivágása esetén, a törzsátmérőt 25%-kal meghaladó fapótlásról, vagy az ingatlanon belül, vagy a Polgármesteri Hivatal által megjelölt közterületen, gondoskodni kell. 

Állattartásra vonatkozó általános előírások

30.§

    (1) 500 m2 -nél kisebb telkeken legfeljebb 10,0m2 -es állattartás céljait szolgáló épületrész létesíthető.

    (2) Állattartásra alkalmas épületek, tárolók kialakítása csak a talaj- és vízvédelemre, valamint az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint történhet.

    (3) Trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, időszakosan vízállásos területtől számított 100 méteren belül.

    (4) A településrész területén egészségügyi, oktatási intézmények, élelmiszert előállító vagy értékesítő létesítmények, felszíni vizek területfelhasználási határától számított 50 m-en belül, valamint a temető területén, azok telkének határától számított 25 m-en belül állattartó épület/rész nem engedélyezhető.

    (5)  A településrészen hígtrágyás technológia nem alkalmazható, erre alkalmas épület nem létesíthető.

31.§ 

Táji, építészeti érték és településkép védelem

    (1) A kulturális örökségvédelem meglévő és javasolt elemei a 3.1 mellékletben találhatók.

    (2) Helyi természeti értékvédelemre javasolja a szabályozási terv a 3.2 mellékletben felsoroltakat.

    (3) A régészeti védelem alatt álló, valamint a régészeti érdekű területeken építési tevékenységet, vagy 0,3 m mélységet meghaladó földmunkavégzést a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint lehet végezni, s erről értesíteni kell az illetékes múzeumot.

Záró rendelkezés

 32. §

Az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott területre szóló szabályozási terv és szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.