Bakonybánk Község Önkormányzati Képviselő testületének 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 11. 15Bakonybánk Község Önkormányzati Képviselő testületének 6/2019. (X.1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bakonybánk Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljáró állami főépítész hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017. (V. 30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Bakonybánk Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:
a) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és kötelező építési vonal.
b) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, és külső és belső díszítő elemeket. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
c) Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
d) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
e) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
f) Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
g) Vázlatterv: a megértéshez szükséges műszaki tervdokumentáció, amely minden esetben megegyezik az eljárás által előírt műszaki tartalommal, azzal a különbséggel, hogy a tervek kidolgozottsága elsősorban a koncepcióra, beépítésre, tömegformálásra, a településképi szempontból meghatározó részek esetében legyen teljes.
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
3. Helyi védett értékek
3. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek 1. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, ami az értékvizsgálaton alapul, melyet jogszabály szerinti tartalommal az eljárás megindítását követő 60 napon belül kell elkészíttetni.
(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, továbbá érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén a körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, fotók);
d) a kezdeményezés indoklását.
(5) A helyi védettség alá helyezési, annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírrététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(6) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészét
c) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Foldhivatali Osztályát,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) az érdekelt közműveket,
f) a kezdeményezőt,
(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás – jogszabályban meghatározottak mellett – tartalmazza a védett érték:
a) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés számát,
b) helyszínrajzot vagy térképmásolatot,
c) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedéseket.
Helyi (egyedi) védett értékekre vonatkozó előírások
4. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi védelem alatt álló épület, építmény nem bontható el.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, vagy a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el.
(6) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(7) A védett helyi értéket érintő munkák végzéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció egy példányát, vagy az ÉTDR azonosítót, valamint a következő mellékleteket:
a) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést az eredeti anyagok figyelembevételével;
b) a homlokzati színtervet, amiben törekedni kell az eredeti színezésre, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést az eredeti épülettartozékaival és felszereléseivel, vagy ahhoz hasonló kialakítású részleteivel.
5. § (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek esetleges cseréje, hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani, figyelemmel a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepét érvényesíteni kell, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi közművelődésben helyet kell kapniuk.
A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
6. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Bakonybánki Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.
(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás nyerhető el.
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM
4. Településképi meghatározó területek
7. §
A településképi meghatározó területekre vonatkozó követelmények
8. § (1) Az utcaképet meghatározó épület homlokzata vakolt legyen. A vakolat mellett alkalmazható anyagok: látszó kőfelület, tégla, fa. Természetes építőanyagok és színeik alkalmazandók. Az épületek színezése során a pasztellszínek közül kell választani.
(2) A területen a vízrendezés és tereprendezés cask tájba illő anyagokkal (látszó kőfelület, fa, növénytámfal) és módszerekkel valósítható meg. Támfal legfeljebb 1,5 m magas lépcsőkben képezhető, támfallépcsők között legalább 1,0 m-es zöldfelület kialakításával.
(3) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és az eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(4) Égéstermék - közterületről látható - homlokzaton történő kivezetése nem megengedett.
(5) A község közigazgatási területén két vagy többszintes tetőterű épület nem létesíthető.
(6) Pavilon és ideiglenes jellegű létesítmény: mobil elárusítóhely nem létesíthető.
(7) Bitumenes, vagy műanyag hullámlemez, kezeletlen, vagy natúr színű fémlemez burkolat nem alkalmazható sem a homlokzatokon, sem a tetőkön.
(8) Trapézlemez burkolat, vagy tető alkalmazása a 7. § a)és b) pontban szereplő területeken nem megengedett.
(9) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez. Lambéria jellegű burkolás a főépület teljes homlokzatán nem használható.
Kerítés
9. § (1) A kerítés építészeti kialakításánál az utcafronton tömör kerítés max. 1,8 m magasságig (látszó, rakott kő, festett, vakolt, látszó tégla falazat, deszkázás), valamint áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 1,20m lehet a tömör kerítésre megengedett anyaghasználattal és felületképzéssel.
(2) A kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, zsalukő nem lehet. Lakóterületen a kerítés lezárásaként sérülést okozó anyag (pl.: szögesdrót, tört üveg) nem alkalmazható.
Növényzet
10. § (1) Az új és a meglévő utcai fasorok telepítése, vagy azok pótlása során a levegőszennyezést tűrő fajokat kell választani. Az épületek, építmények környezetének rendezésekor, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet a 6. mellékletben ajánlott fajtákkal.
(2) Növénytelepítésnél a következők a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
a) belterületen és külterületnek a kiskerten belül eső részén
5. Helyi védett területre vonatkozó előírások
11. § (1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre, ahol az építészetileg karakteres füstölők, kutak, kukoricagórék, pincék, vermek megőrzése és dokumentálása szükséges.
(2) A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan (legfeljebb az oldalhatártól 1 méterre), a meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. A területen a hagyományos építőanyagokat kell használni, magastetős (35-45 fokos tetőhajlásszög) kialakítással. A nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a népi építészet formavilágát, arányait kell, hogy kövessék.
(3) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:
a) hullámpala,
b) bitumenes lemezfedés,
c) műanyag hullámlemez,
d) bitumenes hullámlemez,
e) trapézlemez.
(4) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű, és anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos méretű, színű fedést kell alkalmazni. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.
(5) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók helyezhetők el. Az utcai homlokzaton erkély nem építhető.
(6) Tájképvédelmi területen és erdőben az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.) lehet és a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú színnel és felületképzéssel készülhet.
(7) A tájba-illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
6. Reklámokra vonatkozó előírások
12. § (1) A község teljes közigazgatási területén kizárólag a Tvtv. és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), valamint e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település településközponti területén az alábbi feltételekkel:
a) közterületen reklám közzétételére utcabútor,
b) a közművelődési célú hirdetőtábla használható.
(2) Az Rr. szerinti területen a reklámhordozók kialakítására vonatkozóan:
a) legfeljebb 2 m2 felületű tartó berendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át.
b) a közterületeken utcabútoron elhelyezett reklám esetében:
ba) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
bb) felülete nem lehet 2,0 m2-nél nagyobb.
c) a reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.
d) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ea) nem rozsdásodó;
eb) állékony;
ec) könnyen karbantartható kialakítás alkalmazható.
(3) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezhető, évente összesen 12 naptári hét időszakra.
(4) Kandeláber reklám a település belterületén nem helyezhető el.
Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák elhelyezése
13. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban;
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a;
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak;
d) vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán vagy kerítésén 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(3) Cégér, cégtábla, házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el. A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(4) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
7. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
14. § (1) A település teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.
(2) A település településközponti területén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(3) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezési szerint a csapadékvíz elvezetésénél a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést korszerűsíteni kell, ezért az utak korszerűsítését zárt csapadékvíz-elvezetési rendszerrel kell tervezni és megvalósítani. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, és beépítésre nem szánt területen maradhat fenn.
(4) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia -ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját végezni
a) burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, és utak szilárd burkolatának kiépítésekor földkábeles elhelyezéssel;
b) burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos föld feletti vezetéssel lehet.
c) meglévő hálózatnál - indokolt esetben az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására - a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezeték közös egyoldali oszlopsorra fektetéssel, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők – tervezhetők és kivitelezhetők.
(5) Településképi szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, vagy rekonstrukciójakor földkábelbe, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell elhelyezni.
(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
8. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
15. § (1) Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás alá tartozó eseteket.
(2) A kötelező szakmai konzultációhoz a 3. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenység - a műszaki kamarák által meghatározott - dokumentációjának nem végleges (vázlatterv) szintű dokumentumaival.
(3) Az önkéntesen kezdeményezett településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez (3. melléklet) a (2) bekezdésben meghatározott dokumentáció vázlatterv szintű tartalmát a főépítésszel előzetesen kell egyeztetni.
(4) A konzultációról készült emlékeztető az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz köti, a településképi kötelezés során is.
9. Településképi véleményezési eljárás
16. § (1) Az építési engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozóan – az építési és fennmaradási engedélyezési eljárás előtt kérelmezett településképi véleményezési eljárásban a polgármester a főépítész álláspontja alapján alakítja ki véleményét az 4. melléklet szerinti – az ÉTDR felületen rögzített – kérelemre.
(2) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:
a) a homlokzatkialakítás építészeti megoldásai megfelelőek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására; a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
d) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye - megfelel-e a domináns környezet adottságainak;
e) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e a településkép meghatározó karakterelemeivel.
(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:
a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés, - különösen díszvilágító és hirdető berendezés -, milyen módon befolyásolja a közterület használatát;
b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát;
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait;
d) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.
10. Településképi bejelentési eljárás
17. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben és egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan, valamint 7. § a) b) és c) pontjában szereplő meghatározó területeken és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken, továbbá közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 4. 5. 6. 9. 11. 13. 23. pontokban foglalt tevékenységek;
b) utcai kerítés építése, átalakítása esetében;
c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.
d) a reklámok és reklámhordozók elhelyezésekor.
(3) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.
(4) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről közigazgatási hatósági határozatban dönt.
(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Bakonybánk Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén 60 napon belül hozza meg.
(6) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 5. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi munkarészeket tartalmazza:
a) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot;
b) reklámelhelyezés közterületi elhelyezése esetén M=1:500 méretarányú, a tervező által a közművekkel egyeztetett helyszínrajzot;
c) a legalább 2 m2 felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, valamint látványtervet és fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is.
11. Településképi kötelezés és bírság
18. § (1) Önkormányzati településképi eljárás lefolytatása szükséges, különösen:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben azok felújításakor kialakításuk nem felel meg településképi előírásoknak, nem illeszkednek a megváltozott környezetükhöz;
c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ca) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
cb) egységes megjelenésének biztosítása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul. Amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva figyelmeztetést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) A figyelmeztetés eredménytelensége esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva településképi kötelezést ad ki településképi bírság kiszabásával és határidő kiszabásával. Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tesz eleget a megadott határidőig, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(4) A településképi bírság mértéke
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30 000 - 100 000 Ft között,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén100 000 - 200 000 Ft között,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.
(5) A településképi bírság adók módjára behajtható.
(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. Hatályba léptető rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet 2019. október 15-én lép hatályba.
(2) A rendelet 19. § (3) és (4) bekezdése 2019. november 15-én lép hatályba.
20. § Hatályát veszti Bakonybánk Község Képviselő-testületének a Bakonybánk Építési Szabályzatáról valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2003.(X. 30.) Ök. rendelete (HÉSZ)
1. a 7 § (7) b)-e), g) pontja, (8) és a (9) d) pontja;
2. a 9. § (3) a) és c) pontja, d) pontjának második, harmadik mondata és két francia bekezdése, valamint (4) és (5) a) pontja;
3. a 10. § (5) és (6) a) pontja;
4. a 12. § (3);
5. a 17. § (1) b) első mondata;
6. a 19. § (2);
7. a 25. §;
8. a 29. § (1)-(2);
9. és a 3.1. melléklet 2.
1. melléklet a 6/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelethez a 6/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 6/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelethez a 6/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 6/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelethez a 6/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 6/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelethez a 6/2019. (X. 1.) önkormányzati rendelethez