Csém Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában és 131. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §      Az e rendeletben meghatározott feladatokat és hatásköröket Csém Község Önkormányzat Képviselő-

            testülete,  Polgármestere, Jegyzője és a Nagyigmánd és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő

            Szolgálata vezetője, Nagyigmándi Területi Szociális Központ vezetője gyakorolja.

2. Eljárási rendelkezések

2. §        Csém Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a törvényből eredő szociális hatásköröket az alábbiak

              szerint ruházza át:

                      (1)  Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője:

                            a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése céljából folyósított települési támogatás

                      (2)  Csém Község Önkormányzat Polgármestere:

                            a) rendkívüli települési támogatás

3. §      (1) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátások megállapítása iránti kérelmet a Nagyigmándi Közös

            Önkormányzati Hivatal Csémi Kirendeltségéhez (továbbiakban: hivatalhoz) kell benyújtani.

  (2) Az önkormányzat az egyes ellátási formák igényléséhez formanyomtatványt biztosít.  A kérelem

   nyomtatvány a rendelet 1. melléklete.

            (3) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti igény intézése során a kapcsolattartás

            lehetősége kizárt.

4. §    A kérelemhez mellékelni kell:

                   a)  A kérelmező és a vele egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek jövedelmét igazoló okiratokat, a

                       kiadásokat tanúsító számlákat, szerződéseket.

                   b)  Anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatokat egyéb vagyoni helyzetéről és jövedelmeiről.

                   c)  Nyilatkozat és igazolás a lakás megszerzése céljából felvett hiteltörlesztés havi összegéről.

                   d)  A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.)  és a

                       gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.)

                       szerint szükséges nyilatkozatok a kérelmezővel együtt élőkről.

5. §    (1) A jogosultság megállapításának elbírálásához – amennyiben a fél által benyújtott igazolások, hivatalos

          tudomás, továbbá helyi ismeret nem elegendő – a hivatal környezettanulmányt készíthet, előre bejelentéssel

          vagy előre be nem jelentett módon.

6.§       A szociális rászorultságon alapuló támogatást az önkormányzat az erről szóló határozat alapján átutalja a

            jogosult bankszámlájára, ennek hiányában a pénztárból kifizeti a jogosult, illetve meghatalmazottja részére

            vagy posta útján utalja a jogosult nevére és címére.

7. §      (1) A természetben nyújtott szociális ellátások esetén az illetékes intézmény vezetője az e rendeletben

            meghatározott eljárás nélkül – de a polgármester utólagos tájékoztatása mellett – haladéktalanul

            intézkedést tesz, illetve ellátást nyújt a rászoruló életét, testi épségét közvetlenül fenyegető, másként el

            nem hárítható veszélyhelyzet, szükséghelyzet esetén.

3. Települési támogatás

8. §      A települési támogatás a képviselő-testület által alkalmanként,  a kérelmező által meghatározott támogatási

           formában egyszeri vagy rendszeres jelleggel nyújtott támogatás különösen annak:

           a) akinél tartós betegsége vagy rokkantsága miatt jelentős jövedelem kiesése következett be,

           b) akinél a nyugdíj törvény vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények

           módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3.§ (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése, a

           jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,

           c) aki önhibáján kívül legfeljebb háromhavi közüzemi díjhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud

           kiegyenlíteni,

           d) aki elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott,

           e) aki lakhatáshoz kapcsolódó kiadásait nem tudja viselni,

           f) aki eseti vagy rendszeres gyógyszerköltségeit nem tudja viselni.

9.§      A 8. § a)-c) sorában foglalt települési támogatásra az a személy jogosult, aki az (1) bekezdés szerint

           rendkívüli élethelyzetbe került, vagy létfenntartási gondokkal küzd és az egy főre számított havi családi

           jövedelem nem haladja meg:

           a) családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, (42.750  Ft)

           b) gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át,

           (62.700 Ft)

           c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (71.250 Ft)

          (2) A települési támogatás összege alkalmanként 2.000-10.000,-Ft-ig terjedő összegű lehet.

          (3) A települési támogatás éves összege egy család esetében nem haladhatja meg a 30.000,-Ft-ot.

10.§     (1) 9.§-tól eltérően települési támogatásban részesíthető – a temetést követő 3 hónapon belül – az a

           meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek családjában az egy főre számított havi nettó

           családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

           egyedül élő esetében 300%-át.

          (2) A (3) bekezdésében meghatározott esetben a települési támogatás összege nem lehet kevesebb 20.000

          Ft-nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költség viselése a kérelmezőnek vagy családjának a

          létfenntartását veszélyezteti.

11. §   (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése céljából folyósított települési támogatásra az a

          rászoruló jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem összege nem haladja meg az öregségi    

          nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő, valamint gyermekét egyedül nevelő esetén a 220 %-át.

          (2) Lakásfenntartás költségének minősül különösen:

           a) havi áramdíj, vagy

           b) havi ivóvíz díj, vagy

           c) havi szennyvízdíj, vagy

           d) havi gázdíj, 

           e) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj.

          (3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtott települési támogatás összege 

          a) 5.000 Ft, ha a lakásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

          legkisebb összegének 100 %-át.

          b) 3.500 Ft, ha a lakásban élők egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

          összegének 100%-át eléri, de annak 150%-át nem haladja meg.

          c) 2.500 Ft, ha a lakásban élők egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

          összegének 150%-át eléri, de annak 200%-át nem haladja meg.

          (4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése céljából folyósított települési támogatást egy

          évre állapítja meg a Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője. A jogosultság kezdő időpontja a

          támogatás megállapítását követő hónap első napja.

         (5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése céljából megállapított települési támogatást az

         önkormányzat a kérelmező által választott közműszolgáltatónak utalja át.

         (6) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás kérelmezője, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete

         rendezettségének biztosításával kapcsolatosan az alábbi feltételeket köteles teljesíteni:

  a) köteles az általa lakott ingatlan, az ingatlannak a kerítéssel határos területének, járdájának folyamatos

  tisztántartásáról gondoskodni,

  b) a ház udvarát tisztántartani, a gyomoktól, parlagfűtől mentesíteni, a házhoz tartozó kertet művelni,

  c)  köteles az ingatlanán a kártevő-mentesítésről gondoskodni,

  d) köteles az ingatlan állagmegóvása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, anyagi lehetőségei

  függvényében,

  e) köteles téli időszakban a hó eltakarításáról, a síkosság-mentesítésről gondoskodni.

        (7) A (6) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a jegyző az érintettet 5 napos határidő tűzésével

        kötelezi. Amennyiben a megjelölt határidőn belül a lakókörnyezetének rendben tartására előírt kötelezettségeit

        nem teljesíti, a jegyző a kérelmet elutasítja vagy az ellátást megszünteti. Az így megszüntetett ellátást hat

        hónapon belül nem lehet újra megállapítani.

        (8) A (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek megfelelő teljesítésének ellenőrzését az önkormányzat a

        falugondnok bevonásával biztosítja. A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásban részesülő személyek

        ingatlanait minden hónap 20. napjáig ellenőrizni kell.

12. §  (1) Települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható maximum 6 hónap időtartamra,

         akinek

         a) a közüzemi díjtartozása (vezetékes gáz-, áramszolgáltatás, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási

         díjtartozás) legalább három havi, vagy

         b) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatását kikapcsolták.

         c) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből eredő, három hónapot meg nem haladó hátraléka áll

         fenn.

         (2) Kamatmentes kölcsön annak a személynek adható, aki rendelkezik olyan jövedelemmel, amelyre nem

         teljesítés esetén végrehajtást lehet vezetni.

13. §   (1) A 9. §-ban foglaltaktól eltérően gyógyszerkiadások viselésének rendszeres segítése céljából folyósított

          települési támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a

          mindenkori öregségi nyugdíj minimum 180 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át és havi rendszeres gyógyító

          ellátásának költsége legalább a család egy főre jutó havi jövedelmének 10 %-át meghaladja, és részére nem

          került megállapításra közgyógyellátás.

         (2) Az eseti gyógyszertámogatások jogosultsági feltételei a 9. §-ban foglaltak szerint állapíthatóak meg.

         (3) A gyógyszerkiadások viselésének rendszeres segítése céljából folyósított települési támogatásra irányuló

         kérelemhez mellékelni kell a kérelmező családjában élők jövedelméről szóló egy hónapnál nem régebbi

         jövedelemigazolást, és a havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet igazoló háziorvosi igazolást.

         (4) A gyógyszerköltség megállapítására a Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője megkeresi az

         egészségbiztosítási pénztárat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából.

         (5) A szakhatósági állásfoglalás kiadását követően, a jogosultsági feltételek fennállása esetén, a

         szakhatósági állásfoglalásban szereplő gyógyszerköltségre vonatkozó összeg figyelembevételével a

         képvisellő-testület gyógyszertámogatást állapít meg egy év időtartamra.

         (6)  A gyógyszertámogatás összege nem haladhatja meg a gyógyszerköltség 50%-át, éves összege nem

         haladhatja meg a 24.000,-Ft-ot. A támogatás kifizetése évente két részben történi.

14. §  (1) Átruházott hatáskörben a polgármester az Szt. 45.§ (3)-(4) bekezdésében foglaltak alapján a rendkívüli

         élethelyzetbe került személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt. Rendkívüli élethelyzetnek

         minősül a létfenntartást veszélyeztető, azonnali intézkedést igénylő, valamint időszakosan létfenntartási

         gonddal küzdő személyek helyzete, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak

         gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak,

         melynek elmaradása esetén a kérelmező vagy családja élete, testi épsége, egészsége azonnali, közvetlen 

         veszélybe kerülne.

        (2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmen nyilatkozni kell arról, hogy kéri-e a kérelme haladéktalan

        elbírálását.

        (3) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem haladéktalan elbírálásáról a kérelmező

        nyilatkozott, akkor a haladéktalan elbírálás igényét a kérelmezőnek indokolnia kell és amennyiben rendelkezik

        bizonyítékokkal, azokat csatolnia szükséges a kérelemhez.

        (4) Amennyiben a kérelmező rendkívüli települési támogatás haladéktalan elbírálását igényli, a kérelmet a

        polgármester haladéktalanul megvizsgálja, és amennyiben a kérelmet és az alapul szolgáló indokot és a

        haladéktalanságot méltányolhatónak találja, akkor a rendkívüli települési támogatás megállapításáról dönt.

        (5) Az (1) bekezdés alapján nyújtott ellátás mértékét úgy kell meghatározni, hogy az a veszélyhelyzet,

        szükséghelyzet elhárítására, megszüntetésére alkalmas legyen. (6) A rendkívüli települési támogatás összege

       egy naptári éve belül ugyanazon személy vagy család esetében nem haladhatja meg a 25.000,-Ft-ot.

4. Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások

15. §   Az önkormányzat a következő szociális és gyermekjólét szolgáltatásokat biztosítja:

         (1)   Szociális alapszolgáltatások:

        a)    étkeztetés

        b)    házi segítségnyújtás

        c)    családsegítés

         (2)   gyermekjóléti alapellátások:

        a)    gyermekjóléti szolgáltatás

16. §   (1) Az ellátás biztosítására irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél, kell előterjeszteni, aki saját

           hatáskörükben dönt az ellátás biztosításáról.

          (2)   A kérelemhez csatolni kell:

         a) egészségi rászorultság esetén az orvos vagy egészségügyi intézmény igazolását,

         b) jogosult, vagy törvényes képviselőjének jövedelemigazolását a vonatkozó jogszabályi előírások szerint,

         c) egyéb körülmények esetén azokat a bizonyítékokat, amelyek az ellátást megalapozzák,

         d) igazolást arról, hogy a közösségben való tartózkodás közegészségügyi szempontból nem kizárt.

         (3)  Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani életveszély vagy a testi épséget,

               egészséget fenyegető, azonnali intézkedést igénylő esetben a (2) bekezdésben felsorolt igazolások

               mellőzésével.

17. §   (1) Az étkeztetés keretében különösen annak a szociálisan rászorultnak a legalább napi egyszeri meleg 

          étkeztetéséről kell gondoskodni, aki

         a)    70. életévét betöltött személy,

         b)    egyedül élő 60 éven felüli személy,

         c)    azon család tagjai, akiknek gyermeke/gyermekei rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben   

                részesülnek,

         d)    diétás étkeztetésre szoruló személy,

         e)    fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

          f)    a háziorvos igazolása alapján, önmaga ellátására részben képtelen személy,

         g)    hajléktalan személy,

         h)    pszichiátriai beteg személy,

         i)     szenvedélybeteg személy.

          (2) Az étkeztetés keretében az ebéd elszállításáról elsősorban a jogosult köteles gondoskodni, de – egészségi

           állapota, fogyatékossága miatt – háziorvosi javaslatra kérheti a lakására történő kiszállítást is, melynek

           biztosításáról az intézményvezető dönt.

        18. §     Az intézményvezető köteles megszüntetni a jogosult jogviszonyát

    a)  ha házirendet súlyosan megsérti, így különösen összeférhetetlen magatartást tanúsít a dolgozókkal vagy

         más ellátottakkal, agresszív, tettleg bántalmaz valakit, írásbeli figyelmeztetést követően ittas állapotban

          jelenik meg az intézményben, megrongálja az intézmény berendezését,

    b) ha intézményi jogviszonyából eredő jogait és kötelezettségeit 90 napot meghaladó időszakban önhibájából

        nem gyakorolja.

Gyermekjóléti szolgálat

19. §    (1) A gyermekjóléti szolgáltatást Nagyigmánd Nagyközség Önkormányzata Csém, Bana, Szákszend    

           községek önkormányzatával kötött társulási megállapodás alapján foglalkoztatott családgondozókkal   

           biztosítja.

                       (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

           (3) A kérelmet előterjeszteni, ill. jelzést tenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

                       (4) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

           (5) A gyermekjóléti szolgálat részletes feladatait a Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. 39-40.§-ai

           határozzák meg.

Családsegítés

20. §    A családsegítést, Csém Község  Önkormányzata a Nagyigmánd és Környéke Közoktatási és Szociális  

           Társulás Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül oldja meg.

Helyettes szülő

21. §    (1) Helyettes szülő iránti kérelmet a szülő, a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes társulási központ

           vezetőjénél nyújthatja be. Indokolt esetben  a lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező, de

           életvitelszerűen legalább 6 hónapja a társuláshoz tartozó önkormányzat közigazgatási területén elő szülő is

           kérheti a helyettes szülői ellátást.

           (2) A szülő, az ellátásért, a helyettes szülői gondozás időtartamára személyi térítési díjat köteles fizetni.

           (3) A személyi térítési díj mértékét külön rendelet szabályozza.

           (4) A helyettes szülőt havonta készenléti díj illeti meg, amelynek mértéke gyermekenként vagy fiatal

           felnőttenként, a mindenkori minimálbér 20 %-a.

Óvodai ellátás

22. §    (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról az általa fenntartott napközi otthonos óvodában

            gondoskodik.

            (2) A gyermekek napközbeni ellátása iránti kérelmet az önkormányzat által fenntartott intézmény    

            vezetőjénél kell a kiskorú gondozójának benyújtani.

Szociálpolitikai kerekasztal

23. §    Az Szt. 58./B.§ (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre,

           amelynek tagjai:

           a) a település polgármestere,

           b) ) a polgármesteri hivatal szociális ügyintézői,

           c) a gyermekjóléti szolgálat vezetője,

           d) a gondozási központ és a Területi Szociális Gondozási Központ  vezetője,

           e) az általános iskola és napközi otthonos óvoda gyermekvédelmi felelőse,

           f) helyi védőnő,

                       g) a háziorvos.

5. Záró rendelkezések

         24. §    (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

         (2) Hatályát veszti a 11/2006. (VIII.10.), 14/2007. (IX.20.), 4/2009. (III.19.), 6/2009. (VI.18.)

         önkormányzati rendelet, valamint a 15/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelet 1. § - 4. §-a.

              Aranyosi István                                                                     Dr. Füles Zoltán

polgármester                                                                            jegyző

A rendelet kihirdetve: Csém, 2015. 02.27.

                                                                                                 Dr. Füles Zoltán

                                                                                                         jegyző