Csém Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (IX. 14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról
Hatályos: 2025. 09. 15Csém Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (IX. 14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról
[1] Csém Község Önkormányzata képviselő-testülete célja a rendelet megalkotásával a tulajdonában álló vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, illetve a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályozása, ezáltal az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz a gazdasági alapok biztosítása.
[2] Csém Község Önkormányzata képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b), c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i), j) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:
1. Az önkormányzati vagyon
1. § A rendelet hatálya Csém Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyat a képviselő-testület nem jelöl meg.
3. § (1) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését, művelési ágát - amennyiben azt jogszabály, különösen a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény nem zárja ki - a képviselő-testület megváltoztathatja.
(2) A forgalomképesség megváltoztatására (átminősítés) azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgálati jellege, közcélú funkciója már megszűnik vagy, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik.
(3) A (2) bekezdésben megállapított tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények vezetői felelnek.
2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékének meghatározása
4. § Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében az önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatban foglalt időközönként és módon kell meghatározni.
5. § (1) A vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét nettó értéken, az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) az ingatlan vagyonának értékét 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy az önkormányzati adóhatóság által készített adó- és értékbizonyítvány alapján megállapított minimum értéken,
b) ingó vagyontárgy esetén piaci érték alapján,
c) vagyonértékű jog értékét, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az illetéktörvény vagyonértékű jog értékére vonatkozó szabályok alapján.
(2) A képviselő-testület eljárása során, az érték meghatározásakor az (1) bekezdésben számított értéknél magasabb értéket is meghatározhat.
3. Vagyonkezelés szabályai
6. § (1) A vagyonkezelői jog ingyenesen átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont ba) - be) alpontokban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
(2) Vagyonkezelésbe adható önkormányzati vagyontárgyak:
a) köznevelési intézmények,
b) közművek,
(3) A vagyonkezelői szerződés megkötésére a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával és megbízásával a polgármester jogosult.
(4) A szerződés előkészítése, nyilvántartása és archiválása a Közös Önkormányzati Hivatal feladata.
(5) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelői jog az víziközmű vagyon tekintetében gyakorolható.
7. § A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester évente ellenőrzi a vagyonkezelő által készített írásbeli jelentés, beszámoló vagy elszámolás alapján, amelyről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
8. § A vagyonkezelési szerződésben foglaltak ellenőrzésével az éves belső ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően, a belső ellenőr is megbízható.
9. § A vagyonkezelő köteles a tőle elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, a kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
4. A vagyonhasznosítás szabályai
10. § (1) Az 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket csak versenytárgyalás vagy pályázat útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) Ingatlan esetében mellőzni lehet a versenyeztetést, ha annak értéke nem haladja meg az 5.000.000-Ft-ot és az ingatlan
a) haszonélvezeti joggal, használati joggal terhelt;
b) az ajánlattevőt egyéb jogosultság illeti meg;
c) ingatlanrészek értékesítése esetén, ha az telekalakítás, telek határrendezés következtében történik.
(3) Ingatlan nyilvános értékesítése esetén a Közös Önkormányzati Hivatal feladata a versenyeztetés lebonyolítása.
(4) Lakótelek kizárólag magánszemély részére történő értékesítése esetén az ötéves beépítési kötelezettség, valamint az ezt biztosító opciós jog vevő általi vállalásával az 5 millió Ft-os értékhatár alatt nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni.
(5) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra.
(6) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosításról szóló határozatot nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(7) A versenytárgyalási felhívást a versenytárgyalás, a pályázati felhívást az ajánlatok megjelölt időpontot megelőzően legalább 15 nappal az önkormányzat hivatalos honlapján, facebook oldalán kell közzétenni és ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.
(8) A versenytárgyalási felhívás, illetve a pályázat benyújtására nyitva álló határidő egy alkalommal indokolás nélkül legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A meghosszabbított határidőt a pályázati kiírással megegyező módon-az eredeti határidő lejárta előtt - az eredeti határidő lejárta előtt legalább 5 nappal - közzé kell tenni. A pályázat benyújtására előírt végső határidőt megelőző 5 napon belül a pályázati kiírást nem lehet megváltoztatni.
(9) A versenytárgyalási felhívás, illetve pályázati kiírás kizárólag úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás meghirdetésétől számított legalább 10 naptári nap rendelkezésre álljon.
(10) A versenytárgyalást, pályázati eljárást csak 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy az önkormányzati adóhatóság által készített adó- és értékbizonyítvány alapján lehet lefolytatni.
(11) A versenytárgyaláson, pályázati eljárásban azon természetes személyek, átlátható szervezetek vehetnek részt, akiknek az önkormányzat felé adó- és egyéb tartozásuk nincs.
11. § (1) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a versenytárgyalás tárgyának pontos megjelölését,
b) a versenytárgyalás helyét és idejét, a benyújtandó dokumentumokat,
c) minimális árat, bérleti díjat,
d) az esetleges versenytárgyalási dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
e) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a versenytárgyaláson, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása nincs, ennek igazolására a versenytárgyaláson benyújtandó igazolások megjelölését,
f) a versenytárgyalás nyertesére vonatkozó ajánlati kötöttség határidejét.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat tárgyának pontos megjelölését,
b) az esetleges pályázati dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit,
c) a pályázat elbírálásánál alkalmazott elveket, bírálati szempontokat,
d) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat, így különösen azt, hogy a pályázatokat írásban, zárt, cégjelzés, név nélküli borítékban, minden oldalon eredeti aláírással egy példányban, a pályázat megnevezésének feltüntetésével, hol és mikor kell benyújtani,
e) tájékoztatást a csatolandó mellékletekről, igazolásokról,
f) tájékoztatást arról, hogy csak az vehet részt a pályázaton, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása nincsen, ennek igazolására a benyújtandó igazolások megjelölését,
g) a pályázatbontás szabályait, az eredményhirdetés helyét és idejét,
h) a képviselő-testület azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse,
i) azon tájékoztatást, hogy az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 30 napig kötve van, kivéve, ha ezen az időponton belül a pályázaton megnyert ajánlattevővel a szerződéskötés megtörténik, vagy a pályázat eredménytelenné lett minősítve, melyről a pályázók értesítésre kerültek.
12. § A versenytárgyalásról szóló felhívás a versenytárgyalás időpontjáig, a pályázati felhívás a pályázat benyújtásának határidejéig visszavonható, a visszavonást a meghirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
13. § Az intézményi vagyont nem érintő versenytárgyalás és a pályázati eljárás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
14. § (1) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak másolatát a versenytárgyalás valamennyi résztvevőjének át kell adni.
(2) A versenytárgyalás vezetőjének feladata:
a) számba venni a megjelent ajánlattevőket,
b) ingatlantulajdon értékesítése esetén köteles bejelenteni, hogy van elővásárlási joggal rendelkező,
c) a versenytárgyalás alatt rend megtartásáról gondoskodni,
d) felhívja az ajánlattevőket a versenytárgyalási felhívás szerinti induló díj szerinti ajánlataik megtételére,
e) minden ráajánlás elhangzása után, hangos szóval kihirdeti, hogy melyik ajánlattevő, milyen összegű ajánlati árat ért már el,
f) a ráajánlási lehetőséget addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők bármelyike ráajánl az addig legmagasabbra licitált összegre.
(3) Egy-egy ráajánlás összegének minimálisan annyinak kell lenni, hogy azáltal az (új) ajánlati ár legalább a felhívásban szereplő minimális díj, ár 5%-nak összegével azonos mértékben haladja meg az addig volt legmagasabb ajánlati ár összegét.
(4) A versenytárgyalás vezetője a megajánlott legmagasabb vételár kijelentésével kihirdeti, hogy melyik ajánlattevő szerezte meg a szerződés megkötésének elsőbbségi jogát. A győztes ajánlattevő mellett kihirdeti egyidejűleg a szerződéskötésre sorrendben másodikként, jogosultságot nyert ajánlattevőt és ajánlati összegét, és felhívja a figyelmet az alábbiakra:
a) A legmagasabb ajánlati árat tett ajánlattevő 30 naptári napon belül köteles aláírni a szerződést és a vételárat, ellenértéket megfizetni. Ha ezt nem tenné meg, akkor elveszítette a szerződéskötési jogosultságát, ebben az esetben a polgármesternek haladéktalanul értesítenie kell a második legtöbbet ajánlót a szerződéskötési jogáról, erre 15 naptári nap határidőt adva.
b) Amennyiben a 15 naptári napon belül a másodikként legtöbbet ajánló ajánlattevő nem köti meg a szerződést, és a szerződés szerint nem fizeti ki az általa ajánlott vételárat, akkor ez az ajánlattevő szintén elvesztette a szerződéskötési jogosultságát és a licitálás eredménytelenségét kell megállapítani.
(5) Eredménytelen a versenytárgyalás, ha
a) egyetlen ajánlattevő sem jelent meg a versenytárgyaláson,
b) az ajánlattevők egyike sem ajánlotta meg a minimális árat, díjat.
15. § (1) A pályázaton benyújtott ajánlatokat a Képviselő-testület értékeli.
(2) Az ajánlatok felbontását követően meg kell állapítani azt, hogy melyek az érvénytelen pályázatok.
(3) Érvényes az ajánlat, amennyiben mind formailag, mind tartalmilag megfelel a pályázati kiírásnak.
(4) Érvénytelen az ajánlat, ha:
a) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,
b) az ajánlatot a pályázati kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtotta be,
c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban a jogszabályban foglaltaknak,
d) amely az ajánlati ellenértéket nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, vagy feltételhez köti, valamint
e) olyan pályázó nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van.
(5) Ha a pályázatok értékelése során valamely kérdés tisztázása szükséges, a Képviselő-testület a pályázótól felvilágosítást kérhet. A kért adat, kérdésre adott válasz a benyújtott ajánlat módosítását nem eredményezheti.
16. § (1) Az ajánlatokat azok benyújtását követő 30 napon belül bírálja el a képviselő-testület.
(2) A pályázat elbírálásakor a képviselő-testület dönt a pályázat eredményességéről. Eredménytelen a pályázat, ha:
a) a pályázati határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásnak, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak,
c) a kiíró valamely pályázónak a pályázati tisztasághoz fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött,
d) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.
(3) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázónak:
a) a polgári törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozója,
b) munkajogviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,
c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,
d) ha a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető beosztású alkalmazottja.
(4) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenség ok áll fenn. Az összeférhetetlenség fennállásáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban ki kell hirdetni. A kihirdetésen jelen nem levő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban kell értesíteni.
17. § (1) Az önkormányzati törzsvagyont azok az intézmények használják, amelyek az adott ingatlanban közszolgáltatást teljesítenek, illetve azok, amelyeket az önkormányzat a használatra egyéb okból feljogosít.
(2) A közfeladatok ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető, törzsvagyonba tartozó ingatlanrész, illetve helyiség az alapfeladatok sérelme nélkül, bérbeadás útján hasznosítható az alábbiak szerint:
a) 2 évet meg nem haladó bérbeadásra a polgármester jogosult.
b) 2 évnél hosszabb időtartamra kötött bérleti szerződést csak a képviselő-testület engedélyezhet határozati formában.
(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók a hasznosítás tárgyában kötött szerződések módosítására, kiegészítésére, meghosszabbítására is.
(4) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján meghatározza a vagyon hasznosításának módját, meghatározza az elidegenítés, bérbeadás útján hasznosítható ingatlanokat, továbbá azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az önkormányzat gazdasági társaságba, közalapítványba történő bevitel útján hasznosít.
5. A vagyonszerzés szabályai
18. § (1) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(2) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslést vagy önkormányzati adóhatóság által készített adó- és értékbizonyítvány kell beszerezni.
19. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
6. Az önkormányzati követelések érvényesítése, a követelésekről való lemondás
20. § (1) Az önkormányzatot megillető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések érvényesítés érdekében a polgármester köteles intézkedni.
(2) A követelések részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére 250.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 250.000 Ft egyedi értékhatárt meghaladóan a képviselő-testület jogosult.
(3) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását.
21. § (1) A követelésről részben vagy egészben lemondani akkor lehet, ha:
a) a követelés - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint - behajthatatlannak minősül,
b) a kis összegű követelés összege a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt nem haladja meg és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,
c) amennyiben a behajtással kapcsolatos várható költségek a követelés összegét elérik vagy meghaladják,
d) csődeljárásban kötött egyezségi megállapodás esetén,
e) bíróság előtt kötött egyezség keretében,
f) jogszabályok által megfogalmazott közérdekű célok esetében, ha a lemondás közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel, vagy
g) olyan különös méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelés elengedése indokolt.
(2) Méltányolható körülmények különösen:
a) a kérelmező szociális helyzete;
b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit indokolatlanul és aránytalanul megnehezítené; vagy
c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(3) A 20. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.
7. Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos hatáskörök
22. § A polgármester átruházott hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzati ingatlanvagyon fenntartásának ütemezésére, fenntartás pénzügyi forrásaira javaslat kidolgozása a képviselő-testület részére,
b) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, feleslegessé váló befektetett eszközök selejtezésének, értékesítésének engedélyezése nettó 50 000 – 200 000- Ft közötti maradvány értékhatárig, figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,
c) az önkormányzati ingatlanvagyon fenntartásának ütemezésére, a fenntartás pénzügyi forrásaira javaslat kidolgozása a Képviselő-testület részére,
23. § A polgármester átruházott hatáskörei:
a) a tulajdonosváltozással nem járó és az ingatlanvagyonhoz kapcsolódó, a képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele,
b) az önkormányzati vagyon érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása,
c) a törzsvagyon körébe tartozó, a közfeladat ellátása szempontjából átmenetileg nélkülözhető ingatlanrész 1 évig terjedő bérbeadásának engedélyezése,
d) értékpapír vásárlása 50 000 000 Ft értékhatárig,
e) az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jog gyakorlása,
f) a vagyonhasznosításra vonatkozó jogügyletek megkötése, illetve előzetes engedélyezése,
g) a vagyonkezelő szervek használatában lévő, feleslegessé váló befektetett eszközök selejtezésének, értékesítésének engedélyezése nettó 10 001 – 25 000 Ft közötti maradvány értékhatárig, figyelembe véve ezek járulékos költségeit is,
24. § Az önkormányzati költségvetési szervek:
a) A rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani.
b) A használatába adott önkormányzati vagyont önkormányzati tulajdonként köteles nyilvántartani a könyvvezetésről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően.
c) Az önkormányzat intézményeit és hivatalát ingyenes használati jog illeti meg a feladat-ellátását szolgáló, használatába adott ingatlanon. E szervek kötelesek teljesíteni a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségeket a használatukban álló ingatlanok vonatkozásában.
d) Az önkormányzati költségvetési szervek e rendeletben rögzített előírásoknak megfelelően jogosultak és egyben kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására.
25. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek a feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését ingó vagyontárgyanként 50 000 Ft maradvány vagy nettó értékhatárig - figyelembe véve ezek járulékos költségeit - engedély nélkül, e fölött pályáztatás útján:
a) 50 000 - 200 000 Ft maradvány vagy nettó értékhatárig a polgármester engedélyével,
b) 200 000 Ft maradvány vagy nettó értékhatár felett a Képviselő-testület engedélyével selejtezhetnek, illetve értékesíthetnek.
(2) Amennyiben az ingó vagyontárgy az önkormányzat képviselő-testülete által elrendelt megszűnés, átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé annak hasznosításáról a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.
8. Záró rendelkezések
26. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyonról szóló 4/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelet.
27. § Ez a rendelet 2025. szeptember 15-én lép hatályba.