1. § (1) Jelen rendeletbe foglalt helyi építési szabályzat hatálya Csép község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet az Sz1. (M=1:2000) és az Sz2. (M=1:10.000) tervszámú (továbbiakban 1. és 2. számú) mellékletekkel együtt érvényes.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni vagy a terület felhasználását megváltoztatni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark, erdő esetén területet) kialakítani, továbbá bármilyen műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani – valamint mindezekre építési engedélyt adni – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletnek (továbbiakban: OTÉK) rendelkezései, valamint e rendelet és mellékletei figyelembevételével szabad.

2. § (1) A szabályozási terv kötelező és ajánlott szabályozási vonalakat tartalmaz. A kötelező szabályozási vonalak a település fejlesztése és szerkezete szempontjából meghatározó elemek. A szabályozási terv kötelező erejű elemeinek módostásár vonatkozóan az 1997. évi LXXVIII tv. módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. és a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben foglaltak az irányadók, amely szerint csak a jelen rendelet módosításával lehetséges a kötelező elemek megváltoztatása. A kötelező szabályozási elemek:

(2) Ajánlott szabályozási elemek mindazok, amelyeket a szabályozási terv tartalmaz és nem tartoznak a kötelező elemek közé. Az ajánlott szabályozási vonalak beépítésére vonatkozó elvi építési engedélyezési terv keretében pontosítandók, melynek engedélyezése az önkormányzati testület határozatban foglalt véleményének figyelembe vételével történhet.

3. § (1) Telekalakítás és építés a beépítésre vonatkozó építési engedélyezési terv csak akkor engedélyezhető, ha az a szabályozási tervben meghatározott fejlesztési célkitűzésekkel összhangban van, annak megvalósítását nem akadályozza, valamint az önkormányzati testület egyetértő állásfoglalásával támogatásra került.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építési övezet a szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az építés ideiglenes jelleggel akkor is engedélyezhető, ha az:

(4) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, közművesítés stb. hiánya miatt nem biztosított, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható.

4. § (1) A település közigazgatási területe belterületből és külterületből, azaz beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekből áll.

(2) Csép Község területe az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódik:

5. § (1) A település jelenlegi és tervezett belterületi határát a szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) A fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha az ezáltal belterületté nyilvánított terület tervezett felhasználása is időszerű, a terület a jogszabályoknak megfelelően előkészített.

6. § (1) A terület-felhasználási egységek és építési övezetek jeleit, határvonalait az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Terület-felhasználási egységek, építési övezetek és övezetek:

7. § (1) A lakóterületek építési övezeteit az 1. sz. melléklet tünteti fel.

(2) Az építés csak az építést biztosító feltételek (telekrendezés, megfelelő közművesítés) biztosítása után engedélyezhető.

8. § (1) Mind a kialakult, mind a tervezett – vagyis az új – lakóövezeteknél az OTÉK 14. § szerinti (falusias lakóterület) építési övezet, valamint jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A helyi építési szabályzat (a rendelet 10. §-a) szabályozza a lakóövezetek legkisebb telekméretét, a beépítési módot, beépítési százalékot, az építménymagasságot, a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét.

(3) A kialakult és a tervezett lakóövezetek épületeire vonatkozó általános helyi építési szabályzat a következő:

(4) A meglévő lakóövezetek lakótelkein az építési vonalat a beépített szomszédos telkek beépítési vonalához igazodóan kell meghatározni.

(5) Lakótelkeken az engedélyköteles épületek és építmények (46/1997.(XII.29.) KTM rendelt 9. §) az építési hely határán belül helyezhetők el.

(6) A település lakóterületén üzemanyagtöltő nem létesíthető.

(7) A lakóterületen nyúlványos telek nem alakítható ki. Ideiglenesen akkor alakítható, ha a távlati szabályozás (tömbfeltáró utcanyitás) annak későbbi megszüntetésére lehetőséget ad.

(8) Lakóterületen a lakókörnyezetet zavaró, vagy nagy szállításigényű, zajos, bűzös, por vagy bármilyen szennyeződést okozó, vagy a települést esztétikai szempontból zavaró ipari, kisipari, szolgáltató létesítmények, raktárak kialakítása nem lehetséges. Környezetvédelmi hatástanulmányt igénylő tevékenységek az övezetben nem helyezhetők el. (pl. autófényező, galvanizáló, stb.)

(9) Lakóterületen állattartás az önkormányzat állattartási rendelete szerint engedélyezhető. Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények a főépület mögött helyezhetők el az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.

(10) Utcai homlokzatok kialakítása a település jellegzetes karaktereit kell megjelenítsék. Nyílászárók formája, keretezése, kapuzatok kialakítása.

9. § (1) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek 40 %-át kertszerűen kialakított zöldfelületként kell kezelni és fenntartani.

(2) Az övezet területein kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el.:

10. § (1) A lakóterületen elhelyezhető építmények köre OTÉK 14. § (2) bekezdés alapján.

(2) Az övezet építési telkei csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. Környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíz-tisztító berendezés létesítése kötelező. (BTSz 9. § (5a,b) bekezdés)

(3) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azoknak legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a beépítési mód függvényében az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

11. § (1) A településközponti vegyes területet a szabályozási terven, mint Vt terület határoltuk le, ahol a lakóépületekkel vegyesen olyan intézményi épületek találhatók, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkciókra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető épületek köre az OTÉK 16. § (2) bekezdés alapján.

(3) A településközponti vegyes terület (Vt) építési használatának megengedett felső határértékei: (*Ha a technológia, épületfunkció indokolja, nagyobb is lehet, azonban utcaképi esztétikus megjelenését fotómontázzsal dokumentálni kell az építési engedélyezési terv során.)

12. § (1) Az övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A 80/1999.(VI.11.) Kormányrendelet alapján telepengedély köteles kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató tevékenységek a területeken nem helyezhetők el.

(3) Az övezet területén, a (2) bekezdésben kizártak kivételével, kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el.:

13. § (1) A kereskedelmi-szolgáltató (Gksz) és a mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalkozások (Gm) területi tartoznak ebbe az övezetbe. A beépítés feltételeit az OTÉK 19. § írja elő.

(2) A tervezett övezet építési telkei csak teljes közművesítés esetén építhető be.

(3) Építési használatának szélső határértékei:

14. § (1) Ipari jellegű szolgáltató építmények engedélyezéséhez az OTÉK 38. §-ában foglaltak szerint, annak minden pontjára kiterjedő szakvéleményt kell készíteni és ezt az engedély kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak be kell nyújtani.

(2) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyeknél beüzemelés után a szakhatóság védelmi rendeltetésű erdő vagy védő zöldterület létesítését írja elő, annak kell a védőterületet kialakítania és fenntartania, aki a környezet zavarását okozza. azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek működésükkel környezeti kárt okoznak, vagy okozhatnak, a káros hatásokat csökkentő védőfásításról (telken belül min. 10 m), intenzív növénytelepítésről saját telken belül gondoskodni kell.

(3) A telkeket kerítéssel kell körülvenni, kivétel közterülettel érintkező telekhatár, ahol nem szükséges kerítés építése. Az előkerteket településképi, környezetesztétikai okok miatt parkként lehet kialakítani. Az oldalkerítések – épített (zárt), dróthálós vagy élő sövénykerítés lehet – magassága a rendezett járdaszinttől min. 1,8m , max. 2,2 m lehet. Jelen előírások mellett az OTÉK 44. §-át is kötelező betartani.

(4) A telephelyeken nem folytatható olyan tevékenység (pl. : szabadtéri raktározás), amely településesztétikai szempontból kifogásolható.

(5) A telephelyek létesítményeinek parkoló igényét (személy-, tehergépjármű) telken belül kell biztosítani (OTÉK 42. §).

15. § (1) Az övezet felszíni szennyeződésre érzékeny (BTSZ 32. § Sz-2) árutermelési mezőgazdasági alövezet (BTSZ 45. § M-1) határán helyezkedik el. Ennek megfelelően zöldterületek kötelező kialakítására az övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:

(2) A 80/1999.(VI.11.) Kormányrendelet alapján telephelyengedély köteles kisipari, kisüzemi és szolgáltató tevékenységek a területen nem helyezhetők el.

(3) Az övezet területén a (2) bekezdésben kizárt tevékenységek kivételével kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:

(4) Az övezeten kívüli területeken kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, amelyek során az övezetben a közlekedési környezeti zajszint a jelenlegi zajszint növekedését nem okozza.

16. § (1) A különleges területek építési övezetét a szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) A területekre vonatkozó helyi építési szabályok:

17. § (1) Közutak, közművek és hírközlés elhelyezésére szolgáló közlekedési területen a szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban semmilyen egyéb célú létesítményt nem szabad elhelyezni.

(2) A közlekedési területek számára szükséges területbiztosítás: (*Belterületen a közút tengelyétől 60 m széles sávban építési tilalom érvényes. A 60 m-es építési tilalom és 100 m-es védőtávolság közötti területsávba eső ingatlanokon építési engedélyhez a Közútkezelő Kht. hozzájárulása is szükséges.)

18. § (1) A közművek területigényes létesítményeit, továbbá a rendeltetésszerű működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási és övezeti terveken feltüntetett területeken kell elhelyezni.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint ha az érintett területen

(3) A későbbiekben készülő bármilyen közműtervet jelen terv közműellátási javaslata alapján kell kidolgozni.

(4) A szabályozás által érintett területen

(5) Az országos közút árkaiba, illetve átereszeibe csapadékvíz nem vezethető.

(6) A rendezett területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a védendő építményektől 100 m-en belüli távolságban legyen. Irányadó a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 46. § és 49. § (5) bekezdés. Tűzcsapoknál a tűzoltó-gépjárművek részére úgy kell a felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

(7) Felszíni vizek az ingatlanokról közterületekre nem vezethetők ki. Tereprendezéssel területen belül tartandók és szikkasztandók oly módon, hogy a termőtalaj szerkezetében ne okozzon kárt.

(8) A település beépítésre szánt területein 2005. december 31-ig új épület építésére hatósági engedélyt adni csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíz-tisztító berendezés létesül.

(9) A hírközlési létesítmények elhelyezési területét a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 26. § (1) bekezdése szabályozza. Az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet határozza meg, a műszaki iránymutatást az MSZ7487 írja elő.

19. § A szabályozási tervlapon zöldterület (Z) rendeltetésű közpark területként lehatárolt terület csak a szabályozási terv módosításával sörölható át más, építési övezetbe.

20. § (1) A szabályozási terven általános (árutermelési) mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, illetve övezetek más területfelhasználási egységbe, illetve övezetbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A település fejlesztését szolgáló belterületbe (beépítésre szánt terület) bevonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani. A művelésből való kivonásig, az eredeti művelési ágnak megfelelően kell az ingatlanokat hasznosítani.

(3) Beépítési lehetőségek árutermelési mezőgazdasági területeken:

(4) Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:

21. § (1) A meglévő és a korábban zártkert szőlős – gyümölcsöseit magába foglaló övezet. A művelt telken kizárólag gazdasági épületek helyezhetők el.

(2) Az övezetben beépíthető földrészletek legkisebb mérete és legnagyobb beépítettsége, továbbá az elhelyezhető épületek magasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza: (Gazdasági épület: gyümölcs és szőlőtermesztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei és terepszint alatti építmény.

22. § (1) A külterületen lévő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl.: erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul.

(3) A védett erdőterületeken csak a kezelési tervben meghatározott területeken kizárólag védelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célból szabad építeni.

(4) Az erdőterületeken épületet 10 ha-nál nagyobb telken legfeljebb 0,3 % beépítettséggel lehet építeni.

(5) A védett erdőterületeken közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény léteítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak védelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(7) Az erdősítésre javasolt terület övezetén:

(8) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, illetve a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek belső előírásai szerint történhet. Természetközeli erdőművelés, a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

(9) Új erdő telepítésre Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatóság előzetes egyedi engedélye, valamint a tulajdonos vagy kezelő hozzájárulása esetén kerülhet sor.

23. § (1) A település legjelentősebb vízfolyása az Etei-ér. Külterületen medrét kotorni kell. A kotrási iszap elhelyezése, - annak beltartalmi értékeinek ismeretében – a felhasználás helyének függvényében hatósági engedély köteles.

(2) Vízrendezésnél figyelembe kell venni a hullámterek, a parti sávok, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Kormányrendelet előírásait.

(3) Élővizekbe, vízfolyásokba bevezetésre kerülő felszíni csapadékvizek megfelelő előtisztításáról, hordalékfogók beépítéséről gondoskodni kell.

(4) Felszíni vizekbe csak a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM rendelet 3. vízminőségvédelmi területi kategóriájának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető. A felszíni vízfolyásokba csapadékvíz csak vízjogi engedéllyel vezethető.

24. § (1) Határidő nélkül visszavonásig építési tilalom érvénes az alábbi területeken:

(2) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a településrendezési feladatok megvalósítása érdekében az alábbi területeken: (A végleges szabályozás jóváhagyása után – külön rendeletben – ingatlanokra lebontva kerül meghatározásra. Az elővásárlási joggal terhelt terület határát a szabályozási terv „E” jellel rögzíti.)

25. § (1) A védendő területek: Az országos jegyzékben szereplő műemlék épületek (M): Kossuth Lajos utca 89. sz. 216 hrsz

(2) Szabályozási terven a műemléki környezet MK-jellel lehatárolásra került. Ide sorolt minden műemlékkel szomszédos ingatlan és közterület, illetve a közterülettel szomszédos ingatlan. Ezen a területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az építési ügyekben szakhatóságként működik közre. Műemlék esetén a Hivatal az építési hatóság.

(3) A település területén, a szabályozási tervlapon …R…. jellel határolt, régészeti lelőhelyek alövezete (a mellékelt régészeti lelőhely helyszínrajz szerint):

26. § (1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat.

(2) A mélységi és felszíni vizek védelme érdekében környezetvédelmi és vízügyi hatóságok által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesítése kötelező érvényű. A település „B” szennyeződés érzékenységi kategóriába sorolt.

(3) Az eróziónak fokozottan kitett területek Etei-ér környezetének területén meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével, a már kialakult vízmosások rendezésével, megkötésével foglalkozni kell a részletes tervek készítése során (elkerülő útépítése, patakok vízrendezése, stb.).

(4) Különös figyelem fordítandó a területen található termőföld megóvására. Földmozgatással járó munkavégzés során a felső humuszos szintet le kell termelni, deponálni és az építési tevékenység befejezésekor a rendezett terepre visszadolgozni.

27. § (1) Csép település területén építésügyi hatósági engedélyt kiadni és bármilyen építési tevékenységet folytatni csak a bel- és külterületi szabályozási terveknek és jelen helyi építési szabályzatnak megfelelően szabad.

(2) Jelen szabályozási előírás hatálytalanítja a település 1/1994. tsz. Összevont Rendezési Tervének (ÖRT) szabályzatára épülő rendeletét (……../1996.)

(3) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben kell alkalmazni.