Csép Község Képviselőtestülete

1/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

(Egységes szerkezetben a 4/2016. (V.30.) önkormányzati rendelettel)

Csép Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye a 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben 1. § (2) bekezdése, 10.§ (1) bekezdése, 26. §-a, 32. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (7) bekezdés, 45. § (1) bekezdés, 48. § (4) bekezdés, 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjában biztosított jogkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§    E rendelet meghatározza az Csép Község Önkormányzata által nyújtható települési támogatásra, szociális ellátásokra vonatkozó előírásokat, azok formáit, eljárási és jogosultsági szabályait, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, és garanciáit, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) adott felhatalmazások alapján szabályozott előírásokat.

2.§    (1) A rendelet hatálya kiterjed a települési támogatásként adható alábbi ellátásokra.

         a) rendkívüli települési támogatás

         b) lakásfenntartási támogatás, 

         c) gyógyszertámogatás

         (2) Rendelet hatálya kiterjed a következő személye gondoskodást nyújtó ellátásokra

         a) étkeztetés

         b) házi segítségnyújtás

         c) családsegítés

2. Pénzbeli, természetbeni települési támogatások

3. §    (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható:

a)élelmiszerre,

b)ruhaneműre,

c)gyermek intézmények étkezési térítési díjának megfizetésére,

d)tüzelőre, lakásköltségekre,

e)megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásra, mint kórházi kezelés,  temetés, elemi kár

f)tanévkezdéshez,

g)lakásfenntartáshoz,

h)gyógyszer támogatásként.

         (2) Rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező, illetve a családja illetve a közös háztartásban                   élők jövedelmi viszonyait figyelembe véve az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a

         a) család illetve a közös háztartásban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át^[1]

         b) egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének                200 %-át^[2]

         (3) Temetési költségek viseléséhez rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek a családjában az 1               főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő                   esetén annak 300%-át.

4. §    (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható pénzbeli valamint természetbeni ellátásként.

         (2) Rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni, amit a megállapító                                 határozatban kell előírni.

         (3) A megállapított rendkívüli települési támogatás, - a célzott felhasználás biztosítása érdekében – a Kisbéri                           Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ Csépi ügyfelekkel foglalkozó családgondozója részére               is kiutalható. A pénzfelvételre jogosult köteles a pénzfelhasználásról elszámolni a segélyezett illetve az                             önkormányzat felé.

5. §   (1) A rendkívüli települési támogatás összege háztartásonként, évente nem haladhatja meg a mindenkori öregségi                   nyugdíj minimum összegének 110%-át, gyermeket nevelő családok esetében háztartásonként évente nem halad-                hatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének 220%-át

         (2) Rendkívüli települési támogatás egy háztartásban élőknek, illetve egyedül élő kérelmező esetén egy személynek                évente legfeljebb négy alkalommal adható, az (1) bekezdésben írt maximum összeghatárig.

         (3) Temetési költség viseléséhez nyújtott, illetve elemi kár esetén nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén a                   (1) és (2) bekezdéstől el lehet térni.

      (4) A temetési költség viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás mértéke legalább a helyben szokásos                       legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a                      kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

     (5) Nem jogosult temetési költség viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatásra az a családban élő személy,               akinek a temetési számla kiállításának időpontjától a kérelem benyújtásának napjáig 3 hónap eltelt.

6. §    (1) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható.

         (2) A kamatmentes szociális kölcsön összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A kamatmentes szociális kölcsön összege visszafizetéséig más rendkívüli települési támogatás csak haláleset, baleset vagy elemi kár bekövetkezése esetén állapítható meg.

         (3) Kamatmentes szociális kölcsön legfeljebb hat hónapra adható. A kölcsönt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A részletet minden hónap utolsó munkanapján kell az önkormányzat házipénztárában befizetni.

7.§ ^[3] (1) Gyógyszer támogatásként megállapított települési támogatás, kérelemre rendszeres havi ellátásként is                               megállapítható, 12 hónap időtartamra. Az önkormányzat annak állapít meg gyógyszersegélyként havi 2.000 Ft-t,

a)akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és

b)a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége eléri vagy meghaladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) Aki a fogyatékossága miatt gyógyászati segédeszközre szorul, az önkormányzat akkor állapít meg                        gyógyszersegélyként havi 2.000 Ft-t, ha

a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 185%-át, egyedül élő esetében 225 %-át, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költsége eléri vagy meghaladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 18 %-át.

7/A. § ^[4] (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

 (2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy főre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

 (3) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét a testület 450 Ft/nm összegben határozza meg.

 (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

 (5) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.000 Ft/hó.

 (6) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

 (7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

3. Szociális szolgáltatások

8. §    (1) Az étkeztetést a rászorult szóbeli vagy írásbeli kérelme alapján biztosítja az önkormányzat Sztv. 62. § (1) bekezdése szerinti szociálisan rászorultaknak a (2) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételek alapján.

(2)Étkeztetésre rászorulónak kell tekinteni azt a személyt

a)Életkora miatt, aki 65. életévét betöltötte.

b)Egészségi állapota miatt, aki mozgáskorlátozottsága, illetve krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen, átmenetileg vagy véglegesen – gondoskodni nem tud.

c)Fogyatékossága, szenvedélybetegsége vagy pszichiátriai betegsége miatt, aki állapotából adódóan az önálló életvitelre nem képes és önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen, átmenetileg vagy véglegesen – gondoskodni nem tud.

d)Hajléktalansága miatt a Sztv. 4. § (3) bekezdése szerinti személyt.

(3)Az ellátás igénybevétele, illetve megszüntetése iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(4)A szociális étkeztetést igénybe vevő térítési díjat fizet. A fizetendő térítési díjak mértékét a képviselő-testület évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja, és térítési díjrendeletében állapítja meg.

(5)Az intézményi jogviszonya megszűntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján a polgármester az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(6)A polgármester az ellátást megszünteti, ha a jogosult

a)másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, más ellátásra lesz jogosult,

b)ha a szociális ellátás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn

      (7) A polgármester külön eljárás nélkül személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít:

1. ha az egészségkárosodás bármilyen lehetősége felmerül,
2. váratlan esemény (haláleset, baleset) miatt a rászorult ellátása nem biztosított.

9. §  (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, s tartásra köteles hozzátartozójuk nincs.

         (2) Az (1) bekezdésben írt állapotot háziorvosi igazolás alapján lehet megállapítani.

         (3) Házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, érdekeik védelméről.

         (4) Az Önkormányzat az ellátást a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ keretében biztosítja.

(5)A szolgáltatás igénybevételére a Kisbér Város Önkormányzata által e tárgyban alkotott rendeletben foglaltak az irányadók.

10. §  (1) A családsegítéssel kapcsolatos feladatot a 10.§ (4) bekezdésben írt szervezeten keresztül biztosítja.

         (2) A Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ megelőző tevékenységek körében a hatályos jogszabályokban írt feladatokon túl figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiéniás helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, vagy az egyén és család életében jelentkező problémák okait, valamint a működtetett jelzőrendszeren keresztül az önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek, egyház és magánszemélyek megállapításait eljuttatja a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Csépi Kirendeltségéhez.

(3)A szolgáltatás igénybevételére a Kisbér Város Önkormányzata által e tárgyban alkotott rendeletben foglaltak az irányadók.

4. Eljárási szabályok

11. §  (1) A települési támogatások iránti kérelmet a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Csépi Kirendeltségén lehet előterjeszteni, az erre rendszeresített – e rendelet mellékletét képező - formanyomtatványon.

         (2) A támogatás iránti eljárást bárki kezdeményezheti, aki tudomást szerez a rászorultságról, illetve a támogatási eljárás hivatalból is kezdeményezhető.

12. §  (1) A kérelemre indult eljáráshoz minden kérelem esetén külön szükséges igazolni a személyazonosító adatokat, családi viszonyokat, az eltartottak számát, a tartásra kötelezettek adatait, a jövedelmi és vagyoni helyzete. A jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell e tényről nyilatkozniuk.

         (2) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemszámításnál e rendelete és az Szt. előírásait kell alkalmazni.

         (3) A kérelmezőnek csatolnia kell a szükséges orvosi igazolást, orvosi vény másolatát, közüzemi számla másolatát, temetési számla másolatát, iskolalátogatási igazolást, munkaügyi központ igazolását, valamint minden esetben ki kell tölteni a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyonnyilatkozatot.

13. §  E rendeletben szabályozott pénzbeli, természetbeni támogatási kérelmek elbírálásról átruházott hatáskörben a polgármester dönt, azzal, hogy méltányossági törlési vagy részletfizetési kérelmet a Képviselő-testület bírálja el.

14. §  Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni, mely eljárásban közreműködhet a Kisbéri Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Központ Csépi ügyfelekkel foglalkozó családgondozója is.

15. §  E rendelet által megállapított segélyben részesülő köteles a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott ház és annak udvara, kertje a kerítéssel kívülről határos terület, járda, árok tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatósága valamint higiénikus állapotának biztosítására, mely kötelezettséget a megállapító határozatban elő kell írni. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Aki a felszólításnak nem tesz eleget, annak támogatását meg kell szüntetni.

16. §  A Szt. által megállapított aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a támogatásban részesülő köteles a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott ház és annak udvara, kertje a kerítéssel kívülről határos terület, járda, árok tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatósága valamint higiénikus állapotának biztosítására, mely kötelezettséget a megállapító határozatban elő kell írni.

17. §  E rendelet alapján megállapított pénzbeli ellátások kifizetése során a rendszeres juttatásként megállapított ellátást tárgyhó 5. napjáig kerül átutalásra a jogosult lakossági folyószámlájára, vagy az összeg kifizethető a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Csépi Kirendeltsége házipénztárából is.

Záró rendelkezések

18.§   (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. 

  (2) Hatályát veszti Csép Község Képviselő-testületének a 4/2011.(VII.19.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

 Csép, 2016. május 31.

                                         Széber József                                          Dr. Szallerbeck Zsolt

                                          polgármester                                                         jegyző