Mogyorósbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2005. (III. 31.) önkormányzati rendelete
Mogyorósbánya helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2017. 11. 30Mogyorósbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2005. (III. 31.) önkormányzati rendelete
Mogyorósbánya helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Mogyorósbánya Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a) pontjában, valamint a 7. § (3) bek. c) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet), és annak alkalmazását elrendeli.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A jelen rendelet hatálya Mogyorósbánya község igazgatási területére (belterületére, valamint külterületére) terjed ki.
2. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.
(2) A rendelet előírásait az annak mellékletét képezõ szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.
3. § (1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:
Kötelező szabályozási elemek:
- kötelező szabályozási vonal,
- kötelező építési vonal,
- építési hely határa,
- építési övezet határa,
- építési övezetre vonatkozó előírások,
- belterületi határ (beépítésre szánt/nem szánt területek határa).
Irányadó szabályozási elemek:
- irányadó szabályozási vonal,
- irányadó építési vonal,
- telekhatárok,
- intézményekre, zöldterületekre vonatkozó beírások (funkciók),
- közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló).
a) A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.
b) Az irányadó szabályozási vonalak pontosíthatók (telekalakítási terv, út-engedélye-zési terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján); azoktól való eltérés maximum ± 10 m mértékben engedélyezhető. A szabályozási szélesség betartása kötelező.
c) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a továbbtervezés előírásaival az Önkormányzat építésügyi hatósága pontosítja.
(2) A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeket, illetve övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik.
Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.
a) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
b) Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl.: erdő és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.
c) A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:
- a szabályozási vonalakat,
- az építési övezetek, övezetek határát,
- az építési övezet, illetve övezet jelét,
- az építési övezetekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
- az építési övezetekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
- a belterületbővítés határát.
d) A (c) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek általában (de nem kizárólagosan) a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:
a) kertvárosias lakóterület,
b) falusias lakóterület,
c) kistelkes falusias lakóterület (helyi - mogyorósbányai - övezet),
d) településközpont vegyes terület,
e) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
f) különleges terület.
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:
a) közlekedési és közműterület,
b) erdőterület,
c) mezőgazdasági rendeltetésű terület,
d) egyéb rendeltetésű terület.
5. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a hatályos és vonatkozó rendeletekben (ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI., valamint a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben) foglaltak figyelembe vételével. A tervezett beépítésre szánt területek belterületbe vonása építési hatósági szempontból nem szükséges; ezen területek belterületbe vonására az Önkormányzat igénye szerint és kezdeményezésére, illetve az illetékes hatóságok, szakhatóságok által előírtak alapján kerülhet sor.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, építési övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI
6. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel. Mogyorósbánya lakóterületei a kertvárosias, illetve a falusias lakóterület építési övezetbe, ezen belül a hagyományosan kialakult, kis telekterületű, illetve -szélességű területegységek a helyi (mogyorósbányai) építési övezetbe sorolandók.
(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a legfeljebb 2 lakásos (kis méretű telkek esetében 1 lakásos) lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők „főépületként”, az övezeti előírások betartásával. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben (egy „főépületben”) kell elhelyezni.
(3) A gyermekintézmények telkétől számított 50,0 m-en belül haszonállattartás céljára szolgáló épület, építmény elhelyezése tilos.
(4) 14 m-nél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10- 14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető.
(5) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, illetve a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.
(6) „Melléképület” a „főépület” takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legna-gyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a „főépületben”, vagy a mögé kell elhelyezni. „Melléképületet” az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény „melléképületként” elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a „főépületé”. Szomszédos „melléképületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható „melléképületek” a „főépülethez” igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építendők.
(7) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, legalább 30 %-ban áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(8) Az építési övezetekben az egyes telkeken legalább a telek területének 50%-át zöldfelület-ként kell kialakítani.
(9) Az építési övezetekben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,5.
(10) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan területhasználat, új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél a 18-21. §-okban foglalt előírások teljesülnek.
7. § (1) Az Lke-SZ-10/4,5-5000(3000),(kivéve a 0125/45 és 0126/48 területeket itt 2000), Lke-SZ-15/4,5-1500, Lke-SZ-25/4,5-1000, Lke-O-30/4,5-700 és Lke-O/K-30/4,5-550 jelű kertvárosias lakóterület építési övezetekben lakótelken elhelyezett, legfeljebb 2 lakásos és 4,5 m-es (kialakult beépítés esetén a szom-szédos két épület építménymagasságának átlagában meghatározott) építménymagasságot meg nem haladó, az övezeti jel szerint szabadonálló, vagy oldalhatáron álló („K” jelölés esetén a kialakult beépítési módhoz igazodóan oldalhatáron álló, vagy szabadonálló), 30-45º közötti hajlásszögű magastetős lakóépületek létesíthetők.
a) Az építési övezetekben kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége szabadon- álló beépítési mód esetén 20 m , oldalhatáron álló beépítési mód esetén 14 ("K” jelölés esetén 12) m, a minimális telekterület az övezeti jelben meghatározott érték (5000, 3000, 1500, 1000, 700 m 2 , illetve "K” jelölés esetén 550 m 2 ). Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Az engedélyezhető maximális beépíthetőség az övezeti jel szerint 10, 15, 25, illetve 30 %.
b) Az oldalhatáros beépítési módú építési övezetekben ikerházas beépítés, valamint minimum 20 m-es telekszélesség esetén szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az OTÉK 35-36. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe való illeszkedés szemléltetésére az I. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.
c) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).
d) Az Lke-O-30/4,5-700 és Lke-O/K-30/4,5-550 jelű építési övezetekben az engedé-lyezhető maximális beépíthetőség 1500 m2-es teleknagyságig 30 %, 1500 m2 feletti teleknagyságnál 450 m2 + az 1500 m 2 feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m 2 .
(2) Az Lf-O/K-30/4,5-550 jelű falusias lakóterület építési övezetben lakótelken elhelyezett legfeljebb 2 lakásos és 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó, oldalhatáron álló, a kialakult beépítési módhoz igazodó, 35-45º közötti hajlásszögű magastetős (utcára merőleges gerincű nyeregtetős) lakóépületek létesíthetők (meglévő épület átépítése esetén a kialakult tetőidom jellege indokolt esetben megtartható).
a) Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m , a minimális telekterület 550 m 2 . Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10- 14 m közötti szélességű, illetve 550 m2-nél kisebb területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 30 %.
b) Az építési övezetben ikerházas beépítés, valamint (minimum 20 m-es telekszélesség esetén) szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az OTÉK 35-36. §-ában meghatá-rozott feltételek teljesülése esetén. Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe való illeszkedés szemléltetésére az I. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.
c) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).
d) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 1500 m2-es teleknagyságig 30 %, 1500 m2 feletti teleknagyságnál 450 m 2 + az 1500 m 2 feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m 2 .
(3) Az LfM-O/K-30/4,5-300 jelű falusias lakóterület - helyi (mogyorósbányai) építési övezetben lakótelken elhelyezett 1 lakásos (550 m2-t meghaladó teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakásos) és 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó, oldalhatáron álló, 35-45º közötti hajlásszögű magastetős (utcára merőleges gerincű nyeregtetős) lakóépületek létesíthetők (meglévő épület átépítése esetén a kialakult tetőidom jellege indokolt esetben megtartható).
a) Az építési övezetben a beépíthető lakótelkek minimális telekszélessége 10 m , a minimális telekterület 300 m 2 , újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telek-szélessége 14 m , a minimális telekterület 550 m 2 . Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 30 %.
b) Az építési övezetben ikerházas beépítés, valamint (minimum 20 m-es telekszélesség esetén) szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az OTÉK 35-36. §-ában meghatá-rozott feltételek teljesülése esetén. Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe való illeszkedés szemléltetésére az I. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.
c) A beépítés mélysége kialakult, nagyobb telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 30 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).
d) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 300-550 m2-es teleknagyság esetében 30 %, 550- 900 m 2 közötti teleknagyságnál 165 m 2 + az 550 m 2 feletti telekterület 20 %-a, 900 m 2 feletti teleknagyságnál 235 m 2 + a 900 m 2 feletti telekterület 10 %-a, de maximum 500 m 2 .
e) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület, építmény nem létesíthető. "Melléképület" (garázs, háztartással kapcsolatos épület /nyárikonyha, tárolók, stb./, 50 m2-nél nem nagyobb barkácsműhely) létesítése - a „főépülettel” egybeépítve - engedélyezhető.
8. § (1) A Vt-K-60(40)/6,0(4,5)-300 jelű településközpont vegyes terület építési övezet alap-, illetve magasabb fokú ellátó intézmények, valamint legfeljebb 2 lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Lakóépületeknél a maximális építménymagasság 4,5 m , intézmények esetében 6,0 m lehet. Az új építmények magastetős kialakítással építendők.
(3) Az építési övezet lakótelkein „melléképület” a „főépület” takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. „Melléképületet” az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény „melléképületként” elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a „főépületé”. Szomszédos „melléképületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható „melléképületek” a „főépülethez” igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építendők. Intézmények telkén „melléképület” csak a „főépülettel” egy tömegben építhető.
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, legalább 30 %-ban áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(5) Az építési övezet egyes telkein lakótelek esetében legalább a telek területének 50%-át, intézmény telke esetében minimum 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. Az intézmények telkének legalább 20 %-át kertszerűen (parkosítva) kell kialakítani; továbbá a beépített és burkolt felületek aránya nem lehet több, mint a telek területének 70 %-a.
(6) Az intézményekhez az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben ennek műszaki megoldása nem, vagy csak aránytalanul nagy költséggel lehetséges, úgy a telekhatártól számított 200 m-en belül, a beruházó költségén kell biztosítani.
(7) Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m , a minimális telekterület 550 m 2 . Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10- 14 m közötti szélességű, illetve 550 m2-nél kisebb (de minimum 300 m2-es) területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. A jelen bekezdés előírásai intézmények telkére is érvényesek; intézmény-teleknél továbbá a minimum 300 m2-es telekterület és minimum 10 m-es telekszélesség újonnan is kialakítható.
(8) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, illetve a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.
(9) A beépítés mélysége (lakótelken belül) kialakult, nagyobb telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).
(10) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség lakótelkek esetében: 300-550 m2-es teleknagyság esetében 40 %, 550- 900 m 2 közötti teleknagyságnál 220 m 2 + az 550 m 2 feletti telekterület 20 %-a, 900 m 2 feletti teleknagyságnál 290 m 2 + a 900 m 2 feletti telekterület 10 %-a, de maximum 500 m 2 ; intézmény-telkek esetében: 60 % (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - óvoda, iskola - telkét, melyeknél 25 %).
(11) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: lakótelkek esetében: 0,5, intézmények telkére vonatkozóan: 1,5 (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - óvoda, iskola - telkét, melyeknél 1,0).
(12) A gyermekintézmények telkétől számított 50,0 m-en belül haszonállattartás céljára szolgáló épület, építmény elhelyezése tilos.
(13) A Vt-K-K/4,5-K jelű építési övezetbe a belterületen található présházak, pincék együttese tartozik. E területen belül új építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A meglévő építmények átépítése esetén azok alapterülete és építménymagassága maximum 10 %-kal növelhető. Felújítás, átépítés esetén a hagyományos építészeti formák, nyílászárók, anyaghasználat, színezés alkalmazandó. Kerítés építése az építési övezetben nem engedélyezhető. Utcabútorozás (padok, esőtető, szemétgyűjtő, stb.) kizárólag hagyományos anyaghasználattal (elsősorban fa, nád) engedélyezhető.
(14) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan területhasználat, új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél a 18-21. §-okban foglalt előírások teljesülnek.
9. § (1)1 A Gksz jelű építési övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, vagy raktározási tevékenység, irodák, stb.) elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben kialakítandó telephelyek legkisebb telekterülete 2000 m 2 , telekszélessége 20,0 m lehet. A megengedett legnagyobb beépíthetőség 35%, a megengedett legnagyobb építmény-magasság 9,0 m . Technológiai kényszer esetén – pl. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, amely a 9,0 m belmagasságú épületben nem helyezhető el – kivételesen a megengedett legnagyobb építménymagasságtól a beépíthető alapterület 50%-ában lehet eltérni.
(2) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,0.
(3) A kialakítandó telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül szükséges biztosítani.
(4) A telkeken belül a beépített és a burkolt felületek aránya nem lehet több 60 %-nál.
(5) Zöldfelületek kialakítására az építési övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:
a) az egyes telkek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani, ezen belül legalább 20 % parkosítandó,
b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,
c) a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő,
d) a 10 férőhelynél nagyobb új parkolókat az OTÉK előírásai szerinti módon fásítva kell kialakítani,
e) telkek megosztása esetén az a)-d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.
(6) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan területhasználat, új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél a 18-21. §-okban foglalt előírások teljesülnek.
10. § (1) A különleges terület építési övezetbe tartoznak azon területek, amelyek funkciója és a rajtuk elhelyezett építmények is különleges egyedi szabályozást igényelnek.
(2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő építési övezetek a következők:
a) temető K-T,
b) sportpályák K-SP,
c) meddőhányók Kmh,
d) a különleges rekreációs lehetőségeket (pl. lovaglás, vadászat, szabadtéri egyéb sportolás, ismeretterjesztés) szolgáló idegenforgalmi-turisztikai-üdülési célú (szállásférőhely is), kis beépítettségű beépítésre szánt területek K-ID (K-Rek),
e) közművek épített területe Kkö,
f) K-pi jelű pincés különleges terület övezete.
(3) A K-T jelű temető övezet területe
- A terület hagyományos és urnás temetés céljára használható. A területen belül a funkcióhoz szükséges építmények elhelyezése engedélyezhető (pl. ravatalozó).
- A lakóterület határától mért 50 m-en belül csak urnás temetés engedélyezhető.
- Beépítési mód: szabadonálló.- Maximális beépítés: 10%.
- A legkisebb kialakítható zöldfelület mértéke: 40 %.
- Maximális építménymagasság: 7,5 m .
- Telekméret: kialakult (min. 2000 m 2 ).
- A temető mellett min. P30 kapacitású közterületi parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani.
- A temető-területen belül új területegységek igénybevétele a rendezett területhasználat és a létesítmény tájképi/településképi érzékenysége, a rálátás/kilátásvédelem miatt csak a temető egész területére kiterjedő, az úthálózatot, a parcellázás rendjét és a zöldfelületi kialakítást is tartalmazó kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
(4) K-SP jelű övezet a 0143/2 hrsz. útról feltárható meglévő sportterület.
- A terület sportolási célra, a sportolást szolgáló épületek, építmények (pl. öltöző, lelátó, sportpályák, fittnes-létesítmények, stb) elhelyezésére hasznosítható.
- Beépítési mód: szabadonálló.
- Maximális beépítés: 10%.
- A legkisebb kialakítható zöldfelület mértéke: 60 %.
- Maximális építménymagasság: 7,5 m .
- Kialakítható telekméret (megosztás esetén): minimum 2000 m 2 .
- A sportpályák, sportterület kiszolgálására telken belüli parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani.
(5) A Kmh jelű meddők övezete a meddőanyag jelenléte esetén nem építhető. A területüket a hulladéklerakók jellegének megfelelően rekultivációs terv alapján zöldfelületként rendezni kell. A meddő anyagától mentesített területen az építés feltételeit, építésszabályozási és környezetvédelmi előírásokat részletes szabályozási terv keretében kell meghatározni.
(6) A különleges területfelhasználási egység K-ID (K-Rek) jelű övezeteiben a területhasználati funkciók, a beruházási program konkrét ismerete esetén a keretszabályozás meghatározott elemein túli építésszabályozási és környezetvédelmi előírásokat „részletes” szabályozási terv keretében kell meghatározni.
- Beépítési mód: szabadonálló.
- Maximális beépítés: 25%.
- A legkisebb kialakítható zöldfelület mértéke: 60 %
- Maximális építménymagasság: 7,5 m .
- Kialakítható telekméret: minimum 2000 m 2 .
(7) A K-ID (K-Rek) jelű övezetben a településképvédelem, a tájképvédelem (rálátás/kilátás) és a környezeti hatásokkal szembeni érzékenység (pl. szennyvízkezelés, hulladék-ártalmatlanítás) miatt a létesítmények építéshatósági engedélyezésekor a kétlépcsős eljárást, elvi építési engedély készíttetését kell alkalmazni.
(8) A Kkö jelű közmű övezet területe
- A terület közmű felszíni építmény elhelyezésére hasznosítható. E területen belül a funkcióhoz szükséges (pl. vízmű) építmények elhelyezése engedélyezhető.
- Beépítési mód: szabadonálló.
- Maximális beépítés: 30%.
- Maximális építménymagasság: 4,5 m .
- Telekméret: kialakult.
(9) A K-pi jelű pincés különleges terület övezete
- A terület borpincés présházak elhelyezésére hasznosítható. E területen belül a funkcióhoz szükséges gazdasági építmények elhelyezése engedélyezhető.
- Beépítési mód: szabadonálló.
- Maximális beépítés: 10%.
- Maximális építménymagasság: 5,5 m .
- Minimális zöldfelület: 80%.
- Telekméret: kialakult.
III. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELÕÍRÁSAI
11. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) A közlekedési területen belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint szabad.
(3) A települést érintő országos út (K.VI., B.V.) szabályozási szélessége a kialakult marad, illetve a belterületen minimum 12 méter . A külterületen az út mentén a tengelytől mért 50-50 méteres védőtávolság van érvényben.
(4) A tervezett szerkezeti jelentőségű külterületi utak (K.VIII.) szabályozási szélessége 16 m .
(5) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén kerítést, ill. bármilyen építményt a tengelytől számított minimum 6- 6 méter távolságra szabad elhelyezni.
(6) A meglévő önkormányzati utak szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti kisebb korrekcióktól eltekintve a kialakult marad.
(7)2 A tervezett utcák szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti, jellemzően 12-16 méter.
(8) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását közterület-rendezési terv alapján kell megépíteni. A közterület-rendezési tervnek tartalmaznia kell a helyszínrajzi elrendezést, a magassági méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot, burkolatokat, közműhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás megoldását, parkolás megoldását, a terület kertépítészeti kialakítását.
(9) A területen meglévő, vagy elhelyezésre kerülő bármilyen létesítmény parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani (kivéve a 8. § (6) bekezdése szerinti esetet). A közterületi parkolás lehetőségét a későbbiekben megalkotandó Önkormányzati Parkolási Rendeletben kell meghatározni, szabályozni.
12. § (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek. Jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint - de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybe vételkor az Etv. 15. § (1) és a 16. § (1) bekezdésben meghatározottak a mérvadóak - az E jelű övezetbe tartoznak.
(3) Az E jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:
a.) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),
b.) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó, parkolók).
(4) Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok és a jelen szabályzatban, illetve elvi építési engedély alapján az erdészeti hatósággal mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az Etv. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 7, 8, 9, 10 szakaszaira.
(5) Az erdőövezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Övezet |
A kialakítható telek mérete |
Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek |
Beépítettség* |
Szintterületi mutató |
Legkisebb |
Beültetési kötelezett-ség |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
|||
terepszint |
||||||||||
legkisebb |
legnagyobb |
területe |
széles-sége (m) |
alatt** |
felett |
|||||
E |
- |
- |
1000.000 |
100 |
0,03 |
0,03 |
0,08 |
98 |
95 |
5,5 |
**a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet
*** az elvi építési engedély alapján eltérő is lehet
13. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a.) az Má jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,
b.) az Mát jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,
c.) az Mksz jelű szőlőhegyi kertövezet, ahol a szőlőültetvények művelése, a szőlő művelési ág a jellemző,
d.) az Mk jelű hagyományos kiskertövezet, ahol általában egyidejűleg jellemző a mezőgazdasági kiskertművelés és a rekreációs területhasználat,
e.) az Má* jelű helyi mezőgazdasági övezet (a belterülethez közvetlenül csatlakozó, 015/5-9 hrsz. földrészletek), ahol kisüzemi szántóföldi művelés mellett, viszony-lag kis területnagyság esetén is (min. 6000 m 2 ) a lakó-funkció megengedett.
(2) Az Má jelű övezetben elhelyezhető építmények:
- a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),
- a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya).
(3) Az Mát jelű övezetben elhelyezhető építmények:
- a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók)
- az övezetben lakás nem helyezhető el.
(4) Az Mksz jelű övezetben elhelyezhető építmények:
- a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges gazdasági építmények (pl. pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb termény-tárolók, gépjárműtárolók, gépjavítók, állattartó épületek, trágyatárolók)
- a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület tanya).
(5) Az Mk jelű övezetben elhelyezhető építmények:
- a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges gazdasági építmények (pl. pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók)
- az övezetben lakás nem helyezhető el.
(6) Az Má* jelű övezetben elhelyezhető építmények:
- a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági célú építmények (pl. állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),
- a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya)
(a lakóépület alapterülete a megengedett maximális beépíthetőség felét nem haladhatja meg).
(7) Üdülőépület (-egység) egyetlen mezőgazdasági övezetben sem létesíthető, üdülési funkció nem alakítható ki.
(8) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Az övezet |
A telek |
Az épület |
||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sajátos területhasználat |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek mérete |
Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettség terepszint* |
Megengedett legnagyobb építmény-magassága ** |
||||||||
területe |
szélessége |
felett |
alatt |
|||||||||||
legkisebb |
legnagyobb |
gazdasági épület |
lakó+gazdasági épület (tanya) |
gazdasági épület |
lakó+gazdasági épület (tanya) |
gazdasági épület |
lakó+gazdasági épület (tanya) |
gazdasági .épület |
lakó+gazdasági épület (tanya) |
gazdasági épület |
lakó+gazdasági épület (tanya) |
|||
Általános |
Má |
|
10.000 |
- |
200.000 |
500.000 |
50 |
50 |
0,2 |
0,1 |
- |
- |
4,5 |
5,5 |
Természeti területek övezete |
Mát |
|
10.000 |
- |
500.000 |
- |
50 |
- |
0,03 |
- |
- |
- |
4,5 |
- |
Szőlőhe-gyi övezet |
Mksz |
|
3.000 |
- |
50.000 |
100.000 |
15 |
30 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
4,5 |
5,5 |
Hagyományos kertövezet |
Mk |
|
800 |
8.000 |
720 |
- |
12 |
- |
3,0 |
3,0 |
2,0 |
0 |
4,5 |
- |
Helyi mezőgazd.övezet |
Má* |
|
3.000 |
- |
3.000 |
6.000 |
14 |
14 |
3,0 |
3,0 |
3,0 |
3,0 |
4,5 |
5,5 |
** Technológiai igény esetén elvi építési engedély keretében az építéshatóság magasabbat is engedhet
14. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek:
a.) a patakok, erek medrei,
b.) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából, a szabályozási tervben, illetve a HÉSZ előírásai szerint meghatározott szélességű parti sávok,
c.) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben.
(2) A vízgazdálkodási területek a V jelű övezetbe tartoznak.
(3) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak elvi építési engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján szabad.
(4) A vízgazdálkodási övezetben csak a vízgazdálkodással összefüggő műszaki építmények, a máshol el nem helyezhető közművek és utak létesíthetők.
(5) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(6) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a.) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b.) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c.) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
IV. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK
15 . §
16 . §
17 . §
- R.k. templom (műemléki védettségre javasolandó, vizsgálandó)
(a templom esetleges középkori részletei egy régészeti kutatást követően bemutatandók; a templom körüli középkori temető helye a felszínen megjelölendő);
- a belterület központi részén található présházak együttese
(a présház-együttes területére építészeti/beépítési tanulmányterv készítendő; ebben kell meghatározni a védettség részletesebb előírásait /a 8. § (13) bek. általános előírásaiból kiindulva/, melyeket a (8) bek. szerinti, későbbiekben megalkotandó helyi értékvédelmi rendeletbe kell majd beépíteni);
- Általános iskola két épülete (268/2 és 275 hrsz.).
- Az úgynevezett „Fehér kereszt”, valamint „Vruska” régészeti lelőhelyeket érintő lakóterületi fejlesztések során a lelőhelyeken megelőző régészeti feltárást kell végezni.
- A régészeti lelőhelyek közül bemutatandó: az Óhegyen található késő-bronzkori földvár, valamint a „Fehér kereszt” melletti két lelőhely (régészeti park keretében, tanösvény létesítésével, valamint a földvár egyes részeinek helyreállításával).
18 . §
19 . §
nem szabad.
20 . §
21 . §
a.) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
b.) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
c.) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék a település területén kívül, a hatósági engedéllyel rendelkező és e célra is hasznosítható hulladékártalmatlanításra kialakított területen helyezhető el.
d.) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
e.) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben szabad, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik.
22 . §
23 . §
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24 . §
Prohászka Tibor sk. polgármester |
Dr. Szallerbeck Zsolt sk. körjegyző |
1. melléklet
1. földrészlet: a Földhivatalnál egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület
2. főépület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, az építési övezetnek megfelelő rendeltetésű, meghatározó utcaképet adó épület
3. hagyományos szerkezet és kialakítás: tradicionális építőanyagok (tégla, kő, fa, cserépfedés /esetleg pala, hullámpala kivételével !/) alkalmazása, illetőleg az építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó külső megjelenés
4. házikert: az építési telek be nem építhető, kertként hasznosítandó hátsó része, melyen belül legfeljebb melléképítmények elhelyezése engedélyezhető
5. intézmény: jellemzően közösségi célú, közhasználatú funkció, illetőleg annak teret biztosító épület
6. melléképület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten - az építési övezeti előírások szerint - főépületnek nem minősülő épület, mely a főépület rendeltetés szerinti használatát egészíti ki
2. melléklet
3. melléklet
Módosította a 18/2011. (XII.14.) önkormányzati rendelet
Módosította a 17/2008. (XII.11.) sz. KT rendelet