Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 08. 07

Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

Tárkány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról

2022.08.07.

Tárkány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja és az Étv. 6. § (1) bekezdése, illetve a 6/A. § (3) bekezdése értelmében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet 38. § által biztosított véleményezési jogkörben nyilatkozó államigazgatási szervek, megyei, illetve szomszédos önkormányzatok (Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi osztály, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Magyar Közút Nonprofit Zrt., Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész, KEM Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Ászár Község Polgármestere, Bábolna Város Önkormányzat Polgármestere, Kerékteleki Községi Önkormányzat, Mezőörs Község Önkormányzat, Rétalap Községi Önkormányzat) véleménye figyelembe vételével a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére. Kivételt képeznek a szabályozási terv kötelezettségű területek, melyek beépítési adatai jelen rendelet hatályba lépése időpontjában nem ismertek. Lásd a 27. § (2) bekezdést.
(2) Jelen rendelet a
a) belterületre vonatkozó szabályozási tervvel (M 1: 2000),
b) a 14002 munkaszámú, SZ-1M rajzszámú, M 1: 2 000 ma-ú tervlappal,
c) a külterületre vonatkozó 14069 munkaszámú, SZ-2 rajzszámú, M 1: 2 000 ma-ú tervlappal,
d) a 16063 munkaszámú, SZ-3 rajzszámú, M 1: 5 000 ma-ú tervlappal,
e) a 20131/B munkaszámú, SZT-m rajzszámú, M 1: 2 000, M 1: 5 000 ma-ú tervlappal együtt alkalmazandó.
(3)
I. Fejezet

Területfelhasználás

2. §

Területfelhasználási egységek

(1) Beépítésre szánt területek
a) Lakóterületek
- Falusias lakóterület – 1 Lf-1
A település belterületén fekvő hagyományos lakóövezetek.
- Falusias lakóterület – 2 Lf-2
A település belterületén fekvő fejlesztési lakóövezetek.
- Falusias lakóterület – 3 Lf-3
Vasdinnye – Szőlőhegy (jelenleg külterületi) lakóövezete
b) Vegyes területek
- Településközpont Vegyes terület – 1 Vt-1
A település súlypontjában fekvő, részben meglévő, részben távlatban szükségessé váló, központi szerepkört betöltő intézmények övezete.
- Településközpont Vegyes terület – 2 Vt-2
A település súlypontjában fekvő, meglévő üzemanyagtöltő állomás területe.
c) Gazdasági területek
- Kereskedelmi, szolgáltató területek Gksz-1
A Nagyigmándi út melletti fejlesztési terület, melyre beépítés esetén Szabályozási Tervet kell készíteni.
- Kereskedelmi, szolgáltató területek - 2 Gksz-2
A település központjában fekvő, 53 hrsz ingatlan, korábbi Szérűskert helyén található terület.
- Mezőgazdasági üzemi területek Gmg-1
A település külterületén fekvő, mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemek építési övezete.
- Egyéb ipari területek Gipe
d) Különleges területek
- d. Különleges területek
- Sportpálya Ksp-1
- Temető Kte-1
- Ölbői rekreációs terület Kre-1
- Bányaterület Kb-1
- Mezőgazdasági üzemi terület Kmü
e) Üdülőterületek
- Ölbő pusztai hétvégi házas üdülőterület Üh-1.
(2) Beépítésre nem szánt területek
a) Közlekedési területek
- Vasút KÖk
- Országos utak KÖu
b) Zöldterületek
- Közparkok Zkp
- Ökológiai zöldterületek Zök
c) Erdőterületek
- Védelmi erdők Ev
- Gazdasági erdők Eg
d) Mezőgazdasági területek
- Belterületi kertek Mb
- Kertes mezőgazdasági terület Mk
- Általános mezőgazdasági terület Má
e) Egyéb területek
- Vízgazdálkodási területek V
f) Különleges területek
- Ölbő pusztai rekreációs terület Kkre-1.
II. Fejezet

Övezeti előírások

3. §

Az építési övezetek előírásai (beépítésre szánt területek)

(1) Táblázatos kimutatás az alapvető telekalakítási és beépítési szabályokról (ld. a 4,5 oldalt)
(2) A Gksz-2 építési övezet előírásai:
a) A Gksz-2 építési övezetben elhelyezhetők az OTÉK-ban felsorolt funkciók azzal a megkötéssel, hogy a környező lakótelek határán nem jelentkezhet nagyobb környezetterhelés, mint amit a lakóterületi normák megengednek. Szállításnál sem jelentkezhet a lakóterületre zavaró terhelés.
b) beépítési mód: szabadon álló,
c) a kialakítható legkisebb telekterület 1000 m2,
d) a legnagyobb beépítettség 50 %,
e) a legnagyobb építménymagasság 6 m, melyen felüli magasság technológiai berendezésnél megengedett,
f) a legkisebb zöldfelület 30 %, az SZ-1M rajzszámú szabályozási terven bejelölt, 5-6 m széles háromszintű növényzetet - gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 - kötelezően be kell ültetni, a területre vonatkozó építési engedélyek kiadása után, a használatbavételi engedély kiadásáig el kell végezni a területre jelölt fásítást,
g) az előkert legkisebb mérete 3 m, az oldalkert legkisebb mérete 6 m,
h) a minimális közművesítettség: részleges,
i) terepszint alatti beépítettség engedélyezett: pinceszint.
(3) A Gksz-2 építési övezet előírásai:
1. A Gksz-2 építési övezetben elhelyezhetők az OTÉK 19. § (2) bekezdés 1,2, 3. pontjaiban szereplő funkciók azzal a megkötéssel, hogy a környező lakótelek határán nem jelentkezhet nagyobb környezetterhelés, mint amit a lakóterületi normák megengednek. Szállítási igényben szintén nem jelentkezhet a lakóterületre zavaró terhelés.
2. beépítési mód: szabadon álló
3. a legnagyobb beépítettség: 40%.
4. a legnagyobb építménymagasság: 6 m, melyen felül technológiai berendezés magassága megengedett.
5. telekalakítások közül csak telekhatárrendezés végezhető
6. legkisebb zöldfelület: 20%, a telekhatárok mentén – ahol az a vízfolyás kialakítását nem akadályozza – fasort kell ültetni.
7. az előkert legkisebb mérete: 3 m, az oldalkert legkisebb mérete 6 m.
8. a területen áthaladó árok kezelőjét szakhatóságként az engedélyezési eljárásba be kell vonni.
9. a minimális közművesítettség: részleges (zárt szennyvíztárolás engedélyezhető)
10. terepszint alatti beépítettség: pinceszintként.
(4) A kialakult helyzet figyelembe vétele
a) A kialakítható telekmérettől függetlenül a jelen HÉSZ jóváhagyásáig kialakult telkek beépíthetők, ha azok területe legalább 500 m2-t, szélessége legalább 10 m-t elér.
b) Jelen rendelet életbe lépésekor már az építési helyen kívül (is) beépített telken a nem szabályos helyen álló épület is felújítható, korszerűsíthető.
c) Geometriai szükségszerűségből az előírt méretektől 5% eltérésé engedélyezhető a telekméretek kialakításakor, a telekméretektől függő szabályozások alkalmazásakor.
(5) Az építési hely
a) Azon az oldalhatáron kell az építési helyet képezni, amelyen az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső oldallal illetve a nyugati oldallal kell az építési helynek érintkezni.
20 méteres telekszélesség felett, amennyiben saroktelek esetén az építési hely közterülettel érintkezik, az erre néző homlokzatot is utcai homlokzatszerűen kell kialakítani. Ebben az esetben az építési helyet úgy kell módosítani, hogy a keresztutca felé nézően is legalább 3 m előkert alakuljon ki.
b) Az előkert számítása esetében a jobbra, balra eső öt-öt beépített telek átlagát kell számítani, melytől az építendő épület előkertje legfeljebb egy méterrel térhet el.
c) Az oldalkert a szabályozási vonaltól számított 30 méteren belül legalább hat méter, 30 méteren túl legalább 12 méter, mely méretek a kötelező csurgótávolsággal csökkenthetők. A csurgótávolság 60 cm.
10 – 12 méter közötti telekszélesség esetében (kialakult állapot) az oldalkert mérete 6 méter alá csökkenthető, de sem az épület ebbe az irányba néző homlokzatának magasságánál, sem az építménymagasságánál kisebb nem lehet
d) A hátsókert legalább hat méter.
(6) Az elhelyezhető építmények korlátjai
a) Falusias lakóterületen
- 1000 m2-es telekméret alatt csak egy épület építhető legfeljebb egy lakással,
- 1000 m2 fölötti telekméret fölött legfeljebb két épület, legfeljebb két lakás építhető.
b) Falusias lakóterületen a lakóépületet kell mindig az előírt előkert szerint vagy előírás hiányában a közterülethez közelebb elhelyezni.
c) Állattartó épület a szabályozási vonaltól legalább – a telek mélységében mért – 30 méter távolságra helyezhető el. A közterülettel (utcával) párhuzamosan elnyúló telek esetében állattartó épület legalább 15 méterre helyezhető el a szabályozási vonaltól.
(7) Épületformára vonatkozó előírások
a) Oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 7 méter lehet.
b) A tető hajlásszöge oromfal esetében 35 és 45 fok között lehet.
A tető hajlásszöge kontytető esetében 20 és 45 fok között lehet.
Lapostető legfeljebb a beépített alapterület 25%-án alakítható ki.
c) A kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél, amennyiben 50 méternél közelebb van a szabályozási vonalhoz.
d) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető. Ez az épület beépített területének legfeljebb 30%-ára terjedhet ki.
(8) Anyaghasználat
a) Csak épített kémény létesíthető, újonnan épülő szerelt kéményt épített megjelenésű burkolattal kell ellátni.
b) Tetőfedésre megjelenésében csak kiselemes- vagy nádfedés használható:
- Különleges rekreációs övezetben, továbbá
hullámlemez és trapézlemez nem alkalmazható:
- Lakóövezetben lakóépületen
- Vegyes településközponti övezetben.

Az építési övezet megnevezése

Az építési övezetben elhelyezhető épületek (építmények)

Kialakítható legkisebb telekterület/legkisebb telekszélesség m2/m

Beépítési mód

Beépítettség legnagyobb mértéke

Építmény magasság legnagyobb mértéke

Zöldfelület legkisebb mértéke

Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (pincével együtt)

Beépítés közművesítettségi feltétele

Lakóterületek

Falusias lakóterület-1, 1/x Lf-1, Lf-1/x (központi belterület)

Lakóépület, azon belül kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató használat, lakóépülethez kapcsolódó kézműipari, mezőgazdasági, tároló építmény, közműellátást szolgáló építmények. 1

1000/18, két utcára néző telek megosztása esetén: 500/14

Oldal-határon álló

30%, de legfeljebb 600 m2

5 m (14 m telekszélesség alatt legfeljebb 4m)

40%

A legnagyobb beépítettség 25%-kal léphető túl, amennyiben lakóépület épül a telken

Részleges közművesítettség (közműves villamosenergia és ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás, nyílt árkos csapadékvíz elvezetés)

Az Lf-1,2/x építési övezetekben csak akkor lehet építési engedélyt kiadni, ha az azt érintő állattartó telep (Csemerháza) védőtávolságát az ÁNTSZ legfeljebb 400 méterben határozza meg

Falusias lakóterület- 2, 2/x Lf-2, Lf-2/x (szélső fekvésű, fejlesztési területek)

Szabadon álló

Falusias lakóterület-3 Lf-3 (Vasdinnye)

1000/16

25%, de egy épület beépített alapterülete nem lehet nagyobb 150 m2-nél, és legfeljebb 400m2 építhető be

4 m

Vegyes területek

Településközpont Vegyes terület -1 Vt-1

Lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, közműellátást szolgáló építmények, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

1000/20 két utcára néző telek megosztása esetén: 500/14

Oldal-határon álló

30% Lakó, tároló, mezőgazdasági épület összes beép. területe legf. 400 m2
50%
intézményi
rendeltetés
esetén

6,5 m (14 m telekszélesség alatt legfeljebb 4m)

50%
intézm
ényi
rendelt
etés
esetén
20%

A legnagyobb beépítettség 25%-kal léphető túl, amennyiben épület épül a telken

Részleges közművesítettség (közműves villamosenergia és ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás, nyílt árkos csapadékvíz elvezetés)

Településközpont Vegyes terület -2 Vt-2

Üzemanyagtöltő állomás

-

Zártsorú

50%

6,5 m

10%

Nincs meghatározva

Gazdasági területek

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület-1 Gksz-1

Az övezeti előírásokat Szabályozási Tervben kell meghatározni.

Részleges közművesítettség (közműves villamosenergia és ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás, nyílt árkos csapadékvíz elvezetés)

Mezőgazdasági üzemi terület-1 Gmg-1

Mezőgazdasági célú építmény és ahhoz kapcsolódó lakó, igazgatási és egyéb irodaépület

3000/30

Szabadon álló

20%

Üzemi épület 7,5 m, Egyéb épület: 4,5 m

30%

20%

Egyéb ipari terület (Gipe)

Gazdasági célú építmény és ahhoz kapcsolódó, lakó, igazgatási és egyéb irodaépület

2000/-

Szaba-don álló

50 %

Üzemi épület 10,5 m, Technológiához szükséges létesítmények ezt túlléphetik

25 %

50 %

Részleges közművesítettség (közműves villamosenergia és közműves ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás, nyílt árkos csapadékvíz elvezetés)

Különleges területek

Sportterület Ksp-1

Sportolással kapcsolatos épület: öltöző, lelátó, a sportolókat és nézőket kiszolgáló létesítmények

-

Szabadon álló

5%

7,5 m

80%, melybe a sportpályák is beszámíthatók

10%

Részleges közművesítettség (közműves villamosenergia és ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás, nyílt árkos csapadékvíz elvezetés)

Temető Kte-1

Temetkezéssel kapcsolatos épület, építmény

80%, melybe a sírhelyek is beszámíthatók

Bányaművelés Kb-1

Bányászati tevékenységgel kapcsolatos épület, építmény

-

Rekreációs terület Kre-1

Szabadidő eltöltését szolgáló épületek: üdülő, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, Turizmust elősegítő állattartó épületek (pl. lovarda), nem zavaró hatású gazdasági célú építmény

3000/30

15%

70%

20%

Rekreációs terület Kre-2

1500/16

Oldalhatáron álló

4 m

Mezőgazdasági üzemi terület



Kmü

Mezőgazdasági célú építmény és ahhoz



kapcsolódó, lakó, igazgatási és egyéb irodaépület

3000/30

Szabadon álló

40%

Üzemi épület 7,5 m, Egyéb




épület: 4,5 m

40%

40%

Az építési övezet megnevezése

Az építési övezetben elhelyezhető épületek (építmények)

Kialakítható legkisebb telekterület/legkisebb telekszélesség m2/m

Beépítési mód

Beépítettség
legnagyobb mértéke

Építmény magasság legnagyobb mértéke

Zöldfelület legkisebb mértéke

Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (pincével együtt)

Beépítés közművesítettségi feltétele

Üdülőterületek

Hétvégi házas üdülőterület
Üh-1

Szabadidő eltöltését szolgáló épületek: üdülő, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáló épület, Turizmust elősegítő állattartó épületek (pl. lovarda), nem zavaró hatású gazdasági célú építmény
2800 m2-es teleknagyságig egy telken csak egy épület helyezhető el, 2800 m2 felett több különálló épület is elhelyezhető.

1500/15

Oldal-határon álló/
Szaba-don álló

15 %

4,5 m

70 %

20 %

Részleges közművesítettség (közműves villamosenergia és közműves vagy fúrt kutas ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás, nyílt árkos csapadékvíz elvezetés)

4. §

Az építési övezetek előírásai (beépítésre nem szánt területek)

(1) Táblázatos kimutatás az alapvető telekalakítási és beépítési szabályokról (ld. a 8. oldalt)
(2) A közlekedési területek előírásai
a) Gyűjtő utak:
- Rákóczi utca – hrsz 151,
- Fő utca – hrsz 165, 167,
- Kossuth Lajos utca – hrsz 518, 666,
- Petőfi utca – hrsz 665,
- Hrsz 590 út,
- Hrsz 322 utca,
- Jókai utca – hrsz 242, 278
Az összes többi út kiszolgáló út.
b) Az utak tervezési besorolása:
8146, és a 8149. sz. utak:külterületi szakasz:K.V.A,
belterületi szakasz:B.V.c.A
Rákóczi utca
Fő utca
Kossuth utca
8148. sz. út:külterületi szakasz:K.VI.A
belterületi szakasz:B.V.c.A
Jókai utca
Minden további kiszolgálóút:B.VI.d.A
c) Szabályozási szélesség (lásd a Szabályozási Terven):
- a kiszolgáló utak szabályozási szélessége – ahol az adottságok lehetővé teszik:
12, 16m,
- a gyűjtő utak szabályozási szélessége – ahol az adottságok lehetővé teszik:
-
d) A c. pont alá nem eső meglévő utak szabályozási szélessége a kialakult helyzetnek megfelelő marad. A mintakeresztszelvények az 5. számú mellékletben láthatók.
e) Új épület építése, járda építése, felújítása esetén az esővizet épületről csak a járda alatt lehet az árokba bevezetni.
(3) A zöldterületek előírásai
a) 12 méteres szabályozási szélesség felett biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását.
Különös figyelmet kell fordítani a településközpont és az újonnan beépített területek fásítására. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni.
b) a meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell.
(4) Az erdőterületek előírásai
a) Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény és végrehajtási utasítása, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) előírásai szerint történhet.
b) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból elegyes erdő telepítendő.
c) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja.
d) Az erdőnek nem minősülő honos fajokból álló facsoportok megtartásáról – függetlenül a terület földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágától – gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.
(5) A mezőgazdasági területek előírásai
a) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, ill. természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.
b) vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táji, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.
c) Üzemanyagtöltő állomás az Általános mezőgazdasági övezetben (Má) elhelyezhető.
Az üzemanyagtöltő állomás részére önálló telket kell kialakítani. A telkek méretét úgy kell meghatározni, hogy azon a létesítményhez szükséges valamennyi építmény elhelyezhető legyen a közlekedési területeket is beleértve. A területen legfeljebb 6,0m építménymagasságú épület helyezhető el.
d) Mezőgazdasági területen elhelyezhető épületeket az alább felsorolt utak tengelyvonalától ugyanolyan távolságra kell elhelyezni méterben, mint azok bruttó szintterülete négyzetméterben, amely távolság azonban 50 méternél kevesebb nem lehet
- 8146 sz. út (Nagyigmánd – Ászár),
- 8148 sz. út (Tárkány – Csép).
e) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
Lejtős területeken az ültetvények a szintvonalakkal párhuzamosan telepítendők.
f) Állatok tartása az önkormányzat állattartási rendeletében előírt környezetvédelmi, közegészségügyi előírások betartásával történhet.
g) Trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
h) A felszíni- és felszínalatti vizek védelme érdekében vízfolyások és a tó környezetében bármilyen növényvédelmi tevékenységet tilos folytatni:
- vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédőszerrel 200m-en belül,
- vízi szervezetekre közepesen veszélyes növényvédőszerrel 50m-en belül,
- vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes növényvédőszerrel 20m-en belül,
- vízi szervezetekre nem veszélyes növényvédőszerrel 5m-en belül.
i) A kialakítható telekmérettől függetlenül a 720 m2-t elérő telkeken tárolóépület építhető– az (1) bekezdésben lévő táblázat szerint meghatározott mértékben – a jelen HÉSZ jóváhagyásáig kialakult
- Mb (Belterületi kertek) övezetben lévő telkeken és az
- Mk (Kertes mezőgazdasági terület) övezetben lévő telkeken is.
j) Jelen rendelet életbe lépésekor már az építési helyen kívül (is) beépített telken a nem szabályos helyen álló épület is felújítható, korszerűsíthető.
k) Az általános mezőgazdasági övezetben (Má) terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
- Kertes mezőgazdasági övezetben
- csak magastetős építmény építhető,
- oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 7 méter lehet,
- a tető hajlásszöge 35 és 45 fok között lehet,
- az 5. § (6) – anyaghasználat – és (7) – tetőfelépítmények – bekezdése érvényes az itt elhelyezett épületekre.
l)
m) A meliorációs beruházással érintett területeken építési tevékenység nem végezhető addig, amíg a meliorációs berendezések fennmaradnak. A szabályzat készítése időpontjában érintett földrészletek felsorolása a 5. mellékletben található.

5. §

Egyéb területek

(1) Az egyéb területekhez a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek tartoznak, melyek az ingatlan nyilvántartásban ekként szerepelnek.
A területeken csak vízkár elhárítási építmények helyezhetők el.

6. §

Az övezetek előírásai: (1) Táblázatos kimutatás az alapvető telekalakítási és beépítési szabályokról


Az építési övezet megnevezése Az övezetben elhelyezhető épületek (építmények) Kialakítható legkisebb telekterület/ legkisebb telekszélesség m2/m Beépítési mód
Beépítettség legnagyobb mértéke Építmény magasság legnagyobb mértéke Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (pincével együtt) Beépítés közművesítettségi feltétele Legnagyobb burkolt felület
Közlekedési területek
Vasútterület
KÖk-1 legfeljebb a várakozást, utasellátást, vasúti forgalmat biztosító építmény - - 500 m2 4 m legfeljebb pince Nyílt árkos csapadékvíz elvezetés, szennyvíz keletkezése esetében zárt szennyvíztárolás -
Országos utak területe
KÖu-1 a közlekedést biztosító építményeken kívül legfeljebb váróépület - - 10 m2 2,5 m -
Zöldterületek
Közparkok
Zkp-1 épület nem építhető, csak a pihenést, testedzést szolgáló építmények telekosztás nem végezhető szabadon álló 2 % 6 m - - 10 %
Ökológiai zöldterületek
Zök-1 - - - - - -
Erdőterületek
Gazdasági erdőterületek
Eg-1 az erdő rendeltetésének megfelelő épületek telekosztás nem végezhető szabadon álló 0,5 % 4,5 m legfeljebb pince Részleges közművesítettség (közműves villamosenergia és ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás, nyíltárkos csapadékvíz elvezetés 5 %
Védelmi erdőterületek
Ev-1 - - - - -








Mezőgazdasági területek
Belterületi kertek
Mb-1, Mb-2 tároló épület 1000 m2/18 m oldalhatáron álló 20 m2, Mb-2 területen csak talajmechanikai szakvélemény alapján 2,5 m - Részleges közművesítettség (közműves villamosenergia és ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás, nyíltárkos csapadékvíz elvezetés 5 %
Kertes mezőgazdasági területek
Mk átmeneti tartózkodást biztosító épület, tároló épület 1500 m2/16 m 3 % 4 m 10 %
Általános mezőgazdasági területek
Má növénytermesztés, állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos feldolgozás és tárolás építményei 10000 m2 szabadon álló 3 %, de épületenként legfeljebb 1000 m2, telkenként legfeljebb 3000 m2* Üzemi épület 7,5 m, Egyéb épület: 4,5 m legfeljebb pince Meliorációs beruházás megléte esetében az érintet területen építési tevékenység nem végezhető

Az építési övezet megnevezése

Az építési övezetben elhelyezhető épületek (építmények)

Kialakítható legkisebb telekterület/legkisebb telekszélesség m2/m

Beépítési mód

Beépítettség
legnagyobb mértéke

Építmény magasság legnagyobb mértéke

Zöldfelület legkisebb mértéke

Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke (pincével együtt)

Beépítés közművesítettségi feltétele

Különleges területek

Rekreációs terület
Kkre-1

Szabadidő eltöltését szolgáló épületek: üdülő, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáló épület, Turizmust elősegítő állattartó épületek (pl. lovarda), nem zavaró hatású
















gazdasági célú építmény
2800 m2-es teleknagyságig egy telken csak egy épület helyezhető el, 2800 m2 felett több különálló épület is elhelyezhető.

1500/15

Oldal-határon álló/
Szabadon álló

5 %

4,5 m

70 %

20 %

Részleges közművesítettség
(közműves villamosenergia és
közműves vagy fúrt kutas ivóvíz szolgáltatás, zárt szennyvíztárolás,
nyílt árkos csapadékvíz elvezetés)

1.
1. A 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben meghatározott parti sáv vízügyi védőterületként meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését.
2. Állattartó épületek
a. Az állattartó épületek védőtávolságát a következő táblázat szerint kell figyelembe venni:

Állattartás

Állat szám

Védőtávolság-legkisebb távolság

fajta

egyed

saját lakás

ásott kút

saját vízellátás

egyéb fürdő medence

közterület

oldalkert

hátsókert

Állattartó épület családra

Ki Ba
NY
Br
H Se
Ju
Ke
St
N L
Sz

1-200 db


1-5 db



1-2 db

5 m


10 m



0 m

15 m


15 m



15 m

10 m


10 m



10m

5 m


10 m



5 m

15 m


15 m



15 m

10 m


12 m



12 m

6 m


6 m



6 m

Kis létszámú állattartó telep

Ki Ba
NY
Br
H Se
Ju
Ke
St
N L
Sz

<500 db
<50 db
<2000 db
<100 db
<200 db
<200 db
<50 db
<30 db
<50 db

15 m


25 m



15 m

25 m


25 m



25 m

20 m


20 m



20 m

20 m


25 m



20 m

50 m


50m



50 m

12 m


12 m



12 m

12 m


12 m



12 m

Nagy létszámú állattartó telep

Ki Ba
NY
Br
H Se
Ju
Ke
St
N L
Sz

<500 db
<50 db
<2000 db
<100 db
<200 db
<200 db
<50 db
<30 db
<50 db

-


-



-

-


-



-

50 m


50 m



50 m

-


-



-

1000 méteres távolságon belül történő építkezés esetében a védőtávolságot az ÁNTSZ határozza meg. Ez az állattartási technológia függvényében 300 és 1000 m között lehet.
Jelmagyarázat:
Ki: kis haszonállat Ba: baromfi Ny: nyúl Br: broyler H: haszonállat Se: sertés J: juh Ke:kecske
St: strucc N: nagy haszonállat L: ló Sz: szarvasmarha
b.) Trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter.
c.) A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolságán belül lakóépület és közintézmény nem helyezhető el, kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét, idegenforgalmi lótartás esetén szálláshelyépület.

7. §

III. Fejezet

Általános érvényű előírások

8. §

Közterületek kialakítása, használta

(1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) – hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) – mozgó árusítóhely létesítése,
c) – közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek)
d) – szobor, díszkút elhelyezése,
e) – távbeszélő fülke elhelyezése,
f) – építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag tárolás.

9. §

Közlekedés

(1) Az OTÉK előírásait a gépkocsik elhelyezésére vonatkozóan érvényesíteni kell. Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművel parkolását és rakodási területet kell telken belül biztosítani.
(2) A beépítésre szánt övezetekben lakó és üdülő rendeltetési egységenként, 1-1 db személygépkocsi elhelyezési lehetőséget kell telken belül biztosítani.

10. §

Kerítések

(1) MK Kertes mezőgazdasági övezetben (Tárkányi szőlők) a telkek egymástól való elválasztására csak élősövény telepíthető.
(2) Má Általános mezőgazdasági övezetben legfeljebb 50 cm magasan szárazon rakott kő vagy faoszlopok közé feszített legfeljebb 1,8 m magas huzalkerítés építhető.
(3) Mezőgazdasági üzemi övezetekben fémoszlop is használható, továbbá legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés ugyancsak építhető.
(4) Belterületen legfeljebb 2 m magas kerítés építhető.

11. §

Hirdetőtáblák

(1) Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb fél négyzetméter hirdetőtábla.
(2) Közterületen legfeljebb 100 méterenként 1 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.
(3) Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 cm kiállású lehet a hirdetőtábla.
(4) A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezet fém és fa anyagú lehet.
(5) Helyi értékvédelmi területen (művi és természeti) műemléki környezetben csak az 1. pont szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak épületen,k annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb negyed m2 felületű tábla helyezhető el.
(6) Közterületi információs táblák elhelyezhetők az ÚT 2-1.140:1998 számú „Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése” című műszaki előírás alapján.

12. §

Közművek

(1) Az építési övezetek közművesítési feltételeit az 5,6 §. (1) bekezdései (táblázatok) tartalmazzák.
(2) A felszíni vízelvezetési rendszert bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell.
(3) A távközlési hálózat (telefon, tv, stb) ellátó vezetékeit térszín alatt kell kiépíteni, légkábelek cseréje esetén azokat földkábellel kell kiváltani.
(4) Csapadékvíz elővízfolyásba való bevezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység.
(5) A közüzemű villamos hálózat ellátó vezetékeit légkábelen vagy térszint alatt lehet kiépíteni, a telkekre való becsatlakozások csak földkábelen keresztül valósíthatók meg.
(6) Az Ölbőpusztai Kkre-1 területen tervezett feltáró út 10 m szélességben, kétoldali nyíltárkos csapadékvíz-elvezető árokkal alakítandó ki.
IV. Fejezet

Helyi értékvédelem

13. §

Művi értékvédelem

(1) Országos védelem
1. Műemlékek
Az országos védelem alatt álló építmények (műemlékek) a 2. számú mellékletben szerepelnek.
2. Műemléki Környezet
Műemléki Környezet besorolásúak a Szabályozási Terven jelölt területek a következő helyrajzi számok szerint:
Hrsz: 1, 2, 397, 398, 399, 758/1, 758/2, 763, 764, 765, 665-ös Fú utca területre eső része.
Régészeti területek
3. A régészeti területek az 5. sz. mellékletben szerepelnek.
4. A régészeti területeken történő építési tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalását kell kérni.
(2) Helyi védelem – építmények
1. A helyi védelem alatt álló építmények a 3. számú mellékletben szerepelnek.
2. A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani. Felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.
Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a tornácbejárókhoz hasonlóan nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.
Funkcióváltás engedélyezhető.
Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki.
A nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani.
(3) Helyi védelem – területi védelem
1. Védett utcakép a Széchenyi utca (hrsz 909-917) és a Sport utca (hrsz 895, 896,897)
2. A Védett utcaképet meg kell őrizni.
3. Bővítés esetében a bővítményt a hátsókert irányában kell elhelyezni és az eredeti8 épülettel azonos stílusban kell kialakítani.
4. Az épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal – kivéve a hátsókert felé történő változtatást – nem térhet el az eredeti épülettől.
(4) A kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL törvény előírásait a hatósági eljárások során érvényre kell juttatni.

14. §

A település természeti, táji értékei

(1) Helyi Természeti Értékvédelem alatt álló terület
a) Helyi természeti értékvédelem alatt áll az Ölbői tó környéke a 4. sz. mellékletben szereplő térkép szerint.
b) A területen található Művi Értékvédelem alatt álló építmények nem bonthatók el, kivéve ha használatukat műszaki állapotuk veszélyessé teszi. Bontás esetében – felmérési dokumentáció alapján – azokat azonos tömegformában (magasság, beépítési körvonal, nyilásrendszer ) újra kell építeni. Ilyen esetben a tömegforma több egységre is bontató és az eredeti tömeg 10 %-áig bővíthető.
(2) Tájképi értékek
a) az (1) bekezdésben felsorolt területek,
b) bokros legelők,
c) facsoportok,
d) a közigazgatási határt jelölő erdősávok.
V. Fejezet

Környezet és természetvédelmi előírások

15. §

Általános előírások

(1) A 20/2001. (II.14.) Kormány rendelet szerinti környezeti hatástanulmány köteles tevékenységek esetén az (elvi) építési engedély kérelemhez benyújtásának feltétele a Környezetvédelmi Felügyelőség jogerős környezeti engedélyének megléte, amelyet mellékelni kell az (elvi) építési engedélyhez.
(2) Melyen fekvő, nádassal borított területeken építmény nem helyezhető el.
(3) Utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. Légvezetékek alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges.
(4) 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák nem vághatók ki, csak engedéllyel, ha egészségi állapotuk vagy veszélyességük indokolja. A meglévő fasorok megtartásáról gondoskodni kell.
(5) Gazdasági területeken a telekhatáron – legkésőbb az építéssel egyidejűleg, már beépített területeken egy éven belül – fasort kell telepíteni. A meglévő fák, fasorok megtartásáról gondoskodni kell.
(6) A vegetációs időszakban: július, augusztus, szeptember első hetében minden telektulajdonos köteles gyomirtó kaszálást végezni/végeztetni.
(7) A gazdasági területeken feljelölt beültetési kötelezettség a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható.

16. §

A felszín alatti vizek és a talaj védelme

(1) Szennyvízcsatornába és zárt szennyvíztárolóba csak a 204/2001. (X.26.) Kormány rendelet határértékeinek megfelelő minőségű szennyvíz vezethető. Amennyiben ez nem teljesül, előkezelőt kell létesíteni.
(2) A település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása. A meglévő szikkasztókat fel kell számolni.
(3) A községben területfeltöltésre csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel.
(4) Bontási és mélyépítési munkálatok során a terület korábbi ipari és katonai funkciója esetén meg kell vizsgálni a talaj és a talajvíz szennyezettségét.
(5) Az erózióveszélye lejtős területek föld védelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megoldani.
(6) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.
(7) A 33/2000. (III.17.) Kormány rendelet 34. §. 10. bekezdése szerint a település szennyeződés érzékenység szerinti besorolása „B” érzékeny.
(8) A vízbázisok és ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelme érdekében figyelembe kell venni a 123/1997. (VII.18.) Kormány rendelet előírásait.
(9) Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000. (VI.2.) KöM-Eüm-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges a „B” érzékenységű besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.
(10) Építési tevékenységhez csak legálisan működő, engedélyezett bányából származó nyersanyag használható fel.
(11) Föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgás jelzővel ellátva létesíthetők a község teljes közigazgatási területén.
(12) Talajmechanikai szakvélemény készítése és a Magyar Geológiai Szolgálat Közép-dunántúli Területi Hivatalának való elküldése kötelező a következő esetekben:
- Szabályozási Terv készítése,
- Egy hektárnál nagyobb területre vonatkozó – beépítési terv,
- Elvi engedélyezési terv készítése.
(13) A Magyar Geológiai Szolgálat állásfoglalását kell kérni
- a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 2. sz. melléklete IX. pontjában meghatározott esetekben (többszintes épület, többlakásos épület, kereskedelmi- szállás-, oktatási-, egészségügyi-, szórakoztatási épületek, 3 méternél nagyobb földvastagságot elérő tereprendezés),
- a mélyfekvésű területeken történő építkezés esetén,
- a helyi védelem alá eső területeken történő építkezés esetén.

17. §

Felszíni vizek védelme

(1) A szennyezett, burkolt felületekről érkező csapadékvizeket a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell és a befogadóba csak minőség-ellenőrzés után vezethetők.
(2) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani.
(3) A vízfolyások melletti 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként kialakítandó vagy meghagyandó, melyet zöldterületként kell kialakítani, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését.
(4) Vízfolyások medrének rendezési során csak mérnökbiológiai módszerek használhatók. A rendezés során a vízfolyások kiegyenesítése, medrének szilárd burkolattal való ellátása tilos, a meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni.
(5) A természetes és természet közeli álló- és folyóvizek partjától számított 1000 méteren belül vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása tilos.
(6) Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízi létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minőségét nem károsítsa.
(7) A patakok, vízfolyások és öntözőcsatornák, a halastó parti sávját úgy kell használni, hogy azt a meder tulajdonosa (használója) a meder-karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben igénybe vehesse.
(8) A rendszeresen víz alá kerülő területek épületet vagy egyéb építményt külön jogszabály alapján és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával lehet elhelyezni. Az engedély nélküli elhelyezés következtében az elhelyezőt ért kárért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – kártalanítás nem jár.
(9) Az Ölbői tó partjainál kialakult nádast, víztisztító hatása miatt meg kell őrizni, épített partvédelem nem engedélyezhető.

18. §

Levegőtisztaság védelem

(1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben foglaltaknak kell eleget tenni.
(2) Azon nagy létszámú állattartó létesítmények esetében, melyek maximális védőtávolsága (lásd a szabályozási terven) a jelen tervben szereplő meglévő vagy fejlesztésre számításba vett lakóterületet érinti, csak olyan fejlesztés hajtható végre, amely nem igényli védőövezet kijelölését.

19. §

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében, forgalomtechniakai módszerekkel kell csökkenteni a terhelést, illetve a védendő létesítmények és utak között védelmi célú zöldsáv telepítendő. Ezek kialakítása háromszintű növényzettel történik.
VI. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

20. §

A telekalítás szabályai

(1) Épülettel azonos méretű telek nem alakítható ki.
(2) Nyeles telek nem alakítható ki.
(3) Az egymás mellett lévő út/út, út/árok besorolású ingatlanokat össze kell vonni. (pl. Alkotmány utca: hrsz 650, 603, 602/7, Jókai utca: hrsz: 327/2, /3)

21. §

Kártalanítás

(1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. Tv. 30. §-a szabályozza.

22. §

Településrendezési eszközök használata

(1) A településrendezési eszközöket (Fejlesztési koncepció, Településszerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) a törvény által megszabott időközben felülvizsgáltatni kell.
(2) A Településszerkezeti Tervtől eltérő terület felhasználás esetén a Településszerkezeti Tervet módosítani kell.

23. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2003. október 01-én lép hatályba.
(1a) A Rendelet 1. mellékletét képező a belterületre vonatkozó szabályozási terv, jelen rendelet 1. melléklete szerinti SZT-m jelű, 20131/B munkaszámú szabályozási tervlap módosítással érintett tervezési terület normatartalmával módosul.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

Országos védelem alatt álló építmények (műemlékek):

Sorszám

Megnevezés

Cím

HRSZ

Védettség

B-1

Rk. templom

Fő utca 1

1

M

Leírás

késő barokk, ép. 1790-ben, átépítve 1881-81-ben

Javaslat

Felújított (1999-2000)

B-2

Feszület

Fő utca (a templom oldalán)

419

M

Leírás

késő barokk

Javaslat

Felújított (1999-2000)

B-3

Rk. plébánia

Fő utca 67.

398

M

Leírás

Copf stílusú, ép. 1775-ben

Javaslat

Felújított (1999)
Külterület:

Sorszám

Megnevezés

Cím

HRSZ

Védettség

K-3

Mezőgazdasági épületek

Ölbőpuszta

0546/1

M

Leírás

Valószínűleg a XIX-XX. sz. fordulóján épültek. Vakolt-festett homlokzatok, vakolat hiányos, falak nedvesednek.

Javaslat

Felújításra szorulnak. (Felújításuk folyamatban van.)

2. melléklet

Helyi védelem alatt álló építmények

Sorszám

Megnevezés

Cím

HRSZ

Védettség

B-4

Ref. templom

Rákóczi utca

289

H

Leírás

késő barokk, ép. 1800-ban, faragott szószék (Jókai Máté asztalosmester, 1806)

Javaslat

Felújított

B-5

I.világháborús emlékmű

Fő utca, Hősök ligete

665

H

Leírás

Kő obeliszk, talapzaton

Javaslat

Megfelelő állapotú, környezet rendezése javasolt (kerítés)

B-6

Feszület (kálvária)

Rk. temetőnél (hrsz 564)

590

H

Leírás

Beton kereszt és szobrok, beton talapzaton

Javaslat

Megfelelő állapotú, környezet rendezése javasolt (útburkolat, lépcső, kerítés, korlát)

B-7

R.kat. temető

Petőfi utca

564

H

Leírás

Régi sírkövek, ravatalozó

Javaslat

Megfelelő állapotú

B-8

Ref. temető

Rákóczi u. mellett

140

H

Leírás

Régi sírkövek, feszület, katonai emlékmű (Szovjet)

Javaslat

Megfelelő állapotú

B-9

Kilométerkő

Fő u.-Rákóczi u. találkozása

564

H

Leírás

Kilométerkő (7 Km)

Javaslat

Csorba, javítandó, környezet rendezése javasolt (Útburkolat, növényzet)

B-10

Volt magtár

Mgsz. központ

905/1

H

Leírás

F+1 emeletes, magas tetős épület, emeletén vakablaksor, nedvesedik, vakolat mállik, ablakok korhadtak

Javaslat

Felújítandó, vízszigetelni kell, közösségi célú felhasználása javasolt

B-11

Lakóépület

Fő utca 14.

84

H

Leírás

Utcavonalra épített lakóház, kis timpanonnal

Javaslat

Megfelelő állapotú

B-12

Lakóépület

Fő utca 88-94.

4-8

H

Leírás

Utcavonalra merőlegesen épített lakóház,oromfalas, népi

Javaslat

Megfelelő állapotú, homlokzati színek megváltoztatását javasoljuk

B-13

Lakóépület

Kossuth L. utca 32.

544

H

Leírás

Utcavonalra épített lakóház, sajátos attikafallal. Nedvesedő falak.

Javaslat

Megfelelő állapotú, lábazatszigetelés, homlokzat felújítás javasolt

B-14

Utcakép

Széchenyi utca

909-917

H

Leírás

Oldalhatáros beépítés, népies (részben átépített) házakkal

Javaslat

Megfelelő állapotú

B-15

Utcakép

Sport utca

895-897

H

Leírás

Villaszerű beépítés, manzardtetős házakkal (XX.sz. középső harmada, polgárosodás)

Javaslat

Megfelelő állapotú

3. melléklet

1

A 3. § (8) bekezdésben foglalt táblázat „Falusias lakóterület-1, 1/x Lf-1, Lf-1/x (központi belterület)” sor 2.-„Falusias lakóterület-3 Lf-3 (Vasdinnye)” sor 2. mezője a Tárkány Község Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2021. (V. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a szerint módosított szöveg.