Vérteskethely Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

8/2020. (VII. 20.)

önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Vérteskethely Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteskethely Község Önkormányzata Képviselő-testületének Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (V.25) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya

1. §

A helyi településképi rendelet célja Vérteskethely község épített és táji környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
2. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.

II. fejezet

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

3. Helyi védett értékek

3. §

A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

4.§

(1) A helyi védelem területi, beleértve az utcaképi védelmet is, vagy egyedi védelem lehet.

(2) Az Önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. melléklet I. része szerinti területeket.

(3) Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. melléklet II. része szerinti épületeket, értékeket.

5.A helyi védelem alá helyezés, valamint a védelem megszüntetése szabályai

5.§

(1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott - -kezdeményezése alapján vagy hivatalból kerülhet sor értékvizsgálat alapján jelen rendelet módosításával.

(2) Az egyedi védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére és részletére vonatkozik a védettség függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül,

b) a védett terület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszíti,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveinek már nem felel meg,

d)a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(4) A helyi védettség alá helyezés, vagy a védettség megszüntetése iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén a körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-vagy telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (fotóval történő dokumentálását,

d) a kezdeményezés indoklását.

(5) A védelembe vételre vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést a 2. melléklet szerinti adatlapon lehet megtenni.

(6) A helyi védettség alá helyezési, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírrététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(8) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,

b) az Állami Főépítész hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt,

c) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztályát.

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) az érdekelt közműveket,

f) a kezdeményezőt,

(9) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. ( XI.8. ) Korm. rendelet 23/D. §által meghatározott adatokon túl

a) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés számát,

b) helyszínrajzot, vagy térképmásolatot,

c)a védett értéket érintő beavatkozásokat, hatósági intézkedéseket.

(10) Ha a helyi védettség megszűnik, a döntés közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a bejegyzett védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

III. fejezet

TÁMOGATÁSI RENDSZER

6. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

6.§

(1) Az Önkormányzat a védett épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósítását településképi önkormányzati támogatással segítheti, melynek előirányzatát az éves költségvetésében biztosítja.

(2) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. A támogatási iránti pályázatot az építmény tulajdonosa nyújthatja be az Önkormányzathoz

(3) A településképi önkormányzati támogatási pályázatot a költségvetési rendeletben rendelkezésre álló keret erejéig az Önkormányzat évi egy alkalommal hirdeti meg a helyben szokásos hirdetményi felületeken.

(4) Az éves kerettel támogatható településképi beavatkozások körét, valamint a támogatás mértékét az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletének elfogadásával egyidejűleg határozza meg.

(5) Az Önkormányzat által támogatható településképi beavatkozások lehetnek:

a) A védett épület homlokzata, vagy az épület védett eleme karbantartása, helyreállítása, felújítása,

b) A védett utcakép érdekében történő homlokzati, vagy utcavonali telekhatáron álló kerítésen megvalósított beavatkozás,

c) Meghatározó karakterű területen az épület homlokzatán, utcavonali kerítésén végzett településképjavító beavatkozás.

IV. fejezet

TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM

7. A helyi területi védelem alatti területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

7.§

(1)A település építészeti hagyományait, karakterét megőrző településrészek, utcakép, beépítési mód, telekszerkezet további védelme érdekében kerül bevezetésre a területi védelem.

(2) A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, legfeljebb az oldalhatártól egy méterre helyezhetők el. 

(3) Az épület meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Hagyományos építőanyagokat kell használni, magastetős kialakítással, 35-45 fokos hajlásszögű tető építésével. A nyílászárók és egyéb homlokzatielemek a népi építészet formavilágát, arányait kövessék.

8. A helyi területi védelem alatti területek egyedi építészeti követelményei

8.§

(1) A településkép védelme érdekében a hagyományostól eltérő anyagok alkalmazása az építési munkák során nem megengedett, különösen:

a) hullámpala,

b) bitumenes lemez, vagy hullámlemez,

c) műanyag hullámlemez,

d) trapézlemez

(2) Cserépfedés cseréje az eredetihez hasonló megjelenésű cseréppel, palafedés cseréje, felújítása az eredetihez hasonló méretű és színű fedéssel megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

(3) Nyílászáró cseréje a meglévővel azonos anyagú, osztású, formájú, tagolású, és színű nyílászáró beépítésével megengedett.

(4) Az utcai homlokzaton erkély nem építhető.

9. A helyi egyedi védett építményekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

9.§

(1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), rendeltetésük megváltozhat, ezzel azonban a védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát a változás nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja.

(2)A helyi védelem alatt álló épület, vagy építmény nem bontható el.

(3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében bármely beavatkozásnál előnyben kell részesíteni az épületek mai igényeknek megfelelő használhatóságát.

(5)A belső átalakításokat az eredeti szerkezeti és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A helyi védelemmel érintett építményben a különleges építészeti értéket képviselő belsőépítészeti elemet eredeti helyén kell bemutatni.

(6) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformájának jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen, a jellegzetes vérteskethelyi lakóépítészet jegyei a felújított épületen, mind tömegformálásban, mind homlokzatképzésben és részletképzésben megjelenjenek:

a) az épület szélessége növelhető a hagyományos fésűs-fogas falusias beépítés utcákban a közterület felőli meglévő oszlopos, tornácos jelleg megtartásával.

b) az előírt építménymagasságot az utcai homlokzaton külön is meg kell tartani;

c) a tetőforma vagy oromfalas, vagy kisméretű csonkakontyolású nyeregtető lehet;

d) az egyedi védelem alatt álló építményeken nem használhatók a 8.§ (1) bekezdésben felsorolt anyagok,

e) a tetőhéjalás anyaga a piros és barna árnyalataiból választott színű cserép, palafedés esetén az eredetihez hasonló színű és formájú héjazat lehet;

f) a kémény a tetőn kívül csak falazott téglaszerkezet lehet.

g) a kerítés anyaga felújítás esetén az eredetivel megegyező anyagú, újonnan pedig fa-, kő-, vagy téglaszerkezetű és burkolatú lehet, tömör kerítés nem létesíthető. A kerítés színét az épület színeivel összhangban kell megválasztani. Az áttört kerítésen a hézag érje el a felület legalább 30 %-át, a tömör felületek szélessége egyenként legfeljebb 50 cm lehet. Az utcafronti kerítés a szomszédos ingatlanokon álló kerítésekhez illeszkedően és 1,80 m magasságig megengedett.

(7) A védett épületen, építményen gépészeti berendezés, égéstermék-kivezető szerkezet, kéménytoldó egység elhelyezése közterületről láthatóan nem megengedett.

(8) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.

(9) Helyi egyedi védettségű építmény telkén az értékes táj- és kertépítészeti elemek, különösen a kerítés, támfal, tereplépcső, kerti pavilon, filagória, megőrzendők, az értékes növényállomány megtartandó. Új kertépítészeti kialakítás során a védett építmény kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldást kell választani.

10. A településkép szempontjából meghatározó területek

10.§

Az Önkormányzat, Vérteskethely Településképi Arculati Kézikönyvében foglaltakkal összhangban, Vérteskethely Község területén

a).falusias családiházas karakterű – a lakóterületek és a település intézményekkel beépített területei,-

b) gazdasági karakterű - a település külterületi beépítésre szánt gazdasági területei,-

c) táji természeti karakterű – a település zöldfelületi hálózatába tartozó területei, beleértve a közterületi zöldfelületeket, temetői területeket, intézményi és sport célú zöldfelületeket is, valamint

d) mezőgazdasági karakterű – mezőgazdasági művelés alatti és az egybefüggően kialakult volt zártkerti kertes művelésű területei -

településképi szempontból meghatározó területeket jelöl ki.

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó általános

területi építészeti követelmények

11.§

(1) Az épületek színezése során az épület színét úgy kell megválasztani, hogy az a környező épületek színárnyalatával összhangban legyen.

(2) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során a kialakult utcaképhez kell igazítani.

(3) A közterületen önállóan elhelyezett, valamint a kerítésre, falra szerelt utcanévtáblákat egységes formában kell elkészíteni és elhelyezni.

12. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

12.§

(1)A község területén két, vagy többszintes tetőterű épület nem létesíthető.

(2) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(3) Az építmény anyagaként, burkolataként, fedéseként nem használható.

a) hullámpala,

b) bitumenes lemez, vagy hullámlemez,

c) műanyag hullámlemez,

d) kezeletlen felületű trapézlemez.

(4) Előkertben az utcavonalon kerítés csak áttört kivitelben, a szomszédos ingatlanokon álló kerítésekhez illeszkedően legfeljebb 1,80 m magasságig építhető az épület anyagával és színeivel összhangban.

(5) Égéstermék közterületről látható homlokzaton történő kivezetése nem megengedett.

(6) Pavilon és ideiglenes jellegű építmény, mobil elárusítóhely -időszaki önkormányzati, társadalmi rendezvény helyszíne kivételével – nem létesíthető.

13.§

(1) A 10. § a) pont szerinti falusias családi házas karakterű lakó-és településközponti területeken az épületek tetőhajlását 35-45 fok között kell kialakítani és megtartani.

(2) A 10. § b) pont szerinti gazdasági karakterű területeken megengedett az enyhe lejtésű fedés alkalmazása, burkolatként és fedésként - a hagyományos anyagok mellett - alkalmazható a környezetbe illő színű, kezelt felületű trapézlemez, hőszigetelt panel is.

(3) A 10§ c) pont szerinti táji természeti karakterű területeken a berendezések, építmények természetes anyagok használatával létesíthetők egységes megjelenéssel, a táji jellegzetességek zavarása nélkül.

(4) A 10.§ d) pont szerinti mezőgazdasági karakterű területeken és a volt zártkerti területeken a szőlőművelési hagyományokhoz alkalmazkodó, és illeszkedő magastetős építmények létesíthetők hagyományos építőanyagok alkalmazásával. A formára és anyaghasználatra vonatkozó előírások a meglévő épületek felújítására, bővítésére is vonatkoznak. A színeket a környező beépítéshez kell illeszteni. A színek pasztell árnyalatai megengedettek.

13. Zöldfelületek településképi megjelenésének egyedi követelményei

a településképileg meghatározó területeken

14.§

(1)A település területén nem ültethető fás szárú növényfajtákat az 1. függelék tartalmazza.

(2) Közterületi fásításnál a telepítendő egyedeket az őshonos, a közlekedés és időjárás okozta hatásokat jól tűrő, lombhullató fajtákból lehet választani.

(3) Az épületek árnyékolására - a megfelelő tájolás alkalmazásával - a lombhullató fafajták telepíthetők.

(4) Közterület felőli előkertben és oldalkertben a növényzetet úgy kell telepíteni és nevelni, hogy az épület a településképben, az utcaképben látható maradjon, az épület utcai és jellemző oldalhomlokzata az épület homlokvonalától számított 5,0 méteren belül nem takarható.

(5) A szomszéd telkének határától – az adott fa fajta jellemzőinek, növekedési tulajdonságainak, szakszerű kezelhetőségének figyelembe vételével

a) a 2,0 méter magasságig nevelt cserjét, sövényt legalább 1,0 méterre,

b) a 3,0 méter magasságig nevelt cserjét, sövényt 1,5 méterre,

c) fát – a növekedési jellemzői szerint –

ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6,0 méter magasságig nevelt fa esetében legalább 2,0 méterre,

cb) közepes méretű, legfeljebb 12,0 méter magasságig nevelt fa esetében legalább 3,0 méterre,

cc) magas termetű, terebélyes fa esetében legalább 6,0 méterre lehet ültetni.

(6) Telken belül az alábbi ültetési távolság nem lehet kisebb

a) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor esetén az épülettől legalább 2,0 méternél,

b) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor, és 4,0 méternél alacsonyabbra nevelt fa esetén épülettől legalább 3,0 méternél,

c) egyéb fa - a diófa és más magasra növő és terebélyes fák kivételével – esetén épülettől legalább 4,0 méternél,

d) diófa és más magasra növő, terebélyes fa esetén épülettől legalább 7,0 méternél.

14. Reklámokra vonatkozó előírások

15. §

(1) Vérteskethely község területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Kormányrendeletben, valamint e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, vagy létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés csak a község településközponti területén, a Kossuth Lajos utcában - a Rákóczi Ferenc utca és az Ady Endre utca közötti szakaszon - helyezhető el.

(3) Reklámok elhelyezése

a) épület homlokzatán legfeljebb 3,0 m² felületű reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének a 30 %-át;

b) a közterületen utcabútoron elhelyezett reklám:

ba) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,

bb) felülete nem lehet 3,0 m²-nél nagyobb.

c) a reklám közzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:

ca) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,

cb) egymást nem eltakaró reklámelhelyezés alkalmazható.

d) a reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportál, nyílászáró üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 20%-át.

(5) Az épület homlokzatának árubemutatás céljából való igénybe vétele, eltakarása nem megengedett. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.

(6) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezhető, évente összesen 12 naptári hét időszakra.

15. Cégérekre, cégtáblákra, cégfeliratokra és egyéb homlokzaton megjelenő elemekre

vonatkozó előírások

16. §

(1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetők el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban;

b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 3,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a;

c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak;

d) vállalkozó tulajdonában álló épület utcai homlokzatán 1-1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el. 

(2) Cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla, valamint házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához, a kialakult utcaképhez illeszkedő módon helyezhető el.

(3) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Önálló, világító betűkkel megvalósuló felirat kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.

16. Egyéb műszaki építményekre, berendezésekre vonatkozó területi követelmények

17. §

(1) Vérteskethely település közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi helyi követelményeket be kell tartani. A település ellátását biztosító felszíni energia ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a gazdasági- és mezőgazdasági karakterű településképi szempontból meghatározó területek.

(2) Helyi védelemmel érintett területen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatot, távközlési és hírközlési  hálózatot újonnan, vagy rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

17. Egyéb műszaki építményekre, berendezésekre vonatkozó egyedi településképi  követelmények

18. §

(1) Településképi szempontból az új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási, vagy távközlési, hírközlési hálózat építése és a meglévő hálózat rekonstrukciója

a) burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen és az utak szilárd burkolatának kiépítésekor földkábeles elhelyezéssel történhet,

b) burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat;

c) meglévő hálózat esetén és indokolt esetben - az utca fásítása és utca-bútorozása lehetővé tételével - a villamos energia elosztási, a közvilágítási, a távközlési és hírközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra fektethető, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.  

(2) A település hosszútávú arculatát meghatározó csapadékvíz és belvíz elvezetését szolgáló nyilt árok hálózat felülvizsgálatát követően az árok befedése szakaszosan kialakíható, amennyiben a zöldfelület klimatikus szabályozó funkciója a beavatkozással nem sérül.

(3) Mikrohullámú összeköttetés biztosítására a szükséges magassági korlátozások betartandók.

V. fejezet

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. §

(1) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kezdeményezése a település teljes közigazgatási területén kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi bejelentési kötelezettség alá vont eseteket.

(2) A közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél, felújításánál a településképi megjelenítés, esztétikai követelmények betartása érdekében minden esetben kötelező a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kezdeményezése.

(3) A közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítése előtt kötelező a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kezdeményezése.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációhoz a 3. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.

(5) A konzultáció történhet személyesen, hivatali ügyfélfogadási időben, vagy elektronikusan benyújtott kérelemre, elektronikusan.

18. Településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás

20. §

(1) A polgármester a a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben településképi véleményezési eljárást folytat le, mely eljárásban véleményét a települési főépítész szakmai álláspotjára alapozva adja ki.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a 10.§ a) bekezdés szerinti településképi szempontból meghatározó területeken, a helyi területi védelem alá tartozó területen, az egyedi műemléki védelem alatt álló  Római Katolikus templom 1. melléklet III. pontja szerinti műemléki környezetében álló, valamint helyi egyedi védelem alatt álló meglévő és újonnan tervezett építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül az: 1., 2., 4., 5., 9., 11., 13., 22., 23. pontokban foglalt tevékenységek;

b) közterület felőli kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése esetében,

c) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, és meglévő épületben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetén, továbbá

d) a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél kormányrendeletben szabályozott esetekben.

(4) A polgármester a településképi bejelentésről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 26/C.§-ában szabályozott eljárás keretében a kérelemről a tevékenység megtiltása esetén hatósági határozattal dönt, vagy az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016.évi CL. tv.(Ákr.) szerinti jogszerű hallgatással él.

(5) A polgármester önkormányzati hatósági határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül Vérteskethely Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez címzett fellebbezésnek van helye. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, 60 napon belül hozza meg.

(6) A településképi vélemény iránti kérelmet, vagy bejelentést írásban, elektronikus úton a 4.melléklet szerinti kérelemmel kell a polgármesterhez benyújtani.

19. Településképi kötelezés és bírság

21. §

(1)A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le

a) a településképi bejelentés elmulasztása, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntés megszegése,

b) a településképi követelményeknek - beleértve a kötelező településképi konzultáción rögzítetteknek - nem megfelelő tevékenység, változtatás esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a kötelezettség elmulasztójával, a településképi követelményeket figyelmen kívül hagyóval szemben a polgármester figyelmeztetést bocsát ki– legfeljebb 90 napos határidő megjelölésével -amiben a jogszabálysértő állapot megszüntetésére hívja fel az ingatlantulajdonost.

(3) A figyelmeztetés eredménytelensége esetén, a polgármester az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására önkormányzati hatósági jogkörében településképi kötelezést bocsát ki – újabb teljesítési határidő megjelölésével - és településkép-védelmi bírságot szab ki.  

(4) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tesz eleget a megadott határidőig és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester a településkép-védelmi bírságot – új teljesítési határidő megjelölésével - ismételten kiszabhatja mindaddig, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(5) A településkép-védelmi bírság mértéke

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30 000 - 100 000 Ft között,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 - 200 000 Ft között,

c) a bejelentési dokumentációban, vagy a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció emlékeztetőjében foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 300 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(6) A polgármester döntése ellen az általános közigazgatási rendtartás szerint fellebbezésnek van helye a 20.§ (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(7) A településkép-védelmi bírság adók módjára behajtható.

VI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatályba léptető rendelkezés

22. §

(1) Ez a rendelet -a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 21. §-a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.

(3) Hatályát veszti Vérteskethely Képviselő-testületének 7/2007.(IX.25.) Önkormányzati rendelete Vérteskethely Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról (VÉSZ);

a) 2.§ c), és k-o) pontjai,

b) 6.§ (2) c)pontja,

c) 7.§ (2)bekezdés a)1, b)1, c)1, d)1, e)1, f)1, g)1 és h)1 pontjai,

d) 19. § -a

e) 24.§ (1) bekezdés h) pontja, valamint

f) a 2. melléklet

                          Tóth János                                                  dr. Szallerbeck Zsolt

                         polgármester                                                              jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2020. július 20.

dr. Szallerbeck Zsolt

jegyző

1. melléklet

I. Helyi védett területek:

1. A Kossuth Lajos utca 81-85.sz. (442-440 hrsz), a Római Katolikus templom melletti ősi településformaként kialakult beépítési “sziget” a Kossuth Lajos utca és Ady Endre utca között.

2. Utcaképi védelem: Kossuth Lajos utca mindkét oldala a Petőfi Sándor utca torkolatától a település K-i belterületi határáig

II. Helyi védett épületek

Helyi védett (az értéktárban szereplő) épületek:

III. A 2585 törzsszámú műemlék Római Katolikus templom (hrsz:445) műemléki környezetében fekvő telkek:

1/12 hrsz, 1/4 hrsz, 230 hrsz, 229 hrsz, 228 hrsz, 505/3 hrsz-ú közút érintett telkek előtti szakasza, 1/7 hrsz, 446/2 hrsz, 446/1 hrsz és 443 hrsz

2. melléklet

A helyi területi/egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés/ kérelem

3. melléklet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

IRÁNTI KÉRELEM

(illeték és díjmentesen, elektronikus úton benyújtandó kérelem)

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. r. 25.§-a alapján.

Alulírott építtető _______________________________________ (név) kérem a ____________________________________________________________________ (építési tevékenység helye) ___________________________________________ (építési tevékenység megnevezése) településképi szakmai konzultációról szóló emlékeztető kiadását.

Dátum:                                                                                                           Aláírás:

4. melléklet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNY/BEJELENTÉSI ELJÁRÁS IRÁNTI KÉRELEM

(illeték és díjmentesen, elektronikus úton benyújtandó kérelem)

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. r. 26/A § és 26/B.§-a alapján.

Alulírott _______________________________________ (név) kérem a _________________

____________________________________________________ (építés tevékenység helye) ___________________________________________ (építési tevékenység megnevezése) építési tevékenységhez településképi bejelentési eljárás lefolytatását.

Dátum:                                                                                              Aláírás:

A kérelem hiányos kitöltése esetén a Korm. r. 26/C.§ b) pontja alapján a polgármester a tervezett építési tevékenységet megtiltja.

Településképi vélemény iránti kérelem esetén: a Kormr. 26/A § (3) bekezdése szerinti, településképi bejelentés esetén a Kormr. 26/B § (3) bekezdése szerinti dokumentációt kell a kérelemhez csatolni.

1: Amennyiben nem az építtető jár el.

1. függelék

Vérteskethely község területén nem ültethető fás szárú növények