Dunaszentmiklós Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 43/B. § (1) bekezdésben, 50. § (3) bekezdésben, 132. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási rendelkezések

1. §. A 3-9. §-ban  meghatározott eljárásokra vonatkozó kérelmeket Dunaszentmiklós Község Önkormányzatához címezve a Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Dunaszentmiklósi Kirendeltségénél (a továbbiakban: Kirendeltség) kell benyújtani.

2. § A 3-9 §-ban  meghatározott ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles a saját, illetőleg a vele egy háztartásban élők vagyoni, jövedelmi helyzetéről nyilatkozni és kérelméhez köteles a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendeletben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat csatolni.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

1. Aktív korúak ellátása

3. § (1)  A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. § (1) bekezdésének b)–d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában együttműködési kötelezettséget vállal Kirendeltséggel, valamint a Szociális Alapellátó Intézmény Családsegítő Szolgálattal (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat), (a továbbiakban együttesen: kijelölt szerv). 

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében köteles

a) részt venni az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programban és

b) a kijelölt szerv által megjelölt időpontban megjelenni.

 (3) A beilleszkedést segítő program típusai:

1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés,
2. szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése,
3. más ellátásba jutás segítése.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

1. a (2) bekezdésben foglaltakat nem tartja be,
2. a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg,
3. távolmaradásának okát 15 napon belül nem igazolja és
4. amennyiben munkába áll és a munkahelyet nem az önkormányzat ajánlja fel számára, a munkába állás tényét nem igazolja.

(5) Igazolásként orvosi, hatósági, vagy bírósági igazolás fogadható el.

4. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles gondoskodni:

a) az életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) takarításáról, annak udvara, kertje gyommentesítéséről és a kert műveléséről,

b) az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan megszüntetéséről,

c) keletkező szilárd és folyékony települési hulladék jogszabályi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről, elszállításáról,

d) az ingatlana előtti járdaszakasz, járda hiányában három méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, és

e) az ingatlana előtt lévő járdaszakasz melletti nyílt árok, járda hiányában az ingatlana előtti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról.

2. A normatív lakásfenntartási támogatás

5. § A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles a 4. § (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakat teljesíteni.

3. Méltányos ápolási díj

6. § (1) Méltányos ápolási díjra jogosult a kérelmező, ha családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át, és az ápolást végző hozzátartozó 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének esetei:

1. ha az ápolt fizikai ellátása (étkezés, mosdatás, fürdetés) nem folyamatos,
2.  az ápolt lakókörnyezetének elhanyagolása (takarítás, mosás hiánya),
3. rendszeres orvosi ellenőrzés hiánya, illetve az orvosi utasítások be nem tartása.
   

4. Önkormányzati segély

7. § (1) Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át.

 (2) Rendkívüli időjárás miatt bekövetkezett elemi kár kiadások terhei enyhítésére adható segély összege egyszeri 10 ezer Ft.

(3) Az önkormányzati segély adható temetési költség viselésére, amelyet – átruházott hatáskörben - a polgármester állapít meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem haladja meg. A temetés céljára adott 30 EFt önkormányzati segélyt a házipénztárból kell kifizetni.

(4) Az önkormányzati segély gyermekenként nem lehet alacsonyabb mint 3.000,-Ft és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Természetbeni ellátás formájában akkor lehet megállapítani, ha

a) kérelem a gyermek tanszer-, tankönyvellátás támogatására, illetve térítési díj támogatásra irányul,

b) kérelem benyújtását megelőzően oktatási, nevelési intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a tanítással, neveléssel kapcsolatosan felmerült költségek tekintetében hátralék áll fenn, vagy

c) kérelmező összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli ellátást nem a gyermekre fordítja.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

1. Közgyógyellátás

8. § Méltányos közgyógyellátásra jogosult az is, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át meghaladja. A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

2. Adósságkezelési szolgáltatás

9. § (1) A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55. § – 55/C §-ában foglalt feltételek fennállása esetén.

a) Azt a családot vagy személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén 250%-át, és

b) Akinek az elismert minimális lakásnagyság mértéke komfortfokozattól függetlenül:

ba) Egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 50 m²

bb) Többszemélyes háztartás esetén 50 m², együttlakó személyenként 10-10 m², legfeljebb 120m² minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás az alábbi adósságtípusokra terjed ki:

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési díjtartozás),

b) a lakbérhátralék,

c) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

 (3) Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálata útján biztosítja. A Családsegítő Szolgálat a feladat ellátása érdekében adósságkezelő tanfolyamot végzett adósságkezelési tanácsadót alkalmaz.

(4) Az adósságkezelési tanácsadó a tanácsadás keretében az alábbi feladatokat látja el:

Jelzéssel él az önkormányzat felé, ha az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adós az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe és kezdeményezi szankció alkalmazását.

(5) a) Az adósságkezelési szolgáltatás körébe tartozó adósságok felső határa 267 E Ft.

b) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén kerülhet sor.

c) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adósságkezelési szolgáltatásra jogosult adós részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20-ig köteles eleget tenni, melyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki.

(6) Az adós az önkormányzattal, az adósság követelés jogosultjával és a Családsegítő Szolgálattal történő együttműködés során köteles:

a) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül felkeresni az adósságkezelési tanácsadót írásos megállapodás megkötése céljából és

b) az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában az adósságkövetelés jogosultjával szerződést kötni a tartozás megfizetéséről.

(7) Az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos hatáskört – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55/B. § (1) bekezdésében és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet 6.§-ában és az 55. §-ában foglalt kivételekkel, átruházott hatáskörben - a Polgármester gyakorolja.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások – szociális alapszolgáltatások

1. Étkeztetés

10. §  Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott étkeztetést Tatai Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Szociális Alapellátó Intézmény útján biztosítja. A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díj összegét, valamint a jogosultság feltételeit Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének helyi rendelete tartalmazza.

2. Házi segítségnyújtás

11. § Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott házi segítségnyújtást a Szociális Alapellátó Intézmény útján biztosítja. A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díj összegét Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati  rendelete tartalmazza.

3. Családsegítés

12. § Az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott családsegítést a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.  

A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díj összegét Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete tartalmazza.

V. Fejezet

Gyermekvédelmi ellátások

1. Gyermekjóléti szolgáltatás

13. § A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Szociális Alapellátó Intézmény Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóján keresztül biztosítja.

2. Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

14. § (1) Az ellátás szervezeti formájaként az önkormányzat napközi otthonos óvodát tart fenn és általános iskolai napközi foglalkozást biztosít.

(2) Az óvodai ellátás, napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az ellátás részét képező étkezésért térítési díjat kell fizetni.

(4) A fizetendő térítési díj összegét Szomód Község Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete tartalmazza.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

15. § (1) E rendelet 2014. február 05-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

1. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendelete,

2. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 3/2004. (II. 26.) önkormányzati rendelete,

3. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 4/2004. (III. 04.) önkormányzati rendelete,

4. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 2/2006. (II.16.) önkormányzati rendelete,

5. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 4/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelete,

6. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 5/2007. (IV. 27.) önkormányzati rendelete,

7. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 4/2009. (V. 27.) önkormányzati rendelete,

8. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 7/2009. (VII.17.) önkormányzati rendelete,

9. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 9/2011. (IX. 07.) önkormányzati rendelete,

10. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 7/2003. (XII.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 16/2011. (XII. 21.) önkormányzati rendelete.
11. Dunaszentmiklós Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 6/2012. (II.21.) önkormányzati rendelete

        

Pogrányi Pál                                                                           Dr. Kórósi Emőke

polgármester                                                                                  jegyző