I. fejezet

 A szociális igazgatás

1. Általános szabályok

1. §

(1) A rendelet alkalmazása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

(2) Az e rendelet alapján nyújtható ellátások iránti valamennyi kérelmet az önkormányzat hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) kell előterjeszteni, az igényelt ellátás típusának megfelelő nyomtatványon.

(3) A kérelemben a kérelmező nyilatkozik a saját és családja személyi és jövedelemi adatairól. A havi rendszeres jövedelmet, a jövedelem tényleges összegét hitelt érdemlően tanúsító irattal kell igazolni. Ilyen irat lehet bérjellegű jövedelmeknél a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolás, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvénye, anyasági ellátások és családi pótlék esetén postai feladóvevény, valamint a gyermektartásdíj megállapítása esetén bírósági végzés, vagy gyámhivatali jegyzőkönyv a szülők megállapodásáról.

(4) Amennyiben a kérelmező és családja jövedelmeik igazolására a (3) bekezdésben felsorolt iratokkal nem rendelkezik, a jövedelem igazolására a folyósító szerv igazolását kell elfogadni.

(5) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés db) pontja szerinti családtag esetén iskolalátogatási bizonyítványt, felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a dc) pont szerinti családtag esetén a fogyatékosság bekövetkeztét és tényét igazoló dokumentumot kell csatolni a kérelemhez.

(6) A megállapított és nem rendszeres pénzbeli támogatás kifizetéséről a megállapító szerv rendelkezik az ellátást megállapító határozatban közölt időpont és hely szerint.

(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság naptári évenként egy alkalommal, felülvizsgálatra kerül.

2. §

(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(2) Az ellátás megtérítése méltányosságból 50%-kal akkor csökkenthető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át nem haladja meg.

(3) Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át nem haladja meg.

(4) A részletfizetés időtartama a megtérítésre elrendelt összegtől függően:

a) 50.000,- Ft-ig                                  legfeljebb 6 hónap

b) 50.001,- Ft – 100.000,- Ft-ig          legfeljebb 10 hónap

c) 100.001,- Ft felett                            legfeljebb 12 hónap.

(5) Méltányosság iránti kérelmet a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a megtérítést elrendelő szervnek címezve.

II. fejezet

Az egyes szociális ellátások

2. Az ellátások formái

3. §

(1) Pénzbeli ellátások:

a) rendszeres szociális segély,

b) méltányossági ápolási díj,

c) önkormányzati segély.

(2) Természetben nyújtandó ellátások:

a) önkormányzati segély,

b) köztemetés,

c) az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás.

(3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, alapszolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) nappali ellátás,

c) családsegítés,

d) támogató szolgáltatás,

e) házi segítségnyújtás.

3. Rendszeres szociális segély

4. §

(1) A rendszeres szociális segély (jelen szakaszban a továbbiakban: segély) megállapítása iránti kérelem benyújtásával egy időben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy – a segély megállapításának és folyósításának feltételeként – együttműködési kötelezettséget vállal az együttműködésre kijelölt szervvel. Az együttműködésre kijelölt szerv, a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

(2) A Hivatal a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a segély megállapításának feltételeiről.

(3) A segély folyósításának feltétele a (1) bekezdésben foglaltakon túl, hogy a segélyezett a beilleszkedést segítő programban részt vesz, teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, melyet az együttműködésre kijelölt szerv készíti el.

(4) A (3) bekezdésben jelölt beilleszkedést segítő program típusa:

a) az együttműködésre kijelölt szerv vezetésével, csoportos személyiségfejlesztő tréning,

b) egyéni foglalkozás az együttműködésre kijelölt szerv szempontjai szerint.

(5) Az együttműködésre kijelölt szerv figyelemmel kíséri és ellenőrzi a segélyt megállapító határozat jogosultjának nyilvántartásba vételét, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül.

(6) Amennyiben a segélyezett nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv – határidő megjelölésével - felszólítást küld számára kötelezettsége teljesítésére.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy:

a) a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet;

b) az együttműködésre kijelölt szerv által megadott időpontban nem jelentkezik foglalkozásra, és távolmaradását utólag nem igazolja;

c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti;

d) a (6) bekezdésben megfogalmazottak szerinti felszólításra sem tanúsít együttműködő magatartást.

 (8) Az Szt. 37. § (1) bekezdés a) - c) pontjában foglaltakon túl rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy is, aki rokkantság alapján járó ellátásra nem jogosult, de foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkező orvos, szakorvosi véleményen alapuló igazolása szerint, egészségromlása vagy mentális állapota miatt munkavégzésre (önkormányzat által biztosított közfoglalkoztatásban történő részvételre) nem alkalmas.

4. Méltányossági ápolási díj

5. §

(1) Az Önkormányzat méltányossági ápolási díjat (a továbbiakban: ápolási díj) biztosít azon kérelmezőnek, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását-gondozását végzi, ha

a) a kérelmező családjában az 1 főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át,

b) egyedül álló kérelmező esetén a kérelmező havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) Az ápolási díj folyósításának feltétele, hogy az ápolt személy egészségi állapotára vonatkozó igazolást az ápolási díjban részesülő – a támogatás megállapítását követően évenként – benyújtsa.

(3) Ápolási díjra nem jogosult az a kérelmező, aki az ápolttal tartási kötelezettséget vállaló szerződést kötött. A tartási szerződés létéről vagy nemlétéről a kérelmezőnek, és az ápolandó személynek is nyilatkoznia kell.

(4) Az ápolási díj megállapítása – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság feladata.

5. Önkormányzati segély

6. §

(1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzdő személy részére önkormányzati segélyt (jelen szakaszban a továbbiakban: segély) nyújt, ha a családban az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás esetén a 300%-át.

(2) A segély teljes összege vagy annak egy része az Szt. 47. § (3) bekezdése szerint meghatározott természetbeni ellátásként is biztosítható.

(3) Ha a kérelmező rendkívüli életkörülményei, nem várt többlet kiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - indokolják a halaszthatatlan intézkedést, azonnali segély nyújtható.

(4) A segély összege - az elemi kár esetén nyújtott segély kivételével - legfeljebb 10.000 Ft, elemi kár esetén legfeljebb 30.000 Ft, az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásnál az Szt. 45. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell a segély összegét meghatározni.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt segélyről átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság, a (3) bekezdésben foglalt segélyről - annak sürgősségére tekintettel - a polgármester dönt.

6. Köztemetés

7. §

(1) A köztemetés költségei 50%-ának megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy

b) egyedül élő személy esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettető annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, vagy

b) egyedül élő személy esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

nem haladja meg.

(3) A köztemetés méltányossági kérelmeit – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság bírálja el.

7. Közgyógyellátás

8. §

(1) Közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg:

a) akinek családjában az 1 főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő kérelmező esetén annak 200%-át, és

b) akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 25%-a.

(2) A közgyógyellátás megállapítása – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság feladata.

8. Normatív lakásfenntartási támogatás

9. §

Az Szt. 38. § (9) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében hitelt érdemlően igazolja a kötelező hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételét.

9. Szociális alapszolgáltatások

10. §

(1) Az Önkormányzat az étkeztetés, a nappali ellátás, a házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat feladatait társulásban látja el. A szolgáltatásokat a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás által alapított és közösen fenntartott Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat intézménye útján biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételének feltételeit, a fizetendő térítési díjat, az Sztv. 92.§ (1) bekezdés b) pontja alapján, Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott rendelet határozza meg.

10. Családsegítés

11. §

Az Önkormányzat a családsegítés feladatát társulásban látja el. A szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

III. fejezet

A gyermekek védelme

11. Az ellátások formái

12. §

(1) Az Önkormányzat a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátással biztosítja.

(2) A rászoruló család számára – amennyiben ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni – önkormányzati segélyt állapít meg.

(3) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül, a gyermekjóléti szolgáltatást és gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.

12. Gyermekjóléti szolgáltatás

13. §

Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatát társulásban látja el. A szolgáltatást a Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

13. Gyermekek napközbeni ellátása

14. §

(1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti ellátás keretében biztosítja az óvodában és az általános iskolában a gyermekek részére az étkeztetést.

(2) Az étkeztetés térítési díját az étkezési térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) A napközbeni ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani. A napközbeni ellátás igénybevételére irányuló jogviszonyt az intézményvezető intézkedése hozza létre.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit a 2014. január 1. után indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti

1. az egyes szociális ellátásokról szóló 12/2011. (IX. 29.) önkormányzati rendelet,

2. a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2008. (IV.28.) önkormányzati rendelet.