1. § (1) A rendelet alkalmazása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

(2) Az e rendelet alapján nyújtható ellátások iránti valamennyi kérelmet az Önkormányzat Hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) kell előterjeszteni, az igényelt ellátás típusának megfelelő nyomtatványon.

(3) A kérelemben a kérelmező nyilatkozik a saját és családja személyi és jövedelemi adatairól. A havi rendszeres jövedelmet, a jövedelem tényleges összegét hitelt érdemlően tanúsító irattal kell igazolni. Ilyen irat lehet: bérjellegű jövedelmeknél a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolás, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvénye, anyasági ellátások és családi pótlék esetén postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat, valamint a gyermektartásdíj megállapítása esetén a gyámhivatali jegyzőkönyv a szülők közötti megállapodásról, vagy bírósági végzés.

(4) Amennyiben a kérelmező és családja jövedelmeik igazolására a (3) bekezdésben felsorolt iratokkal nem rendelkezik, a jövedelem igazolására a folyósító szerv igazolását kell elfogadni.

(5) A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés db) pontja szerinti családtag esetén iskolalátogatási bizonyítványt, felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a dc) pont szerinti családtag esetén a fogyatékosság bekövetkeztét és tényét igazoló dokumentumot kell csatolni a kérelemhez.

(6) A megállapított támogatás kifizetéséről a megállapító szerv rendelkezik az ellátást megállapító határozatban közölt időpont és hely szerint.

(7) A megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások folyósításáról a települési jegyző gondoskodik.

(8) A települési támogatást a megállapítását követő 15. napig kell folyósítani, a kifizetés az önkormányzat hivatalának pénztárhelyiségében történik.

2. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(2) Az ellátás megtérítése méltányosságból 50%-kal akkor csökkenthető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át nem haladja meg.

(3) Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át nem haladja meg.

(4) A részletfizetés időtartama a megtérítésre elrendelt összegtől függően:

• a) 50.000,- Ft-ig legfeljebb 6 hónap
• b) 50.001,- Ft – 100.000,- Ft-ig legfeljebb 10 hónap
• c) 100.001,- Ft felett legfeljebb 12 hónap.

(5) Méltányosság iránti kérelmet a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a megtérítést elrendelő szervnek címezve.

3. § (1) Pénzbeli és természetbeni ellátások:

• a) települési támogatás,
• b) köztemetés.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, alapszolgáltatások:

• a) étkeztetés,
• b) nappali ellátás: idősek nappali ellátása,
• c) családsegítés,
• d) házi segítségnyújtás.

4. § (1) A települési támogatás formái:

• a) rendkívüli települési támogatás
• b) lakhatási támogatás: fűtési támogatás és közüzemi díj támogatás
• c) gyógyszer támogatás
• c) temetési támogatás
• d) települési gyermeknevelési támogatás.

5. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg jövedelemhatárra tekintet nélkül annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

• a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be, vagy
• b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett, vagy
• c) nyugdíj, nyugdíjszerű, vagy egyéb, részére rendszeresen folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik, vagy
• d) munkakereséshez, munkába álláshoz szükséges kiadásait fedezni nem tudja, vagy
• d) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni, vagy
• e) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek vagy
• f) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás legkisebb összege 5 000 Ft, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.

(3) A rendkívüli települési támogatásról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

6. § (1) A lakhatási kiadások támogatása céljából települési támogatásként

• a) fűtési költségekhez való hozzájárulás, vagy
• b) közüzemi díj támogatás

állapítható meg.

(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak aki

• a) nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy
• b) saját háztartásában legalább 3 kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el vagy
• c) egyedülálló

feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és felhalmozódott közüzemi díj tartozása meghaladja az 50 000 Ft-ot.

(4) A 6. § (2)-(3) bekezdésben megállapított támogatás összege alkalmanként 5 000 – 20 000 Ft között állapítható meg, és évente legfeljebb 2 alkalommal nyújtható.

(5) A 6. §-ban meghatározott támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.

(6) Nem jogosult ez §-ban szabályozott települési támogatásra

• a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását
• b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult
• c) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn
• d) aki a rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be.

(7) Az (1) bekezdésben foglalt támogatásról átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

7. § (1) Gyógyszer támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki nyugdíjas, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és a számára szükséges gyógyszerekre fordítandó költségeit önerőből fedezni nem tudja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A gyógyszer támogatás alkalmankénti összege 2 500 – 5 000 Ft között állapítható meg és évente legfeljebb 4 alkalommal nyújtható.

(3) A gyógyszer támogatásról átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

8. § (1) Temetési támogatás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A támogatás mértéke nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A támogatás összegét 1.000 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

(4) A temetési támogatásról átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

9. § (1) Települési gyermeknevelési támogatás nyújtható annak a személynek, aki a köznevelési intézménybe járó gyermekére való tekintettel rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, a gyermek(ek) családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként

• a) a tanköteles gyermekek tanszer, tankönyv ellátásának támogatására;
• b) a gyermek étkezési támogatására.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás iránti kérelem a tárgy év július és augusztus hónapban nyújtható be. Kötelező melléklete a tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyerekenként 5 000 Ft.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott települési támogatás összege gyermekenként maximum 10 000 Ft és évente legfeljebb 4 alkalommal adható.

(5) A gyermeknevelési támogatásról átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

10. § (1) A köztemetés költségei 50%-ának megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

• a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy
• b) egyedül élő személy esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettető annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

• a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, vagy
• b) egyedül élő személy esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

nem haladja meg.

(3) A köztemetés méltányossági kérelmeit – átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság bírálja el.

11. § (1) Az Önkormányzat az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás feladatait társulásban látja el. A szolgáltatásokat a Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás által alapított és közösen fenntartott Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat intézménye útján biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételének feltételeit, a fizetendő térítési díjat, az Sztv. 92. § (1) bekezdés b) pontja alapján, Dorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott rendelet határozza meg.

12. § ^[1] Az Önkormányzat a családsegítő feladatát Dorog Város Önkormányzatával kötött feladat-ellátási szerződés alapján, a Dorogi Szociális Szolgáltató Központ útján látja el.

13. § (1) Az Önkormányzat a gyermekek védelmét személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátással biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül, a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.

14. § ^[2] Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatát Dorog Város Önkormányzatával kötött feladat-ellátási szerződés alapján, a Dorogi Szociális Szolgáltató Központ útján látja el.

15. § (1)^[3] Az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődei ellátás útján biztosítja, a Csolnok és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Csolnok és Környéke Körzeti Óvoda-Bölcsőde intézményben.

(2)^[4]

(3) A napközbeni ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani. A napközbeni ellátás igénybevételére irányuló jogviszonyt az intézményvezető intézkedése hozza létre.

16. § (1) A rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a a szociális ellátásokról, valamint a gyermekek védelméről szóló 1/2014. (I. 27) önkormányzati rendelet.