Annavölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2019. 02. 15- 2024. 04. 30Annavölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Annavölgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontja által biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (V. 04.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A RENDELET HATÁLYA
1. A rendelet alkalmazása
1. § (1) A Rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
2. Értelmező rendelkezések
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága, a közterület felől, támfal esetén a támfaltól számítva nem haladja meg az 0,5 m-t.
2. eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg,
3. eredeti épülettartozékok: az épület építésével egyidejűleg létrehozott előtetők, nyílászárók és szerelvényeik, zászló- és virágtartók, cégérek, világítótestek, biztonsági rács, korlát, védőtető árnyékoló szerkezet,
4. épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince,
5. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál,
6. hagyományos építőanyagok: falazott elemekből, betonból épített, vagy favázas teherhordó szerkezet, a homlokzati tömör falfelület 50%-át meghaladó mértékben vakolva, vagy téglával, kővel burkolva, tetőcseréppel, vagy egyéb pikkelyhatású anyaggal vagy korcolt fémlemezzel fedve,
7. helyi védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület,
8. helyi védett egyedi érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, épületrész, egyéb elem, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett.
9. hirdető- és reklámberendezés különösen:
a) átfeszített molinó: épületek, építmények között a légben kifeszített transzparens, szimbólum, hirdetőfelület, reklám,
b) cégtábla: épület, vagy ingatlan bejáratánál többnyire falhoz rögzítve, annak síkjában elhelyezett egyéb reklámot nem tartalmazó kisméretű tábla (legfeljebb A2 méretű), mely az ingatlanban székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel rendelkező cég (jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy vállalkozás) nevét, - cég esetén megnevezését – és címét vagy az épületen belüli elhelyezkedését, esetleg jelképét, logóját, tevékenységét tünteti fel,
c) fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely saját fényforrással rendelkező, állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg,
d) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, valamint a közérdekű molinó,
e) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét,
f) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
g) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
h) totemoszlop: olyan reklámcélú tájékoztató eszköz, amely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést, hirdetményt külön e célra készített építményen jeleníti meg; Legfeljebb 6.0 m magas A totemoszlop alaprajzi és méretét teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el.
i) vetített reklám: közterületről látható bármely felületen, vetítő berendezéssel megjelenített reklám,
10. jellemző gerincirány: a magastetős épület jellemző tetőgerinc iránya a közterülethez képest (merőleges, párhuzamos), vagy többféle gerincirány esetén a méretében meghatározó épületszárny alapján megállapítható tetőgerinc iránya, nem tekintve a tetőablak kiemelések vagy a fő épülettömeghez képest kisebb tömegű épületszárnyak gerincirányát,
11. kerítés áttörtségi aránya: a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya, vagyis megmutatja, hogy a teljes felület hány százaléka rendelkezik szabad átlátással.
12. közterületről látható építmény, épületrészek: a közterület felől látható építmény, épület esetében a közterület felőli és az oldalsó homlokzatok, vagy a tetőzet, figyelemmel a domborzati adottságokból fakadó rálátással rendelkező felültekre is.
13. mobilház, konténerház: saját kerekeken, vagy egyéb szállítóeszközön elszállítható, huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget magába foglaló, közműcsatlakozásokat igénylő részben, vagy egészben előregyártott szerkezetű építmény,
14. műszaki berendezés, tetőszerelvény: az épület vagy a rendeltetési egység működéséhez szükséges, kívülről szerelt és kívülről látszó, a belső épületgépészeti eszközökkel vagy egyéb műszaki berendezésekkel összeköttetésben lévő műszaki eszköz, szerelvény, tetőszerelvény (különösen a hűtés, a fűtés, a melegvíz-készítés, a szellőzés berendezései),
15. napelem panel: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), táblás kivitelű műszaki berendezés,
16. napelemes tetőcserép: napenergiát elektromos árammá alakító photo-voltaikus (PV), kiselemes, tetőfedésként önállóan is alkalmazható műszaki berendezés,
17. napkollektor: napenergiát termikus energiává alakító műszaki berendezés,
18. reklámmentes terület: az a közterület, vagy magánterület, ahol sem önállóan, sem építményhez kapcsolódóan nem helyezhető el reklám, önálló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés, reklámos utcabútor,
19. utcára jellemzően merőleges gerincű épület: ha az épület fő gerinciránya 30 foknál nagyobb szöget zár be az utcavonali telekhatárral, melynek mértékét az oldalsó telekhatár iránya határozza meg,
20. zöldtető: födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített sík, teraszos vagy maximum 45 fokos hajlásszögű zöldfelület, amely növényzettel telepített csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez.
A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. A helyi értékvédelem célja és feladata
3. § (1) A helyi védett értékek a község kulturális kincsének részei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül –, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(2) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a védelmet igénylő települési, táji örökség, a különleges oltalmat igénylő településképi, építészettörténeti, településtörténeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, műszaki-ipari-agrártörténeti szempontból védelemre érdemes építmények, műtárgyak, szobrok, (továbbiakban együtt: helyi védett érték) körének számbavétele, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és széles körben történő megismertetése;
b) a helyi védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(3) Az (2) bekezdésben megfogalmazott feladatok elvégezhetősége érdekében Annavölgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1. - 2. mellékletben felsorolt és bemutatott megóvandó települési értékeit helyi védettség alá helyezi.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi és egyedi védelem formájában jelentkezik.
(2) A rendelet céljának elérése érdekében helyi területi védelem érinti:
a) a lehatárolt terület településszerkezetét, az utcavonal vezetését,
b) az utcaképet előidéző telepítési módot.
(3) A helyi területi védelem alá tartozik az 1. mellékletben 1.1 pontjában felsorolt és a 2. mellékletben térképen lehatárolt terület.
(4) A rendelet céljának elérése érdekében helyi egyedi védelem érinti a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző arculatot, településkaraktert meghatározó táji értéket.
(5) A helyi egyedi védelem érinti 1. mellékletben 1.2 mellékletében felsorolt és a 2. mellékletben térképen megjelölt táji értéket.
A HELYI VÉDELEM ALÁ HELYEZÉS ELJÁRÁSA
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése (továbbiakban: védelmi eljárás) bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott, a 7. melléklet 7. 4. pontjában található kérelme alapján a Képviselő-testület döntésével jön létre.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és annak rövid indoklását,
c) a védendő érték dokumentálását, fotót, esetleg vonatkozó forrásirodalom megjelölést,
d) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a megszüntetésre javasolt védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését, lakcímét, vagy székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a Képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
(5) A védelmi eljárással kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez értékvizsgálatot kell készíteni.
(6) A helyi egyedi és területi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) az egyedi helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisült,
b) a helyi védelem alatt álló terület, illetve építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) a helyi védelem tárgya a védelemre vonatkozó szakmai ismérveknek nem felel meg.
(7) A védelmi eljárás előkészítése során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját. Ingatlantulajdonos nemleges álláspontja esetén a védett érték jelentőségének függvényében, vagy a védett érték állapota szerint kell dönteni a védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről.
(8) A polgármester a kezdeményezést, vagy javaslatot az alábbiak szerint terjeszti a Képviselő-testület elé:
a) a Képviselő-testületnél kezdeményezi a helyi védelem alá helyezést, vagy védelem megszüntetést,
b) javasolja a kezdeményezés elvetését.
6. § (1) A védelmi eljárásban érdekeltnek kell tekinteni
a) az eljárás kezdeményezőjét,
b) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
c) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
(2) A védelmi eljárás lefolytatásáról írásban értesíteni kell:
a) az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, kivéve, ha az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni, továbbá értesíteni kell
b) az eljárásban résztvevőket,
c) épület esetében az illetékes építésügyi hatóságot és a megyei főépítészt,
d) az illetékes Földhivatalt,
e) a területi védelemmel érintett közműszolgáltatókat,
f) a helytörténeti gyűjteményt kezelő szervezetet, egyesületet.
(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
7. § (1) A javasolt helyi érték akkor kerül helyi védelem alá, vagy védelme akkor szűnik meg, ha a Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján jelen rendelet módosításával védetté, nyilvánítja, mely határozatlan időre szól, vagy a védelmét rendelet módosításával megszűnteti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előterjesztés során a Képviselő-testülettel ismertetni kell az értékvizsgálati dokumentációt, valamint az eljárás során beérkezett véleményeket.
(3) A Képviselő-testület az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(4) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(6) A helyi védelem alá helyezést, vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet, vagy rendelet módosítás hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül az önkormányzat nevében a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy annak törlését. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.
8. § (1) Életveszélyessé nyilvánított védett építmény vészhelyzetének elhárításakor a védett érték megőrzése legyen a cél, bontása csak végső esetben megengedhető. Vészhelyzet bontással járó elhárítása esetén a védelem megszüntetését biztosító eljárás lefolytatása utólagosan is szükséges.
(2) A védelem megszüntetésekor az építmény bontási dokumentációjának 1 példányát –fotódokumentációval kiegészítve –az eljárás lefolytatását követően meg kell küldeni a Helytörténeti Gyűjtemény részére.
6. A helyi védelemmel összefüggő kötelezettségek, korlátozások
9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosának, használójának kötelezettsége.
(2) A helyi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el, kivéve 8. § (1) bekezdésében foglalt esetet.
(3) Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, vagy annak telkén új építmény építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(4) A védett értéket eredeti állapotában kell megőrizni. Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel műszaki terv, vagy fotódokumentáció formájában archiválni kell.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §-ban meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a rendeltetés és használati mód megnevezését, védelmi nyilvántartását,
b) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát,
c) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
d) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
e) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás nem nyilvános tervtári anyagában – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani:
a) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha beszerezhetők,
b) a védett érték felmérési terveit, ha az rendelkezésre áll, vagy előállítható,
c) az egyedi értékvizsgálati dokumentációt
d) a védett értékhez kapcsolódó megvalósult támogatásokat,
(4) A helyi védett értéket – annak értékeit nem sértő módon – az e célra az Önkormányzat által rendszeresített egységes tábla jelöli, melynek elhelyezéséről és karbantartásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA
8. A településképi követelmények fajtái és alkalmazásukkal érintett területek
11. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) Korai bányászkolóniák
b) Vegyes beépítésű lakóterületek
c) Vegyes beépítésű, jellemzően intézményi területek
d) Kialakuló lakóterületek
e) Gazdasági és üzemi területek
f) Rekreációs területek
g) Erdőterületek és erdősülő területek
h) Mezőgazdasági területek
i) Fejlesztési területek
(2) A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó területek) térképi lehatárolással a 3. melléklet rögzíti.
TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOSAN ÉRVÉNYESÍTENDŐ SZABÁLYAI A MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKEN
9. A meghatározó területek közös és részben közös területi építészeti követelményei
12. § (1) A beépítés telepítési módja illeszkedő lehet a környező jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés nem oldható meg.
(2) Építmények telepítése során, ha a közterületről rálátással rendelkező támfal építése szükséges a látványvédelem érdekében
a) a tereprendezést úgy lehet megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben a 2,0 méter szintkülönbséget ne haladja meg,
b) a 2,0 métert meghaladó szintkülönbséget legalább 1,0 m-es vízszintes szakaszok közbeiktatásával, legfeljebb 1,5 m magasságra osztva lehet teraszozva kialakítani, s a teraszt növénnyel betelepíteni,
c) csak a kialakult, már meglévő partfalak rendezésénél képezhető a rendezett terepszinttől számított 2,0 m magasságot meghaladó teraszozás nélküli támfal.
(4) A 12. § (1) bekezdés d) – e) pontjaiban szereplő meghatározó területeken a terepfelszín feletti beépítés jellemző szintszáma legfeljebb kettő lehet. Az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 9,5 métert. Ez alól a HÉSZ-ben megjelölt esetekben a technológiai berendezések magassága térhet el.
(5) A 10%-os lejtést elérő terepen a telek előkerti sávjában az utcavonalon támfalgarázs létesíthető melynek telepítése során
a) a közterülethez képest emelkedő hegyoldali telek esetében a támfalgarázs zöldtetővel, vagy zöldfelülettel is rendelkező terasz lehet,
b) a közterülettől lejtő telek esetében a közterületről megközelíthető előkertben elhelyezhető garázs a közterület felől egyszintes, a telek udvara felől nézve legfeljebb kétszintes lapos tetejű (zöldtetővel), vagy enyhe hajlású - legfeljebb 15 fok meredekségű építmény lehet. A tető legmagasabb szerkezetmagassági pontja az utca szintjéhez képest 2,6 méternél nem lehet magasabb.
10. A meghatározó területek közös és részben közös egyedi építészeti követelményei
13. § Az egyedi építészeti követelmények alkalmazásakor e rendelet 3. mellékletében szereplő térképen meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi 14–19. §-ban foglaltak szerint lehet építményeket kialakítani, településképet befolyásoló tevékenységet végezni.
14. § (1) A 12. § (1) bekezdés f) - h) pontjaiban szereplő meghatározó területeken, ha kerítést lehet építeni, az csak az átlátást legalább 90%-ban biztosító áttört és lábazat nélküli a kerítés lehet.
(2) Az építési telkek (közterületi és nem közterületi) határain –kialakult környezethez való igazodás kivételével – a kerítés legfeljebb 40%-ban lehet átlátást megakadályozó.
(3) Tömör kerítés a beépítésre nem szánt területen nem építhető.
(8) Tömör kerítés a beépítésre szánt területen
a) a közterület felőli telekhatáron, ha az a kialakult utcaképre jellemző, továbbá ha a kerítés-támfallal összefüggésben létesül,
b) az a) pontban megjelölteken kívül tömör kerítés indoka lehet a zajvédelmi, vagy kegyeleti cél, de ez esetben is szükséges a 25%-os növényzettel történő takarása,
c) nem közterületi oldalsó telekhatáron csak az építési helyből ténylegesen igénybe vett telekhossz mentén, a szomszédos területek zavarmentes rendeltetésének biztosítása esetén építhető,
d) hátsó telekhatáron csak a természetes terepszint különbözőségéből adódó támfal magasságának erejéig építhető.
15. § (1) A tömegformálás, a homlokzat és a tetőzet kialakításakor a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint lehet eljárni.
(2) Bármely területen – eltérő egyéb rendelkezés hiányában –,
a) 10%-ot elérő lejtős terepen
aa) az épület lejtő felőli homlokzata nem lehet magasabb, mint a megengedett beépítési magasság 1,5 szerese,
ab) a tetőszinti beépítésen kívül legfeljebb egy szinttel lehet több az épület a lejtő felől nézve, mint az emelkedő felől,
b) egy épülettömegben, ha a telken létesült épület bruttó alapterületének legalább 70%-án lakórendeltetés jön létre az épület tömegének karakteres megbontása nélkül nem építhető 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület,
(3) Belterületen – intézményi, különleges és gazdasági rendeltetésű épületek kivételével eltérő rendelkezés hiányában –
a) az épületek közterülettel közel párhuzamos, közterület felőli homlokzati szélessége legfeljebb az utcára jellemző lehet,
b) az épületek tetőszerkezete jellemzően magastetős lehet,
c) a kialakult beépítésű területeken az egységes utcakép érdekében az épületek tetőgerincének az utcához viszonyított iránya nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól, továbbá az utca felől az utcaképben jellemző oromfalas, vagy kontyolt tetőszerkezettel képezhető,
d) ha mindkét oldali szomszédos épület kialakult manzárdtetős, a környezethez való igazodás okán a manzárd tető új épület esetében is alkalmazható,
e) az oldalhatárra tűzfalat képező félnyeregtető gerincmagassága nem haladja meg a megengedett épületmagasságot.
(4) A tető hajlásszögének meghatározásakor
a) ki nem alakult,
aa) vegyes beépítésű környezet esetében a tetőhajlásszöge legalább 30 fok és legfeljebb 45 fok közötti lehet,
ab) utcaképet létre nem hozó, településképet meg nem határozó egyedi telepítésű és beépítésű esetekben a tetőhajlásszöge a b) pontban ismertetett lapostetővel, vagy 30 foknál alacsonyabb hajlásszöggel és egyedi tetőképzéssel is kialakítható,
b) fő rendeltetésű épület esetében lapostető legfeljebb a tetőzet 40%-án képezhető, mely felület burkolt tetőterasz, vagy zöldtető lehet.
(5) Tetőtér beépítése esetén
a) többszintes tetőtér nem alakítható ki, a tetőfelületen egynél több sorban tetőablak nem helyezhető el,
b) közterületről láthatóan tetőtérben erkély, zárterkély, a tetőfelület megbontásával terasz nem alakítható ki.
(6) Közterületről látszó sorgarázs akkor létesíthető, ha hagyományos építőanyagból épül, magastetővel, vagy zöldtetővel, egységenként azonos tetőformálással, azonos anyahasználattal és azonos garázskapu kialakítással.
16. § (1) A tetőfedés és a homlokzatfelület anyaghasználatának és színezésének megválasztásakor az épületeket (2)–(5) bekezdés szerint lehet kialakítani,
(2) A 12. § (1) bekezdés a)–c) és f) alpontjaiban megjelölt területeken
a) a közterületről látszó tető és homlokzati felületen nem használható a hagyományos építőanyagoktól eltérő anyag,
b) nem tekinthető hagyományos tetőfedő anyagnak, s nem alkalmazható a nád, a szalma, valamint a hullámlemez,
c) az épületek tömör felületű homlokzatán a tetőtéri oromfal leszámítolásával a homlokzat vetületi területének legfeljebb 50 %-os mértékéig alkalmazható faburkolat, műanyag díszburkolat,
d) látszó, teljes homlokzaton fafelülettel rendelkező épület, pl. gerendaház külterületen, vagy erdőterület telekszomszédságában, annak 50,0 m-es körzetében létesíthető,
e) a homlokzati falfelületének színezésére jellemzően a fehér, a sárga és a zöld színek árnyalatai alkalmazhatók az erősebb, telítettebb színek csak kiegészítő, díszítő elemként használhatók,
f) a tetőzet színe lehet tégla, mogyoróbarna, vagy a szürke árnyalatai. Nem alkalmazható színek tetőzeten a fehér, a fekete, az élénkpiros, a kék, a sárga, a lila és a rózsaszín.
(3) A 3. mellékletben megjelölt gazdasági területen kívül a homlokzatokon a nagytáblás fémlemez (trapéz lemez), vagy teljes homlokzati felületen műanyag elemekből képzett burkolat alkalmazása, valamint vakolat nélküli faalapanyagú táblás homlokzati elemek kialakítása nem minősülnek hagyományos építőanyagnak.
(4) A homlokzat, vagy a tetőzet részleges felújítása során a homlokzat, vagy tetőzet többi részétől eltérő színezés, anyaghasználat nem alkalmazható, csak akkor,
a) ha a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik,
b) ha a színezéssel nem érintett felületek eredeti színével azonos vagy annak színvilágával harmonizál,
c) ha a meglévő építmény tiltott anyagú, vagy színezésű felületekkel rendelkezik.
(5) Közterületről látszó sorgarázs úgy alakítható ki, ha hagyományos építőanyagból épül, magastetővel, vagy zöldtetővel, egységenként azonos tetőformálással, azonos anyahasználattal és azonos garázskapu kialakítással.
17. § (1) A kerítés anyaghasználatát és átláthatóságát a meghatározó területeken a (2)–(6) bekezdés szerint lehet kialakítani.
(2) Belterületen az utcafronti tömör kerítés a környezetéhez illeszkedően lehet
a) fából, vesszőből vagy élő sövényből képzett,
b) kőből rakott, vagy falazott vakolattal, vagy natúr felülettel,
c) zsalukőből rakva, ha részben élő sövénnyel takart,
d) látványbeton növényzettel kombinált kialakítással.
(3) Belterületen közterület felőli áttört kerítés anyaghasználata lehet
a) a kerítés lábazata: kő, tégla, műkő vagy vakolt felületű épített elem lehet, a 0,4 m-nél alacsonyabb lábazat nyersbetonból vagy zsalukőből is készülhet,
b) a kerítésoszlop: a lábazattal azonos anyagú, továbbá fém vagy fa oszlop lehet,
c) a kitöltő elem a kerítésoszlopok között: fém, fa, tégla vagy hagyományos (Haidekker típusú) drótkerítés, élő sövény előtt műanyag-burkolatú drótkerítés.
(4) A kerítés áttörtségére vonatkozó szabályok
a) az áttörtségi arány megállapításánál a különböző telekhatár menti kerítésfelület áttörtségi értéke nem átlagolható,
b) a támfalkerítésre áttörtségi szabály nem vonatkozik.
(5) Nem közterülettel, vagy magánúttal határos kerítés teljes hosszának áttörtségi aránya 70%-nál nem lehet kevesebb.
(6) Az építési telkek udvartól elkülöníthető házikertként használt telekrészén a telekhatáron képzett kerítés áttörtségi aránya nem lehet kevesebb 90 %-nál.
18. § (1) A támfal és a támfalgarázs kialakítását a meghatározó területeken a (2)- (4) bekezdés szerint lehet megválasztani.
(2) Közterületi határon lévő, vagy közterületről látható támfal anyaghasználatára a 17. § (2) bekezdésben leírtak vonatkoznak.
(3) A támfalgarázs nyílásának kialakítása során, egy telken legfeljebb kettő garázskapu nyílhat a közterület felől.
(4) Támfalgarázs létesítése során, ha az az előkertben létesül, akkor azon csak zölddel fedett lapos tető létesíthető. Földborítás hiányában tetőkert, vagy zöldtető alakítható ki.
19. § (1) A kerti építmények és a melléképületek (továbbiakban: építmények) létesítésekor a (2)–(4) bekezdések alkalmazandók.
(2) Fa-, vagy épített hagyományos szerkezetűek és formaképzésűek lehetnek az építmények.
(3) Az építmények felületképzése fa, tégla, kő, vakolat, vagy a felsorolt természetes anyag hatású lehet.
(4) Az építmények színezése a telek fő rendeltetésű épületének színéhez illő lehet.
20. § (1) A zöldfelületek kialakítása során a (2)–(4) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.
(2) Fás szárú növények telepítésekor telken és közterületen
a) a meghatározó területeken a táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők, melyek javaslati listája 6. mellékletben szerepel,
b) nem telepíthetők az 5. mellékletben szereplő tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok.
(3) A meghatározó területen új létesítmények zöldfelületeinek kialakításánál a telepítésre kerülő fafajokat úgy lehet megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények között ne szerepeljen több, mint 40% a tájidegen fajokból vagy azok termesztett fajtáiból,
(4) Közterületek alakítása, közterületen növényzet telepítése, kocsi-behajtók építése járdaburkolatok készítése, nem térhet el az utcára, egyes utca-szakaszokra jellemző formától.
11. Helyi védelemben részesülő területek és azokra vonatkozó kiegészítő területi építészeti követelmények
21. § (1) Helyi területi védelemre jelöli a rendelet az 1. mellékletben felsorolt és a 2. mellékletben térképen megjelölt területet.
(2) A védett területek telekszerkezetét, utcavonal-vezetését, utcaképét befolyásoló települési- és tájkarakter elemeit nem lehet megváltoztatni.
(3) Az egymás melletti telkek összevonhatók, de az elhelyezni kívánt főépület, vagy főépületeknek az eredeti telekosztásra tekintettel kell lenni.
(4) Új építményt nem lehet úgy telepíteni, hogy az a jellegzetes településképet, az épített és természetes környezet egységes megjelenését megzavarja.
(5) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, a védelem karakteréhez illő kialakításával lehet megoldani.
12. Helyi egyedi védettség alatt álló értékekre vonatkozó kiegészítő követelmények
22. § (1) Helyi egyedi védelemre jelöli a rendelet az 1. mellékletben 1.2 pontjában felsorolt és a 2. mellékletben térképen megjelölt táji értékeket.
(2) A helyi egyedi védettség alatt álló táji értékek közvetlen környezetében – azzal szomszédos telkeken - az értékekre tekintettel kell az építési tevékenységet, a környezet alakítását végezni.
MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK KIEGÉSZÍTÓ RENDELKEZÉSEI
13. Eltérő települési karakterű területekre vonatkozó további egyedi építészeti követelmények
23. § (1) Az egyedi építészeti követelmények a 15. § - 19. § -ban foglalt, közös eseteit együtt kell alkalmazni az alábbi meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelményekkel. Ha az általános szabályoktól eltér a meghatározó területekre szóló jelen egyedi építészeti követelmények valamelyike, akkor jelen követelményeket kell alkalmazni.
(2) Korai bányászkolóniák területén az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. A 3. mellékleten lehatárolt területen a terepadottság sajátosságai miatt egyedi telepítésű esetek fordulhatnak elő, melyek a követelmények betartását a telepítés tekintetében esetivé tehetik.
2. A bányászkolóniák felújítása, bővítése során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az eredeti építészeti karaktert képezi az ikerházas telepítés, valamint a rendkívül szűk utcákban az „utca menti zárthomlokzatú” beépítés.
3. A telkeken a melléképületek elhelyezését, a kerítések jellegének kialakítását az ikerházas beépítések esetében a szomszédos iker-telek karakterétől eltérően nem lehet kialakítani, azaz megegyezés szerint közösen lehet megváltoztatni.
4. Az ikerházak tetőformálása, a tetőhéjazata nem lehet egymástól eltérő, legfeljebb az oldalkert felőli épületrész kialakítása különbözhet. Ha mindkét házon létesül tetőablak, akkor azok kialakítása nem lehet eltérő karakterű.
5. A zártsorú hatású bányászkolóniák homlokzatának színezése eltérhet a község többi épületeinek színezésétől, erősebb, telítettebb színek is alkalmazhatók, de a szomszédos épületek színeivel harmonizálóan.
(3) Vegyes beépítésű lakóterületeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. A meglévő épületek vegyes építészeti jellemzőkkel rendelkeznek a tömegarányok, a tetőformálás, az anyaghasználat, a nyílásméretek tekintetében. A vegyes beépítés harmonikus fejlesztését segítően a szomszédos telkek beépítéséhez igazodóan, az utca menti jellemzők figyelembe vételével lehet építkezni.
2. A területen az érintett telek környezetében alkalmazott, s az utca karakteréhez illeszkedő tetőformák figyelembe vételével lehet épületet építeni.
(4) Vegyes beépítésű jellemzően intézményi területeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az épületek környezettől eltérő tömegaránya, a rendeltetéssel összefüggő sajátos homlokzati képzése és anyaghasználata megengedett.
2. Az épületeken magastetőn kívül más tetőforma nem alkalmazható, a tetőfelületen a homlokzati hossz 1/3-át meghaladóan tetőkiemelést nem elehet kialakítani.
(5) Kialakuló lakóterületeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. A 3. mellékleten lehatárolt területen az építészeti formálás elsődleges szempontjait a közvetlen szomszédos épületek és kerítések kialakítása adja, de attól eltérő is lehet, ha az utcára jellemző más karaktert mutat.
2. A már meglévő beépített lakóterületek építészeit karakterétől eltérően, szabadformálással is lehet épületeket létesíteni, szem előtt tartva Annavölgy települési léptékét és természeti környezetének adottságait.
(6) Gazdasági és üzemi területeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. A 3. mellékleten lehatárolt gazdasági területen a kereskedelmi, egyéb gazdasági rendeltetésű épületek homlokzatalakítása és tetőképzése során
a) 1.1 nem építhető „doboz jellegű” csarnok, vagy üzemi épület, tömegének építészeti, vagy térbeli tagolása nélküli hossza nem lehet több, mint 60,0 m,
b) 1.2 ha a nyeregtetővel lefedett épületszélesség meghaladja a 12,0 métert a tetőhajlásszöge 30, vagy annál kisebb lehet,
c) 1.3 12,0 m vagy kisebb fesztávú épület lefedésére a 30-45 fok közötti meredekségű tetőszerkezet alkalmazható, kivéve, ha az 1.2 pontban leírt csarnok kiegészítő épülete, mely esetben az egy telken létesülő épületek azonos tetőhajlásszöggel építhetők.
2. Az átalakuló területeken a volt bányaműveléssel összefüggő meglévő épületek tégla, vagy természetes kő architektúrája az utólagos hőszigetelés eseteitől eltekintve, nem szüntethető meg, kiegészítésük korszerű és igényes építészeti formálású építményekkel lehetséges.
3. Az építési anyagok használatában a hagyományos építőanyagoktól eltérni a csarnok szerkezeteknél lehet, amely esetekben a korszerű szerelt építéstechnológiával járó anyaghasználat is megengedett.
4. Az építmények színezésére az alapszínek tört árnyalatai használhatók, tisztaszínek, vagy élénk színárnyalatok csak kiegészítő színezésként alkalmazható.
5. A lakótelekkel, illetve rekreációs területtel szomszédos esetekben az érintett telekhatáron legalább 50%-os részben növényzettel takart 2,0 m magasságot meg nem haladó tömör kerítések alkalmazása megengedett.
6. A zöldfelület kialakítása során a gazdasági rendeltetésű telken legalább az egyik oldalkerti sávban, illetve a beültetési kötelezettséggel jelölt helyeken legalább kétszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítés valósítható meg, figyelemmel a közlekedésbiztonságra, vagy a vagyonvédelem érdekeire.
(7) Rekreációs területeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül:
1. Az 3. mellékleten lehatárolt rekreációs célú jellemzően zöldterületen az épületek és egyéb építmények kialakítása az építészeti igényesség és a korszerű műszaki megoldások mellett szabad formálású lehet.
2. Az épületek tájba illesztése, településképi megjelenése a telepítéskor nem hagyható figyelmen kívül.
(8) Erdőterület és erdősülő területen a 3. mellékleten lehatárolt estekben az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül, hogy
1. Az erdő rendeltetéséhez kapcsolódó építmények kialakítása, építése során a természetes anyagok – elsősorban kő és fa - és a természettel harmonizáló színek – a magyarországi kövek színével megegyező színek – használatától eltérni nem lehet,
2. kivett művelési ágú területrész lekerítése fakerítéssel, vagy faoszlopok között drótháló (vadkár elleni) kerítéssel történhet.
(6) Mezőgazdasági területeken az általános építészeti követelményeken felül a további követelmények nem hagyhatók figyelmen kívül, hogy
1. a főrendeltetésű épület, valamint az egyéb melléképület a természetes építőanyagtól (kő, fa és tégla, fazsindely, vagy cserépfedés) nem térhet el,
2. a mezőgazdálkodással összefüggő üzemi épületek, ha a 300 m2-t meghaladó alapterületű és csarnok szerkezetű szerelt technológiájú épület is létesíthető, tetőszerkezete lehet hagyományos magastetős vagy dongatetős,
3. a telek birtokközpont vagy gazdasági udvar, esetleg ültetvény kialakításától eltérő esetben épített kerítéssel nem keríthető be, ha kerítés létesíthető az 60 %-nál kisebb áttörtséggel nem rendelkezhet az.
(7) A 3. mellékleten Fejlesztési területként jelölt esetekben
1. a kialakuló településkép a falu karakterének figyelembe vételével történhet, a hagyományos arculattól eltérő esetben a területen belül az egységes kép kialakításától nem lehet eltekinteni,
2. a látványnak kitett helyeken, egy-egy utcaszakaszon csak a tájképbe illő, harmonikus beépülést eredményező, közel azonos jellegű tömeg- tetőformálással lehet építkezni,
3. az új lakóutcák egységes fasorral való betelepítés nélkül nem hozható létre, melyek a házak megépítését meg kell, hogy előzze, telekbehajtók, a csapadékvíz-elvezető árkok és a járdák kiképzése egyes utcán belül nem lehet egymástól eltérő, s az előtelepített fák által meghatározott helyzetű.
Reklámokra, reklámberendezésekre, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
14. Reklám és hirdetőfelületek elhelyezése és kialakítása
24. § (1) Reklámmentesek a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. mellékletében meghatározott, a településkép védelme szempontjából kiemelt területek közül Annavölgy közigazgatási területén az alábbi releváns területek
a) régészeti érdekű terület és régészeti lelőhely területe,
b) helyi jelentőségű védett értékek, az egyedi tájérték területe,
c) NATURA 2000 terület és az ökológiai hálózat területe,
d) tájképvédelmi terület.
(2) Reklám közzététele, azaz reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az alábbiak szerint lehetséges
a) a beépítésre szánt területeken belül a közterületeken és a köztulajdonban álló ingatlanon kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges, temető területén nem megengedett,
b) valamennyi beépítésre nem szánt és a beépítésre szánt magánterületeken nem megengedett.
(3) A közművelődési intézmény épületén az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakát és hirdetmény elhelyezhető.
(4) Átmeneti időszakokra megengedett reklámok a következők:
a) átfeszített molinó, vagy épületre helyezett transzparens, mely kizárólag a település szempontjából jelentős idegenforgalmi-, tudományos-, sport és kulturális eseményekhez kötötten, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki, az esemény időpontja előtti egy hónappal korábban, s az esemény után legfeljebb egy hónapig.
b) az a) pontban megjelölt reklámhordozó évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra helyezhető ki az alábbi területeken:
ba) a település közösségi terein, közintézményei környezetében,
bb) a Fő téren, a Népbolt-soron, az Erkel Ferenc téren,
c) nem számít vetített reklámnak az a) pont szerinti rendezvény, esemény időszakában az esemény helyszínén vagy környezetében a házfalra vetített felirat, hirdetmény,
d) építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára, és legfeljebb 6 hónapig alkalmazható a Reklám Kr.-ben foglalt feltételek figyelembevételével.
(5) Közérdekű információs célú berendezéstől számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
25. § (1) Az utcabútoron kívül a nem reklámmentes területeken a Reklám Kr. rendeletben lehetővé tett minden belterületi közterületen, továbbá a közlekedési közterületeken elhelyezhető
a) közművelődési hirdetőoszlop,
b) utasváró,
c) más célra is szolgáló berendezésként, fedett kerékpártároló,
d) közterületi információs berendezésként
da) községi információs térkép legfeljebb 2 x 2,0 m2 információhordozó felülettel,
db) önkormányzati közérdekű információs tábla és faliújság legfeljebb 2x9,0m2 információhordozó felülettel,
dc) irányítótábla legfeljebb 2 x 0,8 m2 információhordozó felülettel,
dd) digitális közérdekű információs oszlop,
de) internet terminál,
(2) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla legfeljebb 0,5 m2-es nagyságban az ingatlan falán, vagy kerítésén helyezhető el.
(3) Az (1) - (2) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb építmény, kerítés, kerítéskapu és támfal közterületről látható felületén reklám-, vagy információ-hordozó célú falfestmények, felületképzések nem létesíthetők.
26. § (1) Az utasváró oldalfelületein kétoldali kialakítással reklámfelület elhelyezhető.
(2) Világító reklámfelület az utcabútoron megengedett, de kialakítása során nem alkalmazható
a) hagyományos vonalszerű fényreklám,
b) kápráztató fényű világító reklámtábla,
c) led-es fényreklám,
d) változó futófénnyel, változó szöveg- vagy ábraanimálással reklámozó felület,
e) villogó effektust megjelenítő reklámfelület,
f) fényújságszerűen mozgó feliratot, vagy mozgó képet tartalmazó felület.
ÜZLETJELZÉSEK, CÉGTÁBLÁK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEI
15. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok
27. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán, valamint az építési telken belül kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(3) A közművelődési intézmény épületén az arra állandósított hirdető berendezésen az intézményre vagy rendezvényére vonatkozó kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakát és hirdetmény elhelyezhető.
(4) Üzletjelzés, cégtábla
a) kerítésen a telekbejáratánál, vagy a földszinti homlokzaton helyezhető el,
b) tetőfelületre, vagy a tetőszerkezetre nem szerelhető.
(5) Falsíkra merőleges üzletjelzés, cégér előkert nélküli épület homlokzatán
a) a földszinti födém magasságában, vagy kivételesen a tetőemeleti magasságban - a közúti űrszelvény figyelembevételével alakítható ki,
b) üzletenként legfeljebb 1 db helyezhető el,
c) legfeljebb 1,0 m2 lehet az egyoldali felülete és a homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem lehet nagyobb 0,6 m-nél, a magassága legfeljebb 1,5 m lehet.
(6) Oszlopon álló céglogó, vagy totemoszlop
a) lakóterületen, erdőterületen, kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el,
b) iparterületen, rekreációs és különleges területen, szántó és tanyás mezőgazdasági területen legfeljebb 14,0 méteres magassággal helyezhető el az előkertben.
(7) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla az építés ideje alatt a telken belül elhelyezhető, továbbá az építmény átadását követően legfeljebb a pályázati kiírás szerinti időszakra a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy az építmény előkertjében létesíthető.
(8) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés lehet a cégér, cég- és címtábla, valamint a kirakat.
28. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervezésekor nem hagyható el az ingatlan közterületről látható felületén elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek megoldásának kidolgozása.
(2) Az (1) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy lehet kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(3) Bármilyen közterületről látható emléktábla bejelentés és elfogadás nélkül nem létesíthető.
16. Egyéb műszaki berendezések épületen való elhelyezése
29. § (1) Az épület tetőzetén a tető látványát befolyásoló, azt takaró nem műszaki berendezésnek minősülő szerkezetet elhelyezni nem szabad.
(2) Napelemes tetőcserép a tetőzeteken minden esetben alkalmazható.
(3) Napelem tetőzeten való elhelyezésének szabályai a következők:
a) magastetős épület esetében a napelem paneleket
aa) meglévő épületen utólagosan úgy kell elhelyezni, hogy ne tűnjenek applikációnak,
ab) a tetősíkkal azonos síkban fektetve létesüljön, a tetőfelületéből ki nem érően,
ac) az elhelyezni kívánt napelem befoglaló méreténél csak nagyobb felületű csonka-kontyolt tetőrészen, toronykiemelésen lehet elhelyezni,
c) lapostetős épületrészen napelem panel elhelyezhető.
(4) Napelem homlokzaton csak a homlokzat integrált részeként, homlokzati burkolatként, vagy árnyékolóként helyezhető el.
(5) Napelem az előkertben, a közterülettel párhuzamosan mért 10,0 m-es sávon belül nem helyezhető el.
(6) Napkollektor, ha az síkkollektor a napelemekre vonatkozó szabályok szerint helyezhető el, ha vákuumcsöves rendszerű, akkor
a) csak a közterületről nem látható homlokzaton helyezhető el,
b) előkert nélküli beépítés esetén csak az oldalkert, vagy hátsókert felé eső épületrészen, tetőzeten helyezhető el,
c) magastető közterület felőli részén csak az esetben helyezhető el, ha a további tetőfelületre műszaki okok miatt nem helyezhető.
(7) Parabolaantenna és 1,0 m magasságot meghaladó antenna berendezés a közterületről látszó homlokzaton csak az épület építészeti megjelenését nem zavaró módon helyezhető el.
(8) Klímaberendezés
a) a közterület felé néző homlokzaton csak álcázva helyezhető el kültéri klímaegység
b) erkély, loggia, terasz megléte esetén csak azon belül rejtett, vagy takart módon alakítható ki.
(9) Szerelt kémény csak a tetőmagasságában jelenhet meg a homlokzati látványban az utcafronti oldal kizárásával.
SAJÁTOS ÉPÍTÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE, ANYAGHASZNÁLATA ÉS SZÍNEZÉSE
17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
30. § (1) A helyi ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére korlátozottan alkalmas területek lehatárolását a 4. melléklet mutatja be.
(2) Annavölgy közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési légvezetékek oszlopaira, tornyaira és egyéb sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek
a) az épített környezet védelemmel érintett alábbi területei:
aa) a helyi védett értékek területe, a védett elemek 100 méteres környezete,
ab) védett régészeti lelőhely és annak 50 méteres környezete,
akkor sem, ha a környezetben meglévő légvezetékes hálózat van;
b) a már beépült, vagy az átalakuló – távlatban beépítésre váró a településkép szempontjából meghatározó területek,
c) a természeti környezet védelmével érintett:
ca) Natura 2000 területei,
cb) ökológiai hálózattal érintett területek.
(3) A villamos energia átviteli hálózat a földfelszínen nem vezethető
a) beépítésre szánt területeken,
b) a (2) bekezdésben meghatározott területeken.
(4) A villamos energia főelosztó hálózatának rekonstrukciója során a beépítésre szánt területeken felszín feletti távvezeték nem alakítható ki.
(5) A vezetékes gyengeáramú felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az (1)–(2) bekezdés alapján - elhelyezésére nem alkalmas területeken:
a) hálózatfejlesztés, vagy hálózatbővítés, illetve ennek megfelelő rekonstrukció csak földkábeles módon történhet,
b) új vezetékoszlop csak akkor helyezhető el, ha a házi bekötés másként nem oldható meg, ott, ahol már meglévő tartóoszlop rendelkezésre áll azt lehet igénybe venni,
c) a berendezések színezésénél alkalmazható színek a mohazöld, a fakéreg barna vagy a világos antracit szürke.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építményekkel, berendezésekkel kapcsolatos településképi követelmények
31. § (1) A település közigazgatási területén a település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, (távközlési, adatátviteli berendezés) elhelyezésére nem alkalmas területeket jelen rendelet 4. mellékletében megjelölt területek képezik.
(2) Az (1) pontban megjelölt területeken kívül nem alkalmas további területek
a) vízgazdálkodási területek,
b) meglévő, vagy tervezett rekreációs (sport, szabadidős eltöltést szolgál) területek, ha nem beépítésre szánt, akkor is,
c) intenzív kertművelésű, vagy pihenőkertes területek,
(3) Nem közterületi telken akkor helyezhető el a vezeték nélküli elektronikus hírközlési építmény
a) ha a ki nem zárt közterületeken, vagy köztulajdonban (önkormányzati, állami) és egyházi tulajdonban lévő telken való elhelyezés jogi vagy műszaki ok miatt nem jöhet létre, vagy az nem nyújtana megfelelő szolgáltatást, továbbá
b) ha az épület, melyen az építmény elhelyezésre kerül, nem az (1) bekezdésben megjelölt területen található és rendeltetése szerint elsődlegesen irodaház, parkolóház, sportcélú építmény.
(4) Új 3,0 m magasságot meghaladó antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(5) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna meglevő építményre telepíthető a gazdasági rendeltetésbe sorolt területek kivételével.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem telepíthető az új antenna, akkor az antenna önállóan nem, csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Helyi védettséggel érintett területen, közparkban, lakóövezetben csak álcázással telepíthető antenna.
d) Gazdasági, mezőgazdasági területeken önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől legalább 200 méter távolságra helyezhető el
(6) A vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a 4. mellékletben megjelölt területeken, ha önállóan – nem más építményen kerülnek elhelyezésre akkor
a) az elhelyezésre szolgáló környezethez illeszkedő módon történhet,
b) fás, erdős magaslatot képező környezetben közhasználatú, kilátásra is alkalmas építményre, műtárgyra lehet telepíteni,
c) látványnak erősen kitett helyen csak faburkolattal, vagy egyéb természetes anyaghasználattal álcázott módon készülhet,
d) látszó fémszerkezet esetén a színezése a 30. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott lehet.
19. A közmű és közvilágítás sajátos építményeinek elhelyezése és anyaghasználata a meghatározó területeken
32. § (1) A felszín feletti közmű-műtárgyak berendezéseinek színezésére – beleértve különösen a kapcsolószekrényt, trafót, átemelőt és az azokat elhatároló kerítéseket – a 30. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott színek alkalmazhatók. A tűzcsapok, a közvilágítás és a távvezeték oszlopok színezését a szolgáltatói rendelkezések határozzák meg.
(2) A közvilágítás oszlopai a vegyes beépítésű jellemzően intézményi területeken, a köztereken, közparkokban azonos megjelenésűek lehetnek, illeszkedve a környezet építészeti arculatához.
(3) A közvilágítás oszlopai Tokod-Ebszőnybánya határában jelölt fejlesztési lakóterületen faoszlopok formájában létesíthetőek.
A TELELPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
20. A településkép-védelmi tájékoztatás és a kötelező szakmai konzultáció esetei és részletes szabályai
33. § (1) Szakmai konzultációt és azon belül szakmai tájékoztatást kezdeményezhet az építtető, vagy megbízottja a településképi követelményekkel kapcsolatosan, valamint a hatályos településrendezési eszközökben foglalt előírásokról.
(2) A kötelező szakmai konzultációról (továbbiakban: szakmai konzultáció) szólóan benyújtott kérelem esetén az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester tájékoztatást ad.
(3) A településkép védelmének biztosítása érdekében szakmai konzultációt kell igénybe venni az alábbi esetekben:
a) az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez,
b) a 3. mellékleten lehatárolt Korai bányászkolóniák területén, a Vegyes beépítésű lakóterületen és a Kialakuló lakóterületen, ha az egyedi terepadottságok sajátosságai miatt egyedi telepítésre van szükség, vagy ha az építeni kívánt épület meghaladja a bruttó 120 m2-es alapterületet, továbbá ha a telken egynél több főépület kerül elhelyezésre,
c) a 3. mellékleten lehatárolt Vegyes beépítésű jellemzően intézményi területen új épület elhelyezése, vagy meglévő épület bővítése esetén,
d) a 3. mellékleten lehatárolt Gazdasági és üzemi területen, Rekreációs területen és Mezőgazdasági területen, ha az építeni kívánt épület, vagy meglévő bővítménye meghaladja a bruttó 250 m2-es alapterületet,
e) közművelődési célú hirdetőoszlopok, információs hirdető berendezések, kioszkok állítása esetén,
f) közterületről látható 3,0 m magasságot meghaladó antenna elhelyezése esetén,
g) helyi védett területen lévő épület átépítése, bővítése vagy rendeltetés váltása esetén.
(4) A szakmai konzultáció a 7. melléklet 7.1. pontjában szereplő űrlap polgármesterhez történő benyújtásával indul
a) elektronikus úton benyújtott kérelem esetén a konzultációt legalább 5 nappal megelőzően kell a terv pdf., vagy valamilyen kép formátumban történő kérelem mellé csatolásával kezdeményezni,
b) nem elektronikus úton benyújtott kérelem során a kitöltött űrlap mellé lehet csatolni a digitális állományú vagy a papírra nyomtatott dokumentációt.
(5) Épület létesítése, vagy látványának megváltoztatása esetén a szakmai konzultációra benyújtandó kérelem mellé csatolt tervnek – egyéb építmény esetén a konzultáció tárgyának megfelelő értelmezésben – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajz, a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c) tervezett állapot bemutatása, alaprajzzal, metszettel,
d) homlokzatok, nézetek anyag- és színhasználat feltüntetésével, relatív magassági adatokkal
e) utcakép (meglévő és tervezett), fotó, fotómontázs, látványterv,
f) beépítés mértéke felszínen és a terepszint alatt, zöldterületi mutató értéke.
34. § (1) A szakmai konzultáció keretében elsődlegesen sor kerül a településképi előírásoknak való megfelelés tisztázásra, de sor kerülhet a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére, valamint a terv munkaközi javaslatinak előzetes minősítésére, továbbá a településképi előírásoknak és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés tisztázásra.
(2) A szakmai konzultációról - azon részt vevők aláírásával ellátott - emlékeztető készül, melynek keretében lehetőség van – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló megállapításokat rögzíteni, különös tekintettel
a) a településrendezési eszközökben, településképi rendeletben szereplő kötelező,
b) a településkép érvényesítését biztosító eljárásokra vonatkozó tájékoztató
elemekre.
(3) A szakmai konzultáció során emlékeztető készül, melyet a kérelmező papír alapon kap meg az alábbi tartalommal:
a) a kérelem beérkezésének időpontja,
b) a kérelmező adatai,
c) a tervezett építési tevékenység rövid leírása,
d) az érintett ingatlan címe, helyrajzi száma, építési övezeti besorolása,
e) az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb lényeges információ,
f) az önkormányzati főépítész, vagy a polgármester tájékoztatása, nyilatkozata, illetve javaslata.
(4) A szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentációhoz szöveges, esetleg rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálják. Az ilyen esetben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az emlékeztetővel együtt kezelni.
(5) A szakmai konzultáció során az emlékeztetőt az önkormányzati főépítész, annak hiányában a polgármester adja meg. Az emlékeztetők nyilvántartásáról gondoskodni kell.
(6) A védett értéket érintő építési tevékenységgel kapcsolatban – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárás, vagy a kötelező szakmai konzultáció során
a) meghatározhatók a konkrét helyi védett értékek megújításával összefüggő részletezett feltételek és követelmények a hatályos építési szabályzattal és a rendeltben foglalt településképi követelményekkel összhangban a tetők, tetőfelépítmények, kémények kialakítása, a bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elrendezése, valamint a homlokzatképzés és színezés
b) előírható az eredeti állapotot tükröző részek, részletek visszaépítése és az oda nem illő (utólag létesített) épületrészek, elemek eltávolítása,
21. A településképi véleményezési eljárás és annak szabályai
35. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Annavölgy Község közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban,
(2) A településképi véleményezési eljárás a 7. melléklet 7.2. pontjában szereplő űrlapon kitöltött kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon és elektronikusan, és,
b) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(4) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó véleményt a polgármester adja ki, melynek alapját - rendelkezésre állás esetén – az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(5) Az önkormányzati főépítész, vagy egyéb felkért főépítész szakmai állásfoglalása nem nélkülözhető az építési tevékenységek közül
a) középületek, 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó ipari épületek, kereskedelmi épületek,
b) az építési engedélyhez kötött bővítési munkák, amennyiben az érintett szintterület nagyobb, mint az eredeti 50%-a,
építési munkáira benyújtott építési ügyek esetén.
22. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
36. § (1) A tervdokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg az előírás szerinti tartalmi követelményeknek a polgármester 5 napon belül hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(2) A településképi véleményhez csatolni kell – ha készül – a szakmai állásfoglalást, továbbá, ha elutasító a vélemény tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklást.
23. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
37. § (1) A településképi véleményezési eljárás során telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a településképi követelményeknek.
(2) Az épület tömegének, külső megjelenésének, az épülethomlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) az épület tömegformálása és homlokzati kialakítása megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
c) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge, anyaghasználata és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezetet meghatározó adottságokhoz,
d) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre és annak szabályai
38. § (1) A helyi védett értéket érintő
a) építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-ában meghatározott esetek kivételével -,
b) bontási engedély nélkül végezhető bontási munkák közül a kerítés bontása esetén,
c) rendeltetésváltozása esetén, vagy önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,
a településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, melynek során vizsgálni kell, hogy az adott építési tevékenység megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak, nem eredményezi-e a védett értékek károsodását, előnytelen megváltozását.
39. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik -
1. helyi területi védelem alá tartozó építmény – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött közterületről látható:
a) homlokzati nyílászárók méretének, anyaghasználatának, osztásának, színének megváltoztatása,
b) homlokzati felület eredeti színtől eltérő színűre történő festése, utólagos hőszigetelése, felületképzésének megváltoztatása,
c) homlokzat felújítása, átalakítása
esetén,
2. meglévő építmény közterületről látható homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
3. reklámok elhelyezése, önálló reklámtartó építmény építése esetén,
4. jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építésének elhelyezésének, építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t
5. nettó 20,0 m2alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
6. nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
7. sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
8. legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény,
9. a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3, vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
10. közterületen történő utcaképet megváltoztató beavatkozás esetén,
11. kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti használat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest érinti a közterület kialakítását, valamint ha
c) lakórendeltetés bővül, vagy megszűnik.
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a 7. melléklet 7.3. pontjában szereplő űrlappal kiegészített kérelem polgármesterhez történő beérkezésével indul. A bejelentéshez 2 példány papíralapú dokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott papíralapú példány a hatósági határozat mellékleteként a bejelentőnek visszajár.
(2) A benyújtott dokumentációnak tartalmaznia kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet.
41. § (1) A polgármester hallgatólagosan tudomásul veszi, vagy hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(2) A településképi bejelentési eljárás szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,
a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
d) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi,
c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.
(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe.
(4) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló hatósági határozat a közléstől számított egy évig érvényes és nem hosszabbítható meg.
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
25. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
42. § (1) A településképi bejelentési eljárás során a telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) nem sérti-e meg a településképi rendeletben foglaltakat,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A rendeltetésváltozás tekintetében megfelel-e a helyi építési szabályzatban meghatározottaknak.
26. A településképi kötelezés és annak szabályai
43. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre - településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi véleményezés vagy bejelentés elmulasztása,
c) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása
esetén.
(2) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(3) A településképi kötelezési eljárás menete:
a) helyszíni szemle,
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,
c) településképi kötelezés,
d) településkép-védelmi bírság.
(4) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép-védelmi bírsággal sújthatja, melynek kiszabása ismételhető.
(5) A településkép-védelmi bírság mértéke 30.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjed az alábbiak szerint:
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 50.000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 30.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
d) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000 forint és legfeljebb 1.000.000 forint.
(6) A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatatlanságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
f) a jogsértés gazdasági súlyát,
g) a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy akadályozza a település jelen rendeletben foglalt értékeinek megőrzését, vagy érvényesülését.
(7) A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.
(8) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.
1. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
Helyszín |
HRSZ |
|
|---|---|---|
1. |
Borbély sor északi oldala |
2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116, 2117, 2118, 2119, 2120, 2122, 2123, |
2. |
Borbély sor déli oldala |
2147, 2148, 2149, 2150, 2151, 2152, 2153, 2154, 2155, 2156, 2157, 2158, 2159, 2160, 2161, 2162, 2163, 2164, |
1. Bányász emlékpark benne különösen az Erkel Ferenc téri bányász emlékmű és a Hősi emlékmű
2. Fő téri közpark teljes kiterjedésében
3. Fő téri bányász emlékmű (készítette: id. Varga Ferenc) és a park kemencéje
4. Egykori vadászkastély
5. Nefelejcs közi utcakép
6. Únyi patak mente
7. Paulina-majorhoz tartozó legelő, fasor és erdősáv, erdőmaradvány
8. Hagyományos művelési szerkezet a Szabadság u. és Rózsa F. u. közötti dombtetőre felfutó terület
9. További táji és természeti értékek:
2. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
ANNAVÖLGY HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETÉNEK ÉS TÁJI ÉRTÉKEINEK TÉRKÉPI BEMUTATÁSA
3. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
ANNAVÖLGY TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI
4. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
Közterületi fásításra javasolt fajok
Szűk utcák, légvezetékek alatti területek fásítására javasolt fajok:
Széles utcák, utcai széles zöldsávok fásítására, javasolt néhány fafaj és faiskolai fajtái:
7. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
ŰRLAPOK
KÉRELEM |
|||||
Beérkezés dátuma: |
Iktatószám: |
||||
Átvevő neve: |
|||||
Konzultáció időpontja: |
|||||
1. Kérelmező adatai: |
Tervező adatai: (amennyiben releváns) |
||||
Név: |
Név: |
||||
Lakcím vagy székhely: |
Tervezői jogosultság száma: |
||||
Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér): |
Levelezési cím: |
||||
Kapcsolattartó: |
Tervező szervezet: |
||||
Telefonszám/ e-mail: |
Telefonszám / e-mail: |
||||
2. Szakmai konzultáció tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása) |
|||||
3. Az érintett ingatlan adatai: |
|||||
címe: |
helyrajzi szám: |
||||
Alulírott 1. pont szerinti Kérelmező, a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását. |
|||||
* Az aláírt kérelmet az alábbiak szerint kell benyújtani:
az onkormanyzat@annavolgy.hu e-mail címre vagy
Annavölgy Község Önkormányzatának levélben megküldve a
2529 Annavölgy, Községháza köz 2. címre.
KÉRELEM |
|
Beérkezés dátuma: |
Iktatószám: |
Átvevő neve: |
|
1. Kérelmező |
neve: |
|
értesítési címe: |
||
2. Felelős tervező |
neve: |
|
tervezési jogosultságának száma: |
||
értesítési címe: (tervezőiroda neve, címe) |
||
telefon/fax száma: |
||
e-mail címe: |
||
3. Munkatárs |
neve: |
|
4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység |
helye, az érintett telek helyrajzi száma: |
|
tárgya, rövid leírása: |
||
rendeltetés meghatározása: |
||
Amennyiben az épület rendeltetése lakóépület, annak összes hasznos alapterülete: |
||
5. ÉTDR azonosító: |
A kérelem mellékletét képező tervdokumentációra vonatkozóan: |
|
6. Előzmények: |
tervvel kapcsolatos előzmények (tervtanácsi vagy településképi vélemények, hatósági engedélyek, korábbi tervek stb.): |
|
7. Szerzői jog: |
Érinti/ Nem érinti, ha igen korábbi tervező neve: |
|
Kérelmező aláírása
BEJELENTÉS |
|
|---|---|
Beérkezés dátuma: |
Iktatószám: |
Átvevő neve: |
|
1. Bejelentő adatai: |
Felelős tervező / Építész / Grafikus: |
||||
Név: |
Név: |
||||
Lakcím vagy székhely: |
Tervezői névjegyzék száma: |
||||
Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér): |
Levelezési cím: |
||||
Kapcsolattartó: |
Tervező szervezet: |
||||
Telefonszám/ e-mail: |
Telefonszám / e-mail: |
||||
2. A folytatni kívánt építési tevékenység vagy reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése, rövid leírása és tervezett időtartama |
|||||
3. Az érintett ingatlan adatai: |
|||||
címe: |
helyrajzi szám: |
||||
4. CSATOLT MELLÉKLETEK |
|||||
……..……………………………
KÉRELMEZŐ ALÁÍRÁSA
Nyilvántartás |
|
|---|---|
Beérkezés dátuma: |
Iktatószám: |
Átvevő neve: |
|
1. A védelemre javasolt, vagy a védett érték adatai: |
|---|
Megnevezés: |
Helyének megjelölése (helység, utca, házszám, helyrajzi szám): |
Tulajdonos, kezelő, használó neve: |
Az érték rövid ismertetése, leírása, |
Kezdeményezés indoklása: |
Javasolt védettségi kategória: (helyi védelem, vagy országos védelem) |
2. Csatolt mellékletek: |
3. javasolt mellékletek: |
a) az értékre vonatkozó térkép, helyszínrajz az épületek / építmények / épületegyüttes körülhatárolásával |
……..……………………………
8. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
ANNAVÖLGY |
||||||||
sorszáma |
azonosító |
lelőhelysz. |
név |
védelem |
bírság kat. |
HRSZ |
EOV Y |
EOV X |
1 |
2543 |
1 |
Paulinamajor |
szakmai |
0251/2 |
620726 |
260997 |
|
2 |
2544 |
2 |
X. tábla |
szakmai |
0253/2, 0251/2, 0261 |
620320 |
261465 |
|
3 |
2545 |
3 |
XIII. tábla |
szakmai |
0253/4, 0253/2 |
619682 |
261887 |
|
4 |
2546 |
4 |
XII. tábla |
szakmai |
0253/2 |
619561 |
261886 |
|
5 |
2556 |
14 |
Vasútállomás |
szakmai |
1795/7 |
621147 |
261135 |
|
6* |
2561 |
19 |
Újmajori-dűlő |
szakmai |
1723, 1724, 1725, 1726, 1727, 1728, 1729, 1730, 1731, 1732, 1733, 1734, 1735, 1736, 1737, 1738, 1739, 1740, |
621354 |
260124 |
|
7** |
2563 |
21 |
Öreg-szőlők |
szakmai |
1629, 1630, 1628, 1620, 1621, 1616, 0290/4, 0290/14, 1618, 1619, 1617 |
621556 |
260568 |
|
8 |
2564 |
22 |
XII. tábla |
szakmai |
0253/2 |
619785 |
261799 |
|
9 |
2566 |
24 |
Ságvári utca 1. |
szakmai |
1830, 1865, 1840, 1864, 1866, 1857, 1856, 1867 |
621152 |
261261 |
|
10 |
2567 |
25 |
Annavölgy - Népbolt u. |
szakmai |
1830, 1814, 1807, 1836, 1835, 1817, 1849, 1818, 1819, 1806, 1820 |
621265 |
261132 |
|
(forrás: adatszolgáltatás az örökségvédelmi nyilvántartást végző szervtől: Miniszterelnökség, Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság Kulturális Örökségvédelmi Főosztály)
9. melléklet a 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelethez
ANNAVÖLGY RÉGÉSZETI LELŐHELYEINEK ÉS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEINEK TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSA