Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57. § (3) bekezdése és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 12/2017. (VIII. 31.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja Bolhás község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
5. az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;
6. az elhelyezhető reklámhordozók és cégérek, címfeliratok számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával.

(2) A helyi védelem célja Bolhás településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

1. a település karakterét meghatározó településszerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése;
2. a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése;
3. településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott örökségvédelmei értékeket (műemlék, műemléki környezetek, régészeti lelőhelyek) a 1. függelék tartalmazza, az ezekkel kapcsolatos szabályokat a kulturális örökség védelméről szóló törvény határozza meg.

2. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed Bolhás Község közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely építési tevékenységet, vagy reklámozási tevékenységet folytat, illetve reklámot, reklámhordozót, reklámhordozó tartó berendezést, cégért, címfeliratot helyez el. 

(2) E rendelet előírásait alkalmazni kell az építési engedély nélkül, az egyszerű bejelentéssel, és az építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében is.

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címszerű ábra, amely termékmegjelenítést, reklámot nem tartalmaz;
2. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás (a továbbiakban együtt: vállalkozás) célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;
3. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla;
4. művi érték: a település jellegzetes, értékes illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó

da) épület, építmény, építményrészlet,

db) kapu, kerítés,

dc) szobor, képzőművészeti alkotás;

5. útbaigazítást szolgáló cégér, cégtábla, cégfelirat: nem a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozás helyéhez vezető olyan cégér, cégtábla, cégfelirat, amely egyes grafikai elemeivel közlekedési irányt mutat.

(2) Az e rendeletben használt fogalmakat a az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) és végrehajtási rendeletei szerinti tartalommal kell alkalmazni és értelmezni.

II. Fejezet

A helyi védelem

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4. §

(1) A helyi védelem alatt álló értékek a nemzeti közös kulturális kincs részére, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek, melynek megvalósítása kötelezettséget jelent az érintett egyházi-, civil- és gazdálkodó szervezetek, valamint a helyi lakosok számára.

(2) A helyi védelem feladata

1. az épített örökség meghatározása, számbavétele,
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
3. az épített örökség megőriztetése,
4. a lakossággal történő megismertetése.

5. §

(1) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést a polgármesternek írásban benyújtott kérelemmel lehet kezdeményezni, a védelem alá helyezés vagy megszüntetés megjelölésével és rövid indoklásával.  

(2) A védelem alá helyezésről a polgármester előterjesztésére Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) dönt, a védelem tárgyáról készült értékvizsgálat alapján.

(3)  A helyi védelemben részesítés vagy a védelem megszűntetésének tényét a jogorvoslati lehetőségek közlésével a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott helyben szokásos módon közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:

1. az ingatlan tulajdonosát,
2. a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.

(4) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról az önkormányzat - a jegyző közreműködésével - gondoskodik. A nyilvántartás a településképi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.18.) Korm.rendelet (a továbbiakban: TFR.) 23/D. §-ában foglaltakon túl tartalmazza

1. a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését,
2. a védelemre javaslatot tevő nevét,
3. a védett érték fotóit – olyan kidolgozásban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások egyértelműen értelmezhetőek legyenek,
4. a védelmet megállapító rendelet számát.

6. §

(1) A helyi védelem alatt álló értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.

(2) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(3) A helyi védelem megszűntetése csak a védett művi érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.

3. Az egyedi védelem meghatározása

7. §

(1) Az egyedi védelem Bolhás jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi művi értékekre terjed ki, melyeket e rendelet 1. melléklete I. Fejezete tartalmaz.

(2) A védelem kiterjed az anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására. 

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. §

(1) A védett helyi művi értéket a rendeltetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.

(2) A védett helyi művi érték jókarban tartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége, károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

(3) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását.

5. A területi védelem

9. §

(1) A területi védelem kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, település sziluettre, kilátásra, ahol a község, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.

(2) A területi védelem alatt álló területek jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 2. Fejezete, míg térképi lehatárolását a 2 melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területek:

1. helyi védelem alatt álló művi értékek területe (1. melléklet I. Fejezet),
2. helyi védelem alatt álló területek (1. melléklet II. Fejezet),
3. országos művi értékvédelemmel értintett területek (1. függelék),
4. táj- és természetvédelemmel érintett területek (2. függelék).

A helyi területi védelem alatt álló terület térképi lehatárolását a 2. melléklet mutatja be.

(3) A településképi szempontból meghatározó karakterű területek térképi lehatárolását a rendelet. 3. melléklete tartalmazza, amelyek a következők:

1. Rákóczi utcai településrész,
2. falusias lakóterület,
3. különleges terület,
4. beépítésre nem szánt terület.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények

11. §

(1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól (fa, tégla, kő és vályog). Azbeszt tartalmú építőanyag használta tilos.

(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet rikító színű.

(3) Az épületek tetőfedés anyaga nem lehet hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely, kivéve a tetőfelület legfeljebb 20 %-át kitevő kislejtésű tetőt, ahol alkalmazható fémlemez fedés.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi és egyedi építészeti követelmények

12. §

(1) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes községkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.

(2) Az utcai előkert mérete azonos kell legyen az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekkel.

(3) A lakóépületeket 35-45^o hajlású magastetővel kell kialakítani.

(4) Tömör kerítés nem telepíthető.

(5) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:

1. A bővítést az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával kell megoldani. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak.  
2. A felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani.
3. Oromfalas épület bővítése az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzott oldalszárnnyal lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal.
4. Az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve cégért és cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja.
5. Az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
6. A jókarban tartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás.
7. Az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védettséget hordozó érték nem sérül.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

13. §

(1) A település teljes közigazgatási területén minden meglévő, a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos építmények és műtárgyak mindaddig megtarthatóak, amíg jelentős felújításuk (például: vezetékcseréjük) vagy átalakításuk nem válik szükségessé.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos építmények és műtárgyak jelentős felújítása (például: vezetékcseréje) vagy átalakítása során már csak felszín alatti vezetékhálózat létesülhet.

(3) Törekedni kell arra, hogy a településképi szempontból meghatározó, a helyi védelem, a műemléki környezet, a természeti terület, és az ökológiai hálózat területein, a felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos építmények és műtárgyak vezetékhálózatai már a szükségessé váló jelentős elújításuk, illetve átalakításuk előtt felszín alá kerüljenek.

(4) A lakótelkek és azok 50 m-es környezete, továbbá a településképi szempontból meghatározó területek, a helyi területi védelem területei, a helyi egyedi védelem telkei, a műemlékek telkei, a műemléki környezet, a régészeti lelőhely, az ökológiai hálózat, a természeti terület, és a bányászattal érintett területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(5) Újonnan beépülő területeken felszíni energiaellátási és hírközlési hálózatok nem létesíthetők.

10. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

14. §

(1) Közmű, hírközlési berendezés és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.

(2) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. 

11. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

15. §

(1) Reklámok elhelyezése, közzététele a Tvtv. és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: reklám-elhelyezési kormányrendelet), illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges. 

(2) A település teljes közigazgatási területén, az utcabútorok kivételével, reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kivéve

1. a magánterületen elhelyezett cégér, amelynek körvonala köré szerkesztett téglalap területe nem haladja meg a 0,5 m²-t,
2. a magánterületen elhelyezett 2 m²-t meg nem haladó méretű cégtábla, vagy olyan homlokzati cégfelirat, amelynek grafikai elemei köré szerkesztett téglalap területe nem haladja meg a 1,2 m²-t,
3. a közterületen elhelyezett útbaigazítást szolgáló 2 m²-t meg nem haladó méretű cégtábla, vagy olyan útbaigazítást szolgáló cégfelirat, amelynek grafikai elemei köré szerkesztett téglalap területe nem haladja meg a 1,2 m²-t,
4. a kizárólag közérdeket szolgáló közművelődési, vagy kulturális célú reklám, reklámhordozó és információs berendezés.

V. Fejezet

Kötelező szakmai konzultáció

12. Rendelkezés a kötelező szakmai konzultációról

16. §

(1) Bolhás Község polgármestere a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció történhet

1. a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén,
2. meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt,
3. minden új reklámhordozó vagy reklámfelület kialakítása előtt.

(3) Kötelező a szakmai konzultáció

1. a településképet befolyásoló építési tevékenység,
2. a helyi védelem alatt álló épületen tervezett építési tevékenység,
3. a közterületi reklám és reklámhordozó elhelyezése

esetén.

(4) A szakmai konzultáció felelőse a polgármester, helyszíne a Somogyszobi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), vagy kérésre az érintett helyszín.

VI. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

13. A bejelentéssel érintett reklámok, reklámhordozók köre

17. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.

14. A bejelentési eljárás részletes szabályai

18. §

(1) A településképi bejelentési eljárás a reklám és reklámhordozó elhelyezésével érintett telek tulajdonosa kérelmére indul.

(2) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, a TFR-ben rögzítettek szerint.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a TFR.-ben meghatározottak szerint folytatja le. 

(4) A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:

1. a kérelem megfelel-e a TFR.-ben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek,
2. a reklám és reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendelet általános elhelyezési követelményeinek, és
3. az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek. 

VII. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság

15. A településképi kötelezési eljárás

19. §

(1) A településképi követelmények érvényesítése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsát ki.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le a TFR. 26/E. §-a alapján.

(3) A településképi kötelezés a településképi követelmények megszegésének jogkövetkezménye.

16. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

20. §

(1) A polgármester a településképi követelményeinek településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén a kötelezettel szemben településképi bírságot szabhat ki.

(2) A településképi bírság kiszabásának esetei:

1. a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása,
2. a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
3. a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység,
4. a településképi bejelentésről hozott döntés be nem tartása,
5. a településképi követelmények be nem tartása.

(3) A bírság mértéke 10.000 forinttól 500.000 forintig terjedhet.

(3) A bírság mértékének megállapításánál mérlegelni kell

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, a szerzett előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, valamint
3. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.

17. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

21. §

(1) A településképi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni Bolhás Községi Önkormányzatának számlájára.

(2) A be nem fizetett településképi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) A 100.000 forint összeget meghaladó településképi bírság esetén legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény adható.

VIII. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

18. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

22. §

(1) A helyi védelem alatt álló épületek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre támogatást adhat.

(2) Az (1) bekezdéseben meghatározott feladatok ellátásra az önkormányzat évente – a költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig - vissza nem térítendő támogatást adhat, melynek mértéke a költségvetéssel igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet.

(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel az önkormányzat támogatási szerződést köt. 

(4) A támogatás kifizetése támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján 30 napos fizetési határidővel történhet.   

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

23. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

24. §

E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

25. §

E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Bolhás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Bolhás Község helyi építési szabályzatáról szóló 7/2000. (XII.6.) számú rendelet

1. 8. § (10) bekezdése,
2. 8. § (13) és (14) bekezdése,
3. 24. § - 28. §-ai és
4. 1. számú melléklete.

                   Galba Mihály László                                        Nagy Zoltán Sándorné

                        polgármester                                                               jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2018. január 31.

Nagy Zoltán Sándorné

jegyző

      1. melléklet

                                                                          az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

I. Fejezet

Helyi védelem alatt álló művi értékek

II. Fejezet

Helyi védelem alatt álló területek

2. melléklet

                                                                          az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

A helyi területi védelem alatt álló terület lehatárolásának térképi bemutatása

3. melléklet

                                                                          az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek

      1. függelék

                                                                          az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

Műemlék

Műemléki környezet

Régészeti lelőhelyek

            2. függelék

                                                                          az 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó táj- és természeti védelemmel érintett területek

1. A az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek) a Szentai erdő elnevezésű, HUDD 20063 jelű kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület és a Belső-Somogy elnevezésű, HUDD 20008 jelű különleges madárvédelmi terület,

2. A természet védelméről szóló törvény alapján (ex lege) védett láp,

3. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben megjelent nemzeti ökológiai hálózat magterület övezete,

4. Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben megjelent tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete.

5. Bolhás település közigazgatási területén egyedi tájértéket nem tartank nyilván.