Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Somogyvámos Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2013. 12. 23- 2014. 08. 29

Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Somogyvámos Község Helyi Építési Szabályzatáról

2013.12.23.

Somogyvámos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 21/2003 jelzőszámú szabályozási tervével együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni. valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(4a)1 A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei közül a 45 méteres és az 50 méteres építési határvonal 80 méterre változik.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

a település igazgatási határát
a meglévő és tervezett belterületi határt
a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,
az egyes terület-felhasználási egységek építési övezetek és övezetek határait, és előírásait.
a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki, helyi értékvédelmi szabályokat és kikötéseket.
az építési vonalat, építési határvonalat.
Irányadó: a telekhatár
(6) Az országos természetvédelem védelem alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét he kell szerezni.
(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az Út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.
(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés vagy Új épület létesítése esetén azonban a beépítési előírásokat be kell tartani. A kialakult területeken az újonnan kialakításra kerülő telek szélesség minimuma szabadon - álló beépítésnél 16,0 m, oldalhatáros beépítésnél 14.0 m.
(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az ÚTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.
(10) Az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell vonni:
a) négy beépített szintnél magasabb. vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetit épület esetén,
b) 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél
c) 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén,
d) és minden olyan esetben, amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel.
(11) Az Lke2 és Lke5, valamint a Vk2. Vk3, és Vk4 építési övezetek telekalakítási terveinek készítése során területismertető talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges a beépítés feltételeinek részletes meghatározására.
(12) Az új területek beépítésénél - a felszínmozgásos jelenségek kialakulása miatt - a felszíni vizek elvezetéséről fokozott mértékben kell gondoskodni.
(13) A 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal érintett területeken a beépítés feltételeit mérnökgeológiai vizsgálattal kell meghatározni.
(14) A terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik, a meglévő pince területeket a beépítéseknél figyelembe kell venni.
(15) Az építmények engedélyezésénél a tűzvédelmi szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A lakóépületeknél az alkalmazott tetőhéjazati anyag legalább - mérsékelt tűz terjedésű - kategóriába sorolt lehet. Könnyen égi-tető anyagú tetőhéjazati anyagok (pl. nád) csak az 1. fokú tűz védelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
(16) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési. tereprendezési, ízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.
(17) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(18) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.
(19) A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az a jelenlegi területhasználat tartandó fenn.
(20) A Község országos és helyi védett területein, a belterületen, tervezett természetvédelmi területeken valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.
(21) A szabadon-álló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.
(22) Az építményekre előírt maximális építménymagasság - a gazdasági és mezőgazdasági területeken - nem vonatkozik a technológiai építményekre. műtárgyakra és sajátos építményfajtákra. Ezek előírásait a vonatkozó jogszabályok alapján az engedélyezési eljárás során az engedélyező hatóság határozza meg.
(23) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 1997 évi LXXVIII. törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

2. § A település-igazgatási területe tagozódik:

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területekre. amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

(3) A község-területén, a beépítésre szánt területek szintterület mutató - amelyet a területi egységeknél a telkek térszíni beépítésére kell figyelembe venni - a kővetkező:

Lakóterületek:
1./ Kertvárosias lakóterület: 0.4
2./ Falusias lakóterület: 0.5
Vegyes területek:
1./ Településközpont vegyes terület: 1.4
2./ Központi vegyes terület: 1.0
Gazdasági területek:
1./ Kereskedelmi. szolgáltató gazd. ter. 1.5
Különleges területek: 1.5

Beépítésre szánt területek

Általános előírások

3. § (1) A beépítésre szánt területeket burkolt úttal és közművesítettséggel kell ellátni, amelynél a vezetékes gázellátás vagy távhő nem követelmény.

(2) A szennyvízhálózat kiépítéséig a szennyvizet zárt tározóba kell gyűjteni. A szennyvízhálózat kiépítése esetén a rákötés kötelező.

Lakóterületek

4. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

a) Kertvárosias lakóterület (Lke)

b) Falusias lakóterület (Lf)

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4.0 m-ig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatóság engedélyével.

(5) A 20 m vagy annál szélesebb telkek oldal határosan állóbeépítési mód előírása esetén az épületek szabadon-állóan is elhelyezhetők azzal, hogy a szomszédos oldalhatáros beépítés felé minimum a területre előírt építmény magassággal megegyező oldalkertet kell kialakítani.

(6) A kialakult lakóterületeken a telek minimum 12.0 m-es szélesség esetén építhető be.

Kertvárosias lakóterület

5. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A területen Lkel-Lke5 övezetek kialakítására került sor. A beépítési módot, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási tere is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Lke1

OK

5.0

30

600

K

K

Lke2

O

5.0

30

800

16

50

Lke3

O

5.0

30

650

16

40

Lke4

OK

5.0

30

700

K

K

Lke5

SZ

6,0

30

700

18

35
(2) A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási. egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, kivételesen elhelyezhető sportépítmény, kereskedelmi szálláshely, épület, közbiztonsági építmény az OTÉK 31§ (2) bekezdés előírásainak figyelembe vételével.
A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.
(3) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az i.) háztartási célú kemence. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem. j.) állatkifutó, k.) trágyatároló, komposztáló és l.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.

Falusias lakóterület

6. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: A szabályozási terven 1.fl-Lf5 jelű építési övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagobb építmény magasságot. a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Lf1

O

5.0

30

800

16

55

Lf2

OK

5.0

30

900

K

K

Lf3

OK

5.0

30

600

K

K

Lf4

OK

5.0

30

1100

K

K

Lf5

SZ

6,0

30

1500

25

55
(2) A beépítettség számításánál a telek utca vonalától a hátsókert felé eső építési határvonalú terjedő részét lehet számításba venni.
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.
(4) A területen elhelyezhető legfeljebb kétegységes lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, a lakosságot nem zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi. szolgáltató. vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény.
(5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.

Vegyes terület

7. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek. vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

a) Településközpont vegyes terület (Vt)

b) Központi vegyes (Vk).

Településközpont vegyes terület

8. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi. szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt 1-Vt2 jelű építési övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Vt1

OK

6.0

30

1200

K

K

Vt2

OK

5.0

30

800

K

K
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 30 %-a
(4) A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16. § (2) és (3) bek. felsorolt építmények helyezhetők el a parkolóház, az üzemanyagtöltő és termelő kertészeti építmény kivételével.
A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és gar4zs a 3.5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára.

Központi vegyes terület

9. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló. elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vkl-V1,5 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot a beépítettség mértékét és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Vk1

SZK

K

30

Nem osztható

-

-

Vk2

SZ

7,5

35

3.000

30

100

Vk3

SZ

7,5

25

3.000

30

100

Vk4

SZ

20.0

25

6.000

40

150

Vk5

SZK

9,0

25

Nem osztható

-

-
(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a
(4) A központi vegyes területen (Vk) igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület. egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a tulajdonos. a használó és a személyzet számára lakások építhetők. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3.5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára üzemanyagtöltő állomás.

Gazdasági terület

10. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) kialakítására került sor.

(3) A területeken a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db. min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatba\ ételi engedély csak az ültetés után adható ki.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

11. § (1) A kereskedelmi gazdasági tervezett területet a szabályozási terv jelöli (Gksz). A területre vonatkozó előírások a következők:

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Gksz

SZ

10.5

30

2500

30

80
(2) A területen az OTÉK 19. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el.
(3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %-a
(4) Az utak mentén. minimum 5.0 m-es előkertet kell kialakítani

Különleges területek

12. § (1) A különleges területek közé a község területén a temetők (Kt), a kegyeleti parkok (Ktk) a sportterület (Ks), a turisztikai területek (Ktu); és növénykert (Kn) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási is terv tartalmazza.

(2) A temető (Kt) területén csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani. A beépítési előírások a következők:

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Kt

SZ

5.0

15

Nem osztható

-

-
Kápolna, harangtorony és harangláb építése esetén a maximális építmény magasságtól el lehet térni.
(3) A kegyeleti park (Ktk) területén kizárólag rátemetés engedélyezhető.
(4) sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények. kereskedelmi és vendéglátó. szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Ks

SZ

8.0

15

Nem osztható

-

-
(5) A turisztikai területen (Ktu) sportpályák és sportlétesítmények, kereskedelmi. vendéglátó szoláltató építmények, kereskedelmi szállásférőhelyek, szolgálati lakás illet\ e a tulajdonos részére lakás építhető az alábbi övezeti előírások alapján:

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Ktu

SZ

12.5

30

4.000

40

100
(6) A közhasználat részére megnyitott növénykertben (Kn) kereskedelmi, vendéglátó, sport és szabadidő létesítmények helyezhetők el az alábbi beépítési előírások alapján:

Övezet jele

Beépítési Mód

Építmény magasság max m

Beépítettség max %

Legkisebb telekméret
m2

Telekszélesség min m

Telekmélység min. m

Kn

SZ

5.0

2

Nem osztható

-

-
A zöldfelület minimum a terület 70 %-a
(7) A különleges területek szabad területeit fásítani kell.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közmű területek

13. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozási terv tünteti fel. (Köu-közutak. Köu-1-P parkolók, és KÖ-közmű)

(2) A közutak (Köu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.5.-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.

(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken helyezhetők el.

(6) A Köu1-P" övezetben kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató jellegű építmények is elhelyezhetők 4.5 m-es maximális ép. magassággal szabadon állóan a telekterület 2 %-áig.

(7) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és legalább egyoldalú utcai fásítás telepítése kötelező.

Zöldterületek

14. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban az OTÉK 27. §. (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2 % beépítettségig.

(4) A közpark területeken (Z) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell, legyen, melyet többszintesen kell kialakítani úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

Erdőterületek

15. § (1) A község igazgatási területén meglévő gazdasági erdők (Eg) és véderdők (Ev) és turisztikai erdők (Ee) kerültek kijelölésre.

(2) A gazdasági erdők területei (Eg), legfeljebb 0.5 %-ig építhető be 10 HA nagyságrendű területnagyságot meghaladóan az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal. Véderdö területen (Ev) építmény nem helyezhető el.

(3) A turisztikai erdő területén (Ee) turisztikai, sport, szabadidő eltöltés létesítményei, kereskedelmi, vendéglátó építménynek, állat bemutató és építményei helyezhetők el, minimum 10 HA nagyságú területen maximum 5 %-os beépítettséggel, maximum 7.5 m- es építmény magassággal.

(4) Az erdők területén telekalakítási es az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami Erdészeti Szolgálat és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.

(5) Az erdőterületeken kerítést létesíteni —a turisztikai erdő (Ee) kivételével csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

Mezőgazdasági területek

16. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak, a terven a területek jelöltek.

(2) A község igazgatási területén az alábbi merőgazdasági területek kialakítására került sor: Mezőgazdasági általános területek (Má)

• Kertes szőlő és gyümölcsös területek (Mk)
• Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0)
• Be nem építhető kertterületek (Mk0)
(2) A kialakítható terület legkisebb mértéke az általános mezőgazdasági területeken (Má) 3.000 m2, a kertterületeken (Mk) 1500 m2.
(3) A területen építményeket elhelyezni az OTÉK 29. § előírása alapján lehet.
(4) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.
(5) Az építési engedélytervnek értékelnie kell a terület csúszásveszélyességét és tisztázni kell az építmény hosszú távú fennmaradásának egyedi követelményeit.

(7) A mezőgazdasági területeken történő beruházásokhoz a vonatkozó törvény alapján be kell szerezni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását. (Lásd: Függelék.)

(6) A mezőgazdasági területek beépítésénél a 36/2002. (III.7.) Korm. rendelettel módosított OTÉK 8. §-nak (5), (6), (7), és (8) bekezdései szerinti birtokközpont kialakítására vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.
(7) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

Általános mezőgazdasági területek

17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven jelöltek (Má).

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) minimális nagyságú, vagy azt meghaladó földrészleteken a terület 2 %-os beépítettségéig maximum 120 m2 nagyságú gazdasági épület és terepszint alatti pince építhető.

(4) A mezőgazdasági műveléshez, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló lakóépület és egyéb gazdasági és állattartó építmények (tanya) minimum 1.0 HA nagyságú területen szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 5000 m2 nagyságú területen épülhet melléképületeivel együtt 3 %-os beépítettség mellett 5.0 m-es maximális építmény magassággal.

Kert, szőlő és gyümölcsös területek

18. §

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk)

(2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 1.500 m2, legkisebb szélesség 12 m.
(3) A már korábban kialakított:
- 720 m2 - nél kisebb és 12 m-nél keskenyebb földrészleten építmény nem helyezhető el.
- 720 - 1500 m2 közötti területen 3%-os beépítettséggel -- a nádas. gyep. szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével 4,0 m-es maximális építmény magassággal gazdasági épület és azzal egybeépített terepszint alatti pince helyezhető el.
- A szőlőhegyen a kialakult épület elhelyezési módhoz igazodva kell a szimmetrikus 40-45 fokos hajlásszögű égetett cseréppel fedett nyeregtetős présházak, legfeljebb 6 m széles hosszanti tömegét elhelyezni. hagyományos anyaghasználattal és nyílászárókkal, simított meszelt felületekkel.
- A tetőtér használata esetén loggiás megnyitás nem létesíthető, csak arányos méretű ablak építhető be az orom falba.
(4) Az 1500 m2-es, vagy azt meghaladó területeken gazdasági építmény 3 %-Os beépítettséggel helyezhető el 4.0 m-es maximális építmény magassággal.

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek

19. §

(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0) és a kertterületeken (Mk0)

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.
(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet Má0 esetén3.000 m2. Mk0 esetén 1500 m2
(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (az adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el. A területen terepszint alatti építmény (pince) sem építhető.

Vízgazdálkodási területek

20. § (1) A vízgazdálkodási területeket (V) a szabályozási terv jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni, és figyelembe kell venni a jelenleg hatályos korm. rendelet előírásait is. (Lásd: Függelék)

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell a jelenleg hatályos vonatkozó korm. rendelet alapján. (Lásd: Függelék)

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(6) Vízfelületek mentén 20 m-es sávon belül építmény nem helyezhető el a vízfelülethez. kapcsolódó építmények kivételével.

III. Fejezet

Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem

21. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

22. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni. hogy:

a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő.
b./ megelőzze a környezetszennyezést
c./ kizárja a környezetkárosítást.

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend. alapján az általános és ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek. (Lásd: Függelék)

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell — a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.
(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(9) A település felszín alatti víz szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó miniszteri rend. alapján „érzékeny" területnek minősül. (Lásd: Függelék)

(10) A településen a zajvédelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest Úgy kell elhelyezni. hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(11) Vízfolyások, csatornák. vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról. tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
(12) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(13) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(14) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.
(15) Természetes es természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül a meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(16) Az erózióra veszélyes területeken építmény elhelyezésére csak fokozott védelem esetén kerülhet sor.

(17) A településen üzemanyagtöltő állomás, közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó kormányrendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodást szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (igy különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra. (Lásd Függelék)

(18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása — a kommunális hulladéklerakó telepre megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(19) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.
(20) A Község területe nitrát érzékenynek minősül, ezért a vonatkozó rendelkezés (Lásd: Függelék) alapján a jó mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása kötelező.

Természetvédelem

23. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes Nemzeti Park kezelési terve határozza meg.

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nyitására az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9) Az előző pontokban tett előírásokat a terv által védelemre javasolt területeken is alkalmazni kell.

Tájvédelem

24. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(3) A belterületi új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp. rét. legelő) meg kell őrizni. (Lásd: Függelék)

Kulturális örökség védelme

25. § (1) A település helyi védett építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A műemléki és helyi védett építményeket, a műemléki környezetet és a régészeti területek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A felsorolt építmények helyi védettek.

(3) Az országos védett (műemlék) épületen és telken az építés hatósági jogkört a KÖH gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építési hatóság a KÖH-t köteles szakhatóságként bevonni.

(4) A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre vonatkozóan a hatályos Kulturális Örökség Védelméről szóló törvény előírásait kell betartani.

(5) A régészeti területeken az építéshatósági ügyekben előzetesen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda (KÖH) szakhatósági véleményét be kell szerezni. Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a KÖH-t a leletről azonnal értesíteni kell.

(6) A helyi védelmen belül két fokozatot kell megkülönböztetni:

H1 — a védelem a teljes épületre, építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre terjed ki
H2 - az épület vagy építmény valamely melléklethez csatolt vizsgálat lapokon feltüntetett részletére (pl. tömegére) vonatkozik.
(7) A helyi építészeti értékekkel rendelkező építmények felújítására korszerűsítésére, átalakítására bővítésére az általános szabályokon túl az alábbiak vonatkoznak:
a./ A H1" jelzésű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.
- A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek elvárható tiszteletbe tartásával kell megoldani
- A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
b./ A H2 jelzésű épületeknél a védelem az épület valamely részértékére terjed ki. Ezen épületek felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket kell őrizni, esetleges bontásuk után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni. Az egyes épületek részértékeit a nyilvántartási lap tartalmazza. Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, úgy a bontás után csak a meglévővel azonos. vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épület létesíthető.
(8) Helyileg, védett épület rontott homlokzata esetén az utcakép javítása érdekében az engedélyezési eljárás során az engedélyezendő építési tevékenység jellege, nagyságrendje függvényében szorgalmazni kell a vizsgálati lapok korrekciós javaslataiban foglaltakat, különös tekintettel:
-A megfelelő felületképzést és színezést
- A tagozatok részben vagy egészben történő visszaállítását
- Az eredeti arányú nyílászárók részben vagy egészben való visszaállítását
-A homlokzatok, tetők rosszul megépített részeinek a visszaállítását
- A főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységei eredményező átépítését
- A kerítések, kapuk visszaállítását, illetve az utcaképhez illeszkedő átépítését. Az épület és hozzá tartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.
(9) A helyi védelem bármely fokozata alá vont épületen, építményen külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát — függetlenül attól. hogy az általános esetben az építési engedély alapján vagy a nélkül végezhető — megkezdeni, végezni, a védelem alatt álló épület rendeltetését megváltoztatni csak az elsőfokú építésügyi hatóság által. e helyi építési előírások, és a vizsgálati lapok korrekciós javaslatainak a figyelembe vételével meghatározott módon és előzetes hozzájárulásával szabad. Az eljárás során ki kell kérni a települési-, ennek hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.
(10) Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a védelem megszüntetése után adható engedély a felmérési és foto dokumentáció elkészítését követően.
IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere Építésjogi követelmények

26. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történt építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja
- közérdeket nem sért,
- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

27. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az ép, hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részére járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút mellépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

28. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezések

29. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) A beültetési kötelezettséget a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell írni.

(5) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető 30.000 forint összegű pénzbírsággal sújtható.

(2) E rendelet a jóváhagyást követő 30-ik napon lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a somogyvámosi 0183 hrsz-ú területre vonatkozó 14/2005 (V.24.) számú rendeletben foglaltakat fenntartásával a „Somogyvámos Község Rendezési tervéről”- szóló 9/1993. (X1.24.) számú rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

31. § Ez a rendelet 2006. április 27-én lép hatályba.

1

Az 1. § (4a) bekezdését a Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.