Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2013. 04. 05

Somogyvámos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

2013.04.05.

Somogyvámos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény ( a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht) 97. § (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Somogyvámos Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra és követelésekre,

b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, az értékesítési célt szolgáló dolgokra, valamint a közterület használatára és a közterületi parkolók üzemeltetésére, vonatkozó eljárásokra.

II. Fejezet

A vagyongazdálkodás általános szabályai

2. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3) Az Önkormányzat a vagyonával a jóváhagyott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve szerint gazdálkodik.

Az Önkormányzat vagyona

3. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek lehetnek.

Törzsvagyon

4. § A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),

c) törvény vagy helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

5. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak a Nvtv. 5. §. (3) bekezdésének megfelelően

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

d) köztemetők ,

e) az önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),

f) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel forgalomképtelenné nyilvánít .

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 1.melléklete tartalmazza.

6. § (1) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül az Nvtv. 2 mellékletében meghatározott, valamint törvényben, vagy az önkormányzat rendeletében ekként meghatározott a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem.

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg. E rendelet hatályba lépését követően e körbe sorolandó vagyonelemeket a 4. mellékletben szerepelteti.

7. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

a) az Önkormányzat fenntartása alatt álló kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális, és egyéb intézmények használatában lévő ingatlanvagyon,

b) az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,

c) műemlékingatlanok

d) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti emlékek

e) muzeális gyűjtemények és emlékek

f) játszóterek, pihenőterek

g) közművek, vízi közművek

h) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan

forgalomképessé nyilvánít.

(2) A korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Üzleti vagyon

8. § Önkormányzati üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a 5–7. §-ban rögzített törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

9. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az Öreglaki Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

A vagyonelemek minősítése

10. § (1) Az önkormányzat vagyonának 5–8. §-ban meghatározott minősítése abban az esetben változtatható meg, ha a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat megváltozása ezt szükségessé teszi.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná abban az esetben minősíthető át, ha megszűnt a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat, vagy a kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyon körébe abban az esetben kell átsorolni a vagyonelemet, ha

a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) az átminősítést településrendezési változás szükségessé teszi.

(4) Az átminősítést kezdeményezheti

a) a (2) bekezdésben meghatározott esetben a polgármester, a jegyző, vagy az érintett kötelező önkormányzati feladatkör felügyeletét ellátó bizottság;

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben az a) pontban felsoroltak mellett a főépítész is.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

11. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a) törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és,

b) üzleti vagyon bontásban tartalmazza. Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(2) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

(3) Az éves zárszámadáshoz a vagyon állapotáról vagyonkimutatást kell készíteni.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

12. § (1) Az önkormányzat által megszerezni kívánt vagyonelem, valamint a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó ingatlan kivételével a hasznosításra – ide értve a kezelésbe, használatba vagy bérbe adást is - vagy elidegenítésre szánt önkormányzati vagyonelem forgalmi értékét hasznosítás vagy elidegenítés előtt meg kell határozni.

(2) A megszerezni kívánt vagyonelem forgalmi értékét nyilvántartásba vett ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező személy által készített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben kell meghatározni.

(4) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítése, tulajdonjogának bármely formában történő átruházása esetén

a) az ingatlan vagyonelem forgalmi értékét nyilvántartásba vett ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező személy által három hónapnál nem régebben készített forgalmi értékbecslés alapján;

b) az ingó vagyonelem forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték alapján;

c) a vagyoni értékű jog forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték alapján;

d) a tőzsdei forgalomban szereplő üzletrész értékét a Budapesti Értéktőzsdén kialakult napi árfolyam szerinti értéken;

e) az egyéb üzletrész értékét a kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon, ennek hiányában 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés szerinti értéken, ennek hiányában névértéken;

f) az értékpapír vagyon értékét a Budapesti Értéktőzsdén kialakult napi árfolyam szerinti értéken, ennek hiányában névértéken kell meghatározni.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlásának közös szabályai

Rendelkezési jogok gyakorlása

13. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a Polgármester gyakorolja.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

(4) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tárgyait a Nvt.3. §.( 1 ) bekezdés 19. pont b.) alpontjában megjelölt vagyonkezelőre vagy egyéb a Nvt. 3. § ( 1 ) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetre bízhatja.

(5) A megbízott a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségét.

Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemre önkormányzati közfeladat hatékonyabb ellátása végett vagyonkezelői jogot létesíthet.

15. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására vonatkozó döntést megelőzően meg kell határozni

a) azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, amely a feladat ellátásához szükséges vagyon kezelésbe adása útján hatékonyabban látható el, és;

b) a vagyonkezelői jog ellenértékét.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértéke megegyezik a tárgyévi költségvetésben, illetve üzleti tervben a vagyonkezelés alapjául szolgáló közfeladat ellátására meghatározott – önkormányzati támogatás nélkül számított – saját bevétel öt százalékával.

(3) A vagyonkezelő a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel évente a vagyonkezelői jog ellenértékének megfelelő összegű vagyonkezelői díjat fizet az önkormányzat számára.

(4) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, valamint a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető.

16. § (1) A vagyonkezelő felújítási, pótlólagos beruházási feladatához kapcsolódóan a képviselőtestület az éves költségvetésben dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést megelőzően előzetesen meg kell kérni a vagyonkezelő szervezet vezetőjének véleményét, amelynek figyelembe vételével a képviselő-testület a vagyon állagának megóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet határoz meg.

(3) A vagyonkezelő köteles a jó gazda gondosságával eljárni a kezelt vagyon működtetése során. E kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.

(4) A vagyonkezelő

a) az általa kezelt önkormányzati vagyonnal kapcsolatos költségekről és a vagyon állagát érintő változásokról nyilvántartást vezet, arról az Önkormányzat Gazdasági Szervezete számára évente, a költségvetési koncepció elfogadása előtt adatot szolgáltat;

b) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt kötelezettségeket.

17. § (1) A vagyonkezelői tevékenység ellenőrzését az Önkormányzat Gazdasági Szervezete látja el.

(2) Az Önkormányzat Gazdasági Szervezete a vagyonkezelői tevékenység ellenőrzését a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési ütemterv szerint, valamint esetileg elrendelt ellenőrzés keretében végzi.

(3) A vagyonkelezés ellenőrzéséhez a vagyonkezelő az éves ellenőrzési ütemtervben meghatározott gyakorisággal adatot szolgáltat az Önkormányzat Gazdasági Szervezete számára.

18. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint a szerződés általános tartalmi elemein kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ellátandó önkormányzati közfeladatot - különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot,

b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező, az eszközök értékét is tartalmazó tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket,

e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, a vagyonkezelő által az Önkormányzat számára fizetendő vagyonkezelői díj mértékét, ingyenes átengedés esetén az ingyenesség tényét, a vagyonkezelői díj megfizetésének gyakoriságát,

f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g) az Önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat.

19. § (1) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha

a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ellene végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló intézkedésre került sor,

c) 3 hónapnál régebbi lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) a vagyonkezelő szervezet tulajdonosi szerkezete megváltozik.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

20. § (1) A hatósági határozattal megállapított vezetékjogi engedély ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötésekor ötmillió forint ellenértékig a Polgármester, ötmillió forintot elérő vagy meghaladó ellenérték esetén a Képviselő-testület dönt.

(2) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor ötmillió forintot el nem érő egyszeri ellenérték, vagy éves használati díj és tíz évet meg nem haladó időtartam esetében a Polgármester dönt. A ötmillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj esetén – függetlenül az időtartamtól – továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes) használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terv szerint lefolytatott telekrendezési eljárássorán – a közterületből való kivonás megtörténtét követően – a közterületre vonatkozó telekrendezési határozat végrehajtását szolgáló illetve közutak megnyitása során az érintett telektulajdonosokkal szükségessé váló adás–vételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor, ötmillió forint értékhatárig a Polgármester dönt. Ötmillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó adásvételi, csere és egyéb megállapodás megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A Polgármester dönt:

a) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról történő lemondásról,

b) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,

c) az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési illetve terhelési tilalom feloldásáról,

d) az elővásárlási jog lemondásáról szóló nyilatkozat megadása tárgyában.

Az Önkormányzat javára történő vagyonlemondás elfogadása

Követeléskezelés, követelésről való lemondás

21. § (1) Az önkormányzatot, valamint az általa irányított költségvetési szervet megillető lejárt követelés teljesítése végett a Közös Önkormányzati Hivatal a követelés lejártát követő 15 napon belül, majd legalább havonta az önkéntes teljesítésre történő felhívást küld a követelés kötelezettjének, egy éven túli, 5.000.- Ft-ot meghaladó lejárt követelés teljesítése végett végrehajtási eljárást kezdeményez.

(2) Az önkormányzatot, valamint az általa irányított költségvetési szervet megillető követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha az legalább öt éve behajthatatlan, és

a) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés nem hajtható be, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

b) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

c) a követelés kötelezettje bizonyíthatóan nem lelhető fel, vagy;

d) a felszámolási eljárás, a csődeljárás, vagy a bíróság bevonásával történő végrehajtási eljárás során a követelésről való lemondásról felszámolói egyezség, csődegyezség, vagy bírói egyezség megkötésére került sor. Ilyen egyezség abban az esetben köthető, ha a követelés részben vagy egészben előreláthatólag nem realizálható, és a követelésről vagy annak egy részéről való lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat fizetőképességét.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában említett egyezség a követelés egészének vagy egy részének részletekben történő teljesítésére, a követelés egy része megfizetésének határozott időre szóló elhalasztására, vagy a követelés egészének vagy egy részének elengedésére irányulhat. Az egyezségi tárgyalás során az e bekezdésben leírt sorrend szerinti teljesítést kell megkísérelni.

(4) Az önkormányzatot megillető követelésről való lemondásról, valamint a (2) bekezdés

d) pontjában említett egyezség megkötéséről

a) egymillió forint értéket meg nem haladó követelés esetén a polgármester;

b) egymillió forint értéket meghaladó követelés esetén a képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy

peren kívüli egyezség kötése

22. § (1) A Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére egymillió forintot meg nem haladó perértékig a Polgármester jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó perérték esetén az egyezség megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

23. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása a (6) bekezdésben foglaltak kivételével csak versenyeztetés útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet. A versenyeztetési eljárást legalább 30 napra kell nyilvánosan meghirdetni egy országos napi-, vagy heti lapban és az önkormányzat internetes honlapján. Rendkívüli gazdasági érdekből és megismételt versenyeztetési eljárás során ettől eltérően legalább 5 napos határidővel lehet meghirdetni az átruházási eljárást az önkormányzat internetes honlapján való közzététellel és a korábbi eljárás során ismertté vált potenciális ajánlattevőknek való közvetlen megküldésével.

(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(5) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását illetve más módon történő hasznosítását:

a) a Képviselő-testület és bizottságai;

b) a Polgármester;

c) a Jegyző;

d) az Önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.

(6) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni ingatlan értékesítés, hasznosítás, és bérbeadás esetén ha az önkormányzati vagyon értéke a 10 millió forintot, más önkormányzati vagyontárgy estében, annak értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.

IV. Fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

24. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

(3) Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését a Nvt. 3. § ( 1 ) bekezdés 19. pont b) alpontjába foglalt vagyonkezelőkre, vagy a Nvt. 3. §. ( 1 ) bekezdés 1 pontjában nevesített egyéb átlátható szervezetre bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló bérleti szerződések megkötése kérdésében

a) öt évet meg nem haladó időtartam esetén a Polgármester,

b) minden egyéb esetben a Képviselő-testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti

rendelkezési jog gyakorlása

25. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése gazdasági társaságba és alapítványba való vitele a (2) bekezdés kivételével a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

(3) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

(4) Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja, és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

26. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, az Önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezek elidegenítéséről, bérbeadásáról egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről egymillió forint értékhatárig a Polgármester, az ezt meghaladó érték felett a Képviselő-testület dönt.

V. Fejezet

Eljárási szabályok

27. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.”

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Somogyvámos Község Önkormányzata 16/2006.( VII. 27.) rendelete, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.