Ságvár Község területén lévő közterületek alapvetően a közösség céljait szolgálják. A közterületek felől látható épületeken, építményeken, a rendeltetésszerűen hirdetésre, reklámcélra szolgáló berendezések elhelyezésére - mivel jelentősen befolyásolja a településképet - helyi előírásokat szükséges alkotni. Ezek szem előtt tartásával az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése alapján és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54.§ (1) bekezdésében foglaltakra, Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ Rendelet célja azon helyi előírások megállapítása, amelyek településképi, környezetvédelmi, ellátási, közegészségügyi, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használat, valamint a hirdetési és  reklámcélú építmény, reklámszerkezet, reklám-, cég-, címtábla elhelyezésének szabályait.

2. A rendelet hatálya

2.§ A rendelet hatálya Ságvár Község közigazgatási területén lévő közterületekre, és közterületekről látható hirdetési, reklámcélú építményekre, reklám-szerkezetekre valamint építményeken reklám-, cég-, címtábla elhelyezésére terjed ki.  

3. Értelmező rendelkezések

3.§ E rendelet alkalmazásában:

1.  Közterület:

• közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván,
• egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrésze.

1. Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m²-t meghaladó alapterületű építmény.
2. Fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas 2 m²-t meg nem haladó alapterületű építmény.
3. Konténer-barakk: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz nem rögzített, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas, áru, göngyöleg, szerszám, egyéb eszközök tárolására használható építmény.
4. Alkalmi árusítás: néhány napos (legfeljebb 5 nap), általában rendezvénnyel összekötött árusítás.
5. Mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja magával viszi az eladásra kínált árut pl. kosárral, triciklivel, fagylaltos kocsival, kisteherautóval, mozgóboltként üzemelés stb.
6. Hirdetmény: papírra nyomtatott szöveges közérdekű közlemény.
7. Plakát: papírra nyomtatott vagy ábrával, fényképpel meghatározott célra szóló felhívás vagy reklám.
8. Reklámtábla, reklámfelület, cégfelirat, cég- és címtábla: fa, fém, műanyag, illetve bármely más anyagon lévő felirat, amely a cég nevét, címét, tevékenységét, a céggel kapcsolatos bármely információt illetve reklámszöveget tartalmaz.
9. Hirdetési, reklámcélú építmény, reklámszerkezet: minden olyan, a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő berendezés vagy eszköz, amelynek célja, hogy a járdán és a közúton közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, termékre, eseményre, létesítményre.
10. Nyílt köztéri árusítás: olyan építményen kívüli kereskedelmi tevékenység, amely során az eladó az árut közvetlenül a közterületre helyezi ki (pl. asztalra, pultra stb.)
11. Festett reklámfelület: fafelületre, vakolatra festett reklámcélú felirat, szöveg, ábra, cégfelirat.

II. fejezet

A közterület használata és a közterület-használati hozzájárulás

4.§ (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja.

2. A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
3. A közterület rendeltetésétől eltérő célú használat az, ha e használat akadályozza a közterület mások általi rendeltetésszerű igénybevételét.
4. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban:
   közterület-használat) a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
5. A közterület használatára vonatkozó hatósági döntési jogkört a Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza.
6. Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

1. a közterület fölé a homlokzati falsíktól 10 cm-en túl nyúló üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), továbbá hirdető-berendezés, reklámtábla, cég- és címtábla (világító és világítás nélküli) elhelyezésére,
2. önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó (világító és világítás nélküli), továbbá a közterület légterében kifeszített önálló hirdető-berendezés elhelyezésére,
3. árusító és árusítással kapcsolatos pavilon, áru tárolására szolgáló konténer (szekrény) ideiglenes elhelyezésére,
4. elárusítóhelyek, üzletek előtti áruk bemutatására,
5. alkalmi és mozgóárusításhoz, mozgóbolt működtetéséhez, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez,
6. a külön jogszabály szerint közterületen árusítható termékek közterületen történő árusításához,
7. vendéglátó-ipari előkert céljára,
8. kiállítás, sport-, kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység folytatásához,
9. javításra váró személygépkocsik tárolására,
10. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék valamint tüzelőanyag – 72 órát meghaladó – tárolására,
11. a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódóan fenyőfa közterületi árusítására.
12. minden egyéb esetben, amely a (7) bekezdésben nem szerepel.

7. Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

1. közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,
2. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
3. közterületen illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett összes nyomvonalas létesítmény hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz,
4. az élet- és balesetveszély-elhárítási munkák végzéséhez,
5. díszítési célú tárgyak (pl. virágláda, virágkosár) elhelyezéséhez,
6. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez
7. lakókocsi, valamint 1000 kilogrammnál kisebb tengelyterhelésű (vontatmány) utánfutó – maximum 48 óráig tartó – tárolására.
8. a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvények megtartásához illetve az ahhoz szükséges építmények, berendezések kihelyezéséhez.

8. ^[1]A (7) bekezdésben megjelölt esetekben a közterület használatát a Közös Önkormányzati Hivatalnál előzetesen be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a (7) bekezdés h) pontjában foglalt esetre.
9. Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

1. vendéglátóipari létesítményre, (kivéve az 4. § (6) bekezdés h) pontját)
2. végleges jellegű pavilon létesítésére,
3. sátorgarázs létesítésére (ponyvás, fóliás), lakókocsi, barakk jellegű létesítmény elhelyezésére,
4. járda, útpálya területére, mobil tábla ("A" tábla) elhelyezésre,
5. közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
6. elárusítóhelyek, üzletek környékén áru és göngyöleg folyamatos tárolására,
7. közterületen zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, bemutatására és ilyen termékek értékesítésére,
8. olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatású, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyezteti,
9. haszonjármű tárolására (tehergépkocsi, autóbusz, mezőgazdasági vontató, lassújármű, munkagép), jármű javítására
10. érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező, forgalomból véglegesen kivont bármilyen típusú gépjármű tárolására, tekintet nélkül arra, hogy rendszámmal rendelkezik, vagy nem
11. lakókocsi, valamint 1000 kilogrammnál kisebb tengelyterhelésű (vontatmány) utánfutó – 48 órát meghaladó tárolására.

10. Nem adható közterület-használati hozzájárulás annak,

1. akinek egy éven belül a hozzájárulást szabálytalan közterület-használat vagy díjfizetési hátralék miatt visszavonták, vagy díjfizetési hátraléka van,
2. akit egy éven belül közterület-használati hozzájárulás hiányában szabálysértési büntetéssel sújtottak.

11. Közterület-használati hozzájárulás csak a V. fejezet 15. § (3)-(5) bekezdésekben felsorolt létesítmények, továbbá ideiglenes pavilon, vendéglátóipari előkert, szobor, emlékmű, díszkút építési engedélyének megszerzése után adható.

4. A közterület-használat hozzájárulás kérelmezése, kiadása, időtartama

5.§ (1) Közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

2. A hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
2. a közterület-használat célját és időtartamát,
3. a közterület-használat idejének, helyének, pontos területnagyságának (m²) és módjának  meghatározását,
4. építési engedélyhez kötött létesítmény építési engedély számát,
5. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói engedély) számát és tevékenységi körét.

3. A kérelmet a közterület-használat megkezdésének tervezett időpontja előtt legalább 10 munkanappal kell benyújtani.

4. Előzetes szakhatósági véleményt (hozzájárulást) kell beszerezni:

1. a közút  (járda) területét érintő közterület-használati hozzájárulás meg-adásához a közút kezelőjétől, ha a kezelő nem az Önkormányzat,
2. ^[2]a Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetétől a 210/2009.(IX.29.) Korm. rendeletben előírt esetekben.

5. Közterület-használati hozzájárulási kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a rendezési terveket, a településképi, műemlékvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, a balesetvédelmi követelményeket, valamint a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket.
6. A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell:

1. a jogosult nevét, lakhelyét (cég székhelyét, telephelyét),
2. a közterület-használat célját, időtartamát, a közterület-használat helyét, módját és mértékét (m² vagy nap) és egyéb feltételeinek meghatározását,
3. utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóság hozzájárulásában foglalt előírások megtartása esetén érvényes,
4. a hozzájárulás érvényének megszűnése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot - kártalanítási igény nélkül - helyreállításának kötelezettségét,
5. a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírásait,
6. a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, időpontját.

7. A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:

1. a kérelmezőnek,
2. a közreműködő szakhatóságoknak,
3. Siófok Város Rendőrkapitányságának, érdekeltség esetén,
4. ^[3]a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Pénzügyi ügyintézőjének.

8. A közterület-használati hozzájárulás más személyre nem ruházható át.
9. Ha a közterület használata építési engedélyhez kötött, akkor előzetes közterület-használati hozzájárulást kell kiadni az építési engedélyezési eljáráshoz. A végleges hozzájárulást az építési-, illetve használatbavételi engedély jogerőre emelkedéséig be kell szerezni.
10. Közterület-használati hozzájárulás vendéglátóipari előkert céljára maximum öt, reklámhordozó céljára maximum öt, pavilon létesítésére maximum öt, egyéb esetekben maximum három évi időtartamra adható.
11. A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
12. A közterület-használattal kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény szabályai szerint kell eljárni.
13. A közterület rendeltetéstől eltérő használata hatósági szerződés megkötése útján is engedélyezhető.
14. A hatósági szerződésre a hatósági határozattal kiadott hozzájárulásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

5. A közterület-használati díj

6.§ (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles fizetni.

2. A közterület-használati díjak mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
3. A közterület-használati díjak mértékét minden év március 31-ig felül kell vizsgálni.
4. Ha a közterület-használat célja a mellékletben felsorolt szabályozott díjtételek közé nem sorolható be, egyedi kölcsönös megegyezés alapján kell megállapodni a díj nagyságában.
5. A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó - az alapterületén túlnyúló - szerkezet (ponyva, tető, előtető) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.
6. Hirdetőtábla, reklámtábla, cég- és címtábla esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni, kétoldalú táblának mindkét felületét számítani kell.
7. A számítás szempontjából minden megkezdett m²-t, napot, hónapot egész m² –nek, napnak illetve hónapnak kell számítani.
8. A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterületet a fizetendő díj szempontjából egységesen egy négyzetméternek kell tekinteni.
9. A 4. § (6) bekezdés c) pontja szerinti célra a díjat minimálisan 10 m² területre kell megállapítani.
10. A közterület-használati díjak havi, napi díjak.
11. Az eredeti állapot helyreállítási kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása idejére, valamint a hozzájárulástól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben történő használat időtartamára az egyébként irányadó közterület-használati díj kétszeresét kell megállapítani.
12. Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,         
2. közművek (elektromos-, gáz-, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szervek feladatellátását szolgáló létesítményeinek elhelyezéséért,
3. a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezéséért,
4. szobrok, emlékművek, vízkutak, vízmedencék, alapzatos zászlótartók és egyéb köztárgyak elhelyezéséért, 
5. azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen élet- vagy balesetveszély elhárítását szolgálják,
6. a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,
7. az épület homlokzatán falsíkban elhelyezett, egy rendeltetési egységhez tartozó reklám-, cég- és címtábla után,
8. ha a jogi és magánszemély részére szállított tüzelő-, építőanyag, egyéb tárgy vagy törmelék ideiglenes tárolása a 72 órát nem haladja meg,
9. kerékpártároló elhelyezésére, ha nincs összefüggésben a reklámozással,
10. köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezésére,
11. önkormányzat és intézményei által elhelyezett cég- és címtábla, tájékoztató, eligazító táblák után, 
12. választási kampányt szolgáló mobil hirdető-berendezések elhelyezéséért, a szavazást követő 30 napig.

13.  Polgármester indokolt esetben - közérdekből, méltányosságból – a megállapított díjat - kérelemre - mérsékelheti vagy elengedheti. E jog gyakorlásából eredő bevételkiesés nagyságáról a költségvetési beszámolóban tájékoztatja a Képviselő-testületet.

6. Közterület-használati hozzájárulás megszűnése, jogellenes használat

7.§ (1) A közterület-használati hozzájárulás érvénye megszűnik:

1. a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,
2. a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
3. a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással,
4. rendkívüli visszavonással, ha a jogosult:

• a közterületet nem a hozzájárulásban szereplő célra, mértékben és módon használja,
• a közterület-használó díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget.

1. a közterület-használat engedélyezése tárgyában megkötött hatósági szerződés megszűnésével.

2. A közterület-használat fontos közérdekből megszüntethető.
3. A közterület-használati hozzájárulás érvénye akkor is megszűnik, ha a jogosult bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy. Az eredeti állapotot - kártalanítási igény nélkül - köteles visszaállítani.
4. A közterület-használati hozzájárulás érvénye a lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemre meghosszabbítható. A meghosszabbítás kérelmezésére és az engedélyezésére az e rendeletben vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
5. A jogosult kérelmére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztás adható. Ezen időtartamra a 6. § (11) bekezdés szerinti díjat kell fizetni.
6. Aki közterületet a hozzájárulástól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül a közterület eredeti állapotát helyreállítani. 
7. Aki az (1) bekezdés szerinti felhívásnak 8 napon belül  nem tesz eleget, a 6. §. (11) bekezdés szerinti díjat köteles fizetni a ténylegesen használt időtartamra.
8. A közterületen jogellenesen elhelyezett tárgyak, berendezések, áruk, táblák elszállítására - eredménytelen felszólítást követően - az önkormányzat jogosult. Az elszállítás és a tárolás költségét a közterületet jogosulatlanul használó köteles megfizetni.

III. fejezet

Közterület felbontás rendje

7.Hatáskörök

8.§ (1) Közterület felbontása esetén az engedélyező hatáskörök az alábbiak szerint alakulnak:

1. ^[4]Közút- és járda felbontása esetén: jegyzői engedély
2. Egyéb közterület felbontása esetén: Tulajdonosi hozzájárulás (engedély) szükséges, melyet a Ságvár Község Önkormányzata megbízásából a Polgármester gyakorol.    (Továbbiakban: Hatóság)

2. A hozzájárulás megtagadásával, vagy előnytelen feltételek meghatározásával szemben a következő fellebbviteli fórumokhoz lehet fordulni:

1. Közút- és járda felbontása esetén: Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvár
2. Egyéb közterület felbontása esetén: Ságvár Község Önkormányzatának Képviselőtestülete.

8. Általános szabályok

9.§ (1) Közterületen bontási munkát az engedélyező hatóság hozzájárulásával lehet végezni. A hozzájárulásban a Hatóság feltételeket írhat elő. A hozzájárulást a felbontási munkák megkezdése előtt kell kérni.

2. A közterület felbontási és felbontással járó egyéb munkák végzése során az engedélyezésnek a közlekedés biztonságára és a közbiztonságra maximálisan figyelemmel kell lennie. A felbontás és helyreállítás során az engedélyben rögzítetteket be kell tartani.
3. Az igénybevételt kérő a hozzájárulást felbontási helyenként a rendelet 1. számú mellékletében szereplő letéti díj előzetes befizetése után kaphatja meg. A letéti díj visszafizetésére akkor kerülhet sor, amikor a munkák befejezését követően a hatóság megbízottja a helyreállított területet hiánytalanul átvette, ennek tényét jegyzőkönyvben rögzítette.
4. Téli időszakban (november 1.— március 31.) közterület felbontáshoz - a szükségszerű azonnali hibaelhárítás esetét kivéve – csak indokolt esetben adható engedély.
5. A Hatóság engedélye nélkül közterület felbontása abban az esetben történhet (indokolt eset), ha a közmű, halasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az indokoltságot a Hatóság jogosult felülvizsgálni. Ebben az esetben a felbontás megkezdésétől számított 24 órán belül a közmű kezelője köteles bejelenteni a Hatóságnak. A közterületet igénybe vevő köteles a szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni, és az igénybevett közterületet a Hatóság előírásai szerint helyreállítani.
6. Amennyiben az engedélyes a megállapított határidőt nem tartja be, úgy az engedélyező hatóság a befejezéshez szükséges munkákat az engedélyes terhére (költségére) jogosult elvégeztetni. E rendelkezés az üzemzavar elhárítási munkákra is vonatkozik.
7. Ha a véglegesen helyreállított közterületen a munka nem megfelelő elvégzése miatt az átvételt követően süllyedés, vagy hiba mutatkozik, az engedélyest később is kötelezni kell a hiba megszüntetésére. Az utólagos helyreállítási kötelezettséget, valamint a költségének viselését az engedély kiadásának időpontjában megkötött szerződésben kell rögzíteni. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből származó károkért az engedélyest terheli a felelősség.
8. Közterület felbontásához hozzájárulást új közmű létesítése, közmű rekonstrukciója esetén a beruházó kérelmére lehet kiadni.
9. Közműjavítás esetén a bontási hozzájárulást a közmű kezelője is kérelmezheti.
10. Az Önkormányzat beruházásában történő átépítés, korszerűsítés és felújítás esetén a közmű tulajdonosa, illetve üzemeltetője köteles az önkormányzattal megállapodást kötni.

9. Közterület felbontási kérelem és engedély

10.§ (1) Közterület bontási hozzájárulás kiadására kérelem alapján kerül sor.

2. A közterület bontásához szükséges hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően

1. a felbontást kérő nevét és címét,
2. az igénybevétel céljának és módjának leírását,
3. az igénybevett közterület jellegét (közút, járda, padka, zöldsáv, parkoló, stb.)
4. az elfoglalni kívánt terület pontos nagyságát m²-ben és pontos paramétereit – hosszúság, szélesség, magasság, stb.)
5. az igénybevételért és szakszerű helyreállításért felelős személy nevét és címét,
6. az igénybevétel időtartamát.

3. Amennyiben technológiai okokból a munkavégzés szünetel, úgy a kérelemben ennek okát és időtartamát külön meg kell határozni.
4. ^[5]A közterület használati díjat az igénybevevőnek a hozzájárulás átvételekor kell a Hivatal pénztárába befizetnie, vagy annak előzetes átutalását igazolnia.
5. A közterület felbontási engedélynek minden fontos adatot tartalmaznia kell, formai és tartalmi elemeinek meghatározására az engedélyező jogosult.

10. Különleges szabályok

11.§ (1) Újonnan létesített út- vagy járdaburkolat elkészültétől számított 5 éven belül, illetve park- vagy zöldterület létesítésétől számított 2 éven belül közterület bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben a Hatóság külön engedélye alapján adható. Ebben az általánosnál szigorúbb feltételek szabhatók meg.

2. Amennyiben az újonnan épített, vagy felújított burkolatot 5 éven belül hibaelhárítás céljából felbontják, úgy azt az engedélyes köteles helyreállítani e rendelet 3. sz. melléklete szerint.
3. Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület-bontáshoz kér engedélyt, amelynek mértéke, vagy egyéb ok miatt a szakaszolás indokolt, a Hatóság a hozzájárulást – helyszíni bejárás alapján – szakaszolt közterületbontáshoz adja meg.
4. Ha a körülmények indokolják, a Hatóság a hozzájárulásban a helyreállításra két határidőt állapíthat meg:

1. az ideiglenes helyreállítás határidejét
2. a végleges helyreállítás határidejét.

5. Az engedélyben forgalombiztonsági okok miatt előírható a közterület azonnali helyreállítása.
6. Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő nyomvonal igénybevételére, vagy határidő módosítására van szükség, úgy a Hatóságtól azonnal hozzájárulást kell kérni.
7. ^[6]Az engedély megadásával egyidejűleg az engedélyező megállapodást köt a közműtulajdonossal, illetőleg a kezelővel, vagy üzemeltetővel az azonnali beszedési megbízás, vagy azzal egyenértékű más beszedési mód érvényesíthetőségére vonatkozóan, a Közös Önkormányzati Hivatal által, a hozzájárulást kérő helyett esetlegesen elvégzett munkák költségeinek behajtására.

11. Ellenőrzés

12.§ (1) A felbontott közterületek helyreállításának folyamatos ellenőrzéséről a Polgármester gondoskodik. A felbontott közterületek helyreállítását az érvényben lévő műszaki szabványok és irányelvek figyelembevételével e rendeletben meghatározottak alapján kell elvégezni.

2. Amennyiben a burkolatbontással járó munkavégzés bármely ok miatt szünetel, úgy a kérelmező köteles azt a Hatóságnak bejelenteni. Ez esetben előírható a közterület azonnali helyreállítása.
3. Ha a munkavégzés technológiai okok miatt határidőre nem fejeződött be, vagy egyéb okból 3 napnál tovább szünetel, az Önkormányzat jogosult a felbontott közterületet a kérelmező költségére helyreállítani.

IV. fejezet

Üzemképtelen járművek tárolása közterületen

13.§ (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen járműnek minősül az 4. §. (6) bekezdés i) pontja szerint, valamint az 4. §. (9) bekezdés k.) pontjában meghatározott jármű.

2. Közterületen üzemképtelen járművek közterület-használati engedély nélkül nem tárolhatók. Az üzembentartó, vagy tulajdonos (a továbbiakban üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet köteles saját költségén haladéktalanul eltávolítani.

3. Közterület-használati engedély kizárólag javításra váró gépjármű mellékúton való tárolására, és legfeljebb 30 napra adható ki. Főútvonalon üzemképtelen járműre közterület-használati engedély nem adható ki.

4. A jármű üzembentartója köteles a közterület-használati engedélyt a járművön jól látható és olvasható helyen (szélvédőüveg mögött) elhelyezni, illetőleg amennyiben a jármű hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, úgy hasonló módon feltüntetni a nevét és címét.

5. Az engedély nélkül, illetőleg jelen rendelet megszegésével tárolt üzemképtelen járműveket az önkormányzat elszállíttatja. A baleset során megsérült és elhagyott járműveket az út kezelője eltávolíttathatja, és e célra kijelölt telephelyre szállíttathatja. Mindkét esetben a rendőrhatóságot is értesíteni kell.

6. Amennyiben a gépjármű rendszáma, vagy a gépjárművön talált más azonosító hely alapján a gépjármű üzembentartója megállapítható, az elszállítás előtt fel kell szólítani – a következményekre vonatkozó tájékoztatás mellett – a gépjármű közterületről való eltávolítására. Amennyiben a felszólításnak 3 munkanapon belül nem tesz eleget, úgy az önkormányzat jogosult az e rendeletben foglaltak szerint a további intézkedések megtételére.

7. Ha a gépjármű üzembentartója nem állapítható meg, a közterületről történő elszállítást azonnal el lehet rendelni.

8. A jármű műszaki állapotáról – szükség esetén szakértő bevonásával – jegyzőkönyvet kell felvenni, melyekhez fényképfelvételeket kell csatolni. Ha a gépjármű felnyitására is sor kerül, a jegyzőkönyvben fel kell sorolni a járműben található tárgyakat is.

9. A jogellenesen tárolt járműveket az erre a célra kijelölt telephelyre kell szállítani és ott az üzembentartó veszélyére tárolni.

10. A kényszerszállítással és tárolással együtt járó minden költség az üzembentartót, hatósági engedéllyel nem rendelkező jármű esetében a tulajdonost terhelik.

11. Amennyiben az üzembentartó, vagy a tulajdonos kiléte megállapítható, a beszállítás napjától számított 15 napon belül írásban fel kell szólítani a jármű 30 napon belüli elszállítására.

12. Amennyiben a tulajdonos kilétének megállapítására a jármű felnyitását igényli, úgy a beszállítást követő 15. és 30. nap között két tanú jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni, és a szükséges adatok megállapítását követően le kell zárni. A jegyzőkönyvben a felnyitás és a lezárás tényén felül rögzíteni kell az azonosításhoz szükséges adatokat, a járműben talált tárgyak felsorolását és a felnyitás során tapasztalt, beszállításkor nem rögzített sérüléseket. Az üzembentartó kilétének megállapítását követő 15 napon belül őt írásban fel kell szólítani a jármű 30 napon belüli elszállítására.

13. A felszólítás ellenére ki nem váltott üzemképtelen gépjárművek értékesítését, vagy ha ez nem lehetséges, megsemmisítését az önkormányzat a határidő eredménytelen elteltét követő 30. naptól engedélyezheti.

14. Amennyiben az üzembentartó, vagy tulajdonos kiléte nem állapítható meg, az üzemképtelen járművet 3 hónapig kell tárolni. Ha a járművet az arra jogosult nem váltja ki, ezt követően lehet értékesíteni, vagy ennek eredménytelensége esetén megsemmisíteni.

15. Az értékesítésre a talált dolgok értékesítésére és megsemmisítésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

16. Az értékesítés során befolyt összeg az Önkormányzatot illeti meg, de ki kell az összegből egyenlíteni a szállítással és tárolással, valamint az értékesítéssel felmerült költségeket.

17. Az üzembentartó, vagy tulajdonos a polgári jog elévülési idején belül az értékesítés során befolyt – kényszerszállítással és tárolással felmerült költségekkel csökkentett – összegre igényét érvényesítheti, amennyiben jogosultságát hitelt érdemlően igazolja

18. Az üzemképtelen gépjárművekkel kapcsolatos hatósági jogkört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

V. fejezet

Hirdetési, reklámcélú építmények, reklámszerkezet, reklámfelület, cégfelirat, reklám-, cég- és címtábla, fényreklám elhelyezése

12. Hirdetmények, plakátok

14.§ (1) Hirdetményt, plakátot a közterületi építményeken (villanyoszlopon, trafón, elektromos-, telefon-, gázelosztó szerelvényeken, stb.), fák törzsén, épületek közterületről látható homlokzatán, kerítésén elhelyezni nem lehet.

2. ^[7]Hirdetményt, plakátot kizárólag a község területén e célra kihelyezett hirdetőtáblákon lehet elhelyezni.

3. ^[8]A hirdetések elhelyezésére szolgáló hirdetőtáblákon, plakát, hirdetmény elhelyezésére, a berendezések karbantartására, az aktualitásukat vesztett, vagy megrongálódott hirdetmények, plakátok eltávolítására az Önkormányzat jogosult, illetve köteles.
4. ^[9]A hirdetések elhelyezésére szolgáló hirdetőtáblákon és az autóbusz-várakozó helyiségek falán elsősorban az önkormányzati közlemények, hirdetések elhelyezésére kell használni. A hirdetmények elhelyezésre szolgáló helyeken nem önkormányzati közlemény, hirdetmény csak az Önkormányzat engedélyével helyezhető el. Az engedélyt a hirdetmény elhelyezését megelőzően a Hivatalban lehet kérni. A Hivatal ügyintézője a kihelyezésre szánt hirdetményt – engedélyezés esetén – bélyegző lenyomattal és aláírásával látja el. A hirdetmény ezt követően kihelyezhető a hirdetőtáblára. A hirdetőtáblán csak egy példány hirdetmény helyezhető el.
5. Választási kampány ideje alatt a politikai tartalmú hirdetések közzétételére kizárólag az önkormányzat rendeletében meghatározott helyszíneken, mobil („A”) táblákon, valamint az önkormányzat által kihelyezett reklámfelületeken van lehetőség.  E tevékenységet térítésmentesen kell elvégezni. 

13. Reklámcélú építmények, táblák elhelyezési szabályai

15.§ (1) Az ingatlan területén, illetve az építmény homlokzatain, kerítésén, többszintes épületek csak földszinti részén és csak az ingatlan területén, illetve az építményben működő egy-egy rendeltetési egységhez tartozó – e rendelet közterület-használatával kapcsolatos előírások betartásával – falsíkban vagy arra merőlegesen világító vagy világító kivitelű:

1. egy cég- és címtábla, 
2. továbbá egy, a rendeltetési egység tevékenységét, szolgáltatását vagy tevékenységéhez kapcsolódó árut, terméket reklámozó tábla (fényreklám) helyezhető el.

2. Hirdető-, reklám-, cég- és címtábla illetve reklámfelület nem helyezhető el:

1. a földszintes és többszintes épületek tetőfelületén,
2. többszintes épületek párkányán, véghomlokzatán,
3. a műemlék jellegű épületeken, továbbá a helyi védelemre javasolt épületeken, kivéve a cég- és címtábla.

3. A különálló hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, reklám-, cég- és címtábla tájékoztató, útbaigazító tábla

1. közterületen az útpálya szélétől 3 méteren, KRESZ, útbaigazító táblától 50 méteren, gyalogos átkelőhelytől, útkereszteződéstől 150 méteren belül,
2. építési telken az előkertben, oldalkertben,
3. műemlék jellegű és helyi védelemre javasolt épületek, műtárgyak 50 méteren belüli körzetében,
4. régészeti és helyi természetvédelmi területeken

         nem helyezhető el.

VI. fejezet^[10]

A közterületek filmforgatási célú igénybevétele

16.§ (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(3) A közterület használati díj alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 20 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(5) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 20 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben kivételesen, a minimálisan szükségszerű időtartamra vonatkozóan engedélyezhető az éjszakai forgatás.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 30 napon belül újra biztosítani kell.

(7) Turisztikailag kiemelt terület: Ságvár, Fő utca és Petőfi Sándor utca.

(8) A turisztikailag kiemelt területeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 200 m2 területet.

(9) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati engedély szükséges.

(10) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a kérelmező az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:

a) a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterület tisztán és rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni,

b) zöldfelületet köteles kíméletesen használni,

c) a kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától,

d) a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani,

e) a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.

(11) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

(12) Közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet, vészhelyzet (a továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet)  esetén önkormányzati döntés alapján a kérelmező a közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti. A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb öt napon belül a közterület használatot biztosítani kell.

VII. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

17.§ (1)^[11] A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a Közös Önkormányzati Hivatal megbízott ügyintézői, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.

2. A polgármester által hatósági határozattal kiadott közterület-használati engedélyek az abban megjelölt határidőig érvényesek.
3. E rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
4. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
5. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Ságvár Község Önkormányzatának a közterületek használatáról szóló 8/2002.(IX.6.) sz. rendelete hatályát veszti.

       Kecskés Gábor, sk                                                             Dr. Schmieder Ibolya, sk

          polgármester                                                                   körjegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet az SZMSZ-ben meghatározott helyen és időben lett kihirdetve.

Ságvár, 2011. február 11.

                                                                                     Dr. Schmieder Ibolya, sk

                                                                                                 körjegyző

A rendelet hiteléül:

Ságvár, 2018. szeptember 10.

                                                                                         Budainé Vajk Ildikó

                                                                                                   jegyző