Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében és 140/R. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1.§ A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátási formákat, azok szervezetét, az ellátásra jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § A rendelet hatálya Ságvár község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

3.§ A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

2. fejezet

A szociális gondoskodás rendszere

2. A szociális rászorultságtól függő ellátások formái

4. § Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

1. pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;
2. személyes gondoskodást biztosító alapellátások megszervezésével valósítja meg.

5. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete a Sztv.-ben, illetve a rendeletében meghatározott feltételek szerint a (2) és (3) bekezdésben megállapított ellátásokat nyújtja.

(2) Az önkormányzat pénzbeli ellátásként önkormányzati segélyt nyújt.

3. Az önkormányzat az alábbi természetben nyújtott ellátásokat nyújtja:

a) köztemetés,

b) közgyógyellátás,

c) a rendeletben felsorolt szociális szolgáltatások.

3. Hatásköri szabályok

6.§ A képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörök gyakorlását a jegyzőre ruházza át:

a) önkormányzati segély megállapítása,

b) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása,

c) a rendeletben felsorolt szociális szolgáltatások igénybevételéről való döntés.

7.§ A képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

a) köztemetés részletekben történő visszafizetésének engedélyezése,

b) a rendeletben megállapított kivételes méltánylást érdemlő esetben nyújtott önkormányzati segély.

4. Az ellátások megállapításának szabályai

8. § (1) Ha a rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet  a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet előterjeszteni, kizárólag a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

9. § (1) A jogosultság megállapításakor

1. a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
2. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

2. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

3. A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. Nyugdíj-, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást és a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.

4. Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek.

5. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni.

(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

10. § (1) A döntésre jogosult a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint az esetlegesen készítendő környezettanulmány alapján köteles meghozni döntését. Környezettanulmány készítése kötelező, ha az elbírálásra jogosult a beadott dokumentumok alapján indokoltnak látja, illetve ha a kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi. Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás, illetve erről nyilatkozott.

2. Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (6) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani.

3. Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített határozat hozható.

4. Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. Az ellátás folyósításának és ellenőrzésének szabályai

11.§ (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a postai úton, vagy kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében engedélyezhető.

(2) A pénzügyi ügyintéző a havi kifizetés előtt a szociális ellátások tekintetében a szociális ügyintézővel egyeztetést végez.

12.§ (1) A szociális ellátások megállapításának szabályszerűségét legalább félévente ellenőrizni kell. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló eljárások legalább 5%-ára terjed ki, a kérelem felvételétől az eljárás befejezéséig a munkafolyamat minden részletére.

(2) Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni, amelyben meg kell határozni az esetleges hibák kijavításának határidejét és annak felelősét.

13.§ Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, vagy annak gyanúja merül fel, hogy a jogosult az ellátást nem rendeltetésének megfelelően használja fel, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, majd ezt követően az ellátást haladéktalanul felül kell vizsgálni.

6. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

14. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A visszafizetésre kötelezett és családja jövedelmi viszonyainak vizsgálatára a Sztv. 17. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(2) A kötelezett kérelmére a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

3. fejezet

Aktív korúak ellátására jogosult személyek kötelezettségei

7. Aktív korúak ellátása

15.§ (1) A Sztv. 33.§-34.§-35.§-36.§-aiban meghatározottak alapján megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak esetében jogosultsági feltételként Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kötelezi az ellátás jogosultját a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására. Ezen kötelezettség keretében a jogosult köteles az általa és családja által életvitelszerűen lakott lakóingatlan udvarának rendben- és tisztán tartására, a kert területének rendben tartására, gaz- és parlagfű mentesítésére, az ingatlana előtti (melletti) terület, járda és árok tisztán tartására, télen a járda síkosság mentesítésére, az ingatlan állagnak megóvására. A jogosult köteles az ingatlanában az alapvető higiéniai szabályok betartására.

(2) Amennyiben a Munkaügyi Központ a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult számára együttműködést ír elő, úgy Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával mint az együttműködésre kijelölt szerv, a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. § (12)-(14) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Tájékoztatási kötelezettséget a Családsegítő Szolgálat a Munkaügyi Központ felé teljesít, illetve a Munkaügyi Központ tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot, ha a támogatásra jogosult személy együttműködési kötelezettsége megszűnik vagy törlik az álláskeresők nyilvántartásából.

8. A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettsége

16. § (1) A Sztv. 33. § szerinti aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő (továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) személy - kivéve az egészségkárosodott jogosultat – Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) köteles együttműködni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt együttműködés keretein belül a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Sztv. 37/A.§-ban és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 17. §-ában foglaltakat figyelembe véve

1. a határozatban megjelölt Családsegítő Szolgálat szervezeti egységénél nyilvántartásba veteti magát,
2. a beilleszkedési programról írásban a Családsegítő Szolgálattal megállapodik,
3. a beilleszkedést segítő programban foglaltakat teljesíti.

3. A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra.

4. A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő

1. tanácsadáson és/vagy
2. csoportos foglalkozáson való részvételt.
3. rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

(5)A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részéről az együttműködés
megszegésének minősül, ha:

1. a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg,
2. a megállapodásban foglalt időpontokban a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,
3. a beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti,
4. képzésen való részvétel elmulasztása, illetve a képzést önhibájából nem fejezi be.

17.  § (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem köti meg a beilleszkedési programról szóló megállapodást, vagy az általa vállalt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a Családsegítő Szolgálat értesíti a Jegyzőt.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv, a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. § (12)-(14) bekezdésében jár el a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő együttműködés során.

A jegyző az együttműködésre kijelölt szervvel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét fenti Korm. rendelet 17. § (15) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teljesíti.

4. fejezet

Pénzbeli ellátások

9. Önkormányzati segély

18. §  (1) A jegyző önkormányzati segélyben részesítheti azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról nem tudnak gondoskodni.

(2) Önkormányzati segélyben – a 20.§-ban szabályozott, halálesethez kapcsolódóan kért önkormányzati segély kivételével – az a rászoruló részesíthető, akinek:

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Az önkormányzati segély egy családon belül évi két alkalommal adható, összege legalább 5.000– Ft, de legfeljebb 20.000,-Ft lehet.

19.§ A polgármester kivételes méltánylást érdemlő esetben évi egy alkalommal  önkormányzati segélyt állapíthat meg annak a rászorulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem éri el a 200%-át. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege legalább 10.000,-Ft, legfeljebb 30.000,-Ft lehet.

20. § (1) A halálesethez kapcsolódóan kért önkormányzati segélyben az részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 20%-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 200.000 Ft.

(3) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről-a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, ha nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

21.§ Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelemben feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, valamint az alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás felmerülését igazoló iratokat.

22.§ Az önkormányzati segélyben részesített személyek a segély felhasználásáról utólag elszámolni kötelesek. Amennyiben a segélyben részesített személy az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a további segélyezésből a kötelezettség teljesítéséig ki kell zárni.

5. fejezet

Természetben nyújtott ellátások

10. Köztemetés

23. § (1) A köztemetést az önkormányzat az Sztv. 48. §-ában meghatározott feltételek szerint nyújtja.

2. A köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél kell bejelenteni, vagy hagyaték, illetve hagyatéki eljárás hiányában a temetésre köteles személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.

3. Hagyaték hiányában, illetve ha a hagyaték csak hagyatéki teherből áll és a kérelmező és családja vagyonnal nem rendelkezik a Polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, kérelemre, méltányosságból engedélyezhet: részletfizetést, ha a temetésre köteles

1. egyedül élő esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem éri el, vagy
2. családjában egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét nem éri el.   

                                  

11. Közgyógyellátás

24. § (1) A jegyző az Sztv. 50. § (3) bekezdésében foglaltak alapján közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult és a gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azt kell rászorultnak tekinteni, akinek:

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő esetében jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át, és

akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

12. Szociális szolgáltatások

25. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás útján:

1. étkeztetés,
2. családsegítés,
3. házi segítségnyújtás.

2. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

13. Étkeztetés

26. §  (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud és:

1. a 65. életévét betöltötte, vagy
2. korhatárra tekintet nélkül, akinek

ba) egészségi állapota, vagy

bb)a fogyatékossága, vagy

bc) a szenvedélybetegsége, vagy

bd) hajléktalansága, vagy

be) pszichiátriai betegsége indokolja.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátásra részben képes.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalanszállás.

27.§  A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a) a (2) bekezdés ba) pontban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,

b) a (2) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,

c) a (2) bekezdés be) és bc) pontokban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus, szakorvosi szakvéleményt,

d) a (2) bekezdés bd) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalanszállás.

28.§ (1) Az ellátás módja lehet:

 a) helyben étkeztetés,

 b) meleg étel elvitele saját éthordóban,

 c) meleg étel házhoz szállítása saját éthordóban térítés ellenében.

(2) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő köteles megfizetni. Amennyiben a jogosult megfelelő jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(3) Az étkezési térítési és a házhoz szállítás térítési díját külön rendelet szabályozza.

14.Családsegítés

29.  § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

2. A családsegítést az önkormányzat a Sztv. 64.§-ban foglaltaknak megfelelően biztosítja intézményfenntartó társulás keretében.

3. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

15. Házi segítségnyújtás

30.§ Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A szolgáltatást az önkormányzat az Sztv. 63. §-ában foglaltaknak megfelelően biztosítja társulás keretében.

6. Fejezet

Záró rendelkezések

31.§ (1) Ez a  rendelet a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2)A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testületének a felnőtt korúakra vonatkozó szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2011 (I.21.) önkormányzati rendelete.

(4)A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Ságvár, 2013. november 28.

       Kecskés Gábor s.k.                                                                     dr. Schmieder Ibolya s.k.

           polgármester                                                                                         jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2013. november 29. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.

Ságvár, 2013. november 29.

                                                                                                      dr. Schmieder Ibolya s.k.

                                                                                                                       jegyző