1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Ságvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak, gyalogutak, járdák (a továbbiakban együtt: helyi közút) építésére, korszerűsítésére, megszüntetésére, valamint felbontására és azok egyéb, e rendeletben meghatározott nem közlekedési célú igénybevételére.

(2) A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki az Önkormányzat a közterületek használatának rendjéről szóló rendelete alapján kiadott közterület-használati engedély alapján végzett tevékenységekre.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes vagy jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki az (1) bekezdésben meghatározott területeken a közlekedés feltételeit befolyásoló, vagy a burkolat felbontásával járó munkavégzést kíván folytatni.

2. § (1) Ságvár Község Önkormányzata kezelésében lévő helyi közutak e rendeletben meghatározott nem közlekedési célú igénybevételéhez jogszabályban, vagy e rendeletben foglalt kivétellel előzetesen közútkezelői hozzájárulást kell kérni.

(2) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele különösen:

(3) A helyi közutakkal kapcsolatos közútkezelői hozzájárulás megadásával, valamint az igénybevételi díj megállapításával kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre (a továbbiakban: Közútkezelő) ruházza át.

3. § (1) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat igénybe kívánja venni (a továbbiakban: Kérelmező).

(2) A Kérelmezőnek a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmét a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által rendszeresített formanyomtatványon, a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legkésőbb 21 nappal Ságvár Község Önkormányzatához kell benyújtania.

(3) A kérelemhez a vonatkozó jogszabályban meghatározott mellékleteken túl az alábbi mellékletek kell benyújtani:

(4) A Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulásban határozza meg a Kérelmező által benyújtott kérelem és dokumentumok alapján a munkavégzés idejét, a közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj nagyságát és a helyreállítás módját.

(5) A közútkezelői hozzájárulás a kiállítás napjától számított egy évig érvényes.

4. § (1) Nincs szükség közútkezelői hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú - külön jogszabályban meghatározott - rendkívüli, 72 órát meg nem haladó igénybevétele esetén. A munka megkezdését azonban ebben az esetben is az igénybe vevő köteles a közút kezelőjének a 10. § (2) bekezdése szerint bejelenteni.

(2) A közútkezelői hozzájárulás csak az abban foglalt befejezési határidőig jogosít munkavégzésre, amely határidő kérelemre egy ízben meghosszabbítható. A meghosszabbításra vonatkozó kérelem esetén az igénybevételi díj az eredeti munkavégzési időtartamra és a határidő hosszabbítási kérelemben meghatározott további munkavégzési időtartamra vonatkozó díjtétel különbözeteként kerül megállapításra. A határidő hosszabbítási kérelmet – megfelelő műszaki indokolással – legkésőbb a határidő lejárta előtti munkanapon kell írásban benyújtani. Ennek elmaradása vagy késedelem esetén minden további tevékenység engedély nélküli igénybevételnek minősül és a 22. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A munkavégzés megkezdésétől a munkavégzés teljes befejezéséig és annak készre jelentéséig a kérelemben meghatározott terület munkaterületnek számít. Ezen időszak alatt történt bármilyen kár- és balesetért a felelősség a hozzájárulás jogosultját terheli.

(4) A közútkezelői hozzájárulás alapján a munkákat csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez és befejezéséhez a feltételek biztosítottak. A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha:

5. § (1) Burkolatbontással járó munkát december 1. és március 1. közötti időszakban - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kapott mentesség kivételével - nem lehet végezni (burkolatbontási tilalom). Az időjárási viszonyok függvényében egyéb időszakban is burkolatbontási tilalom rendelhető el.

(2) A helyi közút fejlesztését, felújítását, pályaszerkezetének teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül, azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével - nem végezhető, illetve ilyen esetben a közútkezelő teljes szélességű helyreállítást írhat elő. A közút kezelője csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez.

(3) Közérdekből mentesség adható a burkolatbontási tilalom alól. Közérdeknek minősül különösen:

6. § (1) A közútkezelői hozzájárulás a jogszabályok által előírt további hatósági és egyéb engedélyeket nem pótolja, és nem mentesít az építési szabályok, a területre vonatkozó településrendezési tervben rögzített előírások, a településképi szabályok, valamint egyéb vonatkozó jogszabályi előírások megtartásának kötelezettsége és a munkavégzés szabályszerűségéért való felelősség alól.

(2) Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a nem közlekedési célú igénybevételhez szükséges valamennyi hozzájárulás, illetve engedély a helyszínen rendelkezésre álljon, valamint köteles azokat a közút kezelőjének, vagy megbízottjának felszólítására ellenőrzésre bemutatni.

7. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén - külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - igénybevételi díjat kell fizetni, amelynek megállapításáról és beszedéséről a közút kezelője gondoskodik.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó helyi közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő igénybevételi díjat a rendelet 1. mellékletében foglalt díjtételek alkalmazásával kell kiszámítani és a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott módon megfizetni.

(3) Amennyiben a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem benyújtása nem a 3. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben történik, az 1. mellékletben meghatározott, emelt összegű díjat kell megfizetni.

8. § (1) Ha a közútkezelői hozzájárulás jogosultja nem veszi igénybe a hozzájárulásban megjelölt területet és azt a hozzájárulásban megjelölt kezdési napot megelőzően írásban bejelenti, úgy a díj megfizetése alól mentességet kaphat, minden egyéb esetben a díjat meg kell fizetni.

(2) Az igénybe vett terület mértékét úgy kell megállapítani, hogy az tartalmazza a nyomvonal, a kiszoruló föld, a szükséges elkerítés mértékének területét, mint munkaterületet, valamint a közútkezelői hozzájárulásban engedélyezett munkához szükséges felvonulási területet is.

(3) Ha a kérelemben megadott adatok – különösen a munkavégzéssel érintett terület nagysága és a munkavégzésre megjelölt időszak – a munka volumenéhez viszonyítottan megállapíthatóan nem valósak, úgy a hozzájárulás jogosultját fel kell szólítani az ellentmondások tisztázására.

(4) Amennyiben a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott területnél nagyobb mértékű az igénybevétel, akkor a többletterületen történő munkavégzés engedély nélküli igénybevételnek számít és a 22. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A díj szempontjából minden megkezdett nap egésznek számít.

(6) Nem adható közútkezelői hozzájárulás azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, akiknek az Önkormányzattal szemben – az Önkormányzat által megállapított – igénybevétellel kapcsolatos tartozása áll fenn.

9. § A közútkezelői hozzájárulás jogosultja – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembe vételével – mentesül a díjfizetési kötelezettség alól:

10. § (1) Közútkezelői hozzájárulás nélkül a helyi közutat nem közlekedési célból csak a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott esetben lehet igénybe venni (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel).

(2) A munka megkezdését haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül elektronikusan be kell jelenteni a 3. (2) bekezdésben megjelölt helyre. A bejelentésben meg kell jelölni a rendkívüli igénybevétel okát, pontos címét (ennek hiányában helyszínrajzot), a burkolat bontásával érintett terület méretét, a burkolat típusát, a helyreállítás várható időpontját, a helyreállítást végző megnevezését, a helyreállításért felelős személy nevét, elérhetőségét.

(3) A bejelentett rendkívüli igénybevételekkel kapcsolatban az Önkormányzat nyilvántartást vezet, azok helyreállítását ellenőrzi.

(4) A megfelelő határidőben bejelentett rendkívüli igénybevétel esetén díjfizetési kötelezettség nem kerül megállapításra.

(5) A bejelentés hiányában a rendkívüli igénybevétel engedély nélküli igénybevételnek számít és a 22. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(6) A rendkívüli igénybevétel miatt szükséges munkálatokat folyamatosan kell végezni, annak befejezése után a helyreállítást azonnal meg kell kezdeni, amelynek szükséges mértékét a 17-18. § tartalmazza. Amennyiben a rendkívüli igénybevétellel érintett terület burkolatbontási tilalom alá esik, vagy a rendkívüli igénybevétel a téli munkavégzési tilalom időszakát érinti, további feltételek írhatók elő a helyreállítással kapcsolatban.

(7) A rendkívüli igénybevétellel kapcsolatos munkavégzést követően az igénybevétel teljes dokumentációja ellenőrizhető. Amennyiben a dokumentáció vagy bármely rendelkezésre álló adat alapján az állapítható meg, hogy a munkavégzés nem felelt meg a rendkívüli igénybevétel kritériumának, az engedély nélküli igénybevételnek minősül és a 22. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

11. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja a kivitelezési munkák tényleges megkezdésének időpontját a Közútkezelő felé írásban köteles bejelenteni, amelyhez a munkálatok megkezdése előtt a munkaterületről és annak környezetéről fényképfelvételt kell készíteni és azt kérésre a Közútkezelő részére átadni.

(2) A közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a Közútkezelő által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

12. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja a munkakezdés időpontját megelőző 3 nappal köteles tájékoztatni az érintett ingatlanok tulajdonosait a munkavégzéssel járó közlekedési akadályokról.

(3) Az útelzáró berendezéseken fel kell tüntetni a munkát végző cég nevét és címét, valamint közmű esetén annak fajtáját.

(4) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közútnak bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

(5) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a közúton - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell.

13. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(2) A bontási munkákat - kézi feltárással történő kivitelezés esetén is - különös óvatossággal kell elvégezni.

(3) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(4) Ha az előre tervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton és járdán a 25 cm-t, úttesten a 40 cm-t meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműszolgáltatónak bejelenteni. Erősáramú kábel biztonsági övezetében (felette és mellette 1-1 m távolságban) földmunkagépekkel munkavégzés nem folytatható.

(5) Járdán és gyalogúton a vezeték- (kábel-) fektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(6) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

(7) A munkavégzés során a hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(8) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni és a helyreállítás költségeit viselni.

14. § (1) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 m-nél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon - valamilyen kényszerhelyzet miatt - nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett kézi vagy gépi átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(2) Fa törzsétől mért 3 m-es sugarú körön belül, legfeljebb 50 cm mélyen a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézi erővel szabad végezni. A munkák során 5 cm-nél vastagabb gyökér nem vágható el. A 2 és 5 cm közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni. Gyökérmetszés esetén az adott fa gallyait a szükséges mértékben vissza kell vágni.

(3) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, és a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét - amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll - a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(4) Az építési munkák során be kell tartani a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben foglaltakat is.

15. § (1) A munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal - az útburkolatot ideiglenes jelleggel helyre kell állítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

16. § (1) A közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat - ideértve az útburkolati jeleket is - végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni, és a közútkezelői hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, és a Közútkezelő által a közútkezelői hozzájárulásban előírt vagy annál magasabb értékű, vagy nagyobb teherbírású burkolatnemmel szabad helyreállítani.

(3) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának terhére tömörségi vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.

(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a zöldterületek kezelőjének.

(5) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles az igénybe vett munkaterületet az építkezés befejezése után, de a forgalom részére történő átadást megelőzően a Közútkezelőnek visszaadni. A helyreállított munkaterületről és annak környezetéről, a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásához fényképfelvételt kell készíteni és azt kérésre a Közútkezelő részére átadni.

17. § (1) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10-25 cm-es terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A Közútkezelő tömörségi ellenőrző mérést végeztethet.

(2) A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és az útügyi műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

(3) Aszfalt burkolatú utaknál az aszfalt pályaszerkezeti rétegeket általában az eredetivel megegyező aszfaltfajtával és vastagsággal kell visszaépíteni 30-30 cm-es rétegenkénti túlnyújtással. Az aszfaltrétegek anyagának és vastagságának megválasztásakor a vonatkozó útügyi műszaki előírást is figyelembe kell venni.

(4) Kis felületű vagy pontszerű bontások helyreállításánál - meglévő hengerelt aszfalt burkolat esetén is - a közút forgalomra alkalmas minőségű öntött aszfalt kopó- és kötőréteg is alkalmazható.

18. § (1) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(2) Ha a meglévő útburkolat keresztmetszeti szélességének

(3) A kivitelezés során megrongálódott vagy átépítésre került zöldterületet, annak növényzetével együtt a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a zöldterület kezelője által elfogadott zöldterület-rendezési tervnek megfelelő módon helyre kell állítania.

(4) Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően az építést megelőző forgalmi rendet a közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, illetve az új forgalmi rendet kialakítani.

(5) A munka befejezéséről és a helyreállítás megtörténtéről, valamint a műszaki átadás- átvétel tervezett időpontjáról az igénybe vevőnek a kezelőt értesíteni kell, amennyiben a kezelő ezt előírja.

19. § Az 5 éves burkolatbontási tilalom hatálya alatt álló utak, járdák helyreállítására vonatkozó kötelezettség akkor is fennáll, ha azt rendkívüli igénybevétel indokolta.

20. § (1) A közút kezelője jogosult a munkákat rendszeresen ellenőrizni, és az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A Közútkezelő az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a közútkezelői hozzájárulást, a tervdokumentációt, ütemtervet, a munkafolyamatokról készített fényképfelvételeket, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.

21. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa, vagy megbízottja által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során vagy azokkal összefüggésben keletkeztek.

(2) Ha a közútkezelői hozzájárulás jogosultja nem tartja be a közútkezelői hozzájárulásban előírt vagy a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, nem végzi el a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát (az útburkolati jeleket is beleértve), a közút kezelője - a közútkezelői hozzájárulás jogosultja, vagy az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) - a vonatkozó beszerzési szabályok figyelembevételével elvégeztetheti.

(3) Ha a véglegesen helyreállított közúton - a munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a közútkezelői hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a közút kezelője felhívja a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig a bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a közútkezelői hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

22. § (1) A rendeletben foglaltak betartását a polgármester és az által kijelölt hivatali dolgozó ellenőrzi. Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a nem közlekedési célú igénybevételhez szükséges hozzájárulás, a díj megfizetését igazoló bizonylat, illetve a szükséges engedélyek a helyszínen rendelkezésre álljanak, azokat az ellenőrzésre jogosult felszólítására ellenőrzésre bemutatni köteles.

(2) Aki közutat a rendelet szerinti hozzájárulás nélkül veszi igénybe, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól, vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben veszi igénybe, köteles az Önkormányzat vagy megbízottja felhívására a jogellenes közút használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közút eredeti állapotának helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(4) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a (2) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet-és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közút rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közút használó köteles viselni.

(5) Aki a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül veszi igénybe, a rendelet 1. mellékletében meghatározott díj megfizetésére köteles.

(6) Aki közutat a hozzájárulástól eltérő módon, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben veszi igénybe, a ténylegesen igénybe vett alapterület alapján megállapított, a rendelet 1. melléklete szerinti igénybevételi díj ötszörösének megfelelő díj megfizetésére köteles.

(7) A közút kezelője az (5)-(6) bekezdés szerinti díj megfizetése iránt a külön jogszabályok szerinti intézkedéseket haladéktalanul megteszi.

(8) A hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa, vagy megbízottja által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e Rendeletben, vagy a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során vagy azokkal összefüggésben keletkeztek.(8) Ha a véglegesen helyreállított közúton –a munka nem megfelelő elvégzése miatt –süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a közút kezelője felhívja a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig a bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

23. § (1) Az Önkormányzata tulajdonában és kezelésében levő közterületekhez történő csatlakozás a közút nem közlekedési célú igénybevételének minősül, amelyhez közútkezelői hozzájárulását kell kérni.

(2) Az útcsatlakozás létesítése kérelemre induló eljárás; a kérelmet a Hivatal által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, az abban szereplő munkarészek benyújtásával kell beadni.

(3) Az útcsatlakozás kiépítéséhez a rendelet 1. mellékletében meghatározott igénybevételi díjat kell megfizetni.

(4) Az útcsatlakozás kiépítéséhez és az ehhez kapcsolódó közútkezelői hozzájárulás megadása és az igénybevételi díj megfizetése során a rendeletben meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

24. § E rendelet 2020. április 1-jén lép hatályba.