A képviselő-testület 2020. február 24-i ülésén alkotta meg a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 8/2020. (II. 25.) önkormányzati rendeletét.

2021. július 1-jén lépett hatályba az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet), amelynek hatálya kiterjed az országos és helyi közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra, továbbá ezek műtárgyaira és tartozékaira. Az ITM rendelet 3. alcíme szabályozza a közút területének igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat, 4. alcíme pedig a közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő igénybevételi díjat.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 37. § (1) bekezdése értelmében a közút nem közlekedési célú igénybevételéért igénybevételi díjat kell fizetni, amely mellett óvadékfizetési kötelezettség írható elő.

Az ITM rendelet alapján az igénybevételi díj összegét helyi közút esetében a helyi önkormányzat rendeletében foglalt díjtételek alkalmazásával – melyek nem haladhatják meg az ITM rendelet 4. mellékletében foglalt értékeket – kell megállapítani.

A. Területalapú díjtétel mértéke

Gyorsforgalmi út: 1 000 Ft/m2/nap

B. Sportrendezvény által érintett útszakasz hosszán alapuló díjtétel mértéke

A KKtv. 48. § (3) bekezdés a) pontjának 49. alpontja szerint a Kormány kapott felhatalmazást a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén az igénybe vevő óvadékfizetési kötelezettségének részletes szabályainak megállapítására. Ezen korm.rendeletet még nem alkották meg.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: Kktv. vhr.) 27. § (3) bekezdés c) pontja alapján a közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában - a közút állagának védelme, környezetének tisztasága, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében - a közút kezelője előírhatja az igénybevevő óvadékfizetési kötelezettségét a közút területének és közvetlen környezetének takarításával kapcsolatos költségek arányos fedezetéül, ha a használat jellege és mértéke alapján ez indokolt.

A fentiek alapján felül kell vizsgálni a korábban megalkotott, a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételének eljárásrendjét és az igénybevételi díjakat szabályozó fenti önkormányzati rendeletet az ITM rendeletben foglalt eljárásának, valamint a maximális díjtételeknek való megfelelés érdekében.

A Kktv. vhr. 27. § (1) bekezdése értelmében a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a kezelői hozzájárulás eljárási szabályait a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg. A fentiek alapján alkotta meg a miniszter az ITM rendeletet.

Az ITM rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontja szerint az igénybevételi díj összegét helyi közút esetén a helyi önkormányzat rendeletében foglalt díjtételek alkalmazásával kell megállapítani.

A fentiek alapján az önkormányzatnak csak a díjtételek megállapítására van felhatalmazása az ITM rendelet 4. mellékletében maximalizált díjak figyelembe vételével.

A Kktv. 48. § (5b) bekezdése felhatalmazza helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak kezelési feladataival kapcsolatban, valamint a közlekedésért felelős miniszter rendeletében előírt közutak építésével kapcsolatban előírt minőségi követelmények ellenőrzésének való megfelelés érdekében az általa kezelt közutak vonatkozásában a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat rendeletben állapíthasson meg.

Az Alaptörvény 32. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-a rögzíti, hogy a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.

A fentiek alapján a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 8/2020. (II. 25.) önkormányzati rendeletet felülvizsgáltuk és az előterjesztés 1. mellékletében szereplő rendelet tervezet szerinti módosítását javasoljuk az alábbiak szerint:

A fenti rendelet megalkotása összhangban van a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-ában foglaltakkal, mivel új díj bevezetése nem történik meg, illetve a már megállapított díjtételek helyett jelentősen alacsonyabb díjmértékek kerülnek megállapításra.

A rendelet új fizetési kötelezettséget nem állapít meg, a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti, a fizetési kötelezettség terhét nem növeli, kedvezményt, mentességet nem szüntet meg, így nem kell rá alkalmazni a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-ában foglalt 30 napos hatálybalépési korlátozást.