A képviselő-testület 22/2023. (II. 27.) önkormányzati határozatában használati megállapodás megkötéséről döntött a Ságvári Polgárőr Egyesülettel térfigyelő kamerák használatára. A Képviselő-testülete úgy határozott, hogy a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (3) bekezdése alapján Ságvár település közterületein közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból képfelvevő rendszert kíván üzemeltetni.

A képviselő-testület felhatalmazta a jegyzőt, hogy a képfelvevő rendszer biztonságos és jogszerű üzemeltetésének megkezdése érdekében szükséges döntéseket készítse elő és tegyen javaslatot a Kftv. 8. §-a szerint a képfelvevőket üzemeltető személyére.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezései alapján egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet adatkezelésnek minősül, amihez külön törvényi felhatalmazás hiányában az érintett hozzájárulás szükséges. Az adatkezelés jogalapja közterületi kamerás megfigyeléshez kapcsolódó adatkezelés esetében, minden esetben jogszabályi felhatalmazáson alapuló kötelezés, nem pedig az érintett hozzájárulása. A kamerák felszereléséhez engedélyre nincs szükség, ugyanakkor egy szakmai előterjesztés és annak képviselő-testületi jóváhagyása a jogszerű üzemeltetés előfeltétele. A megfigyelés alá kizárólag olyan közterület vonható, amely az előterjesztésben szerepel.[1]

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján közterületi képfelvevőket üzemeltethet:

1. a rendőrség (a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján),

2. a közterület felügyelet (a Kftv. alapján),

A 3. pont szerinti üzemeltető esetében a képfelvevő kihelyezésére, üzemeltetésére, az adatkezelésre, a felvétel felhasználására és továbbítására, valamint a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval való együttműködésre a Kftv. 7. § és a 7/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által kiadott tájékoztató alapján a bűnüldözési célú adatkezelés nem tartozik a GDPR hatálya alá.

Az Infotv. alapján bűnüldözési célú adatkezelés:

Az önkormányzat által létesített kamerarendszerrel történő közterületi kamerázás, mind az adatkezelés céljára, mind az adatkezelő személyére tekintettel az Infotv. 3. § 10a. pontjában foglalt bűnüldözési célú adatkezelés fogalmának felel meg.

Kftv. 7. § (3) bekezdés: A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

Más személy adatkezelési tevékenységet nem folytathat, a polgármester sem. A rendszer üzemeltetésében, a kamerák karbantartásában azonban más is közreműködhet, illetve egyes adatkezelési műveleteket jogszabályi rendelkezés alapján más is végezhet.

Az Infotv. alapján adatkezelők csak olyan szervezetek, személyek lehetnek, amelyeknek a személyes adatokra a cél megvalósításához szükségük van, a cél megvalósításában közreműködnek. Jelen esetben a Kftv-ben meghatározott célok érdekében, az ott meghatározott feltételek betartásával a képviselő-testület által kijelölt köztisztviselő jogosult a felvételek kezelésére.

Az élőkép megfigyelése (rögzítés nélkül is) adatkezelésnek minősül.

Az Infotv. kimondja, hogy személyes adat kizárólag egyértelműen meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok gyűjtésének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A közterületek megfigyelése esetében a Kftv. pontosan meghatározza, hogy milyen cél érdekében lehet telepíteni a közterület-figyelő rendszereket: közbiztonsági és bűnmegelőzési célból.

A felvételek felhasználását is pontosan meghatározza a törvény:

Az adatkezelés célja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 17. pontja és 17. §-a; a Kftv. 1. §, 7. § (3) bekezdése szerinti közbiztonsági, bűnmegelőzési cél, valamint az önkormányzati és közösségi vagyon védelme. Az adatkezelés jogalapja az Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a Kftv. 1. §-a és a 7. § (3) bekezdése. A közterületi kamerák által rögzített felvétel a rögzítést követően a Kftv. 7. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt időpont elteltével törlésre kerül.

A közterület-felügyelet előterjesztése alapján hozott képviselő-testületi döntés:

A NAIH/2015/6921/2/V tájékoztatója alapján a telepíteni kívánt térfigyelő kamerákról mindenképpen képviselő-testületi döntést kell hozni, melynek tartalmaznia kell – többek között - , hogy a rendszer milyen célból jön létre, hogyan működik, milyen adatfajták kezelésére és milyen esetekben kerül sor, valamint azt, hogy a rögzített adatokat pontosan meddig lehet tárolni. A rendeletben érdemes továbbá szabályozni, hogy a nem közterület-felügyelőként közreműködő személyeknek a térfigyelő rendszer üzemeltetése során a törvényben meghatározott keretek között milyen feladatai vannak, azokat milyen feltételek mellett látják el, valamint milyen felelősséggel tartoznak az általuk folytatott adatkezelési tevékenységért.

A fentiek a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatban kerülnek szabályozásra.

A képfelvevők elhelyezéséről és a megfigyelt közterületről:

a) elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban,

b) elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban,

c) végzett felügyelői intézkedés jogszerűségének megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban, továbbá

d) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban

használható fel.

a) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

c) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, illetve

d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében

is felhasználható.

A polgárőrségről és a polgári tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény alapján:

2018. május 25. napjától alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (a továbbiakban: GDPR), mely a hatálya alá tartozó adatkezelések vonatkozásában nem ír elő kötelezően hatósági nyilvántartásba való bejelentési kötelezettséget az adatkezelők, illetve az adatfeldolgozók számára. A GDPR ezen kötelezettség helyett a 30. cikkében – az ott meghatározott adatkezelések vonatkozásában – az adatkezelők, illetve az adatfeldolgozók számára nyilvántartás vezetését írja elő saját adatkezelési tevékenységeikről a GDPR-ban írt tartalommal, amelyet azonban sem bejelenteni, sem előzetesen jóváhagyatni a hatóságokkal nem kell.

Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Ez az ún. eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott helyi rendelet, ami alapján a vonatkozó rendelet megalkotásra kerül.

Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 17. pontja alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen közreműködés a település közbiztonságának biztosításában.

A Kftv. 1. § (6) bekezdése alapján a felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot - a (4) bekezdés keretei között - törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet törvény vagy kormányrendelet nem utal más szerv hatáskörébe.

Az Alaptörvény alapján az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

A jogalkotásról szóló törvény alapján az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

A rendelet megalkotására a Kftv. 7. § (3) bekezdése és 8. §-a alapján kerül sor eredeti jogalkotói hatáskörben. A Kftv. vonatkozó része alapján a testület rendeletében a képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület és a képfelvevőket üzemeltető és kezelő köztisztviselő kijelöléséről dönthet.

[1] Forrás: NAIH/2015/6921/2/V állásfoglalása