A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncessziós társaság 2023. július 1-jétől látja el az évente mintegy 5 millió tonna települési hulladék begyűjtését és kezelését.

A MOHU kiválasztotta azt a hat regionális partnercéget (Régiókoordinátorok), amelyek 2023. július 1-jétől elvégzik a lakossági hulladék mellett az intézményi kommunális hulladék begyűjtésének koordinálását, továbbá együttműködnek az érintett alvállalkozókkal.

Az önkormányzatok a koncesszió indulását követően is eszköztulajdonosok maradnak.

A hulladékgazdálkodási közfeladat önkormányzatoktól való elkerülésével megszűnik az ezzel kapcsolatos önkormányzati szabályozási jogkör is, így az önkormányzatok által a hulladékgazdálkodással kapcsolatban alkotott rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

A köztisztasági feladatellátás július 1-je után is az önkormányzatok feladata lesz, így annak költségei is az önkormányzatoknál maradnak. 2023. július 1-je után a köztisztaságból származó – települési hulladéknak minősülő - hulladék átvételére csak a MOHU vagy annak szerződött alvállalkozói jogosultak. A köztisztaságból származó települési hulladék átvételének, kezelésének költségeit a MOHU Zrt. viseli, melyet az önkormányzatok az illetékes miniszter által megállapított szolgáltatási díj formájában térítenek meg a MOHU Zrt. részére.

Az önkormányzatok továbbra is maguk szervezik meg a köztisztasági tevékenységüket (gyűjtés, szállítás), amelyből származó koncesszió hatálya alá tartozó települési hulladékot kizárólag a MOHU vagy szerződött alvállalkozói által üzemeltetett létesítményeibe adhatja át.

31. § (2) bekezdés: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről

aa) a koncessziós társaságnak történő átadás,

ab) a koncesszori alvállalkozónak történő átadás,

ac) a hulladék aa) vagy ab) alpontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül történő átadás,

ad) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás, vagy

ae) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az aa)–ad) alpont helyett az állam által kijelölt jogi személynek történő átadás,

A vonatkozó 8/2023. (VI.2.) EM rendelet alapján:

c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat;

e) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj átvállalásával érintett személyi kört, az átvállalására vonatkozó feltételeket. (88. § (4) bekezdés)

A fentiek alapján a települési hulladékról és a hozzá kapcsolódó közszolgáltatásról szóló 1/2018 (II. 6.) önkormányzati rendelet és a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 7/2002. (IX. 6) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése szükséges és a Ht. 35. § (1) bekezdés h) pontja és a 88. § (4) bekezdés c) pontja alapján új rendelet alkotása szükséges a közterület tisztántartásának és a közterületen elhagyott hulladék felszámolásának szabályairól.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

A Somogy Vármegyei Önkormányzati Hivatal Vármegyei Főépítésze SVMÖH/413-32/2023. ügyiratszámú levelében a rendelettervezettel kapcsolatban általánosan egyetértett, azzal szemben kifogást nem emelt.

A szomszédos önkormányzatok részére a rendelet tervezetet elküldtük.

A Somogy Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya SO/KTHF/06373-4/2023. ügyiratszámon megküldött véleményében a rendelet tervezetet szakmailag megfelelőnek tartja, azt elfogadásra javasolja. A Főosztály a tervezetet megküldte a Hatósági Főosztálynak is, aki törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva a tervezet megjelölését, címét, bevezető részét, a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket a hatályos jogi szabályozásnak megfelelőnek tartja. Mivel a rendelet tervezete a jegyző számára állapít meg hatáskört, ezért Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdés b) pontja alapján javasolja az SZMSZ-ben a jegyző hatáskörére vonatkozó rendelkezés módosítását. A Kormányhivatal a fentiekben jelzett módosítással a rendelet tervezet-elfogadását javasolja.

A Hatósági Főosztály javaslata alapján a rendelet megalkotásával párhuzamosan javasoljuk Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 18/2014. (XI. 27.) önkormányzat rendelet 5. mellékletének módosítását az előterjesztés melléklete szerint.

A fenti rendeletalkotás körében olyan tárgyú szabályozás lehetséges, amely az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű, a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos, vagy többszintű.

Az ingatlanok és a közterületek tisztán tartására vonatkozó szabályok esetében általános szabályokat állapít meg a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet, amelytől az önkormányzati rendelet eltérhet, illetve mellé kiegészítő szabályokat állapíthat meg.

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(2) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztán tartása az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik.

(4) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitvatartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

(5) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

A rendelet kidolgozása során az alábbi magasabb szintű jogszabályokban már szabályozott eseteket vettük figyelembe. Ezek újbóli szabályozására a fentiek alapján nincs lehetőség, szankcionálásuk az adott norma keretén belül lehetséges:

Aki

a) a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,

b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik,

(1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja,

d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi,

szabálysértést követ el.

(2) Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.

A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) önkormányzati rendelet –

8. § (1) A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) ellenőrzi.

(3) A járási hivatal a Tvtv. szerinti közigazgatási bírság kiszabása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli, hogy

a) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Tvtv. 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását, és

b) a szabálytalanul kihelyezett reklámhordozó, reklámtartó berendezés veszélyezteti-e az emberi élet- és vagyonbiztonságot.

A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) korm.rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási bírságot szab ki a települési önkormányzat jegyzője, amennyiben:

a) az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy

b) a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezése történik, vagy

c) a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy

d) az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy

e) az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi, vagy

g) a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.

A bírság mértéket több tényező határozza meg, meghatározott esetekben alapbírsághoz és szorzószámhoz kötött.

A fentiek alapján a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 22/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 11. §-a a köztisztasággal kapcsolatos magatartások közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartássá nyilvánításának hatályon kívül helyezése szükséges, mivel magasabb rendű jogszabály már szankcionálja ezeket a magatartásokat.