Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (II. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása

a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól

Hatályos: 2023. 03. 01

Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (II. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.03.01.
a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól
Végső előterjesztői indokolás
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal 2022. évi ellenőrzési munkatervében foglaltaknak megfelelően megvizsgálta a helyi önkormányzatok közterületek elnevezésének szabályairól, az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló önkormányzati rendeleteket. A Kormányhivatal szakmai segítségnyújtás keretében összefoglalta az ellenőrzési tapasztalatait, amely alapján a vonatkozó önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérte 2023. március 31. napjáig.
A fentiek alapján felülvizsgáltuk a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályairól szóló 13/2014. (IX. 24.) önkormányzati rendeletet és új rendelet megalkotását javasoljuk az előterjesztésben részletezettek szerint.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: mötv.) 13. § (1) bekezdés 3. pontja alapján a közterületek elnevezése helyi közügy, ami az önkormányzat kötelezően ellátandó feladata. A települési önkormányzat a 143. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazást, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait. Az Mötv. 42. § 1. és 8. pontja alapján a fenti rendelet megalkotása a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
A jogforrási hierarchia alapján a vonatkozó önkormányzati rendelet az alábbi jogszabályokkal nem lehet ellentétes, illetve az ezekben foglalt rendelkezéseket nem szabályozhatja párhuzamosan:
1. Mötv:
14. § (2) A 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti
a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy
b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
14/A. § (1)
Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.
(2) Közterület elnevezéseként nem alkalmazható
a) ugyanazon településen vagy a fővárosban ugyanazon a kerületen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos,
b) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető, vagy
c) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes
elnevezés.
(3) Közterület élő személyről nem nevezhető el.
(4) Települések egyesítése, területrész átadása, a kerület határainak megváltoztatása után szükség esetén átnevezéssel kell gondoskodni arról, hogy az új település közterületnevei megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(5) Minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot.
(6) Minden, az (1) bekezdés szerint elnevezett közterületet az elnevezése feltüntetésével kell megjelölni.
2. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény:
A 2. §-ban megállapított fogalmak, különösen: 10. Épület, 13. Közterület, 21. Telek, stb.
1. A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm.rendelet:
A 2. § (3) bekezdésében megállapított fogalmak, különösen: b) területnév, h) helységnév, i) településrésznév, j) közterületnév, stb.
5. § (1) A hivatalos földrajzi nevek
megállapításakor figyelemmel kell lenni
a
helyi lakosság élő névhasználatára
, a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat, az egyéb szervezetek véleményére, továbbá a
természet- és társadalomtudományok eredményeire, a történelmi hagyományokra, különösen a helytörténeti kutatásokra, az elpusztult települések nevére, ezen kívül a földrajzi környezetre, a mező- és erdőgazdasági művelési szerkezetre, a nemzetiségi viszonyokra, a nyelvi és nyelvhelyességi követelményekre. A nyelvhelyességi követelmények magukba foglalják a mindenkori akadémiai helyesírás követését és az arra épülő szabályok betartását.
(3a) A közterület elnevezése - a közterületjelleg nélkül, de a szóközöket beleszámítva - ötven betűhelynél hosszabb nem lehet.
(3b) Két közterületnevet összetéveszthetőnek kell tekinteni, ha
a) csak a birtokos eset jelének meglétében vagy hiányában különböznek,
b) csak ragozásban különböznek,
c) ugyanannak a névnek egybe- és különírott formájú változatai,
d) ugyanannak a szónak rövidített és teljes kiírású változatai és másban nem különböznek,
e) ugyanannak a szónak másféle írásmódú változatai és másban nem különböznek.
(5) A hivatalos földrajzi név helyett vagy a hivatalos földrajzi névben a földrajzi köznévi utótag előtt számot helyettesítő betű vagy számjegy - kivéve a (6) bekezdésben foglalt eseteket - nem használható.
c) a közterületek elnevezésének lehetőleg a közvetlen környezet hagyományait, sajátosságait kell tükröznie, vagy a helyhez kötődő személyekkel kell kapcsolatosnak lennie.
1. A központi címregiszterről és címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm.rendelet:
Az 1. §-ban meghatározott fogalmak.
A 2. § (1) bekezdése alapján
a Magyarország területén található ingatlannak e rendeletben rögzített eljárási rend szerint megállapított és a központi címregiszterbe bejegyzett címmel kell rendelkeznie.
4. § (1) A Kormány
címképzésért felelős szerv
ként
az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét
jelöli ki. (2) A címképzésért felelős szerv az illetékességi területére vonatkozóan ellátja a címkezeléssel összefüggő feladatokat és gondoskodik e feladatai nyomán, a központi címregiszterben tárolt adatokban bekövetkezett változásokat igazoló okiratok őrzéséről.
A címképzési szabályokat a 4. alcím szabályozza részletesen:
11. § (1) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott teleknek csak az azon létesített épület, önálló épülethez nem kapcsolódó pince vagy a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti önálló rendeltetési egység címképzésével egyidejűleg, de azoktól elkülönülten kell címet képezni.
(2) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott telken létesített minden épület, pince valamint önálló rendeltetési egység címének törlése esetén annak a teleknek a címét is törölni kell, amelyen az épület, pince, önálló rendeltetési egység áll.
(3) Amennyiben az ingatlannak a 2. § alapján már nem kell a központi címregiszterbe bejegyzett címmel rendelkeznie, a címképzésért felelős szerv törli a címregiszterből a címhez tartozó címadatokat.
12. § (1) Az üres telken létesített új épület, pince vagy önálló rendeltetési egység esetén a címképzésért felelős szerv az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően képezi az adott ingatlanra vonatkozó, az 5. § (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott címelemeket és rögzíti az épület elhelyezkedésének azonosítására szolgáló címkoordinátával együtt.
(2) Ha olyan telken létesül új épület, pince vagy önálló rendeltetési egység, amelyen már korábban a címképzés hatálya alá tartozó épület, pince vagy önálló rendeltetési egység volt, vagy egy időben létesül több új épület, pince, önálló rendeltetési egység, akkor valamennyi meglévő és új épületnek, pincének vagy önálló rendeltetési egységnek címmel kell rendelkeznie vagy címet kell neki képezni.
13. § (1) Ha a címképzés tárgyát képező ingatlan közterületről közvetlenül nem, csak másik telken keresztül közelíthető meg, a címkeletkeztetés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha megközelíthető lenne közterületről is. Ebben az esetben az ingatlan címében közterületnévként annak a közterületnek a nevét kell feltüntetni, amelyhez az ingatlan megközelítését szolgáló telek csatlakozik. Ha a közterülettel való kapcsolatot több telek biztosítja, akkor az ingatlanhoz közelebb eső közterülethez megközelítést biztosító telek címében feltüntetett közterületnevet kell a címképzés során figyelembe venni.
(2) Ha a címképzés tárgyát képező ingatlan csak magánútról közelíthető meg, annak elnevezésére vonatkozóan a helyi önkormányzati rendeletben foglalt szabályok az irányadók.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megközelíthető, azonban elkülönülten, megjelenését tekintve szigetszerűen elhelyezkedő külterületi ingatlan - különösen tanya - esetén a címet elsősorban a tulajdonos által javasolt elnevezés szerint kell megállapítani.
(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt ingatlan elnevezésére a tulajdonos a címképzésért felelős szerv legalább kétszeri felhívására sem tesz javaslatot vagy az általa tett javaslat a (5) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, akkor a címképzésért felelős szerv az önkormányzati képviselő-testület döntésének megfelelő elnevezést jegyzi be a központi címregiszterbe.
(5) A tulajdonos elnevezésre irányuló javaslatát el kell fogadni, ha az elnevezés a tulajdonos vezetékneve szerepeltetésére irányul és a település közigazgatási területén nincsen másik külterületi ingatlan ugyanezzel a névvel. Minden más esetben a tulajdonos által javasolt elnevezés akkor fogadható el, ha az az adott ingatlan pontos beazonosítását lehetővé teszi és a javasolt elnevezés nem sérti a közízlést, nem kelt megbotránkozást, nem félrevezető és a magyar nyelv helyesírási szabályainak is megfelel.
(6) Egy településhez tartozó közigazgatási területen belül nem lehet több külterületi ingatlant azonos névvel elnevezni. Ha a tulajdonos által javasolt elnevezés már egy másik ingatlan neve, a címképzésért felelős szerv megkülönböztetésre alkalmas jelölést javasol a tulajdonosnak.
14. § A lakás vagy más önálló rendeltetési egység esetében a hozzá tartozó címkoordináta azon épület címkoordinátája, amelyben a lakás, önálló rendeltetési egység található.
15. § (1) Az épület, a pince és az önálló rendeltetési egység címét annak a teleknek a címéből kell képezni, melyen maga az épület fekszik.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képez a több közterülettel határos telken létesült legalább kettő vagy több, önálló elhelyezkedésű és különböző közterületekre nyíló főbejárattal rendelkező épületekből álló épületegyüttes címképzése, amely során legalább egy épületnek a telek címével megegyező, a többi épületnek attól eltérő cím is megállapítható.
(2) Az azonos telken található valamennyi épületet, pincét és önálló rendeltetési egységet egy, a házszámtól szóközzel elválasztott, nem ékezetes, egytagú nagybetűs azonosítóval kell ellátni A-Z-ig ábécé-sorrendben, és ahhoz az „ép.” toldalékot kell kapcsolni, ha a telken - az épületek, a pincék és az önálló rendeltetési egységek számát összeadva - azokból egynél több van. Amennyiben az épületjelölést igénylő épületek, pincék és önálló rendeltetési egységek száma meghaladja az egytagú, nem ékezetes betűk számát, úgy azok felhasználását követően két betűtagból álló A-Z-ig ábécé-sorrendben felhasznált megjelölés alkalmazandó. Ha a telken csak egyetlen épület, pince vagy önálló rendeltetési egység van, akkor annak mindaddig nem kell jelet adni, amíg e rendelet hatálya alá eső további épület, pince vagy önálló rendeltetési egység nem létesül a telken.
16. § Az azonos épületben található valamennyi lépcsőházat - amennyiben az épületben egynél több lépcsőház van - egy, a házszámtól és az épület jelétől szóközzel elválasztott, nem ékezetes egytagú nagybetűs azonosítóval kell ellátni A-Z-ig, ábécé-sorrendben, és ahhoz az „lph.” toldalékot kell kapcsolni.
17. § (1) Az épületen belül a szinteket egyértelműen jelző azonosítókkal kell ellátni olyanképpen, hogy az épületben a föld felszínén lévő vagy a föld felszínéhez legközelebb eső szint „Fsz.” jelölést kapjon. A földszint felett elhelyezkedő emeleteket arab számmal kell megjelölni 1-től emelkedő sorrendben, és ahhoz az „em.” toldalékot kell kapcsolni.
(2) A föld felszíne alatt elhelyezkedő szinteket fentről lefelé haladva az alagsor szót követően 1-től emelkedő sorrendű arab számokkal kell megjelölni.
18. § (1) A 2. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti lakás esetében az ajtót, bejáratot arab számmal kell megjelölni úgy, hogy szintenként ugyanaz a szám csak egy ajtót, bejáratot jelöljön. Egyebekben az ajtó, bejárat megjelölése tekintetében a címképzésért felelős szerv a tulajdonos vagy a tulajdonosi közösség javaslatának megfelelően képzi a címet.
(2) A 13. (3) bekezdésében meghatározott ingatlan esetében a szint, ajtó megjelölésének szabályait nem kell alkalmazni.
19. § A külterületen fekvő ingatlan (ideértve a korábban zártkertként nyilvántartott külterületi ingatlant is) címelemeinek megállapítása során a 14-15. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
20. § A központi címregiszterben nyilvántartott címek módosítására a címképzés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Az önkormányzati rendeletben a közterület elnevezéssel és módosítással, valamint a házszám-megállapítással kapcsolatos olyan szabályokat lehet megállapítani, amelyek a fentiekben ismertetett jogszabályokban nem kerültek szabályozásra, illetve, amelyek nem ellentétesek a fenti jogszabályban leírtakkal.
5. Hatáskörök
Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 3. pontja alapján a közterületek elnevezése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Mivel a fenti pontban nem említik a házszám megállapításával kapcsolatos kizárólagos, át nem ruházható hatáskört, így az annak megállapításával kapcsolatos hatáskört a testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése és 142/A. § alapján átruházhatja többek között a jegyzőre is, aki önkormányzati hatósági ügyben fog eljárni.
A KCR rendelet államigazgatási feladatot határoz meg a jegyző részére: címképzésért felelős szervként. A címelem képzése és a címelemről történő döntés nem azonos. Címelem pl. a KCR-rendelet 5. § a) pontja értelmében az országnév is, amelyről értelemszerűen nem a jegyző dönt, de a KCR-en belül mégis képezi azt üres telken létesített új épület esetében a KCR-rendelet 12. § (1) pontjának megfelelően.
A KCR-rendelet 5. § g) pontja szerinti címelem a közterületnév, azonban az Mötv. 13. § (1) bekezdésének 2. pontja alapján a közterületek elnevezése az helyi önkormányzati feladat, amely az Mötv. 42. § 8. pontja értelmében a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik, továbbá az Mötv. 143. § (3) bekezdés rendeleti formához köti. Az Mötv. 14/A. § (2) bekezdése értelmében minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen épület található.
A KCR rendelet 8. § (1) bekezdése alapján ha a címkezeléshez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása más hatóság, szerv, szervezet vagy önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a címképzésért felelős szerv megkeresi az illetékes hatóságot, szervet, szervezetet vagy önkormányzati képviselő-testületet. A címképzésért felelős szerv az önkormányzati képviselő-testület döntésének megfelelő címelemet jegyzi be a központi címregiszterbe.
A KCR-rendelet 5. § i) pontja szerinti címelem a házszám, amelynek megállapítása önkormányzati hatósági ügy, amely az Mötv. 143. § (3) bekezdésében meghatározott, házszám szabályainak megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezésből vezethető le.
A fentiek alapján a házszám megállapításával kapcsolatos hatáskört javasolt a jegyzőre átruházni. A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet 5. melléklete tartalmazza, amely módosítása szükséges a fentiek alapján. Az SZMSZ módosításáról a 8. napirendi ponthoz tartozó előterjesztés tartalmaz döntési javaslatot.