Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi adókról szóló 19/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 05. 01Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.05.01.
a helyi adókról szóló 19/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A képviselő-testület 2024. november 20-i ülésén módosította a helyi adókról szóló 19/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint:
Építményadó:
Az adó évi mértéke 500 forint/m2. 2025.01.01-től az adó évi mértéke 700 forint/m2.
Telekadó:
Az adó évi mértéke:
a) épülettel be nem épített telek, telekrész esetén:
aa) 1 500 m2- ig 50 forint/m2, 2025.01.01.től 60 forint/m2
ab) az 1 500 m2 feletti telekrészre 20 forint /m2, 2025.01.01.től 25 forint/m2
ac) a 10 000 m2 feletti telekrészre 1 forint/m2.
b) minden egyéb telek esetén: 0 forint/m2
Magánszemély kommunális adója:
Az adó évi mértéke adótárgyanként:
a) magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló épülettel be nem épített telek esetén: 5 000 forint, 2025.01.01-től hatályon kívül helyezésre került a 8. §-sal együtt. (8. § A Htv. 19. §-ában foglaltakon túlmenően, mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló épülettel be nem épített telek.) A 8. § szerinti mentesség kibővítésének megszüntetésével minden telek a telekadónál leírtak szerint adózik.
b) amennyiben a telken építmény található:
ba) a magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló lakás esetén: 28 500 forint, ennek hiányában 2025.01.01-től 36 000 forint.
bb) a magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló belterületi, zártkerti és külterületi egyéb nem lakás céljára szolgáló gazdasági épület – pince, présház - esetén: 8 000 forint, 2025.01.01-től 12 000 forint.
c) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga esetén: 8 000 forint. 2025.01.01-től 12 000 forint.
A ba) pontban meghatározott adóból adókedvezmény illeti meg azt a lakás tulajdonjogával, illetve vagyoni értékű jogával rendelkező adóalanyt, aki az ingatlanban életvitelszerűen ott lakik. Az adókedvezmény mértéke lakásonként 18 000 forint.
A novemberi számítások alapján a fenti emelés nyomán tervezett plusz bevételek:
|
Adónem megnevezése |
Tervezett plusz bevétel összege (Ft) |
|---|---|
|
Építményadó |
4,8 millió |
|
Telekadó |
6,5 millió |
|
Kommunális adó |
4,4 millió |
|
Mindösszesen: |
15,7 millió |
A 2025. február 24-i testületi ülésen elfogadott, az önkormányzat 2025. évi költségvetéséről szóló 4/2025. (II. 25.) önkormányzati rendeletben a költségvetési egyensúly fenntartása és az önkormányzat jogszerű és biztonságos működése érdekében a 2024. évi adóbevételeket és a fentiekben megszavazott adóemeléseket figyelembe véve a helyi adóból származó bevételek 112 millió forint összegben kerültek betervezésre az alábbi megoszlásban:
|
Adónem megnevezése |
2024. terv |
2024. évi teljesült |
2025. évi terv |
|
Építményadó |
13 000 000 |
12 035 706 |
19 000 000 |
|
Telekadó |
3 000 000 |
2 739 375 |
19 000 000 |
|
Kommunális adó |
13 000 000 |
9 802 710 |
18 000 000 |
|
Iparűzési adó |
56 000 000 |
51 242 478 |
56 000 000 |
|
Mindösszesen: |
85 000 000 |
75 820 269 |
112 000 000 |
Az adóemelés szükségességének indokai:
A Képviselő-testület 60/2024. (V. 15.) önkormányzati határozatával döntött 40.000.000,- forint összegben éven túli beruházási hitelfelvételéről a TOP-PLUSZ-1.2.1-21-SO1-2022-00040 azonosítószámú „Többfunkciós szolgáltatótér kialakítása Ságváron (I. ütem)” megnevezésű projekt sikeres megvalósítása érdekében az alábbiak szerint:
A 40.000.000 forint összegű fejlesztési hitelt 10 év alatt szükséges visszafizetni mindösszesen 70.226.100 forint (kamat + tőke) összegben.
A kötelező önkormányzati feladatokra kapott állami támogatás kiegészítése a feladatellátások folyamatos biztosítása érdekében.
Folyamatban lévő és tervezett beruházások, fejlesztések, pályázatok önrészéhez szükséges forrás biztosítása.
Az önkormányzat folyamatos likviditásának biztosítása.
A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület a felelős. A fentiek alapján a képviselő-testület az önkormányzat jogszerű és biztonságos működésének biztosítása érdekében hozta meg a helyi adók emeléséről szóló döntését, ugyanis a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
A telekadót érintő mentesség (mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló épülettel be nem épített telek) eltörlését követően a magánszemély tulajdonában lévő belterületi és a művelés alól kivett zártkerti telkek az eddigi kommunális adó hatálya alól bekerültek a telekadó hatálya alá és az eddigi egységes adómérték helyett az ingatlanok m2-ben számított alapterülete alapján kerültek kivetésre az adók.
A 2025. évi telekadó kivetését követően vált nyilvánvalóvá, hogy a mentesség alól kivett zártkerti, művelés alól kivett területek esetében az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességét meghaladó, az ingatlan értékéhez viszonyítva aránytalan mértékű adókötelezettségek keletkeztek, amely ellentétes a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. § g) pontjával, amely szerint az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.
Sajnálatos adminisztrációs hiba miatt ezen értesítők még azelőtt kiküldésre kerültek, hogy ezen adómértékek tekintetében a testület tájékoztatása és az adómértékek korrigálása megtörtént volna.
A helyi adókról szóló törvényben előírtaknak való megfelelés érdekében a pénzügyi bizottság elnökével történt egyeztetést követően javasoljuk a helyi adókról szóló rendeletben a telekadó mértékére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát.
A telekadóra vonatkozó adómérték csökkentése, illetve adókedvezmény nyújtása esetében figyelemmel kell lenni az önkormányzat 2025. évi költségvetésének pénzügyi egyensúlyára is.
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5021/2016/3. számú határozatban megjelenített szempont, hogy a helyi önkormányzatoknak a telekadó-mérték meghatározása során tekintettel kell lenniük a telkek – közművesítettségében, közúton történő megközelíthetőségében rejlő – értékére is.
A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5018/2016/4. számú határozata azt emelte ki, hogy az önkormányzatnak értékelnie kell az illetékességi területe alá tartozó telkek rendeltetését, azok földrajzi elhelyezkedését, a településre jellemző eltérő forgalmi értékeket általában és a településen belüli forgalmi értékekben jelentkező eltéréseket is.
Az Alkotmánybíróság 20/2021. (V. 27.) AB határozatában a telekadó mértékének megállapításával kapcsolatban megállapította, hogy különös figyelemmel kell vizsgálni minden olyan adómértéket, amely egy év alatt az adótárgy értékének 20%-ánál többet von el. A testület véleménye szerint a telkek adómértéke érzékenyebb a túladóztatásra, tehát ezek esetében egy 20–30–40%-os adóterhelés már alkotmányossági vizsgálatot vonhat maga után.
A Kúria Köf.5021/2017/4. számú határozatában elvi éllel mondta ki, hogy nem sérti a telekadó mértékére vonatkozó törvényi szabályokat az az adómérték, amely az adómaximum alatt úgy került meghatározásra, hogy kellően differenciál a rendelet hatálya alá tartozó adóalanyok és a telkek sajátosságait is figyelembe véve.
A helyi adókról szóló törvény alapján az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy a törvényben meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, illetve a törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján:
Jogszabály
a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.
(31. § (1))
A fizetési kötelezettség keletkezésekor hatályban lévő jogszabályok által előírt fizetési kötelezettséghez képest jogalanyok utólagosan meghatározott csoportjának nem adható jogszabályban visszamenőlegesen olyan fizetési kedvezmény, mentesség, amely a fizetési kötelezettség összegét csökkenti, kivéve ha ez az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy nemzetközi szerződésnek való megfelelés miatt szükséges, vagy ha a kedvezmény vagy mentesség a fizetési kötelezettség teljesítésére köteles természetes személyek vagy más jogalanyok teljes körét megkülönböztetés nélkül érinti. (31. § (1))
Fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. (32. §)
A helyi adókról szóló törvény alapján a telekadó tekintetében:
a telek fogalma:
az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
b) a külterületen fekvő termőföldet (az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet),
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét,
h) az erdőt,
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet,
j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, – kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető – kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét;
adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek
,
az adó alanya főszabályként az, aki az év első napján a telek tulajdonosa,
mentes az adó alól:
a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,
c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,
d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik,
az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:
a) a telek m2-ben számított területe, vagy
b) a telek korrigált forgalmi értéke,
az adó évi mértékének felső határa:
a) m2 szerinti adóalap-számítás esetén: 200 Ft/m2,
b) forgalmi érték szerinti adóalap-számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a,
az adókötelezettség keletkezésének ideje:
a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,
b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,
c) erdőnek minősülő telek esetében
ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy
cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését
követő év első napján
d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,
e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján.
A fentiek alapján a településen fekvő telkek tekintetében két típusú csoport különböztethető meg:
1. belterületen található telek,
2. külterületen, jellemzően zártkerti részen található művelés alól kivett terület, amely a helyi adókról szóló törvény 52. § 16. pontja és 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adózás szempontjából teleknek minősül.
A fenti két csoportba tartozó telkeket differenciálni szükséges a településen belüli elhelyezkedésük, megközelíthetőségük, közművesítettségük, beépíthetőségük és forgalmi értékük alapján.
|
Szempont |
Belterületi telek |
Zártkerti művelés alól kivett terület |
|---|---|---|
|
Településen belüli elhelyezkedés |
településen belül |
település külterületi részén |
|
Megközelítés |
jellemzően aszfaltozott úton |
jellemzően földúton |
|
Közművesítettség |
összközműves |
villany |
|
Beépíthetőség |
30% |
3% |
|
Forgalmi érték |
15-25 millió forint (1000-1200 m2) |
3-7 millió forint |
A fentiek alapján differenciálni szükséges a két típusú telek között az adómértékek tekintetében is.
Az adórendelet 2025. január 1-jei módosítása nyomán a telekadó tekintetében az alábbi adókivetések történtek:
|
Telekadó magánszemély és egyéni vállalkozó |
Telekadó |
Összesen |
Zártkerti művelés alól kivett terület |
Belterületi ingatlan |
||
|
A megadóztatott ingatlanok száma (db) |
157 |
19 |
176 |
39 |
118 |
|
|
A kivetett adó összege (forint) |
14.799.133 |
3.054.432 |
17.853.565 |
5.220.257 |
9.578.876 |
|
|
A 2025. évi költségvetésben betervezett összeg |
19.000.000 |
A költségvetési hiány |
||||
|
A tervezett adókedvezménnyel |
1.300.000 |
9.000.000 |
||||
|
Az adókedvezmény nyújtásával keletkező költségvetési hiány |
A költségvetési hiány megközelítőleg 5.700.000 forint. |
|||||
A hatályban lévő adórendeletben meghatározott adómértékek év közbeni módosítása naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, illetve az adórendelet módosítás azonnali hatálybalépése abba az esetben lehetséges, ha az nem jár fizetési kötelezettség megállapításával, a fizetésre kötelezettek körének bővítésével, a fizetési kötelezettség terhének növelésével, a kedvezmény, mentesség megszüntetésével vagy korlátozásával.
A fentiek alapján a megállapított telekadó mértékének csökkentését adókedvezmény formájában való nyújtással javasoljuk megállapítani 2025. január 1-jére visszamenőleg. Így az adórendelet évközi módosítása naptári éven belül nem súlyosbítja az adóalanyok adóterheit, éppen ellenkezőleg, enyhíti az adóterheket.
A helyi önkormányzat gazdálkodása biztonságának fenntartása érdekében az adókedvezmény nyújtása során kiemelt figyelmet kell fordítani az önkormányzat 2025. évi költségvetési egyensúlyának megtartására. Kiemelt figyelemmel arra, hogy a közösségi ház fejlesztése érdekében felvett hitel törlesztését az idei évben kell megkezdenie az önkormányzatnak.
Az adókedvezmények biztosításával a tervezetthez képest mintegy 5.700.000 forinttal kevesebb adóbevétel várható.
A telekadó tekintetében a 2025.01.01-től hatályos adómértékek:
7. § Az adó évi mértéke:
a) épülettel be nem épített telek, telekrész esetén:
aa) 1 500 m2- ig 60 forint/m2,
ab) az 1 500 m2 feletti telekrészre 25 forint /m2,
ac) a 10 000 m2 feletti telekrészre 1 forint/m2.
b) minden egyéb telek esetén: 0 forint/m2
A javasolt adókedvezmény nyújtása 2025. január 1-jéig visszamenően:
7/A. § (1) A külterületi, művelés alól kivett, épülettel be nem épített telek, telekrész esetében
1. a 7. § aa) pontjában meghatározott adóból 50 forint /m2 adókedvezmény,
2. a 7. § ab) pontjában meghatározott adóból 15 forint /m2 adókedvezmény
illeti meg a telek tulajdonjogával rendelkező magánszemélyt.
(2) A belterületi, épülettel be nem épített telek, telekrész esetében a 7. § aa) pontjában meghatározott adóból 10 forint /m2 adókedvezmény illeti meg a telek tulajdonjogával rendelkező magánszemélyt.
A fenti módosítási javaslat nyomán a településen kivetett telekadó összességében egyaránt megfelel a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.