Somogyfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 5.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2025. 12. 06Somogyfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (XII. 5.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyongazdálkodásáról
[1] A rendelet célja, hogy Somogyfajsz Község Önkormányzata tulajdona tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása érdekében a tulajdonában álló vagyonának megőrzése, védelme, a vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeinek biztosítása.
[2] Somogyfajsz Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése, 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, ugyanezen törvény 106. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) Somogyfajsz Község Önkormányzata Képviselő-testületére, annak szerveire (a továbbiakban: Önkormányzat)
b) az Önkormányzat intézményeire,
c) a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog jogosultjára (a továbbiakban: vagyonkezelő),
d) e rendelet alkalmazása körében a vagyongazdálkodással összefüggésben az Önkormányzattal kapcsolatba kerülő jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon), különösen a vagyon alábbi elmeire:
a) ingatlanra
b) ingó vagyonra:
c) vagyoni értékű jogokra és az ezekre vonatkozó önkormányzati kötelezettségvállalásokra, opciókra (vételi jog) immateriális javakra,
d) tagsági jogokra, értékpapírokra, gazdasági társaságokban, nonprofit gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető egyéb gazdasági részesedésekre, valamint egyéb vállalkozásban az Önkormányzatot megillető részesedésre,
e) az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
2. § E rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ászr.) forgalom-meghatározásai az irányadók.
Az önkormányzat vagyona
3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvtv. 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.
(2) A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amely
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonban áll,
b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül,
c) az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül.
(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az önkormányzat vagyonkatasztere tételesen tartalmazza.
(4) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyakat az önkormányzat vagyonkatasztere tételesen tartalmazza.
(5) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.
4. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon:
a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező:
aa) helyi közutak és műtárgyaik,
ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek,
ac) az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények ide nem értve a vízi közművek,
b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.
(2) Forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban Hivatal) vezeti.
5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a 4. § hatálya alá nem tartozó, és az üzleti vagyonba nem tartozó vagyon, ezek:
a) a kulturális, oktatási, sport, egészségügyi, szociális alapfeladatok ellátását szolgáló ingatlanvagyon,
b) a Képviselő-testület és az önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,
c) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti értékek,
d) muzeális gyűjtemények és emlékek,
e) játszóterek és sportlétesítmények,
f) közművek, víziközművek,
g) köztemetők,
h) levéltári anyagok, tervtárak terv – és iratanyaga,
i) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),
j) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét a Hivatal vezeti.
6. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon forgalomképes.
(2) Az üzleti vagyon nyilvántartását a Hivatal vezeti.
Önkormányzati vagyon nyilvántartása
7. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül, az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon is. A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követően a képviselő-testület határozattal dönt a törzsvagyon szerinti minősítéséről.
Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár
8. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) és
b) üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó értéken)
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonhasználókként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a portfolió (értékpapír) vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken veszi számba.
(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, továbbá az érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni az éves vagyonleltárban.
(4) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.
(5) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.
(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(7) Az Önkormányzat eszközeinek és forrásainak leltározása a leltárkészítési és leltározási szabályzatban foglaltak szerint történik.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
9. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyak értékesítésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgyak forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan vagyon esetén három hónapnál nem régebbi – ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján,
b) ingóság esetén az önkormányzat számviteli nyilvántartásában szereplő érték alapján,
c) értékpapír esetében, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(2) Ha a vagyonnal való rendelkezés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra – és ennek alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor együttes értékesítés vagy hasznosítás esetén a vagyontárgyak összesített értéke az irányadó.
Vagyongazdálkodás irányelvei
10. § (1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét – az Nvtv-ben foglaltak figyelembevételével - a polgármester készíti el és terjeszti elő a képviselő-testületnek elfogadásra a gazdasági program elkészítésével egyidejűleg.
(2) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester minden évben az éves zárszámadási rendelet elfogadásával egyidejűleg beszámol a Képviselő-testületnek.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
11. § (1) Az önkormányzatot megilleti mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a Polgármester gyakorolja.
(3) A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezései jogok gyakorlását a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának használóira (továbbiakban: vagyonhasználó) e rendelet szerint ruházza át.
(4) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül
a) építési ügyekben – közművekkel való ellátás területén- a tulajdonosi hozzájárulás megadására,
b) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.
Az önkormányzati vagyon használói és jogállásuk
12. § (1) Az Önkormányzat vagyonának használói lehetnek:
a) a Hivatal,
b) az Önkormányzat költségvetési szervei, intézményei,
c) az Önkormányzat által más önkormányzattal közösen – társulásban - fenntartott költségvetési szervek és intézmények,
d) az Önkormányzat gazdasági- illetve közhasznú társaságai,
e) helyben működő civil szervezetek.
(2) Az önkormányzati vagyon használóját a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben illeti meg a működés feltételeként rá bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.
(3) Az Önkormányzat vagyonának használója köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(4) Az Önkormányzat vagyonának használója jogosult, illetve köteles a működés feltételként rá bízott vagyontárgyak:
a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
b) bérbeadásra és egyéb hasznosításra,
c) ingó vagyontárgyak elidegenítésére,
d) közterhek viselésére.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai alapján lehet gyakorolni.
(6) A vagyon használója beruházást, felújítást csak a tulajdonos engedélyével végezhet.
Vagyon hasznosítási eljárás szabályai, nyilvánossága
Vagyon értékesítése, hasznosítása
13. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, hasznosítása az e rendeletben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében: pályázati versenyeztetés vagy árverési versenyeztetés útján történik.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A versenytárgyalás nyilvános.
(4) Az (3) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna.
(5) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani önkormányzati vagyontárgy értékesítése esetén:
a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el:
aa) ingóvagyon esetében a nettó 2.000.000 Ft-ot,
ab) ingatlanvagyon esetében a nettó 5.000.000 Ft-ot,
ac) portfolió értékesítés esetén a nettó 5.000.000 Ft-ot.
b) értékhatártól függetlenül:
ba) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén,
bb) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor,
bc) bérleti időszak meghosszabbításakor,
bd) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén,
be) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén,
bf) telekhatár-rendezés esetén.
(6) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:
a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
b) a szerződés céljának meghatározása,
c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,
e) szerződés időtartamának meghatározása
f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,
g) ingatlan csere céljára történő biztosítása.
14. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni, csak üzleti vagyonná történő átminősítése esetén lehet, ha erről a vagyontörvény másképp nem rendelkezik.
(3) A vagyon értékesítését:
a) a nettó 5.000.000 Ft értékhatár feletti értéket képviselő ingatlanvagyon esetében versenyeztetés útján a megyei lapban történő meghirdetéssel,
b) a nettó 2.000.000 Ft értékhatár feletti ingó vagyon esetében versenyeztetés útján és a helyben szokásos hirdetéssel kell lebonyolítani.
(4) A polgármester
a) értékhatárra tekintet nélkül dönt a selejtezésre kijelölt ingó vagyontárgyak (gépek, berendezések, felszerelések) értékesítéséről, ha azok feleslegessé váltak, 0-ra leíródtak (nettó értékük 0 Ft) és nem felújíthatók,
b) 200.000 Ft egyedi értékhatár alatti selejtezésre kijelölt ingó vagyontárgyak értékesítéséről.
(5) A polgármester (4) bekezdés alapján meghozott döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
A vagyon megterhelése
15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem megterhelhető.
(2) Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes üzleti vagyona megterheléséről értékhatárra tekintet nélkül a képviselő-testület dönt.
Vagyon vállalkozásba vitele
16. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag az alapító okiratban foglaltak szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozás a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a vállalkozásba nem vihető be.
(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona csak a jogszabályokban meghatározott feltételek betartása mellett vihető vállalkozásba, ezek közül is csak a közművek.
(6) Az önkormányzat üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(7) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.
(8) Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben – kivéve, ha törvény más feltételeket nem határoz meg - felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét és amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik és amely szervezet a vagyontörvény szerint átlátható.
(9) A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel, kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
Vagyonkezelői jog és a haszonélvezeti jog
17. § (1) A Képviselő-testület vagyonkezelési és haszonélvezeti jogot alapító szerződést az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontban meghatározott személyekkel az Nvtv. 12. §-ában meghatározott korlátozásokkal köthet azzal, hogy az Nvtv. 8. § (7) bekezdésében meghatározott vagyoni kör nem lehet vagyonkezelés tárgya.
(2) A képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – a vagyonkezelői jog 9. §-ban foglaltak szerint megállapított értékének figyelembevételével dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, illetve ingyenes átengedéséről.
(3) A vagyonkezelői jog évente fizetendő ellenértéke a vagyonkezelésbe adandó vagyon vagyonkezelésbe adás időpontjában értékbecsléssel meghatározott értékének legfeljebb 3%-a.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon az Nvtv. 11. § (13) bekezdése alapján ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.
(5) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el más önkormányzattal együttműködve, önkormányzati társulásban vagy önkormányzati, illetve állami gazdasági társaság, közhasznú társaság által.
(6) A vagyonkezelésbe adásra irányuló szerződéskötés során - az Mötv. és az Áht. - előírásain túlmenően meg kell határozni az átadónak azt a kikötését is, hogy az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is.
(7) A kezelésbe adott vagyon esetében az önkormányzati vagyon nyilvántartásban fel kell tüntetni a vagyonkezelés tényét is, és a vagyonkezelő éves beszámolása során az értékben és naturáliában bekövetkezett változásokat át kell vezetni.
(8) A vagyonkezelő éves beszámoltatása során értékelni kell a feladatellátás szerződés szerinti teljesítését és a vagyonkezelési szerződésben előirt feltételek érvényesülését. A beszámolót a Képviselő-testület fogadja el.
18. § A vagyonkezelő a használatába adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a polgári jog és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja. A vagyonkezelő köteles a használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására, a Mötv. szerinti nyilvántartás vezetésére és adatszolgáltatásra.
19. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,
d) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
e) a Mötv. 109. § (6)- (8) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
f) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
g) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
20. § Az önkormányzat állami közfeladat ellátásához a központi jogszabályokban előírt körben és módon biztosítja az önkormányzati vagyon használatát állami költségvetési – és egyéb szervezet (a továbbiakban: állami szervezet) részére.
21. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Polgármester - a Közös Hivatal közreműködésével a belső ellenőrzés keretében – évente ellenőrzi.
(2) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet. Azonnali intézkedést igénylő esetben a Polgármester a soron következő testületi ülésen számol be a tulajdonosi ellenőrzésről a Képviselő-testületnek.
(3) A vagyonkezelés tulajdonosi ellenőrzésének célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás megfelelőségének megállapítása, melynek keretében vizsgálni kell a vagyonnyilvántartás hitelességét, teljességét, továbbá fel kell tárni a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedéseket.
(4) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét;
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról;
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(5) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését a tárgyévet követő év március 31-ig,
b) a Polgármester által végzett eseti ellenőrzéssel, beszámoltatással;
c) az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzés keretében.
(6) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. A tulajdonos megbízásából ellenőrzést végzővel köteles együttműködni, az ellenőrzést elősegíteni.
(7) A Polgármester megbízásából ellenőrzést végző az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.
A használat és a hasznosítási jog átadása
22. § (1) A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés megkötésre a képviselő-testület jogosult.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel jogszabályok és e rendelet szerint,
b) önkormányzat közterület használatáról szóló rendeletében meghatározottak szerint lehet.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát e rendeletben meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett és e rendeletben meghatározottak szerint.
(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel használati díj ellenében.
(5) A hasznosítás során alkalmazott bérleti díjak mértékét egyedi megállapodás tartalmazza.
(6) A vagyontárgy hasznosításáról amennyiben a versenykiírásban vagy a szerződésben foglalt összeg:
a) nettó 600 ezer forintot nem éri el és az ingatlan bérbeadása esetén a bérlemény az 50 m2 alapterületet nem haladja meg, maximum 5 év határozott időtartamig a polgármester,
b) a nettó 600 ezer forintot eléri vagy azt meghaladja, valamint értékhatárra tekintet nélkül a 5 év időtartamot meghaladó határozott idejű, továbbá a határozatlan idejű hasznosításról a képviselő-testület dönt.
(7) A hasznosítási összeget határozott idejű hasznosítás esetén hasznosítási időtartamra, határozatlan idejű hasznosítás esetén öt évre kell egybeszámítani.
(8) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen beszámol.
Ingyenes vagy kedvezményes használat
23. § (1) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése - az átengedés időtartalmától függetlenül – értékhatárra tekintet nélkül a képviselő-testület hatásköre.
(2) Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jogot értékhatárra tekintet nélkül közfeladat ellátására ingyenesen átengedheti, ingyenesen vagy kedvezményesen használatba adhatja
a) más önkormányzatnak,
b) társadalmi szervezeteknek,
c) gazdálkodó szervezetnek,
d) költségvetési szerveknek.
(3) A társadalmi és gazdálkodó szervezeteknek való ingyenes átadás további feltétele, hogy a szervezet a vagyontörvény szerint átlátható legyen.
(4) A képviselő-testület az ingyenes átengedés során kötött szerződésben a használat és hasznosítás jogát – az önkormányzati vagyon védelmének céljából - feltételekhez kötheti.
Az önkormányzat vagyona társulásban
24. § (1) Az önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzatok vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények középületei, középületek, valamin az önkormányzat üzleti vagyona vihetők társulásba.
A pénzügyi befektetések szabályai
25. § Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit bármely pénzintézetnél betétként elhelyezheti, kincstárjegyet, államkötvényt, államilag garantált egyéb értékpapírt vásárolhat.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
26. § Az önkormányzat követeléseiről, mint az önkormányzati vagyon részéről való lemondás jogát:
a) a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés meghaladja a 300.000 forint összeghatárt
b) a polgármester gyakorolja
ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt
bb) munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatártól függetlenül.
27. § (1) A 26. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel nem lehet behajtani, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni,
g) a teljesítés a kötelezett önhibáján kívül álló okból a család jövedelmi, vagyoni körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene, vagy a kötelezett gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené, vagy veszélyeztetné.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
Felajánlott vagyon elfogadása
28. § (1) Bármely vagyontárgy, ideértve a készpénzt is, tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról nettó 1 millió forint becsült értékig a polgármester, e fölötti érték esetén a képviselő-testület dönt.
(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása e rendeletben meghatározott vagyonhasználó részére történik, az elfogadásról szóló döntést megelőzően szükséges beszerezni a vagyonhasználó nyilatkozatát arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.
(3) Az önkormányzat köteles az ingyenes vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonhasználó szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.
(4) Az önkormányzat az elfogadással tulajdonosi hozzájárulását adja az önkormányzati ingatlanhoz kapcsolódó beruházást, felújítást vagy karbantartást tartalmazó felajánlás elvégzéséhez.
(5) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezmények felajánlás, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a felajánlás, ajándék vagy a hagyaték értékét.
Intézmények gazdálkodása a vagyonnal
29. § (1) Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására költségvetési szervet alapíthat (a továbbiakban: intézmény). Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.
(2) Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.
(3) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladat sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
(4) A képviselő-testület felhatalmazza az intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) Az intézmény vezetője a 200.000.-Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokat - az alapfeladata sérelme nélkül – alkalomszerűen bérbe adhatja legfeljebb 30 nap időtartamra.
c) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátást.
d) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
e) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
f) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, és vehet részt vállalkozásban.
(5) A közös alapítású és irányítású intézmények vagyon feletti rendelkezési jogait az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodásban rendezik.
Gazdasági társaságokra vonatkozó külön szabályok
30. § (1) Az Önkormányzat az Nvtv. és egyéb vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint alapíthat gazdasági társaságot, végezhet vállalkozási tevékenységet és vehet részt gazdálkodó szervezetben.
(2) A társasági jog hatálya alá tartozó gazdasági társaság alapításáról, annak megszüntetéséről és átszervezéséről, gazdasági társaságba való belépésről és kilépésről a Képviselő-testület dönt.
(3) Azon gazdasági társaságokban, amelyek társasági részesedését az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan, közvetlenül tulajdonolja a társaság legfőbb szervének törvényben vagy alapító okiratban, alapszabályban meghatározott kizárólagos hatásköreit a Képviselő-testület gyakorolja.
(4) Többszemélyes gazdasági társaság esetében az Önkormányzatot, mint tagot vagy részvényest megillető minden tulajdonosi jogot a Polgármester gyakorolja.
(5) Többszemélyes gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén a Polgármester vagy meghatalmazottja jogosult eljárni.
(6) A Polgármester köteles előzetesen kikérni a Képviselő-testület felhatalmazását a törzstőke felemelését, csökkentését vagy pótbefizetést elrendelő, továbbá végelszámolási döntést megelőzően, továbbá, ha a gazdasági társaság felszámolását elrendelték.
(7) A Képviselő-testület minden olyan hatáskört magához vonhat, amely a (4)–(6) bekezdés alapján nem tartozik a hatáskörébe.
Záró rendelkezések
31. § Ez a rendelet 2025. december 6-án lép hatályba.
32. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Somogyfajsz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (IV.12.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 11/2025. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez
1. A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. Az önkormányzati vagyon hasznosításának a célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása. Ez a tevékenység a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
1.1. A hasznosítás formái:
1.2. a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése,
1.3. használatba-, bérbeadás,
1.4. önkormányzati vagyontárggyal való vállalkozási tevékenység folytatása.
2. Vagyon értékesítése
3. Bérlet útján történő hasznosítás
4. Vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítás
5. Vagyonkezelési elvek:
5.1. Az önkormányzat vagyonkezelési feladatait a Képviselő-testület a Hivatal és az intézményei útján teljesíti a vagyonrendeletben meghatározottak szerint.
5.2. A vagyonkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb tárgyi eszközről részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen. Az önkormányzat támogatja a költségtakarékos működtetéshez szükséges beruházásokat, ráfordításokat. Az önkormányzat az energiaracionalizálással összefüggő pályázatokat prioritásként kezeli.