Pamuk Községi Önkormányzatának

9/2013.(XII.30.) rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről,
a település tisztaságáról

Pamuk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 35. §-ban és 88. § (4) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja, hogy Pamuk község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanhasználójának kell gondoskodni.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. §

Értelmező rendelkezések:

a)    Települési hulladék:

       aa)      a háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot,

ab)     a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.

b)    Zöldhulladék: olyan növényi hulladék, amely kertekből, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fű, lomb, fűrészpor, faforgács stb.), a külön jogszabályban meghatározott úttisztításból származó hulladék kivételével.

c)     Veszélyes hulladék: a Ht. 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék

d)    Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

e)    Gazdálkodó szervezet: a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, valamint az egyéni cég, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre.

f)    Ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki/amely a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi és akinek/amelynek a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll.

g)    Lakóegység: helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő-és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból, vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van, meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas.

II. Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú önkormányzati utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan használójának a kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) Az ingatlan használójának a kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. Az ingatlan használója köteles a járdán felburjánzó gazt, gyomot a burkolat rongálása nélkül kiírtani. Vegyszeres gyomirtás tilos.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.

A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(9) Beépítetlen, vagy időszakosan használt ingatlan használóját a közterület 5-8 bek. szerint tisztántartási kötelezettség terheli.

4. §

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlanhasználója gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan használója köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. §

(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

(1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. §

(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos!

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Elhullott állat tetemét, állati hulladékot a tulajdonos köteles haladéktalanul a szolgáltatónak, ATEV ZRt. Solti Gyárának Solt, Pólyafoki zsilip Pf.: 12., elszállításra és kezelésre átadni. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

9. §

(1) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(2) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt a vállalkozó köteles saját költségén elszállítani.

10. §

(1) Az épület használója gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

11. §

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

III. Fejezet
A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevétele

12. §

(1)   A község közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a PELSO-KOM Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 1-3.), amely kötelező közszolgáltatónak minősül (továbbiakban: közszolgáltató). A közszolgáltató a község közigazgatási területén a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett.

(2)   Az ingatlanhasználó köteles az önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére, az ingatlanán keletkező települési hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, az így előkészített hulladék közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(3)   A közszolgáltatás igénybevételének szüneteltetésére az önkormányzat lehetőséget nem biztosít.

(4)   Az ingatlanhasználót nem terheli az (2) bekezdésben foglalt kötelezettség a beépítetlen ingatlan tekintetében.

(5)   Az a természetes személy ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet, cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről nem a közszolgáltatás keretében, hanem a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően gondoskodik.

(6)   Az ingatlantulajdonos a (2) bekezdésben szabályozottak mellett a települési hulladékot engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra, az ártalmatlanítás díjának kiegyenlítésével külön engedély nélkül maga is elszállíthatja.

13. §

(1)   A helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés létrejön a következő pontok bármelyikének teljesülésével:

1. a közszolgáltatás első igénybevételével,
2. ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét biztosítja,
3. a szerződés aláírásával.

(2)   A gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződést a működésének megkezdése előtt, az üzemeltetés, illetve a működés teljes tartalmára kell megkötnie. Kétség esetén a működés idejét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítani.

(3)   A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlannal bíró gazdálkodó szervezetekről a jegyző nyilvántartást vezet a cég azonosításához szükséges adatok (gazdálkodó szerv megnevezése, vállalkozási tevékenységhez használt és a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok megjelölése) feltüntetésével.

     A nyilvántartás elkészítéséhez és folyamatos vezetéséhez szükséges adatokat a nyilvántartás vezetője a közszolgáltató adatszolgáltatása, az önkormányzat nyilvántartásai vagy más forrásból szerzett tudomása alapján állapítja meg.

(4)   Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről a Ht. 31. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

(5)   Hasznosítást vagy ártalmatlanítást jelent, ha a gazdálkodó szervezet e kötelességét

a)    jogszabályban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító, vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga, vagy

b)    az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

14. §

A szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmi elemeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A hulladékgyűjtés és elszállítás

15. §

(1)   Az ingatlanhasználó e rendeletben előírtak szerint elkülönítetten köteles gyűjteni

1. zárt, erre a célra szolgáló edényben, illetőleg a többlet hulladékot a közszolgáltatónál megvásárolható feliratos zsákban (továbbiakban: gyűjtőedény) külön a települési hulladékot és külön a zöldhulladékot,
2. a rendelet külön részében előírtak szerint a veszélyes hulladékot, a környezet veszélyeztetését kizáró módon, melyet engedéllyel rendelkező gyűjtőhelyre kell vinni.

(2)   Az ingatlanhasználó elkülönítetten gyűjtheti a papír, a műanyag és az üveg hulladékot, a szelektívgyűjtő szigeteken kihelyezett tárolókba való elhelyezéssel.

(3)   A gyűjtőedényzetben tilos veszélyes hulladékot és olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a közszolgáltató munkavállalóinak testi épségét, vagy megrongálhatja a közszolgáltató szállító járművét (pl: marólúg, vas, beton, tégla, folyékony, mérgező, forró hamu, zsiradék, gyúlékony vagy robbanóanyag, állati tetem). E rendelkezés megsértői az okozott kárt kötelesek megtéríteni.

(4)   A gyűjtőedényben elhelyezhető települési hulladék:

-      110-120 literes gyűjtőedény esetén 25 kg,

-      240 literes gyűjtőedény esetén 50 kg,

-      1100 literes gyűjtőtartály esetén 250 kg.

(5)   A települési hulladékot a közszolgáltató heti gyakorisággal keddi napokon szállítja el, és a szelektív gyűjtőedényeket szintén hetente üríti.

(6)   A tárolóedények beszerzéséről (vásárlás, bérlet) az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(7)   A tárolóedény mellé hulladékot elhelyezni csak a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának költségét.

(8)   Az ingatlanhasználóknak a tárolóedényeket szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

16. §

(1)   Az önkormányzat a közszolgáltatóval történt egyeztetés alapján határozza meg a zöldhulladék évi két alkalommal történő szállításának járatnapjait, amelyről a lakosságot az önkormányzat értesíti.

(2)   A zöldhulladék elszállításkor 1 méternél nem hosszabb ág és nyesedék kötegelve, falevél és kaszálék zsákolva maximum 25 kg súly betartásával helyezhető ki.

(3)   A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató évente egy alkalommal – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik. Az akcióról a lakosságot az önkormányzat értesíti.

(4)   A közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető lomhulladék elszállítására köteles. A közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében lebonyolított lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, zöldhulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki.

(5)   Nem tartozik a (4) bekezdésben megjelölt fogalomba az építési törmelék és a gazdálkodó szervezet hulladéka.

       Építési törmeléket az ingatlan tulajdonosa, illetőleg az, akinek a tevékenysége során a törmelék keletkezett köteles a közszolgáltató által meghatározott telepre elszállítani vagy elszállíttatni, és díjfizetés ellenében elhelyezni.

(6)   A közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat külön díj felszámolása nélkül szállítja el.

(7)   Az (1)-(3) bekezdésében megjelölt hulladékszállítási időpontok esetleges rendkívüli ok miatti változásáról a közszolgáltató köteles az ingatlanhasználókat tájékoztatni.

17. §

(1)   A gyűjtőedényt a szállítás napján lehet a közterületre kihelyezni. A nem kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt közterületre tartósan csak a közterület-használatára vonatkozó hozzájárulás alapján lehet tárolni.

(2)   A közszolgáltató a gyűjtőedény kiürítését a tőle elvárható gondossággal köteles végezni. Az okozott kárt annak javításával, avagy új gyűjtőedény biztosításával köteles megtéríteni. Amennyiben a meghibásodás a közszolgáltatónak nem róható fel, a használhatatlan gyűjtőedény javítása, pótlása az ingatlantulajdonos kötelessége.

(3)   A közszolgáltató a gyűjtőedényt a kiürítés után köteles az átvétel helyére visszahelyezni úgy, hogy az a közlekedést ne gátolja. Az ürítés során kihullott hulladékot össze kell takarítani.

(4)   Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonos hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor.

(5)   Ha a hulladékot, vagy a lomot a közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni.

(6)   A közszolgáltató megtagadhatja a települési hulladék elszállítását, ha

a)    az nem a jogszabályban meghatározott gyűjtőedényben vagy módon kerül kihelyezésre,

b)    érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy olyan anyagot tartalmaz, amely a nem gyűjthető, nem szállítható, vagy nem ártalmatlanítható,

c)    a gyűjtőedény úgy került kihelyezésre, hogy azt a közszolgáltató csak jelentős nehézségek árán tudja járművel megközelíteni.

(7)   A közszolgáltató megtagadja a települési hulladék elszállítását, ha a közszolgáltatási szerződés megkötésére kötelezett e kötelezettségét elmulasztotta.

A közszolgáltatási díj megfizetése

18. §

(1)   A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a szabályozásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(2)   Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3)   Lakóházak után éves hulladékszállítási díjat kötelesek fizetni az ingatlanhasználók.

(4)   Amennyiben az ingatlanhasználó más térfogatú és darab számú gyűjtőedény elszállítását igényli, ez irányú változtatási igényét a közszolgáltatóhoz jelentheti be. A bejelentést a tárgyév március 10-ig lehet megtenni. Az ürítési díj összegének megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult 1 darab 110 liter térfogatú gyűjtőedényzet rendszeres használatát vélelmezni, ameddig az ingatlanhasználó eltérő térfogatú gyűjtőedényzet elszállítására vonatkozó igényét nem jelenti be.

(5)   Az ingatlanhasználótól a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjat havonta utólag, illetve az egyedi szerződésben meghatározott időpontban számla ellenében jogosult a közszolgáltató beszedni. A fizetésre kötelezett a számlát a feltüntetett teljesítés időpontjában a megjelölt fizetési határidőre köteles kiegyenlíteni. Késedelmes fizetés esetén a szolgáltató által felszámítható kamat mértéke a Ptk-ban meghatározott kamatmérték.

(6)   A közszolgáltató díját tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogására annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közszolgáltató válaszolni köteles.

(7)   A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybe vételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

(8)   A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltatónak az ingatlanhasználót fel kell szólítani díjfizetési kötelezettsége teljesítésére, amely felszólításnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó figyelmeztetést is, hogy a tartozás nem fizetés esetén adók módjára behajtható. A felszólítás eredménytelensége esetén a közszolgáltató a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. napot követően – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kezdeményezi.

(9)   Amennyiben az ingatlan használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új használó a korábbi használóval egyetemlegesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak. A közszolgáltatás díját a közszolgáltatónak történt bejelentés hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új használó köteles megfizetni. Öröklés esetében a közszolgáltatási díj megfizetésére az örökösök egyetemlegesen kötelezettek.

(10) Nem tagadható meg a díj fizetése, ha közszolgáltatót a közszolgáltatás nyújtásában az időjárás vagy más, a Ptk. szerinti elháríthatatlan ok akadályozza és a közszolgáltató az akadály elhárulását követően a lehető legrövidebb időn belül pótolta mulasztását. Elháríthatatlan oknak minősül továbbá az is, amikor a közszolgáltató a tárolóedényt járművével önhibáján kívül nem tudja megközelíteni.

(11) Többlakásos ingatlanok esetében az ingatlanhasználók lakóegységenként kötelezettek a közszolgáltatás igénybevételére és a lakóegységek után kötelezettek a közszolgáltatási díj megfizetésére.

Közszolgáltatóra vonatkozó egyéb rendelkezések

19. §

A közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítése érdekében jogosult a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott személyes adatok kezelésére. A személyes adatok kezelése során a közszolgáltató az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetése

20. §

1. Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
2. Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).
3. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.
4. A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
5. A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
6. A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.
7. A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

V. Fejezet
Záró rendelkezések

21. §

(1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Pamuk Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 15/2002.(XII.11.) rendelete hatályát veszti.

(2) E rendelet az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja.

Pamuk, 2013. december 23.

A rendelet kihirdetése megtörtént:

Pamuk, 2013. december 30.

dr. Molnár Éva

jegyző

1. számú melléklet

A közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés tartalmi elemei

1.)        A szerződésben meg kell jelölni:

• a szerződő feleket, gazdálkodó szervezet esetén az adószám, számlaszám és a számlavezető pénzintézet feltüntetésével,
• a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját, időtartamát,
• a teljesítés helyét pontos cím szerint,
• a közszolgáltató, vagy a gazdálkodó szervezet által biztosított gyűjtőedény űrtartalmát és darabszámát,
• az ürítés gyakoriságát, az ürítési napokat.

2.)        A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

• a gyűjtőedény(ek) használatának módjáról,
• a közszolgáltatás díjáról és megfizetéséről,
• a közszolgáltatás mértékét meghaladó esetleges többletszolgáltatásról és annak díjáról,
• a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,
• az irányadó jogszabályok meghatározásáról,
• a polgári peres eljárás esetén a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróságról.