1. § E rendeletet a Hivatal adóügyi feladatokat ellátó, bevételt eredményező tevékenységet közvetlenül végző köztisztviselőire (adóügyi dolgozók) kell alkalmazni.

2. § Az anyagi érdekeltség célja, hogy a Hivatal adóügyi dolgozói - a munkavégzés minősége és mennyisége arányában - előre kiszámítható, illetve tervezhető módon, teljesítményhez kötött juttatásban részesíthetők legyenek, amelynek eléréséhez érdekeltségi alapot kell létrehozni.

3. § (1) Az alap forrásai:

(2) Az alap képzése során nem lehet figyelembe venni a Tikos község önkormányzatánál és a Pénzügyi Végrehajtási Társulásnál keletkezett összegeket.

4. § (1) A 3.§.-ban meghatározott ténylegesen befolyt pénzeszközök 50 %-át a bevételt közvetlenül elérő köztisztviselők ösztönzésére, az 5-7. §-plban meghatározottak szerint kell kifizetni.

(2) Az alapból közvetett munkálrt kifizethető további jutaték mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója a végzett munka mennyiségéhez és minőségéhez igazodóan, differenciáltan állapítja meg. Az alap nyújt fedezetet a munkaadót terhelő járulékok megfizetésére is.

5. § (1) Az 1.§.-ban meghatározott köztisztviselőket beszedési jutalék akkor illeti meg, ha az önkormányzat kezelésében lévő adókból elszámolt bevétel eléri a folyó évi fizetési kötelezettség (folyó félévi helyesbített előírás) 97 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti teljesített a zárási összesítők adati alapján kell megállapítani. Az érintett köztisztviselők csak az adóteljesítés alapján részesülhetnek beszedési jutalékban.

(3) A teljesítést 1000 Ft-ra kerekítve kell kiszámítani és a beszedési jutalék megállapításánál alapul venni.

(4) A beszedési jutalékot a teljesítés félévében mnkában töltött idő arányában kell kifizetni. Munkában töltött időnek azokat a munkanapokat kell tekinteni, amelyeken a köztisztviselőt munkabér illeti meg. Ha féléven belül a munkabér folyósítása 15 napjál rövidebb ideig szünetel (betegállomány, fizetés nélküli szabadság stb.), akkor ezt munkában töltött időnek kell tekinteni.

(5) A beszedési jutalék feltételeinek teljesítését a munkáltatói jogkör gyakorlója ellenőrzi, és a kifizetéseket annak alapján engedélyezi.

6. § (1) A megállapított és befizetett adóhiány (adótöbblet) 10 %-a közvetlenül megilleti az azt felderítő és annak kimunkálásában részt vevő köztisztviselőt (közvetlen adóalap) kimunkálási jutalék).

(2) Az adóbehajtási feladatot ellátó köztisztviselőt megilleti a végrehajtási cselekmény következtében befolyt adótartozás 10 %-a (közvetlen behajtási jutalék).

(3) A közvetlen behajtási jutalék és az adóalap kimunkálási jutalék kifizetésére az 5.§. (1) bekezdésben meghatározott időpontban kerülhet sor.

7. § Az érdekeltségi alap terhére a különböző jogcímeken történő összes kifizetés személyenként és naptári évenként nem haladhatja meg az államigazgatásban érvényes köztisztviselői illetményalap hatszorosát.

8. § (1) Az alap forrásaiból képződött összegeket a Hivatal által kezelt számlán elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) Az alap év végi maradványa - a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - a következő évre átvihető.

(3) A rendelet 3.§. a)-b) pontjában meghatározott forrásokból származó bevételekről a Hivatalnál tételes részletezettségű nyilvántartást kell vezetni.

(4) Az alap felhasználásáról a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolóban a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az érdekeltségi alap képzésére 2002. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az adóügyi dolgozók anyagi érdekeltségről szóló 9/1991.(XII.4.) önkormányzati rendelet, azonban a 2001. évre vonatkozó érdekeltségi jutalék kifizetésére még annak szabályait kell alkalmazni.

10. § Ez a rendelet 2001. december 19-én lép hatályba.