1. § A rendelet célja, hogy Balatonszentgyörgy község közigazgatási területén a köztisztaság fenntartásával, a közterületek használatával, az állatok tartásával és a környezetterhelést jelentő tevékenységek gyakorlásával, a környezeti ártalmak megelőzésével kapcsolatos magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Balatonszentgyörgy község kül-, és belterületén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, bérlőire, a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén működnek, tevékenykednek.

3. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőnek, kezelőnek) kell gondoskodni. Többlakásos ingatlan esetén:

(2) A közhasznú zöldterületek fenntartásáról, a növényzet és a talaj folyamatos ápolásáról, gondozásáról, védelméről, a növényzet pótlásáról és a parlagfű gyomirtásáról, a terület tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) A közhasznú zöldterületet- állagának sérelme nélkül, rendeltetésszerűen – bárki használhatja. Aki a zöldterületben kárt okoz, köteles az eredeti állapotot visszaállítani és az okozott kárt az önkormányzat részére megtéríteni.

4. § (1) A község területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani: gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokroktól ,megtisztitani. Kötelesek továbbá a parlagfű irtásáról – virágzás előtt – kellő gyakorisággal gondoskodni.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak és buszvárók takarításáról, szeméttárolók kihelyezéséről, űrítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) A közterületen valamely tevékenység következtében keletkezett szennyeződés okozója nem deríthető fel, a szennyeződés megszüntetéséről az önkormányzat intézkedik.

(4) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi-, és vendéglátó-ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(5) A tényleges használó, illet a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(6) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponta többször is bomló, szervet anyagot nem tartalmazó szóróanyaggal (homok, fűrészpor, kőporliszt, stb.) fel kell hinteni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. A járdákról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(7) A (4)–(6) bekezdésekben meghatározott kötelezettségeket rendszeresen mulasztó szerv, személy helyett – annak költségén – a szükséges munkálatokat a körjegyző elvégeztetheti.

5. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Az élő vízfolyásokba, vízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

(2) A járműbehajtók átereszének építése, jó karban tartása és tisztítása minden esetben az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadéknak saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. Az ingatlanon képződő csapadékvíz használaton kívüli kútba nem vezethető.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet, valamint eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) beönteni, beseperni vagy bevezetni tilos.

6. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell elvégezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot csak a közterület használatra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulásban meghatározott területen, az abban megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a közterület tulajdonosának, (országos közúthálózathoz tartózó utak tekintetében a közút kezelőjének) hozzájárulásával megengedett.

(5) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy környezeti károkozás ne keletkezzék. Ha a szállítás, illetve a fel- vagy lerakodás közben a terület szennyeződik, annak megszüntetéséről a szennyeződés előidézője köteles haladéktalanul gondoskodni és a területet megtisztítani.

(6) A község közterületein tilos a gépjármű-olajcsere vagy más olyan tevékenység gyakorlása, amely szennyeződést okoz. Magánterületen végzett tevékenység során ügyelni kell arra, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön, a talaj és felszíni vagy felszín alatti víz se magánterületen, se közterületen ne szennyeződjön.

(7) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni tilos.

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen (önkormányzati hirdetőtáblán), illetve a közterület-használat engedélyezésére (tulajdonosi hozzájárulás) vonatkozó szabályok szerint szabad elhelyezni.

(2) Választási hirdetményt, plakátot épületre, kerítésre csak a tulajdonos, kezelő hozzájárulásával szabad elhelyezni. Tilos választási hirdetmény elhelyezése az önkormányzati intézmények helyiségeiben és épületei falán.

(3) A hirdetmények eltávolítása a hirdetmény elhelyezőjének kötelessége. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat, plakátokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

8. § (1) Közterületen szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba szabad elhelyezni.

(2) Aki a közterületet, az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek számára táptalajt nyújt, sem a közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) beszennyezni tilos.

9. § Vállalkozási tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

10. § (1) Az alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(2) Az alkalmi használó köteles az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kihelyezni, s azt – saját költségen – elszállíttatni, ürítéséről, tisztántartásáról gondoskodni.

11. § (1) Az önkormányzat a település közműves ivóvízellátásáról és a szennyvízelvezetésről a DRV. Rt.-vel kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(2) A vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken csak vízöblítéses rendszerű és a csatornahálózatba bekötött illemhely létesíthető.

(3) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli gyűjtése zárt és szivárgásmentes tárolóban csak akkor megengedett, ha a terület nem csatornázott. Csatornázott területen új építményre építési engedély a közműhálózatra való rácsatlakozás kötelezettségével adható ki.

(4) A zárt szennyvíztárolóban és trágyatárolóban gyűjtött folyékony hulladék átvételére, szállítására és környezetvédelmi szempontból engedélyezett módon való elhelyezésére csak engedéllyel rendelkező és az önkormányzat által meghatározott szervezetek és/vagy vállalkozók jogosultak a közegészségügyi szabályok betartásával. Balatonszentgyörgy község önkormányzata a folyékony hulladék elszállításáról a ZÖLDFOK Rt.-vel között közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(5) Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítésére (építkezés, locsolás, stb.) igénybe venni csak a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet.

12. § (1) A község közigazgatási területén állatok csak az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi, és környezetvédelmi, valamint az állatok védelmére vonatkozó előírások betartásával, haszonállatok (kis- és nagyállatok) az egyes építési övezetekre a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és a szomszédok, a lakosság nyugalmának zavarása nélkül tarthatók.

(2) A veszélyes állatok, illetve a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartására külön jogszabályi rendelkezések az irányadók.

13. § (1) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány-előkészítő-, tároló, trágya- és trágyalégyűjtő) létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az állattartó létesítmények minimális védőtávolságait a településrendezési terv határozza meg.

(2) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni.

(3) Az állattartók kötelesek állataikat oly módon (zárva, bekerítve, megkötve) tartani, hogy azok köz- vagy magánterületre át ne mehessenek. Szárnyas állatot, baromfit csak zárt udvarban szabad tartani.

(4) A méhkaptárakat lakott területen a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, közforgalmú úttól, vasúttól 10 m-re szabad telepíteni. Többlakásos épület udvarán a méhcsaládok elhelyezéséhez az ott lakók hozzájárulása szükséges.

(5) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával (1998. évi XXVIII. tv. 3. § 8. pont) eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

(6) A község belterületén az egyes építési övezetekben csak az ÁRT 6. § (3) bekezdésében meghatározott számú állat tartható.

14. § (1) Az ebeket tulajdonosaik úgy kötelesek tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet nappal csak megkötve szabad tartani és az erre a tényre utaló figyelmeztető táblát a bejáratnál jól látható módon el kell helyezni.

(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet megkötve, vagy kifutóban lehet tartani.

15. § (1) Közterületen ebeket sétáltatni csak pórázon (veszélyes és veszélyesnek minősített ebet pórázon és szájkosárral) szabad. Az ebek futtatása csak a Képviselő-testület által meghatározott és táblával kijelölt közterületeken megengedett. Az eb tulajdonosa, illetőleg az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy a közterületre vitt eb azt ne szennyezze be, e területek esetleges szennyeződésének megszüntetéséről az eb tulajdonosa, az eb felügyeletével megbízott személy köteles azonnal gondoskodni.

(2) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.

(3) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe.A vakvezető kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni:

(4) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb hangos ugatásával mások éjszakai nyugalmát ne zavarja.

16. § (1) A Körjegyzőség a község ebállományáról nyilvántartást vezet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997./V.28./FM rendelet szerint, mely az ebtulajdonos adatain kívül tartalmazza az eb azonosítási adatait (fajtája, kora, neme, színe, neve) és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontját. Az eb tulajdonosa vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett, az elhullást, eltűnést a nyilvántartásból való törlés végett köteles 30 napon belül a Körjegyzőségnél bejelenteni.

(2) Az ebet évente egyszer veszettség elleni kötelező védőoltásban kell részesíteni. A veszettség elleni oltások rendjét az állategészségügyi szabályzat tartalmazza. Az oltások időpontját és helyét a körjegyző határozza meg a hatósági állatorvossal történt egyeztetés után.

(3) A védőoltás alól elvont ebet, ha az emberre egészségügyi szempontból veszélyes vagy betegségre gyanús, kártalanítás nélkül ki kell irtani.

(4) Az eb tulajdonos köteles ebét a jó gazda gondosságával tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyíttatásáról gondoskodni. Ebet kínozni, éheztetni, tartósan magára hagyni tilos.

(5) Ha az eb tulajdonos nem szándékozik ebét, vagy szaporulatát tovább tartani, köteles elhelyezésükről vagy kiirtásukról gondoskodni.

17. § (1) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és megőrzéséről az önkormányzat gondoskodik. A befogott ebet – a tartás költségeinek megtérítését követően – annak igazolt tulajdonosa 8 napon belül elviheti. A ki nem váltott ebekkel az önkormányzat szabadon rendelkezik. Az elkóborolt ebek befogására, illetve visszaszerzésére irányuló igényt a Körjegyzőségnél kell bejelenteni.

(2) Az ebtartási szabályok ismételt és súlyos megsértése esetén az ebtartást meg kell tiltani.

(3) Ha az eb tulajdonos nem tesz eleget az eb eltávolítására való köteléznek, az ebet el kell kobozni.

(4) Ha az eb elszállítását, elkobzását, kiirtását az ebtulajdonos mulasztása miatt rendelték el, a felmerült költségek az ebtulajdonost terhelik.

18. § (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondozására bízott állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhalálozását a hatósági állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. A kisállatok és a lakásban tartható állatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható a szomszédos ingatlan határától mért legalább 5 m-es távolságra. Az állati tetemet fertőtlenítés után min. 1 m-es földréteggel kell befedni.

(2) Az állati hullák elhelyezését és ártalmatlanítását – az önkormányzat az ATEV Rt.-vel kötött megállapodás alapján bíztosítja.

19. § A körjegyző a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott hatáskörének gyakorlása során az e rendeletben foglalt állattartási szabályok megsértése esetén is

20. § (1) A község közigazgatási területén működő vendéglátó-ipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve, a jegyző látja el.

(2) A meglévő ipari és egyéb létesítmények és idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi szabványok és előírások betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők.

(3) A kulturális, szórakoztatóipari, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési vagy hirdetési célokra alkalmazott hangsugárzó berendezések üzemben tartása során a környezetre történő zaj kibocsátásakor e rendeltben foglalt szabályokat kell alkalmazni, különösen olyan létesítmények és eszközök alkalmi vagy rendszeres működtetésére, mint:

21. § (1) Az üdülőterület védelme érdekében tilos minden olyan hang- illetve rezgésterhelést okozó tevékenység (szórakoztató-ipari jellegű vagy hirdetési célú) végzése, amelyből eredő zajkibocsátás meghaladja e rendelet 1. mellékletében megengedett határértékeket.

(2) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetés után – az üzemeltető köteles saját költségére szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.

(3) Üzemi létesítményektől származó zajterhelési határértékek megállapítása a 8/2002./III.22./KöM-EüM rendeletben foglaltaknak megfelelő a környezetvédelmi hatóság feladat-, és jogköre.

22. § (1) Új, várhatóan zajkibocsátással járó – nem üzemi - létesítmény telepítéséhez, illetve tevékenység folytatásához a létesítmény vagy berendezés tulajdonosa (bérlője, üzemeltetője) a telepítést, üzemeltetést megelőzően köteles a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását beszerezni, amely zajkibocsátási határértékeket állapíthat meg és előírhatja annak teljesítési határidejét.

(2) A zaj- és rezgéskibocsátással járó tevékenység engedélyezése során az engedélyező hatóság ezen rendelet mellékletében előírt határértékek betartását és azok teljesítésének előzetes akusztikai szakvéleménnyel való igazolását írja elő.

(3) Új létesítményre, építményre, helyiségre, illetve meglévők átalakítására, bővítésére irányuló engedélyező eljárás során az építésügyi hatóság az e rendelet zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó szabályait, illetve a külön jogszabályokban meghatározott előírásokat együttesen alkalmazza.

23. § Az engedélyező hatóság jogosult hivatalból, illetve a lakossági panaszok kivizsgálása során – az idevonatkozó szabályok, szabványok és irányelvek betartásával – a zajkibocsátás mértékét ellenőrizni. Zajmérést csak jogosultsággal rendelkező szerv végezhet.

24. § (1) Az I. fokú környezetvédelmi hatóság által határozatban megállapított zajkibocsátási határértékek túllépése esetén az üzemeltetőt a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti zaj- és rezgésbírság megfizetésére kell kötelezni.

(2) Az engedélyt vissza kell vonni, illetve a tevékenységet meg kell tiltani, amennyiben a létesítmény, berendezés üzemeltetője a megengedett zajkibocsátási határértéket ismételten felszólítás ellenére túllépi vagy a berendezést engedély nélkül üzemelteti.

25. § (1) Balatonszentgyörgy község közterületein munkagépet stb. mosni tilos. A magántelken is tilos a gépkocsi mosásnak olyan módja, mely csapadékvíz csatornát, illetve kifolyva a közterületet szennyezi.

(2) Balatonszentgyörgy község közigazgatási területén belül levő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert tárolni.

(3) Műtrágyát – az egyéni felhasználónak alkalmi készleteit kivéve – csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.

26. § (1) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

(2) Tilos a szennyvízet, szemetet élővizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornákban vezetni, gyűjteni, vagy lehelyezni. A vizek tisztasága és balesetek elkerülése érdekében tilos a Balatonba, az élővizekbe mindennemű szemetet, szennyező anyagot szórni, vagy dobni.

(3) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

27. § (1) A község közigazgatási területén levő belterületi ingatlanokon (lakóház, építési telek, üdülő) valamint a külterületi kertművelési ingatlanokon a hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. A kertművelés során keletkező növényi hulladékok, falomb, nyesedék megsemmisítéséről (elsősorban komposztálással vagy - ha az nem lehetséges - égetéssel), az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni. Avart és kerti hulladékot – a június l- és szeptember l. közötti időszak kivételével – az emberi egészség és a környezet károsítása nélkül, a tűzvédelmi előírások betartásával kialakított tűzrakó helyen lehet égetéssel ártalmatlanítani.

(2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

(3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.

(4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(5) ) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

(6) Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílttéri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(7) Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető

(8) Porképző, vagy könnyen lesodrodó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani.

(9) Építkezésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál, és szolgáltatási tevékenység folytatásából keletkezett por, és annak terjedését meg kell akadályozni (pl. nedvesítés, elszívás, megkötés stb.)

(10) Bűzős anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt jármüvőn szabad szállítani.

28. § (1) A rendelet előírásainak célja az egyes ingatlan területek gyom és allergiát okozó növények, így legfőképpen a parlagfű (Ambrosi elatior) elszaporodásának visszaszorítása a község közigazgatási területén.

(2) A község területén a jogi és magánszemélyek, a jogi személyiséggel rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban), a bérlők a bérleményükben lévő területet kötelesek folyamatosan a parlagfűtől mentesíteni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni. A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növényegészségügyi-, és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a polgármester határozattal kötelezi az érintetteket a parlagfű mentesítésre. Amennyiben a kötelezett a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül a mentesítést nem végzi el, úgy a Polgármester a mentesítést a kötelezett költségére elvégezteti.

(5) A polgármester határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezni

(6) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, visszaszorítási módjainak, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat hirdetmények útján gondoskodik.

29. § E rendelet alkalmazásában:

30. § (1) Az e rendeletben foglalt szabályok megsértése – 4§.(1) és (5)-(7) bekezdésekben, A 6. §.(7) bekezdésében, 7-10. §.-aiban, 14. §.(2) bekezdés, 15. §.(1)-(4) bekezdéseiben, 16. §.(2) és (4) bekezdéseiben, 25. §.(1)-(3) bekezdéseiben, a 26. §.(1)-(2) bekezdésiben, 27. §.(1), (3), 29. §.(2) bekezdésében foglalt rendelkezések – szabálysértésnek minősül, mely 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha egyébként jogszabály másként nem rendelkezik.¹

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 3/1999./II.24./sz. rendelet a Települési rendtartásról.

(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik a helyben szokásos módon, hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel.

(1) A 19/2004./X.26./sz. rendelete 31. §.(1) bekezdése helyébe a 8/2008./IV.29./szrendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 19/2004./X.26./sz. rendelet 31. §.(1) bekezdése lép, mely 2008.év május hó 1.napján lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.²

31. § Ez a rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba.