I. FEJEZET

                                                     Általános előírások

1.§.

(1)A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki. A helyi építési szabályzatot a település teljes közigazgatási területét lefedő szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve

      kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű

szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő  testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és a városi főépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

            - a település igazgatási határát

            - a meglévő és tervezett belterületi határt

            - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,

            - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait,

            - a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabá-
              lyokat és kikötéseket,

            - az építési vonalat

Irányadó: telekhatár

(6) Az országos természetvédelem  alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakvéleményét be kell szerezni.

(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet , beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés esetén azonban a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telekalakítás esetén szabadon-álló beépítésnél 16 m, oldalhatáros beépítésnél 14 m a minimális telekszélesség.

(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és  az építési telken belül elhelyezni.

(10)Az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell

      vonni :

-négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén,

-5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél

-3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén,

-és minden olyan esetben amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel.

(11) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani. A lakóépületeknél az alkalmazott tetőhéjazati anyag legalább „mérsékelt tűzterjedésű” kategóriába sorolt lehet.

Könnyen éghető anyagú tetőhéjazati anyagok (pl. nád) csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön, egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

(12) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény  előírása alapján a Bányakapitányságot   szakhatóságként be kell vonni.

(13) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(14) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.

(15)A község belterületén valamint az országos  és a helyi természetvédelmi területeken valamint ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.

(16) E rendeletben és a szabályozási tervben  nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII.törvény és az OTÉK  előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

(17) A község beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésre és meglévő épület rendeltetésének változtatására a 2001. évi LXXXVIII törvény  (2) bek. előírását figyelembe kell venni.  

(18) Ahol új épület építést a szabályozási terv nem tesz lehetővé, ott legfeljebb nettó 25 m2-es

bővítmény egy alakalommal engedélyezhető akkor ha ezzel a lehetőséggel 1989. jan. 1.után még nem éltek.

(19) A község beépítésre nem szánt területein  2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető.

(20) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg. A Nemzeti Park beépítésre nem szánt területein terepszint alatti építmény nem létesíthető.

(21) A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken (Lf) engedélyezhető. A  további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.

(22) A mélyfekvésű, magas vízállású területeken építmények, felszín alatti létesítmények létrehozása előtt a talajvíz agresszivitását is vizsgáló talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, a beépítés egyedi feltételeit.

(23) Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(24) A keleti oldal dombsági területének „Eg” övezetén a 15 foknál meredekebb dőlésű részein az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(25) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedően kell elhelyezni

(26) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot kell készíteni és látványtervet mellékelni.

(27) Az építmény magasságra vonatkozó előírások nem vonatkoznak a technológiai jellegű és sajátos építményekre. Ezek elbírálásánál a vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni.

(28) Az „1,0 m2-es nagyságrendet meghaladó cég- reklám- és hirdetőtáblák kivéve az ideiglenes építéssel kapcsolatos feliratok és ideiglenes plakátok,- engedély alapján helyezhetők el az elbíráláshoz szükséges tervek, fénykép felvételek, helyszínrajz és leírások csatolásával.

(29) Az építési határvonat megállapításánál az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

II. FEJEZET

                                       Településszerkezet, terület-felhasználás

          2.§.

A település igazgatási területe tagozódik :

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége

      legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége

      legfeljebb 5 % lehet.

A község területén, a beépítésre szánt területek szintterületi mutató – amelyet a területi

     egységeknél telekre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő :

             Lakóterületek :

                        1./ Kertvárosias lakóterület :                          0,4

                        2./ Falusias lakóterület :                                 0,5

            Vegyes területek :

                        1./ Településközpont vegyes terület :            1,4

                        2./ Központi vegyes terület :                         1,0

            Gazdasági területek :

                        1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazd. ter.        1,5

2./ Ipari és mezőgazdasági ipari

     gazdasági terület :                                     1,0

            Különleges területek :                                               1,5

      BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

         3.§.

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

• Kertvárosias lakóterület (Lke)
• Falusias lakóterület (Lf)

A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.

A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az  oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

(5) Az oldalhatáros 20 m, vagy annál szélesebb  telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros  beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

           Kertvárosias lakóterület

                                                                         4. §.

(1) A szabályozási terven a lakóterület jele : "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke6 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(2) A legkisebb építménymagasság :  egy szint.

(3)A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.

(4) A területen legfeljebb négylakásos lakóépületek, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épületek, sportépítmények, négy szobaszámot meg nem haladó szálláshely szolgáltató épületek.

A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltők, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshelyek, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épületek, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.

Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az

      i,) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, j.) állatkifutó,

      k.) trágyatároló, komposztáló és l.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

      kivételével.

(6) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni

Falusias lakóterület.

                                                                         5. §.

(1) A szabályozási terven a lakóterület jele : „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf4 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(2) A legkisebb építménymagasság :  egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.

A területen elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépületek, mező és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények.

     A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő.

(5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők.

(6)A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. 

   Vegyes terület

                                                                         6.§.

(1) A vegyes terület lakó-  kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek,

      vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor :

• Településközpont vegyes terület (Vt)
• Központi vegyes (Vk)

(3) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

(5) Az oldalhatáros 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

   Településközpont vegyes terület

                        7.§.

(1)A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó és üdülő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vt".  A szabályozási terven Vt1-Vt5 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(3)A legkisebb építménymagasság : egy szint

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a

A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépületek, igazgatási épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények, termelő kertészeti építmények építhetők.

A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára. Üzemanyagtöltő elhelyezhető.

Központi vegyes terület

                       8.§.

(1)A központi vegyes terület  több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele : "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk5 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(3) A legkisebb építménymagasság : egy szint

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a

(5) A központi vegyes területen (Vk)  igazgatási épületek, kereskedelmi,  szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények,  nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a  személyzet részére szolgálati lakások építhetők.

      A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál

      nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.

Gazdasági terület

               9.§.

A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

A község igazgatási területén :

• Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
• Ipari (Gip) és mezőgazdasági ipari gazdasági területek (Gipm)

      kialakítására került sor.

(3)A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig  el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

       Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

                                                                          10. §.

A szabályozási terven Gksz1-Gksz4 jelű övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód , maximális építménymagasság,  maximális beépítettség, minimális telekterület, ( Gksz jelű területek ) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

(2) A legkisebb építménymagasság :  egy szint

(3) A telken belüli zöldterület minimum a  telek terület 25 %-a

(4) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, parkolóházak, üzemanyagtöltők, sportépítmények, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épületek és egyéb közösségi szórakoztató épületek helyezhető el.

(5) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(6)  A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. 

         Ipari és mezőgazdasági ipari gazdasági terület.

                                                                          11. §.

Az ipari (Gip) és mezőgazdasági ipari gazdasági területek a község külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt   üzemi területek (Gipm) A területre vonatkozó előírások:  beépítési mód , maximális építménymagasság,  maximális beépítettség, minimális telekterület- amelyeket a belterületi szabályozási tervek is tartalmaznak - az alábbiak  :

(2) A legkisebb építménymagasság : egy szint.

(3)A területen  egyéb ipari és mezőgazdasági termelő, de jelentősen nem zavaró ipari és mezőgazdasági ipari építmények, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások helyezhetők el.

(4) A Gipm 3 területen a környezet védelmét biztosító intézkedéseket meg kell tenni, és a terület övezeti besorolása miatt az állattartó telepet távlatokban meg kell szüntetni.

(5) A legkisebb zöldfelület  a telek 40 %

(6) Állattartó épületek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi, egészségügyi és az állategészségügyi  szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni.  

(7) Az utak mentén,  minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(8) A területeket burkolt úttal és teljes  közművel kell ellátni.

        Különleges területek

                                                                 12.§.

A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), és  a sportterület, (Ksp)   soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A temető (Kt)  területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények  helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.

(3)A sportterületen (Ksp)  a sportolással  kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakások  helyezhetők el.

(4)A különleges területek  szabad területeit fásítani kell.

 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

                                                                       13.§.

A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak,  KÖk-vasút,  KÖ-közmű )

A közutak (KÖu)  elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani.

A közutak, a vasút  és a közművek védőtávolságait  a vonatkozó szabvány előírások és szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) Az utak, és a vasút  védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni.

(5) A közlekedési,  és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás, helyezhetők el. Az épületeket teljes közművel kell ellátni.

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

   Zöldterületek

            14.§.

(1)  A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp)  soroltak

(1)A közparkok (Zkp) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(2)A közparkokban a pihenést és a testedzést szolgáló építmények, vendéglátó épület és a terület fenntartásához szükséges épület  helyezhető el legfeljebb 2 % -os beépítettségig.

(3)

(5) A közpark területeken  a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

   Erdőterületek

            15.§

(1) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

1. védelmi (Ev)
2. gazdasági (Eg)

övezetekre tagolódik.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben épület nem létesíthető.

(3) Védelmi rendeltetésű – nem védett - erdőövezetben az OTÉK 32.§ szerinti építmények akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében az építmények nem akadályozzák.

(4) Tájképvédelmi területre eső védelmi rendeltetésű erdőterületen 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

(5) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:

1. csak 10 ha-nál nagyobb, erdő művelési ágú telken létesíthető épület;
2. a telek beépítettsége nem lehet több 0,3 %-nál;
3. az épület építménymagassága nem lehet több 4,5 m-nél;
4. az épület a telekhatártól legalább 10 m-re létesíthető;
5. az épület 40-45° hajlásszögű nyeregtetővel létesíthető, tetőhéjazata nád vagy természetes anyagú és természetes színű égetett cserép lehet.
   

(6) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetben amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(7) Az erdőterület övezeteiben a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(8) Erdőterületen vadaskert nem létesíthető, terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.”

Mezőgazdasági területek

            16.§.

(1) A mezőgazdasági terület az azonos tájkarakter, a mezőgazdasági és sajátos építési használat, továbbá a táji-, természeti értékek, az ökológiai hálózat védelme alapján

1. általános mezőgazdasági terület (Má)
2. általános borvidéki mezőgazdasági terület (Máb)
3. általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák)

területfelhasználási egységekre tagolódik.

(2) Mezőgazdasági területen 3000 m²-nél kisebb telket

1. közlekedési létesítmények;
2. közmű és hírközlési létesítmények;
3. véderdő

létesítéséhez szükséges telkek, és az azok kialakítása következtében visszamaradó telkek kivételével kialakítani nem lehet.

(3) Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(4) Mezőgazdasági területen a terepszint alatti építmények alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(5) A 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(6) A 10 m-nél magasabb építmények vagy 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez, továbbá az Má* és Máb* jelű övezetben épületek építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

(7) Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

Általános mezőgazdasági terület

                       17.§.

(1) Általános mezőgazdasági terület övezetében (Má) a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei, továbbá lakóépület létesíthető. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak a szántó és gyep művelési ágú telken kialakíthatók.

(2) Szántó művelési ágban lévő legalább 20 ha területű telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 0,3 %-át és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(3) Gyep művelési ágban lévő legalább 5 ha területű telken a hagyományos, almos állattartás, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(4) Gyümölcsös művelési ágban lévő legalább 5 ha területű telken a gyümölcstermesztést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az egyes épületek alapterülete az 1000 m²-t nem haladhatja meg.

(5) Birtokközpont a legalább 2 ha területű telken alakítható ki, ha a birtokközponthoz tartozó telkek összterülete Balatonszentgyörgy területén legalább 50 ha.

(6) A birtokközpont beépítettsége nem haladhatja meg a birtokközponthoz tartozó összes telek területének 1 %-át, és a birtokközpontként beépítendő telek területének 25 %-át. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.

(7) Az épületek építménymagassága lakóépület esetén legfeljebb 5,5 m, gazdasági épület esetén legfeljebb 7,5 m lehet.

(8) Az épületek a telek határától legalább 10 m-re létesíthetők.

(9) Az általános mezőgazdasági terület Má* jelű övezetében az (1)-(8) bekezdés előírásain kívül a következő előírásokat is alkalmazni kell:

1. csak 30-45^° hajlásszögű magastetős épületek létesíthetők;
2. a tető héjazata nád vagy természetes színű és természetes anyagú égetett cserép lehet.
3. Az övezet területén antennatartó szerkezet nem létesíthető.
   

(10) Állattar tó telep, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épület - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével – a tómedertől legkevesebb 1000m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságban létesíthető.

          Általános borvidéki mezőgazdasági terület​

                                      18.§.

(1) Általános borvidéki mezőgazdasági terület övezetében (Máb) a szőlőművelést, a szőlőfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is magában foglaló épület létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti épületek – a birtokközpont kivételével – csak akkor létesíthetők, ha

1. a telek területe legalább 2 ha és
2. a telek területének 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

(3)A telek beépített alapterülete legfeljebb a telek területének 2 %-a lehet és a 800 m²-t nem haladhatja meg.

(4)A szőlő műveléssel hasznosított 2 ha alatti telken épület akkor létesíthető, ha a tulajdonos az egy borvidéken több tagban 5 ha-nál nagyobb szőlő művelésű területtel rendelkezik.

(5)A (4) bekezdés szerinti 5 ha-nál nagyobb birtok birtokközpontjának beépítettsége nem haladhatja meg a beszámított telkek összterületének 1 %-át, és a beépített telek területének 25 %-át. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.

(6) Az épületek építménymagassága lakóépület esetén legfeljebb 5,5 m, gazdasági épületek esetén 7,5 m lehet.

(7)Az épületeket a telek határától legalább 10 m-re lehet elhelyezni.

(8) Az Máb* jelű övezetben a táj- és településkép védelme érdekében az (1)-(7) bekezdés előírásain kívül a következő előírásokat is alkalmazni kell:

1. csak 30-45° fok hajlásszögű nyeregtetős épületek létesíthetők;
2. a tető héjazata nád vagy természetes színű és természetes anyagú égetett cserép lehet;
3. az övezetben légvezeték, antennatartó szerkezet nem létesíthető.”

Általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület

                                                                       19.§

(1) Általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére, Natura 2000 területre és ökológiai hálózat területére eső mezőgazdasági terület.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben a természeti területek fenntartását, a természetvédelmi kezelést, a kutatást, az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények létesíthetők.

(3) Az övezetek területén a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítése, a meglévő hálózatok felújítása – ha a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelése nem zárja ki – terepszint alatti elhelyezéssel történhet.

(4) Az övezet területén antennatartó szerkezet nem létesíthető.

           Vízgazdálkodási és vízparti védelmi  területek

            20.§.

(1)A vízgazdálkodási területeket (V), és a vízparti védelmi területeket (V2) a szabályozási terv jelöli.

(2)A vízgazdálkodási területeken (V) és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport  a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízparti védelmi területen (V2) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és a belterület

      nem  bővíthető. A horgász turizmust szolgáló építmény az illetékes természetvédelmi és

      vízügyi hatóság egyetértésével engedélyezhető.

(4) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a

      tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(5) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(6)A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők,

      amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

Különleges bányaterület

20/A.§.

Beépítésre nem szánt Különleges-bányaterületen (kb) a külszíni bányászathoz szükséges építmények kialakíatható, de épület nem létesíthető.

III. FEJEZET

Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem

21.§.

A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

             22.§.

(1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek .

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,   hogy:

       a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./ megelőzze a környezetszennyezést                          

       c./ kizárja a környezetkárosítást

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre  a vonatkozó korm. rend. (Lásd : 5. számú mell.) alapján az általános és ökológialilag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az  érvényesek.

(5)A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.  

(8)A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó  korm. rend. és miniszteri rendelet  alapján (Lásd : 5. sz. mell.) „A”  érzékeny területnek minősül.

(10)A településen a zajvédelem az országos előírások és a községi önkormányzat vonatkozó (Lásd : 5. számú mell.) rendelete szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet:

a)    a temető területe és csendes övezetei,

b)    a közparkok területe,

c)    védett természeti területek,

(12) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület, a    kertvárosias lakóterületek (Vt, Lke, ) a hozzájuk  kapcsolódó vegyes területekkel

(13) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek a központi vegyes területek (Vk), a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz), ill. ipari gazdasági (Gip), (Gipm) területek övezetei.

(14) A 76-os meglévő és tervezett forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet.

(15) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(16) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(17) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, országos főút mentén 100 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal  szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(18) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(19) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények   átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(20) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(21) A településen üzemanyagtöltő állomás  közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó korm rendelet értelmében (Lásd : 5. sz. mell.) az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(22) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(23) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

Természetvédelem

                                                                       23.§.

(1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal el­lentétesen megváltoztatni tilos.

(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megen­gedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6) Védett természeti területen (V-1) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

(7)Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem    helyezhető el.

(8) A védett természeti területeken az élőhelyi minőség megőrzése biztosítandó a természetes terep rétegződés és felszín, a vízháztartás, a természetes növényzet és élőhelyi adottságok fenntartásával, illetve a védelem céljait szolgáló, természetvédelmi kezelési tervben meghatározott módon történő beavatkozással.

(9)A nemzeti park igazgatósága által készülő egyedi tájértéki jegyzéket elkészülte után az önkormányzati rendelet mellékleteként kell kezelni, és folyamatos karbantartását biztosítani.

(10) A védettségre  tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni. A helyi védett természeti értékeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(11) A település területén a honos növényfajokat kell alkalmazni.

Tájvédelem

                                                                       24.§.

(1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,  vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény (Lásd : 5. sz. mell.) alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.

Kulturális örökség védelme

                           25.§.

A település  műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit, a műemléki környezetet valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

 A műemlék és helyi védelem alatt álló építmények, területek listáját, a régészeti területeket és a műemléki környezeteket  az 1. számú melléklet is tartalmazza.

A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális

      Örökségvédelmi Hivatal Pécsi  Iroda hatáskörébe tartozik.

A szabályozási terven műemléki környezetként (MK) és régészeti területként (R) jelölt és

       körülhatárolt területeken az  építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális

       Örökségvédelmi Hivatal Pécsi  Irodáját (KÖH) szakhatóságként be kell vonni.

Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t a leletről azonnal értesíteni kell.

A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, ráépítés csak a hagyományos értékek védelme esetén engedélyezhető

(7) A helyi védett épületek bontását csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szabad engedélyezni a felmérési terv és foto dokumentáció mellékletével.

(8) A helyi védelemmel kapcsolatos részletes előírásokat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(9)A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan a hatályos Kulturális Örökség Védelméről szóló törvény előírásait be kell tartani.

    V.FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

                          Építésjogi követelmények

                                               26.§.

(1)A település beépítésre nem  szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott  keretek között csak akkor szabad ha :

-a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

-közérdeket nem sért,

-az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

    Tilalmak és korlátozások

                                                                       27.§.

Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal terhelt ingatlanokon a vonatkozó törvényben (Lásd: 5.sz.mell.)  felsorolt építési tevékenység engedélyezhető.

   Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

                                                                       28.§.

(1)A szabályozási terv által javasolt a település egyes területrészeit érintő kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban kiszolgáló út)helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében  - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett -  a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti..

(2)Az igénybe vétel védett, védelemre tervezett, valamint védő területek esetében csak az érdekelt szakhatóságok előzetes egyetértésével végezhető.

(3)A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár A kártalanítás összegét a szabályozás alapján kialakítható építési telek, továbbá a kiszolgáló út megépítéséből, illetőleg az ezzel összefüggő közművesítésből eredő telekérték-növekedés figyelembe vételével kell megállapítani akkor is ha a kiszolgáló út és a közművesítés nem közvetlenül a birtokbavételt és a lejegyzést követően valósul meg. Amennyiben a kiszolgáló út és a közművek megépítése a birtokbavételt és a lejegyzést követő 1 éven belül nem kezdődik meg, vagy 5 éven belül nem valósul meg, a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe vett telekérték-növekedést a tulajdonos részére az 5 év elteltével, ezt követően a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelten, 30 napon belül kell megfizetni. Telekérték-növekedés összegeként legfeljebb a lejegyzéssel igénybe vett telekhányad értéke állapítható meg.

(4)Ha a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részén építésügyi hatósági (létesítési) engedéllyel rendelkező, vagy 10 évnél régebbi építmény, vagy építményrész áll, a kisajátítási eljárást kell lefolytatni, kivéve, ha a kártalanításról az érintettek megállapodnak.

(5)Ha a lejegyzéssel érintett telek visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejűleg az egész telket igénybe kell venni. Ilyen esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár.

(6)Ha a kiszolgáló út létesítését, bővítését vagy szabályozását szolgáló lejegyzés műszaki vagy egyéb indokok alapján csak az egyik oldali teleksorból lehetséges, akkor a kiszolgáló út másik oldalán lévő teleksor tulajdonosait a települési önkormányzat, a kiszolgáló út változásából eredő telekérték-növekedés arányában – rendeletben – egyszeri fizetési hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

(7)A (6) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésére kötelezés esetén a hozzájárulás teljes mértéke  nem haladhatja meg az igénybe vett telekterület értékének fele részét. Az így megállapított összeget a lejegyzéssel nem érintett telektulajdonosok között a tulajdonukban álló telek nagyságának arányában kell megosztani.

(8)A kiszolgáló út létesítése, bővítése során feleslegessé vált közterületet az érintett tulajdonosok részére vételre fel kell ajánlani. Ha az ilyen területet korábban kártalanítás nélkül jegyezték le, azt az érintett tulajdonosnak térítés nélkül kell visszaadni.

(9)Az (1) – (8) bekezdés előírásait kell alkalmazni a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak esetében is.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

                       29.§

(1)A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2)A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy              annak költségét részben legfeljebb a költségek 90 %-ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A  hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

  Településrendezési kötelezések

                       30.§.

(1)A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget ír elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) A beültetési kötelezettséget  a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell írni.

(5) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

   VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

                                                                 31.§.

(1)Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és  ismételhető  30.000  forint összegű pénzbírsággal sújtható.

(2)Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3)E rendelet a kihirdetés napját követő 30-ik napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

(4)E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1995/XII.20./sz. rendelet hatályát veszti.

32.§. 

Jogharmonizációs záradék

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfeleltetést szolgálja