Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2008(IV.29.) önkormányzati rendelete
a 19/2004./X.26./sz.rendelete a Települési rendtartásról módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról
Hatályos: 2015. 04. 01Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2008(IV.29.) önkormányzati rendelete
a 19/2004./X.26./sz.rendelete a Települési rendtartásról módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról
A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. §(1) bekezdés, a 16. § (1) bekezdés, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII.v. 46. §.(1) bekezdés c.) pontja, az 58. §.(1) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel, tekintettel – a község elfogadott környezetvédelmi programjára és az azt megalapozó törvényi előírásokra a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja, hogy Balatonszentgyörgy község közigazgatási területén a köztisztaság fenntartásával, a közterületek használatával, az állatok tartásával és a környezetterhelést jelentő tevékenységek gyakorlásával, a környezeti ártalmak megelőzésével kapcsolatos magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
2. § A rendelet hatálya kiterjed Balatonszentgyörgy község kül-, és belterületén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, bérlőire, a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén működnek, tevékenykednek.
A köztisztaság fenntartása
3. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőnek, kezelőnek) kell gondoskodni.
a) a lakó-, és emberi tartózkodásra szolgáló épületek közös használatú részének (lépcsőház, folyosó, pince stb.) tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar-, és rágcsáló mentesítéseről az érintettek megállapodásában meghatározott személy(ek)nek, annak hiányában a tulajdonos(ok)nak,
b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek a tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar-, és rágcsálómentesítéséről pedig a használó(k)nek kötelessége gondoskodni.
(2) A közhasznú zöldterületek fenntartásáról, a növényzet és a talaj folyamatos ápolásáról, gondozásáról, védelméről, a növényzet pótlásáról és a parlagfű gyomirtásáról, a terület tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.
(3) A közhasznú zöldterületet- állagának sérelme nélkül, rendeltetésszerűen – bárki használhatja. Aki a zöldterületben kárt okoz, köteles az eredeti állapotot visszaállítani és az okozott kárt az önkormányzat részére megtéríteni.
4. § (1) A község területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani: gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokroktól ,megtisztitani. Kötelesek továbbá a parlagfű irtásáról – virágzás előtt – kellő gyakorisággal gondoskodni.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak és buszvárók takarításáról, szeméttárolók kihelyezéséről, űrítéséről az önkormányzat gondoskodik.
(3) A közterületen valamely tevékenység következtében keletkezett szennyeződés okozója nem deríthető fel, a szennyeződés megszüntetéséről az önkormányzat intézkedik.
(4) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi-, és vendéglátó-ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(5) A tényleges használó, illet a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.
(6) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponta többször is bomló, szervet anyagot nem tartalmazó szóróanyaggal (homok, fűrészpor, kőporliszt, stb.) fel kell hinteni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. A járdákról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(7) A (4)-(6) bekezdésekben meghatározott kötelezettségeket rendszeresen mulasztó szerv, személy helyett – annak költségén – a szükséges munkálatokat a körjegyző elvégeztetheti.
5. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Az élő vízfolyásokba, vízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!
(2) A járműbehajtók átereszének építése, jó karban tartása és tisztítása minden esetben az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kötelessége.
(3) Az ingatlanon keletkező csapadéknak saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. Az ingatlanon képződő csapadékvíz használaton kívüli kútba nem vezethető.
(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet, valamint eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) beönteni, beseperni vagy bevezetni tilos!
6. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell elvégezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(3) Közterületen építési, bontási anyagot csak a közterület használatra vonatkozó tulajdonosi hozzájárulásban meghatározott területen, az abban megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.
(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a közterület tulajdonosának, (országos közúthálózathoz tartózó utak tekintetében a közút kezelőjének) hozzájárulásával megengedett.
(5) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy környezeti károkozás ne keletkezzék. Ha a szállítás, illetve a fel- vagy lerakodás közben a terület szennyeződik, annak megszüntetéséről a szennyeződés előidézője köteles haladéktalanul gondoskodni és a területet megtisztítani.
(6) A község közterületein tilos a gépjármű-olajcsere vagy más olyan tevékenység gyakorlása, amely szennyeződést okoz. Magánterületen végzett tevékenység során ügyelni kell arra, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön, a talaj és felszíni vagy felszín alatti víz se magánterületen, se közterületen ne szennyeződjön.
(7) Hatályon kívül helyezve
7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen (önkormányzati hirdetőtáblán), illetve a közterület-használat engedélyezésére (tulajdonosi hozzájárulás) vonatkozó szabályok szerint szabad elhelyezni.
(2) Választási hirdetményt, plakátot épületre, kerítésre csak a tulajdonos, kezelő hozzájárulásával szabad elhelyezni.
(3) A hirdetmények eltávolítása a hirdetmény elhelyezőjének kötelessége. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat, plakátokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
8. § (1) Közterületen szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba szabad elhelyezni.
(2) Aki a közterületet, az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek számára táptalajt nyújt, sem a közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.
(4) Hatályon kívül helyezve
9. § Hatályon kívül helyezve!
10. § (1) Az alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.
(2) Az alkalmi használó köteles az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kihelyezni, s azt – saját költségen – elszállíttatni, ürítéséről, tisztántartásáról gondoskodni.
11. § (1) Az önkormányzat a település közműves ivóvízellátásáról és a szennyvízelvezetésről a DRV. Rt.-vel kötött közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(2) A vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken csak vízöblítéses rendszerű és a csatornahálózatba bekötött illemhely létesíthető.
(3) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli gyűjtése zárt és szivárgásmentes tárolóban csak akkor megengedett, ha a terület nem csatornázott. Csatornázott területen új építményre építési engedély a közműhálózatra való rácsatlakozás kötelezettségével adható ki.
(4) A zárt szennyvíztárolóban és trágyatárolóban gyűjtött folyékony hulladék átvételére, szállítására és környezetvédelmi szempontból engedélyezett módon való elhelyezésére csak engedéllyel rendelkező és az önkormányzat által meghatározott szervezetek és/vagy vállalkozók jogosultak a közegészségügyi szabályok betartásával. Balatonszentgyörgy község önkormányzata a folyékony hulladék elszállításáról a ZÖLDFOK Rt.-vel között közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
(5) Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítésére (építkezés, locsolás, stb.) igénybe venni csak a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet.
Az állattartás szabályai
12. § (1) A község közigazgatási területén állatok csak az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi, és környezetvédelmi, valamint az állatok védelmére vonatkozó előírások betartásával, haszonállatok (kis- és nagyállatok) az egyes építési övezetekre a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és a szomszédok, a lakosság nyugalmának zavarása nélkül tarthatók.
(2) A veszélyes állatok, illetve a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartására külön jogszabályi rendelkezések az irányadók.
13. § (1a) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó, stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány-előkészítő-, tároló, trágya- és trágyalégyűjtő) létesítése, kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az állattartó létesítmények minimális védőtávolságait a településrendezési terv határozza meg.
(2) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni.
(3) Az állattartók kötelesek állataikat oly módon (zárva, bekerítve, megkötve) tartani, hogy azok köz- vagy magánterületre át ne mehessenek. Szárnyas állatot, baromfit csak zárt udvarban szabad tartani.
(4) A méhkaptárakat lakott területen a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, közforgalmú úttól, vasúttól 10 m-re szabad telepíteni. Többlakásos épület udvarán a méhcsaládok elhelyezéséhez az ott lakók hozzájárulása szükséges.
(5) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával (1998. évi XXVIII. tv. 3. § 8. pont) eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(6) A község belterületén az egyes építési övezetekben csak az ÁRT 6. § (3) bekezdésében meghatározott számú állat tartható.
14. § (1) Hatályon kívül helyezve!
(2) Hatályon kívül helyezve!
15. § (1) Hatályon kívül helyezve!
(2) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni.
(3) Hatályon kívül helyezve!
(4) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb hangos ugatásával mások éjszakai nyugalmát ne zavarja.
16. § (1) A Körjegyzőség a község ebállományáról nyilvántartást vezet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997./V.28./FM rendelet szerint, mely az ebtulajdonos adatain kívül tartalmazza az eb azonosítási adatait (fajtája, kora, neme, színe, neve) és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontját. Az eb tulajdonosa vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett, az elhullást, eltűnést a nyilvántartásból való törlés végett köteles 30 napon belül a Körjegyzőségnél bejelenteni.
(2) Hatályon kívül helyezve!
(3) Hatályon kívül helyezve!
(4) Az eb tulajdonos köteles ebét a jó gazda gondosságával tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyíttatásáról gondoskodni. Ebet kínozni, éheztetni, tartósan magára hagyni tilos.
(4) Ha az eb tulajdonos nem szándékozik ebét, vagy szaporulatát tovább tartani, köteles elhelyezésükről vagy kiirtásukról gondoskodni.
17. § (1) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és megőrzéséről az önkormányzat gondoskodik. A befogott ebet – a tartás költségeinek megtérítését követően – annak igazolt tulajdonosa 8 napon belül elviheti. A ki nem váltott ebekkel az önkormányzat szabadon rendelkezik. Az elkóborolt ebek befogására, illetve visszaszerzésére irányuló igényt a Körjegyzőségnél kell bejelenteni.
(2) Az ebtartási szabályok ismételt és súlyos megsértése esetén az ebtartást meg kell tiltani
(3) Ha az eb tulajdonos nem tesz eleget az eb eltávolítására való köteléznek, az ebet el kell kobozni.
(4) Ha az eb elszállítását, elkobzását, kiirtását az ebtulajdonos mulasztása miatt rendelték el, a felmerült költségek az ebtulajdonost terhelik.
18. § (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondozására bízott állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhalálozását a hatósági állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. A kisállatok és a lakásban tartható állatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható a szomszédos ingatlan határától mért legalább 5 m-es távolságra. Az állati tetemet fertőtlenítés után min. 1 m-es földréteggel kell befedni.
(2) Az állati hullák elhelyezését és ártalmatlanítását – az önkormányzat az ATEV Rt.-vel kötött megállapodás alapján bíztosítja.
19. § A körjegyző a 245/1998. (XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott hatáskörének gyakorlása során az e rendeletben foglalt állattartási szabályok megsértése esetén is az állatok védelme érdekében meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja.
Hely zaj-, és rezgézvédelem
20. § (1) A község közigazgatási területén működő vendéglátó-ipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve, a jegyző látja el.
(2) A meglévő ipari és egyéb létesítmények és idegenforgalmi szolgáltatási tevékenység csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi szabványok és előírások betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők.
(3) A kulturális, szórakoztatóipari, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési vagy hirdetési célokra alkalmazott hangsugárzó berendezések üzemben tartása során a környezetre történő zaj kibocsátásakor e rendeltben foglalt szabályokat kell alkalmazni, különösen olyan létesítmények és eszközök alkalmi vagy rendszeres működtetésére, mint:
a) térzene, bármely vendéglátó-ipari egység és kerthelyiség,
a) hirdetésre, figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra és szabad vagy zárt térben elhelyezett bármely hangsugárzó eszköz működésénél,
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra, amely a (3) bekezdésben meghatározott létesítményekben, azok zárt terén belül, csak az egyik helyiségből a másikba szűrődik át, illetve amely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik.
21. § (1) Az üdülőterület védelme érdekében tilos minden olyan hang- illetve rezgésterhelést okozó tevékenység (szórakoztató-ipari jellegű vagy hirdetési célú) végzése, amelyből eredő zajkibocsátás meghaladja e rendelet 3. sz. mellékletében megengedett határértékeket.
(2) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetés után – az üzemeltető köteles saját költségére szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.
(3) Üzemi létesítményektől származó zajterhelési határértékek megállapítása a 8/2002./III.22./KöM-EüM rendeletben foglaltaknak megfelelő a környezetvédelmi hatóság feladat-, és jogköre.
22. § (1) Új, várhatóan zajkibocsátással járó – nem üzemi - létesítmény telepítéséhez, illetve tevékenység folytatásához a létesítmény vagy berendezés tulajdonosa (bérlője, üzemeltetője) a telepítést, üzemeltetést megelőzően köteles a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását beszerezni, amely zajkibocsátási határértékeket állapíthat meg és előírhatja annak teljesítési határidejét.
a) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört - a b) pontban foglalt kivételekkel - a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben.
b) Az 12/1983./V.12./MT. Rendelet mellékletének hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá a mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése, valamint valamennyi környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység zaj- és rezgésvédelmi ügyében az első fokú hatósági jogkört a környezetvédelmi felügyelőség gyakorolja.
(2) A zaj- és rezgéskibocsátással járó tevékenység engedélyezése során az engedélyező hatóság ezen rendelet mellékletében előírt határértékek betartását és azok teljesítésének előzetes akusztikai szakvéleménnyel való igazolását írja elő.
(3) Új létesítményre, építményre, helyiségre, illetve meglévők átalakítására, bővítésére irányuló engedélyező eljárás során az építésügyi hatóság az e rendelet zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó szabályait, illetve a külön jogszabályokban meghatározott előírásokat együttesen alkalmazza.
23. § Az engedélyező hatóság jogosult hivatalból, illetve a lakossági panaszok kivizsgálása során – az idevonatkozó szabályok, szabványok és irányelvek betartásával – a zajkibocsátás mértékét ellenőrizni. Zajmérést csak jogosultsággal rendelkező szerv végezhet.
24. § (1) Az I. fokú környezetvédelmi hatóság által határozatban megállapított zajkibocsátási határértékek túllépése esetén az üzemeltetőt a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti zaj- és rezgésbírság megfizetésére kell kötelezni.
(2) Az engedélyt vissza kell vonni, illetve a tevékenységet meg kell tiltani, amennyiben a létesítmény, berendezés üzemeltetője a megengedett zajkibocsátási határértéket ismételten felszólítás ellenére túllépi vagy a berendezést engedély nélkül üzemelteti.
A víz minőségének védelme
25. § (1) Balatonszentgyörgy község közterületein munkagépet stb. mosni tilos. A magántelken is tilos a gépkocsi mosásnak olyan módja, mely csapadékvíz csatornát, illetve kifolyva a közterületet szennyezi.
(2) Balatonszentgyörgy község közigazgatási területén belül levő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert tárolni.
(3) Műtrágyát – az egyéni felhasználónak alkalmi készleteit kivéve – csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.
26. § (1) Hatályon kívül helyezve!
(2) Hatályon kÍvül helyezve!
(3) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.
A levegő tisztaságának védelme
27. § (1) Hatályon kívül helyezve!
(1a) Hatályon kívül helyezve!
(1b) Hatályon kívül helyezve!
(1c) Hatályon kívül helyezve!
(5) Hatályon kívül helyezve!
(6) Hatályon kívül helyezve!
(7) Hatályon kívül helyezve!
(8) Porképző, vagy könnyen lesodrodó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani.
(9) Építkezésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál, és szolgáltatási tevékenység folytatásából keletkezett por, és annak terjedését meg kell akadályozni (pl. nedvesítés, elszívás, megkötés stb.)
(10) Bűzős anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt jármüvőn szabad szállítani.
Allergén növények elleni védekezési szabályok
28. § (1) A rendelet előírásainak célja az egyes ingatlan területek gyom és allergiát okozó növények, így legfőképpen a parlagfű (Ambrosi elatior) elszaporodásának visszaszorítása a község közigazgatási területén.
(2) A község területén a jogi és magánszemélyek, a jogi személyiséggel rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban), a bérlők a bérleményükben lévő területet kötelesek folyamatosan a parlagfűtől mentesíteni.
(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni. A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növényegészségügyi-, és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a polgármester határozattal kötelezi az érintetteket a parlagfű mentesítésre. Amennyiben a kötelezett a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül a mentesítést nem végzi el, úgy a Polgármester a mentesítést a kötelezett költségére elvégezteti.
(5) A polgármester határozata ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.
(6) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyének, visszaszorítási módjainak, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak a lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat hirdetémenyek útján gondoskodik.
29. § E rendelet alkalmazásában:
a) Háztartási hulladék, szemét: a lakásban és a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakások közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein keletkezett szilárd hulladék; így salak, rongy, söpredék, hamu, korom, edény, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag és egyéb konzervdobozokat, üvegeket), a kisebb mennyiségű falvakolat, kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, továbbá a lakásban folytatott gazdasági tevékenységből származó hulladék, melynek tömege lakásonként és naponta a 10 kg-ot nem haladja meg.
b) Folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül.
c) Veszélyes hulladék: a 2000.évi XLIII.tv. a hulladékgazdálkodásról 2.sz. mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel, vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.
d) Szennyező anyag: az emberi ürülék, csont, állati hulla és trágya, sár, a tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, rongy tárolóedény.
e) Egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben felhalmozódott szükségtelen berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és eszköz, stb.
f) Avar- és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradvány.
g) Tárolóedény: kuka, tartály, konténer, papír vagy műanyag doboz (zsák)
h) Nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bárány, juh, kecske.
i) Kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb) és gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst-kékróka, nyúl, stb.)
j) Veszélyes állat: a külön jogszabályban (1998. évi XXVIII. tv. 20. § (7) bek.) meghatározott állat.
k) Kutya futtatás: az eb póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen.
l) Vakvezető kutya: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el.
m) Zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenység: amennyiben a létesítménynek szabadban elhelyezett hangosító berendezése van vagy zárt tereiből a hangosító berendezés működése során zaj hallatszik ki, illetve ha a környezetben okozott zajterhelést nem erősítő berendezések okozzák, de a zaj a létesítmény üzemeltetésének elengedhetetlen velejárója, továbbá a hirdetésre, figyelemkeltésre, illetve tájékoztatásra használt, szabad vagy zárt térben elhelyezett hangosító berendezés működtetése.
30. § (1) Hatályon kívül helyezve!
(2) E rendelet 2004. december 1-jén lép hatályba. A 19/2004./X.26./sz. rendelete 31. §.(1) bekezdése helyébe a 8/2008./IV.29./szrendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 19/2004./X.26./sz. rendelet 31. §.(1) bekezdése lép, mely 2008.év május hó 1.napján lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 3/1999./II.24./sz. rendelet a Települési rendtartásról.
(4) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik a helyben szokásos módon, hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel.
1. melléklet a 8/2008. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
Sorszám Tevékenység A megengedett egyenértékű A-szám hangnyomásszint alapértékei (dB) |