A rendelet hatálya

1. 1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)  tulajdonában lévő

       a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra és követelésekre,

       b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára    vonatkozó eljárásokra.

Az önkormányzat vagyona

1. 2.§

1. Az önkormányzat vagyona a kizárólagos tulajdonában álló dolgok és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

2. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. A forgalomképtelen törzsvagyon a közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon részét képező kizárólagos önkormányzati vagyont e       rendelet 1. melléklete, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont e  rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek lehetnek.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona e rendelet 3. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

(6) Az önkormányzati üzleti vagyonelemei a 4. mellékletben felsoroltak. 

Vagyongazdálkodás általános szabályai

1. 3.§

(1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések során a nemzeti vagyonról szóló törvény  és e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(2)A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3)Vagyon megszerzése előtt a javaslattevő (polgármester ) köteles gazdasági és célszerűségi számításokkal alátámasztani a vagyonszerzés pénzügyi hátterét, bemutatni annak jövőbeni fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségszámításokat is.

(4)Beépítésre alkalmas üzleti vagyon körébe tartozó földterületek haszonbérletbe, bérbeadása esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat figyelembe kell venni.  Bérbeadás esetén maximum 10 év köthető ki.

1. 4.§

(1) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatba  adásáról a képviselőtestület dönt. Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat  tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.

(2)  Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni   eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő   közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére az alapító okirat szerint.

(3) Az önkormányzat intézményei az önkormányzati ingatlanvagyont alapfeladatuk ellátásának   sérelme nélkül csak bérbeadás útján hasznosíthatják. A hasznosítás bevétele az intézményt   illeti meg, melynek bevételét éves költségvetésében terveznie kell. Az egy éven túli bérbeadásról az intézményvezető írásban tájékoztatja a polgármestert.

(4)Az önkormányzat tulajdonában levő intézmények esetében, társulási megállapodás alapján a megállapodásban szabályozott feladatok ellátásához szükséges vagyonelemekre az önkormányzat ingyenes használati jogot biztosít a társulásban résztvevő önkormányzatok számára.

Forgalomképtelen törzsvagyon

1. 5.§

Forgalomképtelen vagyontárgyak a Nntv. 5. § (3) bekezdésének megfelelően

   a) a helyi közutak és műtárgyaik,

   b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

   c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére

       átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

   d)az önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),

   e) mindaz a vagyon, amelyet a képviselőtestület egyedi döntéssel forgalomképtelenné

     nyilvánít.                                                      

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

1. 6.§

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

a) az önkormányzat fenntartása alatt álló kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb intézmények használatában ingatlanvagyon,

b) a hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlan,

c) műemlékingatlanok

d) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti emlékek

e) muzeális gyűjtemények és emlékek

f) játszóterek

g) közművek

       h)köztemető

       i)sportpályák és sportcélú létesítmények,

       j) mindaz a vagyon, amelyet a képviselőtestület egyedi döntéssel   korlátozottan

       forgalomképessé nyilvánít.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tekintetében a rendelkezési jog   gyakorlása feltételekhez kötött. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatóak, megterhelhetőek,   törvényben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3)A képviselőtestület az önkormányzat intézményei használatában levő korlátozottan forgalomképes   vagyonnak a tulajdonjog változásával és megterhelésével nem járó hasznosítását az alapító okirat  szerinti tevékenység keretében intézményeire bízza.

Az önkormányzat üzleti vagyona

1. 7.§

(1)Önkormányzati üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a 5. §-ban és  a 6. §-ban rögzített törzsvagyon körébe.

(2)Az üzleti vagyon tulajdoni viszonyának bármilyen változását eredményező jogügyletről  a képviselőtestület dönt a 15. §-ban foglalt rendelkezési joggyakorlás szabályainak figyelembe vételével.

(3)A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése  nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a  vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor. Naptári éven túli részletfizetés szabályait, feltételeit a körülmények vizsgálata alapján egyedi döntéssel a képviselőtestület állapítja meg.

(4)A vagyonértékesítésből származó bevételek az önkormányzat mindenkori költségvetésének  céltartalékát képezi. A képviselőtestület határozza meg e céltartalék konkrét feladatokra történő felhasználását az éves költségvetési rendeletében.

(5)A húsz millió értékhatárt meghaladó önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és  ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

A versenykiírás konkrét feltételeit a képviselőtestület esetileg határozza meg.

(6)A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(7)Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati  joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a képviselőtestület dönt.

(8)Kivételesen, ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, valamint közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

1. 8.§

Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értéke

a) ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján

b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára.

c) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes érték-  papírtípusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi könyvvizsgálói értékelés alapján vehető figyelembe.

e)A rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.

f) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

9.§.

(1)A hatósági határozattal megállapított vezetékjogi engedély ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötésekor egymillió forint ellenértékig a polgármester, egymillió forintot elérő vagy meghaladó ellenérték esetén a képviselő-testület dönt.

(2) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor egymillió   forintot el nem érő egyszeri ellenérték, vagy éves használati díj és tíz évet meg nem haladó      időtartam esetében a polgármester dönt.  Az egymillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj      esetén – függetlenül az időtartamtól – továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes)   használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a képviselőtestület dönt.

(3) Az önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terv szerint lefolytatott telekrendezési eljárás   során – a közterületből való kivonás megtörténtét követően – a közterületre vonatkozó telek rendezési határozat végrehajtását szolgáló illetve közutak megnyitása során az érintett telek tulajdonosokkal szükségessé váló adás–vételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor,    egymillió forint értékhatárig a polgármester dönt. Egymillió forint értékhatárt elérő vagy    meghaladó adásvételi, csere és egyéb megállapodás megkötéséről a képviselőtestület dönt.

(4) A polgármester dönt:

a) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról történő lemondásról,

b) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,

c) az önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési, illetve terhelési tilalom feloldásáról,

d) az elővásárlási jog lemondásáról szóló nyilatkozat megadásáról,

     e) az  önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség

    megkötésére, egymillió forintot meg nem haladó perértékig, a polgármester jogosult.

(5)A Képviselőtestület dönt az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) kötvénykibocsátásról,

b) kezességvállalásról,

c) közalapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.

(6) A behajthatatlan követelések törléséről az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint  a képviselőtestület dönt.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

10. §

(1) A képviselőtestület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

 Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló bérleti

szerződések megkötésekor:

-öt évet meg nem haladó időtartam esetén a polgármester,

-minden egyéb esetben a képviselőtestület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

11. §

(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése,elidegenítése,  bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése gazdasági társaságba ésalapítványba való vitele a (2) bekezdés kivételével a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg

nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

(3) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, és erdők elidegenítéséhez,megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

12. §

(1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) Az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről,    az önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezek elidegenítéséről, bérbeadásáról, egyéb módon   történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről egymillió forint értékhatárig a polgármester, az ezt meghaladó érték felett a képviselőtestület dönt.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

13.§.

(1) Az önkormányzat vagyonát a hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon

kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben

való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4)Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél  fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon    körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

A vagyoni helyzet alakulásáról történő beszámolás rendje, rendszeressége

14.§.

A polgármester az Önkormányzat   féléves, háromnegyedéves költségvetési beszámolóinak,  valamint zárszámadásának a képviselő-testület részére történő benyújtásával egyidejűleg beszámol az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

Vagyongazdálkodási terv

15.§

(1) A képviselő-testület a rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el. A vagyongazdálkodási tervet a polgármester a  gazdasági programmal elfogadásával együtt terjeszti elő.

(2) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására vonatkozó célkitűzéseket.

A költségvetési szervek gazdálkodása az önkormányzati vagyonnal

16.§.

(1) Az önkormányzat költségvetési szervei   (továbbiakban: vagyonhasználó szerv) használatában, illetve üzemeltetésében lévő vagyontárgyak vonatkozásában a vagyonhasználói tevékenységért e szervek vezetői a felelősek

(1)Az önkormányzat által feladatainak ellátására alapított költségvetési szerv vagyona az önkormányzat vagyona, amelyet az önkormányzat a költségvetési szerv használatába ad. A használat és használati jog átadása ingyenes. Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(2) A költségvetési szerv a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül –határozott időtartamra- hasznosíthatja. Az e tevékenységből származó bevétel a vagyonhasználó szervet illeti meg

(4)A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a szerv használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingóságok pótlásáról. A költségvetési szerv köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben  jelezni.

(5)A költségvetési szerv használatába adott ingatlanok és ingóságok felújítása tárgyában a képviselő-testület dönt.

(6) A költségvetési szerv a használatába adott ingatlant nem terhelheti meg.

(7) A vagyonhasználó szervek kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és hasznosítani.

(8) A vagyonhasználó szervek joga nem terjed ki az általuk használt ingatlan elidegenítésére.

(9) A vagyonhasználó szerveknek a vagyonhasznosítási tevékenységükről a költségvetési beszámoló elkészítésével egy időben be kell számolniuk.

Záró rendelkezések

17.§

 (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)Hatályát veszti az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2012./XI.28./önkormányzati rendelet.

(3)E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés   kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival     összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(4)E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK   irányelvnek való megfelelést szolgálja.