1/A. § (1a) A rendelet hatálya kiterjed Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

(1b) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó eljárásokra.

1/B. § (1a) Az önkormányzat vagyona a kizárólagos tulajdonában álló dolgok és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(1b) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(1c) A forgalomképtelen törzsvagyon a közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon részét képező kizárólagos önkormányzati vagyont e rendelet 1. melléklete, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(1d) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek lehetnek.

(1e) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona e rendelet 3. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

(1f) Az önkormányzati üzleti vagyonelemei a 4. mellékletben felsoroltak.

1/C. § (1a) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések során a nemzeti vagyonról szóló törvény és e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(1b) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(1c) Vagyon megszerzése előtt a javaslattevő (polgármester ) köteles gazdasági és célszerűségi számításokkal alátámasztani a vagyonszerzés pénzügyi hátterét, bemutatni annak jövőbeni fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségszámításokat is.

(1d) Beépítésre alkalmas üzleti vagyon körébe tartozó földterületek haszonbérletbe, bérbeadása esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat figyelembe kell venni. Bérbeadás esetén maximum 10 év köthető ki.

1/D. § (1a) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatba adásáról a képviselő-testület dönt. Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.

(1b) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére az alapító okirat szerint.

(1c) Az önkormányzat intézményei az önkormányzati ingatlanvagyont alapfeladatuk ellátásának sérelme nélkül csak bérbeadás útján hasznosíthatják. A hasznosítás bevétele az intézményt illeti meg, melynek bevételét éves költségvetésében terveznie kell. Az egy éven túli bérbeadásról az intézményvezető írásban tájékoztatja a polgármestert.

(1d) Az önkormányzat tulajdonában levő intézmények esetében, társulási megállapodás alapján a megállapodásban szabályozott feladatok ellátásához szükséges vagyonelemekre az önkormányzat ingyenes használati jogot biztosít a társulásban résztvevő önkormányzatok számára.

1/E. § Forgalomképtelen vagyontárgyak a Nntv. 5. § (3) bekezdésének megfelelően

1/F. § (1a) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

(1b) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tekintetében a rendelkezési jog gyakorlása feltételekhez kötött. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatóak, megterhelhetőek, törvényben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(1c) A képviselő-testület az önkormányzat intézményei használatában levő korlátozottan forgalomképes vagyonnak a tulajdonjog változásával és megterhelésével nem járó hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményeire bízza.

1/G. § (1a) Önkormányzati üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a 5. §-ban és a 6. §-ban rögzített törzsvagyon körébe.

(1b) Az üzleti vagyon tulajdoni viszonyának bármilyen változását eredményező jogügyletről a képviselő-testület dönt a 15. §-ban foglalt rendelkezési joggyakorlás szabályainak figyelembe vételével.

(1c) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor. Naptári éven túli részletfizetés szabályait, feltételeit a körülmények vizsgálata alapján egyedi döntéssel a képviselő-testület állapítja meg.

(1d) A vagyonértékesítésből származó bevételek az önkormányzat mindenkori költségvetésének céltartalékát képezi. A képviselő-testület határozza meg e céltartalék konkrét feladatokra történő felhasználását az éves költségvetési rendeletében.

(1e) A húsz millió értékhatárt meghaladó önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.A versenykiírás konkrét feltételeit a képviselő-testület esetileg határozza meg.

(1f) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(1g) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a képviselő-testület dönt.

(1h) Kivételesen, ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, valamint közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).

1/H. § Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értéke:

1/I. § (1a) A hatósági határozattal megállapított vezetékjogi engedély ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötésekor egymillió forint ellenértékig a polgármester, egymillió forintot elérő vagy meghaladó ellenérték esetén a képviselő-testület dönt.

(1b) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor egymillió forintot el nem érő egyszeri ellenérték, vagy éves használati díj és tíz évet meg nem haladó időtartam esetében a polgármester dönt. Az egymillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj esetén – függetlenül az időtartamtól – továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes) használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(1c) Az önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terv szerint lefolytatott telekrendezési eljárás során – a közterületből való kivonás megtörténtét követően – a közterületre vonatkozó telek rendezési határozat végrehajtását szolgáló illetve közutak megnyitása során az érintett telek tulajdonosokkal szükségessé váló adás–vételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor, egymillió forint értékhatárig a polgármester dönt. Egymillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó adásvételi, csere és egyéb megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

(1d) A polgármester dönt:

(1e) A Képviselő-testület dönt az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

(1f) A behajthatatlan követelések törléséről az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület dönt.

1/J. § (1a) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése.

(1b) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.

(1c) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló bérleti szerződések megkötésekor:

1/K. § (1a) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése,elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése gazdasági társaságba és alapítványba való vitele a (2) bekezdés kivételével a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(1b) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

(1c) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, és erdők elidegenítéséhez,megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

1/L. § (1a) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.

(1b) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(1c) Az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, az önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezek elidegenítéséről, bérbeadásáról, egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről egymillió forint értékhatárig a polgármester, az ezt meghaladó érték felett a képviselő-testület dönt.

1/M. § (1a) Az önkormányzat vagyonát a hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(1b) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(1c) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(1d) Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

1/N. § A polgármester az Önkormányzat féléves, háromnegyedéves költségvetési beszámolóinak, valamint zárszámadásának a képviselő-testület részére történő benyújtásával egyidejűleg beszámol az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

1/O. § (1a) A képviselő-testület a rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás érdekében közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el. A vagyongazdálkodási tervet a polgármester a gazdasági programmal elfogadásával együtt terjeszti elő.

(1b) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására vonatkozó célkitűzéseket.

1/P. § (1a) Az önkormányzat költségvetési szervei (továbbiakban: vagyonhasználó szerv) használatában, illetve üzemeltetésében lévő vagyontárgyak vonatkozásában a vagyonhasználói tevékenységért e szervek vezetői a felelősek

(1b) Az önkormányzat által feladatainak ellátására alapított költségvetési szerv vagyona az önkormányzat vagyona, amelyet az önkormányzat a költségvetési szerv használatába ad. A használat és használati jog átadása ingyenes. Az önkormányzati vagyon használója köteles teljesíteni a tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

(1c) A költségvetési szerv a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül –határozott időtartamra- hasznosíthatja. Az e tevékenységből származó bevétel a vagyonhasználó szervet illeti meg

(1d) A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a szerv használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingóságok pótlásáról. A költségvetési szerv köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.

(1e) A költségvetési szerv használatába adott ingatlanok és ingóságok felújítása tárgyában a képviselő-testület dönt.

(1f) A költségvetési szerv a használatába adott ingatlant nem terhelheti meg.

(1g) A vagyonhasználó szervek kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és hasznosítani.

(1h) A vagyonhasználó szervek joga nem terjed ki az általuk használt ingatlan elidegenítésére.

(1i) A vagyonhasználó szerveknek a vagyonhasznosítási tevékenységükről a költségvetési beszámoló elkészítésével egy időben be kell számolniuk.

1/Q. § (1a) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(1b) Hatályát veszti az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 11/2012./XI.28./önkormányzati rendelet.

(1c) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

(1d) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.