A rendelet legfeljebb 50 e forintban határozza meg a polgármester általi kötelezettségvállalás felső határát előzetes képviselő-testületi felhatalmazás nélkül, miközben a rendelet lehetővé teszi a polgármesternek, hogy 50 e forint összegig kötelezettséget vállaljon képviselő-testületi felhatalmazás és további intézkedés nélkül. Ezzel a rendelet lehetővé teszi a képviselő-testület számára a forrásfelhasználás hatékonyabb ellenőrzését, figyelemmel kisérését, tekintettel az Mötv. 68. § (4) bekezdésében írtakra a „polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.”, valamint a 143. § (4) bekezdésének h) pontjára „felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg a polgármester általi forrásfelhasználás mértékét.”.

A bevételi és kiadási előirányzatok módosítása vált szükségessé.

Önkormányzatok bevételei a következőképpen alakultak:

Önkormányzatok kiadásai a következőképpen alakultak:

Ezt meghaladóan a rendelet elírási korrekciókat és egyéb deregulációt hajt végre.

A működési bevételi és kiadási összegek változása miatt volt szükséges a módosítás.

(1) bekezdés:

A bevételi és kiadási fő összegek változása miatt volt szükséges a módosítás. (állami támogatások)

(2) bekezdés:

A pályázati bevételi források változása miatt és ezzel szemben a kiadási összegek változása miatt volt szükséges a módosítás.

A Közös Önkormányzati Hivatal kiadásainak és bevételeinek további bontása az áttekinthetőség miatt.

(1) bekezdés:

Ivóvíz pályázat miatt.

(4) (5) bekezdés:

Elnyert pályázati pénzösszegek miatti módosítás.

Megállapítja - az önkormányzat 2021. évi költségvetéséről szóló 2/2021. (III. 1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 8. § (2) bekezdésében - a polgármester számára azt az értékhatárt amíg a gazdálkodás során év közben létrejött bevételi többlet hasznosításával kapcsolatos szerződéseket köthet, illetve pénzügyi műveleteket bonyolíthat le.

A fel nem használt működési célú kiadások átcsoportosítása miatt.

Megszűnteti a megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok módosításának lehetőségét és a bevételhez kapcsolódó célnak megfelelő költségvetési kiadási előirányzatok egyidejű módosításának lehetőségét, így ez a művelet a képviselő-testület előzetes engedélye nélkül nem hajtható végre.

Megállapítja a polgármester számára azt az értékhatárt, amit a költségvetés kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításnál figyelembe kell vennie azzal, hogy efölötti összeg esetén a képviselő-testület engedélye szükséges az átcsoportosításhoz.

Megállapítja a polgármester általi forrásfelhasználás mértékét.

Deregulációs rendelkezést tartalmaz, mert a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 3. § második és harmadik mondta előírja, hogy „A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.”. A hatályon kívül helyezett bekezdések az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) előírásait ismétlik meg, ily módon nem tesznek eleget a Jat. 3. §-ában írt követelményeknek.

Feltehetően elírás (elszámozás) folytán az R. 11. §-a egymás után kétszer tartalmazza az (1) bekezdés jelölést, ezért a második (1) bekezdés jelölést (2) bekezdésre módosítja, egyben hatályon kívül helyezi ezen bekezdés első és második mondatát, mert az a Jat. 3. § második és harmadik mondatában írt követelménybe ütközik. A Jat. nem engedi meg, hogy jogszabályok indokolatlanul párhuzamos szabályozást tartalmazzanak. A Jat. azt sem engedi meg, hogy a jogszabály – esetünkben az önkormányzati rendelt – megismételje más jogszabály (törvény) rendelkezését. A hatályon kívül helyezett mondatok egyike az Mötv. 81. § (3) bekezdés b) pontjában írt rendelkezést ismétli meg, ezért ütközik a Jat. felhívott szakaszába. Míg a hatályon kívül helyezett második mondat a Mötv. 67. § (1) bekezdés f) pontjában írt rendelkezést ismétli meg, ezért a Jat. tilalmába ütközik.

Az R. 11. § eredeti (2) bekezdése azért kerül hatályon kívül, mert a képviselő-testület nem kívánja felhatalmazni a polgármestert az eredeti vagy a módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevétel felhasználására.

Az R. 11. § (8) bekezdése azért kerül hatályon kívül, mert a képviselő-testület nem kíván előre hozzájárulni, hogy a költségvetési szervek saját költségvetésük terhére a költségvetési rendeletben nem szereplő beruházási és felújítási feladataikat elvégezhessék, a képviselő-testület előzetes engedélye nélkül. Ilyen módon szükségtelen azt szabályozni, hogy a költségvetési szervek vezetői mekkora összegtől, és kinek jelentsék be felújítási feladataik ellátásának megkezdését. Azt is fölösleges szabályozni, hogy ezen felújítási feladatok többlettámogatási igénnyel nem járhatnak.

A mellékletek változása miatt.

A hatályba léptetésről intézkedik.