Az önkormányzat szociális rendelete több helyen módosításra szorul. Részben azért, mert a szabályozás túlzott, részben azért, hogy a döntési tapasztalatokhoz, gyakorlathoz és társadalmi igényekhez igazítsuk az önkormányzat szociális rendeletét.

Módosítani szükséges a rendelet 1 § (3) bekezdését, mert a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések bővítésével a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94 § (2a) bekezdés alapján a hivatal székhelye szerinti önkormányzat működteti az új öt településen is a gyermekjóléti szolgálatot. A működési engedély módosítása korábban megtörtént, a családsegítő február óta végzi a területen a munkáját.

Javasoljuk törölni a rendelet 3 § (2) bekezdését, amely azt részletezi, hogy a helyi rendelet szerint mi tekinthető jövedelemnek és az mivel igazolható. Az, hogy mi minősül jövedelemnek, a helyi rendelet megalkotására felhatalmazást adó jogszabály, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza (4 § (1) bekezdés). A szabályozás gyakran változik, ennek megfelelően a jövedelmekről kiadható igazolások is változhatnak.

A tervezet javasolja hatályon kívül helyezni az alaprendelet 9 § (5)-(6) bekezdéseit, részben azért, mert a hátralékot felhalmozó személyek támogatása rendkívüli települési támogatással kezelhető és ilyen címen történt segélymegállapítás a lakosok részére az elmúlt években. A lakókörnyezet rendezettségére utalás egy támogatási formánál szerepel, más támogatás esetében ennek számonkérése túlzó.

Újra szabályozná az önkormányzat az ünnepekhez köthető önkormányzati támogatási formákat, mely nem jelent kötelezettséget gyakoriságra és támogatási összegre vonatkozóan az önkormányzatnak, de azokat hivatalból állapítaná meg a szociális szerv javaslata alapján.

Az alaprendelet 21 § (1) bekezdését igazítjuk a fejezetcímhez, mert nem egyéb rendkívüli települési támogatás a segély formája, nem értelmezhető a „fentieken kívül” szókapcsolat, továbbá egy korábbi indokolatlan szigorítás törlésre kerül, mely szerint természetbeni tűzifa támogatás nem adható ilyen formában.

Az alaprendelet 22 § (2) bekezdését javasoljuk hatályon kívül helyezni, amelyik az általános rendkívüli települési támogatási szabályokkal ellentétesen határoz meg, nem elnevezett un. temetési segélyt.

Az alaprendelet 22 § hatályon kívül helyezésével természeti katasztrófa esetén lakóingatlant ért kár maximális támogatási összege törlésre kerül. A 10 évvel ezelőtt meghatározott 100.000 forint mostanában jelentős értékvesztést szenvedett el, az általános szabályok esetén (Sztv. 7 §) a szükséges segítséget meg kell adni.

A szociális földprogramnál egy ellentmondást oldanánk fel, mert a támogatásra három gyermeket nevelő személyek és felsőoktatásban tanuló gyermek szülője, valamint gyermeket egyedül nevelő szülő jogosult. Javasoljuk, hogy minden gyermeket nevelő szülő adhasson be kérelmet, ezzel igazságosabbá téve a rendeleti szabályozást, hiszen a felsoroltak ismeretében a két gyermeket nevelő szemely miért ne lehetne jogosult a támogatásra.

Kérem, szíveskedjenek a javaslatot megvitatni és elfogadni.

A helyi szociális szabályozás módosításaival a segélykérelmek elbírálását egyértelműbbé és igazságosabbá teszi a módosítás.

Az önkormányzat köteles a települési támogatások formáit helyi rendeletben szabályozni. A helyi rendeletnek azonban tekintettel kell lenniük a magasabb szintű jogszabályokra és az álalános jogszabályalkotási elvekre, úgy mint jogbiztonság, átláthatóság, koherencia, hatékonyság, egyértelműség és társadalmi igények figyelembe vétele, melyek a módosítást indokolttá teszik.