Böhönye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása
Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának lehetőségéről
Hatályos: 2025. 12. 16Böhönye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2025. (XII. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.12.16.
Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának lehetőségéről
Végső előterjesztői indokolás
A 2025. november 13-i ülésen tárgyalta a képviselő-testület – egy helyi lakos kezdeményezésére – a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának lehetőségét. Kérte továbbá – ügyvédi képviseleten keresztül – egy másik polgár további három ingatlannál megadni a művelés alóli kivonás lehetőségét.
A döntés során szükséges figyelemmel lenne arra, hogy minden zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása erősítheti a szegregációt, ezért egyedi döntésekkel javasolt ingatlanonként elbírálni a kérelmeket.
Szakonyi Viktória, településünk főépítésze egy szakmai összefoglalót késztett, melyet kérem szíveskedjenek figyelembe venni a döntéshozatal során.:
2025. június 26-tól hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény új rendelkezése (40/E. cím és 72/E. §), amely lehetőséget ad a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak arra, hogy – ha a helyi önkormányzat erről rendeletet alkot – kérelmezzék ingatlanuk művelési ágból való kivonását.
A kivonás kérhető a teljes ingatlanra, vagy csak annak egy részére; ez utóbbi esetben az ingatlan megosztása szükséges.
A rendelet megalkotása az önkormányzat részéről nem kötelező, mérlegelési jogkörében dönthet.
A rendelet megalkotásának lehetséges előnyei:
Tulajdonosi igények kezelése
A zártkerti területek sok helyen már régen nem mezőgazdasági célokat szolgálnak. A rendelet lehetőséget teremthet arra, hogy a tulajdonosok a tényleges használathoz igazítsák az ingatlan-nyilvántartási adatokat, ami sok esetben az ingatlan értékének növekedésével is járhat.
Egyértelműbb jogi helyzet. A jelenlegi, tényleges használattól eltérő művelési ág sok helyen problémákat okoz.
A rendelet megalkotásának lehetséges hátrányai:
1. Településrendezési kockázatok
A művelésből kivonás önmagában nem változtatja meg az övezeti előírásokat vagy a beépíthetőséget. Ha a zártkertek jövőjét a rendezési terv nem lakó- vagy üdülőterületként képzeli el, a tömeges kivonás később ellentmondásokat és vitákat eredményezhet.
2. Közmű- és úthálózati következmények
A kivonás miatt nőhetnek a közműfejlesztési, útépítési és szolgáltatásbővítési igények, amelyek teljesítése hosszú távon jelentős költséget róhat a településre.
3. Településképi kérdések
A kivonás nem szabályozza az építési tevékenységet, ezért könnyen kialakulhatnak rendezetlen, szigetszerű beépítések, amelyek ronthatják a település összképét.
A művelési ág alóli kivonás önmagában nem változtatja meg az ingatlan övezeti besorolását, nem növeli a beépíthetőséget, és nem jelent automatikus belterületbe vonást. Ennek ellenére a gyakorlati tapasztalatok alapján a tulajdonosok részéről mégis fokozódhatnak a közmű- és úthálózati fejlesztési igények. A kivonás ugyanis megerősíti az ingatlan nem mezőgazdasági jellegű használatát, ösztönzi az üdülő- vagy lakáshasználatot, és sok esetben aktívabb ingatlanpiaci mozgást idéz elő. Mindez természetes módon együtt járhat olyan elvárásokkal, mint a jobb megközelíthetőség, stabil víz- és villamosenergia-ellátás, vagy akár közvilágítás iránti igények, még akkor is, ha ezek biztosítása jogilag nem következik automatikusan a művelési ágból történő kivonásból.
Mind ezek miatt a képviselő-testületnek azt is mérlegelnie kell, hogy miként tud olyan rendeletet vagy egyedi döntési mechanizmust kialakítani, amely kezeli ezeket a várható igényeket.
A rendelet megalkotása tehát előny lehet a tulajdonosoknak, ugyanakkor az önkormányzatnak úgy kell kialakítania álláspontját, hogy a települési erőforrások korlátait, a hosszú távú rendezési célokat és a várható lakossági igényeket egyaránt figyelembe vegye.
Kérem, szíveskedjenek a javalatot megvitatni és elfogadni.
Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § alapján:
1./ Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai: társadalmi hatás szempontjából jelentős, hogy könnyen forgalomképessé tehető kis értékű telkek alakulhatnak ki, ezért a rendelet-tervezet egyedi igények alapján jelenleg csak néhány ingatlanra adja meg a lehetőséget a művelési ágból kivonásra. Ezzel elkerülhető a szegregáció erősödése és a jelentős többlet infrastrukturális igények, melyek szintén rögzítve lennének a rendeletben.
2./ Környezeti és egészségi következmények:
Nem releváns.
3./ Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:
Nem releváns.
4./ Jogszabály megalkotásának szükségessége, jogalkotás elmaradásának várható következményei: a rendeletet nem kötelező megalkotni, az önkormányzat mérlegelési jogkörében dönthet a rendelet megalkotásáról.
5./ Jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak.